MECSEK HÍRADÓ

 

 

 

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet avatása

2009. május 12-én Abaligeten a barlang előtt Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter – aki a Magyar Természetbarát Szövetség elnöke is – felavatta a Nyugat-Me­csek Tájvédelmi Körzetet. Az avató ünnepségre meghívást kaptunk, így Tóth Klára elnök, Lakatosné Novotny Sarolta és Rónaky Gizella elnökségi tagok, valamint jómagam képvi­seltük szövetségünket az eseményen.

Szabó Imre avató beszéde után köszöntőt mondott Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója és Kisfali János, Abaliget polgármestere. Az abaligeti iskolások műsora után a tájvédelmi körzetet jelző első táblát Szabó Imre és Haraszthy László szakállamtitkár helyezték fel.

Ezek után kötetlen beszélgetésekkel kísért állófogadásra került sor a barlang előtt felállí­tott sátrak körül. A program további részeként a barlang nagytermében Nagy Gábor DDNPI osztályvezető mutatta be képeken a tájvédelmi körzet és környékének értékeit.

Az ünnepség zárásaként a Denevér tanösvényen tehettek sétát az érdeklődők, akiket Kul­csár Péter és Völgyi Sándor természetvédelmi őrök kísértek. Megtiszteltetés, hogy részt vehettünk ezen az ünnepi eseményen.

 Szabó-Dalecker Ibolya

Védelmet kapott a Nyugat-Mecsek

A Dél-Dunántúlból zöld szigetként kiemelkedő Mecsek hegység nyugati területe két fő részre az alapkőzet különbözősége miatt osztható. Délen a felszínen található legidősebb képződmény a felső permbe tartozó vörös homokkő, melyre az ún. főkonglomerátum rétegei települtek. Ebből fejlődtek ki a Jakab-hegyi vörös homokkő rétegei. E két kőzet erózióval szembeni eltérő ellenállásának köszönhetően alakultak ki a Jakab-hegy déli oldalán a népmondával is körülírt Babás-szerkövek. Lélegzetelállító kilátásban lehet ré­szünk a Jakab-hegyi vörös homokkő egyik klasszikus feltáródásánál, a Zsongor-kőnél, ahová a korlátot a természetes sziklaalakzatra a Mecsek Egyesület helyezte 1891-ben. A Szuadó-völgyön húzódik keresztben az a határvonal, amelytől É-ra már triász-anizuszi mészkő az alapkőzet. E mészkő karsztosodásra hajlamos, így itt megcsodálhatjuk a fel­színi (dolina, víznyelő) és felszín alatti (barlang, zsomboly) karsztformákat is. Az öt foko­zottan védett barlang (Abaliget, Vízfő, Mészégető, Mánfai-Kőlyuk, Spirál-nyelő) között itt található a Mecsek legmélyebb barlangja is. A Spirál-nyelő patakos ága mintegy száz méterre halad a felszín alatt. E barlangok, üregrendszerek sajátos állatvilágnak bizto­sítanak menedéket. A rendszeres mecseki denevérgyűrűző táborok 23 faj (pl. kis- és nagy patkósorrú denevér, tavi denevér, vízi denevér, közönséges denevér) jelenlétét bizonyították a Mecsekből.

A téli pihenő nyugalmának biztosítása érdekében a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság egyik fontos feladata a barlangok szakszerű lezárása. Legnagyobb számban az Abaligeti-barlangban találkozhatunk e repülő emlősökkel, mely barlangot 1996 óta a DDNPI üze­melteti, így az idegenforgalmi célok mellett a természeti értékek (barlanglakó tegzesek, vakrákok, barlangi képződmények stb.) megőrzése itt is elsődleges szempont.

Ha a patakok a felszínen folynak, néhol meredek falú, vadregényes szurdokvölgyeket alakít­hatnak ki. Ezekben a völgyekben kialakult növénytársulásokat a Mecsekben mecseki szurdokerdőnek nevezzük. Ilyennel találkozhatunk a Szuadó-völgyben is, ahol a Sárkány-szakadék 8-10 méteres vízesésének vízpárájában különböző páfrányok fejlődnek. A völgy hűvös mikroklímája azonban nem csak a díszes- és karéjos vesepáfrányoknak, gímpáfrá­nyoknak kedvez, mellettük más jellegzetes szurdokerdei növényfaj verseng egymással a bükkök, hegyi- és korai juharok, magas kőrisek, hegyi szilek között beszűrődő kevéske napfényért. Így a nitrogénben feldúsult talajon hatalmas termetű erdei holdviolákat, tur­bánliliomokat és farkasölő sisakvirágokat csodálhatunk meg.

A Szuadó-völgy aljában találkozhatunk egy a Mecsekben egyedülálló társulással. A Vízfő-patak betorkollásánál egy pangóvizes területen égeres láperdő jött létre. Megőrzését segíti, hogy Magyarországon minden láp a törvény erejénél fogva védett. Azonban nem csak az erdőtársulások rejtenek kincseket. A Mecseket ÉNY-ról ölelő gyepterületek tájképi jelen­tőségük mellett a hegység élőhelyeinek változatosságát, értékét is mutatják. A Bükkösdi- és az Orfűi-völgy vízfolyásait kísérő sík- és dombvidéki mocsárrétek, magassásrétek egy sajátos életmódú, fokozottan védett madár egyre gyarapodó állományának adnak otthont. A nászidőszakban egész éjjel „fűrészelő” harist ritkán pillanthatjuk meg, könnyebb jelleg­zetes hangja alapján beazonosítani.

A kevésbé üde, domboldalakra felkúszó sík- és dombvidéki kaszálórétek is érdekes állat­fajokat rejtenek. Nappal a fürjek pitypalattyolásától hangos a vidék és a figyelmes szem­lélő a fűszálakon egyensúlyozó, röpképtelen szöcskefajokat is megfigyelhet. Az igen ritka magyar tarsza legerősebb hazai populációja a Mecsekben található, de előfordul itt a szintén védett kárpáti- és szerény tarsza is.

Az erdőirtások során az ember által kialakított gyepterületek a mai időkben újra magukra maradnak. Az Abaliget, Hetvehely és Bükkösd környéki lassan becserjésedő, beerdősülő legelőkön a növényvilág képviselői között is igazi kincsekre lelhetünk. Előkerült innen a fokozottan védett méhbangó, szép állományai vannak a tarka kosbornak, az őszi füzérte­kercsnek és a sajnos sokszor gyógynövényként gyűjtött, védett Szent László tárnicsnak.

Visszakanyarodva a Nyugat-Mecsek déli területeire, a homokkő felszínre, az alapkőzet hatására mészkerülő társulásokkal találkozhatunk. Talán a legérdekesebb közülük a Jakab-hegy egyik oldalvölgyében élő mecseki mészkerülő bükkös állomány, amely a Mecsek egyetlen vörös áfonya populációját rejti. A fehérlő vánkos mohák paplanai között sínylődő tövek a rossz környezeti feltételek miatt még soha nem teremtek. Említést érdemel még egy rendkívül ritka társulás: a mecseki rekettyés tölgyes. E mesebeli látványt nyújtó, bonsai-szerű állományt egyelőre sikerült megmenteni a cserkúti kőbánya terjeszkedésétől.

A Jakab-hegy elsősorban geológiai és kultúrtörténeti értékei miatt unikális. A korai vas­kor­ból fennmaradt földvár (amely Európa második legnagyobb földvára) és halomsírok, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok középkorban épült kolostorának romjai mind-mind érdekes látnivalót kínálnak.

A vadregényes Melegmány-völgyben kiválóan tanulmányozhatók a karsztjelenségek: víz­nye­lők, töbrök, üregrendszerek (zsombolyok, barlangok) keletkeztek a triász kori mész­kőben. A nagy számú barlang közül a Mánfai-Kőlyuk fokozottan védett. Leglátvá­nyo­sab­bak azonban a felszíni karsztjelenségek: a patakok medrében az oldott mész újra­ki­csa­pó­dá­sának hatására képződött mésztufa-lépcsők, gátak, amelyek közül a legna­gyobb a mintegy 6-8 méteres Melegmányi-vízesés.

A Kőszegi-forrás környékén található, az országos erdőrezervátum hálózatba tartozó öreg, sziklakibúvásos területen álló erdőállomány magterületbe tartozó részén semmilyen em­beri tevékenység nem folytatható, teret engedve így a kutatási tevékenységeknek, vizsgá­latoknak.

E vadregénye vidék megismerése érdekében érdemes felkeresni Abaligeten a cseppkő­bar­lan­got, a Denevérmúzeumot és a Denevér Tanösvényt, Orfűn a Malommúzeumot és a Vízfő Tanösvényt, a Jakab-hegyen pedig a geológiai és kultúrtörténeti értékeket bemutató tan­ösvényt. A felsorolt természeti értékek indokolták, hogy hosszas előkészítő és egyeztető munka után 2009. április 25-én létrejött a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet, melynek avatására május 12-én került sor. A több mint tízezer hektáros védett terület továbbra is felejthetetlen sétákat kínál a ter­mé­szet­járóknak: tavasszal medvehagymáját, nyáron gombáját kínálja egy-egy család asz­ta­lára. A termé­szetvédők reménye és elvárása szerint azonban hatékonyabban lehet majd fel­lépni a ter­­mészetet károsítók, kirándulókat zavarók ellen és mind nagyobb területen lehet majd be­vezetni a folyamatos erdőborítást biztosító, természetközeli erdőgazdálkodási mód­sze­­reket.

Nagy Gábor
DDNPI Területi osztályvezető

kkkkk

MECSEK teljesítménytúra

Május 2-án 424 indulóval (50km: 86 fő, 30 km: 100 fő, 15 km: 238 fő) és több mint 50 fő rendező részvételével került megrendezésre a 26. „Mecsek 50” teljesítménytúra, valamint résztávjai 30 és 15 km-es távokon. A rajt-cél Zobákpuszta, Vargánya-tanya volt.

A résztvevők a Kelet-Mecsek legszebb helyein túrázhattak: jártak a Zengőn, Óbányán, Kisújbányán, Váralján, Szászváron és Püspökszentlászlón.  Az "Egy hajóban Alapítvány" támogatta rendezvényünket, jóvoltukból a rajtban a résztvevők pogácsát fogyaszthattak reggelire.

 A résztvevők többek között ezeket írták az „üzenő-falra” : 

„Külön köszönet a finom házi lekvárért!”...

„…és a házi sütik is fantasztikusak voltak!”

„Köszönjük a három grácia kedvességét és a finom házi süteményét. Ui. a szilvalekvár se kutya!”

„Egyszerűen tökéletes volt a szervezéstől a süteményig. Köszönjük!”

„Már a lekváros kenyérért megérte!”

„Az egyik legjobb túra. A sütemények tekintetében pedig No.1.”

„Feljutás a Zengőre egyszerűen tökéletes volt, gratulálok a túrához. A diós patkó receptjét legközelebb leírom!”

„Keresi gazdáját egy darab fekete kisméretű kardigán, egy darab fekete sapka.”

A Mecseki Kóborlók Szakosztály megköszöni a segítséget annak a mintegy 40 főnyi ba­rátnak, túratársnak, akik a túra megrendezésében segítséget nyújtottak. A túra teljesítőinek gratulálunk, jövőre is várunk szeretettel mindenkit. 

 Szabó-Dalecker Ibolya

™˜™˜™˜™˜

Kiss Lajost köszöntöttük

Örömteli eseménynek adott helyet má­jus 28-án a Büdös-kúti kulcsos­ház. Kiss Lajost kö­szöntöttük a 90. szü­le­tés­­napja alkalmá­ból, amely május 25-én volt.

Ez volt az oka, hogy szépszámú so­­ka­ság gyülekezett az egész dél­előtt sza­kadó eső után éppen fel­szá­radó, de már ragyogó nap­sü­tés­ben pom­pázó ház te­raszán. Régen látott ked­ves is­me­rő­sök, turistaba­rá­tok köszöntötték egy­mást, s a ha­maro­san megérkező ün­ne­­peltet, Kiss La­­jost. Közel negy­ve­nen voltunk, de csak azért ennyien, mert többen nem fér­tünk volna el a tágas teraszon.

Kiss Lajos (többünknek Lajos bácsi) Baranya megye természetjáró történetének jeles alakja. Aranyjelvényes túravezető, I. osztályú tájékozódási versenybíró. Hosszú éveken át volt a megyében a technikai bizottság vezetője. E feladatát példás erőfeszítéssel, kreatív ötleteket megvalósítva végezte. Irányításával nemcsak karbantartották a Mecsek és kör­nyéke turista útjait, pihenőit, forrásait, hanem új utak, források, pihenők kialakítása is történt ebben a korszakban. Hogy csak egyet említsek: a Jakab-hegy derekában a délnyu­gati oldalon a Babás-szerkövekhez vezető piros háromszög jelzéssel ellátott turista út kivitelezése – Molnár Pista bácsi ötlete alapján – az ő és akkori segítőtársai nevéhez fűző­dik.

A mecseki kulcsosházak megteremtésében, működtetésükben, karbantartásukban óriási sze­repe van Kiss Lajosnak. A Köves-tetői (azóta szállodává alakított, bővített) ház, a sas­réti kulcsosház, a Gubacsos kulcsosház, a pusztabányai Betyár-tanya és a Koszonya-tetői kulcsosház kialakítása is az ő nevéhez fűződik, utóbbi háromnak gondnoka is volt. De gondozásba vett a Csengő-hegyen is egy elhagyott erdészkunyhót, rendbe tette és így bocsátotta a természetjárók rendelkezésére. Az utóbbi években a Koszonya-tetői ház gondnoka volt. E ház környékén alakította ki a Mecseki Erdészeti Zrt. az első „őser­dőt” a Mecsek-hegységben. Ezt is óvta, vigyázta éveken át. Szívesen fogadta a házban a Mecsek, de a távolabbi országrészek természetjáróit egyaránt. Gyerekcsopor­tokhoz is tü­relmes, segítőkész volt. Sokat tanultak tőle azok, akik a közelébe kerülhettek.

Nagyon sokáig aktív tagja volt a DÉDÁSZ (azelőtt a Vasas Elektromos) természetjáró szakosztályának, rendszeres résztvevője a tájékozódási túraversenyeknek. A megye termé­szetjáró életében jelen van a mai napig is, közgyűléseink, találkozóink aktív résztvevője.

Az országhatáron belül és kívül egyaránt sok természetjáró barátja, ismerőse van. Több­ször volt tagja a Magyar Természetbarát Szövetség külföldre utazó delegációjának. Nyi­tott, barátságos ember, aki mindenkit szeret, aki a természetet szereti. Évtizedeken át szervezett csoportokat a Szlovák-Paradicsomba, ahol vezetésével sokan ismerkedtek, majd visszatérő vendégei lettek e csodálatos természeti képződményekben gazdag hegységnek.

Nagyon gazdagnak tartja magát (annak ellenére, hogy vagyona nincs), mert ahogy „di­cse­kedni” szokott vendégeinek: „Enyém az egész Mecsek!”

Kiss Lajos több országos és megyei kitüntetés birtokosa. 90. születésnapja alkalmából a Magyar Természetbarát Szövetség elnöksége a Magyar Természetbarát Szövetség Örö­kös Tagjává választotta, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége pedig ARANYBAKANCS DÍJ-jal tüntette ki.

Büdös-kúton az ünnepi órákban többen is elmondták Lajos bácsit köszöntő gondolatai­kat. Emlékeket idéztünk, majd ünnepi asztalnál fogyasztottuk el a Baumann József és Ági által készített finom pörköltet. Jó volt együtt lenni ezekben az órákban! Egészséget, békes­séget, további örömöket kívántunk Lajos bácsinak, majd népdalokat énekeltünk a tisztele­tére. A következő gondolatokat is igazán komolyan gondoltuk:

„Amennyi fűszál van a tarka mezőben,
Annyi áldás szálljon Kiss Lajos fejére!”

Tóth Klára

™˜™˜™˜™˜

Baranya–Tolna teljesítménytúra

Hat fős csapattal vágtunk neki az újabb kihívásnak. A 30 km-t céloztunk meg. 7 órakor neveztünk Komlón, a Kenderföldi Általános Iskolában, így már az élbolyban megkezdtük a táv bejárását. A várost a Hosszúhetény felé vezető úton hagytuk el. Kakastelep, Zobák­puszta és Gesztenyés után már a Hidasi-völgy csodaszép környezetében „szedtük a lábunkat”.

Első ellenőrzési pontunk a Csurgónál volt. Zöld színű zsírkrétával jelöltük be ittlétünket az igazolólapon. Jó lett volna elidőzni kicsit ezen a kedves helyen, de tartani kellett a szint­időt. A teljesítménytúra már csak ilyen! Dögkút-tető volt a következő állomásunk, ahon­nan csokit majszolva közelítettük meg Harácsmezőt, Farkas-árkot, majd a Vadvirág-for­rást. Ez csak egy fakultatív kitérő volt, de nem tartottuk hiábavalónak ezt a kis csetlés-botlást a faágak és gyökerek között, hiszen egy igen szép környezetben lévő forrásról van szó. Ezután a Dobogón, Tolna megye legmagasabb pontján vettük elő igazolólapunkat, amelybe egy kék zsírkrétás X került. A sárga sáv jelzésű úton értünk a Vörösfenyő-kulcsosházhoz. Itt újabb kedves ismerősök fogadtak minket. Zsíros és lekváros kenyér, tea és friss forrás­víz volt a megterített asztalon. Nem akartunk sok időt eltölteni, de nem tudtuk  abbahagyni az evést, olyan jól esett. Az ezt követő nagy emelkedő már kevésbé! De azért gyorsan leküzdöttük az akadályt és a Máré-várnál jóízűen kortyolgattuk el a kel­lemes hőmérsékletű almalevet. Eddigre már nagyon felmelegedett a levegő, minden fo­lyadék életmentő volt.

A kis pihenő után megint hegymenet várt ránk, majd a Barna-kőnél újabb bélyegzésre került sor. A Völgységi-patakon áthaladva következett az utolsó erőpróba. Cseresznyákot elérve már láthatóvá váltak Szilvás lakóházai. Egyre izgatottabbak lettünk, hiszen nem sok időnk maradt ahhoz, hogy beérjünk szintidőn belül. Minden erőnket összeszedve követtük a sárga szalagokat, egészen a Bányász emlékműig, majd a kiindulópontunkig. 8 óra 55 perc alatt értünk vissza. Hát bizony nagyon kivette az erőnket a nagy szintkülönbség. Jól elfáradtunk! De az a hideg gyümölcsleves! Hmmm!.. Köszönjük komlói túratársainknak a szervezést, a sok finomságot és a kedvességüket!

Takácsné Jakabos Laura

 

ÑÒÑÒÑÒÑÒ

 

A 13-as szám nem hozott szerencsét

Május 16-án országos tájfutóverseny, gyalogos teljesítménytúra és a mi országúti kerékpá­ros teljesítménytúránk várta a Komlóra látogatókat. Erre a napra nagyon meleg időt jósol­tak az időjósok.

Szervező társaimmal reggel 8 órától vártuk a Közösségek Házánál a vál­lalkozó kedvűeket. Előzetes megbeszélésünkön 50 főre számoltunk, aztán a végén 78-an vágtak neki a külön­böző távoknak (ez a hatodik alkalommal történt szervezésünk során rekord­nak számít). Ebből 40 komlói, 20 pécsi volt, 18-an egyéb településről érkeztek (9 baranyai, 4 Tolna megyei, 1 Pest megyei és 4 Jász-Nagykun-Szolnok megyei). A legfiatalabb nevező 4 éves, a legfi­atalabb saját kerékpáron teljesítő 9 éves, a legidősebb induló 69 éves. A 75 km-en 41, az 50 km-en 26, a 25 km-en 11 fő nevezett és egy fő kivételével mindenki teljesítette is a távot. Az egy fő K. Jani barátom, aki kihúzta magának a rajtlapok közül a 13-as sor­számút és ragaszkodott is hozzá. Elindult a leghosszabb távon, ami Komló – Zobákpuszta – Bonyhád – Mecseknádasd – Dombay-tó – Komló útvonalon kerülte meg a Kelet-Mecsek dombvo­nulatát. A 13-as szám nem hozott számára szerencsét, hiszen Szászvárt elhagyva kettős defektet kapott és jelezte nekünk, hogy feladja a túrát. A többiek viszont egészen jó ered­ménnyel tekerték le a kitűzött távot.

Szerintem a legszebb útvonal az 50 km-es volt. Komlóról fel­kapaszkodni a 150 méterrel magasabban lévő Zobákpusztára, majd legurulni a 9 km-re lévő Máré-csárdáig, már eleve szép látvány. Az Egregyi-völgy a Mecsek egyik legszebb része biciklizés szempontjából. Ezután a Zengő-kőig való felkapaszkodás a kacskaringós úton a tájvé­delmi körzetben, néhol hűs árnyékban, szép környezetben újabb erőpróba. A látvány feledteti az emberrel a fáradtságot. Innen szinte gurul az ember több kilométeren át Pécsvárad központjáig, majd a Dombay-tó felé a régi 6-os úton megy a két kerék. Itt igaz, hogy nyi­tott a terep, de a szép táj hamar „legyűrhető”. Hosszúheténytől még egy kapaszkodó Zobákpusztáig és onnan vissza Komlóra és máris megvan az 1180 méteres szint. A rövi­debbik táv Máré csárdáig ment és vissza. A 2 órás szintidő nem okozott gondot. A részt­vevőknek tetszett az útvo­nalvezetés, és a szervező DÖKE nevében gratulálok minden teljesítőnek.

Iván Attila

Gyöngyvirág

Naponta figyelem szövetségünk honlapját, olvasom a „HÍREK” rovatban megjelenő írá­sokat. A május 9-i „Gyöngyvirág-túráról” szóló leírást is élvezettel kezdtem el olvasni. A túrára 119-en (!) indultak el. Csodálatos: ennyi embert kicsábítani a természetbe, hogy – többek között – gyönyörködhessenek az egyik szép tavaszi erdei virágban! Aztán hamar rossz sejtelmeim támadtak, amikor a cikk írójának következő mondatát olvastam: „Ő (mármint a túra szervezője) garantálja, hogy nagy csokor gyöngyvirággal térünk haza.” Itt már rosszat sejtettem: ez lenne a túra célja?

Ezután az írás szerzője élvezetes, szép leírást ad a túráról, a Jakab-hegy nevezetességeiről. Majd a leírás vége felé következtek a számomra megdöbbentő mondatok: „Izgalommal vártam, hogy mikor érünk a gyöngyvirágos erdőbe.És aggódtam, hogy ennyi embernek jut-e a szépséges virágból? Jutott! Pillanatok alatt hatalmas csokrokat szedtünk. Nagyon élveztem!”

                                                          

Nem akartam hinni a szememnek: igaz-e, amit olvasok egy „termé­szetjáró” leírásában? Én 29 éve – mint pedagógus is – járom gyerekekkel az erdőt, figyeljük együtt és vizsgál­juk a természet szép­ségeit. Alapszabály: mi „vendégek” vagyunk az erdőben. Csodáljuk az erdőt, a növényeket, állatokat, de nem nyúlunk hozzájuk! Az erdő minden élőlényének (állatnak, növénynek) meg­van a maga szerepe az erdő életében. A virág ott szép, ahol nyí­lik; letépve, otthon a vázában egy-két nap alatt elhervad. A lakások díszítésére termesztik a dísznövényeket (többek között a gyöngy­virágot), ezeket meg lehet vásárolni a virágbol­tokban. Szépek, és az otthon díszítésére valók. Az erdei virágok pedig az erdők díszítésére. Minden egyes leszedett virággal az erdő, az általunk csodált természet lesz szegényebb! A leszedett virágokból már nem lesz újabb gyöngyvirág! Az említett írásban szereplő gyöngyvirágos erdő milyen látványt, milyen élményt adhat már a később érkezőknek, miután közel 120-an „lelegelték”?

Az 1939-ben (!) megjelent „A Mecsek részletes kalauza” című útikönyvben érdekes szövegközti ábrákat láthatunk. A könyv 113. oldalán látható rajz egy vadvirágokat szedő embert ábrázol, aki előtt egy botjára támaszkodó turista áll, és figyelmezteti: „Tövén szép a vadvirág!” A figyelmeztetés, úgy tűnik, nem volt hatékony: mára már a hóvirág is vé­dett lett! Vajon miért?

Végül az olvasott írás befejezése, amelyet írója a túrát szervező egyesület „szlogenjével” zár: „Csodálatos a világ! És egyre szebb lesz!”.     Így???

A gyöngyvirág jelenleg nem védett növény. Így aztán lehet „hatalmas csokrokban” is szedni. Nem tudom pontosan, hol történt a szedése (valahol a Jakab-hegyen), de a történet érdekessége, hogy 2009. május 12-én (azon a napon, amelyen este olvastam az említett írást) létrejött a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet, tehát a továbbiakban ezen a terü­leten már a gyöngyvirágot – és semmilyen más erdei virágot – sem szabad szedni. Így nő az esély, hogy valóban csodálatos lesz a világ! Így legyen!

Strasser Péter

 

Virágnéző túra az Ormánságban

Május 10-én egy napsütéses reggelen 9 óra tájban láttuk meg Baranyahidvég jellegzetes templomát, amely egy kanyar közepén magasodik ki a település házsorai közül. Harmin­can szállunk le a buszról Pécsről, Komlóról, Siklósról és Máriagyűdről érkezve. A pol­gármester Bazsó József fogad minket és mondott néhány szót a falu múltjáról és jelenéről. Az egyébként ilyenkor zárva tartó kocsmát is kinyitják a kedvünkért. Megköszönve a szíveslátást, a zöldellő, sűrű Cseri-erdő mellett indulunk túránkra.

A zöld négyzet és zöld sáv turistajelzések találkozásánál elénk tárul Kisszentmárton lát­képe. Itt kerül a két falu temploma és az erdő sarka egy vonalba, ami érdekes látványt nyújt. A faluba érve balra fordulunk és meglátjuk a csodálatos utcaképet, rendezett házak­kal és a mindkét oldalon végig ültetett sötét bordó levelű díszfák sorfalával. Természete­sen itt is meglátogatjuk a kocsmát, majd a templomot. A Dél-Baranya Turistája túramoz­galmat teljesítők pecsételnek. A Szatyor Győző által készített világháborús emlékmű előtt a helyi hagyományőrzők vezetője, Laci bácsi beszél a falu történetéről és jelenlegi szere­péről a kistérségben.

                                                        
 mocsári nőszirom

Tovább indulunk a zöld sáv turistajelzésen Attak felé a láp­erdőhöz. Kissé botladozunk a traktorral összejárt úton, majd később a vetés szélében, de ezt feledteti a látvány, amiért jöttünk. A láperdőbe mélyen belátni. Jól látszik a fák között a füves-sásos aljnövényzet, a fák tövében kialakult zsombékos és a köztük lévő nyílt víz. Meglátjuk a 15-20 centiméter­rel a víz fölé magasodó békaliliomot. Sárga közepű, fehéres, világos lilás fürtvirágzatával szerényen húzódik meg a másik csoda, a harsány sárga virágú sudár és kihívó mocsári nőszirom mellett. Szerencsés időben jöttünk, hogy láthatjuk együtt virágozni őket. Sűrűn csattognak a fényképezőgépek. A Kelemenligeti-csator­ná­nál pihenünk egyet, majd a régi TSZ betonútján begyalogolunk Mailáthpusztára. A volt határőrfaluban van a Dráva TSE kulcsos turistaháza, ahol már várnak minket. Gida Tibor elnök mutatja be a házat és kínál minket egy pohár finom máriagyűdi borral.

Túránkat a Bőköz tanösvényen folytatjuk. A kék körút turistajelzésen létesült tanösvény hat ismeretterjesztő táblával mutatja be a Dráva ökológiáját, növényzetét, állatvilágát. Utunk során megcsodáljuk a Dráva vad vízét és az ártéri erdő gyepei fölé magasodó ezüst hárs és nyár Nap felé fordított, csillogó leveleit. E csodás látványon némileg ront a szú­nyoginvázió, de azért túléljük. A gólyahír sajnos már elvirágzott. A horgásztó mellett elsétálva érünk a Tó-büféhez. Itt érjük utol a csapat azon tagjait, akik a szúnyogok helyett inkább a büfé méltán dicsért, kiváló halászlevét választották. Jóllakottan, kipihenten fo­gadják a tanösvény-járókat. Azért egy rövid pihenővel egybekötött gyors kóstolóra nekünk a jut időnk, majd indulunk is tovább, mert az idő repül, a busz meg jön. A visszalévő hét kilométerre már csak két óránk van. A Kerek-tó, Szili-hát, Hétöles-tó, Szaporca, Kémes útvonal nyílt területen vezet. Az Ó-Dráva meder ugyan szép látványt nyújt, de az erőltetett menet a napon és a teli gyomor a csapatot kissé megviseli. Kitikkadva esünk be a szaporcai kocsmába. A harminc fős társaság kétharmadának szerencséje van. Ők a tömeg­közlekedés húzós árai miatt összeálltak és kocsival jöttek el Kémesig, majd itt szálltak buszra Hidvégig. Ezért úgy döntöttek, ők már ráérnek. A buszosoknak viszont egy gyors sör után még le kellett trappolni a maradék másfél kilométert Kémesig. Azért ők is ké­nyelmesen elérik a buszt.

Összességében egy nagyon jó hangulatú, látványokban bővelkedő túrán vettem részt. A helyiek vendégszeretők, a vidék csodálatos. A túratársaknak köszönhetően én nagyon jól éreztem magam, bár az ellenkezőjét meg sem mertem próbálni, hisz én voltam a túrave­zető.

Rongyí

š›š›š›š›š››

A Pilis hegységben jártunk

Kis csapatunk négy tagjával 2009. április hónap közepén öt napot tartózkodtunk a Pilis­ben. Személygépkocsival utaztunk Visegrádig, ahonnan csillagtúráztunk. Első nap Dobo­gókőre mentünk, ahol a 699 méteres magasságból gyönyörű kilátás nyílott a környékre. Megnéztük a Thirring-sziklákat, a Mária kegyhelyet, az Eötvös Loránd menedékházat és az azt körülvevő kopjafákat. Nem győztünk betelni a Dunakanyar látványával és a Bör­zsöny magas hegyeivel. Még ezen a napon Esztergomban is jártunk, ahol többek között a Bazilikát és a Mária Valéria hidat néztük meg.

Másnap Dömösről indultunk a Rám-szakadék „meghódítására”. Útközben láttuk a Szentfa-kápolnát, a közelben található és szépen kiépített Kaincz-forrást, amelynek mágikus erőt tulajdonítanak. A helyet „energia-helynek” is nevezik, melynek környékén rengeteg keleti virágot, fenyőfák különböző fajtáit telepítették. Ezután utunk neheze következett: elértük a Rám-szakadék bejáratát, és megkezdődött a küzdelem a vízzel, a sziklákkal, majd követ­keztek a láncokba való kapaszkodások, és a két magas létrán való átkelés. Volt, ahol olyan magasan volt a lánc, hogy elérése bizony csak férfi társunk segít­ségével sike­rült. Minden baj nélkül végigmásztuk a szakadékot, és már lefelé menetben jutottunk vissza kiinduló pontunkra, Dömösre, majd onnan autóbusszal szállás­helyünkre.

Harmadik nap a Pilis hegység legmagasabban fekvő településére, Pilisszentlászlóra utaz­tunk, ahonnan a piros sáv jelzést követve egészen Visegrádig gyalogoltunk. Végig az e településnél fakadó forrás völgyében haladtunk. Először a Szent László-, majd később az Apátkúti-völgyön a patakon többször átlépve mentünk a körülvevő sziklák és hatalmas bükkfák között. Ittunk az Alpár-forrás vizéből, majd sikerült megnéznünk a Berényi Miklós fü­vészkertet is. Ezután a régi vasút nyomvonalát követve értünk Visegrádra, ahol a Patak fogadóban elfogyasztottuk a jól megérdemelt estebédünket.

Negyedik nap a Visegrádi-hegységben „bolyongtunk”. Kívülről megcsodáltuk a Silvánus Szál­lodát, majd innen a Nagy-Villámra mentünk, ahol a Zsitvay-kilátóba nem tudtunk fel­menni, mert még nem volt nyitva. A Mogyoró-hegyen láttuk a Vadaskertet, a Jura tábort, majd a Görgey-sétányon haladva a Fellegvárat is megnéztük. Bejártuk a várban lévő kiál­lításokat, tárlatokat. Innen a kilátás lenyűgöző: látható a Dobogókő, a Börzsöny hegy­láncolatai, no és a Dunakanyar. A Salamon torony környéke a nyíló orgonáktól pompázott.

Ötödik nap ismét Pilisszentlászlóról indultunk, ahonnan a Lepence-patak völgyében lefelé haladva Lepencére értünk, ahol a patak a Dunába torkollik. Meredek lejtőkön ereszked­tünk többször is a völgyben a csúszós, köves úton. Nem sokan járják ezt a turista útvona­lat, mert itt a természet szinte érintetlen, vadregényes. A völgyben surranó patak, a magas sziklák szinte félelmet „parancsolnak” az ide látogatóknak, mondván: itt csak vendégek vagyunk, s csak gyönyörködni szabad! Lepencére érve, igen meleg időben, még megte­kintettük kívülről a királyi palota romjait, míg az altemplom részeit csak a rácson keresztül nézhettük meg.

Hatodik nap, hazafelé a zsámbéki templomromot néztük meg, amely 2003-tól látogatható csak. A látvány lenyűgöző volt; tervbe van véve a templom rekonstrukciója is. A Duna holtágában elterülő Fadd-Domborit is megnéztük, az üdülőhely még elég kihalt volt, de a víz sodrása és a benne lévő nádrengeteg már az éledő természetet jelezte.

A Pilisben 56 km-t tettünk meg, s 1250 m szintet „győztünk le”. Szép volt e tavaszi túránk, s rengeteg élményt szerezve tértünk haza.

Dr. Koncz Eszter
(Felhőtlenek)

• Új turistaút a Napszentély-kilátóhoz: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség új turistaútvonalat festett fel a Magyarhertelend egyik magaslatán álló Napszentély-kilátó­hoz. A S+ jelzés Bányatető felőli részéről egy 1 km hosszú sárga háromszög jelzés vezet a kilátóhoz. (Az eddig kiadott Mecsek térképek ezt az útszakaszt 4-es számú lovaglóútként tüntették fel.)
• Új útjelzés aBalázs-hegyre: az Orfű fölötti Balázs-hegyi kilátóhoz a Sárkány-kút felől induló sárga kör jelzésről indul ki az új sárga háromszög jelzésű út. Az 500 m-es szakasz szép erdei úton ér fel a kilátóhoz, mely a "BARANYAI KILÁTÓK" érintendő pontja is egyben.
• Útjelző táblák a Mecsekben: útjelző táblákat helyezett ki a Mecseki Erdészeti Zrt. Árpádtetői Erdészete a Közép- és Nyugat-Mecsek területén, hogy segítsék a kirándulók tájékozódását. A táblákra az útjelzéseket Király László festette fel, az útjelző oszlopokat a táblákkal Varga Jenő és munkatársai helyezték el,
• Viharkár a Gubacsos-kulcsosháznál: május 22-én este villám csapott a ház közelében álló egyik tölgyfába. A fa vége a ház tetőszerkezetére zuhant, a tető egy része bero­gyott. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A ház és a melléképület is megrongá­lódott, így a ház jelenleg nem fogad csoportokat.
• Megszűnő turistajelzések: megszűnik a Sikonda – Cserma-tető – Mánfa – Budafa – Sugói-rét útvonalon a Z+ jelzés, mivel a Cserma-tetőnél a szántóföldön az utat évről évre be­szántják. A vetés kikerülése magánterület miatt más irányból nem lehetséges. A Sugói-réttől a Z sáv elágazásától a jövőben egy Z■ jelzés vezet majd Mánfa (Budafa) autóbuszmegállóig. Ugyancsak megszűnik a Pécs, Bártfa utcai templom – Szamár-kút – Gyükés között a S+ jelzés, mivel végig beépített, lakott területen halad, fenntartása fe­lesleges. A jövőben az említett jelzés Gyükés autóbuszfordulótól indul, és a Közép-Me­csekben változatlan útvonalon halad Magyarhertelendig. A nyáron megjelenő új Me­csek térkép már tartalmazza a változásokat.
• Érdemes természetjáró: Biros Béláné (BMTSZ Szúrós Csodabogyó Szakosztály) kitartó teljesítményével elnyerte az  ÉRDEMES TERMÉSZETJÁRÓ címet, amelyet a Szolnokon rendezendő Gyalogtúrázók Országos Találkozóján vesz át. Elismerésre méltó teljesítményéhez és a kitüntetéshez szívből gratulálunk!
• Mecsek Híradó:a következő szám 2009. szeptember 1-jén jelenik meg.

Rendezvények

¨  június 6, szombat: „2x100 km Baranyában” kerékpáros teljesítménytúra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Rajt: Pécs, Széchenyi tér, 7.00-8.00 (100 km), 7.00-9.00 (200 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 600 Ft/fő. Információ: Keményfi Ba­lázs ( 20/332-5000.

¨  június 13, szombat: „Bari 15, 2x15” teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány Természet­járó Egyesület. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője, 6.00-8.00 (2x15 km), 7.00-8.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 500, ill. 400 Ft/fő. Információ: dr. Szabó Péter ( 70/456-1379.

¨  június 13, szombat: „Mecseki hegyikerék” kerékpáros teljesítménytúra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Távok: 50 és 30 km. Rajt: Pécs, Tettye ven­déglő előtti parkoló, 8.00-9.00. Cél: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője. Ne­vezési díj: 500 Ft/fő (MTSZ tagsággal és diákoknak 400 Ft). Információ: Poór Balázs ( 20/952-1143, Gábor Tamás ( 20/468-9263.

¨  június 20, szombat: Váraljai kuglóffesztivál; „Kuglófkereső teljesítménytúra és túraverseny”. R.: Völgység Turista Egyesület. Helyszín: Váralja, Ifjúsági Tábor. Rajt: 8.30-10.00 (teljesítménytúra, távok: 5-10-15 km), 8.30-10.00 (túraverseny). Nevezési díjak: 500 Ft/fő (teljesítménytúra), 600 Ft/fő (túraverseny). MTSZ tagsággal, ill. elő­zetes nevezéssel 100 Ft kedvezmény. Információ: Bischof Tamás ( 30/450-2439.

¨  július 25, szombat: „Hegymenet 55, II. Béla, Várad 15” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécsvárad, Fülep Lajos Művelődési Központ, 6.00-7.30 (Hegymenet 55, II. Béla), 6.00-8.30 (Várad 15). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 700, 600 ill. 500 Ft/fő. Információ: (30/378-3599, 30/993-8595, 20/310-5754.

¨  augusztus 8, szombat: „Négy évszak 25, 15” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Istenkúti Közösségért Egyesület Háza (Fábián Béla u. 7.). Cél ugyanott. Nevezési díj: 500 Ft/fő. Információ: (70/563-5749, 30/993-8595, 20/310-5754.

¨  augusztus 15, szombat: „Mecsek 600-as csúcsai, Mecsek 35, Tubes 20” teljesítménytú­rák. R.: Erdők Népe Természetjáró Egyesület. Rajt: Cserkút, Művelő­dési Ház, 5.00-8.00 (Mecsek 600-as csúcsai, Tubes 20); Dömörkapu, 7.00-12.00 (Me­csek 35). Cél: Dombay-tó (Mecsek 600-as csúcsai, Mecsek 35); Dömörkapu (Tubes 20). Információ: Kirch Szilárd ( 30/302-4971.

¨  augusztus 21-23: Dunántúli Természetbarát Vezetők Értekezlete. R.: Baranya Me­gyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Abaliget. Információ: Baronek Jenő ( 72/259-345.

¨  augusztus 29, szombat: „Kelet-mecseki Barangolások” teljesítménytúra. R.: Pécsi Vörös Meteor SK Természetbarát Szakosztály. A túra során 5, illetve 3 kulcsosházat kell felkeresni tetszőleges útvonalakon (távok: kb. 28, ill. 16 km). Rajt: Zobákpuszta, Gyopár kulcsosház, 6.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 400 Ft/fő. Információ: dr. Gundrum Károly ( 72/315-641; Kazal Márton ( 20/979-7254.

¨  szeptember 5, szombat: „Mecsek 1800, Mecsek 23” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjú­sági Természetjáró Egyesület. Rajt: Zobákpuszta, erdészeti táborozóhely, 6.00-7.30. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 700, ill. 500 Ft/fő. Információ: (70/563-5749, 30/993-8595, 20/310-5754.

¨  szeptember 6, vasárnap: „Baranya 50, 100” országúti kerékpáros teljesítménytúra. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Komló, Eszperanto tér, 8.00-9.00 (100 km), 8.00-10.00 (50 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 600, ill 500 Ft/fő (MTSZ tagsággal 100 Ft kedvez­mény). Információ: Iván Attila ( 20/911-4050.

NYÍLT TÚRÁK

►  június 6, szombat: „Irány Dél”. Útvonal: Siklós – Egyházasharaszti – Old – Kásád – Beremend (22 km). Találkozás a siklósi buszpályaudvaron 8.00-kor (Pécsről az autó­busz 7.00-kor indul). Túravezető: Újságh Zsolt.

►  június 13, szombat: Magyaregregy – Szalatnak – Köblény – Vékény (16 km). Találko­zás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvar 11-es kocsiállásánál 8.45-kor. Túra­vezető: Márton Zoltán.

►  június 20, szombat: Pécs-Hird – Martonfa – Pereked – Hásságy – Olasz – Kisgyula (20 km). Találkozás a pécsi Budai buszállomáson a 13-as autóbusz megállójában 7.15-kor.Túravezető: Gőbölös István.

►  június 27, szombat: Hősök tere – Tripammer-fa – Melegmány – Tripammer-fa – Ezeréves (16 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 31/A autóbusz megállójában 9.00-kor.Túravezető: Kaszás Károlyné.

►  július 4, szombat: Orfűi elágazás – Pipás-forrás – volt Magyarok kunyhója – Éger-völgy (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 9.15-kor (4-es kocsiállás.) Túravezető: Baumann József.

►  július 11, szombat: Máré-csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-kút – Lencse-kút – Dögkút-tető – Óbánya (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaud­varon 8.45-kor (11-es kocsiállás). Túravezető: Rónaky Gizella.

►  július 18, szombat: Mőcsény – Zsibrik – Cikó – Berekalja – Kishidas (18 km). Találko­zás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45-kor (8-as kocsiállás). Túrave­zető: Szecsődi Imre.

►  július 25, szombat: Komló – Gadányi-tó – Battyán-hegy – Pap-erdő – Máré-csárda – Máré-vár – Iharos-kút – Nyomakói-kút – Vörösfenyő kulcsosház – Máré-csárda (17 km). Találkozás a komlói autóbusz pályaudvaron 8.15-kor. (Pécsről az autóbusz 7.30-kor indul.) Túravezető: Őri Zsuzsanna.

►  augusztus 1, szombat: Máriagyűdi elágazás – Tenkes-hegy – Máriagyűdi elágazás (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.00-kor (15-ös kocsiállás). Túravezető: Balog Árpád.

►  augusztus 15, szombat „Barlangolás a Spirál-víznyelőben”. Útvonal: Remete-rét – Büdös-kút – Remete-rét. Kutatás vezető: Glöcker Gábor. Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 7.15-kor (4-es kocsiállás). Túravezető: Baranyai Rudolf.

►  augusztus 30, vasárnap: Éger-völgy – Babás-szerkövek – Sasfészek – Jakab-hegy – Éger-völgy (14 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz pályaudvaron a 22-es busz megállójában 8.15-kor. Túravezető: Kaszás Károlyné.

►  szeptember 5, szombat. Bükkösd – Farkas-tető – Meleg-mál – Petőczpuszta – Kővágószőlős (16 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 7.15-kor. Túrave­zető: Rónaky Gizella.

A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái,
komlói kiindulással

• június 13, szombat: „Lafferton Henrik” emléktúra. Útvonal: Váralja – Vörös-cser – Büdös-kút – Dobogó – Vörösfenyő-kulcsosház (a kopjafánál megemlékezés) – Magyar­egregy (17 km). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Miklovits György.
• június 28, vasárnap: „A Kelet-Mecsek kincsei”. Útvonal: Zobákpuszta – Pusztabá­nya – Hárs-tető – Óbányai-völgy – Kisújbánya – Lakkeri-fenyves – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (22 km). Túravezető: Rácz János. (Rövidebb táv: Zobákpuszta – Pusz­tabánya – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (12 km). Túravezető: Őri Zsuzsanna). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal.
• július 5, vasárnap: Sikonda – Vágotpuszta – Lóri – Vízfő-forrás – Mecsekrákos – Herman Ottó-tó – Magyarhertelend (20 km). Indulás a 8 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila.
• július 12, vasárnap: Komló, Szilvás – Szöge-hegy – Barna-kő – Sín-gödör – Szederin­dás-kút – Iharos-kút – Máré-vár – Máré csárda am. (12 km). Indulás a szilvási SPAR áruház elől 8 órakor. Túravezető: Horváth Attila.
• július 19, vasárnap: Árpádtető –Tripammer-fa – Fehér-kúti kulcsosház – Rábay-fa – Lapis – Tubes – Zsidó-völgy – Kőlyuk – Sikonda (18 km). Indulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Rácz János.
• augusztus 9, vasárnap: Nagymányok – Meleg-oldal – Kappenvasszer – Pásztor-forrás – Máré csárda am. (20 km). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túrave­zető: Tasnádi János. (Rövidebb táv: Máré csárda – Pásztor-forrás – Máré csárda (11 km). Indulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna.)
• augusztus 16, vasárnap: „Hegyre fel, hegyről le.” Útvonal: Pécs, 48-as tér – Havi-hegy – Dömörkapu – Tubes – Büdös-kút – Orfű – Magyarhertelend (22 km). In­dulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila.
• augusztus 23, vasárnap: Orfű – Abaliget – Lenke-forrás – volt Petőc-akna – Jakab-hegy – Mohosi-kis-kút – Éger-völgy – Pécs, Uránváros (22 km). Indulás a 8 órai orfűi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila.
• augusztus 29-30, szombat-vasárnap: „Szarvasbőgés a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Kata-forrás – Máré csárda (11 km).Indu­lás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Rácz János.

A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrái

• június 28, vasárnap: Árpád-tető – Nagy-forrás-völgy – Budafa – mánfai Árpád-kori templom – Páfrányos – Hősök tere (15 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 31-es busz megállójában 7 órakor. Túravezető: Kántor János.
• július 26, vasárnap: Abaliget – Gubacsos kulcsosház – Szuadó-völgy – Éger-völgy (15 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 7 órakor (a vonat 7.20-kor indul). Túravezető: Braun Andrea.
• augusztus 30, vasárnap: Túrony – Máriagyűd – Siklós (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 7.15-kor. Túravezető: Stiksz Zsuzsanna.

A komlói DÖKE Túrakerékpáros Szakosztály nyílt túrái,
komlói kiindulással

• június 20, szombat: Túra Váraljára (60 km). Indulás 9 órakor a Városház térről. Túrave­zető: Gábori Márton (( 70/313-2010).
• július 4, szombat: Túra a Baranyai-hegyhátra (80 km). Indulás 9 órakor a Városház térről. Túravezető: Balogh Zoltán ((20/380-0777).
• július 18, szombat: Túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz (50 km). Indulás 9 órakor a Városház térről. Túravezető: Miklovits György (( 72/488-733).
• augusztus 9, vasárnap: Túra a „Három megye határához (kopjafa)”. Táv: 90 km. Indulás 9 órakor a Városház térről. Túravezető: dr. Sugár Zoltán (( 20/324-2222).

DDNPI rendezvények

 

A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a prog­ra­­mok­­ra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/405-4571 tele­fon­­­szá­­mokon, ill. a következő e-mail címeken: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..">Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. További információk a www.ddnp.hu honlapon talál­hatók.

►  június13, szombat: Kenutúra a Ferenc-csatornán. A túra során a résztvevők a Mohácsi-szigetet keletről határoló Ferenc-csatorna változatos vízivilágát csodálhatják meg. Maximális csoportlétszám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Helyszín, időpont: Nagybaracsaka, 10 óra.

►  június 16, kedd: Barlangász Klub. Závoczky Szabolcs (DDNPI): Denevérkutatás Abaligeten. Diavetítéses előadás. Helyszín: DDNPI Tettye Oktatási Központ, Pécs, Tettye tér 8. Időpont: 17 óra. Belépődíj nincs.

►  június 20, szombat: Kerékpártúra az Ormánságban. Útvonal: Sellye – Drávafok – Drávakeresztúr – Drávaiványi – Sellye (25 km). Indulás Sellyéről 10 órakor. Rész­vételi díj: 500 Ft/fő.

►  június 22-28: Magyar Nemzeti Parkok Hete

• június 22: Szakvezetéses túra az Irma úton. Indulás 10 órakor a DDNPI pécsi Tettye téri központjától. Ingyenes
• június 23: Látogatás a Dráva Kapu Bemutatóközpontban (Drávaszentes, 10 óra, ill. 13 óra). Ingyenes.
• június 24: A Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékei – diavetítéses előadás. Helyszín: Duna-Dráva Nemzeti Park Tettye Oktatási Központ. Időpont: 15 óra. In­gyenes.
• június 25: Madárodú készítés. Helyszín: Pécs, Pintér-kert. Időpont: 10 óra. Ingye­nes.
• június 26: Tárlatvezetés a Fehér Gólya Múzeumban. Helyszín: Kölked. Időpont: 11 óra, 13 óra. Ingyenes.
• június 27: Múzeumok éjszakája a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen. Éjszakai tár­latvezetés. Helyszín: Mohács-Sátorhely. Időpont: 20 óra. Részvételi díj: a belé­pőjegyek ára.
• június 28, vasárnap: „Hódító hód” kenutúra a Vén-Dunán. Maximális csoportlét­szám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Helyszín, időpont: Baja, Vén-Duna, 10 óra.

►  július 4, szombat: Magyar pásztorkutyák terelőversenye. Helyszín: Dráva Kapu Bemutatóközpont (Barcs-Drávaszentes). Időpont: 10 óra. Ingyenes.

►  július 11, szombat: „Kenutúra a Ferenc-csatornán”. Maximális csoportlétszám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Helyszín, időpont: Nagybaracska, 10 óra.

►  július 18, szombat: „Gólyabúcsúztató”. A kirepülés előtt álló gólyafiókák megisme­rése. Helyszín: Kölked, Béda-Karapancsa. Időpont: 10 óra.

►  július 25, szombat: „Hódító hód” kenutúra a Vén-Dunán. Maximális csoportlétszám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Helyszín, időpont: Baja, Vén-Duna, 10 óra.

►  július 25, szombat: „Amiről a kövek mesélnek” – földtani és kultúrtörténeti értékek a Jakab-hegyen. A túra hossza 8 km, időtartama 5 óra. Részvételi díj: 350 Ft/fő. Indulás Kővágószőlősről, a templom elől 10 órakor.

►  augusztus 1, szombat: „Baláta-tó” – jelvénygyűjtő túra. A túra hossza 7 km, időtar­tama: 3 óra. Helyszín: Kaszó, kisvasút állomás. Időpont: 10 óra. Részvételi díj: 350 Ft/fő.

►  augusztus 8, szombat: „Grábóc” – egyháztörténeti értékek nyomában. Magyaror­szág egyetlen működő ortodox kolostorának megtekintése, majd túra a grábóci erdőben. Részvételi díj: 350 Ft/fő + kolostori belépő. Helyszín: Grábóc. Időpont: 10 óra.

►  augusztus 8, szombat: „Hódító hód” kenutúra a Vén-Dunán. Maximális csoportlét­szám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Helyszín, idő­pont: Baja, Vén-Duna, 10 óra.

►  augusztus 15, szombat: „Éjszakai kalandozás a Zselicben”– jelvénygyűjtő túra. A túra hossza 5 km, időtartama 3 óra. Helyszín és időpont: Hotel Kardosfa, 20 óra. Részvételi díj: 350 Ft/fő.

►  augusztus 29, szombat: „Denevérnap” Abaligeten. Helyszín: Abaliget, barlang. Idő­pont: 20 óra.

►  augusztus 29, szombat: Megemlékezés a Mohácsi csata 483. évfordulóján. Helyszín: Mohács-Sátorhely. Időpont: 17 óra.

►  augusztus 29, szombat: Szarvasbőgés Gemencen.Maximális csoportlétszám 40 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! A helyszínről és az időpontról a jelentkezők a prog­ram előtt néhány nappal kapnak értesítést. Részvételi díj: 500 Ft/fő.

►  szeptember 1, kedd: DDNPI Klub. Glacz Róbert: Kakukktojás Somogyban, síkság a dombságban (Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet). Diavetítéses előadás. Helyszín: DDNPI Tettye Oktatási Központ (Pécs, Tettye tér 8.). Időpont: 17 óra. Ingyenes.

►  szeptember 5, szombat: Madárgyűrűzés Sumonyban. Maximális csoportlétszám 30 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! A helyszínről és az időpontról a jelentkezők a program előtt néhány nappal kapnak értesítést. Ingyenes program.

 

Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség in­formációs kiad­ványa. Szer­keszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anya­gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö­vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). (72/525–376 (napközben); 72/525–377 (ügyeleti időben). Fax: 72/525–377. Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra.    Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.