A gyors hóolvadás és a rendkívül sok csapadék miatt a túra útvonalát módosítottuk. Pécsvárad, Komlós-völgyi vadászház, Diós-kút, Püspökszentlászló, Hosszúhetény.

A pécsváradi buszmegállóban védve az esőtől vesszük magunkra az eső és sár elleni védőeszközeinket. Elindulunk a városon keresztül a vár irányába. Furcsán tekintenek ránk az éppen arra járók, hogy hova megyünk ebben az esőben ilyen furcsa maskarában. A várfal alatti parkban állunk meg egy fedett helyen, hogy az érdekesebb tudnivalókat elmondjam a környékről. Csend van, körülöttünk csak a túratársaim esőkabátjai zizegnek a gyenge szélben.

A várfal és a szép faragott szobrok mellett haladunk fel a Mosó-kúthoz, melyet 2010-ben készítettünk a helybéliekkel és hamarosan elkészül a táblája is a természetbarátok jóvoltából. A szűk utcák, színes házai mellett haladunk egyre feljebb és csak a fénykeresztnél állunk meg egy rövid időre, hogy ismertessem építésének történetét. A lőtérig haladás közben a partoldalakban nézegetjük a dunai csillagvirág, vagy kétlevelű csillagvirág kék szirmait a mellette csörgedező kis ér mentén.

A gyors hóolvadás és a sok csapadék miatt az útvonal Réka-völgyi szakaszának nagy része balesetveszélyessé és járhatatlanná vált, ezért az alábbi módosított útvonalon vezetem a túrát.

XXXV. Csokonay Sándor Emléktúra 2018. március. 17. szombat.

Útvonal: Apátvarasdi elágazás – Legénysír – Dóri út – Szép Ilonka kilátó – Antal kép – Komlós-völgyi vadászház, – Csiger-gödör ¬- Pécsvárad.

Busz indul: Pécs autóbusz főpályaudvarról Szekszárdi járattal megyünk az Apátvarasdi elágazásig. A busz 9 órakor indul a 8 kocsi állásról.

Táv: 16 km Szint: 250 méter

Túravezető: Baumann József  (telefon: +36 20 4747 151)

Jónás István barátommal egy Hidasi-völgy és Síngödör-völgyi túra után benézünk az Egregyi-völybe a Mézes rét feletti Üreges-forráshoz. A forrás eredeti neve Üreges-forrás, mert a forrás vize egy mészkő üregből tör elő a völgy oldalában.

A Mecsek turista térképen Mézes-forrásnak van nevezve, mivel a Mézes-rét feletti völgyben található. Évek óta foglalkoztat a gondolat, hogy a patakban lévő víz hova tűnik el a rét közelébe érkezve a bozótosban.

A rejtélyre most sikerült rájönni, mivel nincs lombozat a bokrokon és nyomon követhető a vízfolyás. Most jelentős a vízmennyiség a hóolvadás miatt és így bevetettük magunkat a sűrűbe és követtük a víz útját. A bozótosban a víz több ágra szakadt és szép lassan elfogyott a rét széléhez érve már csak tocsogott á lábunk alatt majd eltűnt. Lejjebb haladva a réten a műút irányába azt vettük észre, hogy ismét vizesebb a talaj és vizek bugyognak fel a földből. Egyre több bugyogás szabályos kör formájú lyukból tört felszínre, melyek vakondok lyukai lehetnek. Néhány lyukból öt centiméter magasra tört fel a víz, amit serényen fotózunk és Jónás István barátom videóra is vesz. Tehát meg van a megfejtés, hova tűnik el a víz és jelenik meg újra a rét távolabbi pontján.

Feltételezésem szerint a vízelnyelődés a lazább talajszerkezetben nyelődik el és a gyepréteg alatt egy vízzáró réteg felszínén vándorol, ami lehet agyagréteg, vagy tömörebb mészkő.

Szegény vakondok, vajon hogyan vészelik át a kiöntéseket évről évre a csapadékos időszakokban. Ennek megfejtése még várat magára, mert most is vannak szabályos friss üregek a környéken. A víz ismételt felszínre kerülése után a víz a fűben az aszfaltút felé halad és az ottani csapadékelvezető árokban folytatja tovább útját a Völgységi-patakba.

Baumann József forrásépítő, forrásvédnök

Videó: Jónás István

Fotók: Baumann József

A filmet SzhVili túratársunk készítette.

És hogy mi van a  Keleti-Mecsekben azt Jónás Isván fotóin nézhetjük meg!

......avagy disznólkodtunk két kicsit...

Az ötletadó Andrasek Csaba fejéből pattant ki az a gondolat, hogy a két egyesület (Dráva TSE, Tenkes TE) tagjainak tartsunk egy összetartó tréninget. A téli hidegben legjobb alkalom az ilyen összejövetelekre egy disznóvágás. Képviseltette magát még a Szent Imre iskolai sportkör is, így lett teljes a Tenkeses teljesítménytúra rendezők sora.

A terehegyi faluházban több mint harmincan jöttünk össze, na meg a „két kicsi” akik a vietnámi csüngő hasúak fajához tartoztak... Ők ketten mozgásukban jelentősen korlátozottak voltak, mivel egy-egy fejlövés végzett velük! Már a vérüket is adták azért, hogy mi majd jól érezzük magunkat! Megkezdődött a feldolgozás, amiből mindenki kivette a részét!

Egy disznóvágásnál mindenkire jut valami feladat, ha más nem akkor elmondhatja, hogy Ő minként csinálta volna, ha odafért volna! Ha a volna ott nem volna... Koplalás, perzselés, szétbontás, feldolgozás. Jut munka mindenkinek. A sürgölődést csak az étkezés szakította félbe. Fogyott a húsleves, töltött káposzta, hurka, kolbász és egyéb finomságok.

A házi készítésű jobbnál jobb süteményeket felsorolni sem lehet! Ennél több már nem kell, jó hangulatban telt a nap! Amit ránk jellemző módon egy kis táncos mulatsággal zártunk! Az egyesületek jelen lévő tagjai jól érezték magukat, a foglalkozás elérte célját! Másnap nyolc ember dolgozott a romok eltakarításán!

Lehet, hogy ezzel is hagyományt teremtettünk?

atiKA

Képek: atiKA & Baumann Józs