Kedves nyugdíjas túratársaim! Egy túraajánlatot szeretnék közreadni. Szeretnék kedvet csinálni távolabbi túracélpontokhoz is.
Sokan nem mernek belevágni, messze van, sokba kerül stb.

Ez a túra a Pilis ill a Visegrádi hegység legszebb ( egyben leglátogatottabb) helyeire visz el.

Az egész környék egy drónos felvételen így néz ki:

Első nap, a reggeli Pécs-Budapesti vonattal majd Budapesten két metróvonallal és Budapest (Újpest városkapu buszállomás) autóbusszal Dömösig kell utazni. 10:01-re már Dömösön a templomnál lehetünk. (utazási terv itt)

Innen kezdődik a túra. Dömösön a buszmegálló mellett van élelmiszer bolt, ahol az esetleg itthon maradt készletet lehet bővíteni. A templomtól indul a turistaút három sáv (piros, sárga, zöld) jelzésű út. Útközben meg lehet nézni a Szentfa kápolnát és lehet tízóraizni a Kaincz forrás melletti padoknál. Itt el lehet dönteni, hogy a Rám szakadék (zöld sáv) vagy a Lukács árok (sárga sáv) felé induljunk el Dobogókő felé. A Rám szakadék vadregényesebb, izgalmasabb. Aki esetleg már járt a Szlovák Paradicsom völgyeibe, hasonló kistestvér. Vannak benne létrák, kapaszkodók, de kis odafigyeléssel simán leküzdhetők.

Örömmel tájékoztatjuk a természetjárókat, hogy a hétfőn renoválás céljából leszerelt Zsongor-kő korlátjának megerősítése befejeződött. A Duna-Dráva Nemzeti Park és a Mecsekerdő Zrt. október 17-én eredeti helyére visszaállította a kovácsoltvas korlátot, így a kilátó a mai naptól ismét látogatható.

Ha gyorsabban túrázunk, tovább élünk és élesebb marad a gondolkodásunk. Hihetetlen? Pedig nem az.

Miért lehet érdemes hosszútávon tempósan túrázni!

Az agyunk szerepe és a mozgásunk bonyolult kapcsolatokon keresztül összefüggnek egymással, így van ez születésünk óta, és életünk végéig tart. Az összetett mozgások, mint a túrázás, fejlesztik és védik az agyi funkciókat.

Még jó, hogy a természet tökéletes helyszínt biztosít ehhez (patakon átkelés, sárban csúszkálás, sziklákon egyensúlyozás vagy ösvényre kidőlt fatörzseken való átmászás). Íme, egy indok, ami miatt a túratempónkat is érdemes egy bizonyos szint felett tartani.

(Fotó: RossandHelen/Adobe Stock)

Ennek okáról ír Daniel G. Amen agykutató.

Ahogy a gyaloglás sebessége csökken, úgy az agyunk úgynevezett kivitelezési működése és döntéshozatali képessége is csökken, és ez fordítva is igaz.

Egy 80 éves embernek, aki 1,6 km/órával megy, csak 10% esélye van arra, hogy 90 éves koráig éljen. De ha ugyanaz a 80 éves ember gyorsabban megy – mondjuk 5,6 km/órával – akkor 84% esélye van arra, hogy 90 éves koráig éljen.

Ez elég jelentős különbség, igaz? Tehát a gyorsabb tempó jobban igénybe veszi az agyat és karban is tartja azt. Hiszen az a funkció marad fenn a testben, amit használunk.

(forrás: turistamagazin)

Tájékoztatjuk a Tisztelt Túrázókat, Erdőlátogatókat, hogy a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található Zsongor-kő kilátó felújítás miatt várhatóan

2024. október 14-től október 18-ig nem látogatható.

A Jakab-hegy déli oldalán kialakult természetes sziklaalakzatra a Mecsek Egyesület 1892-ben helyezte ki a mai is eredeti állapotában található kovácsoltvas korlátot. A patinás szerkezet jóval több, mint száz éve állja az időjárás viszontagságait, és szolgálja az ide látogatók biztonságát.

Napjainkra a korlát lábait befoglaló kőzet több helyen lerepedt, a lábak kimozdultak korábbi helyükről, és korrodáltak, hiányossá váltak.

A helyreállítás a szerkezet egészének kiemelésével és elszállításával kezdődik. A javítást szakipari műhelyben végzik egy-két nap alatt. A visszaállítás a helyszínen készített új furatokba várhatóan a fenti időszakban történik.

Megértésüket, türelmüket köszönjük!

(forrás: Mecsekerdő)

Strömpl Gábor rengeteg barlangot derített föl, bejárta az egész országot, és nélküle egészen máshogy tájékozódnánk az erdőben: ő alakította ki a turistajelek ma is használt rendszerét.

Amikor valaki ma az erdőben jár, és egy turistajelzés mentén halad, magától értetődőnek tűnik, hogy kék, piros, sárga vagy zöld jelzést követ. A szimbólumokon sem szoktunk elgondolkodni – részben persze azért, mert telefonos applikációkat használunk a tájékozódáshoz –, sokszor azonban még azok sem tudják, hogy hogyan és mikor alakultak ki, akik ismerik a jelentésüket. Strömpl Gábor barlangkutató, geográfus volt az, aki kialakította a jeleknek azt a jól követhető rendszerét, amelyek akár térkép nélküli túrázást is lehetővé tesznek Magyarországon.