
Száz éve hunyt el Tripammer Károly
Száz éve hunyt el Tripammer Károly erdőmérnök, Pécs város erdőhivatalának vezetője
Pécs város erdőhivatala a kiegyezést követő évektől a polgárosodó település egyik fontos gazdasági szerveként a Mecsekben elterülő erdőbirtokok szakszerű és jövedelmező kezeléséért felelt. Jelentősége az 1879-es erdőtörvényt követően még inkább felértékelődött, amikor az állami felügyelet szigorodásával a korábbi erdőőri tevékenységet tudományos alapokon nyugvó mérnöki munka váltotta fel. A képzett erdőmesterek és erdőmérnökök sorából kiemelkedik Tripammer Károly, aki három évtizedes munkásságával meghatározó szerepet játszott a mecsekaljai város erdőgazdálkodásának korszerűsítésében.
Tripammer Károly 1871. december 18-án született Nagykanizsán, a helyi kereskedő, Tripammer Gyula (1819–1888) és felesége, Vinklehner Vilma (1828–1900) gyermekeként. A népes családban ő volt a legfiatalabb; testvérei, Adél (1845–1923), Emilia (1847–?), Vilma (1850–1938), Rezső (1854–1912), Róza (1855–1896), Gyula (1857–1916), József (1863–1918) és Erzsébet (1866–?) után a házaspár kilencedik gyermekeként látta meg a napvilágot.
Középiskolai tanulmányait 1890-ben szülővárosában, a kegyes tanítórendi katolikus gimnáziumban fejezte be. Még ugyanebben az évben Selmecbányára ment, hogy a kor nagy hírű intézményében, a Bányászati és Erdészeti Akadémián folytassa tanulmányait. Miután neves professzorok irányítása alatt 1893-ban elvégezte az erdőmérnöki képzést, a Somogy vármegyében található mernyei uradalomban helyezkedett el gyakornokként, abból a célból, hogy megszerezze az államvizsgához előírt kétéves szakmai gyakorlatot.
Tripammer gyakornoki évei még le sem teltek, amikor 1894-ben máris lehetősége nyílt a szakmai előrelépésre: ekkor kapta kézhez ugyanis Pécs város felhívását, amelyben erdőhivatali segédi állást hirdettek meg. E hivatal személyzeti felépítését Pécs város erdejének ideiglenes üzemterve szabályozta: „Egy erdőmester, egy alerdész mint az erdőmester kezelési segédtisztje és ellenőr, 7 erdőőr, télen 1-2 mezei őr, gyérítéseknél 2 munkaőr.” A hivatalt ekkor Suha Rezső (1845–1912) főerdész, erdőmester vezette. A város tehát a főerdész mellé keresett „alerdészt”, vagyis erdőhivatali segédet, és Tripammer Károly erre az állásra nyújtotta be jelentkezését.
Pályázata támogatóra is talált, mégpedig Aidinger János pécsi polgármester személyében, aki Kardos Kálmán városi főispánnak írt levelében közbenjárt érdekében: „Ajánlani bátorkodom Tripammer Károly uradalmi erdőgyakornokot, mint akit erdőmester úr már ismer, s úgy személyes megjelenése, mint erős, egészséges testalkata és képzettsége igen ajánlatossá tesz.” Az állást egy év próbaidő meghatározása mellett megkapta, majd miután 1895-ben diplomáját is megszerezte, sor került a véglegesítésére is.
(bővebben: Baranya Vármegyei levéltár oldalán )
Új bélyegzőhely
A Magyar Természetjáró Szövetség új bélyegzőt helyezett ki a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrán. A Hollófészek kilátónál 2026. június 11-től kötelező bélyegezni.

Az új bélyegzőnek a korábban kiadott igazolófüzetben még nincs kialakított helye, ezért javasoljuk a füzetben az adott szakasz lapjára való bélyegzést (a dátum vagy dátumok szokásos megadásával) vagy a KÉKTÚRA App digitális bélyegzés funkcióját. (android, iphone)
A bélyegzőt a kilátó előtt lévő információs táblán találjátok. Érintett szakasz: Kaposmérő - Abaliget vá. (RPDDK-08)
Izgalmas fotókiállítás ...
Izgalmas fotókiállítás látható a BTK-TTK aulában, „MOHÁCS 500 - Várak és mecsetek a Dráva két oldalán” címmel, a Pécsi Katolikus Egyetemi Lelkészség szervezésében. JÚNIUS 8-ÁN, HÉTFŐN 16 órakor Varga Szabolcs történész és Müller Nándor természetfotós tárlatvezetést tart a helyszínen, melyre szeretettel várnak minden érdeklődőt.
A 24 képből álló kiállítás a törökkor idejéhez kapcsolodó kiemelt építményeket mutatja be a Dráva két oldalán. Az oszmán hódítás véget vetett a térség aranykorának. A Dél- Dunántúlon 180 vár esett el végleg, a városok egy része eltűnt, a lakosság kicserélődött, a templomok és a kolostorok többsége összedőlt. Az oszmánok által elfoglalt területeken megjelentek az új kultúrát hirdető mecsetek, fürdők és dzsámik. E párhuzamos történelemnek állít emléket a kiállítás.
A kiállítás 2026. június 14-ig tekinthető meg.






