Gyere, várlak !

Útvonal:          Komló – Pécs-Somogy
Táv:                12 km – szintemelkedés: 250 m

Találkozás:    7.50-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson, a komlói busznál.
Túravezető:   Nagy Balázs
Telefon:         +36/20/976-5582

Tervezett útvonal (amitől el lehet térni!)

Téli túra „tavaszias időben” Sikonda környékén

Az eredetileg tervezett túra útvonalát az óriási sár és a „szétbarmolt” földutak miatt, no és a kaland kedvéréért módosítanom kellett. Így Sikondáról indulva a piros sáv jelzésen a Cifra malmot érintve a Kőlyuk barlangig, majd a zöld sávon a Zsidó-völgyben vezetett az útvonal. Innen jelzetlen földúton a sárga sáv jelzésre térve, északnak Vágotpusztára értünk, s ezt követően a Kecske-háton (zöld kör) vissza a kőlyuki betérőig gyalogoltunk. Szekszárdi túratársaink újra megmászták a Palántáki-tetőt és így értek vissza Sikondára.

Fényképek: Nagy Balázs

A túra hossza így 13 és fél kilométer (17,5 km, aki visszatért Sikondán parkoló gépkocsijához) lett, 330 m szintemelkedéssel. 58 túratársammal gyalogoltunk a ragyogó napsütésben, szinte kora tavaszias időben.

Sikondát elhagyva tarvágásos, sáros területen küzdöttük át magunkat, majd a Palántáki-tető felé vettük az utunkat az avarral fedett túraösvényen. A 66. sz úton átkelve a Cifra-malom épülete mellett haladtunk el, hogy mintegy 2 kilométer gyaloglást követően az úton átfolyó, megduzzadt patakocskát leküzdve elérjük a Kőlyuk barlangot. A barlang felfedezésének történetét és a helyhez kapcsolódó mondát is megismerhették az érdeklődők.

Egy kis felfrissülés, tízórai után nekivágtunk a vadregényes Zsidó-völgynek. A kezdetben szűk és csúszós kövekkel borított völgytalp kiszélesedett és eltűntek a hordalékkövek. Kidőlt, hatalmas fák alatt bújtunk és másztunk, de csodálatos látványban volt részünk. A völgy felső részében a hegység e részére jellemző karsztjelenségekkel találkoztunk: egyre több töbör (dolina) került az utunkba. A völgyből kijutva az északi, majd nyugati irányt követve kapaszkodtunk ki a széles útra, amely Vágotpusztára vezetett.

Ebédelést követően a Kecske-háton haladva jutottunk vissza a Bikfa-forrásig, majd a tavak (az egyik leeresztve) mentén vissza a Kőlyuki betérőhöz. Az út során a „koratavasz” növény hírnökeit is megcsodálhattuk: teljes virágzásban pompázó illatos hunyor, szártalan kankalin, hóvirág, sőt sarjadó medvehagyma is lencsevégre (és szendvicsbe) került. A túratársakkal történő beszélgetésből kiderült: pár társunk most túrázott először. Remélem, a szombati túra élményei hatására kedvet kaptak túrázáshoz, találkozunk még velük túráink során.

Schóber József túravezető

Január 27-28-án a Pécsváradi erdészet következő területein társas vadászatot tartunk:

Kérjük ,hogy a felsorolt területekre és környékekre túrát és kirándulást ne szervezzenek.

Kék túráztunk!

Terveim szerint már tavaly szerettünk volna eljutni a Dunáig, de ezt csak egy hónapos késéssel sikerült elérni. Az elmúlt hetek a tervezéssel, főleg az időjárás figyelésével teltek el. Még szerencse, hogy a meteorológusok szinte soha nem találják el milyen lesz az idő! Szerintem elég lenne, ha időnként kinéznének az ablakon!  Így az utolsó pillanatig vártam a szállás lefoglalására. Pénteken Pécsett leesett egy havi mennyiségnek megfelelő eső így gondoltam minden tiszta sár lesz! Szombatra ugyan némi napsütést is ígértek már.

És mi lett a valóság. Pomázig autóztunk, onnan busszal Csobánkára. A busz várása közben még egy kis havas esős záport is átéltünk, de a túra kezdetére már ragyogott a nap! Csobánka körül még havat is csak itt-ott láttunk, de Dobogókőre 10 cm írt a hójelentés!  Így az eleinte kicsit sáros út átváltott havasra és ez igen megkönnyítette a dolgunk! Első látványos rész Pilisszentkereszt előtt a Dera szurdok, Itt már népesebb csapatokkal is találkoztunk. Én ezt a szurdokot már megjártam egyszer ( nyáron) , de most a hideg és a víz együtt sokkal szebbé tette. Pilisszentkereszt ( bélyegzőhely, kocsma ) után megindultunk Dobogókőre . Ez egy húzós emelkedő de szépen , lassan veszi fel a szintet igy nem olyan nehéz megcsinálni !