Köszönjük a HOTE csapatának !

Megjelent a Mecsek Híradó 2020. márciusi száma.

Olvasható, letölthető innen!

A tél utolsó napjának nyílt túráján a tavaszt idézte időjárásunk.

41-en indultunk Zobákpusztáról kalandos körtúránkra, hogy bebarangoljuk a Kelet-Mecsek néhány vadregényes völgyét. A mindig varázslatos Hidasi-völgykissé megáradt patakján már érzékelhettük, hogy nem lesz könnyű galopp...
A Csurgó mésztufavízesése az éjjel egy kicsit megfagyott,így annak meseszép látványában is gyönyörködhettünk.

A Hidasi-forrás melletti kis zúgókat elhagyva egy kemény emelkedőn felkapaszkodtunk a gerincre,majd a Szederindás-kúthoz vezetett utunk.

A völgy 2-300 méteres első szakasza "gyalázatos" állapotokat mutatott,nem gyenge idegzetű kirándulóknak való volt a hatalmas sár és a rengetekott hagyott "fahulladék".
Cserébe a Mecsek egyik legvadregényesebb szurdokvölgye, a Sín-gödör várt ránk.

Ez volt ám a nekünk való "játszótér", patakátugrás, hatalmas, kidőlt fák törzsein való átmászás, vagy átkúszás. A meanderező patak, és a számos kisebb zúgó tette emlékezetessé a túra ezen szakaszát. Ami bizonyos, bakancs nem maradt szárazon.

A Völgységi-patakon való átkelés még egyszer felrázta a társaságot,majd következett a túra legvadabb emelkedője - 700 méteren 100 méter szintet gyűrtünk le.

14 kilométerrel a lábunkban, néhány kiló sárral a cipőtalpakon érkeztünk vissza Zobákpusztára.

A buszt majdnem mindenki elérte..., megnyugtatásként jelzem,hogy akik nem, azok is időben hazaértek...

Túránknak volt még egy tanulsága: felkészületlenül, nem megfelelő fizikai állapotban, hiányos ruházatban, étlen-szomjan nem szabad ilyen nehéz túrákra elindulni. (Zárójelben jegyzem meg, könnyebb kirándulásokra sem).

Ez felelőtlenség önmagunkkal és a túratársakkal szemben is.

Szöveg, képek: Müller Nándor túravezető

 Még több kép itt (Nagy Balázs)

„Tenkes-hegyi bolyongás” volt a neve Balog Árpi túrájának 2020. február 23.-n

A nevet most Gombás-hegyi lehetett volna módosítani, mivel ott volt a forduló pont. Negyven ketten indultunk el a siklósi autóbusz pályaudvarról kilenc óra után. Kellemes időben ment ez a „téli” túra is.

Az egykor szebb napokat megélt vasútállomás mellett jutottunk el a Göntéri dombhoz. Itt bevártuk a csapat lemaradó tagjait és egy kis pihenőt tartottunk. Szerelvény igazításra és folyadék pótlásra is jutott idő. De aki kíváncsi volt a néha már omladozó épületek múltjára az is megtudhatta Árpitól, akinek édesapja dolgozott ezen a területen is.

Közben volt, akiben felrémlett, hogy az ördög szántotta hegy legendájában is hallhatta a domb nevét. Amikor az ördög nagy mérgében elhajigálta a saruit, az abból kihullott földből keletkezett a Göntéri-domb és a Siklósi várhegy. A szőlők között, a domb északi oldalán található szerb emlékhelynél tartottunk még egy rövidebb pihenőt, ahol az érdeklődőbbek meg tudhatták a hely és a környéken élő szerb nemzetiség történetét.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felhívása a hóvirág monitorozására és az ehhez kapcsolódó nyereményjátékban való részvételre.

Kedves Természetbarátok, Túrázók!

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a kikeleti hóvirág védetté nyilvánításának 15. évfordulója alkalmából egy természetvédelmi akcióban való részvételre hívja Önöket. A kikeleti hóvirág előfordulásáról rendelkezésre állnak adatok, ám ezek pontosításához, kiegészítéséhez kérjük szíves közreműködésüket. A „Hol virág? – Hóvirág!” applikáció alkalmazásával Önök is szerves részeseivé válhatnak a természetünk védelmének, és akár egy nyereményjátékban is részt vehetnek. Az akció célja, hogy felmérjük hazánk hóvirág állományát és térképen is megjelenítsük hol, mekkora számban van jelen a mindenki által ismert és szeretett növény.

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis L.) a hóvirágfélék 21 fajának Magyarországon egyedüli, természetes elterjedéssel bíró képviselője. A faj elterjedési területe Európa középső területeire összpontosul, a Pireneusoktól a Fekete-tenger keleti partjának vonaláig, délen pedig egészen a Balkánig.

Jellegzetességei: A közismert kora tavaszi növény könnyen felismerhető szinte mindig egyesével nyíló, bókoló fehér virágairól, melyek nem túl nagyok (hosszuk 14-25 mm), belső lepelleveleik rövidebbek a külsőknél, zöld pereműek és csúcsuk mélyen kicsípett. Termésérleléskor is biztonságosan felismerhető hozzávetőleg másfél centiméteres tojásdad (olajbogyóra emlékeztető) zöld, csüngő terméseiről és a jellegzetes keskeny egyszikű levelekről.

Előfordulása: A hóvirág üde és nedves erdőkben – például ligeterdőkben, gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben – él. Európai állománya a természetszerű erdei élőhelyek fogyásával, intenzív használatával párhuzamosan mára megfogyatkozott, ezért került fel az EU Élőhelyvédelmi Irányelvének természetvédelmi szempontból fontos fajokat felsoroló V. függelékére és végső soron ennek köszönheti magyarországi védett státuszát is.