Baranyajenőről, a Szabadság utcai autóbuszmegállóból indult 26 fős túracsapatunk a közel 20 km-es túrára. Már induláskor láttuk, hogy az időjárás ma kegyes lesz hozzánk. Abban is reménykedtünk, hogy az előző napok szeles, napos időjárása a földutakat is viszonylag jól járhatóvá tette. Északi irányban, a piros háromszög jelzésen indultunk a Várhegy felé. A „Szűz Mária Szent Neve” tiszteletére szentelt templom mellett haladtunk el. A település határát elhagyva továbbra is enyhén emelkedő földúton gyalogoltunk. A Várhegyhez közeledve a nyílt terepet erdős terület váltotta. Kelet-északkelet irányába folytattuk - újra nyílt terepen - útunkat. Ragyogó, szinte kora tavaszi napsütésben, majdnem sármentes úton közelítettünk a hármas megyehatárhoz. Baranya-Somogy-Tolna megyék „találkozásánál” kopjafa, tűzrakóhely és egy kis kilátó várja a túrázókat. Rövid pihenés után a gerincúton gyalogoltunk Jágónak település felé.                                                                                                                                                                 

Lezárult az örök turista, a szervezett természetjárás ikonikus alakja, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke, Thuróczy Lajos földi útja. Rövid, de méltósággal viselt betegsége után 2021. december 14-én elhunyt mindannyiunk szeretett Lajos bácsija.

Pótolhatatlan űrt hagy bennünk a távozásával, a megrendültség mellett mégis hálás szívvel gondolunk példaértékű szívósságára, céltudatosságára, humorára és még hosszan folytathatnánk jó és követendő tulajdonságait. Ha a tőle kapott tanításokból csak egy dolgot kellene kiemelnünk, akkor az az elköteleződés lenne: minden gondolatát és cselekedetét a hazai természetjárás fejlesztése, megőrzése és jobbítása iránt érzett elköteleződés határozta meg.

Két évvel ezelőtt azt kérdeztük tőle, hogy mi a hosszú élet titka? Válasza egyszerű volt és nagyszerű. Pont olyan, mint Ő maga. Íme a recept, amihez nem kell sok hozzávaló.

„Egyrészt úgy érzem, hogy a szerencsés természetemért mindenképp hálás lehetek. Nyugodt típus voltam mindig is, nehéz volt kihozni a sodromból. Nem őrjöngtem, ha kudarc ért. Ehhez társult egy aktív élet. Még most sem szeretek egyhelyben ülni. A mozgás a lételemem. Emellett erős volt bennem az együttérzés. Egy nézeteltérés során például mindig megpróbáltam beleképzelni magam a másik helyzetébe, érzéseibe. Ez sokat segített az elfogadásban. Harmadrészt azon kevesek közé tartozom, akiknek a munkája örömet okozott és nem bosszúságot. Természetesen voltak nehéz időszakok. De mindig volt bennem alázat, tisztelet és szeretet. A természet iránt és az embertársaim iránt. Ami pedig a legfontosabb: minden nap jót tenni. E nélkül nem is tudom, hogy van-e értelme az életnek?”

Búcsúzunk tőled Lajos bácsi, köszönünk neked mindent! Életed leghosszabb túrájára indultál ma, egy példamutató élet lezárásaként.

(forrás:  http://mtsz.org/cikk/isten_veled_lajos_bacsi )

Látom a nézettségből, hogy sokakat érdekelnek a régi térképek. Így kerestem még kettőt. Ezek a térképek az 1939-es Mecsek kalauz mellékletei voltak.

A decemberi Mecsek Híradóban olvastam a Mecsek turistaút hálózatáról, ami régen számokkal volt jelölve. Ehhez találtam két régi térképet. A térképekre kattintva megjelenik nagyobb felbontásban!

Jó szórakozást!

Elöljáróban a túra címéről... Az október 10-én elmaradt túrám pótlására kerestem és találtam időpontot: december 4-ét. Mivel az időpont éppen „Mikulás előtt” van így a túra elnevezése: „Mikulás előtti...” lett.

Akkor még nem tudtam, hogy e cím kétszeresen is aktuális lesz.

Tisztelt Olvasónak ehhez tudnia kell, hogy másodállásban a komlói Fekete Láng Tanodában dolgozom. Évek óta a Mikulás szerepet is vállalom. Az elmúlt héten írt nekem a tanoda vezetője, hogy az ünnepség időpontja változott, tudom-e vállalni a „fellépést”.

Válaszoltam, hogy aznap túrát vezetek: sárosan, túrabakancsban is jó leszek? Annál hitelesebb leszel – válaszolta. Vállaltam, így a túrát követően, 16.00 órakor Komlón, a Dankó Közösségi Házban Mikulásként kellett ajándékot osztanom a gyerekeknek. Megérte vállalni... Így született a „Duplán...Mikulás előtt” cím.