
Bővül honlapunk!
A DrávaTSE honlapjáról:
A kellemesebb időjárásnak köszönhetően elkezdtük a túrákat a nyuggerekkel. Első őszi (09.10.) túránkon mindjárt fényképezni is kellett a BMTSZ honlap anyagához (pihenők; emlékek, emlékhelyek). A Misina tetőről indultunk és Orfű volt a cél. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a „turistalépcsőnél” kimozdította valaki a lépcső korlátját, de ami meglepőbb volt, az aszfaltos út korlátját is… A Misina-gerincen haladva először a Kis-Tubes-kilátóhoz mentünk, ahol a pihenőpadokat fotóztuk, majd a Tubes következett. Itt elsősorban a kilátó beülőiben lévő emléktáblákat fényképeztük. Lapisra a kanyargó, kényelmes piros háromszög ösvényén jutottunk le. Rövid pihenő után a Büdös-kúti kulcsosházhoz „gurultunk” a zöld, majd a sárga kereszt jelzések mentén. Itt tartottuk meg szendvicselős pihenőnket. Elmentem a panteonhoz, sajnos az ösvényre dobálták a favágók az ágvégeket… További utunkon a sárga kereszt jelzésen, majd a kerékpárúton jutottunk el a Mecsek Házához, ahol a bélyegzőlenyomatokat ellenőriztük. A túrát a „Garatban” zártuk le, majd az Orfűi-tó autóbusz-megálló felé szomorúan vettük tudomásul, hogy épülnek a házak az egykori „tocsogós” réten… Szép napunk volt.
atiKA

Csütörtökön (10.01). a nyugger csapat ismét a Dél-Baranyai-dombság felé vette az irányt. A túra célja a szokásos heti mozgás mellett a BMTSZ honlapon a „Pihenők” fejezetben még hiányzó fényképek elkészítése is volt. Ezúttal Máriakéméndről indultunk a zöld sáv jelzésen a Törökvári-pihenő felé. A Törökvári-pihenőnél örömmel láttuk a szép új asztalokat és padokat, kár, hogy az esőbeállóba már nem jutott belőlük. A pihenőnél egy quad álldogált egymagában. Hamarosan előkerült az erdőből a gazdája is, aki lám, gombát (!) tartott a kezében! Hát, ilyesmit sem láttunk mostanában, ebben a rettenetes aszályos időben. Tovább a felújított kék „rom” jelzésen mentünk, első emelkedőnkön. Már az emelkedő vége felé jártunk, lassan itt kell lennie a Vályús-forrásának és a Vadászházi-pihenőnek! Forgattuk a fejünket jobbra-balra, és nagy nehezen észre is vettük a forrást jelző kék kör jelzést, teljesen eltakarta a magasra nőtt növényzet. Megtaláltuk a forrást az úttól néhány méterre az árokban, teljesen kiszáradva, elhanyagolt állapotban. Szemben vele az út túloldalán kell lennie a pihenőnek! Rutinos, „bozótpásztázó” szemünk ezt is észrevette, megbújva a fák, bokrok között. Nehezen, de be tudtunk menni: az egykori vadászház helyén (a betonalapja van csak meg) lévő két asztal és a padok elszomorító látványt mutattak. El vannak korhadva, két pad feldőlve, az egyik padnak már lába sincs. Kiírhatnánk: „a pihenő használaton kívül”. Csak reménykedni tudunk benne, hogy ez is megújul majd, mint a Török-vár alatt lévő pihenő. Kiérve az erdőből, a Kéméndi-tetőnél áttértünk a sárga háromszög jelzésre, ezen mentünk az erdő határán, majd az út balra egy ösvényre tért, és bevezetett az erdőbe. Innen „kalandtúra” következett, az ösvény vonalát csak sejteni lehetett (még jó, hogy itt-ott látszottak a jelzések). Mivel nem volt nálunk bozótvágó, a fiúk bottal csapkodva törtek utat. Aztán újabb meglepetés: egy árokátkelés, majdnem függőleges oldalban le, majd a másik felén fel! A levezető ösvény annyira meredek volt, hogy egyikünk – szó szerint – csak a hátsóján lecsúszva vállalta a leereszkedést. Na de ez így volt jó, minden túrába kell egy kis kaland! Az árok túloldalán aztán már rendes úton tudtunk tovább menni, és a sárga sáv jelzésre térve hamarosan elértünk az István-kúthoz és a mellette lévő kis pihenőhöz. A kutat természetesen itt is teljesen kiszáradva találtuk. Egy rövid ebédszünetet tartottunk, és elgondolkodtunk, hogy itt egykor egy kis település létezett Liptódpuszta néven, mely az 1960-as évekre megszűnt. Ma már csak erdő van a helyén. A rövid pihenő után még egy „emberes” emelkedő várt ránk, és felértünk a Liptód feletti tetőre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílott északra, a Mecsek vonulataira. Egy meredek lejtős úton értünk be Liptódra, ahol fél órát szusszanhattunk, míg megérkezett a busz. Ragyogó őszi időben ismét szép túrát tehettünk, 10,0 km-t megtéve 274 m szintemelkedéssel.
Strasser Péter
Nyugger csapatunk ezen a csütörtökön (10.08.) Mecseknádasdról indította túráját. A rövid túrán is fényképeztünk, hogy teljesebb legyen a BMTSZ honlap „Pihenők” fejezete. A Schlossberg-kilátó után a Mária út jelzései mentén terveztünk tovább menni, amit meg is tettünk, de volt egy kis közjáték. Az út egy szakasza körbekerítve, és a gazda felhívta a figyelmünket, hogy ez magánterület (nem léptünk be a kerítésen), és a tetőn lévő utat használjuk! (Mondjuk ez okafogyottá vált, mivel már ott voltunk.) Ezt megerősítette a hölgy (valószínűleg családtag?) is, aki a kerítésen belülről ugyanerre hívta fel a figyelmünket. Azt nem értem, hogy miért nem azoknak hívják fel a figyelmét, akik ezt az utat felfestették, kitalálták, vagy legalább tegyenek ki egy táblát, hogy „Enyém és ne tovább, bakancsos!”. A továbbiakban egy kis pihenőt tartottunk a Videcz Ferencről elnevezett pihenőpadnál a hatalmas tölgyfa árnyékában. Az erdei szakaszokon vaddisznókat és más erdőlakókat is mozgásra kényszerített a megjelenésünk. Kishidasra érve elértünk egy korábbi autóbuszjáratot, így a túra lezárása nem Hidason történt, hanem szokott helyünkön Pécsett, a Platánban…
atiKA
Kiszáradt a patak a Mecsekben
Száraz kövek, néhol csupán apró vízfoltok fogadják azokat, akik mostanában az Éger-völgyben kirándulnak. Az Éger-patak kiszáradása mögött a források elapadása és a csapadékhiány áll, a jövőben pedig egyre gyakrabban találkozhatunk ezzel a látvánnyal.
Aki mostanában Pécs egyik kedvelt kirándulóhelyén, az Éger-völgyben jár, szokatlanul száraz patakmederrel találkozhat. Az Éger-patakban hosszabb szakaszokon egyáltalán nem látni vizet, máshol csak a kövek között maradt kevés nedvesség és néhány apró vízfolt. A jelenség azonban nem egyszerűen abból fakad, hogy az utóbbi időszakban kevés eső hullott.
Mitől száradhat ki az Éger-patak?
Bíró Gábor, a Mecsek Egyesület Forrásvédnök Osztályának elnöke szerint a Mecsek vízhálózatának működését több tényező együttesen határozza meg. Számít a hegység kiterjedése, geológiai felépítése, a vízgyűjtők mérete, és egyre fontosabb tényező a klímaváltozás is. A Mecsek viszonylag kis kiterjedésű hegység, ami a vízkészleteire is hatással van. Az Éger-patak esetében pedig fontos különbséget tenni a közvetlen csapadék és a patakot ténylegesen tápláló víz között.
– A patakot alapvetően a források táplálják, arrafelé azonban most gyakorlatilag minden forrás elapadt – mondta Bíró Gábor. Hozzátette, hogy az Éger-völgyben sok forrás található, jelenleg azonban nagyon ritka, hogy ezek közül valamelyik érdemi vízhozamot produkáljon.
A csapadék tehát közvetetten mégis kulcsszerepet játszik. A lehulló víznek be kell jutnia a talajba és a kőzetek közé, hogy később a forrásokon keresztül ismét a felszínre kerülhessen. Ha tartósan kevés a csapadék, ez a felszín alatti vízkészlet sem kap megfelelő utánpótlást.
Nyáron egyre gyakoribb lehet a száraz meder.
A szakember szerint száraz időszakokban a mecseki patakok időszakos vízfolyásként viselkedhetnek. Az Éger-patak mostani állapota tehát nem egy hirtelen kialakult, önmagában álló jelenség. A változás ugyanakkor hosszabb időtávon is érzékelhető.
Bíró Gábor úgy fogalmazott: tíz évvel ezelőtt még nyugodtan el lehetett indulni egy fémbögrével túrázni a Mecsekbe, hiszen jó eséllyel lehetett olyan forrást találni, ahol vizet tölthetett magának a kiránduló. Ma már erre jóval kevésbé lehet számítani.
A források állapotát nemcsak megfigyelik. A Mecsek Egyesület munkatársai rendszeresen mérik az egyes források vízhozamát is, így hosszabb távon követhető, hogyan változik a hegység vízháztartása.
A jelenlegi helyzeten elsősorban egy tartósabb, csapadékos időszak változtathat. A forrásoknak ugyanis idő kell ahhoz, hogy a talajba és a kőzetekbe beszivárgó vízből ismét utánpótlást kapjanak. Bíró Gábor szerint arra is számítani kell, hogy a száraz nyarakon az Éger-patakéhoz hasonló látvány egyre megszokottabbá válik a Mecsekben.
( forrás: bama.hu)
Emlékfaállítás Büdös-kúton
A Büdös-kúti kulcsosház mögötti „Baranyai természetjárók panteonja” sziklája, melyeken elhunyt ismert túratársaink emléktábláit helyeztük el, az évek során megtelt. Az emlékhely további bővítésére azon a helyen – védett területről lévén szó – nem kaptunk természetvédelmi engedélyt, ezért más megoldást kellett keresni. Az illetékes hatóság a kulcsosház előtti tisztáson, az esőház (Rudi háza) mellett engedélyezte egy emlékfa elhelyezését. A Mecsekerdő Zrt. vállalta a faanyag biztosítását, és az emlékfa felállítását – ezúton is köszönjük. A választás egy tölgyfatörzsre esett, ezt lehántolták, és kiszáradása után elvégezték a megfelelő felületkezelést.

Október 2-án sor került az emlékfa felállítására, melyre az idei halottak napi megemlékezésre már felkerülnek a tavaly elhunyt társaink (Jónás István, Lengyel Zoltánné) emléktáblái. Így a panteon mostantól két helyen őrzi turistatársaink emlékét.
Strasser Péter
Tanfolyamok!

A Fejér Megyei Természetbarát Szövetség tanfolyamot hirdet a 2026-27. évben a következők szerint:
A tanfolyamok 2026. december 12.-én indulnak, a vizsga 2027. június közepe.
Bronzjelvényes, középfokú gyalogos túravezető
Ezüstjelvényes, felsőfokú gyalogos túravezető (ez a tanfolyam még engedélyeztetés alatt, csak előjelentkezés lehetséges)
Jelzésfestő segéd (a tanfolyam ideje 2026. 12. 12. - 2027. 03. 13.)
Minden tanfolyam online elméleti órákból és gyakorlati túranapokból áll. A tanfolyamok kiírása a megfelelő névre kattintva érhető el.
További információ Csontos László

