
2021. augusztusában a Baranyai Gasztrorégióért Egyesület képviseletében Kovács Dezső azzal a javalattal fordult a BMTSZ vezetőségéhez, hogy a szövetség vegyen részt a „Pécsi Tanuló Város Fesztivál 2021” eseménysorozatán.
Felmerült a kérdés, hogy milyen formában, milyen programmal csatlakozhatnánk a rendezvényhez. Kovács Dezsővel és az Elnökség tagjaival folytatott diskurzus eredményeképpen egy, a belvárosban megvalósítható tájékozódási játék és egy rövid túra - a Pécsi Parkerdő területén - tervét fogadtuk el. Emellett a Széchenyi téri pavilonban a mecseki és baranyai jelvényszerző mozgalmakról, programjainkról terveztünk tájékoztatást adni az érdeklőknek.
A „természetjárás, turizmus népszerűsítése, a kapcsolatok erősítése” - célok „lebegtek” szemünk előtt. Regisztráltunk a szeptember 23-25. között megrendezésre kerülő rendezvényre. Véglegesítettük a programtervünket: Strasser Péter elkészítette a „tájékozódási” játék alapjául szolgáló útvonalleírást, a lehetséges helyszínek fényképeivel, valamint „Pihenőpontok, kilátópontok, emlékek a város felett” túra pontos leírását. Ezekre alapozva Nagy Balázs tájékozódási játékot készített: google térképen GPS koordináták segítségével lehetett az adott látnivalót megtalálni, s arról információt leolvasni, segítve a következő pontra történő eljutást. Akinek ez nehéz volt, azoknak hasonló feladatot állítottam össze útvonal leírással, feladatok megadásával egy keresztrejtvényre helyezve a megoldást. A rövid túrához totót készítettem a túra során elmondott információkhoz igazítva a kérdéseket. Dolgoztunk vele....nem keveset. A BMTSZ honlapján és a Mecsek Híradóban olvashatók voltak programjaink.
Mindezek ellenére elég kevés érdeklődő vállalta a belvárosi tájékozódási játék bármely formáját, a szeptember 25-i parkerdei túra indulópontján két hölgy volt, akik végül elálltak a túrától. A Széchenyi téri „kavalkádban” résztvevő társaimmal (Tóth Klára, Both Viktória, Madarászné Körmendi Ilona, Rónaky Gizella, Szabó-Dalecker Ibolya) jól éreztük magunkat, sokat beszélgettünk, „szomszédoltunk”, kapcsolatokat építettünk. Kihelyezett kiadványainkból is fogyott szépen. Jó lett volna, ha a tájékozódási játékon és a túrán többen vettek volna részt.
A jövőt tekintve tapasztalatokat gyűjtöttünk, tanultunk.... olyan feladatokat, játékokat kell ajánlani, amit ott a helyszínen megoldhatnak az érdeklődők. Programjainkat több fórumon, szélesebb körben szükséges meghirdetni, propagálni. A Pécsi Tanuló Város Fesztivál webes felületén kerestem az általunk a felajánlott programot. Nehezen leltem rá. Végül a „Résztvevők” linken a „Gasztronómia, egészséges táplálkozás, természeti értékeink, helyitermékek, kvíz, játékok túra” cím alatta Baranyai Gasztrorégióért Egyesület programjába ágyazva találtam meg a tevékenységeinket. Saját szervezetünk nevében kell programot hirdetnünk! Természetesen hasonló területen munkálkodó szervezetekkel szövetkezhetünk.
Az ember mindig tanul.
Pécs, 2021.09.27. Schóber József
Közel 40 érdeklődőt vonzott Müller Nándor bakonyi élménybeszámolója szeptember 14-én délután. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és Müller Nándor által szervezett színes könyvbemutatónak a Balokány-ligeti Pepita Kultúrtér adott otthont.
A Barangolások a Bakonyban című túraajánló könyv 16 sétát, 37 kirándulást és 7 bakancsos túrát kínál a kirándulni vágyóknak. A Négy évszak a Bakonyban című ismeretterjesztő fotóalbum a Bakony növény- és állatvilága mellett a legszebb tájakat, és a vidék épített örökségét mutatja be közel 300 kiváló fényképpel. Ezekből kaphattak az érdeklődők egy színes, vidám ízelítőt ezen a szép őszi estén.
A Dél-Zselic Természetbarát Klub és a Kenderföldi Természetjárók ez évi szokásos nyári természetjáró táborát a Zempléni-hegységben rendezte meg, június 30 – július 11-e között. A táborban 15 gyerek és 11 felnőtt vett részt. Szálláshelyünk Pálházán volt, a Megálló Üdülőházban volt (tudom ajánlani mindenkinek), ahol saját ellátással töltöttünk el 11 napot. Ez azt jelentette, hogy minden nap a túrák után a vacsorafőzés következett, aminek előkészítésében a gyerekek is lelkesen vettek részt (zöldségek hámozása, felszeletelése, szalonnaaprítás stb.)
A koronavírus járvány miatt a táborban a felnőttek csak védettségi igazolvánnyal vehettek részt. Érkezésünk után néhány nappal viszont feloldották a maszkviselési kötelezettséget, így a boltokban, múzeumokban, kiállítóhelyeken már nem kellett felhúznunk az arcvédő maszkokat, ami nagy örömet és megkönnyebbülést okozott, egy évnyi kötelező maszkviselés után. Furcsa volt „szabadon lélegezni”, de – mondanom sem kell – pillanatok alatt visszaszoktunk a „normális életre”.
Túraprogramunk gerincét a „Rákóczi nyomában” jelvényszerző túramozgalom teljesítése adta. A Füzértől Sárospatakig vezető piros sáv jelzésű utat végigjárva emlékeztünk a nagyságos fejedelemre. A Rákóczi túrát járva, és a többi túráinkon felkerestük a Zempléni-hegység csaknem valamennyi nevezetességét, látnivalóját: megnéztük a regéci, a füzéri, a boldogkői és a sárospataki várakat, a gönci Pálos kolostorromot, az Amadé-vár romjait, felkerestük a Borsó-hegyen a hejcei repülőgép katasztrófa emlékhelyét, utaztunk a Pálháza – Kőkapu – Rostalló erdei vasúton. Megnéztük Vizsolyon a református templomban kiállított első magyar nyelvű bibliát, és a nyomdatörténeti kiállításon a Gutenberg-féle nyomda kicsinyített másán a korabeli nyomtatást is kipróbálhattuk. Telkibányán a helytörténeti múzeumban az aranybányászat történetét ismerhettük meg, és ellátogattunk Hollóházára, ahol a múzeumban megcsodálhattuk a híres hollóházi porcelán remekeit. A túrákon felkerestük a legszebb sziklakilátóhelyeket (Amadé-vár, Sólyom-kő, Nagy Péter-mennykő), Hollóházán az országos Kéktúra „0 (1160) km” kövét, és természetesen felmentünk a Nagy-Milicre, a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsára is. A Sárospatak melletti Megyer-hegyen megcsodáltuk az egykori kőbánya gödrében kialakult nevezetes tengerszemet, amit Magyarország egyik legszebb természeti csodájaként említenek. Felmentünk a Sátoraljaújhely mellett magasodó Szár-hegyre is, ahol a Magyar Kálvária stációit végigjárva emlékeztünk a trianoni országcsonkításra: az országunktól elcsatolt magyar városok neveit és a hozzájuk írt szövegeket olvasva lélekben átérezhettük a száz évvel ezelőtt történteket, a magyarság fájdalmát.
Végül – nyár lévén – meg kell említeni a sárospataki Végardó Fürdő strandján eltöltött délutánt is: a rekkenő hőségben nagyon jól esett a strandolás.
Gazdag programot terveztünk, amit meg is tudtunk valósítani. Ebben közrejátszott az időjárás is, ami végig kedvezett – a túrázáshoz túl meleg is volt, de hát erről szól a nyár. Túráink során megtettünk 110 km-t, és leküzdöttünk 4000 méter szintemelkedést (érezhettük a vulkanikus hegység meredek emelkedőit!).
Rengeteg élménnyel gazdagodva utaztunk haza.
A tábor megrendezését – pályázat útján – a Magyar Természetjáró Szövetség támogatta, és voltak egyéni támogatóink is.
A támogatásokat ezúton is köszönjük!
A táborozás alatt készült képeket itt lehet megnézni!
Strasser Péter
táborvezető