facebook_page_plugin

2001. október 92. szám

MECSEK HÍRADÓ

 

92. szám                                                                                                                                                                                                                                                                      2001. október

 

A tubesi jános-kilátó avatása

 

  2001. szeptember 15-én, szombaton reggel ünnepélyes készülõdés kezdõdött a Tubesen. Elérkezett ugyanis a régóta várt nagy nap: az új János-kilátó avatásának ünnepnapja.

Az 1981-ben lebontott kõkilátó helyére épült új torony az 1995. szeptember 22-iki alapkõ­le­té­tel­tõl kezdve folyamatosan épült, növekedett, köszönhetõen a Tubes Kilátó Alapítvány tevékenységének. Végül, közel négy év elõkészítõ és hat év fizikai munka után – rengeteg akaraterõ, kitartás, emberi munka, pénzadomány, támogatói segítség árán – elmondhattuk, hogy "a kilátótorony elkészült, birtokba vehetjük!".

A párás, ködös, hideg idõ és a szitáló esõ ellenére kb. 200-an voltak tanúi városunk e jeles ese­ményének. Természetbarátok, lelkes turisták, lokálpatrióták, Pécs város veze­­tõ­sé­gé­­nek és az építést segítõ támogatóknak képviselõi, az alapítvány alapítói, dolgozói, fiatalok és idõsek, sõt Komlóról egy autóbusznyi kisdiák gyönyörködhetett – a feltámad erõs szél ellenére – a toronyban és figyelhette a színvonalas mûsort.

Elsõként Sólyom Katalin színmûvésznõ elõadásában hallgathattuk meg Lázár Ervin tanul­sá­gos meséjét a 365 toronyról és az emberi összefogásról, majd Pál Krisztina segítségével rövid visszatekintés következett a kilátó történetérõl 1910-tõl napjainkig. Városunk egy pol­­gá­rá­nak, Lénárd Józsefnek gyönyörû verse után kerülhetett sor a János-kilátó hivatalos átadására. Kiss Károly, a Tubes Kilátó Alapítvány ügyvezetõ elnöke adta át jelképesen a tornyot dr. Ujvári Jenõnek, Pécs város alpolgármesterének. Ezt követõen Baronek Jenõ, a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség elnöke, illetve Bóday Miklós, a Mecsek Egyesület tikára kértek szót és nyújtottak át egy-egy emléktárgyat Kovács Szabó Jánosnak, aki idõt, pénzt, fáradságot nem kímélve összehangolta az alapítvány tevékenységét, és közel egy évtizedes munkáját áldozta a nemes cél érekében.

Az ünnepélyes átadás után Rozvány György költõ-újságírónak, a város és a Mecsek sze­­rel­­me­sé­­nek csodálatos költeményeit hallgathattuk a szerzõ elõadásában, végezetül pedig támo­­ga­­tóink hideg és meleg ebéddel, italokkal látták vendégül az emlékezetes nap résztvevõit.

Pál Krisztina


Jánosnak

Köszönjük, JÁNOS, hogy itt állunk,
Innen a távoli messzeségbe látunk.
Kitartó munkádért nagyon szeretünk,
Téged János sohasem feledünk!


Barátaid     

 

 

Elõzõ számunkban beszámoltunk a júniusban Aba­ligeten rendezett két találkozóról. A Ter­mé­szetjáró Gyerekek Országos Találkozója (TEGYOT) versenyein 33 csapat, a Ter­mészetjáró Diákok Országos Találkozója ver­se­nyein (TEDOT) pedig 29 csapat vett részt.

Az alábbiakban – a rendezõktõl kapott ered­ménylisták alapján – ismertetjük az éjszakai tájékozódási túraverseny, a nappali tájékozódási túraverseny, az elméleti verseny, a Pécs város­ismereti verseny, valamint az összesített ver­seny eredményeit.

 

 

¨TEGYOT versenyeredmények

 

Éjszakai tájékozódási túraverseny

1. Kerge Zerge, Viktória DSK,Zichyújfalu (Dezsõ Beáta–Kardos Bendegúz–Lábadi Eszter–Szaniszó Mónika);

2. Gyakorló gyalogkakukk, Gyakorló Ált. Iskola és Gimn., Kaposvár (Faragó Tamás–Terlaky Fanni–Zóka Norbert);

3. Epipactis placentina, Kenderföldi Általános Iskola, Komló (Hörnyéki Judit–Hörnyéki Zsófia–Kiss Gabriella)

 

Nappali tájékozódási túraverseny

1. Kerge Zerge, Viktória DSK,Zichyújfalu (Dezsõ Beáta–Kardos Bendegúz–Lábadi Eszter–Szaniszó Mónika);

2. Crazy Town, Kenderföldi Általános Iskola, Komló (Látrányi Tünde–Horváth Adrienne–Rák Zoltán–Varga Gábor–Antal Zsolt);

3. DIÉJ-TÍM, Gyakorló Ált. Iskola és Gimnázium, Kaposvár (Dávid Balázs–Szalai Csaba–Waltner Zoltán)

 

Elméleti verseny

1. Kontyvirág, Bem József Általános Iskola, Miskolc (Balogh Kincsõ–Fejszák Nóra–Kovács Anita–Kuli Ádám–Tarjányi Ágnes);

2. DIÉJ-TÍM, Gyakorló Ált. Iskola és Gimnázium, Kaposvár (Dávid Balázs–Szalai Csaba–Waltner Zoltán);

3. Rohamkukacok, József Attila Általános Iskola, Budapest (Holló Gábor–Markgruber Balázs–Orbán Csongor–Polyik Endre)


Pécs városismereti verseny

1. DIÉJ-TÍM, Gyakorló Ált. Iskola és Gimnázium, Kaposvár (Dávid Balázs–Szalai Csaba–Walt­ner Zoltán);

2. Gyakorló gyalogkakukk, Gyakorló Ált. Iskola és Gimn., Kaposvár (Faragó Tamás–Terlaky Fanni–Zóka Norbert);

3. Árpád amazonjai, Pest Megyei Úttörõk Bakancsos Szakosztálya, Tárnok (Forgács Anita–Kerezsi Szabina–Kovács Borbála–Krutilla Anikó)

 

ÖSSZESÍTETT VERSENY

1. Gyakorló gyalogkakukk, Gyakorló Ált. Iskola és Gimn., Kaposvár (Faragó Tamás–Terlaky Fanni–Zóka Norbert);

2. Kerge Zerge, Viktória DSK,Zichyújfalu (Dezsõ Beáta–Kardos Bendegúz–Lábadi Eszter–Szaniszó Mónika);

3. Crazy Town, Kenderföldi Általános Iskola, Komló (Látrányi Tünde–Horváth Adrienne–Rák Zoltán–Varga Gábor–Antal Zsolt);

4. Epipactis placentina, Kenderföldi Általános Iskola, Komló (Hörnyéki Judit–Hörnyéki Zsófia–Kiss Gabriella);

5. Árpád apródjai, Pest Megyei Úttörõk Bakancsos Szakosztálya, Tárnok (Béky Renáta–Ficsur Zita–Kiskorkeny Alexandra–Kovács István–Szõnyi Orsolya);

6. Kopogó szellemek, Deák Ferenc Általános Iskola, Szentes (Dávid Ferenc–Hankó György–Molnár Ilona)

 

 

¨TEDOT versenyeredmények

 

Éjszakai tájékozódási túraverseny

1. (El)veszettek, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár;

2. Szenderek, Viktória DSK, Zichy­újfalu;

3. Fürgerókalábak, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Székesfehérvár

 

Nappali tájékozódási túraverseny

1. (El)veszettek, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár;

2. Szenderek, Viktória DSK, Zichyújfalu;

3. CSEF, Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged

 

Elméleti verseny

1. Sastojci, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár;

2. Havasi gyopár, Budapesti Diák Sportszövet­ség;

3. Szenderek, Viktória DSK, Zichyújfalu

 

Pécs városismereti verseny

1. Sastojci, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár;

2. (El)veszettek, Táncsics Mihály Gimnázium, Ka­­posvár;

3. Szenderek, Viktória DSK, Zichyújfalu

 

ÖSSZESÍTETT VERSENY

1. (El)veszettek, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár;

2. Szenderek, Viktória DSK, Zichyújfalu;

3. Sastojci, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár;

4. Filudzsi Palival, Vajda János Gimnázium, Keszt­hely;

5-6. (holtversenyben) Fürgerókalábak, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szak­kö­zép­is­kola, Székesfehérvár, Havasi gyopár, Budapesti Diák Sportszövetség

 

` ` ` ` ` ` ` `` ` `

 


Az év legemlékezetesebb túrája

Augusztus 18-án reggel a pécsi autóbusz pályaudvaron az orfûi járat megállójában sokan vártuk a túra kezdetét. A túrát, amely így volt mghirdetve: "Barangolás a Szuadó-völgyben – barlangászat – (lemehetünk egy barlangba)". Lementünk! Igaz, csak kilencen a csoportból; volt aki megfelelõ ruha és egyéb híján már a bejárat elõtt úgy döntött: maradok!
Kap­tunk pótruhát, kesztyût, és természetesen sisakot, lámpával felszerelve – "odalent mindkét kezetekre szükség lesz!". (Én naivan két elemlámpát is csomagoltam!) Az egyik barlangász néhány szóban elmesélte a barlang feltárásának történetét, amíg társa lement az ajtót kinyitni. A barlangot jelenlegi hosszában ez év tavaszán tárták fel. Nagyon szép élõ cseppkõ képzõdményeket látni, különösen érdekes a nagy vörös cseppkõ. Bár a barlang járatai meglehetõsen nehezen járhatók, de a látvány megéri. Megérte!

Amikor az ajtó kinyitását követõen Gábor visszatért, nagyon meglepõdtünk: nyakig sáros volt, pedig csak az ajtóig ment! Végre elérkezett az indulás, kettesével – egy barlangász és egy túrázó – párban indultunk lefelé. – Mindig figyeld, amit én csinálok, és próbálj ugyan­úgy mozogni! – tanácsolta kísérõm. A bejáratot megpillantva tudtam, csak akkor tudom kö­vet­ni, ha valóban pontosan úgy haladok, ahogy õ. A szûk, alig fél méter széles háromszög alakú bejáratot követõen azonnal oldalra feküdtünk, és teljes hosszban elnyúlva becsúsztunk a járatba. Ahol kicsit magasabb volt, lehetett "törpe járni", esetleg négykézláb haladni, de leg­­inkább hason vagy háton csúsztunk-másztunk. Közben meg-megálltunk megcsodálni egy-egy különlegesebb cseppkövet, mert látnivaló volt bõven. Kisebb-nagyobb cseppkõkép­­zõd­­­mé­nyek, melyekre haladás közben nagyon kellett vigyázni, nehogy megsérüljenek. Csúsztunk-másztunk, létrák sora következett, a falon mellettünk légvezeték futott a mé­­lyeb­­ben fekvõ részekre. – A légvezetékbe lehetõleg ne kapaszkodj, a létra utolsó foka után oldalra lépj ki, de vigyázz, mert melletted balra csak mélység van! – irányított közben a kí­sé­­rõm. Nemigen hittem volna, hogy ilyen nehéz és izgalmas utat egyszer bejárhatok, mert itt nem volt "kiépített" út, világítás, csak azt láttuk, amire a sisaklámpával rávilágítottunk, és csak akkora hely volt, hogy épp elfértünk.

Aztán leértünk az elsõ nagyobb terembe, ahol már kényelmesen meg lehetett állni. Itt meg­vár­tuk a mögöttünk haladó párost; ahogy megérkeztek, megbeszéltük, hogy meglepjük a többieket, akik jóval utánunk indultak, és egyben élvezzük a barlang sehol másutt nem ta­­pasz­­­­­talható csendjét és sötétjét. Valamennyien lekapcsoltuk a lámpáinkat, és vártunk. Szinte kéz­­zel fogható sötétség és csend vett körül, amit csak a lehulló vízcseppek koppanása tört meg. Egy kb. 2-3 m hosszú agyag szûkületet lekûzdve eljutottunk a végállomáshoz, a nagy vörös csepp­­kõhöz, mely a nevét méretérõl és színérõl kapta. Valóban gyönyörû látvány volt ez a hatalmas képzõdmény. Milyen kicsik vagyunk mi itt, ahol minden több millió éves!

Sajnos elérkezett a visszaindulás ideje. Most jött a neheze: lefele segített a gravitáció, csúsztunk a lejtõkön, segített a létrákon. A barlang mélysége függõlegesen kb. 50 méter, de mi ezt úgy 150 méternyi kanyargó ösvényen tettük meg, háton, vagy hason szánkázva a finom agyaggal borított köveken. Felfelé már nehezebb volt. Elõl haladtam,és bizony egy-egy létra vagy szûkület után hátra szóltam: Gábor, most merre, mert én itt nem látok sem­­mi­­lyen használható rést!? – Fordulj balra és csússz be oldalra az ott lévõ hasadékba! Ma­­gam sem akartam elhinni, hogy itt lefele elférünk, de tényleg ott fut a légvezeték! Aztán egyre büsz­­kébben mésztunk, és próbáltuk mutatni: tanultunk valamit! – Kiszálltam – szóltam le egy-egy leküzdött létre tetejérõl (úgy barlangászosan). Aztán lihegve, térddel-könyökkel másztuk meg az utolsó métereket, s nyakig sárosan, de elégedetten értünk a felszínre.

Nem lehet elmondani, milyen furcsa érzés volt újra fent. Ott álltunk a bejárat elõtt sárosan és pillanatok alatt izzadtan. És nagyon sajnáltuk, hogy vége a túrának, mert ilyen fantasz­tikus dolgot még nem éltünk át! Csak biztattuk a másodikként induló csoportot: ne foglalkoz­zanak azzal, hogy milyen sárosak vagyunk, az élmény, a látvány megéri ezt a talán soha vissza nem térõ lehetõséget!

Mihovics Gaby

ËËËËËËËËËËË

Hordások a Fátrában

 

A hússzemélyes mikrobusz ügyesen vette a kanyarokat végig a Vág völgyében. A Ko­má­romi Erõdtõl indultunk és minden útba esõ várat felkeresve érkeztünk Terchovába, a Kis-Fátra központjába. A sebesen zúgó patakok oldalai színes szalagokkal voltak díszítve. A sö­tét­­­zöld hegyekre a kék ég támaszkodott, és a fehér mészkõsziklák kíváncsian néztek le a völ­­gyekbe. Kis buszunk tovább haladt felfelé a szûk völgyben, ahol kéken és zölden csil­lo­gó patak vize zuhogott a sziklák között. Gerendákból épített szép házak simultak a szik­­lák tö­véhez, mindegyiken Szûz Mária szobrokkal. A Boboty szoroson túljutva hamar elér­­tük szál­láshelyünket, a Chata Pod Sokolim épületét, ami a hegy alatt épült egy szép he­­gyi tisz­tás­on, melynek két oldalán sífelvonó látható. Kõ alapra épített kétszintes, tetõtér be­épí­tésû szálloda. Szépek a szobái és a kilátás is pazar minden ablakból. Csodálatos hely a tú­rá­zásra és télen a síelésre. Pályáit, ha szükséges, hóágyukkal tudják megfelelõ állapotúvá tenni.

Tervezett túráink csodálatosak voltak, ami köszönhetõ a gondos tervezésnek, a gyönyörû he­­gyeknek és a kiváló idõnek. Jártunk vízesésekkel tarkított szûk völgyekben, virágoktól pompázó réteken és meredek sziklafalakon. Megmásztuk a Kriván csúcsait és a Rozsutec mészkõszikláit, közelrõl éreztük, amint csúcsára araszolva érdes szikláiba kapaszkodtunk.

Kipróbáltuk a sífelvonót, ahonnan egyre jobban kitárult a táj, és még izzadnunk sem kellett érte. A menedékházakban a túrajelentõkre szép bélyegzõket nyomtunk, és ittuk az izzadságcseppeket pótló finom söröket. Terchován a templom elõterében faragott mozgó életképekben gyönyörködtünk. A jelenetek bemutatták a Biblia és a hegyi falu életét. Sokáig nézegettük ezt a csodálatos munkát.

Sajnos gyorsan teltek a napok, pedig minden percet kihasználtunk, hogy minél többet láthassunk ebbõl a csodálatos tájból. Mint általában a magasabb hegyek között, a hegyet járó emberek itt is üdvözölték egymást, és szó nélkül állt félre az, aki elõnyösebb helyet talált erre. Az emberek kedvesek voltak mindenütt, amerre jártunk.

Hazafele utunk során még megnéztünk néhány várat és apátságot. A határátkelõknél lévõ kisebb kellemetlenséget leszámítva minden nagyon jó volt. Mindent köszönünk a szer­ve­­­zõk­­nek és mindazoknak, akik tudásukkal, felkészültségükkel, nyelvtudásukkal segítették „pihenésünket”. Minden természetet szeretõ társunknak õszintén ajánljuk baran­golásra ezt a csodálatos vidéket.

Baumann József

[[[[

 

Tatabánya és környéke

 

Kis csapatunk, a Felhõtlenek 2001. májusában a Gerecse és a Vértes hegység meghódítását tûzte ki célul. Hat napon át tûzõ napon, de néha szemerkélõ esõben jártuk az erdõt, róttuk a kilométereket.
Vonattal érkeztünk Tatabányára – szálláshelyünkre –, ahol a délutánt városnézéssel és bevásárlással töltöttük. Így megnéztük a város fölött magasodó Kõhegyet, a 100 éves Turul szobrot, valamint a Szelim-barlangot, amely a kõkorszaki ember egyik lakhelye volt.
Más­­nap Vértessomlóra utaztunk. A piros sáv jelzést nyugat felé követve a majki erdõn át értünk a Majk-pusztai mûemlékegységhez. Idegenvezetõvel bementünk a Kamalduli Remeteség Múzeumába. Tizenhét remetelak, cella található a múzeum területén. Az egyik cellát bemutatták, amely az itt lakott remeték életmódját ábrázolta. A remeteséghez tartozó dísz­­terem csodálatos freskókkal díszített, amelyek szintén a kort, az itt lakók életmódját ábrázolták. A templom órája negyedóránként csodálatos hangjátékkal örvendeztetett meg ben­­­nünket. 100 lépcsõn mentünk fel a toronyba, ahonnan csodálatos kilátás volt Orosz­lány­ra, valamint a gesztesi vár körvonalai is fellelhetõk voltak.

A mûúton kb. 2 kilométert megtéve, majd a sárga sáv jelzést követve változatos erdõkön át, fel­­­­felé haladó úton kapaszkodtunk a gesztesi várhoz. Sok látogatója volt ekkor a szépen helyre­­állított várnak, fõleg németek. A panoráma megtekintése után a gesztesi kõfülke mellett, kanyargós úton értünk le Várgesztesre. A szépen rendezett és virágos környezetben lévõ templom megtekintése után jól elfáradva, busszal utaztunk vissza szálláshelyünkre.

Harma­­­dik nap Vértesszõlõsre utaztunk. Elõbb megtekintettük a falu 200 éves templomát, majd felfelé menetben értünk a vértesszõlõsi elõember telepre. Itt megnéztük a szabadtéri múzeu­­­mot. Samu, az elõember állítólag Budapesten van állagának megóvása érdekében. A piros sáv jelzést követve virágos réten, majd felfelé menetben szerpentines, kanyargó úton haladva koptattuk a kilométereket. A baji vadászházat érintve véletlen folytán rátaláltunk az 1200-as években itt állt település temetkezési helyének emlékére nemrég épített emlékmûre. Jól látszottak a hely valamikori kerek templomának körvonalai is.

Mûúton, igen melegben értünk a Tatára vezetõ mûútra, melyen mintegy 2 kilométert megtéve az agostyáni arborétumhoz értünk. 1955-ben telepítették, és olyan fenyõfákkal ül­­tet­­ték be, amelyek hamar nõnek és bányafának megfelelõk. A bányászat a környéken leállt, így a fenyõtelep és a benne lévõ tavak a nagyközönség gyönyörködtetését szolgálják.

Tatán az Eszterházy kastélyt, a tavakat és a kálváriát néztük meg, majd meredek szikla­töm­­bökön ereszkedtünk le a szabadtéri geológiai bemutatóhoz.

Túránk negyedik napján a Várgesztesen átvezetõ kék túrát követve, esõs idõben elõbb a Mátyás-kutat, majd a Szarvas-kutat érintettük. Itt a kút fölötti területen sok-sok kucs­­ma­­­gom­­­bát szedtünk, amibõl este levest fõztünk. Felkapaszkodtunk a nehezen megközelíthetõ Vitányi várhoz. Felmenni még csak ment, de lemenni életveszélyes volt. Örültünk, amikor a romok görgeteges köveit elhagyva az erdei talaj adott biztonságot részünkre. Innen gyalog foly­­tat­tuk utunkat Tatabányáig.

Utunk során a legnagyobb kihívás az volt, amikor Oroszlány és Pusztavám között tettük meg a kitûzött útvonalat. Oroszlányban nagyon nehezen találtunk rá a piros sáv jelzésre. Min­­denki segíteni akart, de nem értették meg uticélunkat. A megkérdezett erdész is óva intett, hogy jelzett úton menjünk, és inkább ajánlotta az erdei mûutat. Szemerkélõ esõben mégis csak rátaláltunk a jelzésre, majd azt követve több bányató mellett haladtunk el. Rátértünk a zöld jelzésre, és az erdei mûutat elhagyva megtaláltuk a romjaiban heverõ Gerencsér-várat.

Az útjelzésekkel ezen a túrán nem volt szerencsénk. Más volt a térképen feltüntetve, és más volt a fákra festve. Nem volt elég a kilométereket róni, még az útjelzések is elbizony­ta­­la­­ní­tot­­tak bennünket. Elég sokat mentünk, amikor megpillantottuk a ma is szenet szállító szala­­got, s most már tudtuk, hogy annak közelében megtaláljuk a vértesszentkereszti apátság rom­jait. Csodálatos látvány fogadott bennünket, amikor a romokhoz értünk. A templom oszl­­opai ma is jórészt megvannak, de más részek falmaradványai is fellelhetõk. Úgy hallottuk, felújítják, és múzeumként fog üzemelni.

A Márkus-hegyi szállítószalag mellett mentünk el, ahol félõ volt haladni, ezért elõbb akác­erdõ­ben, majd országúton – tikkasztó hõségben – értünk Pusztavámra. Félelmetes felhõk gyülekeztek közben, melyekbõl vihar, felhõszakadás keletkezett. Mi már egy cukrászdában vár­­hattuk meg annak elvonultát, majd buszra szállva utaztunk Tatabányára.

Ha­­todik nap délelõttjén még elmentünk megnézni a Záray–Vámosi házaspár nyugvóhelyét, majd délután – sok-sok élménnyel gazdagodva – utaztunk haza.

dr. Koncz Eszter

Bogárlesen

A lemenõ Nap vörösre festi a felhõk habos csipkéit a Bodó-hegy felett. Kellemes a levegõ, szellõ sem lebbenti a fák leveleit az erdei tisztáson. Ülünk az új erdei asztalnál és nézegetjük a tûzrakóból felszálló füstcsíkokat és vörös lángnyelveket. Az éjszakai madarak éppen váltják nappali barátaikat, és hangjuk megtölti az erdõt. Denevérek cikáznak a tisztás felett és igyekeznek minél elõbb megtölteni éhes pocakjaikat. Nagyot pattan     egy fahasáb és a meleg levegõ ezernyi vörös csillagot repít az ég felé. Türelmetlenül várjuk kis világító barátaink megjelenését. Tekintetünk a sötétebb bokrok alját fürkészi, de sehol egy világító pontocska. Minden év június végén megjelennek a szentjánosbogarak, melyek parányi     fényeikkel még hangulatosabbá teszik az éjszakai erdõt.

Már a Hold is felkelt és hízlalja fehéredõ pocakját. Az asztalon lévõ üvegpohárban vörösbor csillog a tûz lángjánál. Egyre jobban sötétedik, és mi egyre türelmetlenebbül várjuk az éjszakai „lámpásokat”.

– Nézd, ott egy! – mutat Ági a fiatal erdõ felé. A vékony fatörzsek között észreveszem a zöldes-fehéres fényû kis bogarat. Repült felénk és fényét kapcsolgatva eltûnt az aljnövényzet sûrû fûszálai között. Újabb bogarak tûnnek elõ és fényükkel sziporkáznak az egyre sötétebb erdõben. Mindkettõnk szívét öröm tölti el, hogy látjuk õket. Az égen kipat­tan­tak a csillagok és a csillagképek is a helyükre kerültek. Két mogyorós pele rikoltozik az öreg tölgyek lombjai között, megzavarva a csendes erdei idillt. Lámpás bogaraink egészen közel szállnak hozzánk, és a fûszálakra, levelekre telepedve csillognak felénk. Párzási idõszakuk van és párjuk meglelésében segít parányi lámpásuk. A Bodó-hegy fekete tömege lomhán terül el a völgy túloldalán, madarak keresik társukat a sötét éjszakában. Az izzó parazsakra öntött víz sziszegve fehér párát lövell a csillagos ég felé.

Még egyszer körbenézünk a tisztáson, elbúcsúzva kedves barátainktól, majd az imbolygó gyertya fényénél megágyazunk és álomra hajtjuk fejünket.

Baumann József

&Olvastuk...

 

MOUNT EVEREST HEGYISPORT ÉS TÚRAMAGAZIN

 

A fenti címmel új turisztikai kiadvány kerül forgalomba 2001. október 1-jétõl, mely minden hónap elsõ hetében jelenik meg. Témák az 52 színes oldallal megjelenõ újságból: hegy- és falmászás, túrázás, turisztikai programok, vadvízi evezés, expedíciók, hegyek és barlangok, mountain byke, sportszerteszt. Elõfizethetõ a Kornétás Kiadónál (1138 Budapest, Népfürdõ u. 15/D; tel./fax: 1/359-1964, 359-6461).

 

2002. ÉVI NYÍLT TÚRA PROGRAM

 

Kedves Túravezetõk! Munkátoknak köszönhetõen az idei évben is jól sikerültek a nyílt túrák (és remélhetõleg a hátralévõ idõszakban is sikeresek lesznek). Gondolom, mind­annyian átérzitek, mennyire fontos ez a tevékenységünk, hogy alkalmat teremtsünk bárki­nek, hogy velünk élvezhesse a természetben való gyaloglás, túrázás örömeit.

Közeledik az év vége, szeretnénk összeállítani a jövõ évi nyílt túra programot. Kérünk minden túravezetõt, hogy tervezzen meg egy túrát olyan útvonalra, amelyen szívesen jár, és másokkal is szívesen megismertetné azt. A túraterveket kérjük november elejéig leadni (útvonal, tervezett idõpont).

Fáradságotokat elõre is köszönjük!

dr. Lakatosné Novotny Sarolta

 

HÍREK

 

n      Papi pipa 30 teljesítménytúra: szeptember 22-én hetedik alkalommal rendezte meg a Dél-Zselic Természetbarát Klub a "Papi pipa" teljesménytúrát, ezúttal is új útvonalon. A résztvevõk Abaliget vasútállomásról indultak, és Hollófészek–Alsókövesd–Felsõkö­vesd–Szabás–Horváthertelend–Ibafa–Korpád útvonalon mentek Bükkösdre. A táv 34 km volt, a túrán 153-an indultak, közülük tíz kerékpáros. Egy kivétellel valamennyien teljesítették a távot.

n      Megváltozott az "elSant Õszi Kupa" idõpontja! A munkanap-áthelyezés miatt az eredetileg tervezett november 27-iki idõpont november 28-ra, vasárnapra módosult (lásd: rendezvények).

n      Új szálláshely a Dél-Zselicben: a Szigetvár melletti Csertõn megnyílott a Festetich Panzió és Lovarda, 56 férõhellyel, 2-8 ágyas szobákkal, konyhával, társalgóval, étkezõvel. Igény esetén étkezést is biztosítanak. Csoport esetén szállásdíj 900 Ft/fõtõl. Szállásrendelés a 73/344-425, ill. a 30/407-5710 telefonszámon.

 

Nyílt túrák

·       október 6, szombat: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Pusztabánya – Zobákpuszta (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezetõ: Szecsõdi Imre

·       október 13, szombat: Boda–Fúrós-kút–Petõcz–Kõvágószõlõs (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.15-kor. Túravezetõ: Baumann József

·       október 20, szombat: Dömörkapu–Zsidó-völgy–Meleg-mány–Dömörkapu (18 km). Találkozás a pécsi fõpályaudvar elõtt, a 35-ös busznál 7.50-kor. Túravezetõ: Korb György

·       október 23, kedd: "Takács Gyula emléktúra". Útvonal: Hõsök tere–Tripammer-fa–Büdös-kút–Éger-völgy (16 km). Találkozás a pécsi fõpályaudvar elõtt a 31-es busz megállójában, 8.00 órakor. Túravezetõ: Becze László

·       október 28, vasárnap: Bükkösd–Gorica–Kán–Képespuszta–Abaliget (17 km). Talál­ko­zás a pécsi fõpályaudvar csarnokában, 7.00 órakor. Túravezetõ: Sánta Lászlóné

·       november 4, vasárnap: Katalinpuszta–Bisse–Kopácsi-hát–Máriagyûd–Harkány (15 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 7.15-kor. Túravezetõ: Korb Györgyné.

A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással

·       október 7: Szászvár–Kantár-hegy–Gyilkos-tó–Somlyó–Vörösfenyõ kh.–Máré csárda (17 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezetõ: Németh Katalin

·       október 13: Családi túra: "Az õszi erdõ szépségei". Útvonal: Hosszúhetény–Zengõ–Püspökszentlászló–Zobákpuszta (9 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi buszjárattal. Túravezetõ: Rácz Jánosné

·       október 21: túra a pécsváradi lenyvásárra. Rövid túra: Hosszúhetény–Dombay-tó–Pécsvárad (10 km, túravezetõ: Kuizs Sándorné); hosszú túra: Hosszúhetény–Püspökszentlászló–Hárs-tetõ–Kisújbánya–Somos-hegy–Réka-völgy–Pécsvárad–Dombay-tó–Hosszúhetény (22 km, túravezetõ: Õri Zsuzsanna). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi buszjárattal

·       október 27-28: túra a Vörösfenyõ kulcsosházhoz. Útvonal: Máré csárda–Máré-forrás–Akai-tetõ–Vörösfenyõ kh.–Máré csárda (12 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezetõ: Németh Margit

·       november 4: séta a mecsekpölöskei tóhoz. Útvonal: Mecsekfalu–Mecsekpölöske–Kört­vélyes (7 km). Indulás a 8.30 órai körtvélyesi buszjárattal. Túravezetõ: Kuizs Sándor

 

Rendezvények

u    október 6: „Szent Imre 20” teljesítménytúra (Villányi-hegység). R.: Szent Imre Iskola Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyûd, templom alatti borozó, 7.30–9.00. Nevezési Díj: 300 Ft/fõ. Információ: Pálinkás István, tel.: 72/497–356.

u    október 23: "Éger-völgy 40, 20, 10" teljesítménytúrák. R.: Magyar Vándorok Tel­je­sít­mény­­túrázó Egyesülete. Rajt: Éger völgy, Teca mama kisvendéglõje (40 km: 6.00-8.00; 20 km: 8.00-10.00); ill. Éger-völgy, tó mögötti tisztás (10 km: 8.00-12.00). Nevezési díj: 350 Ft (40 km), 250 Ft (20 és 10 km). Információ: Jávor Zoltán, tel.: 30/241-8522.

u    október 28: "elSant Õszi Kupa" tájékozódási túraverseny, Pécs, Pécsbánya–Ezeréves. R.: Ba­­ra­nya M. Természetbarát Szövetség, Pécsi Orvos EÜ Sportkör, elSant Bt. Rajt: Pécs­bánya­te­lepi Általános Iskola, Pécs, Gesztenyés u. 17 (megközelíthetõ a 40-es jelzésû autóbusszal). Rajt­idõ: 7.00-10.00. Nevezés 2-4 fõs csapatokkal október 17-ig a következõ címen: Benczes Gábor, 7636 Pécs, Visnye Ernõ u. 12, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..">Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Információ: Benczes Gábor, tel.: 72/448-596.

u    november 3-4: "Mecsek éjszakai" és "Esti Mecsek" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Távok: 37, ill. 16 km. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca mama kisvendéglõje, 18.00-19.00 (Esti Mecsek); 18.00-20.00 (Mecsek éjszakai). Nevezési díj: 200 Ft (Esti Mecsek), ill. 300 Ft (Mecsek éjszakai). Információ: Szabó László Attila, tel.: 72/226-315 (este).

u    november 3: Pécs Városismereti Verseny. R.:Pécs V. Természetbarát Szövetség.Rajt: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma (Pécs, Széchenyi tér 11), 7.30-9.00. Cél ugyanott. Kategóriák: felnõtt-családi, középiskolás, általános iskolás. Nevezés 2-4 fõs csapatokkal. Nevezési díj: csapatonként 200 Ft (érvényes MTSZ igazolvánnyal 100 Ft). Elõzetes nevezés október 31-ig írásban: Pécs Városi Természetbarát Szövetség, 7624 Pécs, Ifjúság u. 5/b, vagy telefonon Strasser Péternél (munkaidõben: 72/481-961, este: 72/256-508). Helyszíni nevezés korlátozott számban.

u    november 4: Baranya megyei kulcsosházkezelõk tanácskozása. R.: Baranya Megyei Termé­szet­ba­rát Szövetség. Helyszín: Fehér-kúti kulcsosház, 10.00 óra. Információ: Baronek Jenõ, tel.: 72/259-345.


Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1. ( 72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idõ: kedd 16-19 óra). Internet: www. extra.hu/bmtsz.hu E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. és Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.