2020. november 283. szám

283. szám 2020. november Kitüntetés Adorján Rita erdőpedagógus lett a Madas László Emlékérem első kitüntetettje. A Madas László Emlékérmet a Pilisi Parkerdő Zrt. 50 éves jubileumi évében, 2019-ben alapította, azzal a céllal, hogy minden évben rangos elismerést kaphasson az év legjobbnak ítélt erdőpedagógusa. Az idén először odaítélt díjat Adorján Rita, a Mecsek-erdő nyugalmazott erdőpedagógusa vehette át, a környezeti nevelés terén végzett kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként, az Erdők Hete nyitó rendezvényén, Mátra-füreden. A Pilisi Parkerdő a Madas László Emlékérem adományozásával azoknak a munkáját kívánja elismerni, akik a környezeti nevelés terén és az erdészeti erdei iskolákban történő tudatformálás érdekében önzetlen munkát végeznek, kiemelkedő szellemi és gyakorlati eredményeket érnek el, valamint maradandó értékeket teremtenek, s így méltóvá válnak a Madas László szellemiségének is emléket állító díjra. A Madas László Emlékérem első díjazottja Adorján Rita. Nyugdíjba vonulásáig ő volt az ország egyik elsők között létrehozott erdészeti erdei iskolája - Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Háza - szakmai programjának kidolgozója. Vezetése alatt az erdei iskola hatékonyan, eredményesen, magas színvonalon működött. Ezen túl, a 24 évnyi erdőpedagógusi szakmai munkája során, nemcsak több ezer gyerek és fiatal, de több száz pedagógus látásmódját és tudását is formálta az erdőgazdálkodással és az erdészek munkájával, és a természetjárással kapcsolatban. Adorján Rita munkája során a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel is folyamatos kapcsolatban állt. A természet megismerésére, szeretetére nevelt gyereket, felnőttet szövetségünk programjainak támogatásával is, évtizedeken át. Nyílt túrákat vezetett, tanítványaival részt vett a szövetség által szervezett vetélkedőkön, „kéktúrázott” igen lelkes csoportjával. Az elsők között vállalkozott megyénkben a nordic walking botok szakszerű használatának ismertetésére, e sajátos, hasznos mozgásforma megszerettetésére. A Balokány-liget értékes, különleges fái mellett elhelyezett ismertető táblák anyagai is az ő igényes, szakszerű munkáját dicsérik. Tervezője volt az Árpádtetőről, a Mókus Suli Erdei Iskolától induló „Mókus” tanösvénynek, valamint a Sás-völgyben az Erdő Háza erdei iskolától induló körtúra útvonalaknak és tanösvénynek, melyek jelzéseit szövetségünk tagjai festették fel. A vándortáborozás újraindulása (2017) óta irányította, szervezte az Erdő Házában a vándortáborozásra felkészítő tanfolyamokat. Igényes szakmai és operatív munkájával, példájával újabb pedagógusokat győzött meg arról, hogy a természetjárás komoly nevelési eszköz. Értékteremtő, önzetlen munkájának méltó elismerése a Madas László Emlékérem. A díjhoz szívből gratulálunk! BMTSZ elnöksége Szép volt! Kb. 25 évvel ezelőtt jártam utoljára a Farkas-árokban, s akkori emlékeim miatt is évek óta vágyódtam erre a vidékre. Néhány éve tettem egy kísérletet egy Kuglóf-fesztivál kora délutánján, de akkora zivatar támadt alighogy elhagytuk a parkerdőt, hogy a besötétedett völgyből vissza kellett fordulni, mert a patak vize pillanatok alatt komoly akadályokat állított elénk. Így aztán az idei nyílt túrák közé beterveztem október 3 -ára a Váralja - Farkas-árok - Dobogó - Szászvár útvonalon a nyílt túrát. Igazi ajándék volt ez a nap! Nem is tudom rangsorolni, mi volt a szebb, a jobb: az előző napok esőzései utáni bővizű patak, a mészlerakódásoktól izgalmas kis vízesések, sziklák, a rőt avar, a friss vadnyomok, a még zöld, csak az ágvégeken sárguló lombok, az elődeink által kiépített és ma is karbantartott források (Jágerok kútja, Kalán Miska kútja, Vadvirág-forrás, Lendület-forrás), a Szószékről elénk táruló látvány, a Zengő, a Hármas-hegy és a Villányi-hegység távlatai, vagy a Dobogón a Tolna megyei természetjárók emlékét őrző kopjafa méltósága. Mindez így együtt. De amitől igazán gazdagnak érezhettem magam, az a 15 fős csoport értelmes, üdítő társasága. A nehézségeket leküzdő kezdő túrázók, a jó szemű fotósok, az emelkedőn felfelé is vidám és beszédes túravezető-társ (Takács Feri - HOTE), a Tolna megyei túratársak, a szászvári pizzériában (egy-két sör mellett) nagy horderejű beszélgetést folytató kedves természetbarátok - mind-mind hozzájárultak, hogy ajándéknak érezzem ezt a napot, ami a 18 km-rel és 450 méteres szintemelkedéssel túl van a korosztályom által ideálisnak tartott távon. Megérte! Köszönöm mindenkinek! Tóth Klára Egy kis kirándulás Október első hétvégjén Püspökszentlászlón jártunk. Vágytunk (csak) egy kis sétára. Az idő kellemes, napos, őszi volt. Az arborétumban már a lombhullató fák „készítik” az avart. A kerti tóban a hínáros kevés víz tükrözi a környező fákat, bokrokat. Szinte a letűnt időket idézi a környezet. Szemben a szebb időket látott kulcsosház: szakadt kerítés, a kapuoszlop épp, hogy csak nem dől ki. Az udvar kissé ápolatlan, még a régi-nem régi turista társakat megörökítő kereszt is az elmúlást idézi. Emlékeimben feltűnnek a táblácskákon szereplő nevek alakjai: Lóránt bácsi, Gergyesi Tibi, Angster Imre, Kósa Pali, Karádi Karcsi bátyám, Kremling Lajos (Csibész), Gőbölös Pisti, Kazal Gyuri -volt szerencsém ismerni őket. Rájuk gondoltam, hiszen közeleg a halottak napja, őket is őrzöm az emlékeimben. Ábrándozásom közben zajongásra lettem figyelmes, turisták érkeztek a forráshoz. Megnéztük az Őslakosok emléktábláját, akik között a Király család is szerepel, Szent László emlékszobrát és a temetőt, majd haza indultunk. Jó volt egy kicsit megpihenni, sétálni a város zaja után-előtt. Gida Tibor - Király Zsuzsanna Papi pipa teljesítménytúra Október 10-én „Papi pipa” teljesítménytúra, és végre egy újabb rendezvény, ami nem marad el! A hét közbeni egyeztetésen kiderült, hogy az idei túrára négyen megyünk. A „tenkeses” különítményhez csatlakoztam. Gabi, Árpi és Tibi is a tizenöt kilométeres távot választották. A rajt és cél most is Terecsenyben volt a „Zrínyi” kulcsosház udvarán. A túra útvonala pedig a következő: „Zrínyi” kulcsosház - Erdei pihenőház (egykori vasúti megálló) - Almamellék, kisvasút végállomás - Jámborka-forrás - Sasrét, erdei iskola -Aligvár-forrás - „Zrínyi” kulcsosház. Egy kis emelkedővel kezdtünk a piros négyzet jelzések mentén, majd az egykori vasúti megállótól a piros sávval jelzett úton jutottunk el a „Zselici csühögő” végállomásához, ahol a második ellenőrző pontot találtuk. Közben elmondtam, egykoron még utaztam ezen a vonalon. A vasúti töltés mentén megtaláltuk az előre „betervezett” gombáinkat is. A nagy őzlábgombák ott voltak, ahol kellett. A végállomástól egy kis folyadékpótlást követően folytattuk utunkat és pár száz méter aszfalt után a „Hársas útra” kanyarodtunk. Innentől jelzésünk a piros kereszt lett. A Jámborka-forrásnál szívélyes fogadtatás a pontőröktől. A hivatalosan kínált alma mellé megjelent a szilva és a körte is, bár ezek folyékony formában... A következő ellenőrzőpontot Sasréten találtuk, ahol egy érdekességre is felfigyeltünk: a rádiónak álcázott hűtőláda egy óriási ötlet! A kisvasút itteni végállomása felé a réten az őszi kikericsek csábítottak mindenkit fotózásra. Ismét egy rövid aszfaltos szakasz következett, majd hamarosan lent voltunk utolsó ellenőrző pontunknál: az Aligvár-forrás és mellette a Balogh István emlékhely már a cél közelében volt. A célban a megszokott „pipás” kitűző egy újabb változatát kaptuk, na meg folyadékpótlásként választható volt üdítő és sör. A már végzett „harmincas” pontőrök között rég látott ismerősöket is köszönthettünk. Még egy kis beszélgetés és indultunk haza. Köszönjük a rendezőknek a túraszervezést és a kiváló ellátmányt! atiKA „Bakancsos Atom Kupa” tájékozódási túraverseny Október 17-én Tolna megye egyik népszerű kirándulóhelyén került megrendezésre a 23. „Bakancsos Atom Kupa” tájékozódási verseny. Az elmaradt tavaszi versenyt most októberben Lengyel - Annafürdőn rendezték meg. Aki eljött, láthatta, hogy itt tényleg minden együtt van egy kellemes családi kiránduláshoz: mini vadaspark szarvasokkal és vaddisznókkal, erdei pihenő-tó, Sasfészek-kilátó, tanösvények és még egy állandóra telepített tájékozódási pálya, no és persze erdők, dombok, patakok és források, ezt írták a rendezők a verseny kiírásában. Mindezekhez egy kiváló rendező gárda, akik egy remek versenyt rendeztek! Az ismeretségi körünkből több csapat is nevezett erre a méltán híres versenyre. „Családi” kategóriában a Valkai család „Dráva Folyamat” csapata teljesítette a pályát. Itt nem volt eredményhirdetés, de minden résztvevő emlékérmet kapott. A menetközben végzett feladatokról „Jövőre is jövünk!” felkiáltással mondtak véleményt a lányok. A „kiránduló C” kategóriában indultak, és azt megnyerték a túravezetői vizsgára készülők Tóth Klára vezetésével. Az „emelt C” kategóriában a „Jobb, mint otthon” csapat indult, akik elsősorban túrázói biztonságuk fejlesztése céljából neveztek a versenyre. Minden ilyen verseny alapfokú kategóriája kiváló erre a célra! A „Dráva - Talpasok” csapata az egyik legnépesebb mezőnyben, az „A60”-as kategóriában negyedik helyen végzett, a „Csodabogyó” csapat pedig az „A50”-es kategóriában harmadik helyezett lett. atiKA Jakab-hegyi „Új templom” - múlt és jövő Megújul a Jakab-hegyi Pálos kolostorrom közelében álló „új templom” és annak környezete. A túrázók, természetbarátok körében népszerű pihenőhely állapota napjainkra jelentősen leromlott. A környezetében található erdei bútorok és szalonnasütők cserére és felújításra szorulnak. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság KEHOP-pályázati forrásból finanszírozza az épület, illetve az építmények megújítását. A munkálatok már javában zajlanak, így várhatóan az év végére újra birtokba vehetik a kedvelt mecseki kirándulóhelyet az erdőjárók. Az épület múltját viszont kevesen ismerik. Nem esőbeállónak, vagy erdei pihenőhelynek tervezték eredeti építtetői. A pálos rend tagjai új kolostor falait kezdték emelni 1947-ben, befejezni azonban nem tudták, mert 1950-ben a szerzetesrendeket az országban feloszlatták. A pusztulásnak indult épületeket az erdőgazdaság 1985-ben esőháznak és kilátótoronynak alakította át. Az 1985-ös átépítés óta az épületen átfogó felújítás nem történt, csupán kisebb állagjavító munkálatokat végeztek a mindenkori kezelők. (Forrás: DDNPI) A Baranyai-dombság sokszínű vidékén Túra Máriakéménd határában Baranya megye csodáira nem csupán a varázslatos Mecsekben vagy a kiváló borairól híres Villányi-hegységben lelhetünk rá. A két táj között elterülő, festőien szép, dimbes-dombos terep kevésbé ismert a természetjárók körében, pedig ez a hullámzó löszhát is tartogat lenyűgöző panorámákat, történelmi emlékeket és jól jelzett, kényelmes turista-utakat. A Baranyai-dombság egyik ilyen kiváló túraterepét a Nagyboldogasszony-templomáról híres Máriakéménd környékén találjuk, ami mondhatni e vidék turistaközpontjának számít. Máriakéméndről ugyanis több út is indul, közülük a legjelentősebb a Feked irányába tartó Baranyai Zöldtúra, melynek teljes hossza 44 km, ugyanakkor könnyű, 6-16 km-es körtúrával az alig ötszáz lelket számláló falu változatos környezetét is bejárhatjuk. Lássuk hát, mi minden vár ránk ezen a nagyszerű és csendes tájékon. A panorámás pincesor A falu déli határában egykoron mintegy két kilométer hosszúságban három soros pincesor húzódott, aminek napjainkra már csak egy része maradt fenn. Korábban a terület jelentős része szőlőtőkékkel és pincelyukakkal volt tele, napjainkra viszont már jóval kevesebben foglalkoznak borkészítéssel. Anno Kéménd híres fehérborait vasúton Ausztriába is szállították. Bécsben egykor önálló kéméndi borkimérés is volt. A második világháború után a pincesor jelentős részét lebontották, ma sok felhagyott pinceüreget lehet látni, melyek a látszólag örökre elmúlt aranykorra emlékeztetnek. A falu feletti pincesor megmaradt eredeti állapotában, és szerencsére ma is használatban lévő és szépen felújított présházat is látni, de a messzebb lévő, egészen a Liptódi-szegélyig húzódó pincesor már teljesen megszűnt. A falu múltat idéző és ma is hangulatos pincesorát a kék négyzet, kék körtúra, illetve kék műemléket jelző turistajelzésein érhetjük el. Felérve a legfelső pincesorhoz, gyönyörű panoráma fogad minket, melyben szelíd dombvonulatokon elterülő szántók és erdőfoltok váltakoznak, a háttérben pedig a tájat uraló mecseki hegyek magasodnak. A Margaréta-sarok A Nagy-pincesor déli végén a turistajelek kivezetnek az akácosból a szántóföld szélére, amit a helyiek Margaréta-saroknak neveznek. Több földút találkozási pontja ez, ahol Antiochiai Szent Margit szobra áll, avagy ahogy a kémendiek mondják, a Margarétaszobor. A legenda szerint itt egy kislányt megfojtott vagy halálra mart egy kígyó, amíg édesanyja a közeli szőlőben tevékenykedett. Emlékére állították a szobrot, amit a múltban valahányszor más helyre akartak vinni, mindig hatalmas vihar tört ki a környéken, így vált „időjós” szoborrá. A meglehetősen egyedi alkotást egyébként 1904-ben állították fel ezen a helyen, majd az 1950-es években átvitték a kegytemplomba, ahonnan 2014-ben került vissza az eredeti helyére. A szobor közvetlen környezete nem éppen a legszebb tájat fedi fel előttünk, de évszaktól és időjárástól függően a köröttünk elterülő szántókon csodás látványban is részünk lehet, amikor a zöldellő mezővel összeérő fodros felhők lenyűgöző kontrasztot alkotnak. Gondozott környezet, karbantartott turistautak Ugyancsak a falu déli határában, sűrű akácosban találhatunk rá a mára elapadt Szent -kútra és az egykori kis kápolna helyére, ahol ma kereszt és Mária szobor áll. Az idevezető kitáblázott ösvény és a karbantartott szoboregyüttes jól mutatja a helybéliek értékvédő munkáját, azt az elszántságukat, hogy minél többet megőrizzenek és megmutassanak az erre járónak gazdag történelmükből és hagyományaikból. Ennek köszönhető, hogy a vizet már sajnos nem adó Szent-kút nem veszik bele az erdőbe és mesélhet csodás gyógyulásokról és a környék múltjáról, kultúrájáról. A csodatévő Szent-kút Alajos-forrásnak is nevezték régen, amely elnevezés onnan származik, hogy egyszer Alajos napján nagy jégverés volt, ami elpusztította a határrészt. Ennek emlékére a szomszédos monyoródiak keresztet állítottak a téglából épült Szent-kút forrása mellé. Vizéhez főként az 1900-as évek elején történt csodahiedelmek fűződnek, melyekben még a 30-as években is hittek. Úgy tartották, hogy a forrás vize gyógyítja a szembetegségeket és az epilepsziát. Távoli vidékekről is elzarándokoltak ide a betegek, akik gyógyulásukat követően a szent forrás tövében álló egykori képoszlopos kápolnánál helyezték el hálaadományaikat. A gyógyforrás látogatói - különösen a monyoródi horvá-tok - fogadalmi vagy hálaadományként házilag szőtt kendőt, törülközőt aggattak a képoszlopon kifeszített zsinórokra, gyakran pedig a beteg gyermekek ingjeit és hajszalagjait is ide akasztották. A hely kultusza már az 1930-as években megszűnőben volt. 1951-ben a kápolnát lebontották, tégláit elhordták, a forrás pedig nem sokkal később, a 60-as évek elején elapadt. Sárga, zöld és kék jelzésű utakon Rajtunk áll, hogy Máriakéménd környékén, ezen a kis területen sűrűre szőtt turistaúthálózaton, mekkora körrel szeretnénk bejárni a tájat, mennyi mindent akarunk látni. A számos vallási kegyhely mellett forrásokhoz, erdei pihenőhelyekhez, egy nyomaiban még fellelhető várhoz is érdemes ellátogatni, de maga a dombvidék természeti sokszínűségét és a pazar panorámáit is meg kell ismerni ahhoz, hogy teljes legyen ez a baranyai összkép. Szétnézve e tájon, elsőre az ember által régóta birtokolt földek, a dombokon elnyúló szántók látványa a legszembetűnőbb. Mindezeket a vízfolyások mentén, domboldalakon és löszhátakon mozaikosan elhelyezkedő erdőfoltok tarkítják, valamint nagy kiterjedésű rétek és laposabb völgyfenéken vizenyős, változatos növényvilággal bíró mocsarak is tagolják. A sárgán és zöldön tett nagyobb körtúra során (megkerülve a 217 méteres Schlossberget) mindezekben közelről is részünk lehet. A Kéméndi-tető síkjáról (a jelzett útról kis kitérővel) keleti irányba láthatunk el, a hegyhát Liptód felé vezető oldalában pedig a területet fedő lösztakaróba vájt látványos szurdokot a lezúduló csapadék. A rejtélyes Remete-lyuk Aki figyelmesen járja a dombtetőre vezető kék rom jelzéssel felfestett ösvényt, az a Török-vár egykori sáncárkait, csekély falmaradványát és a Remete-lyukat is meglelheti. A német szájhagyomány szerint valamikor egy-egy remete lakott itt, ezért hívják így ezt a járatrendszert, ami az egykori vár alatt lett kivájva. Ennek a napjainkban 10 méteres alagútnak még az 1900-as évek elején is volt lakója, aki Kéméndre járt le kéregetni. Állítólag a régmúltban rablóbanda is tanyázott itt, de hogy kik és miért építették e járatokat, az már örökre a történelem homályába vész. A dombtetőre vezető lépcsőzős kaptató végén ne számítsunk igazi várromokra, csupán a hepehupás és árkos terep, valamint kis falmaradvány emlékeztet arra, hogy itt egykoron erősség állt. A lombok közül előbukkanó kilátás viszont csodás. Ha másért nem is, ezért biztosan megéri ide felkapaszkodni. A Török-vár A mai Máriakéménd fölé magasodó domb tetején a tatárjárás után, 1273 körül a Győr nembéli Óvári Konrád épített várat. Meglehetősen mostoha sorsa volt a helynek: előbb Baranya vármegye főispánjával kialakult személyes konfliktus, majd az Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros belpolitikai helyzet miatt dúltak itt harcok. Valamikor 1316 és 1330 között a várat ostrommal elfoglaló Szekcsői Herczegh János leromboltatta az erődítményt, de Károly Róbert visszaadta azt Konrád örököseinek, akik újraépítették a várat. Az egykor jelentős méretű vár pusztulásáról nincsenek információink, de az bizonyos, hogy már több száz éve megsemmisült, köveit pedig elhordták. A Török-vár legendája A Török-vár egyik mélyedésében réges-rég látni egy barlangszerű üreget, melyet Remete-lyuknak neveztek. A monda szerint egykor még állva is végig lehetett benne menni és 12 ajtó volt benne, de csak 11-be volt szabad bemenni. A tizenkettedikbe még senki sem mert bemenni, mert oda egy török katona van bezárva. Ezért lett a hajdani erősség neve Török-vár. Jöttek-mentek itt a népek Az évezredek során megannyi nép és kultúra megfordul ezen a termékeny, dimbes-dombos vidéken. Az ősi kultúrák nyomait, rómaiak villáit, avarok telepeit, honfoglaló magyarok tárgyait is meglelték már itt. Az Árpád-korban aprófalvas településhálózat alakult ki, melyben a kis lélekszámú települések egymáshoz közel helyezkednek el. A török uralom pusztítása, valamint a történelem viharai sokféle nemzetiséget sodortak össze a környéken és Máriakéménden is: magyarok, svábok, szerbek, rácok, székelyek, tótok, akik mind hozták magukkal a saját kultúrájukat, igyekeztek megőrizni identitásukat. Faluról falura járva az utcaképeken, a porták építészeti stílusán, az út menti kereszteken, a templomokon ma is láthatjuk azt a változatosságot, amit a sokajkú népesség magában hordoz. A török hódoltságban elpusztult Kéméndre 1720-1741 között érkeztek meg a betelepített német telepesek. A falu gyors fejlődésnek indult, új házakat, istállókat építettek, a dolgos nép hamar felvirágoztatta kis települést. 1732-ben már 47 német és 4 délszláv család lakott a faluban, az 1910-es évekre pedig már 1200-nál is többen éltek itt. A 20. század sorscsapásait többszörösen is megsínylette a település. A második világháborút követően közel 500 németajkú lakost telepítettek ki Németországba, akiknek a helyére a felvidékről érkeztek családok. A falu a kommunista időkben lassú sorvadásnak indult, lakossága folyamatosan csökkent, az emberek elszivárogtak a városokba. Sajnos a rendszerváltást követő időszak sem hozott fellendülést Máriakéménd életében, ahol azért a közelmúltban történt turisztikai fejlesztések és egyéb helyi kezdeményezések bizakodásra adnak okot. A búcsújáróhely Máriakéménd híres temploma a településtől egy kissé távolabb, a Kátoly felé vezető országút mentén áll. Mint fontos búcsújáróhely, a Mária Út és a Szent Márton Út is ellátogat hozzá, de elvezet ide a faluból kiinduló kék körtúra turistajelzés is. Az idén kisebb felújítási munkákat megélő barokk stílusú Boldogasszony-templomot 1753-ban építették egy 15. században már álló, de a török hódoltságban rommá lett kegyhely fölé, aminek csak a szentélye maradt épen. A híres búcsújáró Mária kegyhely kialakulása egy csodás jelenéshez kötődik. 1740 áprilisában a régi templom romjai között néhány helybeli kislány füvet gyűjtött, amikor egy mélyedésben a kis Jézust karján tartó Szűzanya fényben tündöklő szobrát pillantották meg. A szobrot nem tudták kiemelni a földből, majd eltűnt. A jelenés hírére hamarosan közelről és távolról jöttek zarándokok, ezt követően pedig nemsokára megépült a ma is látható templom. Első kegyképét egy pécsi asszony festette, mert lánya szembajából Mária közbenjárására meggyógyult. Ennek helyébe 1758-ban egy újabb Mária-képet készíttettek, amely a filiális templomok védőszentjeit is ábrázolta. Régen Máriakéménden a nagyobb Mária-ünnepeket 7 búcsúval ünnepelték, de az utóbbi évtizedekben már csak kettő volt. 2016-tól ismét 4 búcsút tartanak, ahová évről évre egyre többen jönnek, a 2017-es év nagybúcsúján már több mint 600-an vettek részt. A máriakéméndi kegytemplom nem csupán az istentiszteletek alkalmával, de előzetes bejelentkezéssel is látogatható. Érdeklődni Biki Endre Gábornál, a templom gondnokánál lehet (telefon: 30/452-4579, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A természetszerető ember könnyen a szívébe zárja e barátságos tájat. Változatos természeti környezete, takaros kis falvai és vendégszerető lakói együttesen varázsolnak egyedi hangulatot erre a festői dombvidékre. Elsőre talán fel sem tűnik számunkra, de a Baranyai-dombságban szinte egymást érik a múltról regélő érdekes épületek, képoszlopok és emlékhelyek, melyek történetét megismerve még színesebbé, még értékesebbé válik számunkra az ország ezen kissé eldugott, de csodálatos szeglete. (Forrás: Turista Magazin) Természetbarátok Klubja év végi záró túrája Kedves Természetbarát Társaim! A Természetbarátok Klubjának idei évzáró programjára december 12-én, szombaton a Kelet-Mecsekbe egy kellemes túrára és a Pusztabányai kulcsosházba, batyunkban hozott finomságok falatozásával egybekötött közös beszélgetésre hívlak Benneteket. A kulcsosházban Varga Jenő kollégám vár majd minket sok szeretettel, meleggel és forró teával. Aki teheti, hozzon batyujában szendvicsei mellé pogácsát, sütit, esetleg egyéb nyalánkságot, butykosában „hegylevét”. Kérlek, hozzátok magatokkal e napra kedvenc bögréteket is. Bízom benne, hogy a közösen eltöltött idő - hasonlóan az előző évekhez - jó beszélgetésekkel ajándékoz majd meg bennünket. Amennyiben nem az utolsó pillanatban derül ki, hogy velünk tartasz a túrán, kérlek, december 10-ig jelezd felém, hogy az autóbusz társaság felé továbbítani tudjam a létszámot (® 20/340-4184, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A túra útvonala: Zobákpuszta - Pap-rét - Csengő-hegy - Pusztabánya, kulcsosház -Zobákpuszta (9 km, 230 m szintemelkedés). Találkozás: 8.30-8.45 között a pécsi távolsági autóbusz-állomás várócsarnokában (az autóbusz 9 órakor indul). Várható hazaindulás: 14:11-kor Zobákpusztáról Pécsre induló autóbusszal (az időpont tájékoztató jellegű). Scheitler Adrienn HÍREK ■ Elmaradó rendezvény: a november 7-re tervezett „Mecseki Láthatatlanok nyomában" teljesítménytúra elmarad. ■ Az „Év Kilátója”: az új Zengő-kilátó - szoros versenyben - a második helyen végzett az „Év Kilátója” versenyben, a balatonboglári Xantus János Gömbkilátó mögött. A versenyt az Aktív Magyarország hirdette meg, a szervezet közösségi oldalán lehetett szavazni az építményekre. A 177 pályázat közül összesen tíz került a döntőbe, de az Év Kilátója címre már a kezdetektől az említett két kilátó volt esélyes. A szavazás utolsó napján, pénteken egy ideig még a mecseki építmény vezetett, végül a balatoni kilátó behozta lemaradását. (Forrás: bama.hu) ■ Ibafai pipamúzeum: bővült a híres ibafai pipamúzeum kiállítása, az egyházi tulajdonban lévő gyűjtemény anyaga is bekerült a múzeumba. Így megtekinthető az eredeti „papi fapipa” is! A kibővített gyűjteményt elsőként október 10-én a „Papi pipa 30” teljesítménytúra résztvevői láthatták. ■ Munkanap áthelyezések 2021-ben (a jövő évi programok tervezéséhez): 2021-ben mindössze egy munkanap kerül áthelyezésre. December 11-e, szombat munkanap lesz (helyette december 24-e, péntek pihenőnap). ■ 2021. évi programok: kérjük a természetjáró rendezvények szervezőit, hogy a jövő évi programok adatait november 24-ig küldjék el e-mailben Strasser Péternek (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) a 2021. évi rendezvénynaptár összeállításához. Ugyancsak kérjük azon túravezetőket, akik nyílt túrák vezetését vállalják, hogy a 2021. évi túraterveket adják le szintén november 24-ig Tóth Klárának személyesen a szövetségben (keddenként délután 16-18 óra között), vagy e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: ■www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) ♦ november 14., szombat: „Skóciai Szent Margit Emléktúra”. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. A járványhelyzetre való tekintettel ez évben az emléktúra nem vezetett túra, hanem csillagtúra lesz: mindenki egyénileg, ill. kisebb csoportokban közelítheti meg a Réka-várat. Ajánlott útvonalak: - rövid túra: Óbánya - „Belátó-kilátó” - Réka-vár - közepes túra: Mecseknádasd - Stein-malom - Réka-vár - hosszú túra: Pécsvárad - Réka-kunyhó - Réka-vár A Réka-várban 12-14 óra között várjuk a túrázókat, az emlékmű közelében kihelyezett tablókon mutatjuk be Skóciai Szent Margit életét és tiszteletének történetét. Mindenkit kérünk, hozzon magával mécsest vagy egy szál virágot az emlékkőhöz! A túra során az erdőben nem kell maszkot hordani, de a várhoz érve kérünk mindenkit a járványszabályok betartására (maszk viselése, távolságtartás)! ♦ november 14., szombat: Dombormű avatás Pécsváradon. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. A Skóciai Szent Margit emléktúra indulása előtt, 10 órakor a pécsváradi plébániatemplomban elhelyezett Skóciai Szent Margit dombormű felszentelésével emlékezünk dr. Novotny Ivánra (1936 - 2016), Szent Margit emlékének hű ápolójára. Szabó László pécsváradi szobrászművész alkotását - egy magánszemély adományát - Antal Géza pécsváradi apát-plébános szenteli fel. ♦ november 20., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. 70 éves a komlói szervezett természetjárás - Őri Zsuzsanna előadása. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ♦ november 25., szerda: Ötórai beszélgetések. Turistacsalogató létesítmények az erdőben - dr. Varga Tamás előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. ♦ december 1., kedd: Természetbarátok Klubja. „Portugál Camino” - Ignátkó Imre előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► november 22., vasárnap: „Késő ősszel Dél-Baranya turistája nyomában”. Útvonal: Túrony - Tenkes - Máriagyűd - Akasztó - Csukma-kereszt - Kopasz-hát -Bisse - Túrony, Diós-völgy (20 km, szintemelkedés: 650 m). Találkozás Túronyban 8.45-kor. A találkozási helyre Pécsről a 8.15-kor Siklósra induló autóbusszal lehet elérni. Túravezető: Jancsi Attila /Dráva TSE/ (S 20/580-6078). ► november 28., szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra”. Útvonal: Apátvarasdi elágazás - Fodor-gyöp - Legénysír - Zengővárkony - Dombay- tó (15 km, szintemelkedés: 220 m). Találkozás 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásánál, a Bonyhádra induló autóbusznál. Túravezető: Tóth Klára (S 20/527-8913). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna S 20/376-6437) ► november 8., vasárnap: Emlékezés a már „Végtelenben túrázók”-ra. Útvonal: Máré csárda - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Vörösfenyő kulcsosház - Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Gáll László. ► november 17., kedd: Túra az egészségünkért - Ősz a tónál. Útvonal: Mecsekpö-löske - Horgász-tó - Komló, Dávidföld. Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► november 22., vasárnap: „Kutyagoló házi kedvenceinkkel”. Útvonal: Komló, Petőfi tér - KBSK pálya - Határ-tető - Budafa - Határ-tető - Gyöngy-kút -Kalafarm - Mecsekfalui út (7 km, szintemelkedés: 150 m). Találkozás: 9.00-kor a Petőfi téren. Túravezető: M.né Szekeres Kata. ► november 28., szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra” Komlóról. Útvonal: Zobákpuszta - Püspökszentlászló - Komlós-kanyar - Zengővárkony, szelídgesztenyés - Ruzsama - Hosszúhetény (20 km, szintemelkedés: 360 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. Rövidebb útvonal: Hosszúhetény - Ruzsama - Pécsvárad - Zengővárkony (Szalma és Tojás Múzeum megtekintése) - Hosszúhetény (14 km, szintemelkedés: 130 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► december 1., kedd: Túra az egészségünkért - Komló városrészein át. Útvonal: Mecsekjánosi, Kálvária - Dávidföld - Mecsekfalu. Indulás: a 9.00 órai Mecsekjá-nosi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. További információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. ► november 7., szombat: Márton-napi libales a Boki-Dunánál - jelvénygyűjtő túra. A Boki-Dunánál tartott előadás során bemutatásra kerül a nyári lúd életmódja, fész-kelési szokásai, valamint megismerkedhetünk a Márton napi népi hagyományokkal. A Boki-Duna bemutatóhelyről indulva egy rövid gyalogtúra során - távcsövekkel felszerelve - megfigyelhetjük a tájegységben költő és átvonuló nyári ludak népes tömegét. A program végén egy forró tea mellett zsíros kenyér elfogyasztására is lehetőség nyílik. Helyszín: Boki-Duna, időpont: 10.00 óra. A túra időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu