Időjelző házikó (Pécs, Széchenyi tér): 1908. június 15-én közadakozásból fel­állí­tott kis építmény, melyben időjárás­jel­ző műszerek (ter­mo­méter, hidrométer, ba­ro­méter) vannak elhe­lyez­ve. Az idő­jelző házikót 1938-ban el­tá­vo­lították helyéről. 1939-ben mű­szerek nélkül a Dö­mör­kapui menedékház előtt (a Lámpás-völgy felől) állí­tották fel. Innen valamikor fel­vit­ték a dömörkapui busz­for­du­lóba, majd 1991-ben a Pécsi Vá­ros­szé­pítő és Város­védő Egye­sület kez­de­mé­nye­zé­sére vissza­ke­rült a Szé­che­nyi térre, és azóta ismét – műszerek­kel el­lát­va – eredeti helyén, eredeti célját szolgálja.

 

Ilonka-pihenő (Közép-Mecsek): a Tettye-fennsík fölött, a Miléva út mentén 1934-ben felépített, a Mecsek leg­na­gyobb, művészien meg­ter­vezett, oszlopos pihenője. Dr. Kenessey Aladár sebész, a Pécsi Szemklinika alapítója terveztette és adta a pénzt az építésére feleségének, Szántó Ilonkának az emlékére. A pihenőt Hoffmann László mérnök tervezte. 2001-ben felújították.

 

Irma út (Közép-Mecsek): 1491 m hosszú, a Tettyétől a Dömörkapuhoz vezető turista­út. 1905-ben készítette a Mecsek Egyesület. Név­adója Hamedli Gyula fény­képész felesége. A S sáv jelzés vezet rajta.

 

Istenáldás-völgy (Közép-Mecsek): a Letics-parragtól Pécs­bányatelep irányába hú­zó­­dó völgy. A hely neve azzal kapcsolatos, hogy itt bukkantak először szénre a pécsiek, és az első bányák tulajdonosai nagy haszonra tettek szert.

 

Isten-kúti (Csurgó-dűlői) me­ne­dék­ház (Közép-Me­csek): a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) Pécsi Csoportja építtette, 1928. szeptem­ber 8-án volt az avatása. So­káig hangulatos ven­déglő­ként üzemelt, majd 1980-ban bezárták. A me­ne­dékház ud­va­rában fakadt a Béke-forrás. A házat és a forrást 1996-ban lebontották, ma magántu­lajdonú ház áll a helyén.

 

István-kilátó (Nyugat-Me­csek): az 592 m-es ma­gas­sági ponton, a Jakab-hegy te­te­jén, a földsánc nyugati ívén található kilátó. 1892-ben Szeifritz István kor­mány­zó­ka­no­nok építtette, róla nevezték el. Ma romos állapotú.

 

István Király Szálloda (Kelet-Mecsek): a pécsváradi várban működő szálloda. A vár 1950-es években történt műemléki feltárása és felújítása után az egyik épületrészben turistaszállás létesült, amit később szállodává alakítottak át.

 

Jakab-hegy (Nyugat-Me­csek, 602 m): a Nyugat-Mecsek legmagasabb csúcsa, Pécs közelében emelkedik. A hegy meredek déli oldalát jellegzetes színű, vörös permi homokkő alkotja, amelyből a víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. A mediterrán hangulatú sziklás, erdős magaslatot különleges növénytársulások és változatos állatvilág gazdagítja. A Jakab-hegy és környéke a Mecsek egyik legértékesebb vidéke természetvédelmi és kultúrtörténeti szempontból.

 

 

Jakab-hegyi földsánc (Nyugat-Mecsek): a Jakab-hegy platóján a késő bronzkorban az urnamezős kultúra népe létesített telepet. Ennek helyén épült fel a kora vaskorban a Kárpát-medence legnagyobb földvára. Ma is láthatók a 4-6 m magas, kőből és földből összehordott sáncok. A nagy sánc területe kb. 550 x 800 méter, délnyugati részéhez kapcsolódik a kisebbik, 500 x 250 méteres területű. A Jakab-hegyi telep a Dél-Dunántúl legfontosabb hatalmi központja lehetett, a korai vaskori fémművesség és a kereskedelem központja. Lakossága a kora vaskori Hallstatti kultúra népe volt, ők emelték a földvár hatalmas sáncait Kr.e. a 8-7. sz.-ban. Ők tekinthetők a későbbi pannon és illír népesség ősének. Később Kr.e. 350 körül a kelták foglalták el a fennsíkot és megerősítették a sáncokat.

 

 

Jakab-hegyi halomsírok (Nyugat-Mecsek): a Jakab-hegy fennsíkjának északnyugati részén található sírmező, a földsánc által védett nép temetkezési helye. Ez kb. 300 halomból áll. A halottakat elégették. A halotti máglya helyén ásták meg a sekély sírgödröt, ebbe helyezték el az urnát és ételt-italt tartalmazó edényeket. Eddig 45 halmot tártak fel. Találtak bronz, vas és arany ékszereket, fegyvereket, lószerszámokat és egyéb használati tárgyakat. Az itt talált vaskések a Kárpát-medence legkorábbi vastárgyai. A sírok felett kőből készült sírkamra vagy kőpakolás volt és kőgyűrű vette körül. Az eddig feltárt halmok a katonai arisztokrácia temetkezései lehetnek.

 

 

Jakab-hegyi erdészház (Nyugat-Mecsek): az 1800-as évek végén, a kolostorro­mok közelében állt egykori erdészház, ahol a kirándulók ételt-italt vá­­sárolhattak. Ezt a szol­gál­tatást 1929-ben be­szün­tették. A II. világ­há­ború­ban a házat lerombolták.

 

Jakab-hegyi pálos kolostor (Nyugat-Mecsek): a Jakab-hegy fennsíkjának tisztásán lát­­­­­­­­­ható romok. A Jakab-hegyen az Árpád-korban volt egy falu. Ennek félköríves szentélyű, nyugati karzattal ellátott templomát és templom körüli temetőjét feltárták a régészek. E templom Szent Jakab titulusáról nyerhette a hegy a nevét. 1225-ben Bertalan pécsi püspök itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket és kolostort épített számukra. 1250-ben Boldog Özséb egyesítette a pilisi remeték Szent Kereszt kolostorát és a Jakab-hegyi kolostort, és megalapította az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, a pálosokat. 1334-ben a pálosok a rablók zaklatásai miatt kénytelenek voltak elhagyni házukat és a hegy lábához, Patacsra költöztek. Hamarosan azonban visszaköltöztek a hegyre. 1543-ban a szerzetesek a törökök elől menekülve hagyták el rendházukat, amely a következő két évszázadban elhagyatottan romosodott. 1736-ban Fonyó Sándor nagyprépost rendbe hozatta a templomot. és egy jelentős, emeletes kolostort építtetett világi remeték számára. A terület közepén egy magas gáttal övezett, feltehetően középkori, vagy akár őskori eredetű mesterséges tó helyezkedik el. Amikor II. József 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, a Jakab-hegyi házat is elhagyták az ott élők. A terület teljesen lakatlanná vált, a falak egy részét elhordták, és a maradékok pedig lassan leomlottak. A régészeti feltárások és az első romkonzerválási munkák 1976-ban indultak meg, de hamarosan megszakadtak. 2006-2007-ben újabb hitelesítő ásatásra és romkonzerválásra került sor.

 

Jakab-hegyi kilátó (Nyugat-Mecsek): a Jakab-hegy fennsíkján, a pálos szer­ze­te­­sek által a II. világ­háború után építeni kezdett, de be nem fejezett templom romos tor­­­nyának felújításával ki­­ala­kí­­tott kilátó.

 

Jánosi Engel Adolf-kastély (Közép-Mecsek): a Komlóhoz tartozó Jánosipusztán 1900-ban épült gazdasági épületekkel. Jánosi Engel Adolf (1820-1903) nevéhez fűződik a komlói szénbányászat elindulása. A kastély sokáig csecsemőotthon volt, jelenleg kihasználatlan és rossz állapotban van, felújításra vár.

 

Jánosipuszta (Közép-Me­csek, 220 m): Komlóhoz tartozó kis település, a várostól északra. A Batthyányi uradalomban egy nagy birkahodály volt itt. Az 1800-as években néhány magyar és német család telepedett le. A P sáv és a  Z+ jelzés érinti.

 

János-kilátó (Közép-Me­csek): a 612 m magas Tubes-tetőn eredetileg a Mecsek Egyesület által 1910-ben épített kilátó. Nevét tervezőjéről, Rauch Jánosról kapta. 1981-ben a tubesi katonai to­­­­rony felépítésekor le­rom­bol­­­ták. Újraépítése érdekében 1991-ben – Kovács Szabó Já­nos vezetésével – létre­hoz­ták a Tubes Kilátó Ala­pítványt. A jó­­részt köz­ada­kozásból fel­épí­tett új, 22 m magas kilá­tóra – melynek második, felső ki­­­­­­látó­­­­­­szintje 16 m magasan van – 2000. ok­tó­ber 19-én került fel a tető. A kilátó ava­tása 2001. szep­tember 15-én volt.   Te­te­jé­ről szép kör­pa­no­rá­­­ma nyílik a Mecsekre, tiszta idő­­ben a Badacsony körvona­lai szabad szemmel is jól lát­ha­tók.

 

Jószerencsét vadászház (Kö­zép-Mecsek): az Erzsébet út mellett, a Jószerencsét-forrás közelében álló kis vadászház. Az egyszobás ház mellett nyitott esőbeálló található. A Pécsi Jószerencsét Vadásztársaság építette, az Árpádtetői Erdészet és a Szarvasnóta Vadásztársaság 2002-ben újította fel. A P+ jelzés vezet mellette.

 

Jószerencsét vadászház (Kelet-Mecsek): Mecsekpölöskétől északra, a Z sáv jelzésű turistaút mellett lévő kis vadászház, amelyhez egy konyha, egy szoba és egy kis előtér tartozik. Mellette egy nagy tölgyfa áll. A házat a vadászok ma is használják és gondozzák. Nevét onnan kapta, hogy valamikor a Jószerencsét Vadásztársaság kezelésében állt.

 

Józsefháza (Közép-Mecsek): az István-aknára vezető műút mentén található erdészház. Nevét a valamikor itt lakó József nevű erdészről kapta.

 

Jubileumi kereszt (Nyugat-Mecsek): a Jakab-hegy déli oldalán, a Babás-szerkövek legnyugatibb sziklaalakzatán álló kőkereszt. Csáki Benjámin kővágószőlősi plébános kezdeményezésére állították fel 1934-ben. Popilla Mihály cserkúti kőfaragó munkája. Helybeli fuvarosok darabokban vitték fel a helyszínre. Felirat a kereszten: "Megváltásunk 1000 éves jubileuma emlékére."

 

Kadarka kulcsosház (Kelet-Mecsek): lásd Vár-völgyi kulcsosház.

 

Kanta-vár (Közép-Mecsek, 400 m): a Misinától északra fekvő csúcson lévő középkori épület romjai. Körben várárok határolja és egy négyszögletes torony alapfalai láthatók. Írott források nincsenek róla. Valószínűleg a pécsi kántorkanonoknak szolgált mentsvárul a 13-15. században. Nevének eredetéről feltételezhető, hogy a kántori nyaraló (kántor-vár) el­­­nevezésből lett Kanta-vár, a monda szerint pedig Kanta rablólovag vára volt. A P sáv jelzésről a PL vezet hozzá. Kö­zelében talál­ható a foglalt Kantavári-forrás.

 

Kanta-vári-barlang (Közép-Mecsek): a várrom déli ol­da­lán lévő földalatti vágat, me­lyet 1930-ban tártak fel. Ma a bar­lang nem jár­­ha­­tó, bejárata nem látszik.

 

Kanta-vári kőbánya (Közép-Mecsek): a Kantavári-for­rástól észak­nyu­gatra fekvő fel­ha­gyott kőbánya. Geo­ló­giai ér­­de­­kesség: triász kori bitu­­me­­nes márgás mészkő talál­ható itt. Felhasználhatósága korlátozott, mert igen mállékony.

 

Kárász (Kelet-Mecsek, 190 m): szép fekvésű Árpád-kori község a pécs-szászvári műút mentén. Első említése 1246-ból származik, a pécsi püspökség birtoka volt. Első temploma 1300 körül épült, Szent Erzsébet tiszteletére. A régi kőanyagok felhasználásával a mai templom az 1850-es években készült el. Európa hírű ma­­dárodú készítő műhely műkö­dött itt 1904-től év­ti­ze­de­kig, Kühnel Márton ve­ze­té­sé­vel. Kun Lajos plébános kezdeményezésére a két világháború között népszerű nyaralófalu volt. A táj­ház­ban helytör­téneti gyűj­te­mény látható. Itt működik a Keleti-Mecsek Egyesület Tourinform Irodája. A faluból indul a S sáv jelzés a Vörösfenyő-kulcsosház felé.

 

Kardos(s) Kálmán: (1839-1916) országgyűlési képviselő, majd Baranya megye és Pécs főispánja volt, ősrégi nemesi család sarja. Hivatali működésének több mint tíz éve alatt sok intézményt létesített. A Mecsek Egyesület első ­­­el­­nöke. Hidason – ahol született, és ahol el­te­mették – 2009-ben egy em­lék­szobát léte­sítettek az emlékére.

 

Kardos út (Közép-Mecsek): a Mecsek első, 1891-ben épített turistaútja, a Mecsek-kaputól a Roboz pihenőig vezet, 1026 méter hosszú. A S▲ jelzés vezet rajta.

 

Kardos úti kulcsosház (Kö­zép-Mecsek): a Hotel Kikelet közelében található kulcsosház. Helyén állt a Mecsek első menedékháza, melyet 1893-ban avat­­tak fel. Nagyon kedvelt ki­­­­ránduló­­hellyé vált; 1900-ban nagy teraszt épí­tettek hozzá. 1931-ben a vá­ros a házat erdőőri laknak vá­sá­rolta meg. 1986-tól kul­csos­­ház.

 

Kecske-hát:

1. (Kelet-Mecsek): a Zengő és a Templom-hegy kö­zött hú­zódó széles hegyhát, rajta er­dé­szeti út vezet (Dóri út);

2. (Kelet-Mecsek): Magyar­egregy­től keletre található hegyhát, a Vörösfenyő kul­­csosházhoz vezető út megy végig rajta;

3. (Közép-Mecsek): Vágot­pusz­tát a Nagy-Mély-völggyel összekötő hegyhát, a zöld kör jelzésű út vezet végig rajta.

 

Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet: a Mecsek keleti területén 1977-ben létrehozott tájvédelmi körzet, területe 9348 hektár. Több, fokozottan védett területet is magában foglal. Kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.

 

Keresztkunyhó (Közép-Mecsek): a Mecsek-háti műút mellett a Lapis és Árpád-tető között lévő kereszt környékét nevezik így, itt régen a favágók kis kunyhója állt. A kőkeresztnél, amelyet 1928-ban ál­­lít­­­­­­tatott fel Rábay Gyula (1892-1968), a városi erdőhivatal vezetője, ma pihenőhely található ismertető táblával, szalonnasütővel, esőbeállóval. A vele szemben lévő erdészházat 1950-ben építették, előtte a Mecsek leg­szebb vörösfenyő sora lát­­ható. A K sáv és a P+  jelzések vezetnek itt.

 

Kisbattyáni vadászház (Kelet-Mecsek): a Battyán-hegyen az 1950-es években vályogból épült, fehérre meszelt kis ház, a P sáv jelzésű turistaút mentén. Mellette pad és asztal található.

 

Kis-kaszáló (Kelet-Mecsek):

1. A Somos-hegy olda­­­lában, a Somosi-kút tisztása a P+, S+ jelzésen.

2. A Csengő-hegytől északnyugatra található kis erdei tisztás, a K▲és S+ jelzések találkozásánál.

 

Kis-Mély-völgy (Közép-Mecsek): Pécsett az Abaligeti útból nyíló, a Remete-rét felé húzódó völgy. A keskeny völgytalpat határoló meredek oldalak miatt kapta a nevét. A torkolat beépített, aztán erdős. Két forrás is található benne (Széchenyi-forrás, Kismélyvölgyi-forrás). A P+ jelzés vezet a völgyben.

 

Kis-rét (Közép-Mecsek, 409 m): a Misina északkeleti ol­­da­­lá­­ban található gyepes földkatlan, amelyet szelídgesztenye fák és idős tölgyek vesznek körül. Kedvelt ki­­rándulóhely eső­be­állóval, tűzrakó­hellyel, asztalokkal és padokkal. Közelében találjuk a Hideg-kút nevű forrást. A P sáv és a Z+ jelzéseken juthatunk el ide.

 

Kiss József (1858-1939): Pécsett volt tanár, majd fő­reál iskolai igazgató. Úgy gyalogosan, mind kerékpáron minden szabadidejét a szeretett Mecsekén töltötte. Útjairól élménybeszámolókat tartott szóban és írásban. 1926-ban megírta a „Pécs és a Mecsek részletes kalauza” című munkát, evvel ő lett a Mecsek turista irodalmának megalapítója. A Mecsek Egye­sü­letnek négy évtizeden át hallatlan agilitású főtitkára volt, 1934-től pedig a Mecsek Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke lett.

 

Kiss József Asztal: a Mecsek Egyesület tagjainak baráti társasága volt. 1927-ben alakult. Az összejövetelek irányítója Kiss József volt, halála után Reuter Camillo állt az Asztal élén. Tevé­kenységüket a Me­­csek érde­kében fejtették ki.

 

Kiss József-kilátó (Közép-Mecsek): a Pécs városa fölé emelkedő, 534 m ma­gas Misina-tetőn, a mai tv-torony mellett, attól kissé nyugatra állt kilátó, melyet 1908. szeptember 13-án avat­tak fel. 1916-ban Kiss Józsefről nevez­­ték el, elismerve ezzel a Mecsek érdekében végzett munkáját. Az új tv- és kilátótorony építésekor le­bon­tot­ták; a bejárata feletti feliratot, amely a Zsolnay-gyárban készült, a TV-torony kilátó­szint­jének falában helyezték el.

 

Kis-tóti-völgy (Kelet-Mecsek): Püspökszentlászlótól Pusztabánya felé vezető völgy, melyben a K▲ jelzés vezet. A völgyben találjuk a Bába-kút és a Daragói-Nagy-forrás nevű zárt forrásokat (mind­­két forrás vizét Hosszú­­­­hetény vízhálózatába kap­­csol­­­­ták).

 

Kis-Tubes (Közép-Mecsek, 581 m): a Misina–Tubes gerincének köztes kúpja, régi neve: Tubica. Mészkőből és betonból készült kilátó áll itt (1959-ben épült Kiss Tibor tevei alapján). A S sáv jelzésből kiágazó S▲ jelzésen érhető el.

 

Kisújbánya (Neuglashütte) (Kelet-Mecsek, 420 m): a "magyar Svájcnak" is nevezett üdülőfalu a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, egy festői szépségű medencében fekszik. Közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozik. A 18. században létesült, német üvegmesterek alapították. Az üveghuta 1762-1784 között működött itt. A falu bajor és morva lakói a huta bezárása után elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, és fa mezőgazdasági eszközök készítésével foglalkoztak. 1828-ban 389 lakosa volt. A falu – aszfaltozott út hiányában – az 1970-es évek elejére elsorvadt és az őslakosság elvándorlásra kényszerült. A község 52 házát, amelyek a völgy oldalában elszórtan, nagy kertekkel körülvéve állnak, városiak vásárolták meg üdülőnek, de néhányan állandóan itt is laknak (ma már az erdőgazdasági útról leágazó aszfaltozott úton lehet eljutni a faluba). A falun patak folyik keresztül, több forrás is található. Látnivalói: a szép környezetben álló,  Szent Márton tiszteletére 1774-ben épült templom, Borsi-Lakatos László szobrászművész szoborparkja a falu központjában, Bakó László szobrászművész Szent Márton faszobra a falu Cigány-hegy felőli bejáratánál. Az üdülő­falu kö­ze­pén kutat és padokat találunk, valamint egy haranglábat üvegharanggal. A falu évszázados néprajzi, építészeti örökségét, hagyományait a 2000-ben alapított Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány ápolja. A faluba vezet a K sáv és a K■ jelzés. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye és az Üvegesek Útja egyik állomása.

 

Kisújbányai kulcsosház (Kelet-Mecsek): Kisújbánya üdülőfaluban, a régi iskola épületéből kialakított egykori kulcsos­­­­ház. A PTTE Ifjúsági és Munkás Klub szakosztálya működtette 1996-ig. Utána néhány évig a hosszúhetényi önkormányzat üzemeltette bérbe adással, majd megszűnt. Az épület ma egyházi tulajdonban van.

 

Kocsidi vadászház (Kelet-Mecsek): Zengővárkonytól északra, a K+ jelzésen, a P▲ jelzés kiindulópontjánál található épület. Téglából és vályogból épült, cseréptetővel ellátott kis ház. Kocsid egy középkori elpusztult falu volt a környéken.

 

Komló (Közép-Mecsek, 286 m): Baranya megye második legnagyobb városa a Mecsek gyönyörű zöld ölében, a Kaszánya-patak forrásvidékén. Az egykori falu létezéséről – amely ekkor a pécsváradi bencés apátság birtoka volt – egy 1256. évi oklevél tudósít, Egy 1554-ből származó török összeírás (defter) szerint a faluban 10 magyar család élt. Kis település volt a kőszénbányászat elindulása előtt. Jánosi Engel Adolf az er­dőbirtoka alatt húzódó szén­mezőkön 1898-ban nyitotta meg az első igazán jövedelmező, függőlegesen mélybe hatoló aknát (Anna-akna), majd egyre fokozódott a szén kitermelése. 1950 után szo­­cia­­­­lista bánya­­várossá lett, la­­kos­­­­sága mint­­­egy 30 ezer főre duzzadt. Mára megszűnt a szén kitermelése, az utolsó akna (Zobák akna) 2000 végéig működött. Lakóinak száma az utóbbi években fokozatosan csökken: 23 604 fő (2014). Komló – köz­le­ke­dési szem­­pont­­ból – közép- és kelet-me­­cseki túrák kiindulópontja lehet. A P+ és a Z+ jelzések  vezetnek át a városon.

 

Komlói arborétum (Közép-Mecsek): Komlón, a Bányász-park felett a Berek utca közelében található, az 1950-es években létesített arborétum. Kis patak folyik benne végig, egy kiépített forrása is van. Az arborétum csendje kellemes kikapcsolódást nyújt az arra járóknak. Szabadon látogatható.

 

Komlós-völgy (Kelet-Mecsek): a Zengő keleti oldalá­ban húzódó rövid völgy.

 

Komlós-völgyi vadászház (Kelet-Mecsek): Pécsváradtól északra található kis házikó a Somogyi út komlós-völgyi hajtűkanyarjában. A P+ jelzés a ház mellett vezet. 1975-ben Scholtz Péter erdőmérnök tervezte és Ilijin Petar vajdasági ácsmester építette. A ház kőből épült, vörös pala teteje van. Hangulatos erdei pihenőhely.

 

Koromszó (Kelet-Mecsek): egy hajdan volt falu Máza mellett. A név előtagja égetéses erdőirtásra utal, az utótag "aszó" jelentése: völgy. 2003-ban indult el itt egy Árpád-kori kolostor feltárása, Patton Gábor régész munkájával. Ennek eddigi eredményeként egy igen nagyméretű, háromhajós bazilikás elrendezésű templom alapfalait sikerült kiásni, amelyet a Csák nemzetségből való, később itteni birtokai után "Koromszói" névvel illetett nemesi család épített. A 14. század közepéig bizonyosan laktak benne bencés, vagy pedig ciszterci szerzetesek. Az ásatás során több kegyúri sír is a felszínre került.

 

Korsoma-rét (Kelet-Mecsek): Püspök­szent­lász­lótól keletre, az arborétum kö­ze­lében levő kis rét.

 

Koszonya-tető (Közép-Mecsek): Komlótól délkeletre elterülő lapos hegytető, ha­tal­mas áramelosztó teleppel. A Z sáv jelzés halad el mellette.

 

Koszonya-tetői kulcsosház (Közép-Mecsek): egy volt szolgálati épületben működő kulcsosház, kialakítása és első üzemeltetése Kiss Lajos pécsi természetjáró ne­véhez fűződik.

 

Kovácsszénája (Nyugat-Mecsek, 160 m): szép természeti környezetben elhelyezkedő mecseki aprófalu, a Nyugat-Mecsek és a Zselic határán, ősi halmazos településszerkezettel. Első említése 1290-ből való. A 14. században plébániával rendelkező, jelentős hely. A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, az itt élő magyar lakosság alig változott. Az 1950-es években népessége fogyott, néhány házat üdülőnek vásároltak meg. A falu melletti több mint 1 km hosszú tó a horgászok kedvelt helye, az orfűi tórendszer negyedik tagja. Látnivalói: Magyarok Nagyasszonya-kápolna, harangláb, Árpád-kori kőbánya, fotógaléria és a Ravasz-kút elnevezésű forrás. A faluból indul a S■ jelzés, mely az Orfűről érkező S+ jelzéshez csatlakozik a Herman Ottó-tónál.

 

Kovácsszénájai-tó (Nyugat-Mecsek): lásd Kovácsszénája.

 

Kozári erdészház (Közép-Mecsek): a Letics-parrag keleti oldalán, a Mecsek-háti műút mellett található épület. Er­dész­ház volt, ma magán­­­­tu­­laj­­don­­ban van. Közelében van a Tripammer-fa (erdei pi­henő­­­­­hely) és az Andor-forrás, ahon­nan a ház a vizet kapja.

 

Kőház (Nyugat-Mecsek): Bakonyától északra a P sáv jelzésű turistaút közelében, földutak találkozásánál található épület. A jelenleg csak "Kőház" néven ismert kis vadászház 1920-ban a szerb megszállás alatt a magyar katonák őrhelyének épült. Az 1970-es években Mecseki Mihály és társai felújították. Ezért az erdészet a közelében található forrást Miska-forrásnak nevezte el. Jelenleg a hetvehelyi vadászok használják.

 

Kőlyuk-barlang (Közép-Mecsek): a Nagy-Mély-völgy és a Zsidó-völgy találko­­­­­­zá­­sá­­nál, egy hatalmas mészkőszikla hasadékában lévő, már az 1920-as évek­­­­­­ben feltárt barlang. Nem lá­­to­gat­­­­­­­­­­­­ható. 1987-ig a komlói vízellátást szolgálva termé­­­­­­szetes víztározónak hasz­­­­nálták. Az orfűi Vízfő-forrás vizét – szivattyúval – vízvezetéken juttat­­­­ták fel a Vágoti-gerincig, ahol termé­­sze­­tes víznyelőbe engedve jutott el az iható víz a bar­­lang­­ba. Innen elvezették Kom­­ló­­ra. Ez a rendszer a Dunától jövő víz­­ve­­ze­­ték elkészültéig működött. A barlangot a P sáv és a Z sáv jelzésű utak mentén találjuk meg.

 

Körtvélyesi-völgy (Nyugat-Mecsek): Orfűtől délnyugatra húzódó szép erdei völgy. Jelzett út nem vezet benne. A völgyben ered a foglalt Pipás-forrás, és ettől északra a Bögrés-kút. A völgy a nevét onnan kapta, hogy régen itt sok vadkörtefa állt.

 

Köszvényesi-vadászház (Kelet-Mecsek): a Baranyai-hegyhát közelében, Kisvaszar és Kisbattyán között a Z sáv jelzésű úton, a Köszvényesi-réten található vadászház. Innen indul ki a Z+ jelzés Alsómocsolád felé. A két világháború között épült erdészeti szolgálati lakásnak. Később vadásztársasági kezelésbe került, majd egy német vadász megvásárolta. Régebben mellette csemetekert volt.

 

Kővágószőlős (Nyugat-Mecsek, 257 m): a Jakab-hegy déli lejtőpihenőjére települt község. A korai magyar középkortól a Szent István által alapított pécsi püspökséghez tartozott. A község egyik szembetűnő jellegzetessége a hegyoldalban kitermelt vörös homokkő, amelyet a házak építésében használtak fel. A falu elnevezése a 11. századi szőlőműves és szőlővel, borral adózó szolgáló néptől származik. A „kővágó” jelzőt a kőbányász és kőfaragó mesterségek  nyomán kapta. Lakóinak száma: 1232 (2014). A falu jellegzetes építménye a plébánia templom és barokk plébániahivatal. A 12. század óta áll a 35 m magas templomtorony, amelyhez 1763 és 1772 között késő barokk stílusú, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot építettek. A berendezési tárgyai is műemléki védettséget élveznek. Látnivalói még: Bányászati Múzeum és Helytörténeti kiállítás.

 

Kővágótöttös (Nyugat-Mecsek, 250 m): a Jakab-hegy déli oldalára települt község. A "Töttös" nevet az Árpád-korban személynévként használták. A helység legkorábban írott emléke az 1332-1335-ös évekből maradt fenn. Ekkor a pécsi káptalan birtoka. A lakosság a 20. század közepéig mezőgazdaságból élt. Az 1957-es évektől az uránbányászat sok munkásnak adott jó megélhetési lehetőséget. Lakóinak száma: 311 (2016). A település fő ékessége a 12. században épült román kori kis templom, amelyet az évek során többször átépítettek, és az 1980-as években való restaurálás során a középkori jellegzetességei bemutatásra kerültek. A falutól északra találhatók a Tót-vár földsáncai.

 

Köves-tető:

1. (Közép-Mecsek, 463 m): Béta-akna közelében, a K sáv jelzés mellett;

2. (Közép-Mecsek, 339 m): Komló, Kakasteleptől keletre;

3. (Kelet-Mecsek, 461 m): a Sín-gödör és a Vár-völgy között;

4. (Kelet-Mecsek, 475 m): Óbányától délnyugatra.

 

Köves-tetői fonolitbánya (Közép-Mecsek): a K sáv jelzésű út mellett, a Hotel Kövestető épületétől nyugatra található felhagyott külszíni bánya. A fonolit kékesszürke, igen kemény, szubvulkánikus kőzet, másik neve: csengőkő. Hazánkban a felszínen csak a Mecsekben található, másik nagy területű előfordulása a Szászvár felett magasodó Szamár-hegy. A pécs-bátaszéki vasút építésekor kezdték meg itteni kitermelését, amelyet az 1960-as évek végéig végeztek. Napjainkban a felhagyott kőfejtőben inkább már csak a fonolit kifakult, töredezett és mállott részletei találhatók.

 

Kövestető-kilátó (Közép-Mecsek): a köves-tetői volt fonolitbánya fölött, a Köves-tető csúcs közelében 2014-ben, fából épített, 17,5 m magas kilátó.

 

Lakkeri fenyves (Kelet-Mecsek): a Cigány-hegy és a Balázs-orma közötti ültetett fenyves erdő a kisújbányai és a pusztabányai műutak elágazásánál. Nevét a volt tulajdonosáról kapta. A K+ jelzés vezet erre.

 

Lámpás-völgy (Közép-Mecsek): Kanta-várnál kez­dő­dő völgy, amely Al­só­gyü­kés­­be, a külszíni szénfejtés­­­­hez vezet. Nevét onnan kapta, hogy régen a bá­nyá­szok lám­­­­­­pás­­­­sal a kezükben mentek mun­­kára, illetve munkából haza.

 

Lapis (Közép-Mecsek, 530 m): a Tubes északi oldalának lejtő­­pihenője, a Mecsek-háti köves­út és több jelzett turista­út találkozása. Itt látható az Erdész em­lékmű (millenniu­mi emlékmű), mely a volt lapisi vadászház helyén áll, a Csörgey Titus-emlékkő, egy erdei fakereszt, va­la­mint egy kőből készült madáretető-itató, amely az 1930-as évek­­ben létre­hozott madár­védő telep emlé­­­­ke.

 

Lapisi kereszt (Közép-Mecsek): Lapison, a műutak ke­­­reszteződésében álló fakereszt. Az eredeti keresztet Rábay Gyula, a Városi Erdőhivatal vezetője állította 1928-ban. Baumann József 2003-ban új keresztet készített a tönkrement kereszt helyére a Mecseki Erdészeti Zrt. támogatásával.

 

Lapisi római őrtorony (Közép-Mecsek): lásd Castrum.

 

Lapisi vadászház (kunyhó) (Közép-Mecsek): egykor a Lapison állt vadászház, melyet 1907-ben a város se­gít­ségével a Mecsek Egye­­­­sület újjáépített. 1908-ban verandát építettek hozzá, hogy az arra járó turisták megpi­henhessenek. Az épület 1956-ban az orosz katonák ágyúgolyóitól megsemmisült, ma a helyén áll az Erdész emlékmű.

 

László-pihenő (Közép-Me­csek): a Mecsek-kaputól északra található pihenő, melyet Zsiga Lászlónak, a Mecsek Egye­sü­let tagjának emlékére épí­tet­tek 1926-ban. A pihenőt Hoff­mann László mérnök tervezte.

 

Leány-kő (Kelet-Mecsek): Magyaregregytől nyugatra, több patak találkozásánál, egy hangulatos völgyben lévő szikla, amely a monda szerint egy pásztor és pásztorlány megkövesedett alakja, akik a szülők átka miatt váltak kővé. Jelzett út nem vezet hozzá.

 

Legény-sír (Kelet-Mecsek): a Kecske-hát 492 m-es magassági pontja közelében, az erdőben található sír. Itt húzódott az I. világháborút követő szerb megszállás alatt a demarkációs vonal. Szegedi László 22 éves szigetvári fiatalember sírja ez, aki menyasszonyát látogatta meg a megszállt területen, és a felszólításra nem állt meg, lelőtték. A várkonyi bírónak elrendelték, hogy ott temesse el az erdőben. A P▲ jelzésen érhető el.

 

Lenkei-pihenő (Közép-Mecsek): a Dömörkapu és a Tettye között vezető sétaút (Irma út) kanyarjában található, terméskőből épített pihenő. 1934-ben építették Lenkei Lajos újságíró emlékére, aki a Mecsek Egyesület örökös tagja volt.

 

Letics-parrag (Letics-parlag, Boróka-tető) (Közép-Mecsek): Pécsbánya­te­lep felett húzódó kelet-nyugati irányú gerinc, 483 m-es magaslatán régen fatorony (háromszögelési pont) állt.  Köze­lé­ben talál­ható a Fehérkúti-kul­csos­ház. A Z+ és a Z● jelzés vezet át rajta.

 

Lóri-völgy (Közép-Mecsek): Vá­­­got­­­­puszta nyugati oldalában hú­­­zódó, hangulatos, sziklás völgy, amely az alatta lévő barlangok beszakadásával alakult ki. Az idősebb turisták "lóré"-nak nevezik, amely keskeny vágányú, lóvontatású gazdasági vasutat jelent. A Vágotra ve­­zető út mellett erdészház (egy időben kulcsosház), a patak másik oldalán lévő rét északnyugati sarkában va­dász­ház áll, melynek kö­ze­lében az épített, gyér vizű Lóri-forrás találha­tó. A Z sáv és a S■ jelzésen juthatunk oda.

 

Lóri erdészház (Közép-Mecsek): a Lóri-völgyben lévő volt erdészház, később kul­csosház. Ma – a 2008-as felújítása után – az erdészet használja.

 

Lóri kulcsosház (Közép-Mecsek): lásd Lóri erdészház.

 

Lóri vadászház (Közép-Mecsek): a Lóri-rét nyugati szélén álló vadászház. A Pécsi Jószerencsét Vadásztársaság építette. Mat az Árpádtetői Erdészet kezelésében van, és a hazai vadászok használják. A Hosszúcser Vadászegylet 2008-ban a ház falán egy nagyméretű feketegránit emléktáblát helyezett el a Közép-Mecsek igaz vadászai emlékére. A ház közelében ered a vasas ízű Lóri-forrás.