Természetjárók Napja - Dobogókő, 2019. szeptember 21.

Ez a rendezvény a 31. volt az 1989 óta évente megrendezettek sorában. Az ünnepi rendezvényt a rendszerváltás idején –hagyományteremtő szándékkal- szervezte meg először az akkor önállósult Magyar Természetbarát Szövetség elnöksége. „Korábban is léteztek a mozgalomnak ünnepei. Április 4-én a Vörös-kőn és november 7-én a Pilis-nyeregben találkozott a természetbarátok népes tábora. Ezeken az emléktúrákon adták át a kitüntetéseket, a megérdemelt túrázói minősítéseket és az Országos Kéktúra teljesítőinek jelvényeit is.

A természetvédelmi változások és ezen túrák politikai háttere miatt az 1987-ben önállósult Magyar Természetbarát Szövetségnek új ünnepi helyszínre és időpontra volt szüksége. 1989-ben a magyar turistaság kultikus helyének számító Dobogókőre esett a választás.”(MTSZ honlap)

Az ünnepi rendezvényeken a baranyai természetjárók is rendszerint részt vettek az elmúlt évtizedekben. Sőt megyei szövetségünk két alkalommal rendezője, szervezője is volt a Természetjárók Napjának.1991-ben a Mecsek Egyesület megalakulásának 100. évfordulója, 2010-ben pedig a Pécs Európai Kulturális Fővárosa cím elnyerése alkalmából hívta meg szövetségünk az ország természetjáróit Pécsre ünnepelni.

Az idei évben is volt okunk ünnepelni, hisz baranyai kitüntetett is volt az elismerést kapottak sorában.
A rendezvénynek nem csak az időpontja hagyományos, hanem a programja is. A Báró Eötvös Loránd menedékház előtti téren, a „negyedik harangkongatás” után, déli 12 órakor kezdődött az ünnepség a Himnusz hangjaival. Papp János vándor-színész felkonferáló beszéde, majd Petőfi Sándor Az Alföld című versének megszólaltatása után Tassy Márk, az MTSZ igazgatója köszöntötte a résztvevőket, s Garancsi István, az MTSZ elnöke üdvözletét is tolmácsolta, aki sportsérülése miatt nem tudott megjelenni. Thuróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnöke, majd Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő igazgatója is szólt az egybegyűlt, szép számú természetjáróhoz. Az ünnepi program tartalmi része következett, a kitüntetések átadása. Nekünk, baranyai természetjáróknak is volt okunk „büszkélkedni”! 

Baumann József, a Mecsek Egyesület Munka Osztályának elnöke, a Dráva TSE tagja, szövetségünk munkáját mindig támogató, nagy tudású, igényes túravezetőnk, a mecseki források építője, gondozója, a technikai munkák jó szemű, szorgalmas kivitelezője, a természetjárók panteonja gondozója, krónikák, tudósítások szerzője, kiváló foto-dokumentáló ARANYJELVÉNYES TÚRAVEZETŐ lett.

A Baranya Megyei Természetjárók Panteonját kerestem fel túrám során és meglepett a sok természetjárásban közismert és érdemeket szerzett barátaink emléktáblái közt egy ismeretlen tábla, melyet nem a szövetség helyezett el. Alatta sárga virágcsokrok voltak, frissességükből ítélve vasárnap helyezhették oda azokat. Vajon ki lehetett ő az ismeretlen, akinek ide a Természetjárók Panteonjára emléktáblát helyeztek. Ki tud Nagy László 1953-2019 munkásságáról felvilágosítást adni? Kérjük, írja meg nekünk, hogy a legközelebbi 2019. októberi Panteonnál tartott megemlékezésünkkor az ő természetjárásban végzett érdemeiről is említést tehessünk.

Baumann József a Panteon gondozója
Baranya Megyei Természetbarát Szövetség

Megújult a Barátság-forráshoz vezető fahíd

A Petnyák-völgyben a zöld sáv jelzésből leágazó zöld kört követve a Páfrányos nevű területen található a Barátság-forrás. A hozzá vezető fahíd és a lépcsők is megújulva várják a kirándulókat.

Augusztusban a Mecsekerdő Árpádtetői Erdészetének munkatársai az elkorhadt főbb tartóelemeket tölgy és akác anyag felhasználásával cserélték ki, részben a régi járófelületet is sikerült megmenteni.

A sas- és a hölgypáfrányok hatalmas tömege miatt Páfrányosnak nevezett területrészen, a mésztufa lépcsők felett található, bő vízhozamú forrást 1934-ben a Természetbarátok Turista Egyesületének (TTE) Pécsi Csoportja foglalta. 2003-ban a Mecsek Egyesület Baumann József irányításával újította fel, ám 2013-ban egy öreg kiszáradt bükkfa dőlt rá a forrás építményére, ami a táblákkal együtt megsemmisült. A forrás 2014- évi újbóli felépítését szintén a Mecsek Egyesület vállalta, a Mecsekerdő Zrt. támogatásával.

(forrás: mecsekerdo.hu)

Szeptember 16-án Müller Jánossal megkerestük a Macskalik bányától keletre található forrásmezőket. Zobákpusztán, az Ifjúsági tábor mögött parkoltam. Komló felé indultunk el a műúton, majd egy szekérúton leereszkedtünk a völgybe. Miután megtaláltuk a vízfolyást, a GPS segítségével megkerestük az OpenStreetMap térképen szereplő forrásokat. Elsőként az Köves-, majd az Éltető-forráshoz mentünk, mindkettő a Vasas-forrástól elinduló patakvölgyben van. Érdekesség, hogy a Forrás-kataszter csak a Éltető-forrást jelzi, és a patakot Macskalik-pataknak nevezi, míg az OSM-térkép Kaszánya-pataknak jelzi ezt a vízfolyást. Az OSM által jelzett helyeken van vízkilépés, de vízfolyás most nincs.

A Éltető-forrás közelében vezet a kék sáv jelzés, kb. 100 méter felfele menet után a falu végén lévő lovastanya közelében értünk ki a jelzett útra. Innen a Vasas forrás felé folytattuk az utat, majd Kövestetőre érve megnéztük a kilátót, a fonolitbányát, aztán a tetőről legördülő hatalmas kövek között visszatértünk a kék jelzésre.

A kis kitérő után visszakanyarodtunk a kőbánya felé, és a bányász-emlékútról letérve ismét leereszkedtünk a völgybe. Most a vízfolyás másik ágát jártuk be, felülről követve a vízmosást. A Fiatal-forrás helyén most száraz köveket találtunk, de a Kaszánya- és Dágvány-forrás határozott vízkilépést mutat. Ezeket csak egy keskeny gerinc választja el, amely alatt egyesül
a két ér. Aztán eltűnik a víz a kövek között, majd a kőbánya kerítéséhez közeledve újra előbújik. Itt egyesül a Vasas-forrás felől jövő vízfolyással, és belép a kőbánya területére.

A Vasas-forrás irányában követve a vízfolyást kiértünk a kék sáv jelzésre.

Pécs, 2019-09-16.                                                                                                                                                 Jónás István

Képek még itt