....a bringások kéktúrája (Szentgotthárdtól-Tokajig)

Összesen mintegy 1500 kilométeres kerékpáros útvonal, számos kulturális és természeti látnivaló – ez a Horizont, amely kezdő és haladó bringások számára egyaránt nagyszerű aktív kikapcsolódási lehetőséget biztosít majd Magyarországon. A fákon már megjelentek az első jelzések...

Akik rendszeresen kirándulnak vagy kerékpároznak a magyarországi erdőkben, azok az elmúlt hetekben egy új, narancssárga, eddig ismeretlen jelzést láthattak a fák törzsein. De vajon mi lehet ez? És miért került oda?

A holmozogj.hu most lerántja a leplet a titokról: ez a jelzés a Horizont kerékpáros túraútvonalra vonatkozik, amely az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ vadonatúj, nagyon izgalmas projektje, amelyet a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség – MAKETUSZ valósít meg!!

A Horizont projekt célja egy Magyarországot átszelő, szakaszonként teljesíthető erdei kerékpáros kalandtúra-útvonal kialakítása. A 26 szakaszosra tervezett, összesen mintegy 1500 kilométeres útvonal Tokaj és Szentgotthárd között, elsősorban hegységeinken és dombos tájainkon halad számos kulturális és természeti látnivaló mentén, így aktív kikapcsolódás keretében segít megismerni hazánk szépségeit. A Horizont pontos hossza még nem ismert, hiszen vannak olyan szakaszok, amelyeknek még nem véglegesek a tervei.

A Horizont vegyes burkolatú utakon – aszfalton, murvás utakon, erdei ösvényeken – halad, és teljes egészében már létező infrastruktúrát vesz igénybe, vagyis nem kell, illetve kellett hozzá új utakat építeni.

Ezen a linken pedig lehet megtekinteni a térkép online változatát.

“Az Országos Kéktúrához hasonló kerékpáros túraútvonalról van szó, amelynek sok szakasza terepen vezet majd” – mesélte a Horizont projektről Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnöke. “Aki a teljes útvonalat végig szeretné tekerni, annak érdemes alaposan felkészülnie erre a kihívásra, mert a körülbelül 1500 kilométeres táv szintkülönbsége összesen eléri a 20 ezer métert. Vagyis a szakaszok nem kerülik el a hegyeket és dombokat, ezért az útvonal bizonyos részeihez jó erőnlétre van szükség. Ugyanakkor olyan, könnyű szakaszok is vannak, amelyeknek a kezdő bringások is bátran nekivághatnak.”

(forrás: holmozogj.hu)

December 11-e a Hegyek Nemzetközi Napja. Ezt a napot az ENSZ nyilvánította „jeles nappá” azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a hegyvidékek, magasföldek jelentőségére, és hangsúlyozza a megkerülhetetlenségét annak a feladatnak, hogy felmérjük országainkban a hegyvidékek adta lehetőségeket és korlátokat, és hogy ráirányítsa a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2016-ban csatlakozott Hegyek Napja programhoz. 2024-ben december 15-én, vasárnap várjuk a természetjárókat – immár hagyományosan – 10 és 12 óra között a Jakab-hegyen.

A Jakab-hegyre feljövő túrázók idén egy „Jakab-hegyi séta” című természetismereti és figyelemtesztelő játékban vehetnek részt, nem verseny jelleggel, hanem mindenki mérheti saját tudását, ismereteit.

Aki szeretné magát „megmérettetni”, hozzon íróeszközt! Valamennyi túrázó, aki a Hegyek Napja alkalmából felkeresi a Jakab-hegyet, egy – erre az alkalomra készítetett – kitűzőt, mellé a játékban résztvevők csokit kapnak ajándékba. Akinek pedig kedve van hozzá, szalonnát is süthet.

Ez évi mottónk: „A természet nem egy hely, amit meglátogatsz, hanem maga az otthon.” (Gary Snyder)

Szeretettel várunk minden természetjárót és érdeklődőt a Jakab-hegyen december 15-én!

BMTSZ elnöksége

Megjelent a Mecsek Híradó 2024. decemberi száma.

Olvasható, letölthető innen!

Neves családok, személyek emlékezete síremlékek, műalkotások tükrében, avagy felfedező séta a Pécsi Köztemetőben

A novemberi Természetbarátok Klubja - a hónap utolsó napján - szeles, de napsütéses szombat délelőtti sétát kínált a Pécsi Köztemetőben „rejtőzködő” kincsek, műalkotások felfedezésére. A csípős november végi napon 19 résztvevő vett részt a felfedező sétán, amely során a túravezető többek között megemlékezett az idei évben 120 éves Pécsi Köztemetőről. A séta során mesélt a korábbi pécsi temetkezőhelyekről, a köznyelvben „Surányi”-nak nevezett intézmény név eredetéről, a síremlékek típusairól, a szobrok, domborművek, korpuszok elkészítése során használt anyagokról.

„Pécs területén több kisebb-nagyobb temető is működött, az egyik legjelentősebb mégis a Pécs-budai temető volt, amelyet 1832-ben nyitottak meg a mai Tudásközpont és Kodály Központ területén, és ezzel megkezdődött érdekes története. A temetőnek kezdetben nem volt kápolnája, az csak 1848-ra épült meg, amiben Liszt Ferencnek is hatalmas szerepe volt. A zeneszerző 1846-ban adott koncertet a városban Scitovszky János pécsi püspök meghívására, ekkor tudta meg, hogy a nemrég nyílt temetőnek nincs kápolnája. Liszt Ferenc így szervezett egy második koncertet is, amelynek bevételét az építésre ajánlotta fel. A Feltámadó Krisztus templomát tehát 1848-ban adták át, és egészen 1981-ig állt, vagyis jó pár évtizeddel később bontották el, minthogy megszüntették a budai temetőt…         A budai temetőből az új köztemetőbe 1904-től kezdték átszállítani a síremlékeket, koporsókat. Olyan híres pécsi családok és neves személyiségek sírjait költöztették át, mint például a Littke-család, Dischka Győző, Mátyás Flórián, Piatsek József vagy Lickl György. A budai temetőt 1934-ben végleg felszámolták”

16 síremlék felfedezése, megtekintése során szó került olyan híres szobrászokról, mint Bartalits Mihály, Kiss György, Horvay János, Kopits János. A túra a köztemető főkapujától indult, s az első állomáshoz - az 1904. november 3-án eltemetett -, Szemen Józsefné (Windischmann Anna) sírjához vezetett. A 23 éves – tüdőbajban elhunyt - fiatalasszonyt temették el legelőször a „siklósi úti temetőben”. Ezt követően a következő síremlékeket tekintettük meg:

1. M 95 Bartalits Mihály: Gyászoló nőalak, 1870, mészkő (Hajnal család síremléke)
2. H 96 Ismeretlen szobrász: Ecclesia, 19. sz.vége, öntöttvas (Horváth Antal ügyvéd, amatőr régész)
3. H 108 Horvay János: Jó pásztor 1936 körül, fehér márvány (Pilch Andor építész síremléke)
4. G 112 Kopits János: Pekár Mihály, 1942, bronz dombormű
5. G 110 Ismeretlen szobrász: Korpusz, 1930.ó-as évek, bronz (Teleki-Lauber család síremléke)
6. G 111 Ismeretlen szobrász: Krisztus kereszttel, 1940-es évek, mészkő (Lehőcz család síremléke)
7. U parcella Első Világháborús Emlék, K. Nagy Mihály. 1928, mészkő
8. T 116 Szabó Iván: Dombormű, 1967, bronz (Lemle Géza népművelő síremléke)
9. I 101 Ismeretlen bécsi szobrász: Gyászoló nőalak, 1907, bronz (Türr család síremléke)
10. I 107 Mack Lajos: Madonna a gyermek Jézussal, 1914, bronz dombormű (Taizs Mihály nyomdatulajdonos síremléke)
11. P 104 Ismeretlen szobrász: Gyászoló nőalak, 1907 körül, bronz (Dienes család síremléke)
12. K 105 Kiss György: Madonna a gyermek Jézussal és olvasót imádkozó leánnyal, 1909, fehér márvány (Scholz család síremléke)
13. K 99 Ismeretlen szobrász: Gyászoló nőalak, 1908 körül, fehér márvány (Szeifricz család síremléke)
14. P 100 Ismeretlen szobrász: Gyászoló nőalak, 1906 körül, fehér márvány (Eizer család síremléke)
15. P 115 Palkovics Lajos: Krisztus, 1960 körül, mészkő (Bogáthy János síremléke)
16. N 98 Donáth Gyula: Nőalak, 1906 körül, fehér márvány (Aidinger János polgármester)

A séta során az „U” és „W” parcella I. világháborús sírjait, emlékműveit is meglátogattuk, megtekinthettük a Szent Mihály temetőkápolnában a falakat díszítő freskókat és az expresszionista stílusban készített üveg ablakokat. Tóth Klára javaslatára megálltunk Kiss József, a Mecsek Egyesület alapítója, első titkára sírjánál, ahol Klári szólt a Kiss József sírjába áthelyezett ME vezetőkről is.

A túra végén a díszparcellában nyugvó híres művészek, tudósok, akadémikusok sírhelyeit látogattuk meg.

Szöveg, képek: Schóber József