Lexikon  A - D     I - L     M - P    R - Z

Éger-tető (Nyugat-Mecsek, 325 m). Éger-völgy fölött, attól nyugatra húzódó hegyoldali lapos terület, erdei pihenőhely, ahol korábban ifjúsági tábor is működött. Kedvelt kirándulóhely, erdei bútorokkal, játékokkal és kilátóval. Közelében kis tó található, melyet a tófenéken lévő gyenge hozamú forrás táplál. Itt volt egykor a Mecseki Vándortábor egyik táborhelye. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet át rajta.

Éger-tetői kilátó (Nyugat-Mecsek). Az éger-völgyi kirándulóközpont fölött, Éger-tetőn 2007-ben épült, fából ké­szített kilátó. Megközelíthető Éger-völgyből a Z sáv jelzésű turistaúton (Mecseki Zöldtúra). A kilátó statikai okok miatt felújítás előtt áll, jelenleg nem látogatható.

Éger-völgy (Nyugat-Me­csek). A Jakab-hegy keleti lábá­nál, Magyarürögtől északkeleti irányban húzódó, mintegy 3,5 km hosszú völgy. A környéken található sok égerfa a névadója. Ked­velt kirándulóhely, délnyugati végén mesterséges tóval, erdei pihenővel. A völgyben a K+ jelzés vezet végig

Éger-völgyi-tó (Nyugat-Me­csek). Az Éger-völgy patakjának felduzzasztásával létesített kis erdei tó a völgy délnyugati végén. 1975-ben épült. Környezetében erdei pihenőhelyet alakítottak ki, tűzrakó, esőház, padok, asztalok, két forrás (Fecske-forrás, Delelő-kút) teszik kom­for­tossá. A Z sáv (Mecseki Zöldtúra), K+ jelzéseken érhető el.

Emil-pihenő (Közép-Me­­csek). A Mecseki Parkerdőben a Mandulásban, az autóbusz-megállóval szemben, az egykori mecseki kemping – ma már nyitott – területén található, kőből épített, szép formájú turistapihenő. 1919 nyarán avatták fel. Bokor Emil (1865–1918) kórházi főorvos emlékére építették, aki a Mecsek Egyesület választmányi tagja volt.

Ércnyelő-szobor (Kelet-Mecsek). A Dél-dunántúli Pirostúra útvonalán, a Máré-vár bejáratánál álló szobor, mely egy háromfejű sárkányt, az „Ércnyelőt” ábrázolja. Középen Olvasztó található, aki félelmetes lángcsóvával végez áldozataival. Mellette látható két társa, Raboló és Habzsoló, akik Olvasztó munkáját segítik. A szobrot Baráth Gábor készítette 2020-ban, használt gumiabroncsokból. Császár Levente "Az erdék és a tündők regéje" című meséje nyomán kapta a nevét. A Mecseknádasd határában található Sárkányjárás elnevezésű helyhez köthető mese egy részlete a sárkány mellett kifüggesztett táblán olvasható.

Erdei kereszt (Közép-Mecsek). A Lapisról Vágotpusztára vezető út mellett, a S sáv és a K sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) jelzésű turistautak kereszteződésében álló fakereszt. Unferdorben József favágó emlékére állították 1928-ban, aki ezen a helyen favágáskor halálos balesetet szenvedett. A kereszt az idők folyamán tönkrement, ezért a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával Baumann József egy új keresztet készített 2003-ban, aminek alja az évek során erősen elkorhadt. A Mecsekerdő Zrt. 2020-ban új keresztet állított.

Erdész-emlékmű (Közép-Mecsek). Lapison, az egykori lapi­si vadászház helyén a honfoglalás 1100. év­for­du­lóján, 1996-ban emelt em­lék­mű, mely a Mecsek hét­féle jel­lemző kőzetéből (gránit, szürke mészkő, zöld kris­tá­lyos mészkő, rózsa­kris­tá­lyos mészkő, vörös ho­mok­kő, andezit, fonolit) épült, jel­ké­pezve a honfoglaló hét tör­zset (Nyék, Megyer, Kürt-Gyar­mat, Tarján, Jenő, Kér, Ke­szi). Dr. Tóth Aladár er­dész ter­vez­te.

Erdő Háza (Nyugat-Mecsek). Erdei iskola és szálláshely a Sás-völgyben, Hetvehelytől 2,5 km-re keletre, a P■ jelzésű út mellett. A ház az 1950-es években épült vörös homokkőből, erdei munkások használták munkásszállásként. Az épületet a Mecseki Erdészeti Rt. 2010-re teljesen felújította, azóta az árpádtetői Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola szálláshelyekkel (34 fő) is rendelkező épülete, szabadtéri fedett pihenővel. A ház kulcsosházként is igénybe vehető. Mellette található a sás-völgyi lombkoronasétány. A háztól több körtúra indul.

Erszék (Nyugat-Mecsek). Egykori Árpád-kori település, középkori falu a Hetvehelytől keletre húzódó Sás-völgyben. A pápai tizedjegyzék szerint a 14. sz. elején már templomos hely volt. Templomát Szent Mártonnak szentelték. A török hódoltság után nem népesedett be ismét. Templomának romjait a sás-völgyi kövesút építésekor Reuter Camillo erdőmérnök azonosította. A templom alapkövei ma is megtalálhatók a Sás-völgyben. A P■ jelzésen haladva Hetvehelytől kb. egy kilométerre, keleti irányban az erdészeti aszfaltút mellett fakereszt jelzi a hajdani Erszék falu helyét. A keresztet a Mecsekerdő Zrt. állította 2017-ben, és információs táblát is elhelyeztek mellette.

Erzsébet királyné emlékfája (Közép-Mecsek). Komlón a mecsekfalui temetőben helyi védelem alatt álló kislevelű hársfa, a P sáv jelzés (Dél-dunántúli Pirostúra) mentén. 1899-ben ültették.

Erzsébet út (Közép-Mecsek). Árpádtetőtől nyugati irányba vezető, a 66-os főútból kiágazó, 3,5 km hosszú erdészeti aszfaltozott út. A Meleg-mányi-völgy és Mánfa között vezető P+ jelzés keresztezi, a kereszteződésben található a Jószerencsét vadászház.

Eszperantó-emlékkő (Nyugat-Mecsek). Az abaligeti Denevérmúzeum előtt, a tó partján a barlanghoz vezető sétány mellett található, csonka gúla alakú emlékkő. Felső részén egy ötágú zöld csillag („eszperantó csillag”, az eszperantó nyelv jelképe) látható. A márványtábla felirata: "Eszperantista természetbarátok 10. nemzetközi találkozója emlékére állította 1977-ben: Magyar Természetbarát Szövetség, Magyar Eszperantó Szövetség."

Ezeréves gesztenyefa (Kö­zép-Mecsek). Lásd: Gesztenyés.

Farda-kereszt (Nyugat-Mecsek). A Vörös-hegyen, a K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) és a Z▲ jelzésű turistaút kereszteződésében álló fakereszt. 2006-ban állíttatta Farda Zoltán fogorvos.

Farkas-árok (Kelet-Me­csek). A Dögkút-tetőtől Vár­alja felé vezető romantikus völgy, a K+ jelzés vezet benne végig. A völgyön végiggyalogolva több forrást találhatunk: Lendület-forrás, Amália-forrás, Vadvirág-forrás, Kalán Miska kútja és Jágerok kútja.

Fellbach sétaút (Közép-Me­csek). A Mecseki Parkerdőben, a Kardos úti kulcsosházat a Tettyével (Havi-hegyi buszforduló) össze­kötő Z■ jelzésű, 2,6 km hosszú séta­út, részben a Miléva úton vezet. Pécs testvérvárosáról, a né­met­országi Fellbachról ne­vez­ték el 1993-ban, a fel­ava­tá­sán a fellbachi termé­szet­já­rók is részt vettek.

Fehér-kúti kulcsosház (Kö­zép-Mecsek). A Letics-par­rag nyugati kúpján, a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) Pécsi Csoportja által épített volt turistaház, mely 1951-ben készült el. Wolf Józsefről a TTE Pécsi Csoportja elnökéről nevezték el. Ma kul­csosházként üze­mel, a kút vizét hidroforral juttatják fel. A ház gépjárművel a Me­csek-háti műútról kö­ze­lít­hető meg. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye.

Ferde(lépcsős)-vízesés (Kelet-Me­csek). Az Óbányai-völgyben, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán található érdekes geológiai képződ­mény, a völgy leglátványosabb zúgója. Jól látszanak a vulkáni erők hatására felbillent pados mészkőrétegek, amelyeken a víz aláhull. Tündérlépcsőnek is nevezik.

Flóra-pihenő (Közép-Me­csek). A Mecseki Parkerdőben, Dö­mör­kaputól délkeletre álló, a Bertalan-szik­lára épített szép, bástyára emlé­kez­tető kilátó. 1893-ban épült. 1911-től – özv. Ha­mer­li Jánosné emlékére – „Flóra pihenője” a neve. Dömörkaputól a S▲ jelzésű sétaúton érhető el.

Fodorgyöpi kunyhó (Kelet-Mecsek). Zengővárkony határában, a Fodor-gyöp elnevezésű erdőtömbben álló erdőőr kunyhó. A K+ jelzés vezet el előtte. 1978-ban felújították.

Francia-emlékmű (Közép-Mecsek). Egy kiugró szikla szélén, 310 m-es magasságban álló emlékmű a Mecseki Parkerdőben, a Hotel Kikelet közelében. Zsolnay Miklós épít­tet­te a napóleoni háborúk so­rán Pécsett ápolt és itt elhunyt francia katonák em­lé­ké­re. Az emlékmű, amelyet Pilch Andor tervezett, egy 16 m magas csonka gúla, tetején sas szoborral. 1908-ban avatták fel. Csodálatos kilátás nyílik innen Pécs városára. A Hotel Kikelet felől déli irányban, a Z■ jelzésről 100 m-t letérve közelíthető meg.

Fullér Miklós-emlék (Kelet-Mecsek). A Réka-kunyhó melletti tisztáson, az Etelka-forrás közelében állított, fából készült emlékoszlop Fullér Miklós (1951–2022), a vadásztársadalom kiemelkedő alakja emlékére, aki 1971-től 1997-ig a Zengőn példaértékű munkát végzett az erdő gazdagításáért, a vad védelméért és a vadgazdálkodásért. Az emlékoszlopot a Fullér család és a Mecsekerdő Zrt. állította 2022-ben.

Füleki-emlékkő (Közép-Mecsek). A Büdös-kúti kulcsosház közelében, attól délnyugatra, a K sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) és S+ jelzésű turistaút mellett látható emlékoszlop. 1984-ben állították a Pécsi Spartacus Sportkör természetjáró szakosztályának tagjai társuk, Füleki Mihály emlékére, aki ezen a helyen halt meg.

Füstös-lik (Nyu­gat-Mecsek). A Herman Ottó-tó gátjától északra magasodó mészkő­sziklában található kő­fül­ke, kis barlang. A barlangban és kőfülkéjében késő rézkori - kora bronzkori tárgyak, valamint római és középkori cserepek kerültek elő. A S+ jelzésű turis­taút vezet el alatta.

Gesztenyés 

1. (Kelet-Mecsek). Zen­gő­várkony határában ta­lál­ható védett szelídgesz­te­nyés. Itt van eltemetve – vég­aka­ra­tá­nak megfelelően – Rocken­bauer Pál (1933–1987), aki természetjáró, televíziós szerkesztő, a természetfilmezés megteremtője volt. Sírja a termé­szet­barátok zarán­dok­he­lyévé vált. A K + és a P + jelzés vezet erre.
2. (Közép-Mecsek). Pécsbányateleptől északra lévő, helyi jelentőségű természetvédelmi terület, amely szelídgesztenyefákkal van beültetve. Sajnos mára a fákat megtámadta egy kéregrákosodást okozó gombafaj és sok kiszáradt, ezeket pótolták. A legidősebb példányok kora meghaladja az 500 évet, sőt a kicsit lejjebb lévő régi vendéglő – ma közösségi ház – udvarán egy állítólag ezeréves fa állt. Csonkja ma is látható. A Mecsek Egyesület 2004-ben emlékkövet állított mellé. A fáról kapta Pécsbányatelep északi része az Ezeréves nevet. Az itt lévő házak a szénbánya tisztviselőinek épültek a 20. század elején. Innen, az autóbusz-fordulótól indulnak a K+ és a Z● jelzésű turistautak.

Gilice-tető (Közép-Mecsek). Árpád-tető és a Tripammer-fa közt a Mecsek-háti műúttól északra elterülő rövid hegyhát. A szabolcsiak szerint valamikor római őrtorony állt a hegyen. A Zsolnay-gyár edényei számára itt és a közelében miocén kori agyagot, agyagmárgát bányásztak.

Görgeteg-hegyi kőkereszt (Közép-Mecsek). Vágotpusztától keletre, turistautaktól távolabb, a Görgeteg-hegy gerincén, a 322 m-es magassági pont közelében álló kőkereszt. A Mecsekerdő Zrt. 2017-ben felújította. Legegyszerűbben a Kőlyuki betérő, vagy Vágotpuszta felől közelíthető meg.

Gubacsos kulcsosház (Nyu­gat-Mecsek). A pécs–aba­ligeti műút orfűi elágazá­sának kö­ze­lé­ben, erdészház­ból át­ala­­kított kulcsosház, a S sáv jelzésű turistaút mellett, a Mecsekerdő Zrt. kezelésében. A házat 2022-ben teljesen felújították. Mellette tűzrakó és esőbeálló (filagória) található. 

Gyarmathy Miklós-kereszt (Közép-Mecsek). A S sáv jelzésű Rotary körsétány délnyugati részén ta­lál­ható fakereszt, melyet 1930-ban a sétány kialakításakor állított a Pécsi Rotary Club dr. Gyarmathy Miklós emlékére, aki a Mecsek Egyesület választmányi tagjaként aktívan tevékenykedett a hegység turistalétesítményeinek kiépítésén.

Gyopár kulcsosház (Kelet-Mecsek). Zobákpuszta köze­lé­ben, a településtől keletre a K■ jelzésű turistaút mellett, egy régi erdész­ház­ból kialakított kulcsosház, a Mecsekerdő Zrt. kezelésében. A házat 2021-ben teljes körűen felújították.

Gyuri út (Közép-Mecsek). Pécsett, a Tettye utcától a Tettye térig vezető, 1905-ben épült, 350 m hosszú út régi elnevezése. Reéh Györgyről (1865–1932) nevezték el, aki városi taná­csos, a Mecsek Egye­sület igaz­gatója volt. A "Tettye  koronázatlan királyának" is hívták, mert a Tettye rendezésével és gondozásával sokat foglalkozott.

Gyükés (Közép-Mecsek). Pécs egyik városrésze a Misina keleti oldalában. Korábban szőlőhegy és erdő volt. A Gyükés név feltehetően a gyökér (és a nyelvjárási gyükér) szavunkkal van kapcsolatban. A név arra utal, hogy itt egykor nagyobb erdőség lehetett. Az erdőirtás után a tuskók, gyökerek még sokáig a földben maradhattak; így vált a hegyoldal gyükeres, gyökeres területté, és ebből rövidülhetett a mai Gyükés formára. A gyükési szőlőhegy keleti lankái áldozatul estek az 1960-as években megkezdett külfejtéses széntermelésnek (Karolina külfejtés). A külszíni bányászat 2004 végén megszűnt, a táj helyreállítása megkezdődött. Nevezetessége a Szent Bertalan-kápolna. A S+ jelzés Gyükés autóbusz-fordulótól indul.

Halász-patak (Kelet-Mecsek). Lásd: Öreg-patak.

Halomsírok (Nyugat-Mecsek). Lásd: Jakab-hegyi halomsírok.

Hamedli Gyula-pihenő (Közép-Mecsek). A Tettyétől a Dömörkapuhoz vezető sétaúton (Irma út) lévő pihenő, melyet 1910-ben a Me­­csek Egyesület építtetett, Ha­­medli Gyula fényképész (1862–1904) hagyatékából. A S sáv jelzés vezet mellette.

Harács-mező (Kelet-Mecsek). Óbánya közelében az északkeleti gerincen lévő terület neve. Valamikor vadászház állt itt. A P sáv (Dél-dunántúli Pirostúra) és Z+ jelzések keresztezik itt egymást.

Harangláb kulcsosház (Kö­zép-Mecsek). Az Orfűhöz tartozó Bánoson, a haranglábhoz kapcsolódó egykori iskola épületében működött kulcsosház az 1970–80-as években. A Pécsi Tervező Vállalat sportkörének természetjáró szakosztálya üzemeltette.

Hármas-bükk (Közép-Mecsek). Koszonya-tetőtől délre található terület neve. Elnevezése onnan ered, hogy ezen a hegyen állt egy öreg bükkfa, amely három falu (Vasas, Somogy és Budafa) határát jelezte. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) vezet át rajta.

Hármas-hegy (Kelet-Me­csek, 603 m). A Kelet-Me­csek második legmaga­sabb, mély völgyekkel határolt, tölgyerdővel borított hegye, Hosszúhe­tény­től észak­­­­­­ra. Felépítésében alsó-jura időszaki márga és homokkő változatok az uralkodóak. Nevét az egy sorban elhelyezkedő három csúcsáról kapta. A középsőn meteorológiai radarállo­­­más található. Északi oldalában halad át a Z+ jelzés.

Hármas-kereszt (Nyugat-Mecsek). Az Abaligetet Orfűvel összekötő út mentén álló kereszt neve. Valamikor három kereszt állt itt kápolnával. A hagyomány szerint a kereszteket az a Mattenheim József állíttatta, aki 1768-ban a barlangban járt. Ma csak egy kereszt áll itt.

Hársas kulcsosház (Közép-Mecsek). A Közép-Mecsekben, Pécs-Vasastól néhány km-re, a Hársas-forrás közelében egykor állt kis kulcsosház, sokáig a Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye is volt. Több kezelője is volt, de az állandó rongálások, betörések miatt végül nem akadt gazdája. Az 1990-es évek közepétől állaga egyre romlott, az épület berendezéseit, építőanyagait elhordták. Ma már csak az alapját lehet megtalálni. A közelében fedett erdei pihenőhely (filagória) található, oszlopán a „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra baranyai szakasza” túramozgalom bélyegzője.

Hárs-tető (Kelet-Mecsek, 545 m). Püspökszentlászlótól északra, a Diós-kút fölött emel­kedő magaslat. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet az északi oldalában.

Hasmányi templomrom (Közép-Mecsek). Komlón, a kórház feletti erdőben, a lakóházak közelében található Árpád-kori templom romja. Az elpusztult Hasmány falu kora gótikus kőtemploma volt, melynek déli oldalán kosáríves boltozatú kapuja épen megmaradt. Turistajelzés nem vezet hozzá.

Hászé-tető (Kelet-Mecsek). Máré-vártól délnyugatra lévő hegy neve. A név lehetséges eredete: olyan meredek, mint egy háztető; vagy a török kincstári birtokot nevezték hász-nak. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet rajta.

Havi-hegy (Közép-Mecsek, 246 m). A Tettyétől keleti-délkeleti irányban található meredek falú mészkőszikla. Szép kilátás nyílik innen a városra. Rajta épült fel a Havas Boldogasszony-templom (Havi-hegyi templom).

Havi-hegyi templom (Közép-Mecsek). Pécs minden pontjáról jól láthatóan, a természeti környezetéből jellegzetes fehér foltként kitűnő kápolna a Havi-hegy tetején. A 1690–91-es pestisjárványt követően hálaadásként építették. Az építő­­­anyagot em­beri erővel hordták fel a miocén kori mészkőből álló meredek oldalú hegygerincre. A templom oltárán Havas Boldogasszony képe látható, amely a római Santa Maria Maggiore-bazilika oltárképének hiteles másolata, Zichy Gyula pécsi püspök ajándékozta a templomnak az 1900-as évek elején. Búcsújáró hely.

Havi-hegyi kereszt (Közép-Mecsek). A Tettye felett a Havi-hegyen álló kőkereszt. A ma látható kereszt helyén egy 1745-ben felállított barokk kőkereszt állt, melyet Horváth János készített. Ezt a keresztet 1964-ben részeg fiatalok ledöntötték. Helyére 1969-ben állították fel a ma is látható keresztet, Rétfalvi Sándor pécsi szob­rász­művész „Feszület” című alkotását. A nép ajkán élő legenda szerint – melynek semmilyen történelmi alapja nincs – egy fiatal pap, akinek meg­tet­szett egy leány, szerelmi bánatában itt ug­rott le a meredek szikláról.

Házaspárok útja (Kelet-Mecsek). Püspökszentlászlón a kápolnától kiinduló, közel 2,5 km hosszú, egyedi jelzéssel ellátott körséta útvonal. A Mecsekerdő Zrt. létesítette 2019-ben. 16 állomása van, amelyek a házasság fontos eseményeit, feladatait, nehézségeit és korszakait jelképezik. Az egyes állomásokon Simon András grafikusművész képei láthatóak.

Herma-hegy (Nyugat-Mecsek, 381 m). Petőcpusztától északkeleti irányban emelkedő magaslat. Délkeleti nyergében található a Balog fája (mellette fából készült emlékoszlop, pihenőpad és asztal).

Herman Ottó-szobor (Nyugat-Mecsek). Tekeres határában, a Pécsi-tó gátja közelében 1969-ben felállított szobor, Horváth János alkotása. Herman Ottó (1835–1914) természettudós, az orfűi tórendszer harmadik tavának névadója. A S+ jelzés vezet el a szobor előtt.

Herman Ottó-tó (Nyugat-Mecsek). Az orfűi tórendszer har­madjára kialakított, 28 hektár területű tava, Tekeres köz­ség­től északra. 1969-ben készült el. A kitűnő természettudósról, Herman Ottóról nevezték el, akinek a szobra Tekeres déli végén, a Pécsi-tó gátjánál egy kiemelt helyen áll. Természetvédelmi terü­let. A nádfoltokban vízi madarak fészkelnek. Nyugati oldalán vezet a S+ jelzés.

Hetyey Sámuel (1845–1903). Pécs püspöke 1897-től 1903-ig. A püspökszentlászlói püspöki nyaralót felújíttatta és díszkertet létesített. Az előtte lévő forrás az ő nevét viseli.

Hetvehely (Nyugat-Me­csek). A pécs–budapesti vas­út­­vonal mentén fekvő Árpád-kori település. Lakóinak száma: 437 fő (2025). Neve a hétfő és a hely főnevek összetételéből keletkezett és arra utal, hogy itt hétfőn tartották a vásárt. A török időkben elnéptelenedett, később népesedett be újra németekkel, magyarokkal és horvátokkal. Híres a plébánia mögötti, 13. századi gótikus stílusú kápolnája. Látnivaló még az elpusztult védett madarak emlékének kopjafája és a falu határában álló – már a Zselic területén lévő – Gábor Antal-kilátó, amelyet 2002-ben építettek Makovecz Imre terve alapján. A Nyugat-Mecsekbe vezető túrák kiindulópontja lehet, a vasúti megállóból indul a Nyáras-völgy felé vezető K▲ és a Sás-völgy felé vezető P■ jelzés.

Hidas (Kelet-Mecsek). A Mecsek (és Baranya vármegye) északkeleti szélén fekvő község a 6-os főközlekedési út mentén. Lakóinak száma: 1777 fő (2025). A település a nevét a közelében folyó Völgységi-patakon átívelő hídjáról kapta. Már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt, a honfoglalás után pedig Ete telepedett itt le. A település nevét az 1333–1335 évi pápai tizedlajstrom említette először Hydus néven. A 14. század végén a pécsi püspök birtoka volt. A török megszállás idején csaknem elnéptelenedett. A törökök kiűzése után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox vallású szerbek jöttek, majd a 18. század első éveiben katolikus délszlávok is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Württembergből, Hessenből és Elzász-Lotaringiából származó németek települtek ide. A második világháború után – több más környékbeli településhez hasonlóan – a német nemzetiségű lakosokat itt is pár nap leforgása alatt, erőszakkal kitelepítették és helyükre református vallású bukovinai székelyeket telepítettek. Itt született és itt is van eltemetve Kardos (Kardoss) Kálmán ügyvéd, főispán, országgyűlési képviselő, a Mecsek Egyesület első ­­­el­­nöke. 2009-ben a néhai Kardoss-kastélyban egy em­lék­szobát léte­sítettek az emlékére. A községen vezet át a S+ jelzés.

Hidasi-völgy (Kelet-Mecsek). Zobákpusztától észak­­ra, az Egregyi-völgybe torkolló, a Kelet-Mecsek egyik legszebb, hangulatos völgye. Mindkét oldala meredek, az alján több forrásból (Betyár-, Wein György-, Pius-, Lajos-, Hidasi-forrás) eredő patak kanyarog. Közepe táján a látvá­nyos Csurgó vízesésben gyö­nyör­ködhetünk. Régen a patakon átívelő kis fahidakon vezetett az út, innen ered a völgy neve. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) vezet végig a völgyön.

Hidasi-völgyi vadászház (Kelet-Mecsek). A Hidasi-völgyben, a Lajos-forrás közelében a patak északi partján állt egykori vadászház. 1969-ben lebontották, ma már csak a helyén létszik egy-két – nehezen észrevehető – téglamaradvány. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) vezet előtte.

Hird (Közép-Mecsek). Pécs egyik külső, keleti városrésze, a 6-os főközlekedési út mentén. Egykor önálló község, 1977-ben csatolták Pécshez. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt. 1770–1780 között telepedtek ide német ajkú családok. Itt ágazik ki a főútból a Hosszúhetény – Magyaregregy – Szászvár – Bonyhád országút, melyen elérhetők a kelet-mecseki túrák kiindulópontjául szolgáló települések. Jelzett turistaút nem vezet a településen.

Hodács (Kelet-Mecsek). A Máré-vártól északnyugatra, az Egregyi-völgy mellett lévő területrész neve, a hód név származéka. Királyi hódvadászok falva lehetett itt. A S■ jelzésű turistaút vezet keresztül rajta a Vörösfenyő kulcsosház irányába.

Horoghinta (Kelet-Mecsek). A Zengő déli oldalán húzódó területrész elnevezése. Régen az emberek a nagy gödrökön úgy mentek át, hogy öreg fákra horgot akasztottak és áthintázták magukat a túlsó oldalra.

Horvát Adolf Olivér dr. (1907–2006). Ciszterci paptanár, címzetes egyetemi tanár, botanikus, „a Mecsek botanikai kutatásának apostola”. 1931-től bekacsolódott a Mecsek Egyesület munkájába, 1936-tól a Természetvédelmi Osztály elnöke volt az egyesület feloszlatásáig. Az egyesület újjáalakulása után, 1995-ben ismét ő lett a Természetvédelmi Osztály vezetője. Nevét emlékkő és emlékút őrzi a Mecsekben.

Horvát Adolf Olivér-emlékkő (Nyugat-Mecsek). A Vörös-hegy déli oldalán a K sáv – Z▲ elágazásától délre, a Z▲jelzésű úton kb. 200 m-re található mészkőszikla, melyre 2007-ben a Mecsek Egyesület egy emléktáblát helyezett el dr. Horvát Adolf Olivér (1907–2006) szerzetes tanár, a Mecsek és környékének leghíresebb botanikusa emlékére.

Horvát Adolf Olivér Emlékút (Közép-Mecsek). Pécsett, a Mecseki Parkerdőben, a Misina tetőtől nyugatra, a S sáv jelzésű turistaút Tubesig tartó szakaszának elnevezése 2023-tól, melyet a Mecsek Egyesület emléktáblával jelölt. Horvát Adolf Olivér ciszterci szerzetes, Széchenyi-díjas botanikus, Pécs város első díszpolgárának emléktábláját – Horvát Adolf Olivér Emlékút felirattal – a S sáv jelzésű úton, a Misina tető alatti műút-forduló, parkoló után, a sorompótól kb. 70 méterre állított sziklatömbön helyezték el.

Hosszúhetény (Kelet-Me­csek). A nevének meg­fe­le­lően több kilométer hosszan elterülő község a Zengő és a Hármas-hegy lábánál. Lakóinak száma: 3341 fő (2025). A Hetény hon­­fog­­lalás kori személynév, vagy népcsoport neve. A hetényi hagyomány szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye. A falu a középkorban a pécsváradi apátság birtokához tartozott, itt éltek a védelmet biztosító katonák. A 18. században németek költöztek be. Látnivalói: Tájház, Üvegmúzeum, Borbélymúzeum, Bocz Gyula szobrai (köztük a Hetény vezér szobra). A faluból indul a Z■ jelzés Püspökszentlászlóra, a S▲ a Zengőre, valamint az Üvegesek Útja.

Hotel Mediterrán (Közép-Mecsek). A volt Dömörkapui turistaház átalakításával épí­tett szálloda (lásd: Dömörkapui menedékház).

Hotel Kikelet (Közép-Me­csek). A Pécs városra te­kintő hegyoldalban 1936-ban Bauhaus stílusban épült, szép fekvésű szálloda, a modern építészet városképileg is jelentős épülete. A szobák előtt nagy, délre nyíló terasz van. Itt forgatták 1937-ben a nagy sikerű „Hotel Kikelet” c. játékfilmet. 2018-tól a mellette 2011-ben felépült Da Vinci magánklinika épületrészévé vált. A Z+ és a Z■ jelzések vezetnek mellette.

Husztót (Nyugat-Mecsek). Kis település a Nyugat-Mecsek és a Zselic határán, Kovácsszénája közelében. Lakóinak száma: 53 fő (2025). Az eddig ismert források először 1542-ben említik a község nevét. A török hódoltság alatt valószínűleg lakott volt a falu, de a felszabadító háborúk során elnéptelenedett. A 18. század elején is lakatlan volt, csak 1729-ben kezdték benépesíteni a környék magyar falvaiban élők. Nevének eredetére egy monda ismert, mely szerint egy ízben itt járt Mátyás király és kocsija elsüllyedt a sárban. A segédkezők közül az egyik embernek azt mondta, hogy húzd, a másiknak, meg azt, hogy tódd. Ezért lett a falu neve Husztót. A faluban jelzett turistaút nem vezet.

Lexikon  A - D     I - L     M - P    R - Z