278. szám z- 2020. április „Karantén” Itt a tavasz. Ránézve eseménynaptárunkra számtalan, jobbnál jobb túraprogramokat, szebbnél szebb útvonalakat olvashatunk, és el sem hisszük, hogy az előző havi Mecsek Híradóban megjelent programok mind törölve lettek. Szinte egyik napról a másikra „csapott le ránk” a koronavírus járvány - bár már voltak előjelei február vége felé, de reménykedtünk: minket, az erdőt járókat nem fog érinteni. Ezúttal tévedtünk, a vírus nem válogat. Így hát kénytelenek vagyunk - vágyainkkal ellenkezve és nem kis önuralmat gyakorolva, de a józan észre hallgatva, betartva a korlátozó rendelkezéseket - bizonytalan ideig törölni közös programjainkat. Reméljük, ez a bizonytalan idő nem lesz hosszú, ez rajtunk is múlik! A túrázás amúgy - egyelőre - még nem tilos (jelenleg nincs teljes kijárási tilalom), csak közösségi keretekben. Egyénileg vagy családtagokkal járhatjuk az erdőt. Ez valamennyire pótolhatja elmaradó élményeinket, hiszen a természet szépségeit ez a vírus nem tudja tönkretenni, maradéktalanul élvezhetjük azokat. Csakhogy a természetjárás közösségi élményeket is jelent - nem is keveset -, amelyeket most egy ideig nélkülöznünk kell. Kedves Természetjárók! Rendezvényeinkről ugyan egyelőre nem tudunk írni, így -hogy ne maradjunk olvasnivaló nélkül, néhány aktuális téma után - szemezgettünk egy kicsit a Mecsekről szóló írások között, ezeket olvasva hátha gyorsabban telik az idő a „karanténban”. A végén egy kis humorra is jutott hely, hogy jobb kedvünk legyen! Jó egészséget, türelmet és kitartást kívánva, természetbarát üdvözlettel: Strasser Péter szerkesztő A természetjárókhoz szólok A mostani helyzet, meg az ezután következő időszak mindenkinek áthúzta, áthúzhatja a legtöbb tervét, számítását. Nekünk túrázóknak a túra és a barátok, ismerősökkel való találkozás volt és lesz - egyéb más mellett - fontos ezután is. Az élet ezt most felülírta, mármint a csoportos részt! Az áprilisi és nagy valószínűséggel a májusi csoportos túrákról is le kell mondanunk. Csak remélni tudjuk, hogy többről nem! Családi túrák, természetben tartózkodások továbbra is vannak a hozzám eljutott képek tanúsága szerint. Amikor már az együtt élőkön kívül mások is bekerülnek a képbe, az egy plusz rizikó faktort jelent, még akkor is, ha nagyon szerettünk eddig is velük együtt lenni, túrázni. Vegyétek ezt figyelembe, amikor már hárman-négyen vagy még többen is elindultok valamerre! Ez is a felelős gondolkodás egy formája lehet. Most biztos gondolják páran: túl óvatos vagy, Ati! Lehet, hogy én a helyzetemnél és az ismerőseim felé irányuló empátiámnál fogva tényleg túl óvatos vagyok, de most is azt mondom, vigyázzatok magatokra, szeretteitekre, ismerőseitekre! Mindenkiből csak egy van, és még sokszor szeretnék veletek együtt túrázni, sétálni, beszélgetni! Ezt már leírtam, de ide kívánkozik most is. A való világban nincs „copy” gomb, nem tudjuk magunkat sokszorosítani! Itt csak a „delete” gomb működik! Amikor sokszor nyúlkálunk felé, egyszer akaratlanul is hozzá érhetünk és nem biztos, hogy mindent hibátlanul vissza tudunk állítani... Igen, tényleg nagy akaraterő kell ahhoz, hogy lemondjunk bármilyen nekünk tetsző dologról, főleg úgy, hogy más tiltja meg nekünk. Mindenkinek vannak „nagyon fontos” dolgai az életben, legyen az is közte, hogy vigyázunk egymásra! Ehhez kívánok most erőt, egészséget és kitartást mindenkinek az elkövetkező szép túrák reményében! atiKA XXXVII. Csokonay Sándor emléktúra (Egy elmaradt túra margójára) A Csokonay Sándor emléktúra - amit minden év márciusában tartunk a Sándor naphoz közeli hétvégén - ez évben március 21-én lett volna a megtartva, immár 37. alkalommal. Mivel manapság az erdő és az útviszonyok úgy változnak, mint az időjárás, ezért mindenképpen szükséges az útvonal túra előtti bejárása. Sikerült a teljes szakaszt bejárnom két alkalommal és a tervezett útvonal igen szép túrának ígérkezett. Már többször volt, hogy valami időjárási anomália miatt a meghirdetett nyílt túrát el kellett halasztani, de ami most közbeszólt, az rendkívülinek mondható. Mint mindig, ami jó és rossz, az a mi kis hazánkban is begyűrűzik, mint most a koronavírus. Egyre több megbetegedést jeleztek az ország több területéről, ezért a kormány elrendelte a csoportos rendezvények betiltását. Ez a sors várt ránk is: a nyílt túrát le kellett mondanunk. A döntés helyes volt - most már tudjuk -, mert a vírus terjedése egyre több betegséget és sajnos halálesetet is követel. Kárpótlásul szövetségünk honlapján közzéteszem a túraútvonal két szakaszának bejárása közben készült fotóimat (http://baranyatermeszetbarat.hu/index.php/16-programok/2304-egy-elmaradt-tura-margojara). Bízom benne, hogy a meghirdetett túra még ebben az évben megrendezésre kerül. Az útvonal nem változik, de a tavaszi virágok helyett talán már nyári virágokat láthatunk majd. Mindenkinek jó egészséget és egyéni túrákat kívánok, amíg ez lehetséges! De most, ha lehet, maradj otthon! Baumann József túravezető Erdei dobszó Márciusban már nem csak a korán nyíló virágok jelzik a tavaszt, hanem az egyre hangosabb erdő is arra utal, hogy valami elkezdődött. Egyre-másra érkeznek vissza telelőterületükről a madarak, és az itt áttelelők már foglalják a revíreket. Ezt pedig a madarak világgá is kürtölik. Hangoskodnak, kiáltoznak, egyesek énekelnek, mások dobolnak. Bizony, dobolnak, mégpedig a harkályok. Szép énekhang helyett jó hangszeres tudással áldotta meg őket a természet. Március elejétől a harkályfélék már a területfoglalással foglalatoskodnak, és a hímek a kiválasztott territórium határait többek között hangos dobolással jelölik ki. Egy erre alkalmas száraz ágcsonkra gyors egymás utáni csapásokat mérnek a csőrükkel, ami így messze hangzó, pergő dobolásként hallatszik. Emellett hangosan kiabálnak is, így a vájt fülű madarász anélkül be tudja azonosítani a harkályokat, hogy megpillantaná őket. A természetvédelmi munkában is fontos ez az időszak, hiszen a harkályok feltűnő viselkedése lehetővé teszi a könnyű adatgyűjtést. A velük kapcsolatos monitoring tevékenység ilyenkor könnyen elvégezhető. Ilyen faj pl. a hamvas küllő (Picus canus), mely közösségi jelentőségű fajként szerepet játszott a Mecsek NATURA 2000 terület kijelölésekor. Márciusban a hímek már hallatják kicsit bánatosan csengő, szép hangjukat, és finom dobolásuk is gyakran hallatszik. Völgyi Sándor (Forrás: DDNP) Az időjárás márciusi játéka Március harmadik hetében tavaszias meleg jellemezte hazánk időjárását. Számos gyümölcsfa virágba borult, madárhang töltötte meg környezetünket, kora tavaszi virágszőnyeg borította be az erdők alját. A hónap vége felé viszont jelentős változás történt az időjárásban, 15-18 fokos hőmérsékletcsökkenés, és hóesés jellemezte a Dél-Dunántúl nagy részét. Az ilyen időjárási anomáliák a történelem során nem voltak szokatlanok, bár vitathatatlan, hogy sokszor károkat okoztak. Hazánkban már a XI. századból találunk az időjárás megfigyelésére vonatkozó adatokat, elsősorban hadijelentésekben, adóbegyűjtési jelentésekben, kolostori jegyzetekben, személyes naplókban. Ezeket az írásokat még nem hasonlíthatjuk össze a rendszeres műszeres mérésekkel, mégis nagyon sok érdekes és izgalmas információt tartalmaznak a régmúlt időjárásáról. Az idén 150 éve, 1870. április 8-án létrejött Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításától számíthatjuk a mérések kezdetét, amikor is már 40 állomás működött, közülük 14 a mai Magyarország területén. Réthly Antal, aki 1931-től az igazgató-helyettese, majd 1935-től igazgatója lett az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézetnek, több évtizedes levéltári kutatómunkával egyedülálló anyagot gyűjtött össze az elmúlt közel ezer év időjárásával kapcsolatban. Az ő kutatási anyagából csemegézünk: „1143/44-ben „Igen hideg és hosszú a tél, a nyara is olly hideg, hogy az aratás egy hónappal később esnék, mint egyébkor, igen kevés a bor, az is olly savanyú, hogy inni nem lehetett.” 1186-ban januárban virágoztak a fák, áprilisban érett a cseresznye, májusban aratták a gabonát, és augusztus elején volt a szüret. 1257-ben pünkösd táján arattak, és Jakab napján (július 25.) szüreteltek. 1288/89 tele olyan enyhe volt, hogy karácsonykor virágoztak a fák, február végén érett az eper. 1473-ban a nyár és az ősz „olly szelíd, hogy a gyümölcsfák másodszor virágoznak és Márton napján érett cseresznyét lehetett szedni”. 1524-ben karácsonykor virágzott az ibolya. 1538/39 tele olyan enyhe volt, hogy virágok lepték el az erdőt. 1553 októberében másodszor is virágoztak a fák, teremtek is, de a gyümölcsök már nem tudtak beérni. 1559-ben a Dunántúl olyan havas, hogy „ember magasságnyi havak valának”. 1579-ben zöldcsütörtökön (április 16.) hideggé vált az idő, majd havazott és fagyott. 1626-ban lejegyezték, hogy januárban megszólaltak a pacsirták. 1633 május 15-én „sok hideg szél és hó vala”. 1651-ben Szent Márk evangelista napján (április 25.) hajnalban nagy hó esett”. Varga Zsolt (Forrás: DDNP) MÚLTIDÉZŐ Tíz éve nyilvánították érvénytelennek a Tubesre tervezett NATO-lokátor építési engedélyét Évekig tiltakoztak a pécsi civilek a Tubesre tervezett NATO-lokátor ellen, mire csaknem tíz évvel ezelőtt megszületett a döntés a Legfelsőbb Bíróságon: érvénytelennek nyilvánították az építési engedélyt. A Tubes kedvelt célpontja a kirándulóknak, hiszen a megyeszékhelyről is könnyen elérhető. A hely most teljesen nyugodt, nem is gondolnánk, hogy évekkel ezelőtt milyen komoly küzdelmek folytak itt. A katonai radar telepítése elleni küzdelem régen kezdődött, ráadásul nem is Pécsen, hiszen az akkori kormány eleinte a Zengőre tervezte az építményt. A civilek azonban olyan hevesen védték a csúcsot, hogy a helyszín megváltozott, 2005-ben már arról szóltak a hírek, hogy a közigazgatásilag Pécshez tartozó Tubesen épül meg a lokátor. A civilek azonban ezzel a helyszínnel sem értettek egyet, így megkezdődött többéves csatájuk az építkezés ellen. A Tubest védő szervezetek - Civilek a Mecsekért Mozgalom, Istenkúti Közösségért Egyesület, Összefogás Pécsért Egyesület - már a kezdetektől népszavazást sürgettek az ügyben, fontosnak tartották, hogy mindenki elmondhassa véleményét az építkezésről. Az ehhez szükséges aláírások könnyen összegyűltek, a népszavazást így 2007. március 4-re ki is írták. A civilek mögé ekkor már tudósok is beálltak, ők is elmondták, miért veszélyes a radar megépítése. A kívánt hatást mégsem érték el, hiszen a népszavazás az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett. A választásra jogosultak csupán 35 százaléka jelent meg az urnáknál, a leadott szavazatok 94 százaléka azonban elutasította a Tubesre tervezett radarállomást. A Honvédelmi Minisztérium akkor ezt mégis úgy értékelte, hogy a pécsiek többsége - azok, akik nem szavaztak - nem látja akadályát az építkezésnek. Ez viszont nem volt igaz, és a harc tovább folytatódott. Az események csúcspontja 2009 decemberében érkezett el, amikor a Honvédelmi Minisztérium (HM) megkapta a jogerős ítéletet az építkezéssel kapcsolatban. Az események nagyon gyorsan történtek, 2009. december 16-án, szerdán röppent fel a hír, hogy a munkálatokat pénteken kezdik meg a hegyen. Erre reagálva Páva Zsolt, Pécs akkori polgármestere bejelentette, hogy a csütörtök éjszakát fent tölti a Tubesen. Ígéretét be is tartotta, az éjszakázásra könyvvel, kártyával és meleg itallal is készült. Közben az önkormányzat sorompóval zárta le a hegyre vezető utat. Azt mondták, azért tették ezt, mert így akartak érvényt szerezni annak a KRESZ-táblának, amely megtiltotta a három és fél tonnánál nehezebb járművek behajtását. Ezt a korlátozást ugyanis a HM gépjárművei rendszeresen megszegték. A komoly harcnak végül meglett az eredménye. Öt évvel a tiltakozások kezdete után, 2010. március 17-én a Legfelsőbb Bíróság meghozta ítéletét: érvénytelen a NATO-lokátor építési engedélye. A hír hallatán a civileket egy kisebb tömeg ünnepelte a Jókai téren. Vicze Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivője akkor úgy értékelte a döntést, hogy egy olyan ítélet született, amely új fejezetet nyithat a hazai környezetvédelmi kérdésekben, olyan, amelyre hivatkozni fognak. (Forrás: bama.hu) „5+1 kilátó” túra 2007-ben (ahogy a túravezető átélte ...) A Közép-Mecsek legismertebb kilátóit felkereső túra már-már hagyományosnak számít a nyílt túrák között. Néhány éve egy fővárosi ismerősöm kérésére találtam ki, akinek csupán 5 órányi ideje volt a Mecsekkel ismerkedni, de mindent látni akart. Mindent látni? Ehhez kilátók kellenek! - gondoltam, ráadásul mindegyikről más-más szeletét láthatja hegységünknek. Azóta ezt az útvonalat már teliholdas nyáréjszakákon is többször bejártuk csapatommal, így nem történhet semmi baj, rutinból fogom vezetni. Félszemmel, fél lábbal is... Azonban 2007 a gyalogos turizmus éve az Európai Unióban, így az erre szakosodott szervezetek hazánkban is beindultak programjaikkal. Így történt, hogy ez a nyílt túrám bekerült a Magyar Turizmus Rt. éves rendezvénynaptárába, amelyből olvasható, hogy a kirándulás végén kedvezményes áron még ebédet is ajánlanak a résztvevőknek. Április 7-ére esett idén a Húsvét előtti nagyszombat. A túratársak nagy része háziasz-szony, akik úgyis otthon maradnak főzni - véltem egy ideális, 15 fős létszámra számítva. Kora reggel esőre álló idő volt, vasasi tanyámon szemerkélt is. Pro és kontra találgatás helyett inkább induljunk az erdőbe! A Mandulás felújított gyermekjátszóterére, a találkozóhelyre egy busszal előbb felmegyek. Meglepetésemre a busz tele van hátizsákosokkal, közülük sokan ismerősként köszönnek. A játszóra további turisták érkeznek minden irányból. Befut a következő autóbusz, belseje feketének tűnik a tömegtől. A nap már hétágra szórja sugarait, esőnek nyoma sincs. És csak gyülekeznek kicsik, nagyok, ismerősök, idegenek, fiúk-lányok-kutyák. Várakozásaim az ideális létszámmal kapcsolatban romokban hevernek. Félszemmel-féllábbal?? A tömeg immár 7 éves túravezetői pályafutásom rekordjait döntögeti. 87 természetjáró együtt! De hisz ez nagyszerű! Ugyanakkor félelmetes is. (Remélem, bejelenteni nem kell sehová, ezekben a demonstrálós időkben.) A társaság igen vegyes. Vannak itt rendszeres nyílt túrázók, Mediterrán Szüzek (saját klubtársaim), a Magyar Turizmus Rt. képviselői, más országrészbeli „pontgyűjtők”, túra-vezető-képző tanfolyamra jelentkezett leendő kollégák, sőt, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke, Dománszky Zoltán is eljött a fiával kilátó-nézőbe. Elsőnek a Sós-hegyi kilátót célozzuk meg. A római őrtoronyra emlékeztető terméskő és fa építményt a nemrég elhunyt Buzás Endre bácsi tervezte, aki az első „öt kilátótúrán” még velünk tartott. A Lapis alatt az erdőben elrejtve bújik meg ez a kilátó, sokan nem ismerték még ezt a helyet. Tornyából igen messzinek tűnik következő állomásunk, a János-kilátó zöld teteje. A Sós-hegyi rövid pihenő idején Lakatosné Sáritól hallunk növényismertetőt az idefelé vezető úton található különféle virágokról. A medvehagyma már virágba borult - köszönhetően a kimaradt télnek -, ilyenkor már mérgező, nem javasolt enni belőle. Fitos Gábort, egy új túratársunkat nem hagyta nyugodni, hogy az egyik mecseki pihenő névadójáról alig tudunk valamit: időt, fáradságot nem kímélve utánajárt Lenkei Lajosnak és most kutatási eredményeit megosztja csapatunkkal. A Lapison, a hétféle kőzetből készített Erdész-emlékműnél valamit elfelejtettem vol-na.de Tabi Levente kisiskolás csapattársam vállalja, hogy 87 ember előtt beszél az itt található madáretető és -itatóról, biztatva mindenkit, hogy friss vizet és magokat mindig helyezzünk ki a kis madaraknak, ez főleg télen fontos. Felérve a tubesi János-kilátóhoz, túl vagyunk a mai összesen 350 méter szintemelkedésen, de a csoport tagjain nem látszik fáradtság jele. Igaz, hogy útközben sok kis megállót tartunk, mert 3-4 részre szakad a nagy létszámú társaság. Amíg várakozni kell a többiekre, a jó turista legjobban teszi, ha pótolja a folyadékot, vagyis tiszta ivóvízzel csillapítja szomját. Közben a kullancsokról is mesélek, mert sokan félnek tőlük a helytelenül berögződött ismereteknek köszönhetően. A Sós-hegyi kilátóból oly távolinak tűnő Tubesre alig 20 perc alatt átértünk, ezen többen csodálkoznak. Felkapaszkodva a második kilátószintre, minden irányban kitárul a táj: Orfű, Komló, Pel-lérd, Kozármisleny - kegyes hozzánk az idő, csak a szél zúg a toronyban, 640 méterrel a tengerszint felett. A Közép-Mecsekben ekkor állunk a legmagasabban, még a TV-torony kilátószintje is alattunk van! Meg egy katonai bázis is. A János-kilátó történetébe egyszer már beleszólt a katonaélet: 1981-ben le kellett bontani a Rauch János tervezte régi kilátót. A jelenlegi torony átadásának 5. évfordulóját tavaly ősszel ünnepeltük. Ezúttal is egy igazi ,jani”-nak köszönhető, hogy áll: Kovács Szabó János kezdeményezésére adományozók segítették felépítését. Már vártam a kérdést, amire hivatalból nem válaszolhatok, és ami hónapok óta foglalkoztatja a pécsi turistákat: lesz-e lokátor a Tubesen? Egyáltalán mi a véleménye egy hozzám hasonló zöld(fülű) túravezetőnek e kérdésről? Csak magánvéleményem lehet, de itt most nemcsak magánszemélyként vagyok jelen, tehát elterelem a szót. A Kis-Tubes hangulatos környezete aztán feledteti a gondokat! Gyönyörű a kilátás, meleg napsugarak simogatják tejfehér bőrünket. Idén először merünk egy szál pólóban sétálni, napozni. Többen leragadnak a padokhoz, nem akaródzik elindulni, pedig még sok látnivaló vár bennünket. A kilátóhely egyébként a Tubes kisöccse, innen a neve, pedig néhányan úgy hitték, hogy a tervezőmérnök, Kiss Tibor miatt. A Misina-tetőn lévő TV-toronyban már mindenki járt közülünk, ezért egy rövidke megálló után már a „sárgán” ereszkedünk a Dömörkapu felé. Pontosítom a leendő túravezetők szóhasználatában a sárga csíkot, vonalat a helyes „sárga sáv” kifejezésre. Egy kislány bekiabálja, hogy ez turista főútvonal - ilyenkor érzi a túravezető, hogy nem beszél hiába egyfolytában. A Ptacek-pihenőnél lévő artézi kútnál sokan kulacsukat töltik fel, mások a Vidámparkot nézik, hogy megnyitott-e már, néhányan az éppen beálló 35-ös buszra kapaszkodnak fel és integetnek búcsúzóul. A Flóra-pihenőnél, ami egyben az ötödik kilátó, ebédszünetet tartunk. Innen nem látható a belváros, hiszen a másik oldalon vagyunk, hanem a szénbányászat volt aknaépületei, valamint a felhagyott külszíni fejtésben azóta kialakult 40 méter mély, sós vizű zöld bányató, a „tengerszem”. A bástyára emlékeztető kőkilátó alatt még találunk a már elnyílott szőrös virágból: néhány szál lila leánykökörcsin ékeskedik a dolomitsziklákon. A védett növény nagyon bájos az egész testét borító puha csillóbundában, de „leszedni nem szabad, mert az olyan, mintha megölnénk a lányvirágot” - a gyerekszáj hallatán bízni kezdek az új generációban... Egy rövid jelzetlen sziklás szakaszon érkezünk a Vámos Mihály turistaházhoz. A csoportok 90%-a az Irma úton szokott leereszkedni a Tettyére, ezért választom inkább ezt a kevésbé ismert lejárót. Megéri, ugyanis a volt Vándorsport kulcsosház udvarán tavaszi héricsek bólogatnak felénk nagy sárga fejükkel. A Felsőhavi dűlőben megcsodálunk még néhány szép új villaépületet, és leérkezünk a Havi-hegy alatti buszfordulóhoz. A hatodik kilátó fakultatív program: akinek kedve van, felmászhat a lépcsőkön a Tettye vendéglő fölötti Balázs József fakilátóhoz. Csapatunk másik része pedig jól megérdemelt ebédjét megy elkölteni a Cellárium étterembe. Úgy gondolom, az idei kilátó-túrán sok mindent láthattak az érdeklődők: messzi tájakat és közeli virágokat, emberi építményeket és természeti alkotásokat, civilizált jelzett és vadregényes jelzetlen útszakaszokat, és persze sok-sok hasonló érdeklődési körű sporttársat, akiknek ezúton szeretném megköszönni a hasznos hozzászólásokat és a természetbaráthoz illő, fegyelmezett viselkedésüket. Pál Krisztina túravezető ##### Mit tudunk a Mecsek nevének eredetéről? A 19. sz. végén, a 20. sz. első felében több kutató is vizsgálódott, hogy rábukkanjon a Mecsek név eredetére. A tanulmányok közül kiemelkedik Klemm Antal 1933-ban megjelent tanulmánya, aki a Mecsek hegység nevét nem tartja török eredetűnek. Szerinte a Mecsek név egyértelműen magyar eredetű, s feltehetőleg a „meszes” szóból, vagy a Meszes-hegy elnevezésből származhat... A magyar eredetre a baranyai Mecske (Magyarmecske) község neve is rámutat, melyet már a régi oklevelek is említenek, de a Mikcse, Mekcse személy- és helynevek másutt is felbukkannak. A Tolna megyei Tamási mellett is van egy Mecsek nevű domb, sőt a Bakonyban is találunk egy Mecsek elnevezésű kisebb hegyet. A név eredetének magyarázata során felmerült az is, hogy a Mecsek egy Mihály nevű magyar emberről van elnevezve. Klemm Antal szerint arra is lehet gondolni, hogy Szent Mihály után kapta a hegység a nevét, aki a hegyek, erődök és a várak védőszentje volt. Egykoron a Mecsek hegységnek nem volt az összes hegyláncot magában foglaló neve. 1015-ből származó egyházi iratok a Pécsvárad feletti hegyvonulatokat Mons ferreus-nak (Vas-hegy) hívták. A Pécs feletti részt Misinának, a nyugati részt Jakab-hegynek, a Hosszúhetény felett magasodó hegyet pedig Zengőnek nevezték. Amikor római korral foglalkozó régészeknél érdeklődtem a Mecsek korabeli neve felől, azt a választ kaptam, hogy semmilyen hiteles bizonyíték ez idáig nem került elő arra vonatkozóan, hogy a rómaiak a hegyvonulatot egységesen elnevezték volna. Mersetum vagy Mecsetum? Kérdés, hogy kik nevezték először e hegységet Mecseknek, és miért? Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a Mecsek egy török eredetű szó, amely tornyot, erődöt, várat jelent. Klemm Antal szerint sehogy sem lehet török eredetű, hiszen már a hódoltság előtti időben is Mecseknek nevezték. Oláh Miklós egykori pécsi püspöki titkár 1536-ban így írt a „Hungária et Atila” című munkájában: „Quinque Eccelsiae, quarum arx in radice Metsek montis ardui.” Később a hegység nevét többféleképpen is írták: Meczeky, Meghek, Mecechus, Mecekus majd Mersetum. Bél Mátyás Baranyáról szóló kéziratos művében azt írja, hogy a Mecsek a régi latin iratokban „Mersetum” alakban fordul elő. Klemm Antal ezt cáfolta, s egyszerűen hibás olvasásnak tekintette: a c-t tévesen r-nek olvasták. Szerinte a Mecsek eredeti latin neve nem „Mersetum” hanem „Mecsetum (ejtsd Mekszétum). Klemm Antal 1933-as néveredet vizsgálata óta újabb kutatásokra nem került sor. Nehéz elképzelni, hogy az évezredek óta lakott, majd a római korban hegyi utakkal, villagazdaságokkal birtokba vett hegységet ne illették volna megfelelő névvel már a magyar őslakosság letelepülése előtt. Pécs (Sopianae) a pannóniai városok közül avval emelkedett ki, hogy egyetlen más város körül sem találtak annyi római villát, mint éppen Pécs környékén. Miután a 3. sz. végén a római tartomány közigazgatási székhelyét Aquincumból Sopianaeba helyezték, a hegyvidék és térsége védelmi, közlekedési, gazdasági szempontból súlyponti területté vált. Ebből következően fontos lehetett a földrajzi név megadása is. Tehát nem kizárható, hogy a Mecsek név a régi latin név magyar átírása, amely történelmi koronként változatos hangalakban jelent meg. Fazekas Imre (Forrás: mecsek.gportal.hu) A mecseki törpekirály palotája és a pécsi kirándulók kis várkapuja Pécsnek két olyan híres, ismert „kapuja” is van, melyeknek nincs köze a város régi falához, nem a város ki- és bejárataként funkcionáltak és funkcionálnak ma sem. A Pécsett rendszeresen kiránduló helyiek és turisták bizonyára már tudják, hogy melyik ez a két „kapu”: a Dömörkapuról és a Mecsek-kapuról van szó. Vajon minek a kapui és mi a történetük? Kezdjük a Dömörkapuval, melyet nyilván egyetlen pécsi sem kever össze a Visegrádihegységben található azonos nevű „kapuval”. Aki járt már a Dömörkapunál, az feltehetően legalább egyszer biztos, hogy keresett már bármilyen kapura utaló jelet, építményt, emléket. Nos, nem a kirándulók hibája, hogy nem találtak, ugyanis a Dömörkapu - nevével ellentétben - nem kapu, hanem megannyi mecseki turistaút metszéspontjában, a Szaniszló- és a Ptacek-turistapihenő közelében kialakított pihenőhely a volt vidámpark és a Bertalan-szikla közelében. A Dömörkapu „kapuságát” egy régi helyi monda után kapta, ez a monda pedig a Mecsekoldalt és a Dömörkapu vidékét igazi tündérmesébe ülteti. A mecseki törpekirályság A történet szerint - melyet Pesti János „Az ördögszántotta hegy - Baranyai mondák, hiedelmek és történetek” című kötetében írt le - a Bertalan-szikla hatalmas fehér tömbjei alatt egykor törpék éltek, akik a völgyben lévő bányatelep gépeinek dübörgésétől menekültek ide, az erdő csendjébe. Nem jöttek üres kézzel: kincseiket is magukkal hozták, azokat elrejtették a szikla mélyében épült palotájukban, melynek bejárata elé egy nagy követ görgettek. A törpék királya volt Dömör. A sziklában élő törpék létezéséről a legenda szerint csak egy pécsi pásztorfiú tudott, aki sípzenéjével sokszor elbűvölte a föld alatti birodalom parányi emberkéit. Amikor a pásztor zenélt, Dömör előjött a palotából és sokat beszélgetett a fiúval, jó barátok lettek, a törpekirály még a kincseikből is adott neki. Dömör viszont soha nem engedte, hogy a pásztor megnézze a szikla mélyébe vésett palotát. Egyszer azonban a fiú beosont a törpebirodalomba, hogy Dömör segítségét kérje: elpanaszolta a királynak, hogy kedvese halálos beteg, és hogy csak egy csodaszer mentheti meg. Dömör segített neki, a tudtára adta, hogy a palota falában van egy kő, ami a gyógyíthatatlannak vélt betegségből kigyógyítja a lányt. Ezt a követ azonban csak a fiú veheti ki a falból, tette hozzá Dömör. A király karon fogta a legényt, s varázspálcájával megütötte a sziklát. A kövek csikorogva mozdultak ki a helyükből és megnyílt Dömör kapuja! A monda boldog véget ér: a fiú elvette az életerőt adó követ és meggyógyította szerelmét, a törpék pedig Dömör vezetésével elvándoroltak a vidékről, szó szerint úgy, mint akik jól végezték dolgukat. A sziklamélyi palota maradt, de a törpék távozásukkor elrejtették a bejáratát, amit aztán idővel benőtt a gaz és a moha, ezért nem találni ma már Dömör kis birodalmát és kapuját. A környéket a pásztorfiú nevezte el Dömörkapunak, hálája jeléül. A Dömörkapu névnek létezik egy sokkal kevésbé izgalmas eredete is. A „dömör” szó oszmán török eredetű, jelentése: megerősített szoros. Törökül az ilyen szorosokat -melyek hadi- és kereskedelmi célokat is szolgáltak - Demirkapunak, azaz Vaskapunak hívják. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy mint sok más hasonló esetben, a szó eredete nem teljesen tisztázott, vannak, akik a perzsa „darb” szóból eredeztetik, ami szűk hegyszorost jelent. A kirándulóknak szánt kis vár, ami a forradalomban óriási szerepet játszott A Mecsek-kapunak - őszintén mondhatjuk: sajnos - nincs tündérmesébe illő mondája, noha a Hunyadi János úton található ikonikus pécsi kőépítmény úgy fest, mintha a régi pécsi várfal valamiféle maradványa lenne: van íves kapuja, árkádjai és még bástyája is. A „várszerűsége” azonban megtévesztő, hiszen egy alapvetően „fiatal” épületről van szó, 1936-ban emelték, Kőszeghy Gyula építész tervei alapján. A Mecsek-kapu konkrét céllal épült, ugyanis a város akkori vezetősége azt a turisták és a kirándulók számára tervezte, mint a Mecsek szimbolikus pécsi bejáratát. Innen ered tehát a név, melynek a 2001-ben felújított és 2016-ban megerősített kis vár közel 100 éve bőven eleget is tesz, hiszen a Mecsek-kaputól az országút szerpentinje kanyarogva vezet egyre magasabbra a hegyen, és persze számos helyi túra kiindulópontja is ez hely. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Mecsek-kapuhoz is kapcsolódik egy igencsak fontos, ugyanakkor nem a fantázia szülte történet. Az 1956-os forradalom leverése után ugyanis a Mecseki Láthatatlanok hős gerillaharcosai november elején a kirándulók kapujánál portyáztak, a Pécsre bevonult szovjet tankosok életét jelentősen megnehezítve. Rozs András nyugalmazott pécsi levéltáros Mecseki Láthatatlanok című könyvéből kiderül, hogy a partizánok olajat öntöttek az útra, amin a lánctalpak nem fogtak, a harckocsik pedig visszacsúsztak. Az egyik ilyen „olajozás” során az egyik tankból kidugta a fejét egy tiszt, amit a felkelők egyike szét is lőtt. A legenda szerint egy Kornyusin nevű parancsnok volt az áldozat, a legenda feltehetően igaz, ugyanis a kutatások arra jutottak, hogy a parancsnok halála után új vezető tiszt jött Pécsre. Ilyen magas rangú tisztáldozatot egyébként az egész ’56-os forradalomban nem ejtettek a magyarok. Érdekes, hogy a Mecseki Láthatatlanok összekötik a Mecsek-kaput és a Dömörkaput. Az ellenállók a tettyei sziklákról szórták meg géppuskatűzzel a szovjet tankokat, akik viszont vaktában lőtték a környék házait és a domboldalt, mivel nem tudták, hogy pontosan hol bújnak meg a partizánok. Sokan ekkor meghaltak az ellenállók közül. A tettyei harcosok ezután a Kőbányába vonultak vissza, majd a Dömörkapuhoz mentek, a ma is álló turistaházban pedig megalakították első főhadiszállásukat. Ide hozták fel a városból Kubicza János századost, aki az egyedüli magasan képzett katonatisztként szervezte egységbe a Tettyén megtépázott társaságot. (Forrás: pecsma.hu) Sippeki József: Az első pálos kolostor (Megjelent: A fehér barát - 1944. július, 7. évfolyam 7. szám) (A fehér barát c. kiadvány 1938 decemberében indult útjára, és 1948 júniusáig tájékoztatta az érdeklődő olvasókat a pálos rend életéről. Ezt követően hosszú kényszerszünet következett. A korábbi hagyományt folytatva 2009 decemberétől az aktuális tartományfőnök gondozásában ismételten megjelenik. A szerk.) A Jakab-hegyi, vagy e hegy lábánál elterülő helység nevéről Patacsinak is nevezett legelső pálos kolostor a Mecsek hegység egyik délnyugati hegykúpján, a Jakab-hegyen emelkedik. Pécsről a város nyugati végéről a Makár-hegyet megkerülve, s az ugyancsak a Jakab-hegy lábainál elterülő helységből, Magyarürögről közelíthető meg legkönnyebben. Lassan emelkedő hegyoldalán, mindinkább sűrűsödő erdőig vezet utunk felfelé, s amikor az erdei kocsiút egy kétoldalt magas földsánc bevágásán -mintegy szurdokon, kapuján - halad át, máris fent vagyunk a Jakab-hegyen, amelyet ez az őskori földsánc teljesen körülfog, mintegy hatalmas gyűrűt képezve. Kisvártatva már fel is tűnnek a kolostor viharvert, repkénnyel befont hatalmas romjai. A sűrű bozót közt utat törve az eredeti kapunyíláson át lépünk be egy előszobába, innen pedig az udvarra. Az udvar egy tizenegy-tizenegy méter méretű szabályos négyzet közepén mohos kúttal, s mintegy ezen központja körül épült a kolostor, egy egységet képező négy szárnyával. A négyszögű udvar három oldalát a kolostor helyiségei, a negyedik oldalát a templomnak is beillő kápolna foglalja el. A kolostor egykori cellái és termei is felismerhetők, keleti oldalán egy hosszú keresztfolyosó a kápolna szentélyébe vezet, amelyet a gótika stílusa korában a hatszög három oldalával zárultan egészítettek ki, sarkain támpillérekkel. Állanak még a szentély diadalívének pillérei, s egy ajtó az udvarról nyílik a hajóba. A monumentális romok emeletnyi magasságúak. A földbe süppedt földszinti helyiségek ajtó- és ablaknyílásainak még boltozatai is láthatók, az emeleti nyílások már nélkülözik ezeket, de így is emeletnyi magasságban állanak, s nyers hasított kövekből rótt falai, pillérei, folyondárral befutott mohos maradványai festőien hatnak. A kolostort kívülről, nagyobb távolságban, ugyancsak négyzet alakjában kőfal vette körül, s ezzel mintegy második udvart képezve és határolva. Még egy harmadik udvara is volt a kolostornak, a külső várfalak határolta területen, a falak törési pontjainál, öt darab kerek bástya-tornyaival. Valóban monumentális alkotás volt. Ha úgy magunk elé varázsoljuk képzeletben kiegészítve a rommaradványokat, a sarokbástyás várfalakat, s a kolostor várépületét, hármas udvarával, kétszeres falakkal, nagy halastavával, amelyben az ég kékje tükrözött... az üdezöld környezetet, amely hátterét képezte, s az egészet körülölelő őskori földsáncról elénk táruló panoráma, a Mecsek többi csúcsára, vagy le délre a síkság távlatában, felejthetetlen képet nyújtanak, valóban ennél idilli-kusabb helyet keresve sem lehetett volna találni e legelső kolostor számára. Mindebben egy nagy egyéniség lelkisége tükröződik, aki nem más, mint Pécs tizenharmadik püspöke, a burgundiai származású - tehát francia eredetű - Bertalan püspök, akiről mint tudjuk, egyházmegyéje területén, különösen a Mecsek hegységben élő remetéket összegyűjti és határozottabb formájú együttélésre utalja. Kiválasztja számukra a Jakab-hegyet, s anyagilag támogatva felépíti, s így alapítója lesz az első Pálos-kolostornak 1225-ben. Nagyműveltségű lehetett ez a nyugat-európai, burgundiai Bertalan püspök, II. Endre és IV. Béla királyaink meghitt udvari méltósága, aki többek között négyízben járt diplomáciai megbízásban a távoli Aragóniában, s értékes működésének jutalmául II. Endre 1235-ben egy hatalmas magánbirtokkal ajándékozta meg. E birtoka Baranya megye északi részében terült el, s központja a mai Szászvár helysége volt. Mivel uradalmi központi várkastélya síkságon épült és vízzel, nádas ingo-vánnyal volt körülvéve, eredetileg Sásvárnak nevezték. Ezen birtokára vonult vissza harminchárom évi püspöksége után, szászvári várkastélyába, amely még ma is áll, a XVIII. században plébánia-lakká átépülve, kívül alig sejtetve ennek a XIII. századi eredetét. A plébánia-lak pincéje a talajfeltöltés előtt a várkastély földszinti helyiségét képezte, s itt még ma is láthatjuk vastag falaiban hatalmas faragott kövekkel szegélyezett lőrés nyílásait, a bejáró torony román stílusú félköríves, méteres nagyságú kőívekből boltozott ajtó-nyílását, előtte kétoldali, ugyancsak félköríves, örök ülőfülkéjét, az egykori felvonóhíd láncszerkezetének nyomait. A várkastély - a mai plébánia-lak -udvarát, az egykori kastélyudvart négy oldalról még ma is fennálló várfalak vették körül, négy sarkán egy-egy kerek bástyatoronnyal - ezek közül is kettő még fennáll -s egy ötödiknek nyomai is láthatók. Bertalan püspök e várkastélya analogikus az általa épített Jakab-hegyi kolostor-várral. Itt és ott is kettős várfal vette körül az épületet, s a sarokbástyáik is ötből állottak. A várárka és környéke alkalmas vélt haltenyésztésre, vizében tükröződött az ég kékje, a sás és nád üde zöldjéből monumentálisan emelkedett ki a várkastély tornyaival, festői körvonalaival. Valóban egy nagy szellem előkelő főúri alkotása volt. Talán soká időztem a Jakab-hegyi kolostor ismertetése közben e szászvári várkastélynál, de a közös származás késztetett erre, meg a kegyelet, amely az első pálos kolostor építtetőjével szemben kötelez, annál is inkább, mert félreismerték, pedig az esztergomi Árpád-kori királyi palota feltárása előtt is nagy érdeklődésre tarthatott volna számot e vele közel egykori főúri, püspöki palota e megmaradt része, mint Árpád-kori műépítmény, mint XIII. századi püspöki palota nemcsak pécsegyházmegyei, de országos viszonylatban is egyedülálló. Visszatérve a kolostorromokhoz, s bár a romok a kolostor második pusztulási állapotában állanak, nyilván az első pusztulásuk alkalmával, 1526. évi mohácsi vészt követő 150 éves török hódoltság korából is ilyen állapotban maradtak ránk. A török felgyújthatta a kolostort, miközben megsemmisülhettek belső értékes és művészi középkori felszerelései. Csak egy darab maradt fent közülük napjainkig, amely köböl volt, s ez egy keresztelő medencéjének is beillő szenteltvíztartó. A közel egy méter magas kőedény egy középkori billikomnak - ivókupának - köbe átvitt hatalmas méretű formáját mutatja. Négyszögletes talapzata felfelé keskenyedik a sarkok levágásával nyolcszöggé megy át, míg a vizet tartó medence köralakú, kívül ugyancsak gömbölyített, s úgynevezett fogsor alakú rovátkos díszítő vésetekkel van körben ellátva. De ez az egyetlen, középkori Jakab-hegyi szerelvény sem található itt helyben a romok közt, hanem a bakonyai (Baranya megye, szentlőrinci járás) plébániatemplomában van, ahová a XVIII. században, a Rendnek 1786. évi feloszlatása után kerülhetett. Pécs városának 1686. X. 14-i visszafoglalása, s ezzel a török végleges kiűzetése után a kolostort az újjáéledő pálos rend ismét felépíti és betelepíti. De az alig egy évszázadnyi második virágzást a kalapos király 1786-ban megsemmisíti azzal, hogy a Rendet feloszlatja A kolostor épületére a második pusztulás következik. Belső felszerelését elárverezik. Tetőzetét, gerendázatát leszerelik, széthordják, s az így kalapnélküli épületét az évszázadok esője, téli fagya sietteti és a boltozatok bedőlését, s ezzel az épület teljes pusztulását vonta maga után. Így állanak e romok a második pusztulás óta. Második fénykorából, belső felszereléséből két műalkotásról van tudomásom. Mindkettő művészi kivitelű oltárkép. Az egyik, nyilván a kolostorkápolna főoltárképét alkothatta, a Szentháromságot ábrázoló olajfestmény, 3 méternégyzet felületű, Rubensnek napjainkig kiható ábrázolási módjában készült másolat, amely Fekedi (Baranya vm., pécs-váradi járás) plébániatemplomának főoltárát ékesíti. A másik oltárkép a kisvaszari (Baranya vm., hegyháti járás) plébánia melléktemplom oltárképét alkotja. A két és félméter magas olajfestmény Remete Szent Pált ábrázolja, amint a maga ácsolta kereszt előtt térdelve, kezeit mellén összehajtja, ruhája a pálos tradíciónak megfelelően, háncsszövésű. A félhomályban levő barlang-nyílásán kívül derült, napsugaras táj képe tárul elénk, pálmafával és roskadozó gyümölcseivel. E Jakab-hegyi kolostorból származó kép teljesen azonos a Pálosok pesti templomának (ma egyetemi templom) Remete Szent Pál oltárképével, annak ugyancsak művészi másolata. Végül egy teljes oltár maradt fenn a rácvárosi (Pécs külvárosa) plébánia templomában. Ez az oltár a Jakab-hegyi kolostorhoz tartozó szentkúti templomból származik, ahonnan a rend megszűnte után került. Mivel a kistemplomban nem fért el, külön oldalkápolnát építtettek részére, s abban helyezték el. A szentkúti templom azóta eltűnt a föld színéről, csak forrásvize bugyog még ma is dúsan, a pálosok emelte román stílusú nehéz, boltíves foglalata alól. A díszes, oszlopos és párkányos barokk oltár főhelyét a Fájdalmas Szűz szobra foglalja el, primitív kivitele ősrégiségéről tanúskodhat. Egy bíbornok és püspök szobrain kívül Remete Szent Pál szobra kókuszháncsból szőtt köntösében és egy szerzetes alakja csengettyűvel a kezében már igen művészi alkotások. Kisebb olajfestmények és angyalkák szobrai művészi összhangban ékítik az oltárt, amely túlélte a szentkúti templom pusztulását, hogy hirdesse a pálosművészet egykori gazdagságát. Alkonyatra hajlott, amikor a kolostorromokat másodszori felkeresésekor elhagytam. A nap bíborban hanyatlott le a síkság felett, utolsó sugarai a Mecsek csúcsait érték, s halvány pírba vonták be a szürke romokat. A fák törzsei és ágai hosszan elnyúló árnyékot vetettek. Feljött a hold sápadt fényével, s az éj madarai körülröpködték a romokat. De amint az éjszaka után ismét hajnal következik, ezzel az érzéssel, ezzel a reménnyel hagytam el a romokat, hogy ezekre is majd egykor új élet hajnala virrad... (Forrás: palosepiteszet.hu) HUMOR Ellesett párbeszédek Turisták egymás közt - Mondd Mici, jó időtök volt a múltkori nagy túrátokon? - Mi az, hogy jó, remek! Naponta hatszor is átöltözhettem. - Nézd Edömér, ez az a jéghideg forrás, ahol húsz évvel ezelőtt szerelmet vallottál! - Igen, ahelyett, hogy előbb ittam volna... - Na és nyáron sok hegyet megmásztatok a Tátrában? - Még csak azt kellett volna! Így is állandóan szomjaztam, úgy hogy ki sem mozdultam a sörözőből. - Ha én festeni tudnék, mindjárt lefesteném ezt a tájrészletet! - Még szerencse, hogy nem tudsz, így legalább elérjük az utolsó buszt. Turista és a hegylakó Turista: Idefenn minden milyen gyönyörű! Hegylakó: Látná csak az öreganyámat, nem mondana ilyeneket. Turista: Azt mondják, maguk korán halnak ... Hegylakó: Mesebeszéd, az anyósom már elmúlt hetven, de a söprűt még mindig úgy kezeli, hogy sajog belé a hátam. Turista: Milyen kellemes ez a csend idefent! Hegylakó: Igaz, ami igaz, szerencséje van az úrnak, mert nincs itthon az asszony. (Forrás: old98.mtsz.org) HÍREK ■ A koronavírus járvány miatt országosan bevezetett korlátozó intézkedések miatt március közepétől bizonytalan ideig - a korlátozó intézkedések feloldásáig - valamennyi Baranya megyei természetjáró rendezvény: szövetségünk illetve tagszervezeteink, a Mecsekerdő Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényei és az eseménynaptárban szereplő egyéb rendezvények elmaradnak. A korlátozások feloldásáról és a rendezvények újbóli indulásáról a honlapunkon adunk tájékoztatást. Ugyancsak szünetelnek szövetségünk Tímár utcai helyiségében a keddi ügyeletek is. ■ Az MTSZ tájékoztatása a járványügyi helyzettel kapcsolatban (kivonat) Szem előtt tartva a túrázók, a fiatal és az idősebb korosztályt képviselő tagság és a munkatársak egészségét, a Magyar Természetjáró Szövetség vezetőségének is számos olyan döntést kellett meghoznia, ami módosítja a hétköznapok ügymenetét. Ezek az alábbiak: - a személyes ügyfélszolgálatainkat határozatlan időre bezártuk, azonban a honlapunkon (www.mtsz.org /kapcsolatok) közzétett telefonos és e-mailes elérhetőségeinken továbbra is rendelkezésre állnak a kollégák, továbbra is dolgozunk, - a Gerecse50 teljesítménytúrákat átütemeztük 2021 -re, - a Rendezvénytámogatás2020 pályázatunkat felfüggesztettük. A vészhelyzet visszavonása és ezzel egyidejűleg a közösségi programok szervezésének feloldása után a Rendezvénytámogatás2020 kiírási feltételei szerint megvalósított rendezvények támogatását biztosítjuk, - a Jelzésfestés pályázataink online adminisztrációja folyamatos, a határidők változatlanok, néhány könnyítést bevezetünk a pályázók számára, - az MTSZ tanfolyamokat és vizsgákat szüneteltetjük, - a TEKA kártyát és a Kéktúra igazolófüzeteket kizárólag online értékesítjük a www.turistashop felületén, - a Kéktúra igazolófüzetek elbírálását átmenetileg szüneteltetjük, - a túraversenyek idén tavasszal nem kerülnek megrendezésre, - a minősítések esetében a lejáró határidők meghosszabbításra kerülnek, - a kitüntetések felterjesztési folyamata változatlan, a dokumentumokat továbbra is várjuk elektronikusan vagy postai úton április 30-ig megküldeni, - a Tisztújító Választmányi Ülést az érvényben lévő járványügyi intézkedések értelmében valószínűleg nem tudjuk a megszokott keretek között és időpontban megrendezni. Az Elnökség és jogi szakembereink már vizsgálják az esemény lebonyolításának szabályos és jogszerű lehetőségeit. Az eredmények Önök felé történő közléséről gondoskodni fogunk. Vigyázzunk egymásra! Jó egészséget és kitartást kívánunk Mindenkinek! Magyar Természetjáró Szövetség Országos Központ ■ Mecsek Híradó: kiadványunk a járványügyi korlátozások ideje alatt is megjelenik, és olvasható szövetségünk honlapján. Nyomtatott formában a lapszámok - a korlátozások feloldása után, ha ismét megindul az ügyelet - utólag átvehetők keddenként a szövetségben (Pécs, Tímár u. 21.). Virágzó medvehagyma Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.: internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

284. szám & & 2020. december EmCáktúra heCyett Talán ugyanilyen ködös, borús, szürke hétköznap volt 1987. november 26-án, mint ma, amikor Rockenbauer Pál az örök álmot választotta a Naszály északnyugati lejtőjén, nem messze a kéktúra útvonalától. Mi, baranyai természetbarátok különös kapcsolatban vagyunk vele. Hiszen - végakaratának megfelelően - itt nyugszik, a zengővárkonyi gesztenyésben. Sírja halála óta a természetjárók zarándokhelye. Szövetségünk a kezdetektől fogva emléktúrával tiszteleg a természetjáró, világutazó, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője életműve előtt. Sajnos a jelen helyzetben érvényes járványügyi szigorítások az emléktúrát is törölték eseménynaptárunkból. Én azért a mai napon kimentem Zengővárkonyba. Gyertyát gyújtottam, virágot vittem. Hazaérve pedig megnéztem Szabados Tamás: Nekem ne lenne hazám? című sorozatából az .Előttem j ár minden utamon...” című filmj ét. Nézhettem volna mást is. Nemrég készült el Gyenes Károly: Ércnél maradandóbb című filmje. Ennek megnézését azért halogatom, mert Károlytól van egy ígéretünk, hogy közösen megnézhetjük. Eljönne szívesen alkotótársaival a baranyai természetbarátokhoz, s ezt a legutóbb készült filmet megmutatná nekünk. Reméljük, jövőre sor kerülhet rá. Aki szeretne ebben a világban - amely „Roki” filmjeit idézi, vagy róla szól - egy kicsit ma elmélyülni, a YouTube csatornán számtalan filmet, filmrészletet talál. Szabados Tamás filmje (amit a Csorba Győző Könyvtár archivált, s tett közkinccsé) azért is megkülönböztetett helyen áll ezek között, mert vele és az alkotó társakkal évről-évre gazdagító, szép órákat töltöttünk el Zengővárkonyban. Reméljük, lehet majd újra jelen időben beszélni, emlékezni, borozni, énekelni velük. Mert „ha valamikor, akkor most lenne rá a legnagyobb szükség”. Tóth Klára túravezető Tenkes teljesítménytúra Az idei évben a járványhelyzet miatt sajnos elmaradt a megye egyik legnépszerűbb teljesítménytúrája. Megpróbáltuk más formában, a szigorításokhoz igazítani a teljesítés lehetőségét. Az egyéni teljesíthetőséggel november közepéig már több mint 70-en éltek! Ők csak azok, akik a kitűzőt és az emléklapot is kérték. A Dráva TSE honlapján a Tenkes túrát már jóval ezer fölött nézték meg a vírusos időszak beköszönte óta. Köszönjük mindenkinek, hogy nem feledkeztek meg kis hegyünkről és persze rendezvényünkről! Az elmondások alapján leginkább a tavaszi virágok sokasága hiányzott, na meg a hegy leve... Mivel a mostani vírusos helyzet újra romlóban van, az októberig hirdetett egyéni lehetőséget meghosszabbítjuk az év végéig! Ezzel is próbálunk segíteni az egyéni, ill. kiscsoportos túrázást választóknak. A kínált távok: 10-15-20-25-30 km. A térképek az év végéig megtalálhatók lesznek a Dráva TSE honlapján (www.dravatse.hu). Év végéig a kódok megfejtésével még az emléklapot és a kitűzőt is meg lehet szerezni a már előzőleg leírtak szerint. Túrázzatok felelősséggel! Vigyázzatok magatokra, szeretteitekre, túratársaitokra! Ne feledjétek, ahhoz hogy legyen egy jó napotok, a Tenkes turistaútjai pont megfelelnek! atiKA Okostelefonnal a Mecseki Zöldtúrán A Mecseki Zöldtúra az egyik legnépszerűbb túramozgalma a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségnek, sokan járják messzi vidékekről érkezve is. A túraútvonalat, amelyen 101 km-t megtéve „hullámvasútszerűen” járhatjuk végig a Mecsek vadregényes tájait, 2001-ben alakítottuk ki az addig három, különálló zöld sáv jelzésű turistaút összevonásával, összekötésével. Erre az útvonalra 2008-ban indítottuk a jelvényszerző túramozgalmat, mely a kacskaringózó zöld sáv túraútvonal bejárására ösztönzi a túrázókat és a jelvényszerző túramozgalmakat kedvelőket. A túramozgalmat fiatalok és idősebbek egyaránt teljesíthetik. A túra időbeli korlátozás nélkül egyszerre vagy részletekben, az igazoló pontokat fordított sorrendben érintve is teljesíthető. Ez idáig az útvonal végigjárását a megjelölt helyeken bélyegzővel (bélyegzőlenyomattal) kellett igazolni. A kulcsosházaknál az ott található dobozban lévő, az adott helyre utaló bélyegzőlenyomatot kellett a megfelelő helyre beragasztani, a megjelölt vendéglátóhelyeken a vendéglőstől kellet bélyegzést kérni. Azokon a pontokon, ahol nem volt lehetőség bélyegzésre, a helyszínen készült fényképpel vagy a túravezető aláírásával lehetett igazolni a teljesítést. Az igazolóhelyeken történt negatív események (rongálás, bélyegzők eltüntetése, bélyegzőlenyomatok szétszórása, boltok, vendéglők bezárása) miatt más megoldást kellett keresni. Ezért, és az okostelefonok nagyszámú elterjedéséből született meg az ellenőrző pontok QR kódos leolvasásával történő igazolásának a lehetősége: valamennyi ellenőrző ponton QR kódokat helyeztünk el. Az igazolás új módjának bemutatása és a Mecseki Zöldtúra népszerűsítése céljából júliusban két túrát hirdettünk meg az MTSZ „Rendezvénytámogatás 2020” című pályázatának segítségével. Ezt a megoldást csak a GeoGo oldalon regisztrált, és a túrát letöltők választhatják. A technikai részletek megtalálhatók a GeoGo internetes oldalon. Amire figyelni kell: a teljesítés ideje nem kötött, így ha nem folyamatos a teljesítés, akkor a GeoGo fiókból a teljesítés végéig nem szabad kilépni (profil-kilépés!)! A túra megkezdése előtt a mobiltelefon böngészőjével be kell lépni a GeoGo oldalról letöltött Mecseki Zöldtúra oldalára. Útközben használhatjuk a programban lévő térképet, és az ellenőrzőpontoknál az „igazolás” ikonon keresztül a QR kódot beolvashatjuk. A kihelyezett QR kódok pontos helyei a letölthető dokumentumok között találhatók. A QR kódos igazolással kapcsolatban további információ kérhető Nagy Balázstól (® 20/976-5582) A túramozgalom teljesítése továbbra is igazolható a hagyományos módon is. A füzet végén lévő igazoló rovatba kérjük a bélyegzőlenyomatot („nyalókát”) beragasztani és az időpontot beírni! atiKA A pécsiek Teca Mamája: fagyizóval kezdte, végül ő lett a kirándulók kedvence Ha az Éger-völgyben kirándul az ember, akkor először általában a Teca Mama Kisvendéglője jut az eszébe. Nem csoda, hiszen évtizedeken át látták vendégül az arra járókat. A hely maga a házias ízeiről és vidám, családias hangulatáról híresült el és az évtizedek során a város egyik kuriózumává vált. Bár a pécsiek Teca mamája már öt éve csak a háttérből figyeli a vendéglőt, nosztalgiázni mindig szívesen tér vissza a pult mögé. Mar-tonné Horváth Teréz, „Teca mama” portré. Mindenki Teca mamája Martonné Horváth Teréz, vagy ahogy sokan ismerik „Teca mama” 1954-ben született Pécsett. Becenevét először férje kezdte el használni, de végül ez lett a védjegye a mosolygós vendéglátósnak. „Sosem szerettem, amikor Terinek vagy Terikémnek hívtak, egyedül azt a becenevet szerettem, ahogy nagyanyám hívott: Teruskám. Nagyon különleges volt számomra. Majd jött a férjem, aki elkezdett Tecázni és ez végül rajtam maradt” - mesélte el Teca mama. Kezdetek: irodai munkát végzett Teca mama Fontos tudni, hogy Teca mama nem volt mindig a konyha ördöge. Mielőtt még belevágtak volna a vendéglátós életbe, a rendszerváltás előtt irodai munkát végzett. „Mindig azt mondtam, hogy mindenes irodakukac voltam. ” A rendszerváltást követően rengeteg cég és munkahely szűnt meg - ez Teca mama családját is érintette. Ekkor - mondhatni „kényszerből” - kellett választaniuk, hogy milyen irányba indulnak tovább: egy fagyizó mellett döntöttek. 1987-ben vásárolták meg azt a telket, ahol jelenleg is áll a kisvendéglő. Két év alatt el is készült a ház, aminek aljában egy kis fagyizót alakítottak ki. „Rózsavölgyi Karcsi bácsinak volt egy nagyon híres vendéglője, de miután elhunyt, nem maradt nagyon más a környéken. Úgy gondoltuk, hogy akkor megvesszük az ő régi fagyigépét és csinálunk a környékre egy fagyizót.” A fagyi nem volt elég, hambi is kellett az embereknek Az első év után egyre több túrázó és környékbeli kezdte el mondani Teca mamának, hogy a fagyi mellé jó lenne még pár szendvics is. Az egyre növekvő igény hatására végül presszóvá alakították át a helyet 1991-ben. Szendvicsek, hamburgerek, vimpi és sütemények is megjelentek az ekkora már Égervölgyi Presszó névre keresztelt helyen. A környéken közben nyíltak újabb csárdák, éttermek, de egy-két éven belül azok is bezártak. A vendégkör, akik addig odajártak enni, átszoktak az Égervölgyi Presszóba, és többet szerettek volna a szendvicseknél és hamburgereknél. „ Soha nem felejtem el, ’92 húsvét napján jött az isteni szikra: nekem kell egy melegkonyha. ” Ekkora elvégezte a szakács szakmát is a vendéglátós Teca és a hely kapott egy „20 adagos kiskonyhát”. Ez idő tájt Teca lánya is szakács lett, aki ugyanúgy, az immáron már Égervölgyi Teca Mama Kisvendéglőjében dolgozott - egész lett a családi vállalkozás. 1994-re annyira beindult a kisvendéglő, hogy bővíteni kellett a konyhájukat, a 20 adagos konyhából 100 adagosra emelkedtek. Idővel saját képeslapja is volt a kisvendéglőnek, amit a túrázók előszeretettel vásároltak. Átadta másnak a stafétát Megközelítőleg 5 éve adta el Teca mama életének egyik legmeghatározóbb pontját, a kisvendéglőjét. Közel 26 éve volt a család tulajdonában, amelyet végül a nyugdíjkorhatár elértével eladtak. Magát a vállalkozást a szomszéd vendéglátósok vették át, akik jelenleg is jól csinálják a régi családi kisvendéglőt - tette hozzá Teca. Eleinte nehéz volt elengednie Teca mamának a vendéglőt és nagyon hiányoznak neki a vendégek, a régi túrázók. De mindezek ellenére nem bánta meg, hogy végül túladott a családi vállalkozáson. Alkalomadtán visszajárnak barátaival vagy pár korábbi vendéggel mulatni és nosztalgiázni egyet. „Imádom máig a túrázókat, a szívem csücskében vannak, és ki sem tudnak onnan menni. Nagyon sok mindent kaptam tőlük, nekem ők voltak az elsők. ” Jelenleg Teca mama nyugdíjas éveiben sem állt le a munkával, egy magyar cég promotereként dolgozik és mindezek mellett főállásban nagymama is. Egy egész generációt „hizlalt fel” kedvességével és házias ételeivel, ami mellett mondhatni nevelte is az embereket. Ahol tudott segített vendégeinek és a környékbelieknek. Nem hiába szokták őt „Mindenki Teca mamájának” hívni. „Az életemnek egy olyan 26 éve volt ez, amit soha sem fogok elfelejteni, amit itt kaptam az emberektől, a vendégektől. Volt benne bánat is, de leginkább öröm. Soha nem tudom meghálálni azt a szeretet és kedvességet, amit kaptam tőlük.” (Forrás: pecsaktual.hu) (A szerkesztő megjegyzése: Teca Mamát a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége -a kisvendéglő „turistabarát” üzemeltetéséért és a természetjáró rendezvények támogatásáért -2016-ban Aranybakancs Díj kitüntetésben részesítette.) MÚLTIDÉZŐ A volt mecseki „Bauxitbánya”, majd később Mecseki Ércbányászati Vállalat természetjáróinak története „1955. július 1-i hatállyal a Minisztertanács 00-1/1955. sz. határozatával „Bauxitbánya Vállalat” elnevezéssel új állami vállalat alapítását rendelte az uránérc kitermelésére. 1957-től a már csak magyar szakemberekből álló vállalat új neve: Pécsi Uránércbánya Vállalat.” Berta Zsolt okl. geofizikus mérnök, vezérigazgató, MECSEK-ÖKO Zrt. Géber Sándor és Baumann József visszaemlékezései Géber Sándor: 1958-ban kezdtem dolgozni az akkor még titkosított „bauxitbányában”, a Pécsi Uránércbánya Vállalatnál. Érkezésem első napján kimentem a Kürt utcai uszodába, amit az Uránbánya működtetett, és itt szerető barátokra leltem. Vecsey Gyuri, az edző kooptált a szakosztályba és mindmáig kitartottam az úszás mellett. Jártam versenyekre, mígnem kiöregedtem. Arról, hogy a sportkörnek van kiránduló szakosztálya, csak jóval később szereztem tudomást. A Mecseket járva és felfedezve találkoztam olyan turistákkal, mint Lafferton Henrik, Magosi János, Navratil Géza, Kiss Lajos, de még sorolhatnám a többieket is, akikkel sokat túráztam, versenyeztem. Tőlük szereztem sok ismeretet, Géza beavatott a térképismeretbe, tájfutásba is, pontőrködtem a nappali és éjszakai versenyeken. Ez a szimpatikus társaság „be is szippantott”. 1962-ben avatták a Vasas turistaházát Köves-tetőn, ahol a kellemes társaságban újabb ismeretségeket kötöttem. 1965-ben itt volt a megye turistatalálkozója nagy majálissal összekötve és itt találkoztam urános természetjárókkal: Hollós János (könyvelő) szakosztályvezetővel és Baranyai Lászlóval (geodéta), a túrák vezetőjével. Az urános túrázók nem voltak szervezett természetjárók, nem csatlakoztak a megye túramozgalmaihoz. Nem volt éves túraterv, mindig a kirándulásaink végén beszéltük meg a következő túránkat. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete által rendezett országos találkozókra mentünk és ott túráztunk és vettünk részt tájékozódási túraversenyeken. Az öreg Bükk hegységben volt az első ilyen találkozó, amelyre elvittek és ettől fogva rendszeresen elmentem a mecseki túráikra is. 1966-tól már bekapcsolódtunk a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség munkájába is. Részt vettünk néhány természetjáró rendezvényen, ahol pallérozódtam én is és vállaltam szakosztályi túrákat, bár túravezetői vizsgát csak 1971-ben tettem. Egyre több nyílt túrát vezettem, amik közösek voltak a szakosztályi túráinkkal. Bekapcsolódtunk a megye jelvényszerző túramozgalmaiba, jártunk túraversenyekre, vállaltunk útjelzésfestéseket, dolgoztunk a turista úthálózat felújításában. 1971-től egyre több szakosztály jutott turistaházakhoz, de ez nekünk nem sikerült, pedig lett volna Óbányán, Kisújbányán, a Réka-völgyben, de még a Cinke-tanyát sem sikerült megkapnunk. Nem volt a vállalatban hajlandóság, mert az egyik kicsi volt, a másik meg túl messze volt. 1983-ban sajnos a vágotpusztai házat is visszavették Kiss Lajos kezeléséből, ahova pedig mi is szívesen jártunk kertet művelni és a házat szellőztetni. Sok kellemes munkás és túrás napot töltöttünk el a csodálatos és békés környezetben. Egy kicsit a magunkénak is éreztük a sok kellemes élmény miatt. Jól ment a tagságunknak, folyamatosan képeztük magunkat és 1977-re már tíz aranyjelvényes minősítést elért tagunk volt. 1982-ben egy évig jártam honismeret vezetői tanfolyamra, amit sikeresen elvégeztem és a megszerzett tudásommal sok éven keresztül segítettem a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség munkáját. Varga Feri mondása volt a tanfolyamon, hogy: „Az írás az emberiség emlékezete.” Baumann József visszaemlékezése: 1971-ben kezdtem a munkát a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál. Szabadidőmben sokat túráztunk feleségemmel és kislányunkkal. Szüleim a Komlói Bányász Sport Klub természetjáróinál voltak tagok. Látva a különböző jó hangulatú természetjáró rendezvényeket és kedvezményeket, 1983-ban csatlakoztunk az egyesületükbe. Részt vettünk több Országos Bányász Természetbarát Találkozón és megmérettettük magunkat a tájékozódási túraversenyeken. Itt találkoztam pécsi urános turistákkal, akik a DÉDÁSZ-os turista barátaik révén vettek részt a találkozókon, versenyeken. Néhány év elteltével munkahelyemen, a MÉV-nél barátaim és munkatársaim támogatásával megszerveztük a turisták csapatát. Egy év előkészítő munka után 1986-ban elkezdődött a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói közt a természetjárók toborzása és még ebben az évben hivatalosan megalakult a Pécsi Munkás Sport Club Természetjáró Szakosztálya, a PMSC MÉV. Tömegsportos csoportként, a PMSC szervezetének voltunk tagjai és Katzirz Béla volt az összekötőnk. Feliratos pólókat és melegítőket kaptunk az egyesülettől, hogy az országos rendezvényeken méltóképpen képviseljük a klubot. A MÉV biztosította az országos versenyekre és távolabbi túrákra való utazásunkat kisbuszokkal. A vezetőség a tagsággal minden hónapban tartott megbeszélést, ott beszéltük meg a hétvégi túrákat, versenyeket. A vezetőség tagjai Baumann József szakosztályelnök, Rónaki Gizella túrafelelős és Kenderik Magdolna gazdaságfelelős voltak. Egyesületünk taglétszáma egyre növekedett és elérte a 70 főt. Hat fő sikeres bronzjelvényes túravezetői vizsgát tett, akik részt vállaltak a szakosztályi túrák és nyílt túrák vezetésében. Túráinkon általában 10-20 fő vett részt. Egyre jobb eredményeket értünk el az országos és megyei tájékozódási túraversenyeken. Az új Tubes kilátó újjáépítésének pénzügyi támogatásához megrendeztük az első Tubes kilátó tájékozódási túraversenyt, melynek bevételeit felajánlottuk az alapítványnak. Szakosztálygyűléseinket a MÉV munkásszálló Magyaros termében tartottuk minden hónap első hétfőjén délután 16 órakor. Az 1980-as évtől kezdődően az uránérc világpiaci árának kedvezőtlen változása miatt a bányavállalat egyre csökkenő kapacitással végezte tevékenységét. Csökkentették az üzemek és azok dolgozóinak létszámát, egyre több üzem került bezárásra. A dolgozók más vállalatoknál, üzemeknél kerestek megélhetést családjuknak. Ez a létszámcsökkenés a természetjárók létszámát is kedvezőtlenül érintette. 1997-ben bezárt az uránbánya és elkezdődtek a rekultivációs munkák az üzemeknél. Szakosztályunk megmaradt tagjai egy baráti társaságként túráztak tovább és részt vállaltak a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Mecsek Egyesület munkájának segítésében. Géber Sándor, Baumann József ***** HÍREK ■ Elmaradó rendezvények: a koronavírus járvánnyal kapcsolatban országosan bevezetett korlátozó intézkedések miatt november közepétől bizonytalan ideig - a korlátozó intézkedések feloldásáig - valamennyi Baranya megyei természetjáró rendezvény: szövetségünk nyílt túrái és az eseménynaptárban szereplő egyéb rendezvényei, illetve a Mecsekerdő Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényei elmaradnak. Ugyancsak szünetelnek a keddi ügyeletek is szövetségünk Tímár utcai helyiségében. Az elnökség tagjai és munkatársaink telefonon, illetve e-mailben elérhetők (a címlista honlapunk „Bemutatkozunk” oldalán megtalálható). A korlátozások feloldásáról és a rendezvények újbóli indulásáról a honlapunkon adunk tájékoztatást. A Mecsek Híradó a szokásos időpontokban továbbra is megjelenik (olvasható honlapunkon), nyomtatott változatban a példányok - a járványügyi korlátozások feloldása után - utólag vehetők majd át a szövetségben. ■ Balesetmegelőző fakivágások Abaligeten: a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság abaligeti létesítményei - a barlang és a Denevérmúzeum - környezetében veszélyes fák kivágását végezték el novemberben. Az épületek és pihenőhelyek közvetlen közelében álló, illetve azok fölé terebélyesedő faegyedekről egyre gyakrabban törtek le méretes ágak, korhadt ágrészek. A meredek oldalban található, úgynevezett nagyhúzá-sú fák állékonysága bizonytalan. A balesetveszélyes helyzetek megelőzése, valamint az anyagi természetű károk elkerülése érdekében 23 darab faegyed kivágására került sor. Az eltávolított idős fák helyét a már most megjelent természetes újulat (fiatal fák, csemeték sokasága) foglalja el. (Forrás: DDNPI) Rendezvények ♦ január 5., kedd: Természetbarátok Klubja. Magyar Camino - Budapesttől Lé-bényig - Ignátkó Imre előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). FIGYELEM! A program csak akkor kerül megrendezésre, ha a rendezvényekre vonatkozó járványügyi korlátozásokat addigra feloldják! Békés, boldog karácsonyi ünnepeket és szép túrákban, élményekben gazdag, vírusmentes új esztendőt kívánunk valamennyi természetbarát társunknak! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 275. szám 2020. január A Természetbarátok Klubja évzáró túrája December 14-én borongós, kicsit esős és szeles napra ébredtünk. Az idő inkább otthon maradásra csábított, de mi tizenketten bíztunk abban, hogy remek túrázásban lesz majd részünk. Így is lett. Mikor felértünk a Misinára, mindenki elővette zsákjából a sapkáját és a sálját, mert igencsak csípős szél fogadott bennünket. De mire a Lapisra értünk, már kisütött a nap, ami az addiginál is jobb kedvre derített minket. A Lapison és a Sós-hegyi kilátónál is megpihentünk és alaposan szemügyre (és nem csak kizárólag szemügyre!) vettük a hátizsákok üdítő nedveinek tartalmát. A finom pálinkák mellett Imre isteni csokis-chilis forralt borával is kényeztettük magunkat. A Remete-rétig kényelmesen bandukoltunk, majd a műút túloldalán a kék sáv jelzésen felfelé kaptattatunk a hegyoldalban, miközben gyönyörködhettünk a bükkös alját szinte teljesen beborító szúrós csodabogyó bokrokban. De a túra neheze csak eztán következett: a zöld háromszög jelzésű turistaúton Orfű felé haladva jól megdolgoztatott bennünket a sár. Mentünk mi mindenhol: úton, útszélen, az életerős bükkújulatban, csúsztunk, kapaszkodtunk és sokat nevettünk. A műútra kiérve lesétáltunk a Gubacsos kulcsosházig. Addigra nagyjából mindenki letisztogatta cipőjéről a sarat. A kulcsosházban - ahova szintén a jól felázott agyagos talajon keresztül vezetett az út - Varga Jenő, a kulcsosház gondnoka meleggel és „terülj, terülj asztalkámmal” várt már ránk. Mi cserébe vittünk neki egy kis sarat! A hagymás, paprikás zsíros kenyér és a forró tea mellé előkerültek a hátizsákokból a sütemények és a belső meleget adó forralt boros termoszok, pálinkás laposüvegek. A finom falatok mellé bőven jutott a jóízű beszélgetésből is. A csapat egyik fele a korábbi busszal hazament, a kitartó „kemény mag” a későbbi járatot választotta. Mivel a pihenés és a finom falatok után új erőre kaptunk, így lesétáltunk Orfűre és ott szálltunk buszra és jöttünk haza. Köszönöm, hogy velem tartottatok és ne felejtsétek, hogy 2020-ban is lesz Természetbarátok Klubja minden hónap első keddjén, ahova az előadókkal együtt sok szeretettel várlak benneteket. Scheitler Adrienn A Hegyek Napja Ez évben december 15-én, vasárnap rendeztük meg a Hegyek Napja programot a Jakab-hegyen, ahol nagyon jó hangulat volt, s szép számú természetjáró keresett fel bennünket. Talán az eddigi legtöbb, 52 látogató volt, igaz, ehhez Strasser Péter 15 fős csapata (tanítványai és szüleik) is hozzásegített, no meg a gyönyörű kiránduló idő. A rejtvény megfejtésével is legtöbben megbirkóztak. Igazán jó volt látni a sok, térképet bogarászó embert. Schóber Józsiék sült szalonnájának illata és íze gazdagította az élményt. A „törzslátogatók” segítségével Hegyi Feri és kecskéje, valamint az előző évi havas napok emléke is előkerült. A végén - úgy délután egy óra felé - három mohácsi turistával való beszélgetéssel zártuk a programot, akik elmondták, hogy nemrég kezdtek el túrázni, s a rejtvényben előforduló helyeket most majd célba veszik túráik során. Szóval szép volt ez a nap is, akárcsak a szombati, amikor Adri vezetésével barangoltunk egészen a Gubacsos kulcsosházig, s ott Varga Jenő vendéglátásában részesültünk a megújulóban lévő, már igen rendezett belső terű házban. Itt magasröptű ideológiai eszmecserénk során is hosszú utat jártunk be, majd az orfűi közkútnál lemostuk a zöld sávval jelzett úton ránk tapadt sárréteget, és szálltunk buszra a kis tónál. Ilyen volt a hétvége, soha rosszabbat! Tóth Klára Kőbe vésett könyvek Egy napfényes novemberi napon az unokámmal sétáltunk lefelé Kantavár felől Lámpásvölgy irányába. Mivel már lehullottak a levelek, minden tisztán látszott a környezetből. Az őszi esők felélénkítették az aljnövényzetet, amitől sárga és kék virágok tűntek elő. A domborzat szép képet mutatott. Itt egy vízmosás, ott egy leomlás, az úton sárban egy róka tetem. Vajon mi okozhatta a pusztulását? Mivel nem siettünk, betértünk a bezárt tárók helyére. A György-akna emlékkövénél, a volt gépháznál megpihentünk. A keresztülfolyó patak hídján egy érdekességet vettünk észre. Jobban megvizsgálva, egy kőből faragott szobrot láttunk: három nyitott könyv egymásra helyezett formája. Az ismeretlen „szobrász” talán az útikönyvnek tisztelgett, ami segítette az útját a hegyekben, vagy a történelemkönyvnek, ami leírta a bánya történetét, avagy a tudományos könyveknek, amelyek évszázadok óta építik világunkat. Hiába van ma a computer és az internet, a könyvek még ma is társaink. Talán ezt akarta kifejezni a szobrával a „mester”. Mindenesetre nekünk nagy élmény volt a megtalálása! Hegyi József A „TETTYE KAPU” lépcsősorának átépítése A Mecsek Egyesület 1903-ban engedélyt kapott a várostól, hogy új sétautakat építhessen a Mecsek déli oldalán. Ekkor tervezték meg a Szaniszló utat, mely a Balog Károly sétaúttól - a mai Dömörkapui úttal párhuzamosan futó sétaút - a Tettyéig vezetett mintegy 1342 méter hosszan, és 122 lépcsőben végződött. Az út nyomvonalát Suha Rezső városi erdőmester jelölte ki. A sétautat 1904-ben építették meg és adták át a kirándulóknak. Nevét dr. Mócs Szaniszlóról, ciszterci rendi szerzetesről, főgimnáziumi tanárról, a Mecsek Egyesület egyik alapítójáról, választmányának tagjáról kapta. Az út építése akkoriban 1142 koronába került. Az utat adományokból, egyéb bevételekből az 1900-as években a Mecsek Egyesület gondozta csakúgy, mint a többi épített mecseki sétaútját. Az elmúlt évtizedekben a sétaútnak, azon belül is a lépcsősornak és lépcsőtámfalnak az átfogó renoválására nem került sor, csak apróbb javítások történtek a balesetveszélyes részeken. Sajnos napjainkra az erózió és a vandalizmus oly mértékben kikezdte a támfalat és a lépcsőelemeket, hogy a teljes felújítás elkerülhetetlenné vált. 2018 márciusában a BIOKOM Kft. parkerdei részlege összeállított egy komplett felújítási tervet, amely tartalmazta a régi támfal elbontását, egy megerősített alapra épülő új erősebb támfal megépítését, a lépcsősor teljes helyreállítását, a korlátrendszer részleges cseréjét és a megmaradó elemek felújítását. 2018 őszén lezárásra került a turistalépcső, és a hatósági engedélyek birtokában megkezdődött a bontás. Az idei év fagymentes időszakában meg tudtuk kezdeni az új támfal és lépcsősor építését. A felhasznált anyagmennyiségek árulkodnak a munka nagyságáról. Az új terméskő támfal 61 m hosszú, legmagasabb pontján 285 cm-re magasodik az alatta húzódó sétánytól. A bontással és az újjáépítéssel 78 t terméskövet mozgatott meg kézzel a BIOKOM Kft. munkacsapata. A tömedék föld és kavicsanyagok 21,6 m3-t tesznek ki, a stabilizálásra felhasznált acélanyagok összesített tömege 460 kg. A betonanyag mennyisége 32,3 m3. A tájba illő megerősített kőépítmény minden sziklája a Mecsekről származik. A régi támfal elbontott összes eleme visszaépítésre került. A lépcsősor felső harmadában egy pihenőpad került kialakításra, amely a megfáradt turistáknak biztosít pihenőhelyet. A kivitelezés minden munkafolyamatát a BIOKOM Kft. saját munkacsapata, szállító járművei, illetve erőgépei végezték el. A közel 10 hónapig tartó munka során olyan értéket hoztunk létre, amely reményeink szerint évtizedekig fogja a kirándulók biztonságos közlekedését szolgálni, és amely méltán kapja a „Tettye Kapu” elnevezést. A „Tettye Kapu” elnevezés valójában onnan származik, hogy az elmúlt 100 év során ez a terület egyre inkább kezdte átvenni a Mecsek Kapu szerepét. Napjainkban, főként azóta, amióta a Tettye park megszépült, a gyalogos mecseki kirándulók döntően ezt az útvonalat választják a mecseki túráikhoz. Szilasi Tamás erdőgazdálkodási vezető BIOKOM Kft. (Fotó: Strasser Péter) A Tölgyes út újbóli felfedezése Az 1970-es években a Mecseki Erdészet (akkori nevén: Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság) Árpádtetői Erdészete a közjóléti beruházások során valósította meg azt az elképzelést, hogy a Mecsekben a hegy szintvonala mentén a források érintésével összekösse a jelentősebb turisztikai célpontokat és erdei pihenőhelyeket úgy, hogy az út bejárása azok számára is lehetséges legyen, akik erősebb szintemelkedést nem tudnának leküzdeni. A létrehozott útvonalak nagyobb részt szintesen haladnak, és némely helyen legfeljebb 5% emelkedőt tartalmaznak. Így valósult meg pl. a Tripammer-fa és a Kányaforrás közötti 3,5 km hosszú, kék kör jelzéssel ellátott turistaút is, mely a hegy oldalában kanyarog. Molnár István erdőmérnök ötlete alapján egy ennél is hosszabb, és jelentősebb útvonalat is terveztek és valósítottak meg 1973-ban kb. 10 km hosszan, mégpedig a Kis-réttől a Tripammer-fáig, melyet szintén „hegymászás” nélkül lehetett végigjárni. Az út neve Tölgyes út lett, mivel az útvonal nagy részét tölgyerdő borítja, és zöld négyzet jelzéssel látták el. Az út a Kis-rétről indulva keletről megkerülte a 452 m-es névtelen magaslatot, majd keresztezve a piros túra útvonalát, a Lusta-völgy oldalában kanyargózva északi irányban haladt a Sötét-völgy felé. A Kantavári-kőbányát megkerülve jutott el a Rábay-fáig, majd onnan már meglévő, de szintben vezető szekérúton indult dél felé, és három nagy kanyarral kerülte meg a Hármas-forrást. Az Istenáldás-völgyet megkerülve, majd keresztezve a kék kereszt turistajelzést ért el az Andor-forrásig, majd onnan a végpontjához, a T ripammer-fához. Molnár István ötletét csak első lépésnek szánta. Álma volt, hogy egyszer a rövid, mindössze 500 m hosszú mecseki kisvasút ne csak az Állatkerttől a Dömörkapuig szállítson utasokat, hanem alkalmasnak látta a kijelölt Tölgyes utat, hogy azt kiszélesítve a kisvonat a Kis-rét és Tripammer-fa célpontokon át egészen Árpád-tetőig szállítson utasokat. Így sokkal nagyobb turisztikai vonzerőt jelenthetett volna, és nemcsak gyermekek vehették volna igénybe, hanem akár a túrák során is utazhattak volna a kirándulók, hogy gyaloglás nélkül a hegység belsejébe jussanak, majd onnan távolabbi célpontokat kereshessenek fel gyalogosan. Sajnos ez a terv csak az íróasztal fiókjában maradt, és soha nem valósult meg, sőt... A Tölgyes utat a kezdeti években igen sokan járták, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a szakosztályok túraprogramjaiban is rendszeresen szerepelt. Létezése során három (esetleg négy) alkalommal biztosan felfestették, illetve újra festették a jelzéseket. Az első festés a kialakítás évében történt, egy bizonyosan az 1980-as évek vége felé, egy pedig 1995-ben. Ez volt az utolsó felfestés, és a most megtalált jelzések 90%-a ebből az időből valók. 2019-ben a 24 éves jelzések sok esetben - korukhoz képest - igen jó állapotban vannak. (Még szerencse, hogy nem szürkítették le őket, mint ahogy a mostani szabályok megkövetelik a megszüntetett utaknál, különben esélyem sem lett volna a bejárásra, hiszen jelzések nélkül, az alig-alig látható ösvényt képtelenség lett volna követni. A megszüntetett útnak mindkét irányból csak egy-egy jelzése lett leszürkítve.) A Tölgyes út teljes egésze a 30. születésnapját már nem érte meg. Az 1995-ös kiadású „A Mecsek természetjáró kalauza” c. könyv még külön túraajánlatként írja le az útvonalat, azonban 1999-ben megkezdődött, és több éven keresztül folyt a Kanta-vár környéki erdők letermelése. A tarra vágott területek egy-két éven belül elbozótosodtak, elborította őket a szeder, ez a kis ösvény pedig, amin a Tölgyes út volt kijelölve, szinte teljesen elvadult, járhatatlanná vált. A 2001-2002-es jelzésváltozáskor a megyei szövetség kénytelen volt ezeken a szakaszokon megszüntetni a jelzett utat, és a nyomvonal módosításával a Kis-rét - Kanta-vár közötti szakaszon a piros sávval fonódva festették fel a jelzéseket. (A többi szakasz a Tripammer-fa irányában megmaradt, de immár az új, zöld kereszt jelzéssel ellátva.) A Mecsek turistatérképeken utoljára a 2000-es év kiadásán szerepel zöld négyzet jelzéssel az út. Strasser Péter és a megyei szövetség aktivistái 2001-ben, a jelzésváltozáskor még a régi nyomvonalon tervezték a turistaút felújítását, immár Z+ jelzéssel, ám időközben észlelték az út járhatatlanságát, így a 2002-es térképen már a terelőút nyomvonalát láthatjuk Z+ jelzésekkel jelölve. A terelést ideiglenesnek szánták, azzal, hogy a későbbiekben, ha felcseperedik az erdő, és járhatóvá válik ismét az ösvény, akkor számolnak a visszaállítás lehetőségével. Én évekkel ezelőtt többször is megkíséreltem a Kis-rétről indulva az egykori útvonal bejárását, ám az elvadult bozót miatt néhány száz méter után fel kellett adnom a próbálkozást. A Lusta- és Sötét-völgy környéki részekre már nem jutottam el, így akkor nem volt információm, hogy az a rész járható-e. A minap a térképet nézegetve azonban újra eszembe jutott, hogy most már több év is eltelt, meg kellene próbálni bejárni újra a Tölgyes utat. Elképzelésem az volt, hogy most fordított irányból kezdem, így végigjárva azt a részt is, ami a mai napig turistaútként használatos. Árpádtetőről indultam, és kivételesen a műúton tettem meg az utat a Kozári-erdészházig, de már előtte letértem az Andor-forrás völgyébe. Meglepő módon a műút közelében az erdőben műkő padok maradványaira bukkantam. Ezek szerint itt is voltak egykor ülőalkalmatosságok. Az Andor-forrás környezetét megint csak „fenekestől felforgatva” találtam, ráadásul vizet egy cseppet sem adott, pedig a szivattyúházból vízcsobogás hallatszott. A zöld kör jelzésen hamar elértem a zöld kereszt jelzést, ami a jelenlegi Tölgyes út jelzése. A Rábay-fáig gördülékenyen megtettem az utat, útközben megnézve és kitisztítva a forrásokat. (A Hármas-forrás vékonyan csordogált, a Feketekő-forrás éppen csak csepegett.) Sajnálattal állapítottam meg, hogy a Rábay-fát valakik felgyújtották, és kiégett a belseje. Innen még folytatódik a zöld kereszttel jelzett Tölgyes út a sárga kör jelzés elágazásáig, majd onnan 2002-től új nyomvonalon halad. Na, innen jött az erőpróba. Megtalálni és végigkövetni a régi nyomvonalat. Bevallom, elsőre nem sikerült. Mint utólag kiderült, nem vettem észre az innen induló egykori ösvényt. Így egy másik, jól járt erdei úton értem le a Kantavári-forrás völgyébe, de mivel útközben egyetlen régi jelzést sem találtam, ezért rögtön gyanús lett, és a kis tisztástól felfelé induló jelzetlen úton elindultam visszafelé, hogy megtaláljam a régi utat. Egy vadetető felett régi zöld négyzet jelzést pillantottam meg. Tehát, megvan! Sikerült is végig követnem a sárga kör elágazásáig. Innen ismét visszaindultam. Mikor már másodszor értem a Sötét-völgybe, arra a pontra, ahol az első jelzést megpillantottam, valami különöset vettem észre. A töbrök között volt egy, ami más, mint a többi, mert magas földhányások vették körül. Ez nem lehet más, csak egy réges-régi mészkemence. Sejtésem beigazolódott, miután lábammal kissé feltúrtam a talajt. Már a felszínhez közel mindenütt apró mészhabarcsok és kiégett kőzetek darabjai feküdtek. Felette pedig régi kőfejtő nyomaira bukkantam, ahol hatalmas táblákban fekszenek a kitermelt, de már el nem szállított kőtömbök. Üggyel-bajjal folytattam a néha alig látható ösvény bejárást, melyet kisebb szakaszokon benőtt részek nehezítettek, de végül mindenütt átjutottam. A Lusta-völgy nagy kanyarjánál hatalmas kidőlt bükk feküdt. Mögötte ismét egy mészkemencét fedeztem fel. Már rutinos talajátvizsgálás után itt is bebizonyosodott, hogy valóban az. Általában a mészégető helyek közelében több kemence is működött, vagy ahogy elfogyott a közelben a kitermelhető fa mennyisége, újabbat létesítettek pár száz méterrel arrébb, felhagyva a korábbit. Ahogy tovább haladtam, ezen a szakaszon olyan jól és sűrűn voltak láthatók a régi jelzések, hogy néha az az érzésem volt, mintha nem is megszüntetett turistaúton haladnék. Kanta-vár irányában jutottam ki a piros sáv jelzésre. Innentől a túlsó oldalon már sem az ösvényre, sem a jelekre nem találtam. Elindultam ugyan, és követtem itt-ott egy-két ösvényt, vagy inkább csak vadcsapást, de itt nem maradt korosabb fa, az újulaton pedig nincs már jelzés. Áttértem a hegy keleti oldalára, és bár voltak járható utak, ösvények, de nem találtam meg, hogy melyik lehetett a Tölgyes út. A Kis-rét előtt kb. 500 m-re azonban a jelzések újra megjelentek, majd hamar el is tűntek. Itt van még egy teljesen áthatolhatatlan szakasz, ezt felülről megkerültem, majd a Kis-rét előtt még ismét elcsíptem egy-két jelzésmaradványt. Utamat innen még egészen a Tettyéig folytattam, mivel Dömörkapunál egy órát kellett volna várnia a buszra. Örömmel nyugtáztam a mai napot, hogy amit lehetett, megtaláltam az egykori Tölgyes útból. Úgy gondolom, a volt Kantavári-kőbánya feletti résztől, a Sötét- és Lusta-völgyön át a piros sáv becsatlakozásáig némi kis bozótirtással, áglemetszéssel már visszaállítható lenne kb. 2 km hosszban a régi nyomvonal, érintve és bemutatva a két egykori mészke-mencét, melyet talán azok sem ismertek, akik egykor ezen a szakaszon jártak. (Források: Dunántúli Napló, 1973. november 17-i, és egyéb lapszámai, A Mecsek természetjáró kalauza 1995, Mecsek Híradó: 1996. januári, 2001. áprilisi, 2001. szeptemberi és egyéb lapszámai, régi Mecsek turistatérképek. Továbbá köszönöm Berki Zoltán és Strasser Péter kiegészítéseit a témában.) Biki Endre Gábor Három új ősmaradványfajt tártak fel a Mecsekben Mintegy 130 millió éves őskörnyezetből, különleges tulajdonságokkal rendelkező, eddig ismeretlen fosszilis ősmaradványfajokat tártak fel a Mecsekben - tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az MTI-t. A felfedezésről a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézete oktató-kutatójának, Bujtor Lászlónak és szerzőtársának, Vörös Attila Széchenyi-díjas tudósnak jelent meg publikációja Európa vezető őslénytani szaklapjában. Az „Új brachiopoda fajok a Mecsek hegységi Zengővárkonyból” címmel a Cambridge University Press kiadványában, a Journal of Paleontology folyóiratban megjelent anyag nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő az intézmény szerint, magyar kutatók pedig első ízben publikáltak a rangos folyóiratban. Bujtor László az MTI érdeklődésére közölte, hogy a mintákat a zengővárkonyi Dezső Rezső-völgy mészkőrétegeiből gyűjtötték. A tudós szerint a felfedezés jelentősége, hogy a leírt új fajok is alátámasztják azt a korábbi kutatásai alapján feltárt tényt, hogy a mintegy 130 millió éves lelőhely különleges, világviszonylatban is figyelemreméltó őskörnyezet lehetett. Hozzátette: a kutatásban szereplő valamennyi brachiopoda faj példányai az átlagnál 30-70 százalékkal nagyobbak. Mindez olyan, mintha valahol az érintetlen őserdőben ma olyan emberi populációt találnánk, amelynek tagjai 2,2-2,5 méter átlagma-gasságúak lennének. A brachiopodák ma is élő, külső, meszes vázzal rendelkező, kagylókra emlékeztető, de azokkal rokonságban nem álló, néhány centiméteres nagyságú tengeri élőlények, melyek a földtörténet ókorában akkora jelentőséggel bírtak, mint ma a kagylók. A ma ismert kagylók a földtörténeti középkor kréta időszakától kezdve kiszorították a brachiopodákat eredeti élőhelyükről. „Mivel ma csupán néhány száz fajuk él, míg százmillió évekkel ezelőtt több ezernyi, kutatásuk segít megérteni földtani múltunkat, tisztázni szerepüket a múlt élő rendszereiben, s ez segíthet megérteni a jelenben zajló földtani-biológiai folyamatokat is” - közölte a kutató. A három leírt új faj egyike a Dictyothyropsis vogli, amelyet a terület tulajdonosa, Vogl Ferenc tiszteletére neveztek el, ő tette a kutatók számára lehetővé a gyűjtést. A másik, Zittelina hofmanni fajt Hofmann Károly néhai magyar geológusról nevezték el, ő ismerte fel elsőként a krétakori üledékeket a Mecsekben. A Smirnovina ferraria faj elnevezése pedig a zengővárkonyi kicsiny vasérctelepre utal. Bujtor László elmondta, hogy a részeredmény egy hosszú, több évtizede zajló kutatás eddigi csúcspontja. Hozzátette, hogy újabb publikációk készülnek az általa gyűjtött anyag alapján, s azok ugyancsak rangos nemzetközi folyóiratokban kapnak nyilvánosságot hamarosan. Egy ilyen cikk megjelenésétől azt várják, hogy a szélesebb közönség is megismeri ezt a tudományos különlegességet és kutatásaik további finanszírozását vállalja egy szponzor. Forrás: bama.hu Örök érvényű turistajelzéseink Kilencven éves az egységesített útjelzések rendszere Aggastyán korba lépett a Magyarországon használt egységesített turistajelzések rendszere. A GPS és a természetjáró applikációk ugyan fénykorukat élik, azonban sem a digitális fejlődés, sem az elmúlt kilenc évtized nem fosztotta meg az ünnepeltet a természetjárásban betöltött nélkülözhetetlen szerepétől. Hogy megértsük a XXI. századra gyakorolt hatását és létjogosultságát, vissza kell tekintenünk a két világháború közötti évekre. Az elismert geológus, térképész és barlangász, dr. Strömpl Gábor és kollégái 1928-ban heteken keresztül járták az országot adatgyűjtés céljából az Állami Térképészeti Intézet részére. A Börzsöny, a Bükk, a Pilis és a Kőszegi-hegység bőségesen ellátta munkával a térképész csapatot, azonban az időjárási viszontagságok mellett jócskán megnehezítette az életüket a turistajelzések során tapasztalt rendszertelenség. A szóban forgó káosz kiváló példája volt a Bükk, amelynek a területén színekkel, színváltozatokkal, színkeveredésekkel jelölt formák és számok kavalkádjával szembesültek a szakemberek. Ilyen körülmények között igazi kihívás helyett szinte lehetetlenség volt számukra átlátni az adott területek turistaút hálózatát. Ezen okoknál fogva dr. Strömpl Gábor kidolgozta a napjainkban is használt, turista fontossági sorrend szerint egységesített turistajelzés rendszert, amelynek célja nem kevesebb volt, mint megadni a kezdő és gyakorlott túrázónak a magabiztos és biztonságos természetjárás lehetőséget térképpel és anélkül egyaránt. Az új szabálykövető szisztéma funkcióját tekintve vezetésre és tájékoztatásra is szolgált, a használatban lévőre épült, annak egyes elemeit megtartva, az ötletszerűséget és a megtévesztést okozó stigmákat azonban kivezette a gyakorlatból. Megszűnt a szám, maradt a mindenki számára közérthető és a fehér alapra festett, természeti környezetben kirívó színjelölés. A színek rangsorát az útvonalak érdekeltsége határozta meg, azaz az országos jelentőségű fő turistautakat pirossal, a vidéki főutat kékkel, a helyi érdekeltségű mellék-utakat pedig sárgával, szükség esetén zölddel jelölte az új rendszer. A további hangsúlyos változtatások történtek a szimbólumok esetében, így a sáv, a négyzet, a kör, a háromszög, a kereszt és a rom közérthető jelentéssel bír azóta is. Ezzel egyidejűleg fontos megemlíteni a jelzések felfestésére már akkor rögzített szabályokat, amelyek az egyértelmű irányításon és a feltűnőségen túlmenően az ésszerű festékfelhasználást is hivatottak szabályozni. A történelmi időszakok jöttek és mentek, turistaútjaink száma növekszik, a társadalom természetjárásra való igénye változóban van, azonban az egységesített turistajelzéseink rendszere örökérvényű maradt. Forrás: Turista Magazin MÚLTIDÉZŐ Kőbányák és a városépítés Bárány-tető közelében található Pécsett a Kőbánya dűlő. Honnan származik a neve? Volt-e a közelében egykor kőbánya? Régi légi fényképek és régi újságcikkek segítségével gyorsan kideríthető, hogy a Kőbánya dűlő neve nem véletlen, a környéken valóban működött egy kőbánya: a Báránytetői kőbánya. Tíz év alatt hatalmas méretű darabot hasítottak ki a Mecsek oldalából. Ezekben az években még ez a terület nem volt sűrűn beépítve. A kőbányát a Baranya megyei Építőipari Vállalat üzemeltette és használta fel az itt kitermelt követ. 1980 körül a termelést befejezték és elkezdődhetett a bánya nyomának eltüntetése. Első lépésben a városi építkezéseknél kitermelt földet lehetett itt lerakni. Sajnos bekövetkezett az, ami sok helyen megfigyelhető, a lakosság szeméttárolónak kezdte használni a hatalmas gödröt. De végre eljött a kőbánya rekultivációjának az ideje. Az 1990-es években parkosították, később játszóteret is létesítettek a volt bánya területén. Tehát a válasz: a Kőbánya dűlő név a már megszűnt és rekultivált Báránytetői kőbányára utal. Pécsen és környékén még nagyon sok helyen működött kőbánya. A Tettyén, a Havi-hegy mellett, a Székely Bertalan úton, a Makár-hegy közeli úgynevezett "Pappbánya", de természetesen még számos helyen. A kőbányák története általában nem izgalmas, amennyiben befejezték a termelést, a várostól távolabbi bányákat bezárták és úgy hagyták, ahogyan volt. Pécs terjeszkedésével azonban előfordult, hogy a valamikor távoli bánya a város beépítendő területére került. Ezeket ekkor általában betemették és rekultiválták, ma már általában nyomuk sincs. Sokan még emlékezhetnek a Tettye északnyugati sarkában működő kőbányára. A bányában valamikor 1950 körül újra elindult a termelés, épültek lakótelepek, növekedett a város és az építkezésekhez sok kőre szükség volt. Az 1950-es és 1960-as években Meszesen, majd Uránvárosban sorra épültek a bányászlakások, az előbbi helyen a szénbányák dolgozóinak, az utóbbi helyen az uránbányászoknak. Az 1980-as években a tettyei kőbányát is felhagyták és elkezdődött a terület rendezése (napjainkban a helyén a tettyei kutyafuttatót találjuk). Ezzel a tettyei kőbányászat több mint kétezer év után megszűnt. Ez így talán túlzásnak tűnik, de az ember egyszer megbontotta a Mecsek oldalát. Mikor? A pontos dátumot nem ismerjük, de az biztos, hogy a római építmények kőanyaga innen való, a Tettye-fennsíkról. A remekbe faragott szarkofágok köve hófehér mészkő, mely a Tettye szomszédságából, a Havihegy oldalából ered. A római idő után a szegénység századai következtek, így kevés követ használtak. De eljött az a kőbányászat "fénykora"! A vaskos középkori épületfalak és a középkori városfal megépítéséhez már elképzelhetetlen mennyiségű mészkőre volt szüksége Pécsnek. Ezt az irdatlan mennyiségű, építkezésre alkalmas mészkövet a Tettyéről bányászták ki és szállították a városba. Pontosan hol volt ez a kőbánya? Ez maga a Tettye-fennsík, a Tettye a romokkal! Ugyanis a Tettye egy hatalmas bányaudvar! A Tettye-fennsík fölé emelkedő sziklafalakat nem a természet, hanem az ember hozta létre. Sok-sok éven át a Tettye mint egy hatalmas seb tátongott a Mecsek oldalában, miután a városfal elkészült (12-15. század). A 16. században Szatmári György püspök rendezteti a Tettye-fennsíkot. Ekkor a városnak már nem volt szüksége olyan sok kőre, így más szerényebb méretű kőbányák kielégítették már a város igényét. Szatmári Györgynek a táj megtetszhetett, mert a simára egyengetett Tettyén - a régi bányaudvar helyén - gazdag itáliai urak módján emelteti gyönyörű reneszánsz palotáját, a zuhatagos Tettye-patak közelébe. A palota alatti területen csodás parkot, függőkertes paradicsomot hoz létre. A kertet és annak szépségét még Evlia Cselebi híres török utazó is megemlíti magyarországi utazásairól szóló könyvében (1660-1664). A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, a Tettye elnevezés is innen származik, mivel a török derviskolostor neve "tekke". Forrás: regipecs.blog.hu HÍREK ♦ Nyílt túrák: elkészült a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2020. évi nyílt túráit tartalmazó programfüzete, melyet a januári nyílt túrákon, ill. keddenként délután a szövetségben (Pécs, Tímár u. 21). lehet megkapni. ♦ Természetjárók elismerése: szövetségünk elnöksége a 2020. február 8-án tartandó küldöttgyűlésen ismét szeretné megköszönni az aktív természetjárók - egyesületüket, vagy a szövetséget segítő - munkáját. Kérjük tagszervezeteinket, hogy az elismerésekre a javaslataikat - rövid indoklással - 2020. január 21-ig juttassák el Tóth Klára elnöknek e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), vagy adják le személyesen a szövetségben. ♦ Egyéni túrapontverseny: kérjük a tagszervezeteinket, hogy azon tagjaik névsorát, akik 2019-ben 1000 túrapont felett teljesítettek, és a túrapontversenybe szeretnének benevezni, 2020. január 21-ig juttassák el Jancsi Attilának e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), az életkori kategória (50 év fölötti, ill. alatti férfi, ill. női) megjelölésével. A kategóriák első három helyezettjeit oklevelet kapnak, melyeket a februári küldöttgyűlésen adunk át. ♦ Beszámolók: kérjük azon tagszervezeteinket, amelyek szeretnék a 2019. évi tevékenységükről szóló beszámolót közzétenni, küldjék azt el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre január 21-ig, így azt a Mecsek Híradó februári számában megjelentetjük. Rendezvények ♦ január 7., kedd: Természetbarátok Klubja. Vaddisznók a városban - Nagy Gábor (DDNPI) előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). ♦ január 11, szombat: „Télies Mecsek 35, 16; Hó-PITE 10” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs - Éger-völgy, Teca mama kisvendéglő, 6.30-8.00 (35 km), 8.00-10.00 (16 km), 8.00-11.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1600, 1400, ill. 1200 Ft/fő (diákoknak, ill. Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János (S 30/993-8595). ♦ január 17., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. Túra az egészségünkért -Őri Zsuzsanna előadása. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ♦ január 29., szerda: Ötórai beszélgetések. Vidám történetek erdőn, mezőn - Müller Nándor vetítettképes előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. Pécs, Rét u. 8., időpont: 17 óra. ♦ február 4., kedd: Természetbarátok Klubja. Egy csipet Kaukázus, és amit még láttunk - Varga Jenő előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► január 11., szombat: X. Desztinációs túra - „Hegyen-völgyön-tóparton”. Útvonal: Tekeres - Kovácsszénája - Orfű, Medvehagyma-ház (12 km, szintemelkedés: 100 m). Találkozás 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson, a 23-as kocsiállásnál (a busz 7.30-kor indul Orfűre). Túravezető: Baumann József (S 20/474-7151). ► január 18., szombat: „Téli barangolás Sikonda környékén”. Útvonal: Sikondai tavak - Sikonda - Cifra malom - Kőlyuk - Zsidó-völgy - Vágotpuszta - Kecskehát - Kőlyuki betérő (12 km, szintemelkedés: 327 m). Találkozás 9 órakor a Komló, Sikondai elágazás autóbusz-megállóban (elérhető Pécsről a távolsági autóbuszállomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor induló kaposvári autóbusszal). Túravezető: Schóber József (S 20/437-8314). ► január 25., szombat: „Barangolás a Fekete István Emlékösvényen”. Útvonal: Ba-kóca - Hollófészek - Nagymáté - Felsőkövesd - Alsókövesd - Bakóca (13,5 km, szintemelkedés: 350 m). A program része Bakócán a Sáfrány Géza Fazekas Múzeumban berendezett Fekete István Emlékszoba megtekintése. Találkozás 8 órakor Bakócán, az autóbusz-fordulóban (a pécsi vasútállomásról 6.46-kor indul vonat Dombóvárra, amelyről Godisa vasútállomáson kell leszállni, majd buszra átszállni 7.44-kor). Hazatérés a 13.05-kor, vagy 15.05-kor induló buszjárattal. Túravezető: Markesz István (S 20/772-0330). ► február 1., szombat: „Balázs-napi tekergések”. Útvonal: meglepetés! Táv: kb. 12 km. Találkozás 7.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásánal, a komlói busznál (az autóbusz 8.00 órakor indul). Túravezető: Nagy Balázs (S 20/976-5582). ► február 2., vasárnap: „Zengő kerülő”. Útvonal: Pécsvárad, kollégium - Komlós-tető - Püspökszentlászló - Hosszúhetény (12,5 km, szintemelkedés: 360 m). Találkozás 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásánál (az autóbusz 9.00 órakor indul). Túravezető: Becze László (S 30/172-2821). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► január 12., vasárnap: „A Keleti-Mecsek ritkábban járt útjain”. Útvonal: Hosszúhetény -Völgyi-rétek - Kis-tóti-völgy - Pusztabánya - Csengő-hegy - Csengő-lak - Pap-rét - Pusztabánya - Köves-tető, autóbuszmegálló (kiszállási lehetőség) - Hársas-tető - Petőfi-akna (14 km, szintemelkedés: 350 m). Találkozás: Hosszúhetényben a Községháza autóbuszmegállóban 9.30-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 9 órakor indul a busz). Hazatérés: Kövestetőről 11.31 és 12.28-kor indul a busz, mely Pécsre 12.03 és 13 órára érkezik. Petőfi-aknáról minden óra 29-kor indul a 14-es helyi járat a Főpályaudvarra. Túravezető: Becze László. ► január 19., vasárnap: 2. nosztalgiatúra + disznótoros falatkák kóstolója. Útvonal: Liptód -Kálvária-domb - Bildstock - Kirchofgraben - volt Ignác Stockbrunn - Kispuszta -Liptódpusztai-völgy - Váralja - Kátolyi modern pincesor - Kátolyi elágazás (12 km, szintemelkedés: 320 m). Találkozás: Liptódon a buszfordulóban 10.15-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 10-es kocsiállásról 9.15-kor indul a busz a Babarci elágazásig, onnan tovább Liptódra 10.02-kor). Hazatérés: a Kátolyi elágazástól 15.51-kor indul a busz, mely Pécsre 16.43-kor érkezik. Túravezető: Markesz István. ► február 1., szombat: „Kincskereső túra Koszonyára”. Útvonal: István III. akna -Andorlaki-tó - Andorlaki-forrás - Andorlaki-vadászház - Hármas-bükk - Kincskeresőforrás - Hársas-forrás - Hármasbükk-forrás - Koszonya-tető - régi bányavasút - Hármas-akna - Somos-tető - Határ-tető (13 km, szintemelkedés: 280 m). Találkozás: István III. akna autóbusz-megállóban 9.25-kor (Pécsről a Budai Állomásról 9.10-kor indul a 12-es helyi járat). Hazatérés: Határ-tető megállóból minden óra 10 és 40 perckor indul autóbusz Pécsre, a menetidő 28 perc. Túravezető: Hicz Attila. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ■ január 7., kedd: Túra az egészségünkért - Cserma-aljai fák között. Indulás: a 8.00 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ■ január 12., vasárnap: „Tél a Nyugat-Mecsek fái között”. Útvonal: Árpád-tető - Tripammer-fa - Letics - Fehér-kúti kulcsosház - Tölgyes út - Andor-forrás -Tripammer-fa - Árpád-tető (10 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ■ január 19., vasárnap: „Jégcsap-túra”. Útvonal: Zobákpuszta - Hidasi-völgy - Csurgó -Pusztabánya - Csengő-hegy - Zobákpuszta (10 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (S 30/371-4545). ■ január 21., kedd: Túra az egészségünkért! - A Széki malomtól Sikondáig. Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ■ január 26., vasárnap: „Barangolás a szendergő Püspökszentlászlón”. Útvonal: Hosszúhe-tény - Püspökszentlászló - Zobákpuszta (9 km, szintemelkedés: 150 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Németh Margit (S 30/ 508-4419). DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. További információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. ► január 11., szombat: „Vágjunk bele” - jelvénygyűjtő túra. A túrán a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben található erdőrészletekben folyó erdőgazdálkodásba nyerhetnek bepillantást a résztvevők. A séta közben sor kerül a faanyagok fafajonkénti bemutatására is, illetve hasznos információk hangzanak el a tűzifa vásárlásról, kezelésről, illetve a helyes tüzeléstechnikáról is. A túra végén szalonnasütésre is lehetőség lesz. Helyszín: Nagybajom-Homokpuszta, tanösvény indítótábla (61-es út 147-es km-tábla), időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 6 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

280. szám & & 2020. június-augusztus „Újrakezdés” A járványügyi korlátozások enyhítésével újra lehetőség van csoportos túrák szervezésére, így május végétől szövetségünk ismét meghirdeti a tervezett nyílt túrákat. A zárt téri rendezvények egyelőre még szünetelnek, s ugyancsak kérdésesek a teljesítménytúrák, melyeknek rendezői maguk döntik el, hogy a nyári időszakban megrendezik-e azokat, illetve „pótolják-e” a járvány miatt tavasszal elmaradt túrákat. Ezért a teljesítménytúrákról a Mecsek Híradóban még nem írunk részleteket, kérjük, figyeljék honlapunkat (www.baranyatermeszetbarat.hu), illetve a Teljesítménytúrázók Társasága honlapját (www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) az aktuális információkért. Szép nyári túrákat, jó egészséget kívánunk mindenkinek! Strasser Péter szerkesztő A Tenkes teljesítménytúrák 2020. évi teljesítésének lehetőségei A koronavírus járvány miatt április 4-én elmaradt Tenkes teljesítménytúrákat májusban terveztük pótolni. Sajnos még a kijelölt pótnapon sem lehetett megrendezni a túrát, ezért a rendező egyesületek vezetése az alábbiak szerint döntött: Az idei Tenkes teljesítménytúra teljesítését egyénileg bejárt túrával is elismerjük. Ezzel végrehajthatóvá válik a „Tenkes triatlon” és a „Baranya teljesítménytúrázója” túramozgalom is. A túrát öt távon rendezzük meg. Várhatóan június 1-től a Dráva TSE internetes honlapján (www.dravatse.hu) elérhetővé válnak az útvonaltérképek, a gpx fájlok és a kódok. Mit kell tenni, hogyan kell igazolni a túra teljesítését? A túra előtt a honlapról válaszd ki a túrádat, és töltsd le a túrához tartozó ellenőrzőpontok kódjait! A kódok az ellenőrzőpontok környezetével összefüggő kérdések lesznek, amelyekre csak akkor tudsz válaszolni, ha jártál a helyszínen. Ezeket a válaszokat, és a teljesítés időpontját kell elküldened a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre. A teljesítés időpontja fontos, mert a kódsorokat változtatni fogjuk! A honlapon csak az adott időszakhoz tartozó „kódok” lesznek fent (pld. érvényes június 1-15. között). Egy kódsorral csak egy túra teljesíthető. A teljesítés elismeréseként adunk egy névre szóló oklevelet, és a teljesítés számához igazodó kitűzőt. A túra részvételi díja - távtól függetlenül - 400 Ft, melyet a kitűző átvételekor kell kifizetni. Az átvételt a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen tudod egyeztetni. A Tenkes teljesítménytúra ilyen módon 2020. szeptember 15-ig teljesíthető! Triatlon kártyát 600 Ft-ért az Éjszakai Tenkesen (augusztus 8.) tudsz vásárolni, ehhez kell a fent említett túra teljesítése is. A kitűzők eddigi sorozata a 20x kitűzővel véget ér, technikai okok miatt más kitűző rendszerre fogunk áttérni. Vannak azonban, akik szeretnék a hiányzókat összegyűjteni, ezért többször is végig lehet járni bármelyik kiajánlott távon az útvonalakat. Javasoljuk, hogy ezzel csak a már tíz teljesítést meghaladók próbálkozzanak. Amennyiben az elmúlt 20 évben meg voltál elégedve a rendezvény színvonalával, az idei elmaradt túra után ezzel a teljesítéssel is támogathatod a rendező egyesületeket! Túrázz felelősséggel, vigyázz magadra és szeretteidre! Tenkes rendezők Ismét „Elindultunk egy úton...” A komló Kenderföldi Természetjárók sikere A Magyar Természetjáró Szövetség és a Baptista Szeretetszolgálat a 2019-2020-as tanévben is megrendezte az „Indulj el egy úton...” elnevezésű országos természetismereti-turisztikai vetélkedőt, melynek alcíme „Kalandok a kéktúra útvonalán” volt. A vetélkedőt általános iskolások számára rendezték, három korcsoportban (3-4., 5-6. 78. osztály). A verseny külön értéke, hogy határon túli magyar gyerekek is részt vesznek rajta. A komlói Kenderföldi Általános Iskola természetjáró tanulóival, a „Kenderföldi Természetjárókkal” immár harmadik éve nevezünk a versenyre, ezúttal két hatodik osztályos csapattal. Az előző két évben sikerült jól szerepelnünk: két éve egy nyolcadik osztályos csapattal indultunk, akik 2. helyezést értek el, tavaly két ötödikes és egy nyolcadikos csapatunk mindegyike bejutott a legjobb tíz csapat közé, a döntőbe. Ilyen előzmények után 2019 őszén nagy lelkesedéssel vágtunk neki a két tavalyi (akkor ötödikes, ebben a tanévben már hatodikos) csapatunkkal az 5-6. osztályos kategóriában: a lányok csapata a „Csíkos Medvelepkék”, míg a fiúké a „Kék Sáv” nevet viselte. A rendezők ez évben már a nevezést is „természetközelivé” hozták: a versenyre való nevezésnek ugyanis az volt a feltétele, hogy minden csapatnak el kellett ültetnie egy facsemetét a lakóhelyén, és ezt fényképpel dokumentálni. Ebben segítségünkre volt a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete, ahonnan két ezüsthárs csemetét kaptunk, melyeket az iskolánk udvarán ültettek el a gyerekek. Ezúton is köszönjük a segítséget (a facsemeték szépen hajtanak!). A verseny ezúttal is három fordulóból állt, melyet a legjobb csapatok számára egy online elődöntő követett volna, s aztán a döntő Monostorapátiban. A vetélkedőben tovább folytatódott a virtuális kéktúra vándorlás, ezúttal a Bakony és a Balaton-felvidék tájain. A három fordulóban nagyon változatos feladatokat kellett megoldani a gyerekeknek: térképolvasással, az érintett tájak turistaútjaival, állat- és növényvilágával, történelmi emlékekkel kapcsolatos, valamint irodalmi vonatkozású kérdések, de voltak geológiai, kőzettani feladatok, valamint a Balatonnal és annak élővilágával, és a természetvédelemmel kapcsolatos feladatok is. A gyerekeknek rajzokat is kellett készíteniük, valamint verseket, történeteket írniuk (hogy csak egy példát említsek érdekességként: az egyik fordulóban a balatoni halászat is téma volt, amiben szerepelt a garda halászatának a története is, és egy fogalmazást kellett írni „Ha én garda lennék” címmel, a garda szemszögéből leírva, hogyan élhette meg a hal a rá váró veszélyeket). Ez évben is - gyakorlati feladatként - minden csapatnak teljesíteni kellett egy túrát is lakóhelye környékén, „Kiss Péter próba” néven (emlékezve a tragikusan elhunyt kiváló két magyar hegymászóra, Erőss Zsoltra és Kiss Péterre), és a túrát dokumentálni, valamint illusztrálni rajzokkal vagy fényképekkel. Mi januárban a Pécs, Bálics-tető -Remete-rét - Büdös-kúti kulcsosház (Baranyai Természetjárók Panteonja) - Spirál víznyelő-barlang - Orfű, Mecsek Háza - Vízfő - Vízfő tanösvény - Orfűi-tó útvonalon teljesítettük a túrát, melyen a versenyzőkön kívül más gyerekek és szülők is részt vettek. A túrázók sok érdekeset láthattak-tanulhattak a túra során a mecseki barlangokról, az orfűi tórendszer létrejöttéről, a Vízfő-forrás vizének egykoron Komlóra juttatásáról, és a Büdös-kúti panteonnál a baranyai természetjárás történetéről. Természetesen a rajzos, írásos feladatok és a Kiss Péter próba is beleszámítottak az összesített pontszámba. Aztán a harmadik forduló után, márciusban - mint az élet minden területén - hirtelen közbeszólt a „koronavírus”, és mindent felülírt. A veszélyhelyzet kihirdetése, az iskolák bezárása és a lakhelyelhagyási tilalom bevezetése után már látható volt, hogy a verseny döntőjének a megrendezésére semmi esély sincs. Ekkor a rendezők korrekt és „gyermekbarát” döntést hoztak: hogy ne vesszen kárba a gyerekek eddigi - nem kevés - munkája, úgy döntöttek, hogy mindenképpen befejezik a versenyt, és a döntőt megrendezik „online” formában. Így aztán - az addig legjobban szereplő csapatok számára - az elődöntőnek tervezett forduló döntővé lépett elő. Sajnáltuk, hogy a kétnaposra tervezett döntőt Monostorapátiban nem lehetett megrendezni, biztos nagy élményről maradtak le a gyerekek, de hát a járvány ezt is keresztülhúzta. A rendezők az eredményhirdetést is „online” formában ígérték május 15-ére. Mivel a harmadik forduló után mindkét csapatunk nagyon jó pontszámmal az élmezőnyben szerepelt, bíztunk benne, hogy a döntő feladatsorát is sikerült jól megoldani, és a zsűri a rajzos, írásos feladatokat és a Kiss Péter próbát is jól értékelte. Május 15-én délután aztán megjelentek az eredmények a kéktúra honlapján: Csíkos Medvelepkék csapatunk megnyerte a vetélkedőt, és még különdíjat is kaptak, Kék Sáv csapatunk pedig harmadik helyezést ért el. A csonka befejezés ellenére is nagy élmény volt ebben a tanévben is virtuálisan végigbarangolni az Országos Kéktúra egy újabb szakaszát; a feladatok változatosak, érdekesek, izgalmasak voltak, sok mindennek kellett utánajárni a gyerekeknek, és sok új ismeretet szerezhettek. A következő tanévben is folytatjuk, és ismét „elindulunk egy úton...” Strasser Péter Kenderföldi Természetjárók Mecseki Zöldtúra - kicsit „modernebben” A Mecseken keresztülmenő országos és regionális túramozgalmak (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, Dél-dunántúli Pirostúra) harmadik, „helyi tagja” a Mecseki Zöldtúra. Az út a maga 100 km-es hosszával a Mecsek leghosszabb túramozgalma. A túramozgalom teljesítésének az igazolása jelenleg az igazoló füzetbe történő bélyegzésekkel (pl. bolt, vendéglő stb.), vagy a kihelyezett dobozokban található bélyegzőlenyomatokkal („nyalókákkal"), illetve a helyszínen készített fényképekkel történhet. A bélyegzőlenyomatok pótlása évek óta nehezen megoldható: vannak olyan helyek, ahol hatalmas mennyiség is pillanatok alatt elfogy. Az országban már egyre több helyen találkozhatunk a helyszíni bélyegzésénél korszerűbb igazolási módszerekkel. Egyre többen használnak túrázás közben mobiltelefont, részben tájékozódásra, részben a túramozgalmak igazolására. Ehhez a megoldáshoz csatalakozva a Mecsekben is elindítjuk a Mecseki Zöldtúra QR kódos igazolását. Május közepén kihelyeztük a QR kódok kis tábláit a megfelelő helyekre, az igazolási pontokra (Pécs-Vasas, Koszonya-tető, Kőlyuk, Éger-völgy, Orfű -Mecsek Háza, Lóri, Sikonda, Kisvaszar, Pusztabánya, Mecseknádasd), így hamarosan mindenki használhatja a GeoGo rendszerén keresztül az útvonal teljesítésének igazolását (még technikai finomítások vannak vissza). A pontos részletekről, és az indítás dátumáról a szövetség honlapján adunk tájékoztatást. A GeoGo túrázásról többet a https://geogo.hu/ oldalon lehet megtudni. Ahhoz, hogy ezt az igazolási formát minél többen megismerhessék, egy - előzetes tájékoztatásból és két túrából álló - programsorozatot indítunk. A túrákat megelőző tájékoztatón, illetve a két túrán a túravezető segítséget nyújt az okos telefonos igazoláshoz (regisztráció, adatok letöltése, az igazolás módja). A program részletei: Túra előtti tájékoztatás (igény szerint): Időpont: július 7., kedd Helye: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár utca 21.) Az előzetes tájékoztatón bemutatjuk az okos telefonnal történő igazolás módját és az ehhez szükséges regisztrációt, megcsináljuk az adatok letöltését. 1. túra Időpont: július 11., szombat. A túra útvonala: Pécs-Vasas - Vasasi-árok - Hársas-forrás - Koszonya-tető - Sugói-rét - Rigó-kút - Hősök tere (15,5 km, szintemelkedés: 425 m). A túra közepes nehézségű. Túravezető: Nagy Balázs (® 20/976-5582), email: admin@baranyatermeszetbarat. hu 2. túra Időpont: július 18., szombat. A túra útvonala: Hösök-tere - Tripammer-fa - Kőlyuk - Zsidó-völgy - Lapis - Isten-kút (14,4 km, szintemelkedés: 410 m). A túra közepes nehézségű. Túravezető: (szervezés alatt). Mindkét túrára a szükséges felszerelés: túrabakancs (a sportcipő átázik, nem tartja a bokát, nem védi alulról a talpat a kövektől, csúszik), és kamásli, réteges öltözködés, esetleg túrabot (kíméli a lábat, és több izmot mozgat meg, mint a bot nélküli túrázás), valamint hátizsák, az egész napos víz és élelmiszer mennyiség hordozására. A túrákon nem feltétel az okos telefon megléte, de akinek van, hozza magával! A túrák tömegközlekedéssel elérhetők. A túrák találkozási helyeinek és pontos indulásának idejét szövetségünk honlapján (www.baranyatermeszetbarat.hu) közzétesszük. Bővebb információ a túravezetőtől! Nagy Balázs MÚLTIDÉZŐ Vándortábori történetek (Az 1980-as, 90-es években virágzott a vándortábori mozgalom hazánkban, ami aztán - különböző okokból - sorvadni kezdett, majd szép lassan elhalt. Mi, régi vándortábo-rozók sokszor nosztalgiával gondolunk erre az időszakra. Aztán néhány évvel ezelőtt újjáéledt a vándortáborozás - igaz, kicsit más formában, rövidebb útvonalakkal, és nem annyira „nomád módon”, mint annak idején, de mindannyiunk nagy örömére, mégiscsak „kicsalva” sok-sok gyereket az erdőbe. Ma már ismét kilenc különböző hegységben, kilenc útvonalon lehet elindulni eredi vándortáborokba. Az alábbi írást Gida Tibortól, az egykori Mecsek Vándortábor útvonalfelelősétől kaptuk, aki hosszú évekig gondozta a mecseki vándortábori útvonalat és az állótáborokat.) Működött egykoron a Mecsekben egy Mecsek Vándortábor - az ország 44 vándortáborának egyike -, valamint két állótábor (Éger-tetőn és Zobákpusztán), évente mintegy 1200 gyereknek biztosítva a nyári szünetben a természeti környezetben eltölthető táborozás lehetőségét. A jó program megszervezése érdekében minden szezonkezdés előtt tartottam a megbízott táborvezetőknek egy ún. „felkészítőt”, melynek során megnéztük mindegyik táborhelyet, stb. (ezt a „stb”-t majd egy táboroztatással kapcsolatos következő írásomban bővebben kifejtem). Most más történetekről írok. Az „állótáborok” (másképp: „100 fős táborok”) felkészítőjére személygépkocsikkal jöttek a csapatvezetők. A pécsi találkozás után Orfűre igyekeztünk. A konvoj elején én haladtam, és vezettem a megszokott módon. Remete-rét közelében már többen lemaradtak, így leálltam és bevártam őket, majd tovább indulva az orfűi elágazásnál újra be kellett várni őket, amit nem értettem, de az orfűi táborhelynél már kiderült a probléma: kértek, hogy a továbbiakban lassabban haladjak, mert a hegyi utak nekik szokatlanok, és ezért maradnak el tőlem (ezek a csapatvezetők Szarvasról, Csongrádról és Bácsbokodról jöttek). Így hát a továbbiakban lassabban és körültekintőbben haladtunk. Más eset: a zobákpusztai táborozóknak felhívtam a figyelmét, hogy a túráik során semmiképpen ne hagyják ki Püspökszentlászlót. Érdekességképpen említettem nekik a kápolnát, az arborétumot, Szent László szobrát, de hogy az egész együtt „érthető legyen”, mondtam nekik, hogy keressék Mária nővért! A gyerekek azt mondták, hogy nekik elegük van a templomokból, kápolnákból, de hát a gyalogtúra magába foglalta Püspökszentlászlót is. Így aztán megkeresték Mária nővért, aki egy nyugdíjas apáca volt, amúgy valaha tanítónő Kiskunfélegyházán. A táborvezetők elmondása szerint a gyerekek tátott szájjal hallgatták végig a nővér mondókáját a püspöki vadászkastélyról, az arborétumról és Szent László legendájáról. És még egy érzelmesebb történet: minden csapatvezetőtől érkezés előtt kértem egy előzetes létszámot telefonon. Egy-egy vándortábori turnus létszáma 30-35 fő lehetett. Az egyik faluból a vezető nem tudta a minimális létszámot biztosítani, jelezte, hogy hárman megbetegedtek. Volt ugyan egy „póttag”, aki szeretne eljönni, de egy égetni-való gyerek, az iskola legrosszabb magaviseletű tanulója, akit nem szeretne elhozni. Az érkezés napján meglátogattam a csapatot, és mondta a vezető tanárnő, hogy ketten meggyógyultak, és hogy teljes legyen a létszám, a hiányzó helyre elhozta hát a „rosszfiút” is. Javaslatomra Pécsről minden csapat busszal utazott fel a Misina tetőre, majd onnan gyalogoltak Orfűre, a legendás „Manci mamához” (Manci néni volt az orfűi vándortábori szálláshely gondnoka. A szerk.) Akkor még a Kossuth térről indultak a helyi járatú autóbuszok. Az említett csapat nem fért fel az autóbuszra, így a sofőr kért egy pótjáratot, ami várhatóan 25-30 perc múlva indult volna. A gyerekek engedélyt kértek a várakozási idő alatt egy képeslap, fagylalt vásárlására. A mi „rosszfiúnk” is szeretett volna elmenni, de a tanárnő nem engedte, ám a gyerek könyörgőre fogta, így végül 5 percre elengedte. Jöttek a gyerekek vissza. A „mi fiúnk” hátratett kézzel jelentkezett a tanárnőnél, majd elé állt, és kezét elővéve egy csokor virágot adott át neki, és megköszönte, hogy mégis eljöhetett a táborba. Ezekre a történetekre emlékezve örülök, hogy tagja lehettem egy ilyen természetjáró csapatnak. A Pedagógusnap alkalmából gratulálok az oktatóknak, tanítóknak, tanároknak! Gida Tibor Dráva TSE Müvészfotókon az erdők vadjai, madarai Beszélgetés Völgyi Sándorral, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrével, aki hivatása szerint felkutatja a Nyugat-Mecsek minden élőlényét, amerre pedig megfordul, ott megörökíti művészfotókon az erdők vadjait, madarait. - Mennyire zavar be a koronavírus a természetnek? - Mostanság kevesebb az ember a természetben. Bár az ismert kirándulóhelyeken hétvégeken egyáltalán nem tapasztalható visszafogottság. - Mit jelent természetvédelmi őrének lenni? - A Pécs, Abaliget, Orfű, Mánfa, Hetvehely, Bükkösd, Bakonya, Boda, Kővágószőlős, Cserkút által körülhatárolt tízezer hektáros terület bejárását. Az őrkerületem ettől nagyobb, mert kiterjed a Dél-Zselicre is. - Sokszor kell büntetni a természetjárókat? - Szerencsére nem. A többség figyelemmel van a környezetére, de azért akadnak szemetelők, tiltott helyen kerékpározók, illegális fakitermelők. - Melyik a kedvenc helye a területén? - Gyerekkorom óta madarász vagyok, szeretem a madárvilága miatt a Pellérdi-halastavakat, és az Orfű-Abaliget-Jakab-hegy vonalban a szép bükkösöket, vízmosásokat. Ezért lettem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja, a Baranya Megyei Helyi Csoport weblapjának szerkesztője, és madárfotós. - Hányféle madárfaj él itt? - Az országban körülbelül négyszáz madárfaj előfordulása ismert, ebből Baranyában legalább 250 megfigyelhető. Főként a vonulási időszak izgalmas, az erre vonuló vízimadarak miatt. - A természetfotósok odavannak, ha nagyvadat leshetnek meg. A bennfentes mire utazik? - Nem szaladgálok az emlősök után, de lekapom, ha az utamba kerülnek. Számomra a madárvilág megfigyelése a kihívás, erdőben, vízen egyaránt. Például néhány éve találtam Baranyában búbos cinegéket egy fenyvesben. Fotóztam őket, aztán madárodúkat kihelyezve sikerült megtelepíteni és költésre bírni a fajt, bizonyítottan először a megyében. Másrészt a ritka vörös kányákból tán 15 pár van az egész országban, s ennek kétharmada a megyében él. Egy baranyai telelő helyükön sikerült olyan képeket készítenem róluk, amilyeneket még előttem senki nem csinált. Baranya egyetlen békászó saspárja pedig a Kelet-Mecsekben található. (Forrás: bama.hu) „Ércnél maradandóbb” 1979-ben a természetjárás történelmében egy alig pár fős filmes stábnak sikerült a magyar filmgyártás területén egyedülállót alkotni. Rockenbauer Pál és kollégái 76 nap alatt végigjárták az Országos Kéktúra akkori útvonalát és az útközben szerzett élményekből született meg a Másfélmillió lépés Magyarországon sorozat. Az alkotás és az alkotók iránt érzett mély tiszteletből készítette el emlékfilmjét Ércnél maradandóbb címmel Gyenes Károly, aki az akkori csapatnak még nem volt tagja. Nevével a további kéktúra filmek (És még egymillió lépés, Kerekek és lépések) stáblistáján találkozunk. Miért Ércnél maradandóbb a film címe? Gyenes Károly: A Horatiustól vett idézet a Másfélmillió lépés Magyarországon kikezdhetetlen tartósságára, örökérvényű értékeire és mondanivalójára, el nem múló népszerűségére utal. Hogyan született meg a film ötlete? Egészen pontosan 2017-ben fogalmazódott meg bennem, de nem ezt a filmet akartam elkészíteni. Abban az évben Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulója alkalmából Zengővárkonyon és Pécsváradon összegyűltünk jó néhányan, majdhogynem az ország minden pontjáról. Az ott ismét levetített 1997-es Roki film, a kollégák és túratársak felidézett emlékei megindítóan hatottak rám, így írtam egy csupán másfél oldalas dolgozatot Paliról. Az eredeti elképzelésem szerint az ő személye előtt tisztelegve készült volna el egy dokumentumfilm. Nem sokkal később, amikor lehetőség nyílt pályázni az emlékfilm leforgatására, átdolgoztam ezt a szinopszist azzal a céllal, hogy a felejthetetlen pályatársam mellett a legendás sorozatnak is méltó emléket állítsunk. Miután megkaptuk a forgatási engedélyt, határozott célunk volt, hogy 2019-re, a Másfélmillió lépés Magyarországon negyvenedik évfordulójának alkalmára elkészüljünk. Mi alapján döntöttél a filmben megszólalók mellett? A film alapvető pilléreit az 1979-es forgatás, a Rockenbauer Pálhoz fűződő személyes élmények és az ő személyiségének a titka, a kéktúrázás lényege, és az új alkotások adják. Fontosnak tartottuk, hogy a múltidézés mellett hangsúlyt kapjon a napjainkra gyakorolt hatás is. Ezért az adta magát, hogy az egykori szereplők mellett a jelenhez kapcsolódó interjúalanyokat is megkerestünk. A megszólalók mind kapcsolódnak a kéktúrához, de más és más szempontok alapján. Így ismerhetik meg a nézők Burger Barna fotográfust, Jónás Szabolcsot a Veresegyházi Városi Televízió főszerkesztőjét, Tóth Viktória grafikust, Csarnó Ákos zenészt, Tenczer Gábort és Fiantok Dánielt az Index szerkesztőit, akiket alkotómunkára sarkallt a Másfélmillió lépés Magyarországon. Mind végigjárták az Országos Kéktúrát, az élményeikből készült filmek, képek, könyvek méltó módon képviselik az OKT szellemi örökségét. Ki tudnál emelni néhány maradandó emléket a film forgatásáról? Számos ilyen van, nehéz kiemelni csak egyet vagy kettőt ezek közül. Például váratlan volt az a szakadó eső, ami a zalaszántói sztúpánál fogadott minket és az éppen odaérkező Bakancslista stábját. Az időjárás azonban nem tudta keresztülhúzni a számításainkat, hiszen így is gyönyörű felvételek készültek a sztúpáról. Vagy megható érzés volt találkozni a sorozatban még csak 16 éves, napjainkban már érett korú egykori kőbányai gimnazistákkal. Mit jelent számodra az Országos Kéktúra? Egy életre szóló tapasztalat, ahol úton lenni fontosabb, mint a végcélhoz elérni. Ezt a szellemiséget kaptam Rockenbauer Páltól, a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozattól, és ezt adom tovább az unokáimnak is. Felnőtt korú végzett tanár voltam már, amikor a diákoknak szervezett háromnapos túrák során elkezdtem odafigyelni a kéktúrázás lényegére. Láttam, hogy a gyerekeknek micsoda élmény a pecséteket gyűjteni és milyen erős a kapcsolat- és közösségépítő hatása. Mindezek, és később a sorozat indított el engem azon a bizonyos kék úton, amelyet járok azóta is, újra meg újra. Hiszen sokkal értékesebb a ráfordított idő, az útközben gyűjtött ismeretek és megismerések, mint a teljesítésért járó kitűző megszerzése. Én ezzel a jó tanáccsal biztatnék mindenkit: szülőt, nagyszülőt, gyerekeket, unokákat egyaránt. El kell indulni az Országos Kéktúrán, végig kell járni, akár többször is. Nem érdemes takarékoskodni az idővel. Az Ércnél maradandóbb című emlékfilm megtekinthető a youtube-on. (Forrás: mtsz.org) IN MEMÓRIÁM Kazal György (1937-2020) Ismét gyászolnak a Pécsi Vörös Meteor SK Természetbarát Szakosztályának tagjai és a baranyai természetjárók: szeretett turistatársunk, Kazal György, 83 éves korában elhunyt. Gyuri a 70-es évek elején lépett be szakosztályunkba, ahol hamar megtalálta helyét közösségünkben. Bekapcsolódott hétvégi túráinkba és az akkortájt megkapott püspökszentlászlói kulcsosházunk felújításából is kivette részét. A munkák során hol betont kevert, hol a háztetőn rakta át a cserepeket. Sok túrát tettünk meg vele együtt a Mecsekben, hazánk különböző tájain, de magashegyi túrákon is jártunk vele a Tátrában és a Pirin hegységben. Az ország különböző tájain megrendezett túra- és városismertető versenyeken is aktívan vett részt, jó eredményeket elérve. A szakosztályi túrákon kívül szívesen vezetett nyílt túrákat is, sokaknak megmutatva a Mecsek szépségeit. De nemcsak a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség keretein belül tevékenykedett, hanem a Tájak - Korok - Múzeumok mozgalomban, annak megyei vezetésében is aktívan részt vett, rendszeresen évről-évre mecseki sétákat, túrákat vezetett a közösség tagjainak. Elhunytával kedves, segítőkész természetbarátot, túravezetőt, igazi jó barátot vesztettünk el. Eltávozásoddal szegényebbek lettünk. Isten veled, Gyuri, nyugodj békében! dr. Gundrum Károly HÍREK ■ Sós-hegyi kilátó: a Lapishoz közeli kilátó tetőszerkezete - feltehetően vihar miatt - megrongálódott, cserepek hullottak le róla. A meglazult cserepek miatt a kilátó mellett veszélyes tartózkodni, a Biokom Kft. erre kihelyezett táblákkal hívja fel az arra járók figyelmét. Reméljük, mihamarabb kijavítják a tetőt! ■ Dél-dunántúli Pirostúra, megrongált bélyegzőhelyek: Máré-várnál a bélyegzőt a bélyegződobozzal együtt leszerelték és ellopták, Petőcpusztán pedig a bélyegzőből kifaragták a lenyomatot. A bélyegzőket május közepén mindkét helyen pótoltuk. ■ Fekedi szoborút: a Geresdi-dombság turistaút-hálózata 3,1 km-es szakasszal bővült. A Fekedi elágazástól (buszmegálló), a zöld „körtúra” jelzésről leágazva új zöld „emlékmű” jelzés indul, mely felfűzi a település környékén felállított szobrokat, és északi végpontján szintén a zöld „körtúra” jelzésű turistaúthoz csatlakozik. A Fekedi szoborút (stációk, meditációk) létesítését a Fekedi Szülőföldünk Baráti Kör megbízásából Biki Endre Gábor festette fel. ■ Utazási kedvezmény TEKA-kártyával: 2020. december 31-ig 20 %-os utazási kedvezménnyel utazhatnak a TEKA-kártya tulajdonosok a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. belföldi járatain. A kizárólag MÁV applikáción keresztül, másodosztályra vásárolt teljes árú menetjegyekre csak hétvégén, azaz péntek 0:00-tól vasárnap 23.59-ig vehető igénybe a kedvezmény. (Forrás: MTSZ) ■ Mecsek Híradó: a következő szám 2020. szeptember 1-jén, kedden jelenik meg. Rendezvények ♦ június 20., szombat: „Lafferton Henrik Emléktúra”. R.: Hétdomb TE. Részleteket lásd a Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túráinál. ♦ július 18., szombat: „Molnár István Emléktúra”. R.: Mecsek Egyesület, Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Részleteket lásd a „Nyílt túrák” címszó alatt. ♦ augusztus 8., szombat: „Jegenyés János Emléktúra”. R.: HOTE, Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Részleteket lásd a „Nyílt túrák” címszó alatt. ♦ szeptember 1., kedd: Természetbarátok Klubja. Fejezetek a pécsi hegymászás történetéből - Jónás István előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). Teljesítménytúrák (tervezett) A teljesítménytúrákat rendező szervezetek - a járványügyi rendelkezések figyelembe vételével - saját belátásuk szerint döntenek arról, hogy a nyári időszakban a tervezett túráikat megrendezik-e. Így a június - augusztus időszakra vonatkozó teljesítménytúra-kiírások részleteit most nem tudjuk közreadni, csak az eseménynaptárunkban szereplő túrák időpontját és nevét írjuk le, valamint az információs lehetőséget, ahol a megrendezésről érdeklődni lehet. További részletek, aktuális információk szövetségünk honlapján (www.baranyatermeszetbarat.hu), illetve a Teljesítménytúrázók Társasága honlapján (www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) olvashatók. ♦ június 6., szombat: „Baranya teljesítménytúra”. R.: Hétdomb TE. Információ: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ♦ június 6., szombat: „2x100 km Baranyában”- kerékpáros teljesítménytúra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Információ: Keményfi Balázs (® 20/332-5000). ♦ június 6., szombat: „Hat torony túra”. R.: Vásárosdombóért Egyesület. Információ: Ács Imre János (® 30/212-3181). ♦ június 19-20. (péntek - szombat): Kuglóf fesztivál („Váralja fényei” - vezetett esti túra (6 km), „Magyar királyok nyomában 55, Kuglófkereső 25, 10, Erzsi néni túrája 5” teljesítménytúrák). R.: Dobogó Természetjáró és Hegymászó Egyesület. Információ: Dománszky Zoltán (® 20/365-9550). ♦ június 20., szombat: Mecseki Hegyikerék MTB kerékpáros teljesítménytúra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Információ: Keményfi Balázs (® 20/332-5000). ♦ július 25. szombat: Hegymenet 55, II. Béla 35, Várad 15 teljesítménytúrák. Rendező: Közös Nevező Alapítvány, Mecseki Mátrix Csoport. Információ: Kövecs Ferenc (S 70/704-4057). ♦ augusztus 1., szombat: „Vándortáborozók nyomában a Mecsekben 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetég. Információ: Tóth Klára (S 20/527-8913). ♦ augusztus 8., szombat: „Tenkes éjszakai 20, 10, 5” teljesítménytúrák. R.: Tenkes TE, Dráva TSE. Információ: Balog Árpád (S 30/316-1891). ♦ augusztus 21., péntek: Mecsek 600-as csúcsai teljesítménytúrák. R.: Mecseki Mátrix Csoport. Információ: Kövecs Ferenc (S 70/704-4057). ♦ augusztus 30., vasárnap: „Jó szerencsét” - Bányász emléktúra. R.: Hétdomb TE. Információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). NYÍLT TÚRÁK ► június 13., szombat: „Nyárelő”. Útvonal: Árpád-tető - Tripammer-fa -Melegmányi-völgy - Mánfa, templom - Sikonda (11 km, szintemelkedés: 180 m. Találkozás: 8.20-kor Árpádtetőn (a találkozási helyre Pécsről 8.00 órakor indul autóbusz a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról, illetve szintén 8.00-kor Komlóról). Túravezető: Őri Zsuzsanna /Hétdomb TE/ (S 20/376-6437). ► június 20., szombat: „Szent Iván éjszakai túra”. Útvonal: Zobákpuszta - Csurgó - Máré-vár - Vár-völgy - Cigány-hegy - Püspökszentlászló - Hosszúhetény (18 km, szintemelkedés: 550 m). Találkozás: 18.45-kor Hosszúhetényben a „Kul-túrház” autóbusz-megállóban. Innét a csoport autóbusszal Zobákpusztáig utazik. A gyalogtúra 19.00 órakor indul. Pécsről ajánlott telekocsit szervezni Hosszúhetény-be, mert az éjszakai túra végén még nem járnak az autóbuszok. Túravezető: Takács Ferenc /HOTE/ (S 20/805-3405). ► június 26., péntek: „Szentjánosbogarak nyomában az éjszakai parkerdőben”. Útvonal: Pécs, Tettye tér - Dömörkapu - Misina-tető - Kis-Tubes - Északi Ro-tary - Bányász út - Mandulás (10 km, szintemelkedés: 310 m). Találkozás: 19.00 órakor a Tettyén. Túravezető: Ignátkó Imre (S 30/270-2670). ► július 18., szombat: „Molnár István Emléktúra” (közös túra a Mecsek Egyesülettel). Útvonal: Remete-rét - Büdös-kúti kulcsosház - Büdös-kút - Feri-forrás -Erdei-kereszt - Stiglicfogdosó - Molnár István emlékkő - Lapis - Remete-rét (8 km, szintemelkedés: 150 m). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-állomáson 8.15-kor a 22-es kocsiállásnál, a Magyarhertelendre induló busznál (az autóbusz 8.30-kor indul). Túravezető: Bóday Miklós (S 30/629-5515). ► július 25.,szombat: „Távol a világ zajától” (közös túra a Pécs Városi Természetbarát Bizottsággal). Útvonal: Dinnyeberki - Gyűrűfű - Korpád - Bükkösd (15 km, szintemelkedés: 220 m). Találkozás: a pécsi vasútállomáson a 6.47-kor Dombóvárra induló vonatnál. Szentlőrincről a csoport autóbusszal indul tovább Dinnyeberkibe. Túravezető: Földes Béla (S 30/232-5528). ► augusztus 1.,szombat: „Tetőről-tetőre”. Útvonal: Zobákpuszta - Püspök-szentlászló - Hárs-tető - Miske-tető - Cigány-hegy - Dögkút-tető - Dobogó, kopjafa - Vörösfenyő kulcsosház - Máré csárda (16 km, szintemelkedés: 380 m). Találkozás: 9.40-kor Zobákpuszta autóbusz váróteremnél (a találkozási hely elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról a Szászváron át Bonyhádra 9.00 órakor induló busszal, Komlóról a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal). Túravezető: Őri Zsuzsanna /Hétdomb TE/ (® 20/376-6437). ► augusztus 8., szombat: „Jegenyés János Emléktúra”. Útvonal: Hosszúhetény -Pusztabánya - Kisújbánya - Hosszúhetény (16 km, szintemelkedés: 284 m). Találkozás: 9.30-kor Hosszúhetényben a Hosszú Kávé előtt (a találkozási hely Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról a 9.00 órakor Szászváron át Bonyhádra induló busszal érhető el). Túravezető: Takács Ferenc /HOTE/ (® 20/805-3405). ► augusztus 9., vasárnap: „Lelket simogató tájakon”. Útvonal: Tekeres - Ma-gyarhertelend - Vágotpuszta - Kőlyuki betérő (15 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozás: 7.20-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 23-as kocsiállásnál, az Orfűre induló autóbusznál (az autóbusz 7.30-kor indul). Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka /Dráva TSE/ (® 30/322-0432). ► augusztus 29.,szombat: „Az üveg nyomában”. Útvonal: Zobákpuszta - Pap-rét -Csengő-hegy - Pusztabánya - Püspökszentlászló - Hosszúhetény (11 km, szintemelkedés: 206 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 11-es kocsiállásnál, a Szászváron át Bonyhádra induló autóbusznál (az autóbusz 9 órakor indul). Túravezető: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► június 2., kedd: Túra az egészségünkért! - Vízfő tanösvény. Indulás a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ► június 7., vasárnap: „Kaland-túra elszántaknak!”. Útvonal: Orfű - Sárkányszakadék - Szuadó-völgy - Remete-rét - Büdös-kút - Zsidó-völgy - Kőlyuk -Sikonda (20 km, szintemelkedés: 510 m). Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (® 30/371-4545). ► június 16., kedd: Túra az egészségünkért! - Nyári kirándulás: Máriagyűd -Siklós (fürdési lehetőség). Indulás: a 7.30-as siklósi busszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► június 20., szombat: Lafferton Henrik Emléktúra és Civil Találkozó a Vörösfenyő kulcsosháznál. Útvonal: Máré csárda - Márévár - Les-oldal - Nyomákói-kút - Vörösfenyő kulcsosház - Nyárádi-tető - Máré csárda (14 km, szintemelkedés: 310 m). Indulás: a 10.00-ás mázai buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos (S 30/356-1472). ► június 28., vasárnap: Körtúra a Leány-kő érintésével. Útvonal: Komló, Szilvás -Szöge-hegy - Leány-kő - Kisbattyán - Szilvás - Komló, autóbusz-pályaudvar (20 km, szintemelkedés: 450 m). Indulás: 8.15-kor Szilvás, Spar elől. Túravezető: Horváth Attila (® 30/371-4545). ► július 4., szombat: „Nyári gombalesen”. Útvonal: Máré-vár - Textiles forrás -Vár-völgy - Somosi-patak - Nyomákói-kút - Vörösfenyő kulcsosház (10 km, szintemelkedés: 250 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: M.né Szekeres Kata (S 20/475-4793). ► július 12., vasárnap: „Hegyeken, völgyeken át”. Útvonal: Árpádtető - Fehérkúti kulcsosház - Rábay-fa - Dömörkapu - Kantavár - Dömörkapu - Misina - Tubes - Stiglicfogdosó - Kánya-forrás - Sikonda - Komló, Körtvélyes (24 km, szintemelkedés: 510 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (S 30/371-4545). ► július 14., kedd: Túra az egészségünkért! - A Pécsi-tó partján (fürdési lehetőség). Indulás: a 8.45-ös sásdi járattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► július 25., szombat: Túra az egészségünkért - Kismányok értékei. Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal (átszállás Zobákpusztán). Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► július 26., vasárnap: „Nyár a Tölgyes úton”. Útvonal: Árpádtető - Tripammer-fa - Letics - Fehér-kúti kulcsosház - Hármas-forrás -Tölgyes út - Andor-forrás - Tripammer-fa - Árpádtető (11 km, szintemelkedés: 270 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► augusztus 8., szombat: „Túra kedvenc gyöngyszemeim között”. Útvonal: Sikonda - Vágotpuszta - Bános - Mecsekrákos - Malom múzeum - Vízfő-forrás - Orfű (13 km, szintemelkedés: 280 m). Indulás: a 8.00 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► augusztus 9., vasárnap: Körtúra az Óbányai-völgyön át. Útvonal: Zobákpuszta - Püspökszentlászló - Réka-völgy - Stein- malom - Óbánya - Kisújbánya -Hidasi-völgy - Zobákpuszta (27 km, szintemelkedés: 460 m). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (S 30/371-4545). ► augusztus 15., szombat: „Fák, virágok és vizek”. Útvonal: Árpádtető -Tripammer-fa - Anyák-kútja - Meleg-mány - Ágnes-vízesés - Kőlyuk -Sikonda (12 km, szintemelkedés: 200 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet (S 20/260-1947). ► augusztus 25., kedd: Túra az egészségünkért! - Balázs-hegyi kilátó. Útvonal: Orfű - Balázs-hegyi kilátó - Pécsi-tó (fürdési lehetőség). Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► szeptember 1., kedd: Túra az egészségünkért - Deseda-tó körül (fürdési lehetőség). Információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. További információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. A koronavírus-veszélyhelyzettel kapcsolatos tudnivalók: a programokon kizárólag előzetes, írásban visszaigazolt írásbeli jelentkezés alapján lehet részt venni. A résztvevők maximális létszáma 20 fő. Kérjük, a résztvevők hozzanak magukkal védőmaszkot, a részvételi díj rendezésekor mindenki köteles a szájat és orrot eltakaró eszközt (orvosi maszk, sál, kendő) viselni! ► június 6., szombat: „Varázserdő” - szakvezetéses gyalogtúra a Nagypartosi tanösvényen. Mindenki sétált már a bédai erdőben, de ha velünk tartasz, játékos feladataink segítségével jobban megismerheted az ártéri erdő lakóit. Felismered a réti iszalagot, a mocsári nőszirmot vagy az erdő gyógynövényeit? Ha szerencsénk van, megtalálhatjuk a vaddisznó, róka vagy sakál nyomát. Meg tudod különböztetni őket? A kiránduláson betekintést nyerhetsz egy csodaszép erdő mindennapi életébe. Helyszín: Nagypartosi tanösvény, indítótábla; időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 2-3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Információ, jelentkezés: @ 30/846-6020, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► június 6., szombat: Madármegfigyelő túra. A túra helyszíne a Szaporca község szomszédságában található Ős-Dráva Látogatóközpont melletti galériaerdők által övezett holtágrendszer. Izgalmas madármegfigyelő sétára invitáljuk a természetet szerető családokat, kicsiket és nagyokat. Az Ős-Dráva Látogatóközpont szomszédságában madárgyűrűzési bemutatóval, gyógynövény ismertetővel és őshonos magyar háziállatok bemutatásával kiegészített könnyen teljesíthető túra várja az érdeklődőket. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca; időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 4 óra, a túra hossza: 5,5 km. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Információ, jelentkezés: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► június 13., szombat: „Shagya arab lovak nyomában”. A séta alkalmával az Ős-Dráva Látogatóközpont állattartó majorjában élő őshonos shagya arab lovak bemutatása történik meg. A programot kiegészíti a lovak mozgásának futószáron való bemutatása, valamint a fogatoláshoz és a lovagláshoz használt lószerszámok ismertetése és a lovak felszerszámozása. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca; időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 3 óra, a túra hossza: 2 km. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Információ, jelentkezés: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► június 13., szombat: Halászati bemutató a Boki-Dunán. A Boki-Duna területe a hozzá tartozó nádassal, mocsárral és élővilágával együtt a Duna-Dráva Nemzeti Park Dunai Tájegységének egyik legjobb állapotban lévő legtermészetesebb, fokozottan védett területe. A vonuló vízimadarak fontos, védett pihenő- és táplálkozó helye, Ramsari terület. A tájegység vizeiben a Magyarországon jellemző közel 100 halfaj közül 51 jelenlétét sikerült bizonyítani. A halászember - akárcsak a vadász -a zsákmányhoz és annak élőhelyi adottságaihoz alakította a fogási technikáit, a módszerek az eltelt évszázadok alatt folyamatosan tökéletesedtek. A program résztvevői ezeket az ősi módszereket és halászati eszközöket ismerhetik meg a vízfelület mellett kialakított halászati bemutatóhelyen. Helyszín: Boki-Duna; időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 2-3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Információ, jelentkezés: @ 30/846-6020, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► június 14., vasárnap: Vízitúra a Dráván. Egy természeti szépségekben különösen gazdag vízi túrát ajánlunk Vejti és Drávaszabolcs között a Dráván. A Dráva Európa egyik legtisztább vizű folyója, ahol a magyarországi halfajok 2/3-a megtalálható. A program során a terület természeti értékeit ismerhetik meg a résztvevők, szerencsés esetben az ártéri madárvilág képviselői - szürke gémek, nagy kócsagok, ritkán jégmadár és rétisas is a szemünk elé kerülhet. Találkozás: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca. Útvonal: Szaporca, Ős-Dráva Látogatóközpont - Vejti kikötő (transzfer) - Drávaszabolcs kenutúra - Szaporca - Ős-Dráva Látogatóközpont (transzfer). Részvételi díj: 9500 Ft/fő (a részvételi díj tartalmazza a túravezetést, a kenuk/kajakok, evezők és mentőmellények bérleti díját, valamint a transzfert Sza-porcáról Vejtibe és Drávaszabolcsról Szaporcára). A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges! Az indulás időpontja a jelentkezést követően kerül egyeztetésre. A túra hossza: 20 km, időtartama: 5-6 óra. Információ, jelentkezés: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. ► június 20., szombat: Gyurgyalagok nyomában. Könnyed sétával elérhető helyszínen, az Ős-Dráva Látogatóközpont közvetlen közelében található homokgödör meglátogatásával tárul fel a gyurgyalagok élete. A program során madarász szakember vezetésével számos érdekesség tudható meg ezekről a színpompás madarakról. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca; időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 2 óra, a túra hossza: 1,5 km. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Információ, jelentkezés: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► június 20., szombat: Hódító Hód kenutúra. A túra során szakvezető kalauzolásával kenuinkkal bejárjuk a Gemenci erdőben, Baja közelében található vadregényes Vén-Dunát, mely alig több mint száz évvel ezelőtt a Duna fő ága volt. Megismerkedhetünk a területen élő hódok életmódjával, megcsodálhatjuk a folyóparti ártéri erdőt, és az itt élő vízimadarakat. Az egykori folyóág végén, egy nagyobbacska szigetet megkerülve indulunk vissza a túra kiindulási pontjára. A program résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Helyszín: Baja-Dunafürdő, Bárka Pihenőház, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 8 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 1800 Ft/fő. ► június 20., szombat: „Varázserdő” - szakvezetéses gyalogtúra a Nagypartosi tanösvényen. A részleteket lásd a június 6-i kiírásban! ► június 21., vasárnap: Hódító Hód kenutúra. A részleteket lásd a június 20-i kiírásban! ► június 28., vasárnap: Vízitúra a Dráván. A részleteket lásd a június 14-i kiírásban! ► július 11., szombat: Hódító Hód kenutúra. A részleteket lásd a június 20-i kiírásban! ► július 12., vasárnap: Hódító Hód kenutúra. A részleteket lásd a június 20-i kiírásban! ► június 12., vasárnap: Vízitúra a Dráván. A részleteket lásd a június 14-i kiírásban! ► augusztus 1., szombat: Vízitúra a Dráván. A részleteket lásd a június 14-i kiírásban! ► augusztus 22., szombat: Vízitúra a Dráván. A részleteket lásd a június 14-i kiírásban! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

279. szám & & 2020. május A Fehér-kútra vezető hajdani piros négyzet jelzésű turistaút nyomában 1. bejárás A Mecsek Kalauz 1979-es kiadásában a túraleírásoknál ugyan nem szerepel, de az egyik térképvázlaton feltüntették a Hetvehely - Sás-völgy - Petőcz-puszta - Éger-völgy - Mecsekszentkút - Mandulás - Dömörkapu - Lámpásvölgy - Fehérkút útvonalon vezető piros négyzet jelzésű turistautat. Eredetileg az út Lámpás-völgy után nem a Zsuppon-parlagon át vezetett, mint később, hanem az Andrásbánya-völgy nyugati oldalában (nem a völgytalpon), illetve a Szikit-völgyben a Hármas-forrás érintésével ért Fehér-kútra. Akkoriban a Hármas-forrás a piros négyzet jelzésen volt elérhető, mely nem „zsákjelzés” volt, mint a mostani kék kör, hanem érintette a forrást. Az 1980-as évekre a bánya külszíni fejtésének terjeszkedése elérte az egykori piros négyzet jelzésű turistautat. Ekkor a jelzett út nyomvonalát módosítani kellett. Az új út elkerült az Andrásbánya-völgyből és a Hármas-forrást sem érintette. Helyette nyugatabbra helyeződött a turistaút, és a Zsuppon -parlagon a Tölgyes utat (akkor zöld négyzet, ma zöld kereszt jelzés) keresztezve haladt északnak, majd a kék sáv jelzést elérve, azzal fonódva keletre fordulva érte el a Fehér-kúti kulcsosházat. A Hármas-forrás így jelzett út nélkül maradt. A forráshoz 1983-ban egy új, kék kör jelzést festettek a Fehér-kúti kulcsosháztól kiindulva, így rövidebb szünet után ismét jelzett úton vált megközelíthetővé. (Ez a jelzés létezik ma is. Érdekessége, hogy 1983-1990 között egy „oldalága” is volt: a Fehér-kúti kulcsosháztól délnyugatra, az egykori erdei pihenőpadtól (ahol a mai kék sáv - piros négyzet jelzés kettéválik) egy nyiladékon keleti irányba levezető kocsiutat is kék körrel jelezték, míg el nem érte a kulcsosháztól a Hármas-forráshoz levezető kék kört, így ebben az időben a kék kör jelzés a forrás fölött mintegy „ Y” alakot formált. Ezt a szakaszt az 1983 -1990 közötti Mecsek turistatérképek jelzik, utána ez megszűnt (valószínűleg azért, mert így egy elágazásból három irányba vezetett ugyanaz a jelzés, ami nem szabványos). A régi jelek közül jó szemmel keresve még három, halvány jelzés fellehető. A szerk.) A Mecsek Híradó tudósít róla, hogy 1995-ben a Dömörkapu - Fehér-kút között 3,7 km hosszban felújításra kerültek a piros négyzet jelzések. 1996 -ban a Lámpás-völgy és a külfejtés közötti szakaszon szintén újrafestették a jelzéseket (valószínűleg a fakivágások miatt). 1998-ban a Lámpás-völgy - Zsuppon-parlag közötti szakaszon, 1 km-en szintén felújították a jelzéseket. A 2000-es évek elején a Közép-Mecsekben hatalmas területeket érintett a tarvágás. Ez az erdőrész is letermelésre került, a piros négyzet jelzések ismét eltűntek. (Erről lásd a Mecsek Híradó 2000. szeptemberi számában megjelent „Piros négyzet, 3-as” című cikket.) Ebben az évben az eltűnt jelzéseket egy 0,5 km szakaszon a P+ elágazás és Lámpás-völgy között újrafestették. 2002-ben a nagy jelzésváltozások idején a piros négyzet jelzése és útvonala nem változott, így ekkor még a régi nyomvonalon szerepel a térképeken. Ebben az időtájban nincs hír az újrafestésről, ennek ellenére a 2003-as kiadású Mecsek térképen a külfejtésnél egy rövidebb szakaszon, más nyomvonalon ábrázolják a turistautat. Ez lehetséges, hogy csak a térképi korrekció eredménye, mely során pontosították a térképen ábrázolt útvonalakat, de nem kizárt, hogy kisebb nyomvonalváltozás volt a külszíni fejtés közelében. A Mecsek Híradó 2003. áprilisi számában Koncz Eszter „A Gyula -aknai emlékköveknél” című írásában arról számol be, hogy március elejei túrájuk során a jeges-havas csúszós úton Lámpás-völgy után a nagy sár miatt a túrát folytatni nem tudták, ezért más útirányon mentek vissza Dömörkapu felé. 2003 körül újabb tarvágások miatt „eltűnt” az erdő a meddőhányó és a Zsup-pon-parlag környéki részről. Emiatt a turistaút járhatatlanná vált. Ekkor a turistaút nyomvonalát más útvonalra terelték. A jelzés két szakaszra bontva került felfestésre: a Dömörkaputól Lámpás-völgyig a régi nyomvonalon vezetett, majd onnan a Kanta-vár felé vezető erdei kocsiúton csatlakozott a piros sáv jelzésbe. A másik, a Fehér-kúti kulcsosházhoz vezető szakasz a Rábay-fánál ágazott le a piros sáv és P kereszt jelzésekről. Mivel a Lámpás-völgyben a régi szénbányákat új emlékkövekkel jelölték meg, és a jelzés ezeket már nem érintette, ezekhez egy piros „rom” jelzés került felfestésre (később a bányász emlékűt jelzése is felfestésre került, mely érinti az emlékköveket). A piros négyzet „elterelését” ideiglenesnek szánták (10-15 év, mire az erdő felnő.) Turistatérképeken az új nyomvonal először 2005-ben jelenik meg, ekkor már a Zsup-pon-parlag környékén nem vezetett jelzett út. A témához illő írást találunk még a Mecsek Híradó 2004. június-augusztusi lapszámában, ahol Strasser Péter „A mecseki szénbányászat emlékhelyei a Lámpás-völgyben” című írása ad további tájékoztatót az emlékkövekről. A Mecsek Kalauz 1995-ös kiadásban a 26. túraleírásban szerepel a piros négyzet, a 2002-es kiadásban pedig a 16/a túraleírásban. A 2017-es Mecsek Kalauzban a következőt olvashatjuk a 16/a túraleírásban: „A Dömörkaputól a Fehér-kúti turistaházig valamikor a Zsuppon-parlag irányában, a Hármasforrást érintve vezetett a piros négyzet jelzésű turistaút, melynek nyomvonalát - a külszíni szénfejtés, illetve a tarvágások miatti többszöri módosítás után -meg kellett szakítani, így két részre oszlott. A jelenlegi útvonal jelzéseit 2004-ben festették fel. A megfelelő erdősültség elérése után tervben van ismét a közvetlen útvonal kialakítása Dömörkapu és a Fehér-kúti kulcsosház között, a régihez közelítő nyomvonalon.” A túrázást magam 2003-ban kezdtem, de az egykori piros négyzet jelzésű turistautat már nem volt módom bejárni, hiszen nem sokkal később megszűnt. A régi térképek és szakirodalom tanulmányozása után azonban az egykori út létezése - hasonlóan a Tölgyes úthoz - felkeltette érdeklődésemet. Április 4-én bejárásra indultam: a Fehér-kúti kulcsosháztól indulva jártam be az egykori út nyomvonalát. Meglepő módon sok régi megkopott jelzést találtam, de volt olyan, ami még egészen jó állapotban volt. A jelzések többsége le lett anno szürkítve, vagy fekete törlőkereszttel áthúzva, de ezek lekopása után lassacskán újra előjönnek az egykori jelzések. Ami érdekes, hogy Fehér -kút irányából a Tölgyes útig, a Z+ kereszteződéséig viszonylag sűrűn találni régi jelzéseket. Innentől azonban a Zsuppon-parlagon a Lámpás-völgyig mindössze egy db jelzést találtam, az is még nagyon régi, „színbetöltetlen” (belül üres) négyzet volt. A Lámpás-völgyben a patak partján, az emlékkövek környékén ismét felbukkantak a régi jelzések. A tarvágás és a turistaút nyomvonalának megváltoztatása után immár 16 év telt el. Mint bejárásom során kiderült, az egykori út nyomvonala 100%-ban jól járható, az út mentén az erdő felcseperedett, az egykori utat ma is járják, nincs elvadulva, elbozótosodva, így az turistaút számára kiválóan alkalmas lenne. Bízom benne, hogy a későbbiekben mód nyílik a régi turistaút nyomvonalának visszaállításra, hiszen az egykori terelésre ma már tulajdonképpen nincs szükség, és így Dömörkaputól a Lámpás-völgyön át ismét közvetlen út vezethetne Fehér-kútra. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a Zsuppon-parlag középső részétől nem lenne-e mód a Hármas-forrás felé vezetni a jelzést, mivel láttam, hogy egy jól járt szekérút ágazik ki a Zsuppon-parlagtól nyugatra, de ezt a részt most nem jártam be, a későbbiekben viszont még tervezem. 2. bejárás A második felfedező utamon célom az volt, hogy megleljem az egykori piros négyzet (még korábban 3-as számjelzésű) turistaút nyomvonalát a Hármasforrás alatti részen. A Fehér-kúti kulcsosház felől indultam és az ismert kék kör jelzésen értem le a 3-as forráshoz. A Fehér-kúti kulcsosháztól délre, a Szikil-völgyben fakadó Hármas-forrás régen a területen áthaladó piros négyzeten volt elérhető, ma a „zsákutca jellegű” kék kör jelzésen csak egy irányból érhető el. A „Baranya megye földrajzi nevei ” című kiadvány az alábbiakat írja: „Szikil-vőgy: Szükilvőgy, 1875: Szikil-hegy foka. A kőszénbányászás után Pécsett vasgálic és timsó bányászásával is foglalkoztak. Ezek az üzemek a DGT nagyszökili bányája mellett voltak. A timsó és gálichuta azonban csak 4, illetve 7 évig tudta fenntartani magát.” A vízkifolyás megjelenése alapján egy forráscsoport, mivel három helyen is tapasztalható a vízjelentkezés. A forrás helyszínén már az 1950-es években állt egy, a jelenleginél kisebb, kötéssel, homokkőből összerakott építmény, melyen a Csokonay Sándor által szépen faragott, még betűvel írt HARMAS-FORRAS feliratú márványtábla volt elhelyezve. Már ekkor is kifolyócsöves volt. A forrás építményét az 1970-es évek végén lebontották, és egy nagyobb falazatot építettek, szintén homokkőből. A jelenlegi márványtábláját Kocsis József erdész készítette, aki akkor a keresztkunyhói erdészházban lakott. A forrás vize a felső triász homokkő és aleurit rés- és hasadékvízéből, valamint esetenként a takarórétegben összegyűlő vízből utánpótlódik viszonylag gyér hozamokkal. Vízhozama az utóbbi években 0,4-3 liter/perc értékű. A 19. században „Piczivoda” elnevezéssel volt ismert a forrás, mely pici vagy kis vizet jelent. A forrástól lefelé, kb. 50 m-en nincs út, de a fák között tovább lehet menni, majd nem messze a forrás alatt egy széles, jól járt, és ma is használt út indul el, mely fokozatosan a domb oldalába kanyarodik fel. Ezen a részen most is erdei munkákat végeznek, erdőgyérítés, fakitermelés folyik, szerencsére nem tarvágás. A vékonyabb fákat sorban az út mellett depózzák fel. Az út lejtősen ér egy zsombékos tisztásra, ahol az út nyugati oldalán, egy fúrás során keletkezett mesterséges forráshoz érünk. Vascsőből csorog a kút vize (kb. 4 li-ter/perces vízhozammal), melynek vastartalma igen magas lehet, hiszen környezetében rozsdaszínű kiválás mutatkozik. A forrás alatt már a külszíni fejtés rekultivált dombjával találkozunk. Az ösvényen itt is járható az út egészen a Zsuppon-parlagig, ahol már múlt alkalommal jártam, és megbizonyosodtam, hogy onnan is le lehet érni - jól járható úton - a Lámpás-völgybe. Az egykori piros négyzet (régi 3-as) jelzésű turistaút az 1980-as évek elejéig létezett, melyet az 1970-es évek turistatérképei is ábrázoltak. A most bejárt szakaszon egyetlen régi jelzést (sem 3-ast, sem piros négyzetet) nem találtam, de nem is találhattam, hiszen a teljes szakaszon az 1970-es évek végétől kezdődően az 1980-as évek elejére letermelték az erdőt. Alapjában sem sok esély lett volna 40 éves jelzésekkel találkozni, de nem is maradt meg abból a korszakból egyetlen fa sem. Hogy mégis mi bizonyítja azt, hogy valóban az eredeti útvonalat találtam meg, és jártam be, azt Berki Zoltán térképész és turistakalauz szakíró levele hitelesíti, melyet még a bejárásom előtt küldött: „Az útvonalon szüleim jártak 1967-ben, akkor készült a Mecsek kalauz 21. oldalán lévő fotó (még Hármas-forrás - betűvel...). Én 1975-ben jártam rajta (vittek arra, 10 éves voltam), egy hatalmas tarvágásra emlékszem a Hármas -forrás előtt, meg arra, hogy egy vörös vizű forrás volt kb. a Zsuppon-parlagnál az út bal oldalán, s valami „Indián-forrás” felirata volt (valószínűleg csak úgy odaírta valaki, nem volt foglalva). Útvonalunk Dömörkapu -Fehér-kút - Kereszt-kunyhó - Kantavári-forrás - Dömörkapu volt.” Tehát a vörös vizű forrás mind a mai napig megvan (igaz „indián” felirat már nincs), így ha egyszer újra jelzett út vezetne a Szikil-völgyben és a Zsuppon-parlagon, akkor az erre járók két vízkifolyással is találkozhatnának. Az út jelentőségét a 2020-ban kiadott Mecsek-Villányi-hegység turistakalauz is kiemeli a 21. oldalon, a Mecsek turistaútjainak kialakulása, hálózata című fejezetben: „A Mecsekben az 1968-ban, Pécsbánya szomszédságában megnyitott szénbánya, a Karolina külfejtés terjeszkedése miatt megszűnt a Dömörkapu - Hármas-forrás - Fehér-kúti turistaház közötti fontos piros négyzet turistaút.. Biki Endre Gábor Az Ifjúsági Unió Pécs beszámolója a 2019-es évről Szűkebb régiónk civil szervezeteként arra törekszünk, hogy a fiatal korosztály tagjainak lehetőséget teremtsünk egy élhetőbb életmód megismerésére, melyben a közösséghez tartozás, a természettel, a környezettel való összhangban élés és tenni akarás, diszkrimináció- és előítélet-mentesség értéknek számít. A természetjáráshoz kötődő tevékenységeink: Kardos úti kulcsosház - ifjúsági szálláshely és szabadtéri közösségi tér A Kardos úti kulcsosházban ifjúsági szálláshelyet üzemeltetünk, azt önkéntes munkában felújítjuk, akciókat és közösségi eseményeket szervezünk a területére. A szállásdíjat az épület és a berendezés folyamatos karbantartására, komfortosabbá tételére fordítjuk. Rengeteg önkéntes munkával olyan értéket hoztunk létre, melyet széles körben használhatnak, élvezhetnek a Mecseken kirándulni, túrázni szeretők. A természetjárás, a szabadidősport tevékenység nagyban segíti a fiatalok egészséges életmódjának, a természet szeretetének, védelmének kialakulását. A Kardos úti kulcsosháznál végzett munka a közösségformálásban és felelősség vállalásban, az értékek megőrzésében tölt be komoly szerepet. A kulcsosház működtetésével lehetőséget biztosítunk a fiataloknak, a város lakóinak, a hozzánk látogatóknak. Ezúton is köszönjük az arra túrázóknak, hogy segítik tisztán tartani a területet, felhívják figyelmünket az esetleges problémákra, hiányosságokra. Továbbra is várjuk jobbító szándékú észrevételeiket. Természetjáró infrastruktúra: Kardos úti kulcsosház 298 fő vendégéj, 6 fő önkéntes, 900 óra önkéntes munka. Egészséges életmód: testi egészség fejlesztése - természetjárás számokban A Pécs Városi Természetbarát Szövetséggel közös túraprogramokon (Nőnapi túra, Mikulás túra) kb. 450 fő vett részt. A nyugdíjas természetjárók részére is szívesen adtuk a kulcsosházat. Ifjúsági klub Az általunk működtetett ifjúsági klub, szakcsoportok, szervezeti tagok részére rendszeresen szerveztünk túraprogramokat, beszélgetéseket, közösségi programokat, ismeretátadó előadásokat. Tagjai vagyunk több hálózatnak, amelyeken keresztül kifejthetjük segítő, közvetett és közvetlen tevékenységünket. Munkánk alapján kétszer lettünk a Tett-Hely Hálózat Hálózati Díjasa. Balokány Ligetért Összefogás A Balokány-ligetben folyamatosan dolgozunk a park tisztításában, karbantartásában. Aktívan veszünk részt a programok szervezésében, rendezésében. Háber János elnök MÚLTIDÉZŐ Több mint negyven éve, a kéktúrán... A PTTE (Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület) Ifjúsági és Munkás Klub túraszakosztálya 1977-ben a Balaton-felvidék után a Keszthelyi-hegységben túrázott. Indulás Tapolcáról, de előtte egy „jó kiadós reggeli”, majd vonattal Le-sencetomaj vasútállomásig utaztunk, ahonnan Vállus felé vettük az irányt. Nyári idő lévén, már korán meleg lett. Pár óra múlva beértünk egy szőlőkkel telepített völgybe. Sorban szép présházak, pincék. Egyikünk-másikunk szóvá tette, hogy a „jó reggelire” jó lenne egy pohár borocska, vagy egy fröccs. Hittem, hogy a présházak közül csak nyitva találunk egyet, ahová betérhetünk egy kis borkóstolóra. No, végre egy ajtó messziről sötétedett: nyitva volt! Gondoltam egy kis furfangra! Beköszöntem: - Adjon Isten jó napot! Csend. - Szép jó napot! - köszöntem be újra, kissé hangosabban. Valahonnan mélyről szólt egy halk hang: - Jó napot! Jövök már! Egy bácsika került elő a pince mélyéről. Újabb köszönés, parolázás után a gazda kérdezte tőlünk, honnan jöttünk, hová tartunk? - Pécsről jövünk, kéktúrázunk. Az éjjel Tapolcán aludtunk, ma meg Keszthelyen van a szállásunk - feleltem, majd ezek után szóba hoztam: nem tudna egy kis vizet adni, mert igencsak „szomjazunk”? Mire a válasz: - Hát, fiam, a víz itt nagyon drága, de egy pohár borral nagyon szívesen megkínálok mindenkit! Úgy is lett, majd megköszöntük a finom, hűs nedűt, és indultunk tovább a „kék úton”. Még hallottuk a bácsika utánunk küldött szavait: - Ilyen messzire jöttek gyalogolni! No, hát csak hadd menjenek! Gida Tibor Dráva TSE HÍREK ■ A koronavírus járvány miatt a tervezett Baranya megyei természetjáró rendezvények továbbra is elmaradnak. Ugyancsak szünetelnek szövetségünk Tímár utcai helyiségében a keddi ügyeletek is. A korlátozások enyhítését, esetleges feloldást figyelemmel kísérjük, a rendezvények újbóli indulásáról a honlapunkon adunk tájékoztatást. Kérjük, látogassák honlapunkat (www.baranyatermeszetbarat.hu)! ■ Bélyegző pótlás: az elmúlt évben sajnos három alkalommal, és most ismét pótolni kellett a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra „Patacsi mező” bélyegzőhelyén a bélyegző gumit. Valaki (valakik) folyamatosan megrongálják ezt a bélyegzőt. Reméljük, hogy a most kihelyezett bélyegző sokáig fogja kiszolgálni a túrázókat! ■ Útjelzés-felújítások a Baranyai-dombságban: 2020 tavaszán összesen 19 km hosszúságban újultak meg a turistajelzések a Kelet-Baranyai-dombságban. A Baranyai Sárga túra útvonalán két szakasz került felújításra. Az egyik szakasz a Szabari-erdő északkeleti sarka - Nagy-fa - Görcsönydoboka (Görcsöny északi falurészig) 8 km hosszan, a másik a Somberek - Mária-kápolna, Szent-kút - Palotabozsok (falu északi végéig) 11 km hosszan. A két szakasz közti rész - Görcsönydoboka és Somberek között - a tavalyi évben került felújításra, ezért arra most nem volt szükség. A jelzések felújítását Görcsönydoboka, Somberek és Palotabozsok Önkormányzata támogatta, a kivitelezést pedig Biki Endre Gábor valósította meg. Markesz István és fiai felújították a Liptód környékén található útjelző táblákat. A táblák favédő kencével lettek átkenve, és a jelzéseket is újrafestették rajta. Köszönjük munkájukat, amivel segítik, hogy az erre túrázók biztosan megtalálják a kijelölt útvonalat, és esztétikus táblák fogadják az erre járókat. (Forrás: baranyaidombsag.ucoz.hu) Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

277. szám & & 2020. március A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlése Szövetségünk február 8-án, szombaton tartotta ez évi küldöttgyűlését a szokásos helyen, Pécsett, a Balokány-ligetben a Pepita Kultúrtér épületében. A küldöttgyűlésen valamennyi tagszervezetünk képviseltette magát küldöttei révén. A küldöttgyűlés 9 órakor kezdődött. Először Tóth Klára elnök köszöntötte a résztvevőket, majd Strasser Péter levezető elnök megállapította a határozatképességet, így elkezdődhetett az érdemi munka. A küldöttgyűlés első részében a 2019-es év értékelése volt napirenden. Az előzetesen megküldött írásos beszámolóhoz nem érkezett kiegészítés, a küldöttek - egyhangúlag - elfogadták a szövetség 2019. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, a gazdasági beszámolót és az ellenőrző bizottsági jelentést, a közhasznúsági beszámolót, valamint a 2020-as terveket. A második részben vezetőségválasztásra került sor, mivel az elnökség mandátuma lejárt. Bevezetőben Gida Tibor, a jelölőbizottság vezetője tájékoztatta a küldöttgyűlés résztvevőit az új szabályokról, melyek szerint - mivel a szövetség egyesületek, és nem magánszemélyek által alkotott szervezet - a küldöttgyűlésnek három szervezetből álló vezető testületet kell megválasztania, az így megválasztott egyesületek fogják azután delegálni az elnökség három tagját. Ennek megfelelően a jelölőbizottság a Dráva Természetbarát Sport Egyesületet, a Dél-Zselic Természetbarát Klubot és a Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkört javasolta a vezető testület tagjainak. Más javaslat nem érkezett, a küldöttgyűlés az előterjesztett három egyesületet egyhangúlag megszavazta. Ezután Tóth Klára elmondta, hogy ha a megválasztott szervezetek a most leköszönő elnökség tagjait (Tóth Klára - Dráva TSE, Strasser Péter - Dél-Zselic TK, Nagy Balázs - POEÜ) fogják jelölni ismét az elnökségbe, úgy ezt a tisztséget egy évig tervezik betölteni, majd át szeretnék adni másoknak - fiatalabbaknak - a szövetség vezetését. A megfelelő személyek kiválasztásához kérte a tagszervezetek aktív közreműködését. A küldöttgyűlés harmadik részében elismerések átadására került sor. Az egyesületek előterjesztése alapján, az egyesületeket és a szövetséget segítő munkájukért elismerésben részesültek, és egy névre szóló gravírozott kulacsot kaptak: Braun Andrea (Dráva TSE), Háber Tamás (Ifjúsági Unió Pécs), Juhász László (Tenkes TE), Kovács István (Szent Imre Iskolai Sportkör, Siklós), Müller Éva (Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub), Nyújtó Teréz (Dráva TSE), Sashalmi Lajos (Hétdomb TE), Sashalmi Lajosné (Hétdomb TE), Szőke Zoltán (Pécsi Orvos Egészségügyi Sportör). ARANYBAKANCS DÍJ kitüntetést kapott Pál Krisztina (Mediterrán Gyalogló Klub), aki húsz éve vezeti a „gyalogló klubot”, s igyekszik megkedveltetni a természetjárást, a hegyi túrázást és az egészséges életmódot a mozgástól elszokott, de ezen változtatni szándékozó hölgyekkel (néhány év óta már egyre több férfi is csatlakozik hozzájuk), továbbá részt vállal a szövetség nyílt túra programjában is A másik díjazott Szilasi Tamás, a Biokom Nonprofit Kft. erdőgazdálkodási vezetője lett, aki a természetjáráshoz szükséges hátteret biztosítja a Pécsi Parkerdőben, kollégáival erdei sétautakat, jelzett turista útvonalakat tartanak karban, esőbeállókat építenek, pihenőpadokat-asztalokat és tűzrakó helyeket készítenek, s még a tűzifát is mellé vágják a kirándulók számára. Madáretetőket és odúkat helyeznek ki, információs táblákon szemléltetve a növény- és állatvilágot, színes térképekkel segítve a tájékozódást, és kialakították a Pécsi Erdei Körtúra útvonalát. Az elismerések átadásával a hivatalos napirendi program véget ért, ezután - a hagyományoknak megfelelőn - baráti beszélgetéssel folytatódott és zárult a küldöttgyűlés. Strasser Péter Név Pontszám Egyesület Hölgyek 50 év felett Simon Attiláné 4564 PTKK Müller Éva 4138 PTKK Kühár Zsuzsanna 3509 Hétdomb TE Braun Andrea 2536 Dráva TSE Gáspárné Juhász Ibolya 2357 Dráva TSE Takácsné Jakabos Laura 1685 Hétdomb TE Miklovich Csilla 1615 PTKK Várnainé Meng Hajnalka 1449 Dráva TSE Feketéné Móró Erzsébet 1120 Hétdomb TE Nyújtó Teréz 1098 Dráva TSE Farkasné Tomecskó Zsuzsanna 1028 Dráva TSE Urak 50 év felett Vass Tibor 3650 Dráva TSE Miklovich József 2346 PTKK Jancsi Attila 2344 Dráva TSE Korcz Miklós 1625 Hétdomb TE Balog Árpád 1552 Tenkes TE A 2019. évi túrapontverseny eredménye Hölgyek 50 év alatt Dr. Mayer Krisztina 1182 Tenkes TE Urak 50 év alatt Szőke Zoltán 5410 POEÜ Szutor András 2459 PTKK atiKA A Dráva TSE beszámolója a 2019-es évről Az évet a hagyományos évköszöntő pezsgős túránkkal indítottuk, melyet 21. alkalommal rendeztünk meg. Barátok és túratársak koccintottak az év elején egyesületünk tagjaival a Tubesen. Összesen harmincegyen voltunk. Közgyűlésünket 46 fős taglétszámmal kezdtük. Évközben három fő kérte felvételét egyesületünkbe, állandó tagnak és négy fő pártoló tagnak így év végére az 53 fős taglétszámuk 40 fő állandó tagból és 13 fő pártoló tagból állt. Egyesületünk eseménynaptára 2019-ben 84 programot kínált a szabadidő eltöltésére. A programok összetétele: 19 szakosztályi túra, db más szakosztály, vagy egyesület túrája, 19 nyílt túra, 19 teljesítménytúra, 7 túraverseny, 9 rendezvény. A hosszú évek alatt túraterveinkbe beépült ismétlődő hagyományt őrző túráink is sikeresek voltak, mint a Pezsgős, a Kikerics, a Csepegő-árkos, a Borkóstolós, a Pincétől pincéig, az atiKA és barátai túrák, valamint az Emléktúra. Túravezetőink nyílt túrák vezetését is vállalták az Ormánságban, a Villányi-hegységben, a Baranyai-dombságban és a Mecsekben. A legtöbb nyílt túrát Várnainé Meng Hajnalka vezette. A tájékozódási túraverseny országos rendezvényein csapatunk, a „Dráva Talpasok” az „A60”-as kategóriában indult. A kiírt 10 versenyből 6 versenyen vettünk részt, melyek közül a Spartacus kupát megnyertük. A 11 csapatból álló mezőnyben az országos összetett versenyben az 5. helyen végeztünk. Huszadik alkalommal rendeztük meg a Tenkes TE-vel közösen a Tenkes Teljesítménytúrát, a szokásos öt távon. Az időjárásra nem volt panasz, így összesen 844 fő vett részt a túrán. A rendezésben 56 fő volt segítségünkre, munkájukat ezúton is köszönöm. Szponzorainknak is nagyon köszönjük a támogatásukat, melyek fénymásolás, ajándékok, pólók, bor, csokoládé, eszközök, felszerelések formájában segítették munkánkat és emelték a rendezés színvonalát. A túra jó hangulata köszönhető volt a jó szervezés mellett a meglepetésként kínált tájjellegű boroknak is. A Tenkes TE részéről megrendezésre került hetedik alkalommal augusztusban a Tenkes éjszakai teljesítménytúra, ahol társrendezőként vettünk részt. A három távon 148 fő túrázott. A Tenkes hegyen az ősszel tartott Szent Imre teljesítménytúrát technikai munkával segítettük. Pontőrséget adtunk a „Vándortáborozók nyomában”, a „Szuadó” és a „Mecsek” teljesítménytúrán és besegítettünk a Kiss György Emléktúrán. Megtartottuk hagyományos turista bálunkat is, melyen közel 50 fő vett részt. Szeretném megköszönni a munkájukat tagjainknak, akik főztek, felszolgáltak, berendeztek, rendet raktak. Minősítések terén 2019-ban Király Zsuzsanna bronz, Farkasné Tomecskó Zsuzsanna bronz, Gáspárné Juhász Ibolya bronz és ezüst, Vass Tibor bronz és ezüst, Nyújtó Teréz ezüst jelvényes minősítést értek el. Kitüntetések terén a természetjárásért végzett munkájáért Nagy Csaba a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elismerését kapta. Idén is sokat túráztak szakosztályunk tagjai. Túraajánlásainkon túlmenően, közülünk többen spontán összeszerveződve is túráznak, vagy szerveznek maguknak több napos túrákat az Országos Kék Körön, vagy zarándokutakon, idehaza vagy éppen Horvátország, és Erdély hegyeiben. Túratársaink a következő vidékeken túráztak 2019-ben: Alföld, Bakony, Baranyai-dombság, Balaton-felvidék, Börzsöny, Budai-hegység, Cserhát, Kőszegi-hegység, Mátra, Mecsek, Ormánság, Szekszárdi-dombság, Tihanyifélsziget, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység és a Zselic. A hazai hegyeken kívül szerveztünk túrát Erdélybe, a Bihar hegységbe, az Érchegységbe és Torockó környékére, de jártak saját túratársaink az Alpokban, Kárpátalján és a Papukban is. Ketten közülünk jártak Nepálban a Himaláján. Erről az útról gyönyörű cikket és fényképsorozatot jelentettek meg honlapunkon, ahol egyébként a többi túránk zöméről is látni dokumentációt. Érdemes böngészni. A 223 db leadott túrajelentővel igazolt 245 túrán az összteljesítményünk: 8676 túrapont. 1000 pont feletti túrázóink heten voltak: Vass Tibor (3650 pont), Braun Andrea (2536 pont), Gáspárné Juhász Ibolya (1357 pont), Jancsi Attila (2344 pont), Várnainé Meng Hajnalka (1449 pont), Nyújtó Teréz (1098 pont), Farkasné Tomecskó Zsuzsa (1028 pont). Munkatúráink közül kiemelném először a mailáthpusztai kulcsosházunk gondozását. Itt vakoltunk, járdát betonoztunk, kerítést javítottunk, a társalgó díszítő festést és új függönyt kapott, takarítottunk, karbantartottuk, csinosítgattuk a házat. Egyesületi munkáink közül megemlíteném még az „Egy napot Terikéért” akciót, mely nagyon jó hangulatban telt. Másik munka, a turistaút festések, és azok előkészítése. Pályázati festéseink a Mecsekben zajlottak, itt 15,6 km-t festettünk. Önerőből pedig az Ormánságban festettük a Cseri-erdő - Baranyahidvég szakaszt, ami 1,2 km. Harmadik munka pedig a segítségnyújtás a Tenkes teljesítménytúra, vagy más szervezetek által rendezett teljesítménytúra pontőrségében, vagy éppen a turistabál lebonyolítása, vagy egyéb egyesületünk működéséhez kapcsolódó munkák, adminisztrációs tevékenységek. Az elvégzett munkák és a munkát elvégző tagjaink és segítőink neve olvasható a honlapon a „Magunkról” lapfül alatt, jelzésfestés, kulcsosház és egyéb felosztásban. A munkákban 31 fő vett részt, nagyon köszönjük a munkájukat. Jó kapcsolatot tartunk fönn más túraszakosztályokkal is. Sokat túráztunk együtt a Tenkes-esekkel, a Vándorokkal, Mediterránosokkal, de a méltán jó hírnevű hagyományos Mailáthi turistabálon is jól éreztük magunkat és egymást. A 2020-as túratervünkből felhívnám a figyelmet az április 4-én tartandó 21. Tenkes Teljesítménytúrára, ahol az öt hagyományos távunkon kívül megrendezzük újra a Tenkes triatlont. A Tenkes 20-10-5 teljesítménytúra augusztus 8-én éjszaka kerül megrendezésre. Lesz túra a Papukban, Szlovéniában, hagyományos túráink is meg lesznek tartva. Eseménynaptárunkban idén is gazdag programot állítottunk össze. Honlapunkon ezekről is részletesen beszámolunk, címe: www.dravatse.hu Reményeink szerint útvonalfestés pályázat elnyerésére idén is lesz lehetőségünk, valamint a kulcsosház szépítésére, komfortosabbá tételére is vannak terveink. Továbbra is jó kapcsolatot szeretnénk fenntartani a többi túraszakosztállyal, ezért sokat túrázunk együtt, látogatjuk egymás rendezvényeit, közgyűléseit. Az ormánsági és a Tenkes körüli önkormányzatokkal is ápoljuk a kapcsolatot. Külön köszönöm még egyszer minden segítő kéznek és támogatóinknak a Tenkes Teljesítménytúra megrendezésében nyújtott segítséget, valamint tagságunknak a munkatúráinkon, jelzésfestéseinken végzett munkáját, és úgy összességében az egész évben végzett munkát. Jó túrázást, irány a hegy! Rongyi Tenkes-hegyi bolyongás „Tenkes-hegyi bolyongás” volt a neve Balog Árpi túrájának 2020. február 23-án. A nevet most Gombás-hegyire lehetett volna módosítani, mivel ott volt a forduló pont. Negyvenketten indultunk el a siklósi autóbusz pályaudvarról kilenc óra után. Kellemes időben ment ez a „téli” túra is. Az egykor szebb napokat megélt vasútállomás mellett jutottunk el a Göntéri-dombhoz. Itt bevártuk a csapat lemaradó tagjait és egy kis pihenőt tartottunk. Szerelvényigazításra és folyadékpótlásra is jutott idő. De aki kíváncsi volt a néha már omladozó épületek múltjára, az megtudhatta Árpitól, akinek édesapja dolgozott ezen a területen is. Közben volt, akiben felrémlett, hogy az „ördögszántotta” hegy legendájában is hallhatta a domb nevét. Amikor az ördög nagy mérgében elhajigálta a saruit, az abból kihullott földből keletkezett a Göntéri-domb és a siklósi várhegy. A szőlők között, a domb északi oldalán található szerb emlékhelynél tartottunk még egy rövidebb pihenőt, ahol az érdeklődőbbek megtudhatták a hely és a környéken élő szerb nemzetiség történetét. Jelzetlen utakon jutottunk fel a Mandolás-dűlő mellett lévő egykori vadászházhoz. Közben áthaladtunk Nagytótfalun és a dűlő kezdeténél csodálhattuk a kilátást Siklósra és a Tenkesre. „Bolyongásunk” itt pár méteren megszakadt, mert volt vagy tíz méter kék sávval jelzett utunk. A Gombás-hegy felé egy kis oldalvölgyben hóvirágmezőre és pár korai kankalinra bukkantunk. Az egykori „Írisz” kulcsosházat egy meredek oldalon közelítettük meg. Szomorú látvány volt, főleg nekünk, akik segíttek egykoron a tetőcserénél. A szarvas még ugyanúgy bőg a falon, de már ezt is megbontotta az idő vasfoga. Voltunk páran, akik beálltunk bőgni a szarvak közé. Itt tartottuk az igazi ebédidőt, ahol előkerültek a maradék szőlőből készült italok fehér és vörös változatai és egyéb, gyümölcsből készült párlatok is. Az egykori kék négyzettel jelzett úton jutottunk le a kék sáv jelzésre, ahonnan pár száz méter megtétele után irány az ismeretlen Gombás-hegy! Az oldaláról szép kilátás nyílt keleti irányba, még a palkonyai templom is belefért a panorámába. Itt a Gombás-dűlő szélénél jutottunk el a Mandolás-dűlő nyugati végébe. Ezek a dűlőnevek ismerősen csengenek azoknak, akik szokták kóstolgatni a Vylyan-pincészet kiváló borait. Egy kis emelkedő után a diófás ültetvénynél kanyarodtunk be a Koldus-árokba; több elhagyottnak tűnő épületet láthattunk a löszös mélyút mentén. Az árokból kiérve már közel volt a Szőlőskert borozó terasza, ahol túravezetőnk egyesülete, a Tenkes TE látta vendégül a túrázókat. A zsíros kenyér mellé fehér és vörösbor is volt a kínálatban. Az autóbusz-állomás már csak félórai járásra volt a vendéglőtől... Köszönjük Árpinak a túravezetést, a Tenkes TE-nek pedig a vendéglátást! atiKA MÚLTIDÉZŐ A sárga hasú sas esete A Mecsek-híradóban olvastam, hogy újra elszaporodnak a sasok a Nyugati-Mecsekben. Ennek a folyamatnak egykor én is szinte szemlélője voltam. Még a hetvenes évek elején az uránbánya szolgáltató üzeméhez mentem dolgozni. Megbabonázott ez a Jakab-hegyi rész. A munkatársak ajánlottak egy telket a Zsongor-kő alatti területen. A mellette eladó telkekre odacsaltam a két öcsémet is, hogy újra együtt lehessünk. Feri öcsém később még ki is költözött. így együtt jártuk be a környékbeli helyeket: Babás-szerkövek, Zsongor-kő, Sasfészek. Mindig azon tűnődtünk, ez utóbbi sziklafalat miért nevezik Sasfészeknek, hiszen sosem láttunk sasokat. Aztán egyszer csak megjelent egy pár. Jó volt nézni, ahogy köröznek a levegőben. Majd az évek folyamán egyre többet láttunk. Ezzel kapcsolatos az írásom címe. Egy napon a munka után borozgattunk Feri öcsém konyhájában. Mivel fogyott a bor, lement a pincébe egy újabb üvegért. Nagy lelkesedve jött vissza: - Képzeljétek, egy sas szállt fel a szőlők közül, széles nagy szárnya és sárga hasa volt. - Sárga has? - nevettünk rajta. Másnapra kiderült, hogy miért volt sárga a hasa. Ugyanis öcsémék csirkéket is tartottak és azok kint kapirgáltak a szőlők között. Amikor beterelték őket, akkor vették észre, hogy egy jérce hiányzik. Így valóban sárgát látott öcsém, mert a sas karmai között ott volt az elragadott baromfi! Hegyi József Kikeleti hóvirág - pompás hóvirág Itt a tavasz, az erdőkben virágzik kedves növényünk, a hóvirág. 2005 augusztusában a természetvédelmi törvény 2001-es módosítása értelmében a vadon élő hóvirág (Galanthus) „természetvédelmi szempontból jelentős növényfajjá" lépett elő, példányainak leszakítása tilos. A tilalom a virágon túl a föld alatt megbújó hagymára is érvényes (tehát nem kiskapu, ha csak a hagymát ássuk ki otthoni ültetés céljából). Az oltalom a hazánkban fellelhető mindhárom fajra vonatkozik, a hóvirág természetvédelmi eszmei értéke 10.000 Ft. Dísznövényként viszont - legálisan vásárolt virághagymákról - termeszthető. Az alábbiakban áttekintést adunk a hazánkban honos kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) és a dísznövényként ültetett pompás hóvirág (Galanthus elwesii) elkülönítéséről. A kikeleti hóvirág természetes, őshonos flóraelem. Virágának belső lepellevelei csúcsukon mélyen kicsípettek és a csúcs közelében zöldek, feljebb fehérek. Levelei keskenyek, eredésüknél egymással nem átfedők, a két levél egymással szemben álló. Általában február közepétől nyílik. A némiképp robosztusabb pompás hóvirág ültetett, esetenként kivadul. Virágának belső lepellevelei nem csak a csúcsuk közelében zöldek, hanem tövükhöz közel, gyakran egészen széles zöld sávval is díszítettek. Levelei szélesebbek a kikeleti hóvirágénál, rendszerint legalább 2 cm szélesek és eredésüknél egy jól láthatóan külső levél részben körülöleli a belsőt. A kikeleti hóvirágnál előbb virágzik, mivel ültetett, gyakran enyhébb klímát biztosító épített környezetben látható, akár januárban is nyílhat. Forrás: ddnp.hu IN MEMÓRIÁM Jancsi Ibolya (Hugi) (1961-2020) Ismét búcsúznunk kell a Dráva TSE egy tagjától. Jancsi Ibolya - vagy ahogy mindenki ismerte és szólította, Hugi - 2020. február 14-én elhunyt. 2008 óta volt egyesületünk tagja. Amíg egészsége engedte, sőt még utána is szinte minden egyesületi munkába be lehetett vonni. Dolgozott a kulcsosháznál, festette a turistajelzéseket. Férjével, Szotyival hagyományt teremtően rendezték a „Piknik Határ-tetőn” túrát, ahol vendégül látták az egyesület tagjait, barátait. A Tenkes teljesítménytúra állandó bissei pontőre volt: esőben, sárban, napsütésben osztotta a csokit. Ott volt az Éjszakai Tenkes teljesítménytúra pontőrei között. Teljesítette az Alföldi Kéktúrát és a Balaton kört kerékpárral. Több szakaszt bejárt gyalogosan az Országos Kéktúrából és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrából. Teljesítményével kiérdemelte az „Arany jelvényes” túrázói minősítést. Szeretett Erdélyben túrázni, és mint sokunknak, neki is az Egyeskő sziklatömbje volt a kedvence. Őrizzük meg emlékeinkben olyannak, amilyen volt, mindig vidámnak és segítőkésznek! Amikor kedvenc együttesének, az Ismerős Arcoknak a Nélküled című számát halljátok valahol, gondoljatok rá sok szeretettel! Dráva TSE HÍREK ■ A Mecsek Egyesület közleménye: tájékoztatjuk a Tisztelt Tagtársakat és természetbarátokat, hogy a Mecsek Egyesület 2020. évre meghirdetett túrái a kiadott programfüzettől eltérően a Vándormadár Természetjáró Baráti Kör szervezésében kerülnek megrendezésre. Kérjük ezen túrák kapcsán forduljanak a szervezőkhöz. A Mecsek Egyesület által megtartott túrákról tájékoztatást továbbra is honlapunkon adunk az események előtt: ■ március 7., szombat: Horvát Adolf Olivér emléktúra ■ április 25., szombat: Szülinapi túra (129 éves a Mecsek Egyesület) ■ július 18., szombat: Molnár István emléktúra ■ szeptember 13., vasárnap: Csúcsról csúcsra a Kelet-Mecsek hegyein ■ Barlangok Hónapja: márciusban különleges programokkal várja a látogatókat a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság az Abaligeti-barlangban, a megújult Denevérmúzeumban, valamint Pécsett, a Tettyei Mésztufa-barlangban. A Barlangok Hónapja alkalmából márciusban egész hónapban, hétfőtől péntekig féláron látogatható az Abaligeti-barlang és a Denevérmúzeum. ■ Rajzpályázat gyerekeknek: „A denevérek élete” címmel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Barlangok Hónapja alkalmából gyermekrajz pályázatot hirdet óvodás és általános iskolás gyerekek számára. A beküldendő pályamunkák mérete max. A/3-as lapméret lehet, technikája nincs megkötve, az A/3-as méretnél kisebb alkotásokat paszpartuval kell ellátni. A beadás határideje 2020. április 17., péntek, 12.00 óra. A pályaműveket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, 7625 Pécs, Tettye tér 9. címre kell eljuttatni személyesen vagy postai úton. A beadott pályamunkák hátoldalán kérjük feltüntetni: a pályázó nevét, életkorát, lakcímét, a szülő vagy a felkészítő pedagógus nevét, e-mail címét, telefonszámát. A díjátadás április 25-én, szombaton a Föld Napja rendezvényen lesz. További információ: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (honlap: www.ddnp.hu, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 8 30/377-3383). Rendezvények ♦ március 7., szombat: „Nőnapi túra, kirándulás, séta” teljesítménytúrák (20, 12, 6 km). R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 7.30-9.00 (20 km), 7.30-10.00 (12 km), 7.30-11.00 (6 km). Cél ugyanott. Szintidő nincs, de célzárásig (13.30 óra) be kell érni! Nevezési díj valamennyi távon: 1100 Ft/fő, diákoknak és Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény mindhárom távon. Információ: Juhász Zoltán (8 20/310-5754). ♦ március 7., szombat: „Horvát Adolf Olivér Emléktúra”. R.: Mecsek Egyesület. Információ a Mecsek Egyesület honlapján (www.mecsekegyesulet.hu). ♦ március 20., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. „Adriától Izlandig -élményeim képekben”. Előadó: Leirer László. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (8 20/376-6437). ♦ március 21., szombat: „Szuadó 60, 40, 25, 17, 11, 6” teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Csülök Bár (Pécs, Pellérdi út 31.), 6.00 (60 km), 6.00-8.00 (40 km), 7.00-9.00 (25 km), 8.00-10.00 (17, 11, 6 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 2800 Ft (60 km), 2000 Ft (40 km), 1900 Ft (25 km), 1800 Ft (17, 11 km), 1600 Ft (6 km), Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény - csak előnevezés esetén. Előnevezés elérhető az alábbi linken: http://cooltura.hu/. Információ: Hajdu György (8 20/919-1340), Révai László (8 20/400-6721). ♦ március 25., szerda: Ötórai beszélgetések. Madagaszkár - Fodor Zsuzsa előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. ♦ március 28., szombat: „XXIII. Bakancsos Atom Kupa” tájékozódási túraverseny. R.: DEMETER Dél-Mezőföld Természetbarát Egyesület, Atomerőmű SE Természetjáró Szakosztálya. Helyszín: Lengyel, Annafürdő, Annafürdői Turisztikai és Természetismereti Központ (Tolna megye), rajt: 8.00-10.30. A verseny kategóriái: A-A/36-50, A/60-70-80 (felsőfokú, tájfutótérképen, 2-4 fős csapatok); „B” (középfokú, tájfutótérképen, 2-4 fős csapatok); „C-Kincskereső” (tájfutótérképen, 2-4 fős csapatok); „C-Kiránduló” (turistatérképen, 2-5 fős csapatok); „Családi” (26 fős csapatok, a legkisebb résztvevő 6 éven aluli legyen). Nevezési díjak: előzetes nevezéssel 800 Ft/fő, helyszíni nevezéssel: 1500 Ft/fő, 15 évesnél fiatalabb gyerekeknek - előnevezés esetén - nevezési díj nincs. Előzetes nevezés március 23-ig e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), megjelölve a következőket: csapatnév, kategória, versenyzők száma, plusz térkép igény, szállítási igény. További információ a versenyről: 8 20/431-8112, 20/314-4650. ♦ április 4, szombat: „Tenkes Maraton, 30, 20, 15, 10, 6” teljesítménytúrák. R.: Dráva Természetbarát Sport Egyesület, Tenkes Természetbarát Egyesület. Rajt: Máriagyűd, túraállomás: 7.00 (Maraton, csak előzetes nevezéssel március 29-ig!), 8.30-11.00 (10 és 6 km), Túrony, Diósvölgyi ifjúsági tábor: 7.00-8.00 (30 km), 8.00-11.00 (20, 15 km). Cél: minden túránál ugyanott, mint a rajt. Nevezési díjak: 1200 Ft/fő (Maraton), 1000 Ft/fő (30 km), 800 Ft/fő (20, 15 km), 700 Ft/fő (10 km), 500 Ft/fő (6 km). Nevezésidíj-kedvezmények: MTSZ Természetjáró Kártya, Mecseki Turista Kártya, diák, nyugdíjas: 100 Ft (csak egy kedvezmény vehető igénybe, bemutatott igazolványra). Csoportos nevezésnél minden 10. fő ingyen indulhat. Információ valamennyi túráról, valamint előzetes nevezés a Maraton távra: Jancsi Attila (8 20/580-6078), e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ♦ április 7., kedd: Természetbarátok Klubja. „Meg lehet-e védeni a természetet 1,3 milliárd embertől? - az indiai példa” (előadó: dr. Wilhelm Zoltán, a PTE TTK FFI egyetemi docense, az Ázsia Központ igazgatója). Előadónk 4 éven keresztül volt a Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ igazgatója, így testközelből tapasztalta és élte meg az indiai mindennapokat. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (8 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► március 15., vasárnap: „A mi mandulafánk, az Európai Év Fája 2019-ben” (közös túra a JPM Természettudományi Osztályával). Útvonal: Dömörkapu - Misina tető - Lusta-völgy - Tubes-völgy - Pista bácsi pihenője - Lapis - János- kilátó - Kis-Tubes - Mandulás - Állatkert - Ilonka pihenő - Tettye - Havi-hegy (12,5 km, szintemelkedés: 240 m). Találkozás: 8.20-kor a 34-es autóbusz megállójában a pécsi főpályaudvar előtt. Túravezető: Tóth Klára (8 20/527-8913. ► március 21., szombat: XXXVII. Csokonay Sándor Emléktúra („Források és virágok”). Útvonal 1.: Boda - Húsvét-forrás - Petőczpuszta - Kővágószőlős (11 km, szintemelkedés: 300 m), útvonal 2.: Boda - Húsvét-forrás - Petőczpuszta -Éger-völgy (19 km, szintemelkedés: 400 m). Találkozás: a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8 óra 15 perckor az 5-ös kocsiállásnál, az Aranyosgadányba induló autóbusznál (a busz 8.30-kor indul). Túravezető: Baumann József (8 20/474-7151). ► március 28., szombat: „Várnyitogató túra”. Útvonal: Hosszúhetény - Pusztabánya - Csurgó - Máré-vár - Vár-völgy - Cigány-hegy - Pusztabánya - Hosz-szúhetény (24 km, szintemelkedés:760 m). Találkozás: 9.30-kor Hosszúhetényben a Hosszú Kávé előtt (a találkozási hely Pécsről elérhető a távolsági autóbuszállomás 11-es kocsiállásáról 9.00 órakor Szászváron át Bonyhádra induló autóbusz-szal). Túravezető: Takács Ferenc /HOTE/ (8 20/805-3405). A Hosszúhetényi Turista Egyesület nyílt túrái ► március 7., szombat: Szemétszedés a Kelet-Mecsek turistaútjain. A túravezetőket, a szemetes zsákokat, gumikesztyűt a HOTE biztosítja. A program 9.30-kor kezdődik, 5 útvonalon közel 60 km-es távon tisztítjuk meg a turistautak mentén az erdőt! Információ és jelentkezés: Takács Ferenc (S 20/805-3405). ► március 22., vasárnap: „Dombay János Emléktúra”. Útvonal: Hosszúhetény -Nagymező - Római-kori villa - Dombay-tó - Hosszúhetény (15 km, szintemelkedés: 170 m). Indulás: Hosszúhetény, Hosszú Kávé elől 9.30-kor. Túravezető: Takács Ferenc (S 20/805-3405). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► március 3., kedd: Túra az egészségünkért! - Kora tavaszi séta. Útvonal: Körtvélyes - Sikondai tavak - Laura-forrás - Körtvélyes. Indulás: a 8.00-ás sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► március 8., vasárnap: „Nőnap a természetben”. Útvonal: Remete-rét - Sóshegyi kilátó - Mecseki parkerdő - Állatkert - Dömörkapu - Tettye (kiszállási lehetőség) - Pécs, autóbusz-állomás (12 km, szintemelkedés: 200 m). Indulás a 8.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet (S 20/260-1947). ► március 15., vasárnap: „Tavasz a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Magyaregregy -Almás - Pap-erdő - Kis-kút-orma - Szöge-hegy - Komló, Szilvás (12 km, szintemelkedés: 290 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin (S 20/507-0776). ► március 17., kedd: Túra az egészségünkért! - Medvehagymák között. Útvonal: Árpád-tető - Tripammerfa - Rigó-kút - Hősök tere. Indulás: a 8.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► március 22., vasárnap: „Magyaregregytől Pécsváradig”. Útvonal: Máré csárda - Mária-kút - Kisújbánya - Réka-kunyhó - Antal-kép - Pécsvárad (15 km, szintemelkedés: 150 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet (S 20/260-1947). ► március 24., kedd: Túra az egészségünkért! - Bánáti Bazsarózsák I. Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► március 28., szombat: Tavaszi nagytakarítás a Vörösfenyő kulcsosházban. Útvonal: Máré csárda - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalminé Ági. ► április 5., vasárnap: „Viráglesen I.” - Erdő-mező virágai. Útvonal: Kisújbánya - Temető - Diós-kút - Bazsarózsás - Réka-kunyhó - Óbányai-belátó - Óbánya - Pisztrángos-tavak - Óbányai-völgy - Kisújbánya (14 km, szintemelkedés: 430 m). Találkozás: 10.00-kor Kisújbánya 18., Terike boltja előtt. Közlekedés egyénileg (autód a felső parkolóban hagyd!). Túravezető: Korcz Miklós. DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. További információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. ► március 7., szombat: Talpalatnyi föld, avagy mennyi védett növény fér el egy négyzetméteren? - jelvénygyűjtő túra. A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetről keveseknek jut eszébe a tavaszi virágözön, hiszen ez alapvetően egy száraz homokvidék. Van azonban néhány üdítő kis sziget is itt, ahol a természet hihetetlen gazdagságát mutatja meg az érdeklődőknek. Helyszín: Mesztegnyői Erdei Vasút kakpusztai végállomása, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 6 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► március 11., szerda: Abaligeti barlangtúra biológiaórával kiegészítve. A szak-vezetéses túra a barlang élővilágával kapcsolatos ismeretterjesztéssel egészül ki. Szó lesz denevérekről, pókokról, bogarakról és természetesen a különleges vakbolharákokról is. Az 50 perces barlangi séta után a barlang bejáratánál található tó vízének kémiai és biológiai vizsgálatára nyílik lehetőség az általános iskolás korú gyerekek számára. Találkozó: Abaligeti-barlang, 10.45. A program időtartama: 1,5 óra, részvételi díj: a barlangi belépőjegy. Előzetes jelentkezés szükséges (email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! ► március 14., szombat: Tavaszi túra a Denevér tanösvényen és a Denevérmúzeum megtekintése. Abaligeten a barlang környezete is számos természeti és kultúrtörténeti értéket rejt. A szakvezetéses túra résztvevői sok új információt hallhatnak a karsztosodásról és a területen található különleges élővilágról. A túra végeztével lehetőség nyílik a megújult Denevérmúzeum megtekintésére is. Találkozó: Abaligeti-barlang előtt 9.45-kor. A program időtartama: 1,5 óra, részvételi díj: 1000 Ft/fő. Előzetes jelentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! ► március 18., szerda: Abaligeti barlangtúra földrajzórával kiegészítve. A programon a gyerekek és az érdeklődő felnőttek megismerkedhetnek a barlang természeti képződményeivel és a cseppkövek növekedésének folyamatával. A barlangi földrajzóra után lehetőség nyílik a denevérek életének megismerésére a megújult Denevérmúzeum bemutatásával. Találkozó: Abaligeti-barlang, 10.45. A program időtartama: 1,5 óra, részvételi díj: a barlangi belépőjegy. Előzetes jelentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! ► március 24., kedd: Abaligeti barlangtúra földrajzórával kiegészítve. A részletek lásd a március 18-i programnál! ► március 26., csütörtök: Abaligeti barlangtúra biológiaórával kiegészítve. A részletek lásd a március 11-i programnál! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

283. szám 2020. november Kitüntetés Adorján Rita erdőpedagógus lett a Madas László Emlékérem első kitüntetettje. A Madas László Emlékérmet a Pilisi Parkerdő Zrt. 50 éves jubileumi évében, 2019-ben alapította, azzal a céllal, hogy minden évben rangos elismerést kaphasson az év legjobbnak ítélt erdőpedagógusa. Az idén először odaítélt díjat Adorján Rita, a Mecsek-erdő nyugalmazott erdőpedagógusa vehette át, a környezeti nevelés terén végzett kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként, az Erdők Hete nyitó rendezvényén, Mátra-füreden. A Pilisi Parkerdő a Madas László Emlékérem adományozásával azoknak a munkáját kívánja elismerni, akik a környezeti nevelés terén és az erdészeti erdei iskolákban történő tudatformálás érdekében önzetlen munkát végeznek, kiemelkedő szellemi és gyakorlati eredményeket érnek el, valamint maradandó értékeket teremtenek, s így méltóvá válnak a Madas László szellemiségének is emléket állító díjra. A Madas László Emlékérem első díjazottja Adorján Rita. Nyugdíjba vonulásáig ő volt az ország egyik elsők között létrehozott erdészeti erdei iskolája - Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Háza - szakmai programjának kidolgozója. Vezetése alatt az erdei iskola hatékonyan, eredményesen, magas színvonalon működött. Ezen túl, a 24 évnyi erdőpedagógusi szakmai munkája során, nemcsak több ezer gyerek és fiatal, de több száz pedagógus látásmódját és tudását is formálta az erdőgazdálkodással és az erdészek munkájával, és a természetjárással kapcsolatban. Adorján Rita munkája során a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel is folyamatos kapcsolatban állt. A természet megismerésére, szeretetére nevelt gyereket, felnőttet szövetségünk programjainak támogatásával is, évtizedeken át. Nyílt túrákat vezetett, tanítványaival részt vett a szövetség által szervezett vetélkedőkön, „kéktúrázott” igen lelkes csoportjával. Az elsők között vállalkozott megyénkben a nordic walking botok szakszerű használatának ismertetésére, e sajátos, hasznos mozgásforma megszerettetésére. A Balokány-liget értékes, különleges fái mellett elhelyezett ismertető táblák anyagai is az ő igényes, szakszerű munkáját dicsérik. Tervezője volt az Árpádtetőről, a Mókus Suli Erdei Iskolától induló „Mókus” tanösvénynek, valamint a Sás-völgyben az Erdő Háza erdei iskolától induló körtúra útvonalaknak és tanösvénynek, melyek jelzéseit szövetségünk tagjai festették fel. A vándortáborozás újraindulása (2017) óta irányította, szervezte az Erdő Házában a vándortáborozásra felkészítő tanfolyamokat. Igényes szakmai és operatív munkájával, példájával újabb pedagógusokat győzött meg arról, hogy a természetjárás komoly nevelési eszköz. Értékteremtő, önzetlen munkájának méltó elismerése a Madas László Emlékérem. A díjhoz szívből gratulálunk! BMTSZ elnöksége Szép volt! Kb. 25 évvel ezelőtt jártam utoljára a Farkas-árokban, s akkori emlékeim miatt is évek óta vágyódtam erre a vidékre. Néhány éve tettem egy kísérletet egy Kuglóf-fesztivál kora délutánján, de akkora zivatar támadt alighogy elhagytuk a parkerdőt, hogy a besötétedett völgyből vissza kellett fordulni, mert a patak vize pillanatok alatt komoly akadályokat állított elénk. Így aztán az idei nyílt túrák közé beterveztem október 3 -ára a Váralja - Farkas-árok - Dobogó - Szászvár útvonalon a nyílt túrát. Igazi ajándék volt ez a nap! Nem is tudom rangsorolni, mi volt a szebb, a jobb: az előző napok esőzései utáni bővizű patak, a mészlerakódásoktól izgalmas kis vízesések, sziklák, a rőt avar, a friss vadnyomok, a még zöld, csak az ágvégeken sárguló lombok, az elődeink által kiépített és ma is karbantartott források (Jágerok kútja, Kalán Miska kútja, Vadvirág-forrás, Lendület-forrás), a Szószékről elénk táruló látvány, a Zengő, a Hármas-hegy és a Villányi-hegység távlatai, vagy a Dobogón a Tolna megyei természetjárók emlékét őrző kopjafa méltósága. Mindez így együtt. De amitől igazán gazdagnak érezhettem magam, az a 15 fős csoport értelmes, üdítő társasága. A nehézségeket leküzdő kezdő túrázók, a jó szemű fotósok, az emelkedőn felfelé is vidám és beszédes túravezető-társ (Takács Feri - HOTE), a Tolna megyei túratársak, a szászvári pizzériában (egy-két sör mellett) nagy horderejű beszélgetést folytató kedves természetbarátok - mind-mind hozzájárultak, hogy ajándéknak érezzem ezt a napot, ami a 18 km-rel és 450 méteres szintemelkedéssel túl van a korosztályom által ideálisnak tartott távon. Megérte! Köszönöm mindenkinek! Tóth Klára Egy kis kirándulás Október első hétvégjén Püspökszentlászlón jártunk. Vágytunk (csak) egy kis sétára. Az idő kellemes, napos, őszi volt. Az arborétumban már a lombhullató fák „készítik” az avart. A kerti tóban a hínáros kevés víz tükrözi a környező fákat, bokrokat. Szinte a letűnt időket idézi a környezet. Szemben a szebb időket látott kulcsosház: szakadt kerítés, a kapuoszlop épp, hogy csak nem dől ki. Az udvar kissé ápolatlan, még a régi-nem régi turista társakat megörökítő kereszt is az elmúlást idézi. Emlékeimben feltűnnek a táblácskákon szereplő nevek alakjai: Lóránt bácsi, Gergyesi Tibi, Angster Imre, Kósa Pali, Karádi Karcsi bátyám, Kremling Lajos (Csibész), Gőbölös Pisti, Kazal Gyuri -volt szerencsém ismerni őket. Rájuk gondoltam, hiszen közeleg a halottak napja, őket is őrzöm az emlékeimben. Ábrándozásom közben zajongásra lettem figyelmes, turisták érkeztek a forráshoz. Megnéztük az Őslakosok emléktábláját, akik között a Király család is szerepel, Szent László emlékszobrát és a temetőt, majd haza indultunk. Jó volt egy kicsit megpihenni, sétálni a város zaja után-előtt. Gida Tibor - Király Zsuzsanna Papi pipa teljesítménytúra Október 10-én „Papi pipa” teljesítménytúra, és végre egy újabb rendezvény, ami nem marad el! A hét közbeni egyeztetésen kiderült, hogy az idei túrára négyen megyünk. A „tenkeses” különítményhez csatlakoztam. Gabi, Árpi és Tibi is a tizenöt kilométeres távot választották. A rajt és cél most is Terecsenyben volt a „Zrínyi” kulcsosház udvarán. A túra útvonala pedig a következő: „Zrínyi” kulcsosház - Erdei pihenőház (egykori vasúti megálló) - Almamellék, kisvasút végállomás - Jámborka-forrás - Sasrét, erdei iskola -Aligvár-forrás - „Zrínyi” kulcsosház. Egy kis emelkedővel kezdtünk a piros négyzet jelzések mentén, majd az egykori vasúti megállótól a piros sávval jelzett úton jutottunk el a „Zselici csühögő” végállomásához, ahol a második ellenőrző pontot találtuk. Közben elmondtam, egykoron még utaztam ezen a vonalon. A vasúti töltés mentén megtaláltuk az előre „betervezett” gombáinkat is. A nagy őzlábgombák ott voltak, ahol kellett. A végállomástól egy kis folyadékpótlást követően folytattuk utunkat és pár száz méter aszfalt után a „Hársas útra” kanyarodtunk. Innentől jelzésünk a piros kereszt lett. A Jámborka-forrásnál szívélyes fogadtatás a pontőröktől. A hivatalosan kínált alma mellé megjelent a szilva és a körte is, bár ezek folyékony formában... A következő ellenőrzőpontot Sasréten találtuk, ahol egy érdekességre is felfigyeltünk: a rádiónak álcázott hűtőláda egy óriási ötlet! A kisvasút itteni végállomása felé a réten az őszi kikericsek csábítottak mindenkit fotózásra. Ismét egy rövid aszfaltos szakasz következett, majd hamarosan lent voltunk utolsó ellenőrző pontunknál: az Aligvár-forrás és mellette a Balogh István emlékhely már a cél közelében volt. A célban a megszokott „pipás” kitűző egy újabb változatát kaptuk, na meg folyadékpótlásként választható volt üdítő és sör. A már végzett „harmincas” pontőrök között rég látott ismerősöket is köszönthettünk. Még egy kis beszélgetés és indultunk haza. Köszönjük a rendezőknek a túraszervezést és a kiváló ellátmányt! atiKA „Bakancsos Atom Kupa” tájékozódási túraverseny Október 17-én Tolna megye egyik népszerű kirándulóhelyén került megrendezésre a 23. „Bakancsos Atom Kupa” tájékozódási verseny. Az elmaradt tavaszi versenyt most októberben Lengyel - Annafürdőn rendezték meg. Aki eljött, láthatta, hogy itt tényleg minden együtt van egy kellemes családi kiránduláshoz: mini vadaspark szarvasokkal és vaddisznókkal, erdei pihenő-tó, Sasfészek-kilátó, tanösvények és még egy állandóra telepített tájékozódási pálya, no és persze erdők, dombok, patakok és források, ezt írták a rendezők a verseny kiírásában. Mindezekhez egy kiváló rendező gárda, akik egy remek versenyt rendeztek! Az ismeretségi körünkből több csapat is nevezett erre a méltán híres versenyre. „Családi” kategóriában a Valkai család „Dráva Folyamat” csapata teljesítette a pályát. Itt nem volt eredményhirdetés, de minden résztvevő emlékérmet kapott. A menetközben végzett feladatokról „Jövőre is jövünk!” felkiáltással mondtak véleményt a lányok. A „kiránduló C” kategóriában indultak, és azt megnyerték a túravezetői vizsgára készülők Tóth Klára vezetésével. Az „emelt C” kategóriában a „Jobb, mint otthon” csapat indult, akik elsősorban túrázói biztonságuk fejlesztése céljából neveztek a versenyre. Minden ilyen verseny alapfokú kategóriája kiváló erre a célra! A „Dráva - Talpasok” csapata az egyik legnépesebb mezőnyben, az „A60”-as kategóriában negyedik helyen végzett, a „Csodabogyó” csapat pedig az „A50”-es kategóriában harmadik helyezett lett. atiKA Jakab-hegyi „Új templom” - múlt és jövő Megújul a Jakab-hegyi Pálos kolostorrom közelében álló „új templom” és annak környezete. A túrázók, természetbarátok körében népszerű pihenőhely állapota napjainkra jelentősen leromlott. A környezetében található erdei bútorok és szalonnasütők cserére és felújításra szorulnak. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság KEHOP-pályázati forrásból finanszírozza az épület, illetve az építmények megújítását. A munkálatok már javában zajlanak, így várhatóan az év végére újra birtokba vehetik a kedvelt mecseki kirándulóhelyet az erdőjárók. Az épület múltját viszont kevesen ismerik. Nem esőbeállónak, vagy erdei pihenőhelynek tervezték eredeti építtetői. A pálos rend tagjai új kolostor falait kezdték emelni 1947-ben, befejezni azonban nem tudták, mert 1950-ben a szerzetesrendeket az országban feloszlatták. A pusztulásnak indult épületeket az erdőgazdaság 1985-ben esőháznak és kilátótoronynak alakította át. Az 1985-ös átépítés óta az épületen átfogó felújítás nem történt, csupán kisebb állagjavító munkálatokat végeztek a mindenkori kezelők. (Forrás: DDNPI) A Baranyai-dombság sokszínű vidékén Túra Máriakéménd határában Baranya megye csodáira nem csupán a varázslatos Mecsekben vagy a kiváló borairól híres Villányi-hegységben lelhetünk rá. A két táj között elterülő, festőien szép, dimbes-dombos terep kevésbé ismert a természetjárók körében, pedig ez a hullámzó löszhát is tartogat lenyűgöző panorámákat, történelmi emlékeket és jól jelzett, kényelmes turista-utakat. A Baranyai-dombság egyik ilyen kiváló túraterepét a Nagyboldogasszony-templomáról híres Máriakéménd környékén találjuk, ami mondhatni e vidék turistaközpontjának számít. Máriakéméndről ugyanis több út is indul, közülük a legjelentősebb a Feked irányába tartó Baranyai Zöldtúra, melynek teljes hossza 44 km, ugyanakkor könnyű, 6-16 km-es körtúrával az alig ötszáz lelket számláló falu változatos környezetét is bejárhatjuk. Lássuk hát, mi minden vár ránk ezen a nagyszerű és csendes tájékon. A panorámás pincesor A falu déli határában egykoron mintegy két kilométer hosszúságban három soros pincesor húzódott, aminek napjainkra már csak egy része maradt fenn. Korábban a terület jelentős része szőlőtőkékkel és pincelyukakkal volt tele, napjainkra viszont már jóval kevesebben foglalkoznak borkészítéssel. Anno Kéménd híres fehérborait vasúton Ausztriába is szállították. Bécsben egykor önálló kéméndi borkimérés is volt. A második világháború után a pincesor jelentős részét lebontották, ma sok felhagyott pinceüreget lehet látni, melyek a látszólag örökre elmúlt aranykorra emlékeztetnek. A falu feletti pincesor megmaradt eredeti állapotában, és szerencsére ma is használatban lévő és szépen felújított présházat is látni, de a messzebb lévő, egészen a Liptódi-szegélyig húzódó pincesor már teljesen megszűnt. A falu múltat idéző és ma is hangulatos pincesorát a kék négyzet, kék körtúra, illetve kék műemléket jelző turistajelzésein érhetjük el. Felérve a legfelső pincesorhoz, gyönyörű panoráma fogad minket, melyben szelíd dombvonulatokon elterülő szántók és erdőfoltok váltakoznak, a háttérben pedig a tájat uraló mecseki hegyek magasodnak. A Margaréta-sarok A Nagy-pincesor déli végén a turistajelek kivezetnek az akácosból a szántóföld szélére, amit a helyiek Margaréta-saroknak neveznek. Több földút találkozási pontja ez, ahol Antiochiai Szent Margit szobra áll, avagy ahogy a kémendiek mondják, a Margarétaszobor. A legenda szerint itt egy kislányt megfojtott vagy halálra mart egy kígyó, amíg édesanyja a közeli szőlőben tevékenykedett. Emlékére állították a szobrot, amit a múltban valahányszor más helyre akartak vinni, mindig hatalmas vihar tört ki a környéken, így vált „időjós” szoborrá. A meglehetősen egyedi alkotást egyébként 1904-ben állították fel ezen a helyen, majd az 1950-es években átvitték a kegytemplomba, ahonnan 2014-ben került vissza az eredeti helyére. A szobor közvetlen környezete nem éppen a legszebb tájat fedi fel előttünk, de évszaktól és időjárástól függően a köröttünk elterülő szántókon csodás látványban is részünk lehet, amikor a zöldellő mezővel összeérő fodros felhők lenyűgöző kontrasztot alkotnak. Gondozott környezet, karbantartott turistautak Ugyancsak a falu déli határában, sűrű akácosban találhatunk rá a mára elapadt Szent -kútra és az egykori kis kápolna helyére, ahol ma kereszt és Mária szobor áll. Az idevezető kitáblázott ösvény és a karbantartott szoboregyüttes jól mutatja a helybéliek értékvédő munkáját, azt az elszántságukat, hogy minél többet megőrizzenek és megmutassanak az erre járónak gazdag történelmükből és hagyományaikból. Ennek köszönhető, hogy a vizet már sajnos nem adó Szent-kút nem veszik bele az erdőbe és mesélhet csodás gyógyulásokról és a környék múltjáról, kultúrájáról. A csodatévő Szent-kút Alajos-forrásnak is nevezték régen, amely elnevezés onnan származik, hogy egyszer Alajos napján nagy jégverés volt, ami elpusztította a határrészt. Ennek emlékére a szomszédos monyoródiak keresztet állítottak a téglából épült Szent-kút forrása mellé. Vizéhez főként az 1900-as évek elején történt csodahiedelmek fűződnek, melyekben még a 30-as években is hittek. Úgy tartották, hogy a forrás vize gyógyítja a szembetegségeket és az epilepsziát. Távoli vidékekről is elzarándokoltak ide a betegek, akik gyógyulásukat követően a szent forrás tövében álló egykori képoszlopos kápolnánál helyezték el hálaadományaikat. A gyógyforrás látogatói - különösen a monyoródi horvá-tok - fogadalmi vagy hálaadományként házilag szőtt kendőt, törülközőt aggattak a képoszlopon kifeszített zsinórokra, gyakran pedig a beteg gyermekek ingjeit és hajszalagjait is ide akasztották. A hely kultusza már az 1930-as években megszűnőben volt. 1951-ben a kápolnát lebontották, tégláit elhordták, a forrás pedig nem sokkal később, a 60-as évek elején elapadt. Sárga, zöld és kék jelzésű utakon Rajtunk áll, hogy Máriakéménd környékén, ezen a kis területen sűrűre szőtt turistaúthálózaton, mekkora körrel szeretnénk bejárni a tájat, mennyi mindent akarunk látni. A számos vallási kegyhely mellett forrásokhoz, erdei pihenőhelyekhez, egy nyomaiban még fellelhető várhoz is érdemes ellátogatni, de maga a dombvidék természeti sokszínűségét és a pazar panorámáit is meg kell ismerni ahhoz, hogy teljes legyen ez a baranyai összkép. Szétnézve e tájon, elsőre az ember által régóta birtokolt földek, a dombokon elnyúló szántók látványa a legszembetűnőbb. Mindezeket a vízfolyások mentén, domboldalakon és löszhátakon mozaikosan elhelyezkedő erdőfoltok tarkítják, valamint nagy kiterjedésű rétek és laposabb völgyfenéken vizenyős, változatos növényvilággal bíró mocsarak is tagolják. A sárgán és zöldön tett nagyobb körtúra során (megkerülve a 217 méteres Schlossberget) mindezekben közelről is részünk lehet. A Kéméndi-tető síkjáról (a jelzett útról kis kitérővel) keleti irányba láthatunk el, a hegyhát Liptód felé vezető oldalában pedig a területet fedő lösztakaróba vájt látványos szurdokot a lezúduló csapadék. A rejtélyes Remete-lyuk Aki figyelmesen járja a dombtetőre vezető kék rom jelzéssel felfestett ösvényt, az a Török-vár egykori sáncárkait, csekély falmaradványát és a Remete-lyukat is meglelheti. A német szájhagyomány szerint valamikor egy-egy remete lakott itt, ezért hívják így ezt a járatrendszert, ami az egykori vár alatt lett kivájva. Ennek a napjainkban 10 méteres alagútnak még az 1900-as évek elején is volt lakója, aki Kéméndre járt le kéregetni. Állítólag a régmúltban rablóbanda is tanyázott itt, de hogy kik és miért építették e járatokat, az már örökre a történelem homályába vész. A dombtetőre vezető lépcsőzős kaptató végén ne számítsunk igazi várromokra, csupán a hepehupás és árkos terep, valamint kis falmaradvány emlékeztet arra, hogy itt egykoron erősség állt. A lombok közül előbukkanó kilátás viszont csodás. Ha másért nem is, ezért biztosan megéri ide felkapaszkodni. A Török-vár A mai Máriakéménd fölé magasodó domb tetején a tatárjárás után, 1273 körül a Győr nembéli Óvári Konrád épített várat. Meglehetősen mostoha sorsa volt a helynek: előbb Baranya vármegye főispánjával kialakult személyes konfliktus, majd az Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros belpolitikai helyzet miatt dúltak itt harcok. Valamikor 1316 és 1330 között a várat ostrommal elfoglaló Szekcsői Herczegh János leromboltatta az erődítményt, de Károly Róbert visszaadta azt Konrád örököseinek, akik újraépítették a várat. Az egykor jelentős méretű vár pusztulásáról nincsenek információink, de az bizonyos, hogy már több száz éve megsemmisült, köveit pedig elhordták. A Török-vár legendája A Török-vár egyik mélyedésében réges-rég látni egy barlangszerű üreget, melyet Remete-lyuknak neveztek. A monda szerint egykor még állva is végig lehetett benne menni és 12 ajtó volt benne, de csak 11-be volt szabad bemenni. A tizenkettedikbe még senki sem mert bemenni, mert oda egy török katona van bezárva. Ezért lett a hajdani erősség neve Török-vár. Jöttek-mentek itt a népek Az évezredek során megannyi nép és kultúra megfordul ezen a termékeny, dimbes-dombos vidéken. Az ősi kultúrák nyomait, rómaiak villáit, avarok telepeit, honfoglaló magyarok tárgyait is meglelték már itt. Az Árpád-korban aprófalvas településhálózat alakult ki, melyben a kis lélekszámú települések egymáshoz közel helyezkednek el. A török uralom pusztítása, valamint a történelem viharai sokféle nemzetiséget sodortak össze a környéken és Máriakéménden is: magyarok, svábok, szerbek, rácok, székelyek, tótok, akik mind hozták magukkal a saját kultúrájukat, igyekeztek megőrizni identitásukat. Faluról falura járva az utcaképeken, a porták építészeti stílusán, az út menti kereszteken, a templomokon ma is láthatjuk azt a változatosságot, amit a sokajkú népesség magában hordoz. A török hódoltságban elpusztult Kéméndre 1720-1741 között érkeztek meg a betelepített német telepesek. A falu gyors fejlődésnek indult, új házakat, istállókat építettek, a dolgos nép hamar felvirágoztatta kis települést. 1732-ben már 47 német és 4 délszláv család lakott a faluban, az 1910-es évekre pedig már 1200-nál is többen éltek itt. A 20. század sorscsapásait többszörösen is megsínylette a település. A második világháborút követően közel 500 németajkú lakost telepítettek ki Németországba, akiknek a helyére a felvidékről érkeztek családok. A falu a kommunista időkben lassú sorvadásnak indult, lakossága folyamatosan csökkent, az emberek elszivárogtak a városokba. Sajnos a rendszerváltást követő időszak sem hozott fellendülést Máriakéménd életében, ahol azért a közelmúltban történt turisztikai fejlesztések és egyéb helyi kezdeményezések bizakodásra adnak okot. A búcsújáróhely Máriakéménd híres temploma a településtől egy kissé távolabb, a Kátoly felé vezető országút mentén áll. Mint fontos búcsújáróhely, a Mária Út és a Szent Márton Út is ellátogat hozzá, de elvezet ide a faluból kiinduló kék körtúra turistajelzés is. Az idén kisebb felújítási munkákat megélő barokk stílusú Boldogasszony-templomot 1753-ban építették egy 15. században már álló, de a török hódoltságban rommá lett kegyhely fölé, aminek csak a szentélye maradt épen. A híres búcsújáró Mária kegyhely kialakulása egy csodás jelenéshez kötődik. 1740 áprilisában a régi templom romjai között néhány helybeli kislány füvet gyűjtött, amikor egy mélyedésben a kis Jézust karján tartó Szűzanya fényben tündöklő szobrát pillantották meg. A szobrot nem tudták kiemelni a földből, majd eltűnt. A jelenés hírére hamarosan közelről és távolról jöttek zarándokok, ezt követően pedig nemsokára megépült a ma is látható templom. Első kegyképét egy pécsi asszony festette, mert lánya szembajából Mária közbenjárására meggyógyult. Ennek helyébe 1758-ban egy újabb Mária-képet készíttettek, amely a filiális templomok védőszentjeit is ábrázolta. Régen Máriakéménden a nagyobb Mária-ünnepeket 7 búcsúval ünnepelték, de az utóbbi évtizedekben már csak kettő volt. 2016-tól ismét 4 búcsút tartanak, ahová évről évre egyre többen jönnek, a 2017-es év nagybúcsúján már több mint 600-an vettek részt. A máriakéméndi kegytemplom nem csupán az istentiszteletek alkalmával, de előzetes bejelentkezéssel is látogatható. Érdeklődni Biki Endre Gábornál, a templom gondnokánál lehet (telefon: 30/452-4579, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A természetszerető ember könnyen a szívébe zárja e barátságos tájat. Változatos természeti környezete, takaros kis falvai és vendégszerető lakói együttesen varázsolnak egyedi hangulatot erre a festői dombvidékre. Elsőre talán fel sem tűnik számunkra, de a Baranyai-dombságban szinte egymást érik a múltról regélő érdekes épületek, képoszlopok és emlékhelyek, melyek történetét megismerve még színesebbé, még értékesebbé válik számunkra az ország ezen kissé eldugott, de csodálatos szeglete. (Forrás: Turista Magazin) Természetbarátok Klubja év végi záró túrája Kedves Természetbarát Társaim! A Természetbarátok Klubjának idei évzáró programjára december 12-én, szombaton a Kelet-Mecsekbe egy kellemes túrára és a Pusztabányai kulcsosházba, batyunkban hozott finomságok falatozásával egybekötött közös beszélgetésre hívlak Benneteket. A kulcsosházban Varga Jenő kollégám vár majd minket sok szeretettel, meleggel és forró teával. Aki teheti, hozzon batyujában szendvicsei mellé pogácsát, sütit, esetleg egyéb nyalánkságot, butykosában „hegylevét”. Kérlek, hozzátok magatokkal e napra kedvenc bögréteket is. Bízom benne, hogy a közösen eltöltött idő - hasonlóan az előző évekhez - jó beszélgetésekkel ajándékoz majd meg bennünket. Amennyiben nem az utolsó pillanatban derül ki, hogy velünk tartasz a túrán, kérlek, december 10-ig jelezd felém, hogy az autóbusz társaság felé továbbítani tudjam a létszámot (® 20/340-4184, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A túra útvonala: Zobákpuszta - Pap-rét - Csengő-hegy - Pusztabánya, kulcsosház -Zobákpuszta (9 km, 230 m szintemelkedés). Találkozás: 8.30-8.45 között a pécsi távolsági autóbusz-állomás várócsarnokában (az autóbusz 9 órakor indul). Várható hazaindulás: 14:11-kor Zobákpusztáról Pécsre induló autóbusszal (az időpont tájékoztató jellegű). Scheitler Adrienn HÍREK ■ Elmaradó rendezvény: a november 7-re tervezett „Mecseki Láthatatlanok nyomában" teljesítménytúra elmarad. ■ Az „Év Kilátója”: az új Zengő-kilátó - szoros versenyben - a második helyen végzett az „Év Kilátója” versenyben, a balatonboglári Xantus János Gömbkilátó mögött. A versenyt az Aktív Magyarország hirdette meg, a szervezet közösségi oldalán lehetett szavazni az építményekre. A 177 pályázat közül összesen tíz került a döntőbe, de az Év Kilátója címre már a kezdetektől az említett két kilátó volt esélyes. A szavazás utolsó napján, pénteken egy ideig még a mecseki építmény vezetett, végül a balatoni kilátó behozta lemaradását. (Forrás: bama.hu) ■ Ibafai pipamúzeum: bővült a híres ibafai pipamúzeum kiállítása, az egyházi tulajdonban lévő gyűjtemény anyaga is bekerült a múzeumba. Így megtekinthető az eredeti „papi fapipa” is! A kibővített gyűjteményt elsőként október 10-én a „Papi pipa 30” teljesítménytúra résztvevői láthatták. ■ Munkanap áthelyezések 2021-ben (a jövő évi programok tervezéséhez): 2021-ben mindössze egy munkanap kerül áthelyezésre. December 11-e, szombat munkanap lesz (helyette december 24-e, péntek pihenőnap). ■ 2021. évi programok: kérjük a természetjáró rendezvények szervezőit, hogy a jövő évi programok adatait november 24-ig küldjék el e-mailben Strasser Péternek (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) a 2021. évi rendezvénynaptár összeállításához. Ugyancsak kérjük azon túravezetőket, akik nyílt túrák vezetését vállalják, hogy a 2021. évi túraterveket adják le szintén november 24-ig Tóth Klárának személyesen a szövetségben (keddenként délután 16-18 óra között), vagy e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: ■www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) ♦ november 14., szombat: „Skóciai Szent Margit Emléktúra”. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. A járványhelyzetre való tekintettel ez évben az emléktúra nem vezetett túra, hanem csillagtúra lesz: mindenki egyénileg, ill. kisebb csoportokban közelítheti meg a Réka-várat. Ajánlott útvonalak: - rövid túra: Óbánya - „Belátó-kilátó” - Réka-vár - közepes túra: Mecseknádasd - Stein-malom - Réka-vár - hosszú túra: Pécsvárad - Réka-kunyhó - Réka-vár A Réka-várban 12-14 óra között várjuk a túrázókat, az emlékmű közelében kihelyezett tablókon mutatjuk be Skóciai Szent Margit életét és tiszteletének történetét. Mindenkit kérünk, hozzon magával mécsest vagy egy szál virágot az emlékkőhöz! A túra során az erdőben nem kell maszkot hordani, de a várhoz érve kérünk mindenkit a járványszabályok betartására (maszk viselése, távolságtartás)! ♦ november 14., szombat: Dombormű avatás Pécsváradon. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. A Skóciai Szent Margit emléktúra indulása előtt, 10 órakor a pécsváradi plébániatemplomban elhelyezett Skóciai Szent Margit dombormű felszentelésével emlékezünk dr. Novotny Ivánra (1936 - 2016), Szent Margit emlékének hű ápolójára. Szabó László pécsváradi szobrászművész alkotását - egy magánszemély adományát - Antal Géza pécsváradi apát-plébános szenteli fel. ♦ november 20., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. 70 éves a komlói szervezett természetjárás - Őri Zsuzsanna előadása. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ♦ november 25., szerda: Ötórai beszélgetések. Turistacsalogató létesítmények az erdőben - dr. Varga Tamás előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. ♦ december 1., kedd: Természetbarátok Klubja. „Portugál Camino” - Ignátkó Imre előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► november 22., vasárnap: „Késő ősszel Dél-Baranya turistája nyomában”. Útvonal: Túrony - Tenkes - Máriagyűd - Akasztó - Csukma-kereszt - Kopasz-hát -Bisse - Túrony, Diós-völgy (20 km, szintemelkedés: 650 m). Találkozás Túronyban 8.45-kor. A találkozási helyre Pécsről a 8.15-kor Siklósra induló autóbusszal lehet elérni. Túravezető: Jancsi Attila /Dráva TSE/ (S 20/580-6078). ► november 28., szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra”. Útvonal: Apátvarasdi elágazás - Fodor-gyöp - Legénysír - Zengővárkony - Dombay- tó (15 km, szintemelkedés: 220 m). Találkozás 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásánál, a Bonyhádra induló autóbusznál. Túravezető: Tóth Klára (S 20/527-8913). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna S 20/376-6437) ► november 8., vasárnap: Emlékezés a már „Végtelenben túrázók”-ra. Útvonal: Máré csárda - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Vörösfenyő kulcsosház - Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Gáll László. ► november 17., kedd: Túra az egészségünkért - Ősz a tónál. Útvonal: Mecsekpö-löske - Horgász-tó - Komló, Dávidföld. Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► november 22., vasárnap: „Kutyagoló házi kedvenceinkkel”. Útvonal: Komló, Petőfi tér - KBSK pálya - Határ-tető - Budafa - Határ-tető - Gyöngy-kút -Kalafarm - Mecsekfalui út (7 km, szintemelkedés: 150 m). Találkozás: 9.00-kor a Petőfi téren. Túravezető: M.né Szekeres Kata. ► november 28., szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra” Komlóról. Útvonal: Zobákpuszta - Püspökszentlászló - Komlós-kanyar - Zengővárkony, szelídgesztenyés - Ruzsama - Hosszúhetény (20 km, szintemelkedés: 360 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. Rövidebb útvonal: Hosszúhetény - Ruzsama - Pécsvárad - Zengővárkony (Szalma és Tojás Múzeum megtekintése) - Hosszúhetény (14 km, szintemelkedés: 130 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► december 1., kedd: Túra az egészségünkért - Komló városrészein át. Útvonal: Mecsekjánosi, Kálvária - Dávidföld - Mecsekfalu. Indulás: a 9.00 órai Mecsekjá-nosi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. További információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. ► november 7., szombat: Márton-napi libales a Boki-Dunánál - jelvénygyűjtő túra. A Boki-Dunánál tartott előadás során bemutatásra kerül a nyári lúd életmódja, fész-kelési szokásai, valamint megismerkedhetünk a Márton napi népi hagyományokkal. A Boki-Duna bemutatóhelyről indulva egy rövid gyalogtúra során - távcsövekkel felszerelve - megfigyelhetjük a tájegységben költő és átvonuló nyári ludak népes tömegét. A program végén egy forró tea mellett zsíros kenyér elfogyasztására is lehetőség nyílik. Helyszín: Boki-Duna, időpont: 10.00 óra. A túra időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

282. szám z- 2020. október XXXII. Természetjárók Napja Dobogókő, 2020. szeptember 19. 1989 óta rendezi meg a Magyar Természetjáró Szövetség (előző nevén Magyar Természetbarát Szövetség) a Természetjárók Napját. A helyszín - kevés kivétellel - a Pilis kedvelt kirándulóhelye, a magyar természetjárás bölcsőjének is tekinthető Dobogókő. (Az egyik kivételes helyszín éppen Pécs városa volt, amikor 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa cím birtokában hívtuk meg az ország természetjáróit, s rendeztük meg a Természetjárók Napját városunkban.) 1987-ben az MTSZ akkori elnöke, Peták István javasolta az önállósult szövetségnek, hogy legyen saját ünnepe. S hogy ünnepélyes tartalommal is megtöltsék a találkozót, kidolgozták a természetjárásban aktívan tevékenykedők elismerésére lehetőséget adó kitüntetési rendszert, amely kisebb változtatásokkal ma is él. Évente április 30-i határidővel bármely MTSZ tagszervezet felterjesztheti kiemelkedő munkát végző tagját elismerésekre (lásd MTSZ Kitüntetési Szabályzat). Az elismerések átadása mindig ünnepi hangulatban történik Dobogókőn, a báró Eötvös Lorándról elnevezett turistaház előtti téren. A köszöntőkön (MTSZ vezetősége, nemzeti parkok, erdészetek igazgatói) túl rendszeres szereplője az ünnepségnek Papp János színművész, aki maga is természetjáró, kéktúrázó. Személyes élményeiről mesél, s mindig előad egy verset is. Többnyire olyant, ami a természetről, természetjárásról szól. Idén Simonyi Imre Húsvét c. versét mondta el. (Ünneprontás szándéka nélkül jelzem, hogy azzal indokolta a versválasztást, hogy a két nappal ezelőtti, aranydiplomáját átvevő ünnepségen mondta el először a Színművészeti Egyetemen, de meggyőződése, hogy számunkra is közvetít értékes gondolatokat). Ez évben - mint annyi más rendezvény a koronavírus-járvány miatt - ez az ünnepség is kicsit rendhagyó módon szerveződött. A részvételt előzetes regisztrációhoz kötötték. Fontos volt, hogy ne legyünk 500-nál többen. A máskor szorosan egymás mögé (mellé) helyezett padok helyett most asztalokkal ritkították a rendezők a teret, s többnyire maszkot viselő emberek ülték körül azokat. Az is rendhagyó volt, hogy a 95 éves Thuróczy Lajos bácsi, az MTSZ tiszteletbeli elnöke nem volt jelen. Családja veszélyesnek minősítette számára a rendezvényt. Az már hagyományos volt, hogy az ünnepség déli 12 órakor, az erre a célra ide helyezett harang megkondulása után kezdődött a Himnusz közös éneklésével. No és az is hagyományos volt, hogy idén is volt baranyai kitüntetett. Nem is egy! A Dráva Természetbarát Sport Egyesület elnökét, Jancsi Attilát szólították először. Ő Aranyjelvényes túravezető lett, s egyúttal tagja az Aranyjelvényes Túravezetők Klubjának. Gida Tibor a Czárán Gyula Emlékérmet, Romvári Tibor pedig a Természetjárás Fejlesztéséért Érdemérem ezüst fokozatát vehette át. Mindhárman több évtizede dolgoznak a baranyai természetjáró mozgalomban. Értékes tevékenységekben gazdag múltjuk mellett az aktuális feladatok ellátásában, a Dráva TSE programjának kialakításában, megvalósításában, a közösség programjának irányításában, szervezésében, a saját kulcsosházuk fejlesztésében, működtetésében, a dél-baranyai turistautak karbantartásában is példás helytállást mutatnak. A megyei szövetség is gazdagodik a jövőre megalakulása 25. évi jubileumát ünneplő egyesület tevékenysége nyomán. Találkozók szervezése, nyílt túrák vezetése, túravezető-képző tanfolyamokban, jelzésfestővezető oktatásban való közreműködés, a megyei minősítési feladatok vállalása mindmind javukra írható, gazdagító, példás cselekedet. Büszkék lehetünk rájuk! Erre a napra félretettük a munkát, letettük az ecseteket, a levelezés, beszámolók, jelentések gondját. Örültünk, hogy képviselhettük a baranyai természetjárókat a Természetjárók Napján. Az időjárás is tiszteletben tartotta az ünnepet. Ragyogó napsütésben, az alig színesedő erdőben sétáltunk, tekintettünk le a kilátóról, gyönyörködtünk a Duna-kanyar szépségeiben. Szép napot töltöttünk el Dobogókőn! Tóth Klára Autóval és néhány gyalogtúrával Szlovákiában - vázlatosan 2020. július Szombat reggel kényelmes indulás, autópálya Miskolcig, majd irány Kassa (GPS: 6 ó 48 p). Miskolc után lassú haladás a határig (autópálya-építés miatt), új sztráda Kassáig. Belvárosi hotel, regisztráció, szobafoglalás, pár perces frissítés után irány a belváros: sétányok, parkok, dómok, kiülős vendéglők, lépcsős sörözők, nyüzsgés, esküvő: nyoma sincs a „járványnak”. Reggeli a hotel éttermében, majd indulás tovább. Az útvonal: Eperjes - Szepesváralja - Lőcse - Igló - Csingó. Program: Szepes vára (Világörökség, 2-3 órás látogatás) - Lőcse: ebéd, városnézés, Igló: városnézés. Reggeli a szálloda éttermében, majd újabb szálláshely megkeresése. Szepessümeg (Smizany), panzió kiválóan felszerelve. Napi program: márkecsfalui kőgombák megkeresése, Iglón vásárlás, ebéd, majd rövid túra a Szlovák paradicsom peremén. A következő napon a rövid túra után egész napos túra volt soron: Csingó - Tamásfalvi-kilátó (Hernád-áttörés) - Malom - kolostorromok (Vöröskolostor/Klástorisko) - Fehérpatak - Hernád - Csingó: fárasztó volt a mintegy 16 km és 400 m szint. Kényelmes reggeli indulás: Poprád - Liza polana - Zakopane. Városnézés - piac, ebéd, majd visszaút. A hosszú túrát követő városnéző séta (Zakopane) után egy kis Magas-Tátra. Kicsit korábbi felkelés után irány Tátralomnic, a magashegyi felvonó: sorban állás, 6 fős kabin. Rövid túra: Csillagvizsgáló - magaspont - Velika Sty. Encián. Vissza a felvonóval Lomnicra, majd Igló, vásárlás, vacsora, szálláshely. Újabb szállásunk a Dobsinai jégbarlang parkolójában levő hotel-étterem, turista infó iroda. Az épület egy rönkház, szolid felszereltségű, tágas. Megnéztük a Dobsinai jégbarlangot, majd a parkoló sétányán elmentünk a vasútállomásig és vissza, vacsora. Utolsó előtti nap programja: egy rövidebb túra, majd fürdés a Dedinky víztározóban (tóban). Túra: Gölnici víztározó - Zejmár-szurdok - Geravy-fennsík - Dedinky. Ebéd vendéglőben, majd napozás-fürdés, szálláshely, pakolás. Reggel indulás haza. Az utazás programja: vasárnap lévén csendes-nyugodt séta a betléri Andrássy-kastély arborétumában, majd Krasznahorka várát elhagyva a Torna vára (romja) alatti csárdában egy nagyon jó magyaros ebéd (borjúpaprikás, nokedli) elfogyasztása után irány az országhatár. Miskolc - Pécs autópálya: estefelé otthon vagyunk. Gida Tibor (Dráva TSE) Virító őszi rétek A virágos rétről rendszerint a nyárelő színpompás, illatos gyepterületeinek látványa juthat eszünkbe ebben az időszakban. Azonban az igazán csípős, télies napok előtt a természet még egyszer feldíszíti a nedves rétek, kaszálók, erdőszélek párába burkolózó fakózöld egyhangúságát. Augusztus végétől egészen októberig virít az őszi kikerics. Kirándulásaink során, vagy akár az autóból kitekintve az országút mellett is felfedezhetjük feltűnő, ibolyás-lilás virágait. Előfordulhat szálanként, vagy hatalmas területeket borítva nyújt egyedülálló látványt a virágzása idején. Az évelő, hagymás növény virágait ölelő burokban várakoznak a levélkezdemények, hogy áprilisban előnyújtózzanak téli rejtekükből. A 20-30 cm hosszú, fényes zöld levelek őrzik 1-3-asával álló toktermését. A virágát ne szedjük le! Rendkívül gyorsan hervad és a növény minden része mérgező! Érett magja a kolhicin nevű alkaloidot tartalmazza. Kulcsár Péter (Forrás: DDNPI) „Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren.” (Juhász Gyula) Gyertyát gyújtunk a büdös-kúti panteonnál 2020. október 30-án, pénteken délután 14 órakor, így emlékezve elhunyt turista barátainkra. A Pécsről Orfűre 12.45-kor induló távolsági busszal Remete-rétig utazunk, majd 13.15-kor gyalog megyünk tovább a kék sáv jelzésen. Emlékező perceinkre szeretettel hívunk mindenkit! Baranya Megyei Természetbarát Szövetség HÍREK ■ Megújult a Magyar Természetjáró Szövetség elnöksége: 2020. szeptember 5-én tartotta az MTSZ tisztújító választmányi ülését Budapesten. A baranyai természetjárókat a Dél-Zselic Természetbarát Klub, valamint - megbízólevéllel - a Dráva TSE, a POEÜ és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség nevében Strasser Péter, illetve a Mecsek Egyesület nevében Ripszám István képviselte. A választmányi ülés megválasztotta az MTSZ kilenc fős elnökségét a következő ciklusra. Az elnökség tagja lett Ripszám István (Mecsek Egyesület), a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója is. Ez kettős öröm számunkra: Ripszám István az elnökségben egyrészt a baranyai természetjárókat, másrészt az erdész szakmát is képviseli, ami fontos szempont az MTSZ és az erdészetek közötti - amúgy eddig is jó - kapcsolatok ápolásában. ■ Lapisi kereszt: a Lapison álló fakereszt alja elkorhadt, így a kereszt életveszélyessé vált, bármikor kidőlhet, ezért a Mecsekerdő Zrt. elbontotta. Helyére új kereszt készül. ■ Fotópályázat: a Mecsekerdő „Négy évszak az erdőben” címmel fotópályázatot hirdet, amelyre a Baranya megyei erdőkben készült képekkel lehet nevezni. A kiválasztott fényképek bekerülnek a Mecsekerdő 2021-es falinaptárába is. A pályázat keretében a Mecsek, a Dél-Zselic és az Ormánság természeti környezetében készült fényképek küldhetők be, melyek bemutatják az erdők és az erdei élővilág sokszínűségét - növényeket, állatokat, tájakat, vagy az erdei környezetben található turisztikai látványosságokat (pl. kilátó, kisvasút, erdei pihenő) örökítik meg. A fotókat 2020. október 16-ig lehet beküldeni. További részletek a Mecsekerdő Zrt. internetes honlapján (www.mecsekerdo.hu) olvashatók. Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) ♦ október 10., szombat: „Papi pipa 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Dél-Zselic Természetbarát Klub. Rajt: Terecseny, Zrínyi kulcsosház, 7.00 - 8.00 (30 km), 7.00 - 9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000, ill. 700 Ft/fő (TTT, MTSZ, MSTSZ, TFSZ tagoknak, ill. Magyar Turista Kártyával 100 Ft/fő kedvezmény). Információ: Strasser Péter (® 20/522-2953). ♦ október 16., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. Medjugorje varázsa - Németh Margit előadása. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.); időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ♦ október 21., szerda: Ötórai beszélgetések. Chile - Budavári Csaba előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. irodaháza (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. ♦ október 23., péntek: „Éger-völgy 40, 20, 10” teljesítménytúrák. R.: Közös Nevező Alapítvány, Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglő, 6.00-8.00 (40 km), 8.00-10.00 (20 km), 8.00-12.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1500 Ft/fő (40 km), 1000 Ft/fő (20, 10 km). Valamennyi távon kötelező az előnevezés! Az előnevezés részletei a tturak.hu/turanaptar internetes oldalon olvashatók. Információ: (S 70/704-4057). ♦ október 25., vasárnap: „Aranyló Ősz” teljesítménytúra. R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Távok: 31, 19, 14 km. Rajt: Szászvár, Vadrózsa Étterem, 7.30 -9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000, 800, ill. 600 Ft/fő. Információ: Hang Csaba (S 30/650-5418), Berki László (S 30/678-6188). ♦ október 30., péntek: Emlékezés régi túratársainkra. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Büdös-kút (Közép-Mecsek), Baranyai Természetjárók Panteonja. Időpont: 14 óra. Találkozás Remete-réten 13.10-kor (elérhető a pécsi a távolsági autóbusz-állomásról 12.45-kor Orfűre induló autóbusszal), majd Remete-rétről gyalog Büdös-kútra (1,8 km). Lásd még fentebb a meghívót! Információ Tóth Klára (S 20/527-8913). ♦ november 3., kedd: Természetbarátok Klubja. Mindennapok a nem hétköznapi Indiában - Dr. Wilhelm Zoltán (a PTE TTK FFI egyetemi docense, az Ázsia Központ igazgatója) előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► október 17., szombat: „Szászvártól a Máré csárdáig”. Útvonal: Szászvár - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Máré csárda (12 km, szintemelkedés: 250 m). Találkozás 10 órakor Szászváron, az autóbusz-állomáson (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról a Szászváron át Szekszárdra 9.00-kor induló autóbusszal, Komlóról a 9.20-kor Hosszúhetényen át Pécsre induló autóbusszal, zobákpusztai átszállással érhető el a találkozási hely). Túravezető: Őri Zsuzsanna /Hétdomb TE/ (S 20/376-6437). ► október 18.,vasárnap: „Színesedő őszi tájban”. Útvonal: Hidas - Magyarfalu -Pásztor-hegy - Juhász-hegy - Mecseknádasd (13,5 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a bonyhádi busznál 8.15-kor. Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka /Dráva TSE/ (S 30/322-0432). ► október 23., péntek: „Takács Gyula Emléktúra”. Útvonal: Hősök tere -Tripammer fa - Fehér-kúti kulcsosház - Büdös-kúti kulcsosház - Remete-rét -Patacsi-mező - Éger-völgy (Ürög-felső am.). Táv: 17 km, szintemelkedés: 420 m. Találkozás: 9.15-kor a Hősök terei buszfordulóban (elérhető az Uránvárosból 8.35-kor, az Árkádtól 8.50-kor induló 4-es számú autóbusszal). Túravezető: Becze László (S 30/172-2821) A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna S 20/376-6437) ► október 11., vasárnap: „A Kelet-Mecsek szépségein át”. Útvonal: Vékény - Csepegő-árok - Vörösfenyő kulcsosház - Iharos-kút - Máré-vár - Barna-kő - Gadá-nyi-tavak - Komló (18 km, szintemelkedés: 550 m). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. ► október 13., kedd: Túra az egészségünkért! - A Pintér-kert növényei. Indulás a 8.00-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► okóber 18., vasárnap: „Hegyen-völgyön őszi fák között”. Útvonal: Váralja - Váral-jai-árok - Váraljai-völgy - Jágerok-kútja - Váraljai-árok - Cigány-hegy - Pusztabánya - Csengő-hegy - Pap-rét - Cigány-forrás - Zobákpuszta (16 km, szintemelkedés: 480 m). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: M.né Szekeres Kata. ► október 20., kedd: Túra az egészségünkért! - Malomvölgyi-tó. Útvonal: Kökény -Kökényi tó - tó körül - Kökény. Indulás: a 7.00-ás pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► október 23., péntek: Őszi túra a Melegmányi-völgyön át. Útvonal: Árpád-tető -Tripammer-fa - Melegmányi-völgy - Mánfa, templom - Sikonda (11 km, szintemelkedés: 380 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. ► október 28., szerda: Túra az egészségünkért! - Mágocs. Túravezető: Markesz István. Információ a részletekről: Őri Zsuzsanna. ► november 3., kedd: Túra az egészségünkért! - Ősz a várban. Útvonal: Máré csárda - Textiles-forrás - Márévár - Máré csárda. Indulás: a 10.00 órai mázai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. A Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE) nyílt túrája ► október 10., szombat: „Gesztenyeszüret a Kelet-Mecsekben”. Útvo- nal: Zengővárkony - Büdös-kút - Antal-kép - Réka-völgy - Szép Ilonka-kilátó -Dóri út - Legény-sír - Kecske-hát - Gróf-nyugvás - Zengővárkony (14 km, szintemelkedés: 380 m). Indulás: 9.00-kor Zengővárkonyban, a Tojásmúzeum elől. A túra zárásaként szeretettel várnak a házigazdák minden résztvevőt a több száz éves szelíd-gesztenyefa-matuzsálemek árnyékában egy kis pihenésre, feltöltődésre. Hagyományosan rőzselángon, cserpenyőben (ahogy a helyiek hívják) sült gesztenyével, helyi borral, házi pálinkával, szörpökkel kínálnak kóstolót ezen igen különleges táj ízeiből, bemutatva a helyi gazdag gasztronómia kis szeletét, kizárólag saját készítésű termékeket árulva. Túravezető: Takács Ferenc (S 20/805-3405). DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. További információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. ► október 10., szombat: Geotóp Nap - szakvezetéses túra a Szársomlyóra. A „geotóp” olyan helyszín, ahol az élettelen természet legérdekesebb, leglátványosabb, legjellegzetesebb képződményei árulkodnak keletkezésük körülményeiről. A Geotóp Nap elnevezésű országos programsorozaton ezen értéket ismerheti meg a nagyközönség. Magyarország legdélibb hegyvidékének - a Villányi-hegységnek - legmagasabb tömbje a Szársomlyó. A hegy anyaga különböző korú, nagy tisztaságú mészkő. Tengeri üledék, mely a földtörténeti középidőben rakódott le. Oldódásának nyomai a légrégebbi karsztmaradványok Magyarországon. Az eredetileg vízszintes mészkőrétegek az erőteljes hegységképző erők hatására összetöredeztek és egymásra tolódva kibillentek. Túránkon a hegy gerincén kibillent mészkőpikkelyek peremén fogunk haladni. A rétegfejek sorai igen látványosak, ezekhez népi monda is kapcsolódik: az Ördögszántás. A hegy kiemelkedése sajátos és igen eltérő mikroklimatikus viszonyokat hoz létre a déli és az északi oldalon, szubmediterrán klímaterületein botanikai ritkaságok élnek. A Szársomlyón 75 védett növényfajt találtak, közülük 4 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban. A szakvezetéses túrán mindezen értékek komplex bemutatása fog megtörténni. Helyszín: Nagyharsányi Szoborpark (Nagyharsány és Villány között, a főútról északi irányba letérve), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 3 óra, a túra hosz-sza: 5 km. Részvételi díj: felnőtteknek 1200 Ft/fő, 18 éves korig, ill. nyugdíjasoknak 800 Ft/fő. ► október 17., szombat: A Nyugat-Mecsek „csúcsai” - jelvénygyűjtő túra. A könnyű túra során a Misina - Tubes - Sós-hegy kilátóit útba ejtve, a résztvevők az őszülő erdő szépségein, és a kilátópontok nyújtotta látványon túl betekintést nyerhetnek a sisakvi-rágos-tetőerdő értékeibe, és néhány példán keresztül bepillanthatnak az erdei ökoszisztéma működésébe. Hogyan lesz a facsemetéből matuzsálem? Miképp újul meg az erdő? Milyen szerepe van a holtfának az erdő életében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ a túrára jelentkezők. Helyszín: Pécs, Misina tető, buszforduló, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 4 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

281. szám & & 2020. szeptember Nyáron történt... • Természetjáró tábor a Bakonyban A Dél-Zselic Természetbarát Klub és a Kenderföldi Természetjárók ez évi szokásos nyári természetjáró táborát a Bakonyban rendezte meg, július 1-12-e között. A koronavírus járvány miatt a tábor megrendezése sokáig kérdéses volt, végül júliusra feloldották a korlátozásokat, és sikerült elmennünk a Bakonyba. Szállásunk a Bakonyszentlászlóhoz tartozó Vinye közelében lévő Likas-kő vendégházban kiváló volt, igazi turista szálláshely. A 12 napos tábor során végigjártuk az „Öreg Bakony bakancsosa” jelvényszerző túramozgalom 16 érintési pontját: felkerestünk barlangokat, sziklákat, kilátópontokat, szurdokokat, forrásokat. A teljesség igénye nélkül: átbújtunk a Likas-kő-barlang járatain, felmásztunk több barlanghoz (Odvaskő-barlang, Pörgöl-barlang stb.), jártunk a Kerteskői-szurdokban („Gugyorban”), voltunk a Bakony „tetején”, a Kőris-hegyen, ahonnan a kilátóból élvezhettük a bakonyi körpanorámát, Szépalmapusztán megcsodáltuk a ménest és a magyar szürke marhákat, megnéztük a szépalmapusztai arborétumot és benne a versenylovak sírjait, felkerestük a fokozottan védett Tisztavíz-forrást. Zircen meglátogattuk a ciszterci apátsági templomot, a Reguly Antal műemlék könyvtárat, az arborétumot és a Bakony Természettudományi Múzeumot. Jártunk Bakonybélben a Pannon Csillagdában, ahol az űrkutatási és űrhajózástörténeti kiállítás mellet a Napot is megfigyelhettük távcsővel, és egy planetáriumi vetítésben is részünk volt. A túramozgalom teljesítése után volt még időnk túrázni más helyeken is: végigmentünk az Ördög-árokban, „láncos” segítséggel mászva fel a vízesés szikláin (sajnos víz nemigen folyt a vízesésben), meglátogattuk a Cseszneki várat, ahol nagyszerű szakvezetés keretében pillanthattunk be a középkori várvédők életébe. Túráztunk a Hubertlaki-tóhoz (azaz a „bakonyi Gyilkos-tóhoz”, ami teljesen hasonlít erdélyi névrokonára), valamint a Gaja-patak medrében lévő sziklás vízeséshez, a „Római-fürdőhöz”, és megnéztük a Tési-fennsíkon a műemlék szélmalmokat is. A túrák mellett más programok is voltak: jártunk a veszprémi állatkertben, és strandoltunk a pápai Várkertfürdőben. Utolsó napon, hazafelé pedig „meglepetés programként” utazhattunk a Mesztegnyői Erdei Vasúton, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben. Esténként közösen jókat főztünk, minden nap teljesítve a „mindmegette” programot! Nagyon jól sikerült ez évben is a nyári táborunk. A tábor megrendezését - pályázat útján - a Magyar Természetjáró Szövetség támogatta, és voltak egyéni támogatóink is. A támogatásokat ezúton is köszönjük! Strasser Péter táborvezető • Túratábor volt, van és lesz... (Both Viki és atiKA táborlátogatása) Már vagy 13 éve annak, hogy először csatlakoztam a Strasser Péter által a Kenderföldi Természetjárók és a Dél-Zselic Természetbarát Klub tagjai részére szervezett természetjáró táborhoz, bejárva szép hazánk erdeit, megmászva hegyeit. Péter több mint 30 éve töretlen lelkesedéssel szervezi táborait. Évek hosszú sora alatt tábori családdá avanzsá-lódva oszlopos tagokkal együtt segítjük őt a programok lebonyolításában. Az idő múlását leginkább azzal mérhetjük, hogy végigkísérjük saját gyermekeink mellett Péter tanítványainak felnőtté cseperedését is. A tábori élet minden évben nagy élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Mindig másmás hegységet célzunk meg. Túráink közben túramozgalmakat teljesítünk, kisvasutazunk, természettudományi és helytörténeti nevezetességeket keresünk fel és mindig jut idő strandolásra is. A 12 nap történéseit tábori regösként Péter rímekbe szedi és záróakkordként a tábortűznél megénekeljük azokat. Anekdotáink lassan megtölthetnének egy terjedelmes kötetet. Vannak sajátos szóhasználataink, melyeket csak tábori körökben használunk, mint például a „dadózás”, azaz égig érő gazon áthatolás (Darnay-Domyai Béla Bakony-kutató neve után szabadon), vagy a „hány amadés az emelkedő?”, azaz a hirtelen nagy szintkülönbség (1 amadé = 800 méteren 600 m szint, legalábbis úgy érezzük). A szomjúság mértékegységét mi „zebegényben” mérjük (1 zebegény az enyhe, ami a nyári kánikulában, kiapadt források érintésével 10-ig is tud emelkedni). Minden táborban egy-két helyi Dezsőnek meg kell halnia, ezalatt rituális dinnyevágást és evést kell érteni. A kis vikunya (kis vagdalthús konzerv), nagy vikunya (nagy löncshús konzerv) elnevezése is a táborhoz kötődik mindannyiunknak. A „nyomdázás, pecsételés, gyűlés” a 18+ életkornak kupicázását jelenti. Természetesen valamennyi sajátos elnevezésnek megvan a maga tábori története, amelyeket itt hosszú lenne leírni. A sok bizonytalanságot követően az idén július 1-én kezdődött a 12 napos tábor a Ba-konyba. Ez az idei év nekem is sok tekintetben a változások éve. Úgy tűnt, kényszerűségből nem vehetek részt, de "kérjetek és megadatik!". Úgy kaptam néhány szabadnapot, hogy igazából nem is kértem, így a „Pincétől - pincéig két hegységen át” alatt jött a döntés, illetve szilárd elhatározás: én már bizony autóba ülök és felmegyek utánuk. Még ha csak két napra is, de csatlakozok az én kedves tábori családomhoz. Ennek a gondolatnak hangot is adtam, melyet atiKA kihegyezett füllel hallgatott. Nem hezitált 30 másodpercnél többet, úgy döntött velem tart, mert idejéből éppen kitelik. Kedden délután indultunk útnak és vacsoraidőben érkeztünk a Vinye közelében lévő Likas-kő vendégházba, az idei tábor helyszínére. Péter a tőle megszokott tisztaszívűsé-géből áradó szeretettel várt bennünket. Nagy örömködések közepette az áltanunk szállított tüzesvízzel együtt a „nyomdában” kezdtük meg rövidke tábori életünket. Atikának minden az újdonság erejével hatott, teljes nyitottsággal fogadott minden „szokást”. Vacsora után hosszas taktikai megbeszélést folytattunk a következő napi túráról és jókat beszélgettünk. A szerda reggel igen-igen csípősen indult azzal az összesen 7 oC-kal. Hajnali 5 órakor (!) elkezdtük megteríteni az asztalokat a közös reggelihez, jóleső forró teával, vajas kenyérrel, felvágottal, lekvárral. A gyerekek 6 órakor ébredtek, és 7 órakor már indultunk is Bakonybélbe, túránk induló helyszínére. Túránk Bakonybél központjából indult, hamarosan a Pörgöl-barlangnál tartottunk egy rövid pihenőt. Ezután az Árpád-forrás érintésével jutottunk a Gerence-patak szurdokához. Egy általunk nem tapasztalt jelzéskombinációval találkoztunk: a forrásig a sárga, majd onnan a piros kör jelzésen haladhattunk. A szurdok egy igazi vadregényes kis gyöngyszem. A mai túrán még az Oltár -kő volt vissza a túramozgalom „pecsételő” pontjaiból. Innen már csak 1,5 km a buszig, ahonnan a csapat egy része Pápára utazott strandolni. Négyen úgy döntöttünk, hogy túrából duplázunk. Bejárás gyanánt felkerestük a bakonyi Gyilkos-tavat. Bakonybéltől alig 4 kilométerre a Gerence-patak mentén lévő Odvaskő Hotel parkolójától indultunk, végig a kék kereszt jelzésen a Hubertlaki-tóhoz, ami közel 3 km-t jelent egy gerinc megmászásával. „Hubertlaki-tó, avagy a bakonyi Gyilkos-tó: A Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben található a tó, amely hivatalos nevét a közelben lévő Hubertlakról kapta, népies elnevezését pedig a hasonlatosság miatt az erdélyi Gyilkostóról. Az 1980-as évek közepe felé kialakított tavacska eredetileg vaditatónak készült. Helyén egykoron egy égeres állt, amiről napjainkban is tanúskodnak a víztükörből kiálló „legyalult” facsonkok. A völgyzáró gát mindkét oldalán padok, asztalok szolgálják a szemlélődést.” (Forrás: https://www.turistamagazin.hu/blog-bejegyzes-1/a-bakonyi- gyilkos-to-feltoltodes-receptre) Körbejártuk a tavat, majd a Vadász emlékmű megtekintése után indultunk tovább. A tótól alig 700 méterre fekszik az erdő közepén megbújó Hamuházi-rét, ahol egy vadászház, illetve a Hubertlaki kulcsosház áll. Csak távolról tudtuk megszemlélni, mivel táborozás miatt körbe volt kerítve. A kulcsosháztól egy termetes tölgy ölelését követően a kék kereszt jelzésen visszaballagtunk az autóspihenőig. Az egész túra valamivel 7 km fölött volt. A táborba visszaérve hamar bevettem magam a konyhába. A vacsorát mindig helyben készítjük, így különösen nagy öröm volt mentesíteni Pétert a főzés alól. A menü tejfölös burgonyafőzelék volt sült debrecenivel, melyet a strandról hazaérkezőkkel kiegészült csapat jóízűen fogyasztott el. Később atiKA egy „tanktámadással” vicces tábori beavatási szertartáson esett át, amit II. Bakonyi Dezső (dinnye) halála és elfogyasztása követett. Késő estére a tábor népe elcsendesült. Csütörtökön a korai kelést követően az Ördög-árok és a Kő-árok várt ránk. Bakonyosz-lopról indulva megtettünk kb. 11 km-t. A víz nélküli árkok és mellettük a sziklák jó fotótémát szolgáltattak. Kellemesen hűs délelőttöt követően a cseszneki várat vezetővel néztük meg. Azután mély sóhajok közepette vettünk búcsút a tábori családtól, majd nosztalgiából tettünk még egy látogatást a Várkert sörözőbe, ahonnan a „Bakonyi Mikulás” teljesítménytúra indulni szokott. Itt vételeztünk egy kis folyékony útravalót, majd elindultunk Pécsre. Egy megállásra még volt idő Iregszemcsén a „szokásos” büfénkben... Rövid volt, szép volt, de a legeslegjobb élmény, hogy az idei nyárra is jutott egy kis táborérzés. Így talán könnyebben telik el az idő a következő természetjáró táborig. Both Viki • Az Üvegesek útján jártunk A HOTE (Hosszúhetényi Turista Egyesület) augusztus 7-9-ig három napos nyílt túrát, családi rendezvényt hirdetett. A túra Hosszúhetényből indult péntek délután, Takács Ferenc túravezető, szervező és animátor irányításával. A 12 felnőttel és 13 gyerekkel Pusztabányára gyalogoltunk, miközben a gyerekek kincses dobozokat kerestek az odavezető úton. A kincsek betűk voltak, melyek közelebb vittek bennünket annak a rejtvénynek a megfejtéséhez, hogy kit ábrázol a kezünkben tartott kép. Jegenyés János volt a fotón, magyar üvegművész és restaurátor, a Hosszúhetényi Üvegmúzeum és a nyári üveges fesztivál megálmodója, a pusztabányai üveghuta maradványok felfedezője. Pusztabányáról a csomagok lepakolása és egy rövid pihenő után máris indultunk tovább Máré várához, ahol gyönyörködhettünk a naplementében és ismerkedhettünk a várhoz érkező hagyományőrzők fegyvereivel, viseleteivel. A visszaú-ton a sötét erdőben szentjánosbogarakkal is találkoztunk. Az első napot egy késő esti nyársalással zártuk, majd ki sátorban, ki pedig a kulcsosházban töltötte az éjszakát. Másnap, miután megreggeliztünk, rövid elsősegély tanfolyamon vehettünk részt Nyisztor Zsolt biológiatanár jóvoltából, majd egy teszten számot is adtunk tudásunkról. A kurzuson a legnépszerűbbek persze a valódihoz nagyon hasonló felcsatolható műsebek voltak. A délelőtt folyamán becsatlakoztunk a Hosszúhetényből induló Jegenyés János emléktúrába, és együtt értünk Kisújbányára, hogy részt vegyünk az Üveges hétvége programjain. A legkedveltebb a gyerekek körében az üvegfúvás volt, valamint az ajándékba kapott kis üveg emléktárgyak. Délután kis csapatunk tovább indult Réka-völgybe, a Réka kunyhóhoz, ahol az éjszakát töltöttük. Ide megérkezve tüzet raktunk, majd hamarosan már ro-tyogott is a bográcsban az ínycsiklandó krumplipaprikás, amire még néhány arra járó turistát is meghívtunk. Míg az étel elkészült, kicsik és nagyok is kipróbálhatták magukat airsoft lövészetben. A vacsora után nagy kártyacsata vette kezdetét, melyben a gyerekek mindegyike, ötévestől tizenhét évesig, nagy lelkesedéssel vett részt. Az estét sátrakban, illetve a Réka kunyhóban töltöttük. Harmadnap reggeli után a Zengőre indultunk, hogy felmenjünk az új kilátóra és megcsodálhassuk a panorámát, miközben a gyerekek térképészeti ismeretekkel gazdagodtak. A Mecsekben most sem csalódtunk, csodálatos látvány tárult a szemünk elé a kilátó tetejéről. Miután kigyönyörködtük magunkat, Pécsvárad felé vettük az irányt, ahol a várban már várt ránk az idegenvezetőnk, aki röviden bemutatta az épület történetét. Rácsodálkoztunk a Géza fejedelem korában épült kápolna freskójára és a hely különleges hangulatára. Ezután a Dombay-tóhoz igyekeztünk, mindenki várta már, hogy a vízbe csobbanhasson. A tónál, miután átvészeltünk egy rövid nyári záport, labdáztunk, pihentünk, majd a hazaindulás előtt a HOTE nevében koszorút helyeztünk el Dombay János emlékművénél. Programokban gazdag, tartalmas és aktív napokat töltöttünk együtt. Reméljük, hogy gyermekeink emlékezetében is megmarad, és majd továbbviszik a jó élményektől sarkallva a természetjárás hagyományát. Folkmann Judit • A Karancs-Medves vidékén túráztunk „Az utazás igazi varázsa nem abból áll, hogy új helyeket ismerünk meg, hanem, hogy más szemmel nézünk! ” Korábbi évekhez hasonlóan idén is összeverbuválódott 18 fős kis csapatunk, hogy ezúttal a Karancs-Medves vidékét fedezze fel és járja be augusztus 16-22-e között. Az előzetes tervek - melyek szerint a Szlovák Paradicsomban is tennénk látogatást - dugába dőltek, ám nem merültek feledésbe. A Kárász Község Önkormányzat kis buszával augusztus 16-án indultunk útnak. Sofőrünk ismét Robi volt. A busz minden előzetesen bejelentett megállóhelyen megállt, senkit sem hagytunk otthon, aki jönni akart vagy tudott. A résztvevők: Andi, Anikó, Emese, Erzsi-Kati, Hajni, Ibolya, Ilike, Nóri, Széll Kata, Tomi Zsuzsi, Viki, Zsuzsika és a fiúk: Alajos, atiKA, Árpi, M.Nagy Csaba, Puding Tibi, Tonyó voltak. Már így elsőre is jó társaság jött össze! Jó kedélyű csapatunk a szálláshelyünkre érkezésünket megelőzően rövid túrákkal egybekötött látogatást tett az utazás napján. Először Nemti község mellett tettünk egy rövid túrát. A település Nógrád megye keleti szélén a Zagyva völgyében fekszik, Salgótarjántól 22 km-re. Szép fekvésű hegyvidéki falu a Mátra kelet-nyugati irányú hegyvonulatától Éra. Innen indultunk a félórányi járásra található Leánykőhöz. Útközben roskadó ringlófák ágainak segítettünk megszabadulni érett gyümölcseinek terhétől. Visszaereszkedve elgazosodott útszakaszon áttörve végigsétáltunk a Morgó-gödör lenyűgöző homokkőhasadé-kán, ami 15-20 méter mélység mellett időnként fél méterre szűkül össze. Nagyszerű érzés volt áthaladni ezen a hasadékon. Miután felocsúdtunk a látványból, visszaindultunk a parkoló buszunkhoz, majd a Sárkánysziklához látogattunk el. Érdekes homokkő képződmény, szép kilátással Nemti településre, a Mátrára és a Zagyva folyóra. Nemti látványosságai után utunkat Kazár felé vettük, ahonnan rövid sétával a riolittufa ömléshez jutottunk el a piros kereszt jelzésen haladva. Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg: a riolittufa földfelszíni megjelenése egy hektárnyi területen. Felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. A miocén vulkánosság során, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett 20 millió évvel ezelőtt, a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. Salgótarjánba érve a Beszterce lakótelepen található, Tarján-patak táplálta tó mellett álló Halász Fogadóban elfoglaltuk szobáinkat. Az utazás és a két kis túra után még megismerkedtünk a környékkel. Vacsora előtt atiKA köszöntött bennünket és áldomást ittunk a ránk váró kalandokkal és szemet gyönyörködtető látványosságokkal teli túrákra. Augusztus 17-én, hétfőn felhők kíséretében Bárnára utaztunk, ahol a helyi retro Presszóban vártuk ki a zivatar elvonulását, hogy megkezdhessük a „Karancs-Medves csúcsai” túramozgalom első azonosító jelének megkeresését a Szér-kő csúcsának meghódításával, ahova a kék sáv, majd kék háromszög jelzés vezetett fel. Erősen párás, majd lefelé már esős időben visszatértünk az „egységbe” és megvártuk az újabb zivatar elvonulását. Szerencsénkre a nap hamar kisütött. A kék sávon indulva felkapaszkodtunk Bárna község még átadásra nem került kálváriájához, majd a kék kereszten haladva a Nagy-kőnél láthattuk, ahogy a felhők szépen bekúsznak a Medvest körülvevő, pipáló vulkáni kúpok közé. Itt találtuk a következő azonosító jelünket. Egy gyorsan elkattintott csoportkép után sietősen indultunk a Kis-kő csúcsához. Útközben csapatunkban - nem csak a minősített jelzésfestőknek - szemet szúrtak a nem éppen szabványos zöld háromszög, zöld sáv jelzések. A Kis-kőnél verőfényes napsütésben már csodálatos panorámát láthattunk és a barlangban felébresztettünk minden bőregeret. Begyűjtöttünk egy újabb azonosító jelet is, sorban a harmadikat. Szépen visszaereszkedtünk Bárnára, majd egy kis Tátra tea elfogyasztása után visszaindultunk szállásunkra. Augusztus 18-án, kedden helyből indultunk felfedező útra. Felkapaszkodtunk a Boszorkány-kőhöz, (ahol néhányan nagyon otthonosan éreztük magunkat). Innen már csak egy csúcsnyira volt Salgó vára. A várban megismerkedtünk egy helyi természetjáróval, aki sok érdekességgel szolgált és ötletet is adott, amit be is vettünk a túraútvonalaink közé. Leereszkedtünk a Dornyay turistaházhoz, majd Eresztvényben a Geo Parknál megebédeltünk. Innen folytattuk utunkat Somoskőújfaluba, ahol egyből a Bakancsosban fogyasztottunk némi nedűt és megtekinthettük a bakancsgyűjteményt. A Petőfi-forrás és Petőfi-kunyhó felkeresése után átléptük az országhatárt és jegynélküli jegyet váltottunk Somoskő várának megtekintéséhez. A somoskői bazaltorgonák öt-, hatszögletű hajtott bazaltoszlopaival világritkaságnak számítanak. Rá is leltünk a vár lábánál és egy kőfolyást is megcsodálhattunk. A vár és kilátása ismét jó fotótémát szolgáltatott. Szegény Hajni a vártoronyban hiába várt Csaba szöktetésére. Mivel a helyi sárkány szabadnapos volt, Csaba nem sietett a megmentésére. Helyette csak a „Gyáre le!” hívogató szóval szólongatta Hajnit. A várból leereszkedve néhányan elindultak a Kőpark felfedezésére, ami kisebb csalódást okozott, mert nagyon el volt hanyagolva a gondozása. A csapat nagyobb része a Bakancsosban várta érkezésüket. A faluból helyi tömegközlekedéssel érdekes bányatelepek és a Zenthe Ferenc Emlékpark mellett elhaladva jutottunk vissza a Fogadóig. Mindhárom helyen (Boszorkány-kő, Salgó vára, Petőfi-kunyhó) megleltük az azonosítókat és lélekemelő kilátásban részesültünk. Augusztus 19-én, szerdán busszal indultunk Ipolytarnócra. Itt a Bükki Nemzeti Park fenntartásában lévő geológiai bemutató helyet kerestük fel. Vezetéssel tekintettük meg a geológiai tanösvényt, majd a 4D-s mozifilm által időutazáson vettünk részt. Láttuk a 8 millió éves bükkábrányi mocsári ciprus maradványokat is. A parkban a Kőszikla és a Biológiai tanösvények közül mi utóbbi egy részét is bejártuk. Sajnos a tanösvényen található kilátó nem volt fogadásra képes állapotban, ezért a kilátás onnan elmaradt. Mivel esős időben érkeztünk, a Lombkorona sétányt kihagytuk aznap, ám helyi kézműves sörök fogyasztásával tudtunk vigasztalódni a büfében. Utunkat Nógrádszakál, pontosabban a Páris-patak völgye felé vettük. A helyiek csak a „Palóc Grand Canyonnak” nevezik, a neve rá is szolgál erre. Lenyűgöző látvány tárult elénk miután felmentünk a zöld kereszten, majd visszaereszkedtünk a völgybe. Ezen a napon nem sok kilométert gyűjtöttünk, ám az időutazás kárpótolt bennünket. Augusztus 20-án, csütörtöki napon ismét a túramozgalom azonosító jeleit rejtő csúcsok felé vettük az irányt. Busszal utaztunk Somoskőújfalu vasútállomásig, indulásként a szintemelkedésre a Határ sörözőben hangolódtunk rá. Majd elindultunk meghódítani a Karancsot, mellyel már napok óta szemeztünk több irányból. A Kis-Karancs oldalában haladva lassan, de biztosan felértünk a Karancs csúcsára és a kilátóból elláttunk a Tátráig. Átmentünk a Kápolna-hegyre, ahol a nyitott szent Margit Kápolnát találtuk. A szépen feldíszített és rendben tartott kápolnánál néhányan megemlékeztünk az államalapításunk ünnepéről is. Volt aki, az „István a király” rockopera hallgatásával, míg más a magyarságért mondott imával. Utunk célját, a salgótarjáni Galcsik Panziót innen elindulva két irányból közelíthettük meg. Választhattunk a rövidebb, ám meredekebb vagy a hosszabb és lankásabb útvonalak között. A csapat kettéosztott. A hosszabb úton indulók egy széles völgyön keresztül - ami koros bükkerdőt rejtett magában - ereszkedtek le, a Karancs vonulatának nyugati oldalában. A Lepeny-kő-kereszt felé folytatták útjukat, majd Ka-rancsalja fölött kezdtek újra emelkedni a Cserbena-tisztásig. A rövidebb túrát választók egy lefutó nyergen ereszkedtek egy darabig, majd innen a turistaút még meredekebben ér le a Cserbena-völgybe. Eléggé térdpróbáló szakasz volt! A tisztástól mindkét csapat ugyanazt az útvonalat járta a Kálvária-domb tetejéig. Innen leereszkedve a Trianon emlékműhöz jutottunk. A Galcsik Panzió melletti Pizzériában újra egyesült a társaság. Közös pizzázás után a fáradt vándorok hazatértek a Fogadóba, ahol kellemes meglepetésként kedves baráti családdal egészültünk ki: a Valkai család csatlakozott hozzánk. Családi kirándulásukat összekötötték a velünk való találkozással. Augusztus 21-én, pénteken Rónabányáról indultunk aznapi túránkra. A Szilvás-kő és a Kis Szilvás-kő volt a túra első szakaszának „ellenőrző pontja”. Mellette a tanösvények leágazóiban tett kitérőkön figyelhettük meg a vulkáni tevékenység által kialakult kőzetformákat. A Szilvás-nyereg után a sárga sáv jelzések mentén jutottunk le a Zagyváig, közben egy rövid itatós pihenőt tartottunk. Ezután egy kis emelkedőt még beiktattunk ebédig, amit a Tormás-tetőn fogyasztottunk el. Az egykori bányaudvaron való áthaladás volt a hét mélypontja. Napon, feltörekvő nyárfa hajtások között a nagy melegben... A Somlyón volt a következő „csúcspontunk”. Már előtte is megszomjaztunk. Így volt, aki lefelé már a bányatelepi vendéglátó egységet célozta meg. A Veronika presszóra nem volt nehéz rátalálni. Egy újabb időutazásban volt részünk itt: a régi bányásztelep nem túl bizalomgerjesztő környékének oázisa ez a hely, egy gyöngyszem, igazi retro kocsma hangulattal és tipikus arcokkal. M. Nagy Csaba 4 perc alatt mindent megtudott róluk, még a vérnyomásukat is. Feltankoltunk néhány üveg frissítőt, hogy a csapat másik fele is részesüljön a jóból. A rekkenő nyári melegben a Pécs-kő meghódítása után megérdemelték a törődésünket. A legfárasztóbb és egyben legmelegebb napra, valamint az egy hetes együttlétünkre a vacsora utáni közös pezsgőzés tette fel a koronát, ahol atiKÁ-nak megköszöntük a szervezést, Robinak a sofőrködést és a Fogadó személyzetének a kiszolgálást. Szállásunk jó választás volt. A hazaindulás napjának reggelén csendes készülődés után búcsút vettünk a Halász Fogadótól. Salgótarjánban még felkerestük a Bányászati Múzeumot, ahol megismerhettük Nógrád megye szénbányászatának történetét. atiKA és M. Nagy Csaba felidézték bányász emlékeiket. Vezetéssel megtekintettük Magyarország első földalatti bányamúzeumát, mely eredetileg is működő bányaüzem volt. Szembesülhettünk a bányászok kemény munkájával. Akik nem merészkedtek a föld mélyébe, „Jó szerencsét!” kívánva elköszöntek és a helyi piacon derítették fel a termelők portékáit. Miután a földfelszínre került mindenki, elindultuk Kishartyán felé, ahol egy homokkő falba vájt barlanglakást kerestünk fel, nevén nevezve Kőlyukat, mely évszádokon keresztül nyújtott menedéket a helybelieknek ellenséges támadás esetén. A geológiai értékei miatt védett kőfalon ritka sziklai növénytársulások is tenyésznek. Az utolsó vizuális élmények begyűjtése után elkényelmesedtünk a buszban és hazaindultunk. Teljesítettük a „Karancs-Medves csúcsai” túramozgalmat és ismét sok közös élményt gyűjtöttünk ez alatt az egy hét alatt. Esténként Tonyó és Árpi borainak fogyasztása mellett tartalmasakat beszélgettünk. A legfelemelőbb viszont mindenképpen az volt, hogy képesek voltunk otthon hagyni a hétköznapok taposómalmát. Kilépve térből és időből kis időre egy külön világot teremtettünk magunknak nagyszerű túratársakkal és lélekfürdető túrákkal, kis hazánk újabb csodálatos vidékének felfedezésével egybekötve. Hálás köszönet érte atiKÁnak és a csodálatos rendező elvnek! Both Viki Turista átjelzések felújítása A nyár folyamán szövetségünk útjelzésfestői ismét aktívan dolgoztak, megyénk turistaútjain 132,5 km hosszon újították fel az útjelzéseket. A munkákat a Dél-Zselic TK, a Dráva TSE, a Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE) és a Tenkes TE útjelzésfestői végezték. Tájegységenként: Nyugat-Mecsek K sáv: Abaliget vasútállomás - Denevér tanösvény (Abaligettől Ny-ra) (3,1 km) S sáv: Abaligeti műút - Gubacsos kulcsosház - K sáv elágazás (2,3 km) P+: P sáv elágazás (Bakonyai erdészháztól nyugatra) - Sás-völgy (3,3 km) PA: P sáv elágazás (Bakonyai erdészháztól nyugatra) - Sás-völgy (2,1 km) PH: PA elágazás - Kőház (0,2 km) P^: P sáv elágazás - Miska-forrás - P Aelágazás (0,2 km) PH: Boda, templom - P sáv elágazás (3,3 km) SH: Kovácsszénája - Herman Ottó-tó, S+ elágazás (1,2 km) Z+: kék sáv elágazás (Büdös-kút előtt) - Z A („Róka út”) (2,1 km) S+: Orfű, zöld és sárga sáv elágazás - Z A elágazás (0,6 km) KH: Petőcpuszta, harangláb - kék és sárga sáv elágazás, Abaliget fölött (3,2 km) Z A: Szentkút, buszforduló - Orfű (5,2 km) Z^: ZA - Sárkány-forrás (0,1 km) Közép-Mecsek S sáv: S+ elág. (Dömörkaputól Ny-ra) - Misina - Tubes - Lapis - Vágotpuszta (8,5 km) S ▲: S sáv - Kis-Tubes, kilátó - S sáv (0,2 km) S (1: Rotary út (3,4 km) SB: Lóri - Lóri-völgy - S sáv elágazás (2,6 km) K»: Tripammer-fa - Kánya-forrás (3,4 km) K+: Árpádtető - Mecseki Bányász Emlékűt (1,8 km) Kelet-Mecsek KA: Szentlászlói-völgy - Zichy-kereszt - Pusztabánya - Kis-Kaszáló - Takanyó-hát -Egregyi-völgy, K sáv elágazás (5,5 km) Z+: Vár-völgy - Szederindás-kút (1,8 km) Z+: Pécsvárad, ref. templom - Óbánya (7,4 km) Z^: Ötös úti-kunyhó (Z sáv) - Hideg-kúti-forrás (0,5 km) ZB: Hosszűhetény - Püspökszentlászló (4,1 km) KB: Zb elágazás - Püspökszentlászló (Z B-tel fonódó szakasz) (1,1 km): S^: S sáv elágazás - Zarándok-kút (Püspökszentlászló) (1,0 km) S+: Magyar-hegy - Hidas (3,6 km) SB: Magyar-hegy - Kismányok (1,3 km) Dél-Zselic P+: K+ elágazás - Sasrét - Hársfás út - ibafai országút, P sáv elágazás (6,9 km) Ormánság K sáv: Mailáthpuszta, központ - zöld sáv elágazás (1,0 km) Z sáv: Vajszló, autóbusz állomás - Kisszentmárton (7,2 km) Z sáv: Mailáthpuszta, központ - Kelemen-ligeti útról leágazó (2,4 km) Z sáv: Mailáthi-horgásztó - S sáv, sárga körút elágazás (Kerek-tó) (2,4 km) S sáv: Hegyszentmárton, szőlőhegy - Fekete-víz, Szaporca előtt (11,7 km) S sáv: Mailáthi-horgásztó - DDNP bemutatóhely előtt (Szaporca) (3,7 km) S <1: Mailáthi-horgásztó - DDNP bemutatóhely előtt (Szaporca) (3,7 km) Villányi-hegység K sáv: Villány vasútállomás - Vokány vasúti megálló (17,7 km) Z sáv: Bissétől D-re, sárga kereszt - kék kereszt között (2,7 km) Új kilátó a Zengő tetején Hosszúra nyúlt építkezés és engedélyezés után a nyár utolsó hónapjában a természetjárók birtokba vehették a Mecsek legújabb kilátóját, melyet július 29-én avattak fel. A hegység és egyben a Dél-Dunántúl legmagasabb pontján ez már a negyedik hasonló építmény, amely a 19. század vége óta felépült, és a masszív acélszerkezetnek köszönhetően jó eséllyel az eddig legtartósabb lehet, teljes körpanorámát nyújtva az erre járóknak. A 682 m magas Zengő a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. Magyarországon kizárólag itt él az egyik legféltettebb botanikai kincsünk, a fokozottan védett bánáti bazsarózsa. Világállományának mintegy 90%-a a kilátó alatti, néhány száz hektáros területen tenyészik. A csúcs érintetlen, őserdei jellegű facsoportjai és titokzatos sáncai különleges hangulatot varázsolnak azok köré, akik vállalják a hosszú, meredek utat. A hegytetőn álló apró várrom múltjáról keveset tudunk, de annyi biztos, hogy a tatárjárás időszakában épülhetett, illetve nem volt különösebb katonai szerepe, sőt egyes kutatások szerint az építését sosem fejezték be. Lakótornyának falmaradványait a csúcstól északra, alig pár méterre találjuk. Harcot ugyan nem, de csatát ezek a kövek is láttak, méghozzá 2004 februárjában. Ekkor a hegytetőre tervezett katonai radar építésének első lépéseként az útban lévő fák kivágására érkeztek kivitelezők, azonban természetvédő önkéntesek állták az útjukat. Az országos sajtóban „zengői csatának” nevezett eseménysorozat, illetve az azt követő több hónapos ügymenet végül a beruházás törlésével zárult le. Miután a Tubesre tervezett új helyszín is hasonló sorsra jutott, a Szekszárd melletti medinai katonai bázison épült fel az új lokátor, melynek látómezejét egy széles sávban takarják a Mecsek hegyei. Az építkezés késése miatt hazánk hosszú ideig nem tudott eleget tenni a NATO-nak tett vállalásainak, pedig a kilencvenes években a közvetlenül a határ túloldalán zajló délszláv háború, Barcs város 1991-es bombázása és az azt megelőző légsértések korán jelezték az etnikailag ma is erősen megosztott Észak-Balkán szemmel tartásának fontosságát. Ezt jelenleg két réskitöltő mobil radar biztosítja. Az önkormányzati beruházásban, uniós forrásból létesített kilátó - a börzsönyi Csóványoson, illetve a pannonhalmi-dombsági Lila-hegyen álló társaihoz hasonlóan - az 1970-es évek óta álló geodéziai mérőtorony köré épült, a meglévő vasbeton alaplemez részleges felhasználásával. Az új torony 4 méterrel emelkedik a régi fölé, így a lassan növekvő fák fölött végre ismét teljes körpanoráma fogadja a látogatókat, bár a hegy alatti völgyekbe még így sem lehet belátni. A több mint 700 m tengerszint feletti magasságban lévő felső szintre 112 lépcsőfokon juthatunk fel. A szerkezet anyaga időtálló acél, a padlót légies rácsrostély alkotja, amire elsősorban a tériszonyosoknak és a szoknyát preferáló hölgyeknek érdemes tekintettel lenni. A felületek között főszereplők a kerek lyukakkal áttört, savmart acéllemez lapok, a hasonló színűre festett, szögletes vázszerkezet, a horganyzott járópadlók, valamint a jóval ritkább, betonacél hálóból készült „térkitöltő” elemek. Az összkép tehát meglehetősen változatos, de a valódi látványosságok a korláton kívül várnak. Tiszta időben a horvátországi Papuk hegységtől egészen a Balaton-felvidékig terjed a kilátás, a hegy lábánál Pécsváradot és Hosszúhetényt, míg távolabb a hegyek hullámait követő komlói házsorokat és persze Pécs városát láthatjuk. Nyugaton a Zselic dombvidéke, keleten az Alföld síksága ér össze a látóhatárral. A Zengő név eredetéről számos elképzelés létezik. A leginkább földhözragadt teória szerint a hegyi erdőkben fújó szelektől „zeng a Zengő”. Az új kilátó acélszerkezetének több száz lyuka, rácsa és zegzuga egyelőre nem mérettetett meg nagyobb szélviharban, ám nem lenne túl meglepő, ha kiderülne, hogy az új építmény ilyen időben hangzatosán hirdetné, hogy joggal viseli nevét. A kilátó megközelítéséhez a legnépszerűbb útvonal a Pécsváradról induló piros kereszt jelzés, amely mentén tanösvény is segít megismerkedni a Zengő értékeivel. A melegebb napokon azonban érdemesebb lehet a hegy hűvösebb, északi oldalának bükkösében felsétálni. Ez az út azonban tömegközlekedéssel nem elérhető: a Hosszúhetényhez tartozó Püspökszentlászló üdülőfalvából indulva a sárga sávon vezet. Mindkét útvonalon 3,5 km távval és 350 m körüli szintemelkedéssel számolhatunk. (Forrás: Turista Magazin) Könyvajánló A Szekszárdi- és Geresdi-dombság turistakalauza A Szekszárdi- és a Geresdi-dombság turistakalauza Hiánypótló műként jelent meg az új könyv, Biki Endre Gábor szerkesztésében, dr. Lakatosné Novotny Sarolta lektorálásával. Szekszárd térségében már az 1960-as évektől beszélhetünk szervezett természetjárásról, ennek ellenére mind a mai napig a tájegységnek nem volt a természetjárók számára készült turisztikai kiadványa. A könyv keménytáblás, cérnafűzött, B5-ös méretű, 210 oldalas és 370 db színes fotót tartalmaz. a Keleti-Mecsek, a Völgység és a Sárköz bemutatásával A könyv írásának célja, hogy bemutassa a Szekszárdi-dombság és környékének természetföldrajzi és kulturális értékeit. A könyv elsősorban a gyalogos és kerékpáros túrázók számára nyújt információt, de jól használható azok körében is, akik csak a tájegység egy-egy nevezetes pontját szeretnék felkeresni. A könyv ízelítőt és túraajánlókat ad a szomszédos tájegységek nevezetességeiről is, pl. a Kelet-Mecsekből és a Sárközből. Fontosabb fejezetei a következők: vízrajz, földtani felépítés (kőzetek), településhálózat, jelzett turistautak a Szekszárdi- és Geresdi-dombság területén, hosszú távú túraútvonalak, gyalogos és kerékpáros túraajánlók, települések történelmi ismertetője (45 település történelmi ismertetője, látnivalói, műemlékei olvashatók Pécs-várad, Bonyhád, Nagymányok, Szekszárd és Bátaszék térségéből), kislexikon, népmondák, hirdetések. A könyv megvásárolható Biki Endre Gábornál 3500 Ft/db áron. Érdeklődni lehet a 30-452-4579-es számon, illetve a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail cí- men. HÍREK ■ Új tanösvény a Nyugat-Mecsekben: június 13-án az erdei élővilágot és az erdő rejtett kincseit bemutató új tanösvényt adtak át Sás-völgyben. A Mecsekerdő új tanösvényét a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola közelében alakították ki, hogy közérthető módon, játékos formában mutassa be minden korosztály számára az erdei élővilágot és azokat a rejtett kincseket, melyeket erdőtől kapunk. A 2,4 kilométeres ösvény a Hetvehelyről Sás-völgybe vezető útról indul, majd egy erdei tornapálya útvonalán keresztül egészen az Erdő Házáig vezet. Az útvonalra felfűzött három információs és öt interaktív tábla játékosan mutatja be az erdő természeti kincseit: a jellemző fákat és azok felhasználását, a vadak és az apró pataklakó állatok jellemzőit, ismerkedhetünk gombákkal, gyógynövényekkel és forrásokkal, sőt, még olyan régi erdei mesterségekkel is, mint a gyantászás és a toplászat. A tanösvény nyomvonalának külön jelölése nincs, mivel jelzett turistaútvonalakon halad. Az Erdő Háza mellett játszótér, lombkorona sétány, valamint odú- és fészek tanoda is várja a kirándulókat. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) ■ Vízfő turistaház: új turistaházzal bővült a Mecsekerdő orfűi szálláshelye. A Vízfő Turistaház ünnepélyes átadására július 8-án került sor. A meglévő három, kétszintes apartmanház mellé egy 16 férőhelyes, új házat építettek, és hat férőhellyel bővítették az egyik, korábban épült faházat. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) ■ Zengő-kilátó: a Mecsek legmagasabb hegyének 682 méteres csúcsán álló, 22 méter magas, hétemeletes új kilátót július 29-én avatták fel. A Dél-Dunántúl legmagasabb pontján hosszú évtizedeken keresztül egy geodéziai torony foglalt helyet, egy időben ez töltöttbe be a kilátó funkcióját is. A tornyot 2010-ben balesetveszély miatt zárták le a turisták elől. Az új kilátóról szóló írást lásd fentebb: „Új kilátó a Zengő tetején ”! ■ Emlékerdő átadás Szigetváron. A Mecsekerdő Zrt. egy hektáros Emlékerdőt hozott létre a 2021-es „Egy a Természettel” világkiállítás jegyében, melynek ünnepélyes átadására 2020. augusztus 10-én került sor a szigetvári vár szomszédságában. A Zrínyi vár és a szigetvári parkerdő közelében található, ma még kis fiatalos erdő telepítésével a megemlékezés mellett az erdőgazdaság további célja, hogy bemutassa Baranya megye természeti, kulturális és történelmi értékeinek harmóniáját. Szigetváron a Mecsekerdő egy kocsányos tölgy vázon álló ligeterdőt valósított meg, melyben olyan dekoratív fafajok (mocsárciprus, mocsártölgy, fekete dió, közönséges nyír) is helyet kapnak, melyek díszértékükkel (mint pl. lombszín, kéreg) fokozzák az erdőben kikapcsolódók élményét. Az emlékkő mellett kis pihenőhely is várja a kirándulókat két paddal. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) ■ Zselic turistatérkép: kilenc év után, a Cartographia Kft. országos turistatérkép és kalauz sorozatában, újraszerkesztett formában megjelent a Zselic (1:60.000) új turistatérképe. A turistautak ábrázolása mellett a szerkesztés során kiemelt figyelmet fordítottak a felhagyott erdei puszták, temetők pontos bejelölésére, elnevezéseik megőrzésére (pl. Márcadó-puszta, Vitorág-puszta, Nagytótváros stb.), az egykori vasútvonalak nyomvonalának, hajdani állomásainak ábrázolására (ezek elkészült ill. tervezett kerékpárutak is egyben), a ropolyi gazdasági vasút emlékének rögzítésére, a keresztek, tájházak, emlékházak, emlékművek, a kevésbé ismert Árpád-kori várak (pl. Ropoly, Ibafa, Nagyváty) és a régi helynevek feltüntetésére. ■ Vasúttörténeti kiállítás: Szentlászó Zöcsketelep állomáson, a régi állomásépületben vasúttörténeti kiállítás nyílt. A Szigetvár-Kaposvár vasútvonalon 1977-ben szűnt meg a forgalom, a volt vasútállomás épületének a forgalmi iroda és váróterem részében alakított ki önerőből vasúttörténeti kiállítást Rácz Mihály, aki 35 éve vasúttársaságnál dolgozik, és rendíthetetlenül gyűjti a vasúti relikviákat. A kiállítást augusztus 22-én nyitották meg. (Forrás: bama.hu) ■ Erdőlátogatási tilalom: a szeptemberi szarvasbőgés időszakában a Mecsekben és a Zselicben délutántól reggelig tartó részleges erdőlátogatási korlátozás lesz érvényben. A Mecsekerdő Zrt. ezúton tájékoztatja a tisztelt lakosságot és az erdőjárókat, hogy a 2009. évi XXXVII. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében 2019. szeptember 1-30-ig, minden nap 16.00 óra és másnap reggel 08.00 óra között RÉSZLEGES ERDŐLÁTOGATÁSI KORLÁTOZÁST rendel el - a Szigetvári Erdészet sasréti vadászterületén, - a Sásdi Erdészet kisvaszari vadászterületén, - az Árpádtetői Erdészet hetvehelyi (Nyugat-Mecsek) vadászterületén, - a Pécsváradi Erdészet kárászi és mészkemencei (Kelet-Mecsek) vadászterületén, to- vábbá - a Sellyei Erdészet szentegáti vadászterületén. Az erdőterület és a vadállomány nyugalmának érdekében kérjük a fenti időszakban csak reggel 8 óra és délután 16 óra között tartózkodjanak az erdőben! A korlátozást az érintett vadászterület határain szükséges kijelölni és jelezni, azonban főként a vad élőhelyéül szolgáló erdőterületeket érinti. Nem vonatkozik lakott területekre, kerékpárutakra, parkokra, és például az alábbi frekventált kirándulóhelyekre, kiépített turisztikai központokra és környékükre: - a Kelet-Mecsekben Pusztabánya, Máré-vár, Vár-völgy, Cigány-hegyi kilátó, Óbá-nyai-völgy és környéke, Zengő csúcs és környéke, Kövestetői kilátó és környéke; - a Nyugat-Mecsekben Kővágószőlőstől északra, Kővágótöttös és Szentkút közötti te- rületen, Hetvehelynél az erdei iskola és környéke (tanösvények), Jakab-hegy, Zsongorkő, Pálos romok és környéke, Éger-völgy, Éger-tető, Szuadó-völgy környéke; - a Zselicben Nagymátén a vadászkastély és a Fekete István Füvészkert környéke; Sasréten a vadászkastély és környéke (erdei iskola, tanösvény, Ősbükkös) és az al-mamelléki kisvasút nyomvonala. A korlátozással érintett területek térképei a Mecsekerdő Zrt. internetes honlapján megtekinthetők. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) ♦ szeptember 5., szombat: „Decathlon - Mecsek Kapu 28, 14, 7, 1800 m” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 6.30-8.00 (28, 14 km), 8.00-11.00 (8 km), 8.00-12.00 (1800 m). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1600, 1300, 1200 ill. 800 Ft (minden távon: Decathlon Hűségkártyával, diákoknak, Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János (S 30/993-8595). ♦ szeptember 11., péntek: „Az éjszakai erdő neszei - szarvasbőgés hallgatózás Sasréten”. R.: Mecsekerdő Zrt. Indulás 19.00 órakor kisvonattal Almamellékről Sasrétre, visszautazás 21.30-kor Almamellékre. Kisvonat díja (oda-vissza): 1400 Ft/felnőtt, 800 Ft/gyermek. Szakvezetés: 600 Ft/fő. A programra előzetes jelentkezés szükséges: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. (határidő: szeptember 8.). ♦ szeptember 18., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. „Túra az egészségünkért” -képekben. Őri Zsuzsanna előadása. R.: Hétdomb TE. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17.00 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ♦ szeptember 30., szerda: Természetbarátok Klubja. „Egy hét az erdőkért - Az Év Fája a tatárjuhar; Az erdők klímaváltozást mérséklő szerepe” - Scheitler Adrienn előadása. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). ♦ október 3., szombat: „Szent Imre 40, 30, 20, 10 „teljesítménytúrák. R.: Szent Imre Iskolai Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, Közösségi Ház (buszforduló), 7.00-8.00 (40 km), 7.30-9.00 (30, 20 km), 8.00-11.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1200, 1000, 800, 700 Ft/fő. Információ: Pálinkás István (S 20/447-2141). ♦ október 4., vasárnap: Eperjesi Ernő Emléktúra. R. Hétdomb TE. A részleteket lásd a Hétdomb TE nyílt túráinál. ♦ október 6., kedd: Természetbarátok Klubja. „Alföldi Kéktúra” - Kis Olga előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► szeptember 5., szombat: „Vasasi bányatavak” (5. forráskereső túra). Útvonal: Vasas - Hosz-szú-parrag - Hársas-tető - fonolitbánya - Köves-tető kilátó - iszapoló-tó - volt Hársas kulcsosház - Andorlaki (25-ös)-tó - Rücker-tó - lőtér - Vasas (17 km, szintemelkedés: 120 m). Találkozás: 7.45-kor a pécsi főpályaudvar előtt a 14-es autóbusz megállójában. Túravezető: Tóth Klára (S 20/527-8913). ► szeptember 12., szombat: „Szarvasnász túra” (6. forráskereső túra). Útvonal: Máré-vár -Németdöglés - Dobogó - Vörösfenyő kulcsosház - Szép erdő -Miklós-vár - Vár-völgy -Máré-vár (15 km, szintemelkedés: 590 m). Találkozás: 9.00 órakor a Máré-várnál. A találkozóhelyre való eljutás egyénileg történik. (Autóbusszal lehetőség: Pécsről a Komlóra 7.00 órakor induló autóbusszal lehet elindulni, majd Komlón át kell szállni a Mágocsra 7.40-kor induló autóbuszra. Erről a Vár-völgy megállóban kell leszállni, s kb. 2,5 km-t gyalogolva a piros sávval jelzett turistaúton megközelíteni a várat.) Túravezető: Takács Ferenc /HOTE/ (S 20/805-3405). ► szeptember 19., szombat: „Nosztalgia a káni fesztivál színhelyén” (közös túra a Pécs Városi Természetbarát Bizottsággal). Útvonal: Hetvehely - Kán - Hetvehely (15 km, szintemelkedés: 460 m). Találkozás: a pécsi vasútállomáson 8.30-kor (a vonat 8.47-kor indul). Túravezető: Földes Béla (S 30/232-5528). ► szeptember 26., szombat: „Gödrétől Gödréig” - őszi körtúra a Vigadó-hegy és a Szalacskai erdő érintésével. Útvonal: Gödre - Gödrekeresztúr - Bagó-mező - Vigadó-hegy - Kaba-hegy - Szent Antal-kápolna - Szalacskai erdők - Gödrekeresztúr - Gödre (18 km, szintemelkedés: 320 m). Találkozás: 9.50-kor Gödrén, a templom előtt. (A találkozási helyre Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor Kaposvárra induló autóbusszal lehet eljutni). Visszautazás a Gödréről 16.31-kor induló autóbusszal, amely Pécsre 17.32-kor érkezik. Látnivalók: Vigadó hegy: kápolna, kilátó, székely kapu, Kaba-hegy, Szent Antal kápolna. Túravezető: Schóber József (S 20/437-8314). ► október 3., szombat: „Ősszel a Farkas-árokban” (7. forráskereső túra). Útvonal: Váralja -Farkas-árok - Dobogó -Szászvár (18 km, szintemelkedés: 450 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron a 11-es kocsiállásnál, a Szászváron át Szekszárdra induló autóbusznál. Visszatérés Pécsre a késő délutáni órákban. Túravezető: Tóth Klára (S20/527-8913). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► szeptember 12., szombat: „Találkozás a Zsongor-kőnél”. Útvonal: Kővágószőlős - Sasfészek - Zsongor-kő - Jakab-hegy - Remete-rét - Sós-hegy - Tubes - Mandulás - Mecsek-kapu -Széchenyi-tér - Pécs, távolsági autóbusz-állomás (18 km, szintemelkedés: 640 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (S 30/371-4545). Rövidebb útvonal: Pécs, Éger-völgy - Mohosi-kis-kút - Jakab-hegy - Zsongor-kő - Éger-tető - Éger-völgy (12 km, szintemelkedés: 350 m). Indulás a 7.00 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet (S 20/260-1947). ► szeptember 15., kedd: Túra az egészségünkért! - Ősz a Nagymezőn. Indulás a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► szeptember 20., vasárnap: „Falvakon át”. Útvonal: Kisbattyán - Szakadás - Hegytető -Borzlik - Cserma-tető - Kárász (8 km, szintemelkedés: 160 m). Indulás a 8.00-ás kisbattyáni buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos (S 30/356-1472) ► október 4., vasárnap: „Szülőföldemen” - Eperjesi Ernő Emléktúra. Útvonal: Magyaregregy - Arnold ház - Babina - Kecske-hát - Vörösfenyő kulcsosház - Nyárádi-tető - Máré csárda (9 km, szintemelkedés: 190 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal Túravezető: Sashalmi Lajos (S 30/356-1472) ► október 6., kedd: Túra az egészségünkért! - Hetvehely látnivalói, Lombkorona tanösvény. Indulás a 7.30-as pécsi busszal, majd tovább Pécsről a 8.47-es vonattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 30/356-1472) DDNPI természetjáró, természetismereti rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. További információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. ► szeptember 4-6., Bőköz Fesztivál. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca. Programok: szeptember 4., péntek 10.00: A Dráva élővilága kiállítás megtekintése szakvezetéssel 11.00: Gyógyító füveink: gyógynövényismeret a látogatóközpont gyógynövénykertjében 14.00: Shagya-arab lovak az Ős-Dráva Látogatóközpont állattartó telepén szeptember 5., szombat 10.00: A Dráva élővilága kiállítás megtekintése szakvezetéssel 11.00: Gyógyító füveink: gyógynövényismeret a látogatóközpont gyógynövénykertjében 14.00: A Hagyományos gazdálkodás tanösvény megtekintése szakvezetéssel szeptember 6., vasárnap 10.00: A Dráva élővilága kiállítás megtekintése szakvezetéssel 14.00: A Hagyományos gazdálkodás tanösvény megtekintése szakvezetéssel Találkozási pont a programok előtt a főépületben az információs pultnál. A látogatóközpontban a normál belépődíjak érvényesek. A felsorolt programokon való részvétel díjtalan. ► szeptember 5., szombat: Halászati bemutató a Boki-Dunán. A Boki-Duna területe a hozzá tartozó nádassal, mocsárral és élővilágával együtt a Duna-Dráva Nemzeti Park Dunai Tájegységének egyik legjobb állapotban lévő legtermészetesebb, fokozottan védett területe. A vonuló vízimadarak fontos, védett pihenő- és táplálkozó helye, Ramsari terület. A tájegység vizeiben a Magyarországon jellemző közel 100 halfaj közül 51 jelenlétét sikerült bizonyítani. A halászember - akárcsak a vadász - a zsákmányhoz és annak élőhelyi adottságaihoz alakította a fogási technikáit, a módszerek az eltelt évszázadok alatt folyamatosan tökéletesedtek. A program résztvevői ezeket az ősi módszereket és halászati eszközöket ismerhetik meg a vízfelület mellett kialakított halászati bemutatóhelyen. Helyszín: Boki-Duna, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 2 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► szeptember 12.,szombat: Őszi varázserdő - szakvezetéses gyalogtúra a Nagypartosi tanösvényen. Mindenki sétált már a bédai erdőben, de ha velünk tartasz, játékos feladataink segítségével jobban megismerheted az ártéri erdő lakóit. Helyszín: Fehér Gólya Múzeum, Kölked, időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► szeptember 14-20.: Magyar Nemzeti Parkok Hete Programok: szeptember 14. és 15., 10.00 és 14.00 órakor: Szakvezetés a Pintér-kert Arborétumban. A programon a közel száz éves arborétum történetéről, védett és különleges növényeiről hallhatnak érdekes információkat a résztvevők. Helyszín: Pintér-kert Arborétum, Pécs, Tettye tér 9. A program időtartama 1 óra. Részvételi díj: a belépőjegy ára: 400 Ft/fő. (Előzetes jelentkezés szükséges: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) szeptember 16-20., minden nap 10.00 órakor: Szakvezetéses túra a Szársomlyóra. A Villányihegység legmagasabb pontjának meghódítása, barangolás védett növények, mondát ihlető geológiai képződmények, történelmi emlékek között. Helyszín: Nagyharsányi Szoborpark. A túra hossza kb. 5 km, időtartama 3 óra. Részvételi díj: a belépőjegy ára (felnőtteknek 800 Ft/fő, 18 év alattiaknak és nyugdíjasoknak 500 Ft/fő). szeptember 16., 14.00 órakor: Művészet a természetben - séta a Nagyharsányi Szoborparkban. A séta résztvevői a régmúlt alkotómunkáiról, a szimpozionok jelentőségéről és szerepéről, valamint a szobrok szimbolikájáról hallhatnak érdekességeket. Helyszín: Nagyharsányi Szoborpark. A program időtartama 1,5 óra. Részvételi díj:a belépőjegy ára (felnőtteknek 800 Ft/fő, 18 év alattiaknak és nyugdíjasoknak 500 Ft/fő). szeptember 19., 10.00 órakor: Shagya arab lovak nyomában. A program főszereplői az őshonos shagya arab lovak lesznek. Futószáras bemutató, lószerszámok ismertetése és a lovak fel-szerszámozása. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca. A program időtartama 2 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

276. szám z- 2020. február Beszámoló a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2019. évi működéséről Szövetségünk működése 2019-ben szövetségünknek 18 tagszervezete volt: Dél-Zselic Természetbarát Klub (Pécs), Dráva Természetbarát Sport Egyesület (Pécs), Hétdomb Természetbarát Egyesület (Komló), Hosszúhetényi Turista Egyesület, Kenderföldi Természetjárók (Komló), Mecsek Egyesület (Pécs), Mecseki Kóborlók (Pécs), Mediterrán Gyalogló Klub (Pécs), BMTSZ Nyugdíjas Szakosztály (Pécs), Pécsi Ifjúsági Unió, Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE), Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör, Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub, Pécsi Vörös Meteor, BMTSZ „Vándorok” Szakosztály, Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület, Szent Imre Iskolai SK (Siklós), Tenkes Természetbarát Egyesület (Siklós). Szövetségünk 2019. február 7-én tartotta éves küldöttgyűlését - az előző évekhez hasonlóan - a Balokány-ligetben, a PEPITA Kultúrtérben. 14 tagszervezetünk képviseltette magát összesen 16 mandátummal. A küldöttgyűlésen 38 vendég is részt vett, köztük a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség képviseletében Balázs László elnök és Fodor Péter, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség képviseletében pedig Dománszky Zoltán elnök, Bischof Tamás és Jakab Éva elnökségi tagok. Megtisztelte összejövetelünket Földes Béla is a Pécs Városi Természetbarát Bizottság képviseletében. A küldöttek elfogadták a 2018. évi beszámolót, a pénzügyi beszámolót és a közhasznúsági mellékletet, valamint a 2019. évi programtervet. A küldöttgyűlésen - a hagyományoknak megfelelően - elismerések átadására is sor került. Aranybakancs-díjat kapott Andrasek Csaba, a Tenkes Természetbarát Egyesület elnöke. Kimagasló természetjáró, ill. közösségi munkájukért - az egyesületek és az elnökség javaslatai alapján - emlékplakettet kaptak: Hodics Mária (Tenkes TE), Nagy Csaba (Dráva TSE), Rónaky Gizella (Dél-Zselic TK), Schimdtné Samu Szilvia (BMTSZ), Szabó József és Szabó Józsefné (Hétdomb TE), Takács Bálint Tamás (Ifjúsági Unió Pécs). Szövetségünk anyagi helyzete szempontjából 2019 az utóbbi tíz esztendő legnehezebb éve volt. Sem a NEA pályázaton (480.000 Ft-os megítélt összeggel várólistás), sem az MTSZ által kiírt - rendezvényeket támogató - pályázaton nem nyertünk. Szabadon felhasználható bevételeink a tagszervezetek tagdíjaiból, valamint a támogatóink által felajánlott, a személyi jövedelemadók 1%-ából származó összegek voltak. „Feladattal terhelt” bevételek voltak a jelzésfestő-vezető tanfolyam hallgatóinak befizetései, a kiadványok eladásából származó összegek, a jelvényszerző túramozgalmaink kitűzőiből befolyt összegek, az MTSZ jelzésfestő pályázatán elnyert összeg stb. Szövetségünk működését így egyes tagszervezeteink vezetőinek, tagjainak önkéntes munkájával, anyagi hozzájárulásával tudtuk biztosítani. Térítésmentesen használhattuk az Ifjúsági Unió által kezelt Kardos úti kulcsosházat, a Balokány-liget PEPITA Közösségi terét, utazhattunk országos értekezletekre a Dél-Zselic Természetbarát Klub költségén stb. Tátrai Bea önkéntesként végezte a szövetség működésével kapcsolatos gazdasági feladatokat az év folyamán. A Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége éves tagdíját be tudtuk fizetni, ugyanígy az MTSZ tagdíjat is. Használhattuk a sportszövetség helyiségeit ügyeleti időnkben, a Természetbarátok Klubja foglalkozásaira, tanfolyami foglalkozásokra stb. Az elnökség kitartó lendülettel, összefogással dolgozott. Elnökségünk tagjai mellett Scheitler Adrienn, Schmidtné Samu Szilvia, Szabó-Dalecker Ibolya, Baumann József, Jancsi Attila segítette folyamatosan munkánkat. Az év során munkánkat több szervezet, intézmény is támogatta, illetve együttműködött velünk a programok propagálásában, szervezésében. Kapcsolataink sokszínűsége, gazdagsága nélkül szövetségi szinten és egyesületi, szakosztályi szinten is jóval nehezebben tudnánk megvalósítani elképzeléseinket. Esetenként konkrét segítséget, anyagi támogatást, szakmai együttműködést könyvelhettünk el. Kapcsolatainkat továbbra is fenntartottuk azokkal a szervezetekkel, intézményekkel, amelyek eddig is segítették munkánkat: Magyar Természetjáró Szövetség, Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége (Várhalmi Zsolt, Tátrai Bea), Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Závoczky Szabolcs igazgató, Kulcsár Péter tájegységvezető, Nagy Gábor, Wágner László, Pallos-Rózsa Anita), Mecsekerdő Zrt. (Keszi László vezérigazgató, Ripszám István termelési vezérigazgató-helyettes, Hohn Miklós, Sajgó Ferenc erdészeti igazgatók, valamint Horváth Péter Brúnó, Kopeczky Tamás), Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Orfű Község Önkormányzata (Füzyné Kajdi Zita polgármester), Ibafa Község Önkormányzata (Benes László polgármester), Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (Bank László irodavezető), Dunántúli Napló (Mayer András, Szabó Dániel), Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (Dénes Andrea, Pásztor Andrea, Burián István, Varga Ágnes), BIOKOM Kft. (Szilasi Tamás), Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztálya és még mások. Január közepén egy hét fős csoporttal (Dráva TSE, BMTSZ) részt vettünk a Kishal-mágyon (Románia) megrendezett Közép-európai Természetjárók Találkozóján. Több ország turistáival együtt jártuk a havas erdőket, ismerkedtünk a civilizáció által még nem „modernizált” hegyi falvak világával. Arad megye természetjárói (Zaránd Barangolói Turista Egyesület) szíves vendéglátók voltak, további kapcsolatok reményében szervezték a programokat. A szomszéd megyék természetbarát szövetségeivel, azok vezetőivel való kapcsolatunkat is befolyásolja a természetjáró szervezetek anyagi helyzete, működési nehézsége. Nem volt 2019-ben regionális turista találkozó. A Tolna Megyei Természetbarát Szövetség technikai és anyagi okok miatt nem tudta megrendezni. Személyes kapcsolataink sokrétűek, eljárunk egymás rendezvényeire, hirdetjük egymás természetjáró programjait. Szövetségünk a Balokány-ligetért Összefogás tagja. Baumann József folyamatos ellenőrző tevékenységével, kritikus szemléletű jelenlétével, kétkezi munkájával segíti városunk e szép területét, fejlődését. A BIOKOM Kft.-vel való kapcsolatunk évekre visszamenően kiváló. Túráink egy nagy része az általuk kezelt parkerdei utakon vezet. Észrevételeink, kéréseink meghallgatásra találnak: területrendezés, információs táblák, szemétszedés dolgában számíthatunk támogató hozzáállásukra, konkrét kétkezi (gépi) segítségre. Közösségi szolgálatra továbbra is számíthattunk a középiskolásokra, bár a kezdeti lelkesedés olykor csökkenőben van. 2019-ben a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola tanulói voltak leginkább segítségünkre forrástisztító munkájukkal (koordináló az iskola részéről Kámi Róbert), de a Balokány-ligetben és teljesítménytúráinkon is számíthattunk rájuk. Pontőri feladataikat is nagy kedvvel végezték. „A Mecsek természeti és kulturális örökségének védelme egykor és ma” című projekt a Dél-Pannon Múzeumokért Kiemelkedően Közhasznú Egyesület vezetésével, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (Janus Pannonius Múzeum), a Mecsek Egyesület és a Mecsekerdő Zrt. együttműködésével valósult meg. A projektet az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus, az Ökotárs Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány közreműködésével támogatta. Az évtizednél is hosszabb munka ez évben fejeződött be. Szövetségünk részéről Rónaky Gizella túravezető járult hozzá a legnagyobb energiákkal a pályázatban vállalt feladatok megvalósulásához, az 1939-ben megjelent mecseki túrakalauz által leírt túrák bejárásához, a változások felderítéséhez. A túrák közösséget teremtettek, így még az 1959-ben megjelent kalauz túráit is nyomon követték a múzeumi túrázók. A pályázat keretében megvalósult kiállításon 2019 áprilisában Tóth Klára tartott bemutatót a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület tagjainak a Várostörténeti Múzeumban. Kapcsolataink között számon tarthatjuk még a Kisújbányai Baráti Kör Alapítványt (Derksen Gyöngyi), mely kapcsolat keretében Rónaky Gizella és Tóth Klára több alkalommal is részt vett a baranyai Szent Márton útról készült könyv bemutatóján, közönségtalálkozókon. Tóth Klára túrát vezetett a Pécsi Kulturális Központ Patacsi Művelődési Háza szervezésében a zarándokúton. Szövetségünk képviseletében Tóth Klára elnök több tanácskozáson, fórumon képviselte a megyei természetbarát közösségeket. A Duna-Dráva Cement Kft. „Zöld gondolat” pályázatának zsűrijében képviselte a természet- és környezetvédelem érdekében munkálkodó szervezeteket a pályázatok elbírálásában. Az év során több országos természetjáró tanácskozáson, eseményen vettünk részt, bár az elmúlt évekhez képest ez csökkenő számot mutat. Egyrészt anyagi lehetőségeink nem engedték meg az utazási költségek növelését, másrészt a Magyar Természetjáró Szövetség nem adta meg e tanácskozások időpontját a megyei program tervezése előtt. Így fordultak elő ütközések a helyi program és az országos programok között. A Túravezetők és Jelzésfestők Országos Találkozóján (Budapesten) Szabó-Dalecker Ibolya, Tóth Klára és Strasser Péter, a Dunántúli Természetbarát Vezetők Találkozóján (Budapesten) pedig Szabó-Dalecker Ibolya és Tóth Klára vettek részt szövetségünk képviseletében. Szeptember 21-én Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségén Baumann József (Mecsek Egyesület) az „Aranyjelvényes túravezető” címet vehette át. Szervezetünk sokrétűségét bizonyítják még az egyesületek, szakosztályok egymással, ill. más csoportokkal való kapcsolatai is. Tagszervezeteink mindegyike rendelkezik email címmel, így ez is segítette a kapcsolattartást. Az év során négy alkalommal tartottunk elnökségi ülést. Ezeken értékeltük az előző időszak eseményeit, megterveztük, szerveztük a következő időszak feladatait, aktuális problémákat beszéltünk meg. Ezen kívül egy-egy rendezvény megszervezése, sikeres lebonyolítása érdekében több alkalommal tartottunk operatív megbeszéléseket az érintettekkel. • Médiamegjelenés A Dunántúli Napló rendszeresen közli túrafelhívásainkat. K. Mayer András, majd az újságtól való távozása után Szabó Dániel gondozta beküldött anyagainkat, nyílt túráink kiírása (egy-két kivétellel) megjelent az újságban. Honlapunkat (www.baranyatermeszetbarat.hu) Nagy Balázs szerkesztette; folyamatosan tudósítottunk az aktuális eseményekről, és közöltünk élménybeszámolókat. Az Eseménynaptár rovatot Schmidtné Samu Szilvia szerkesztette. Köszönjük mindkettőjük munkáját! Honlapunk éves statisztikájában a 2018-as évet felülmúlni nem tudtuk az egész évi megtekintések száma 1,1%-kal kevesebb volt. A honlapunkat rendszeresen napi 150200 látogató nézi meg. Legtöbben az eseménynaptárt keresik, ami a 2019. évben is bővült (Papuk túrák). Az elmúlt évben 130 cikk került fel a honlapra (egy évvel korábban 162, és még egy évvel korábban 196!) Ez visszaesés az előző évekhez viszonyítva. Sajnos kevesen vannak azok, akik a honlap lehetőségeit kihasználnák. Továbbra is kérünk - és bátorítunk - mindenkit, hogy természetjáró élményeit, tapasztalatait, a túrázással kapcsolatos friss információit rövidebb, vagy akár hosszabb írásokban ossza meg velünk a honlapunkon! A Mecsek Híradó - Strasser Péter szerkesztésében - júliust és augusztust kivéve minden hónap első keddjén megjelent nyomtatott formában, és olvasható a honlapunkon is, ill. letölthető onnan. (A honlapunkon visszamenőleg valamennyi Mecsek Híradó megtalálható). A Mecsek Híradóban folyamatosan hírt adtunk az aktuális programokról, eseményekről és a nyílt túrákról. Közöltük a Mecsek Egyesület és a komlói Hétdomb TE nyílt túra kiírásait is. Megjelentettünk túraleírásokat, élménybeszámolókat, több írást, híradást vettünk át az MTSZ, a Turista Magazin, a Mecsekerdő Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjairól, valamint más hírportálokról, és ismertettük a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, és - ha időben megkaptuk - a Mecsek-erdő Zrt. természetjáró programjait, továbbá a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség a Mecsek területén szervezett rendezvényeinek kiírásait is. Továbbra is arra törekszünk, hogy a Mecsek Híradó egyfajta történeti összefoglalását is adja a Baranya megyei természetjáró eseményeknek és természetjáró mozgalomnak, és így az utókor számára is használható forrás legyen. A Mecsek Híradó 2019. évi számaiba írtak: Baumann József, Biki Endre Gábor, Braun Andrea, Fridrich Ágnes, dr. Gundrum Károly, Herczeg Antal, Jancsi Attila, Karádi Károlyné, Korcz Miklós, Scheitler Adrienn, Strasser Péter, Szabó-Dalecker Ibolya, Tóth Klára, Völgyi Sándor. Köszönjük írásaikat! • Kiadványok A 2016-os kiadás után ismét megjelent dr. Lakatosné Novotny Sarolta lektori munkájával és Biki Endre Gábor szerkesztésében „A Baranyai-dombság turistakalauza” kiadvány. Az új kiadás 20 oldallal lett bővebb az előzőnél, és minden, ami 3 év alatt változott, javításra került benne. Sok új fotóval és ismeretanyaggal is gazdagodott a könyv. Események, rendezvények • Dunántúli megyék természetbarát vezetőinek találkozója E találkozókat évről évre a dunántúli megyék természetbarát szövetségei - egymást abc sorrendben követve - rendezik évtizedek óta. Az utóbbi években a találkozók rendszeres meghívottja a Budapesti Természetbarát Sportszövetség képviselője. Így adódott, hogy 2019-ben ők vállalták a rendezést, viszonozva az előző évek meghívásait. Budapesten, a Wekerle-telepen lévő általános iskola volt a bázisa a találkozónak A szombati napon a Budai-hegyek értékes, szép pontjaira (Sas-hegy, Pál-völgyi-barlang, Szemlő-hegyi-barlang, Budakeszi arborétum stb.) kirándultak a résztvevők. A találkozó tapasztalatcserét, tanácskozási lehetőséget is kínált. A megyei szövetségek helyzetében a 2019-es év volt az első, hogy semmiféle támogatásban nem részesültek a megyék az MTSZ részéről. Így a működés alapvető feltételeit sem tudja több megye megteremteni. Elhangzott, hogy az MTSZ vezetősége nem is vesz tudomást arról, hogy a rendszerben működnek megyei szövetségek. Kérésünk az volt (már a májusi küldöttgyűlésen is javasoltuk), hogy az elnökségben most esedékes, az alapszabály módosításával kapcsolatos munka során kerüljön szó erről. Ha az MTSZ vezetősége nem tart igényt a megyei szintű szervezetekre, akkor majd a megyei szövetségek eldöntik, hogy szükség van-e rájuk a megyében. A későbbiek során Asbóth Katalin, aki tagja az országos elnökségnek, ígéretet tett arra, hogy rákérdez az átdolgozó munkában való részvétel lehetőségére. A találkozó egy részén jelen volt Szőke Viktor, valamint Thuróczy Lajos az MTSZ részéről. • Nyílt túrák Szövetségünk 2019-ben is változatos túrákat hirdetett meg a nyílt túrák keretében. Túraprogramunkban szerepeltek a hagyományos emléktúrák mellett hosszabb-rövidebb távú túrák, melyek közül ki-ki kedvére válogathatott. Újdonság volt a „Keresztény vonatkozású erdei emlékhelyek” túramozgalom megjelenése a nyílt túráink között. Az igazoló füzetet a Mecsekerdő Zrt. biztosította a túrázók számára. Az 53 meghirdetett túrából egynek az időpontja változott, kettő az időjárás okozta nehézségek miatt, egy pedig betegség miatt maradt el. Két esetben gondoskodott helyettesítőről a túravezető. A gondosan megtervezett, megszervezett túrákat 28 túravezető vezette. Az általunk meghirdetett túrákon átlagosan 30 fő vett részt, összességében közel 1700 turista (ebben a számban nincsenek benne az tagszervezeteink által meghirdetett egyesületi nyílt túrák). Honlapunkon sok nyílt túráról jelent meg képes beszámoló, de ennél jóval több volt a Facebook-on felfedezhető képek sokasága. A túráinkon való részvételt erősen befolyásolja az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, valamint az a tény is, hogy - örvendetesen - egyre növekszik az egyesületek, baráti csoportok által meghirdetett nyílt túrák száma, tehát nagyobb a választási lehetőség a hétvégi túraajánlatokból. Szövetségünk nyílt túráit a következő túravezetők vezették, kiknek munkáját ezúton is megköszönjük: Andrasek Csaba, Balog Árpád, Baumann József, Baumgartner Norbert, Becze László, Bíró Gábor, Földes Béla, Fridrich Ágnes, Gelencsér Gábor, Ignátkó Imre, Jancsi Attila, Keményfi Balázs, Markesz István, Müller Nándor, Nagy Balázs, Németh Katalin, Őri Zsuzsanna, Pál Krisztina, Romvári Tibor, Ruzsinszky András, Scheitler Adrienn, Schóber József, Takács Ferenc, Tóth Klára, Tollas Tibor, Ujságh Zsolt, Varga Norbert, Várnainé Meng Hajnalka. Több túravezetőnk (Müller Nándor, Schóber József, Becze László, Őri Zsuzsanna, Scheitler Adrienn, Tóth Klára) több (3-4) túrát is vezetett az év folyamán. Új színfolt volt 2019-ben a négy „fotós túra”, Müller Nándor vezetésével. Rendkívül nagy érdeklődés mellett (150 fő) zajlott a „Szentjánosbogarak nyomában” elnevezésű túra, amelyen a természetjárók mellett nagy számban vettek részt városlakó civilek is (megjegyzendő: nem mindenki éjszakai túrához való felszerelésben!). Tagszervezeteink közül a komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület és a Mecsek Egyesület hirdette meg túráit nyílt túraként a Mecsek Híradóban, gazdagítva ezzel a szövetség nyílt túra programját, más tájegységeket is bekapcsolva a nyílt túrák sorába. Köszönjük az egyesületi nyílt túrák vezetőinek a felkészülést és a túravezetést: Baumgartner Norbert, Biki Endre Gábor, Bíró Gábor, Becze László, Bóday Miklós, Dukai Róbert, Éger Zoltán, Feketéné Móró Erzsébet, Gáll László, Gayer Éva, dr. Héjjas Péter, Horváth Attila, Kalangya Attila, Keresztes Zsuzsanna, Kilin Sándor, Markesz Gergely, Markesz István, Müller Nándor, M-né Szekeres Katalin, Németh Katalin, Németh Margit, Őri Zsuzsanna, Pál Krisztina, Ruzsinszky András, Sashalmi Lajos, Sashalmi Lajosné, Schóber József, Seregélyes Ildikó, Szabó József, Szabó Józsefné, Treitz Károly, Varga Norbert. • Emléktúrák 2019-ben 17 emléktúra került megrendezésre a Mecsekben, emlékezve ezekkel is elődeinkre, akiknek nyomdokain járunk: Baranyai Aurél, Csokonay Sándor, Eperjesi Ernő, Horzsa Sándor, Horvát Adolf Olivér, Kiss György, Kovács Béla, Lafferton Henrik, Molnár István, Jegenyés János, dr. Pataki József, Rockenbauer Pál, Takács Gyula, Sándor János, Skóciai Szent Margit, Szent Borbála Emléktúra, valamint a Jó szerencsét! Bányász Emléktúra. Az emléktúrákat nyílt túraként hirdettük meg. Köszönjük a túrákat a szervezőknek és a túravezetőknek! • Teljesítménytúrák 2019-ben is megrendeztük szokásos teljesítménytúráinkat a Mecsekben, a Villányihegységben, a Dél-Zselicben és a Baranyai-dombságban. Tagszervezeteink közül a Dráva TSE, a Dél-Zselic TK, a Hétdomb Természetbarát Egyesület, a Mecsek Egyesület, a Mecseki Kóborlók, a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület, a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub, a Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület, a Szent Imre Katolikus Iskolai Sportkör és a Tenkes TE rendezett teljesítménytúrákat, valamint két túrát a BMTSZ. Ezen kívül több más baranyai és megyén kívüli szervezet is rendezett teljesítménytúrákat a Mecsekben és a Dél-Zselicben (Fekete Bárány Természetjáró Egyesület, Mecseki Mátrix Csoport, Pécs Városi Természetbarát Szövetség, Dombóvári Hangulat Szabadidősport Egyesület, DÖKE, Zöldgömb Sport Klub, Vásárosdombóért Egyesület, Dobogó Természetjáró és Hegymászó Egyesület, Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület, Vargánya tanya). A rendezők és rendezvények nagy száma azt jelzi, hogy a baranyai tájak továbbra is kedvelt célpontjai a teljesítménytúrázóknak -köszönhetően többek között a karbantartott turistautaknak, a jó turistajelzéseknek, melyekért szövetségünk jelzésfestői sokat dolgoznak. A teljesítménytúrák engedélyeztetését (erdészet, zöldhatóság) szövetségünk intézte azon tagszervezetek számára, amelyek időben eljuttatták túráik adatait. Valamennyi teljesítménytúra kiírását megjelentettük a Baranya megyei rendezvénynaptárban, a Mecsek Híradóban, és a honlapunkon is, a túrák részletei pedig a Teljesítménytúrázók Társasága honlapján voltak olvashatók. Köszönjük a rendezőknek a teljesítménytúrák megrendezését, és az útjelzésfestők áldozatos munkáját, ami nélkül nehezebb lenne a teljesítménytúrák megrendezése! • A Hegyek Napja December 15-én a Hegyek Napja rendezvénnyel immár negyedik alkalommal kapcsolódott szövetségünk az ENSZ által meghirdetett Hegyek Nemzetközi Napja programhoz. Ezúttal is a Jakab-hegyen vártuk a túrázókat, akik maguk választotta útvonalon jöhettek fel a hegyre, és a túra emlékére emlékjelvényt kaptak. A résztvevők ez alkalommal egy, a Mecsekről szóló rejtvényt fejthettek meg, a helyes választ adók jutalma a szokásos SPORT szelet volt. A rendezvényen az eddigi legnagyobb számú résztvevő volt. • Megemlékezés a Baranyai Természetjárók Panteonjánál Több éve már, hogy halottak napja alkalmából megemlékezést tartunk a Büdös-kúti kulcsosház közelében található emlékhelyen. 2019-ben október 31-én délután kerestük fel az emlékhelyet, ahol felidéztük elhunyt túratársaink emlékét, megelevenítve személyüket, a hozzájuk kapcsolódó történeteket, erőt merítve abból az örökségből, melyet ránk hagytak. Sajnos 2019-ban is került fel két tábla a panteonra. Köszönjük Baumann Józsefnek az emlékhely gondozását és a névtáblák felhelyezését! • „Indulj el egy úton...” vetélkedő A Seregélyesi Baptista Általános Iskola - a Magyar Természetjáró Szövetség támogatásával - folytatta az Országos Kéktúra útvonalára épülő természetjáró - természetismereti vetélkedőt, melyen szövetségünkből a komlói Kenderföldi Természetjárók szakosztály három csapattal indult, és mindhárom csapat bekerült a döntőbe (kategóriájukban az első 10 helyezett közé). A Kenderföldi Természetjárók a 2019/2020-as tanévben is elindultak a versenyen. Köszönjük a gyerekeknek a versenyzést és Strasser Péternek a felkészítést! • Jelvényszerző túramozgalmak A jelvényszerző túramozgalmaink teljesítőinek száma - általában - továbbra is alacsony, de a megyei turisták mellett vannak lelkes, az ország távolabbi vidékeiről érkező természetjárók, akik e mozgalmak keretében járják a Mecseket, ismerkednek forrásainkkal, kulcsosházainkkal, kilátóinkkal stb. Túramozgalmak bélyegzőhelyei: sajnos, mint hosszú évek óta, a bélyegzőhelyekre kihelyezett matricák („nyalókák”) egyes pontokon hihetetlen mennyiségben fogynak, pótlásuk már-már megoldhatatlan! Ezért pl. a Dél-dunántúli Pirostúra igazolóhelyein 2019-ben - a kéktúrához hasonlóan - bélyegzők kerültek kihelyezésre. A baranyai szakaszon kihelyezett bélyegzők pozitív visszajelzései alapján a POEÜ csapata elkészítette az egész útvonalra (Siófok-Szekszárd) a bélyegzőket és így már Baranyán kívül a másik két megyében is megszűntek a „nyalókák”. A bélyegzők elkészítéséhez való anyag beszerzésében Baumann József túratársunk segített, a POEÜ két tagja (Szőke Zoltán, Nagy Balázs) pedig elkészítette és felszerelte a bélyegzőket. Reményeink szerint sokáig lesznek használhatók, nem úgy, mint a Patacsi-mezőn (a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán) a kéktúra-bélyegző, ahol egy év alatt három alkalommal rongálták meg, ill. vitték el a bélyegzőt. Jelenleg is pótlás alatt van! A Dél dunántúli Pirostúra útvonalán hosszú évek problémája is megoldódott, Mőcsény-be is (vasútállomás) kikerült egy bélyegző (Nagy Balázs munkája). Ezen kívül elindult egy folyamat a meglévő túramozgalmak „modernizálása” felé: a 2020-as év tervei között szerepel a mozgalmak okostelefonnal való igazolásának módjának kidolgozása. A baranyai jelvényszerző túramozgalmak teljesítőinek száma az előző években és 2019-ben: Túramozgalom A teljesítők száma A változás iránya az előző évhez viszonyítva 2016 2017 2018 2019 Baranya kilátói 4 1 2 1 1 Baranya legszebb templomai 3 1 0 1 í Baranyai kerékpáros körtúra 0 0 1 0 1 Baranyai várak 1 0 0 2 í Baranyai-dombság turistája 2 0 2 1 1 Dél-Baranya turistája 0 0 0 0 = Dél-Zselic turistája 0 1 1 2 í A Dunától a Dráváig - 10 1 1 = Kincses Baranya 3 1 0 1 í Mecsek forrásai 4 1 2 1 1 Mecsek turistája 2 2 2 2 = Mecseki barangolások háztól házig 1 1 4 2 1 Mecseki Zöldtúra 11 4+30 21 11 1 ÖSSZESEN 31 52 36 25 1 A megyei túramozgalmak igazoló füzeteit a túrákra indulók nagyrészt már letöltik a honlapunkról, az országos nagy útvonalak bejárásához szükséges füzetek iránt viszont a vásárlási kedv még mindig megvan, bár összességében ez is kicsit visszaeső irányt mutat. 2019-ben az alábbiak szerint volt igény az igazolófüzetekre szövetségünknél: Túramozgalom Igényelt igazoló füzetek száma A változás iránya az előző évhez viszonyítva 2016 2017 2018 2019 Országos Kéktúra 30 18 11 11 = Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra 28 28 19 18 i Alföldi Kéktúra 12 7 3 3 = Közép-dunántúli Pirostúra 3 0 0 1 T Dél-dunántúli Pirostúra 9 3 2 1 i Túramozgalmak Baranya megyében 2 1 0 0 = ÖSSZESEN 84 57 35 34 i Tagjaink közül egyre többen teljesítenek országos túramozgalmakat - egyet, vagy akár többet is -, ami külön értéket jelent a természetjáró mozgalomban. 2019-ben a következő túramozgalmakat teljesítették: Országos Kéktúra: Szarka Éva (POEÜ), Nagy Balázs (POEÜ), Ignátkó Imre (Vándorok), Keresztes Ferencné (Mediterrán Gyaloglóklub), Staubach Ferencné (Mediterrán Gyaloglóklub) Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra: Szarka Éva (POEÜ), Szaksz Gáborné (POEÜ), Szabolcs Ibolya (POEÜ) Alföldi Kéktúra: Müller Éva (PTKK), Simon Attiláné (PTKK) Országos Kékkör: Nagy Balázs (POEÜ), Müller Éva (PTKK), Simon Attiláné (PTKK) Országos Kerékpáros Körtúra: Miklovich József (PTKK) Gratulálunk a teljesítőknek! • Természetjáró minősítések A természetjáró minősítések adminisztrálását, értékelését ez év során is Jancsi Attila végezte. Az előző évi „mélyponthoz” képest (5 db) 2019-ben örvendetesen nőtt a minősítések száma, a megyei szövetségnél 18 minősítést bíráltunk el. Az arany fokozatot négyen teljesítették: Szőke Zoltán (POEÜ), Jégl Norbert (Dél-Zselic TK), Kispál Péter (Dél-Zselic TK), Schmidtné Samu Szilvia (Fekete Bárány TE). Ezüst fokozatot hatan (Dráva TSE: 3, Dél-Zselic TK: 2, Mecsek Egyesület: 1), bronz fokozatot nyolcan (Dráva TSE: 4, Dél-Zselic TK: 4) teljesítettek. Az országos szövetség által elbírált minősítés: Kühár Zsuzsanna, a Komlói Hétdomb TE túrázója az „érdemes természetjáró” fokozatot teljesítette. Továbbra is kérjük a szakosztályok/egyesületek vezetőit, hogy amennyiben tagjaik közül valaki elér „érdemes” vagy „kiváló” minősítési fokozatot - melyeket az MTSZ bírál el -, azt jelezzék szövetségünk felé is! Gratulálunk valamennyi, minősítést elért természetjáró társunknak! Köszönjük túratársainknak és az egyesületüknek, hogy természetjáró tevékenységük során a minősítésekkel, azok adminisztrációjával is foglalkoznak, növelve ezzel is a természetjárás értékeit. • Kerékpáros szakág A kerékpáros programokat 2019-ben is a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub szervezte. Valamennyi kerékpáros rendezvény nyílt volt, azokon bárki részt vehetett. A rendezvények kiírásai az egyesület internetes honlapján (http://ptkk.blogspot.hu) olvashatók. Sikeres volt a két hagyományos kerékpáros teljesítménytúra: a „2x100 km Baranyában”, illetve a „Mecseki Hegyikerék” MTB túra is. • Természetbarátok Klubja A Természetbarátok Klubja 2019-ben is Scheitler Adrienn vezetésével működött. Az év során érdekes témákban hangoztak el különböző előadások. Január: Kaliforniai séták (Szutor András), február: Különleges sziklák Magyarországon (Kis Olga), március: Kirándulás a Balaton-felvidéken (Pallos-Rózsa Anita), április: Az év madara - a gólyatöcs (Wágner László), május: Országos Kéktúra - a Zempléni-hegység (Nagy Balázs), június: Keresztény emlékhelyek képekben (Baumann József), szeptember: Ahol a zer-gék járnak. Négy év, négy hét és még egy kicsi a Retyezát hegységben (Ónodi Miklós), október: Egy hét az erdőkért - az Év fája a sajmeggy. Az erdők szerepe a klímaváltozás hatásainak csökkentésében (Scheitler Adrienn), november: Kulcsosházak régen és ma a Mecsekben (Varga Jenő). december: Kolozsvár (Nagy Gábor). December 14-én a klub utolsó programja egy évzáró túra volt, mely a Gubacsos kulcsosházhoz vezetett, ahol hangulatos beszélgetéssel zárták az évet a résztvevők. A programokon átlagosan 20 fő vett részt, a legtöbben (45 fő) az Év Madara előadáson voltak. Január 16 fő Február 20 fő Március 11 fő Április 45 fő Május 12 fő Június 22 fő Szeptember 9 fő Október 17 fő November 20 fő December 35 fő December 14. - év végi záró túra 12 fő Összesen: 219 fő Köszönjük Scheitler Adriennek a programok megszervezését, és az előadóknak a színes, érdekes előadásokat, valamint a programok résztvevőinek a lelkesedését, ötleteiket és támogató, pozitív visszajelzéseiket. • Képzések 2019-ben útjelzésfestő tanfolyamot szervezett szövetségünk, melyen 18 résztvevő indult. Baranya és Tolna megyéből jelentkeztek, valamint 1 fő Csongrád megyéből. A tanfolyam januárban kezdődött, az elméleti tananyagot a Magyar Természetjáró Szövetség által kiadott szakmai füzetek adták, melyek tartalmazzák az útjelzésfestés alapelveit, szabályait. A résztvevőknek az elméleti felkészüléshez konzultációs lehetőségeket biztosítottunk, valamint tavasszal megszerveztük a kötelező terepi gyakorlatokat. A vizsgára május 10-11-én került sor: az elméleti vizsga a Balokány-ligeti Pepita Kultúrtér épületében zajlott, míg a gyakorlati vizsgára másnap Éger-völgy és Éger-tető körzetében került sor. 15 fő tett sikeres vizsgát, hárman sajnos - más elfoglaltságuk miatt - nem tudtak megjelenni. Ők az országban 2020-ban rendezendő bármelyik tanfolyam vizsgáján zárhatják a tanfolyamot. A tanfolyam lebonyolításában (a konzultációk és a gyakorlati képzésben) Jancsi Attila, Nagy Balázs és Strasser Péter, az elméleti vizsga lebonyolításában dr. Lakatosné Novotny Sarolta és Tóth Klára, a gyakorlati vizsga előkészítésében és lebonyolításában pedig Balatonyi László, Baumann József, Butschli Péter (Tolna megye), Jancsi Attila, Nagy Balázs, Kühár Zsuzsanna és Szőke Irén vettek részt. Az MTSZ részéről delegált vizsgaelnök Garadnay Sándor volt. Köszönjük valamennyiüknek a tanfolyam előkészítésében és lebonyolításában végzett munkát! Technikai munkák • Turista átjelzések felújítása 2019-ben Baranya megye turistaútjain összesen 126,1 km hosszan újítottunk fel jelzéseket, ez az előző évihez közelítőleg hasonló mértékű. Ebből 93,8 km felújítása a Magyar Természetjáró Szövetség támogatásával valósult meg. Az útjelzéseket a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Mecseki Kóborlók), a Dél-Zselic Természetbarát Klub, a Dráva Természetbarát Sport Egyesület, a Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE), valamint a Mecsek Egyesület tagjai, és segítőik újították fel. Az útjelzés felújításokban részt vettek: Baumann József, Biki Endre Gábor, Braun Andrea, Gáspárné Juhász Ibolya, Gida Tibor, Héjjas Péter, Horváth Viktória, Jancsi Attila, Király Zsuzsanna, Kovács Hajnalka, Kulcsár Gábor, Kulcsár Gáborné, Müller János, Nagy Csaba, Romvári Tibor, Soós Zoltán, Stiksz Zsuzsanna, Strasser Éva, Strasser Péter, Szabó-Dalecker Ibolya, Takács Ferenc, Ungvári László. Köszönjük munkájukat! Útjelzés felújítások 2019-ben: Felújított jelzés Felújított útszakasz km Felújítást végző szervezet KÖZÉP-MECSEK P sáv Ciframalom - Bikfa-forrás 0,5 Dél-Zselic TK P sáv Kis-rét - Kantavári-forrás elágazás 1,2 Dél-Zselic TK P sáv Jánosipuszta - Z sáv elágazás 1,1 Dráva TSE Z sáv 66-os főút, István-aknai elágazás - K sáv elágazás (koszonyai műút) 2,0 Dél-Zselic TK Z sáv Koszonyai erdészeti út - Nagy-forrás-völgy - Sugói-rét 2,5 Dél-Zselic TK P kereszt Alsógyükés - Lámpás-völgy - Kantavári-forrás - P sáv elágazás 2,4 Dél-Zselic TK P kereszt P négyzet elágazás (Rábay-fától északra) - Mánfa, Árpádkori templom 4,7 Dél-Zselic TK P háromszög Lapisi út - Lapis („Bányász út”) 1,9 Dél-Zselic TK S sáv Tettye - Dömörkapu 1,6 Dél-Zselic TK S kereszt Lapis - Z kereszt elágazás 0,3 Dél-Zselic TK S kereszt Jánosipuszta, P sáv elágazás - Szöge-hegy 2,6 Dél-Zselic TK Z kereszt Lapis - Remeterét - Lapisi műút, S sáv elágazás 2,8 Dél-Zselic TK Z kereszt S sáv elágazás (Misinától északra) - Hideg-kút - Kis-rét -Kantavár 2,2 Dél-Zselic TK Z kereszt Hősök tere - Rigó-kút 1,9 Dráva TSE Z kereszt Komló, vasútállomás - Gadányi-tó - Jánosipuszta - Z sáv elágazás 5,1 Dráva TSE Z háromszög Z kör elágazás - Sós-hegyi kilátó - Z kereszt elágazás 0,5 Dél-Zselic TK NYUGAT-MECSEK K kereszt Babásszerkövek, P háromszög elágazás - K kereszt elágazás 0,2 Dráva TSE K négyzet Sás-völgy, Erdő Háza - P kereszt elágazás (új út) 0,2 Dél-Zselic TK K kör Abaligeti országút - Zipernovszky-forrás - Orfű, Pécsi-tó 0,7 Dél-Zselic TK K „rom” Rózsa-hegy, K sáv elágazás - Cinke-tanya emlékkő -Vörös-hegy, K sáv elágazás 1,4 Dél-Zselic TK P kereszt Sás-völgy, P kereszt jelzés meghosszabbítása (P „körtúra” - Sás-völgy) 0,9 Dél-Zselic TK P kereszt P négyzet elágazás - P háromszög elágazás, Jubileumi kereszt 0,4 Dráva TSE P kereszt P háromszög elágazás - Déli Farkas-forrás 0,1 Dráva TSE P háromszög Patacs - Bika-domb - Panoráma út - Babásszerkövek - P négyzet elágazás 6,7 Dráva TSE P kör P háromszög elágazás - Árnyas-forrás 0,7 Dráva TSE S kör Abaligeti út - Sárkány-kút - Orfű, Pécsi-tó, S kereszt elágazás 1,4 Dél-Zselic TK Z kereszt Orfű - abaligeti országút elágazás - Vásáros út - volt IV-es bányaüzem, K sáv elágazás 2,6 Dél-Zselic TK KELET-MECSEK K kereszt Zengővárkony - Pécsvárad (P kereszttel fonódó szakasz) 0,6 HOTE P sáv Puszta-hegy - Kappenvasszer (P kereszttel fonódó szakasz) 0,7 HOTE P kereszt Zengővárkony, 6-os sz. főút autóbusz megálló - Nagymá-nyok autóbusz-megálló 24,7 HOTE S sáv Zengő keleti oldal (P kereszttel fonódó szakasz) 0,5 HOTE S kereszt Szederfa - Meleg-oldal (P kereszttel fonódó szakasz) 2,9 HOTE Z kereszt Tanya csárda - Dombay-tó - Pécsvárad, református templom - P kereszt elágazás 3,4 BMTSZ Z kör Pécsvárad, Z kereszt elágazás - Kisnádasdi-forrás 0,1 BMTSZ DÉL-ZSELIC K kereszt Terecseny, P négyzet elágazás - Nagytótváros 6,3 Dél-Zselic TK P kereszt K kereszt elágazás - P négyzet elágazás 0,6 Dél-Zselic TK S sáv Szentmártoni tető, K négyzet elágazás - Horváthertelend -Szabás 5,2 Dél-Zselic TK S négyzet Négyes út, K négyzet elágazás - Rasztina, S sáv elágazás 1,6 Dél-Zselic TK ORMÁNSÁG Z négyzet Baranyahídvég - Cseri-erdő 1,4 Dráva TSE BARANYAI-DOMBSÁG K kör Máriakéménd, kegytemplom - Templom-forrás 0,3 Mecsek Egyesület Z sáv Máriakéménd - Törökvári pihenőhely 2,0 Mecsek Egyesület S sáv Somberek - Görcsönydoboka 5,0 Mecsek Egyesület S kör Liptód, bolt - Liptódi csorgó 0,2 Mecsek Egyesület GERESDI-DOMBSÁG Z sáv Feked, autóbusz-forduló - Harsányi-kereszt 4,5 Mecsek Egyesület K „körtúra” Feked, zöld sáv elágazás - Schmidt-kereszt - Stiller-kereszt- Harsányi-kereszt - Pest-kereszt - Feked, zöld sáv elágazás (teljes útvonal) 9,5 Mecsek Egyesület Z „körtúra” Feked, Z sáv elágazás - Jaschek-kereszt 8,0 Mecsek Egyesület Összesen: 126,1 km • Források, emlékhelyek gondozása, egyéb munkák a Mecsekben A Mecsekben a források karbantartását, felújítását, a turista emlékhelyek gondozását 2019-ben is elsősorban a Mecsek Egyesület Munka Osztálya végezte - Baumann József vezetésével - a Mecsekerdő Zrt., illetve a BIOKOM Kft. segítségével. Az Óbányai -völgyben pedig - Berki Zoltán térképész kérésére - a Mecsekerdő Zrt., a Hosszúhetényi Önkormányzat, a DDNP, továbbá magánszemélyek adományaiból Biki Endre Gábor megszervezte a Ferde-vízesés közelében álló rossz állapotú Arnold-kereszt restaurálását és felújítását. A kereszt megáldására a Mecsek Egyesület Természetjáró Osztálya túrát és kis ünnepséget is szervezett. Az alábbiakban Baumann József összegzésében ismertetjük a munkákat. A munkákkal kapcsolatos feladatok tervezése ez évben is az anyagi lehetőségek figyelembevételével készült. Folytattuk a források karbantartását, újjáépítését. Az év folyamán három forrás felújítását végeztük el a tervek szerint: Sziklás-forrás, Pálos-kút, Körtvélyesi-forrás. A Balokány-ligetben lévő Aranyeső-forrás tábláit letisztítottuk és újrafestettük. A Mecseken húsz forrástábla betűinek felújítását végeztük el, mert az idők folyamán megkoptak. A Kalán Miska kútjára új márványtáblát helyeztünk el, melyet Hang Csaba készített. Szomorúságunk is volt: az Apacsok-kútjának szép új gránittábláját valaki levéste és elvitte. A hét éve meghirdetett „Mecseki forrásvédnök” mozgalom tovább folytatta tevékenységét. A Mecseken 250 kiépített forrás van, ezekből 156 forrást vettünk védnökség alá, de a többi forrást is takarítjuk túráink során. A forrástisztítók 2019-ben 475 fotót küldtek az elvégzett munkájukról. A forrásvédnökök közt minden korosztály megtalálható, tíz évestől a közel nyolcvan évesig. Köszönjük munkájukat! A Balokány-liget forrásait is rendszeresen ellenőriztük és takarítottuk. A Széchenyi téri időjárásjelző házikó műszereit ellenőriztük, és elvégeztük a műszerek karbantartását. Havi rendszerességgel takarítottuk a petőcpusztai Mária-kápolnát és a harangláb környékét. A közeli temetőben az egyetlen még álló síremlék környezetét kitisztítottuk és a sírkövet és betűit megújítottuk. A kápolnát és a temető sírkövét a felújítás után a nyár folyamán újraszentelték, a Mecsek Egyesület Munka Osztálya ünnepséget szervezett az eseményre. A Magyarok kunyhója emlékhelyet és az Éger-völgynél lévő Darázscsípte katonai emlékhelyet negyedévente takarítottuk. A Gubacsos-forrás közelében lévő kutyasírt és a hozzá vezető ösvényt kétszer tisztítottuk. A forrásvédnökök 2019-ben is rendszeresen tisztították a közel 250 kiépített mecseki forrást. Karbantartottuk a Büdös-kútnál lévő Természetjárók Panteonját, ahová sajnos ez évben is került fel két új tábla. Köszönet Kassai József kőfaragó mesternek, aki ez évben is díjmentesen elkészítette a táblákat, valamint a petőcpusztai kápolnába önköltségi áron készítette el a kis település emlékét őrző táblát. Munkáinkat segítették: Baumann József, Baumann Józsefné, Balotay Gergely, Bíró Gábor, Füziné Kajdy Zita, Gál Péter, Gábor Mária, Golubics István, Hang Csaba, Heninger Péter, Hirth István, Hohn Miklós, Jancsi Attila, Jónás István, Kassai József, Kámi Róbert, Keresztes-Nagy József, Kenesei Katalin, Kincses Miklós, Kopeczky Tamás, Kósa Ferenc, Kovács Szabó János, Kiss Milán, Kulcsár Péter, Kübler Károly, Láng Ferenc, Mohácsi Attila, Molnár Zoltán, Mónus Eszter, Miklovich Csilla, Müller Éva, Müller János, Nagy Balázs, Rab Nándor, ifj. Mauer Péter, Ripszám István, Sándor Tibor, Siptár Tibor, Sajgó Ferenc, Simon Csaba, Soós Józsefné, Strasser Péter, Szabó-Dalacker Ibolya, Szilasi Tamás, Temmert Csaba, Temmert Csabáné Ibolya, Tóth Klára, Tóth Péter, Varga Géza, Völgyi Sándor. Köszönjük továbbá a szorgos munkát azoknak a „névtelen” segítőinknek is, akik 2019-ben kirándulásaik alkalmával kitisztították a források előterét, összeszedték a szemetet és óvták környezetünk tisztaságát. • Munkálatok a Baranyai-dombságban és a Geresdi-dombságban A Baranyai-dombság és a Geresdi-dombság értékeit a Mecsek Egyesület Természetjáró Osztálya gondozta, Biki Endre Gábor vezetésével. ■ Máriakéménden - állami pénzalapokból - felújításra került a kegytemplom. A templom melletti téglakerítést újjáépítették. ■ Liptódon egy ligetes parkban létrehozták a Liptódi-csorgót, mely egy állandóan működő, bővizű forrás. ■ A Liptódpusztai-völgyben található István-kútnál a Mecsek Egyesület a terület rendezése után elbontotta a régi, romos állapotú asztal-pad garnitúrát, és két új nagyméretű asztalt helyezett ki padokkal. ■ Újabb erdei pihenőhely létesült a Görcsönydoboka határában álló Nagy-fa mellett, ahol a Szent Orbán képoszlop is áll. A padokat a Mecsekerdő Zrt. adta. ■ Felújították a Templom-forrást, mely a máriakéméndi kegytemplom közelében található. ■ Újjáépítették és új helyen, a Babarci-kilátó bejárata előtti erdősaroknál állították fel a Szent György-képoszlopot, a Baranyai-dombság egyik legrégebbi és legszebb képoszlopát, mely Babarc és Lánycsók között a szántóföldek kellős közepén állt. A munkákat az alábbi szervezetek segítették vagy anyagiakkal támogatták: Babarci Önkormányzat, Babarci Német Önkormányzat, Cartographia Kft., Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. (2019. október 1-jétől Volánbusz Zrt.), Geresdlak Önkormányzata, Görcsönydoboka Önkormányzata, Feked Önkormányzata, Kátoly Önkormányzata, Kisnyárád Önkormányzata, Lánycsók Önkormányzata, Liptód Önkormányzata, Maráza Önkormányzata, Máriakéménd Önkormányzata, Máriakéméndi Német Önkormányzat, Máriakéméndi Római Katolikus Plébánia, Mecsekerdő Zrt., Pécsi Hírek, Perekedi Német Önkormányzat, Schlossberg Vadásztársaság, Sombereki Önkormányzat, Tüke Busz Zrt. és az Új Dunántúli Napló. A technikai munkákat a következő személyek segítették: Aman Erika, Antal Géza plébános, Baumgartner Norbert, Baumgartner Margaréta, Becze László, Berki Zoltán, Biki Endre Gábor, Bíró Gábor, Csép József, Dobosy György, Dobosy Györgyné, Dudók Piroska, Éger Zoltán, Éger Zalán, Égerné Végh Éva, Fábiánné Mester Rita, dr. Földi Krisztina, Fehér Lajosné, Feketéné Móró Erzsébet, Fledrich Gabriella, Gayer Éva, Hang Csaba, Hauck Nándor, Héjjas Lóránt, Dr. Héjjas Péter, Hock László, Horváth Sándor plébános, Horváth Béláné Aranka, Horváth Vilma, Jakab Márta, Kalangya Attila, Kállai János, Kállainé Fischer Mária, Kanyar Zsuzsanna, Keresztes Zsuzsanna, Kis-pál Adrián, Kiss Milán, Kollár Tamás, Kovács Klaudia, dr. Lakatosné Novotny Sarolta, Lázár Albert, Madarászné Körmendi Ilona, Markesz István, Markesz Gergely, Mayer András, Mutschler Krisztina, Nagy Roberta, Prakter Mariann, Ripszám István, Ritter Imre, Rogner Ádám, Rogner Emilia, Ruzsinszky András, Schleicher Eszter, Schmidt Zoltán, Schveibert Róbert, Schóber József, Schmidtné Samu Szilvia, Seregélyes Ildikó, Strasser Péter, Szabó-Dalecker Ibolya, Szabó Dániel, dr. Tamás Roland plébános, Temesvári Gabriella, Treitz Károly, Úz Mária,Varga Norbert,Várnai Erika, Wigand József. Köszönjük valamennyiük munkáját, és minden szervezet támogatását! Végezetül megköszönjük mindazok közreműködését, segítségét, akik bármilyen módon hozzájárultak ahhoz, hogy szövetségünk 2019-ben is eredményesen működhetett. Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Elnöksége Mi és a Szövetség Az MTSZ berkeiben itt-ott már jó néhány éve felmerül a kérdés: szükség van-e a megyei természetbarát szövetségekre? A kérdésre a Magyar Természetjáró Szövetség vezetősége sem adott eddig egyértelmű választ, hogyan képzeli el a működést: közvetlenül a tagszervezetekkel tartva a kapcsolatot, vagy a megyei szövetségeken keresztül, azok közreműködésével? A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökségében, és természetjáró barátaimmal beszélgetve is többször szóba került ez a kérdés. Lássuk tehát, mi is a mi álláspontunk! Megyénkben a szervezett természetjárás a magyarországi természetjáró mozgalom kialakulásával, és szervezeteinek létrejöttével csaknem egy időben indult el. Kezdetekben két meghatározó szervezet: a Mecsek Egyesület (alakulása: 1891), és a Természetjáró Turisták Egyesülete (TTE) pécsi csoportja (alakulása: 1911) fémjelezte a baranyai, elsősorban a mecseki természetjárást. A két egyesület tevékenységéhez köthető a Mecsek turisztikai fejlesztése: turistautak létrehozása, források foglalása, kilátók és menedékházak építése, térképek kiadása, útikalauzok megjelentetése. Aztán a történelem úgy alakította az eseményeket, hogy a második világháború után mindkét szervezet megszűnt (pontosabban megszüntették). A természetjárók viszont továbbra is járták az erdőket, és keresték azt a szervezeti formát, ami számukra az egybetartozást, a közös célok iránti elkötelezettséget jelenthette. 1948-ban megalakult a Magyar Természetbarát Szövetség, mely - különböző formákban - azóta is működik. Sorra alakultak a különféle természetjáró közösségek (egyesületek, szakosztályok), és 1950-ben Baranya megyében is megalakult Baranya Megyei Természetjáró Társadalmi Szövetség néven az első megyei szervezet, amely összefogta a megyében működő természetjáró közösségeket, és azóta is végzi ezt a fajta tevékenységét (többszöri névváltozás, és a működési feltételeinek változása ellenére is). E szervezet neve ma: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, melyet mi, a szervezett természetjárók alkotunk, jelenleg 18 tagszervezettel. Nézzük hát sorra, mi mindent végez a megyei szövetség (nem fontossági sorrendben, hanem valamennyi tevékenységet egyaránt fontosnak tekintve): - főként és elsősorban őrizzük a baranyai természetjárás gazdag múltját, hagyományait, értékeit; alapvetően ez határozza meg működésünket; - összefogjuk tagszervezeteinket, koordináljuk az egyesületek programjait (lehetőleg a megyénken belül ne legyenek ütközések); - kapcsolatot tartunk a természetjáráshoz bármilyen módon kapcsolódó szervezetekkel (Mecsekerdő Zrt., Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Biokom Kft. stb.), melyekkel egyeztetjük programjainkat és az „erdő használatát”; - működtetjük a honlapunkat, melyen - közhasznú szervezetként - az összes baranyai természetjáró közösség (nem csak a tagszervezeteink) programjait megjelentetjük, bemutatjuk régiónk, tájegységeink természeti értékeit, összesítve megjelentetjük a megyénkben vezető turistautakat, bemutatjuk az egyesületek kezelésében lévő kulcsosházakat, ismertetjük túrmozgalmainkat, illetve helyet adunk túraleírásoknak, élménybeszámolóknak stb.; - nyilvántartjuk a Baranya megyei turistautakat, a jelzések felújítását (a baranyai turistautak jelzéseinek minősége országosan elismert), koordináljuk a jelzésfestési munkákban részt vállaló egyesületek tevékenységét (munkák tervezése); - képzéseket szervezünk (túravezetőket, jelzésfestőket képezünk tanfolyamokon); - megjelentetjük programjainkat a különböző médiákban; - immár több évtizede kiadjuk a Mecsek Híradót, mely - tartalmát tekintve - a baranyai természetjárás egyfajta „krónikája” is (tudomásunk szerint ilyen jellegű, és ilyen tartalommal havonta rendszeresen megjelenő kiadvány egyik megyében sincs); - működtetjük a Természetbarátok Klubját, melynek keretében havonta érdekes előadásokat szervezünk túravezetőink és minden érdeklődő számára; - tagszervezetinknek lehetőséget biztosítunk programjaik megjelentetésére a honlapunkon és a Mecsek Híradóban; - éves nyílt túra programokat szervezünk, melyekkel felkelthetjük a természetjárás iránt fogékony emberek érdeklődését, és új tagokat szerezhetünk; - az egyesületek programjain túl természetjáró eseményeket rendezünk (teljesítménytúrák, vetélkedők iskolások számára, „Hegyek Napja” stb.); - karbantartjuk a Baranya megyei jelvényszerző túramozgalmakat, azok bélyegzőhelyeit, ezáltal országos érdeklődési igényt is kielégítünk; - árusítjuk a jelvényszerző túramozgalmak (megyei túramozgalmak, Dél-dunántúli Pirostúra, OKT, RPDDK, AK) igazoló füzeteit, valamint egyéb, a természetjárással kapcsolatos helyi kiadványokat; - árusítjuk az MTSZ kiadványait; - elbíráljuk a túramozgalmak teljesítését, kiadjuk a teljesítőknek a jelvényeket; - intézzük a természetjáró minősítéseket (elbíráljuk azokat - arany fokozatig -, lejelentjük az MTSZ felé és megigényeljük a teljesítők részére a jelvényeket); - képviseljük tagszervezeteinket - megfelelő megbízólevél birtokában - a különböző tanácskozásokon (országos választmányi ülések, szakmai tanácskozások, bizottsági tagságok stb.); - részt vállalunk a régiónkat érintő turistatérképek aktualizálásában; - konzultációs lehetőségeket biztosítunk a tájékozódási ismeretek témakörében, a GPS használatával kapcsolatban; az elmúlt években többször is tartottunk számítógéppel, GPS-szel kapcsolatos „tanfolyamokat”; - ügyeleti időben, keddenként van egy hely, ahol hetente összejöhetünk mi, természetbarátok bármelyik egyesületből, és megbeszélhetünk bármilyen közös témát, elősegítve ezzel a személyes kapcsolatok fenntartását; - információkat adunk a természetjárást érintő bármilyen témában, kérdésekre válaszolva, külsős érdeklődőknek is; - szoros kapcsolatot ápolunk közvetlen szomszédainkkal (Somogy Megyei Természetbarát Szövetség, Tolna Megyei Természetbarát Szövetség), régiós programokat rendezünk; - támogatjuk a helyi (falusi) kezdeményezéseket a „falusi turizmus”, „zöld utas” természetjárás kialakításában; - támogatjuk a természet- és környezetvédelem érdekeit szolgáló törekvéseket, hazai és nemzetközi szervezetekkel alakítjuk a természetjárást elősegítő szakmai és társadalmi kapcsolatokat (pl. az Arad megyei egyesület által szervezett Közép-európai Természetjáró Találkozó); - tagszervezeteink számára intézzük a különböző programokhoz (pl. teljesítménytúrák rendezése) szükséges hatósági engedélyeket, levéve ennek terhét a vállukról; - és végül: mozgatunk egy „csapatot”, melyben tagszervezeteink tagjai különböző módon, különböző rendezvények alkalmával, de együtt, egy cél érdekében dolgoznak. Ők Baranya megye szervezett természetjárói. Ezek után feltehetjük a kérdést: ha nem működne a megyei szövetség, mindezeket a feladatokat ki (melyik szervezet) vállalná és végezné el úgy, hogy valamennyi szervezet tevékenységét koordinálná, adott esetben a szerezetek (érdek)képviseletét is ellátná? A feladatok köre annyira sokrétű, hogy - bár elvileg elképzelhető, hogy mindezt elvállalja egy egyesület -, gyakorlatilag kizártnak tartom. A válasz tehát a bevezetőben felvetett kérdésre: igen, nagyon is szükségünk van erre a szövetségre (és itt kiemelném a „szövetség” szót)! A Baranya megyei természetjárás szép, értékes, több mint egy évszázados tradícióit, és országosan is elismert hírnevét - úgy gondolom - kötelességünk tovább vinni, ami csak egy jól működő megyei szervezet keretében lehetséges, mely a tagjainak (egyesületek, szakosztályok) aktív, közreműködő munkájából építkezik. Fogjunk össze ennek érdekében, és próbáljunk minél több természetjárót bevonni csapatunkba, hogy közös munkával tervezzük, szervezzük a jövőt, nem feledve azt, hogy a szervezetet működtetni kell, a vállalt feladatok megvalósítását, a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket szervezni kell, s ez személyes, egyéni feladatvállalást és felelősségvállalást is igényel! Ehhez pedig elkötelezett emberek kellenek, akik nem csak túrázni szeretnek, de a közös céljaink érdekében feladatokat is vállalnak szövetségünk működtetésében! Strasser Péter Közép-európai Természetjárók Találkozója Két napig az erdélyi Kishalmágy adott otthont (idén immár kilencedik alkalommal!) a Közép-európai Természetjárók Találkozójának. Az elmúlt évben egy kisebb csapat már „felderítette” a találkozót, így idén már egy komolyabb, 17 fős csapattal vágtunk neki a nagy útnak. Január 17-én, pénteken egy bérelt különbusszal indultunk el. A reggeli indulást azért választottuk, hogy lehetőségünk legyen az útközben lévő Arad városát is megnézi és leróni kegyeletünket az aradi mártírok előtt. Aradon egy ott élő történelemtanár kalauzolt el bennünket, így egy kicsit több információt kaptunk a városról. A végig ködös utunk kellemes meglepetése, hogy Aradon gyönyörű napsütésben sétálhattuk végig a belváros látnivalóit. A belvárosi séta után kigyalogoltunk a vesztőhelyre, ahol a szövetségünk koszorúját helyeztük el az emlékműnél (és nem mellesleg begyűjtöttünk egy geoládát is). Szállásunk a Kishalmágytól 10 km-re lévő Halmágycsúcson, egy panzióban volt. Érkezés és kipakolás után még elbuszoztunk Kishalmágyra, ahol a találkozó megnyitóján vettünk részt. A rendezők minden szakosztálynak egy külön oklevelet készítettek, amit egy üveg jóféle bazsalikom pálinkával is megtoldottak. Baranya megyéből a BMTSZ, a Dráva TSE, a Fekete Bárány Egyesület, a Pécsi Vörös Meteor egyesület, és a POEÜ csapata képviseltette magát. Az „ismerkedés” után még visszabuszoztunk a szállásunkra. Másnap, szombaton reggel 8 órakor indultak el a találkozó résztvevői a túra kiindulópontjára (Hosszúsor), ahol a csapat a reggeli hidegben (-7 oC) kétfelé vált, és ki a rövi-debb, ki a hosszabb túrát választva "nekiment" a hegynek. Csapatunk nagy része a hosszabb túrát választotta, ami az 1358 méter magas Dombfő csúcs volt. Közel 100-an vágtunk neki az útnak. Ahogy emelkedtünk, úgy kerültek le a kabátok, mert az első 3 kilométeren 500 méter szintet emelkedtünk! Ahogy egyre feljebb kapaszkodtunk, a nap is kisütött, így a szikrázó napsütésben a hihetetlenül kék égbolt alatt csodálatos élményben volt részünk. Sok helyen megálltunk útközben, a kopasz hegygerincen végig szebbnél-szebb képeket lehetett készíteni. (A rövidebb túrát választók is megmászták ezt a szintet, de ők a felfelé vezető út kb. fele után visszafordultak.) Felérve a Dombfő csúcsra kb. egy órát " élvezkedtünk" a szikrázó napsütésben, és a közel 10 oC-ban napoztunk, fényképezkedtünk, élveztük a túra minden percét! Az előzetes túratervet is felborítottuk (az eredeti terv szerint ugyanazon az úton jöttünk volna le, mint amin felmentünk), és össznépi szavazás után egy kicsit hosszabb, de más úton való lejövetelt választottunk. A kicsit több mint 8 órás túrának a statisztikája: 19,5 km és 1100 m szintemelkedés! A túra után visszabuszoztunk a találkozó központjába (Minerva szálló), ahol "elemezgettük" a napot és egy bőséges vacsorát is kaptunk! Sokáig nem tudtunk maradni, mert a buszunk vezetőjének az előírások szerint később már nem lett volna szabad vezetnie. Így este kilenc körül ismét a szálláson voltunk, ahol igazán megleptek bennünket. Egy lakodalmat szerveztek, szó szerint a fejünk fölé, így egész éjszaka azt vártuk, mikor szakad le a mennyezet a sok táncolótól. Kis szerencse, hogy a csapat másik fele a panzió másik részén „csak” a zenét „élvezte”. Így „hamar” eltelt az éjszaka, és reggel 7-kor már talpon voltunk, mert kezdődött a második túranap. Az előző napi indulási helyről a csapat most egyben (153 fő) a környék egy másik részét gyalogolta be. Sajnos nem jutott az előző napi napsütésből, de így is a ködös táj szépségei miatt meg-meg álltunk. A túra végére még maradt egy kis izgalmas leérkezés (ki így, ki úgy) a buszokhoz. A második napi túra statisztikája: 9,9 km 450 m szintemelkedéssel. A központba visszaérve még a tombola, az ebéd maradt, majd irány hazafelé, és így este 9-re már itthon is voltunk. Nagy Balázs Óriás szalamandrák éltek a Mecsekben tízmillió évvel ezelőtt Egy magángyűjteményből kerültek elő azok a csontok, amelyek alapján kijelenthető, hogy a Mecsekben óriási kétéltűek éltek. A Mecsek lábánál nagy homokbányák találhatóak, ahonnan évtizedek óta kerülnek elő gerinces ősmaradványok. Nemrégiben olyan csontokat találtak, amilyenekre a szakemberek nem számítottak. Évtizedek óta tudjuk, hogy a Mecsek nagyon gazdag miocén ősmaradvány anyaggal rendelkezik, ezeknek a feldolgozásával foglalkozunk - mondta Sebe Krisztina, a Pécsi Tudományegyetem Földtani és Meteorológiai Tanszékének oktatója, kutatója. Két kutatótársával, köztük Szabó Márton budapesti paleontológussal egy magángyűjtőt látogattak meg. Itt tűnt fel Szabó Mártonnak, hogy a gyűjtő vitrinjében bemutatott rájafogak között voltak olyan csontok, melyek valószínű nem rajától származnak. A gyanú később beigazolódott. Kiderült, hogy ezek egy hatalmas kétéltű csontjai. Szentesi Zoltánnal, a Természettudományi Múzeum kétéltűekre szakosodott munkatársával szisztematikusan végignézték az összes általuk ismert gyűjtő kollekcióját, továbbá a magyarországi múzeumok gyűjteményeit is, ahonnan további leletek kerültek elő. Hogy miért terjedtek el az óriási, másfél méteres szalamandrák a Mecsekben, azt segít megválaszolni, ha az ember megvizsgálja, hogy a mai rokonaik milyen környezetben élnek - közölte Sebe Krisztina. - A mai óriásszalamandrák tiszta vizű, hegyi patakokban élnek Észak-Amerikában és Ázsiában, olyan éghajlaton, ahol van legalább egy nedves évszak, és nincsenek tartós fagyok. Sok növénymaradványt találtak ugyanabban a bányában, ahonnan a csontok előkerültek. Ezekből kiolvasható, hogy milyen volt az éghajlat a Mecsekben 10-11 millió évvel ezelőtt. Abban az időszakban olyan szubtrópusi éghajlat uralkodott, amely a szalamandráknak megfelelt. Szigetként tornyosult a Mecsek Sok millió évvel ezelőtt a Pannon-tó az egész Kárpát-medencét beborította, és csak a mai hegyek álltak ki belőle szigetként, így a Mecsek is szigetként tornyosult, és ezt ölelte körbe a tó - mondta el lapunknak Sebe Krisztina, a Pécsi Tudományegyetem Földtani és Meteorológiai Tanszékének oktatója, kutatója. Ennek a tónak 10-11 millió éves üledékéből kerültek elő a most nyilvánosságra hozott leletek, de olyan lények csontjait is megtalálták, amelyek biztosan nem élhettek akkor a Pannon-tóban, hiszen az félig sós vizű tó volt. Sebe Krisztina közölte, hogy a szalamandracsontok mellett találtak cápafogakat is. Hozzátette, a cápák a sós tengervizet szeretik, így véleménye szerint azok korábban élhettek, és a maradványok egy korábbi üledékből mosódhattak bele a Pannon-tóba. (Forrás: bama.hu) SZJA 1% Kedves Természetbarátok! Kérjük, támogassák adójuk 1%-ával szövetségünket, és ajánlják ismerőseik körében is adószámunkat! A befolyt összegből a szövetség működtetéséhez és természetjáró rendezvényekhez járulunk hozzá. Adószámunk: 18312928-1-02 HÍREK ■ Új tanösvény Orfűn: január elején adták át a Vízfő-tanösvényt, ami mintegy egy kilométeres szakaszt jár be a település lápos, mocsaras területén. Az ösvény az Orfűi Malmoktól indul, majd az első száz méteren az Orfű-patakot követi és a lápos területen egy kiemelt pallósor vezet egészen a Vízfő-forrásig. A tanösvény ezután kétszer is átvág a patakon, így érkezünk el a Mecsek Házához, ahonnan visszakanyarodva a réten keresztül visszatérhetünk a kiindulási állomáshoz. A tanösvényen kihelyezett táblákon keresztül ismerhetjük meg a malmok történetét és a helyi élővilágot. (Forrás: bama.hu) ■ A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauza: a Cartographia Kft. kiadásában megjelent a turistakalauz új, 2020. évi kiadása. Rendezvények ♦ február 8., szombat: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlése. Helyszín: Pepita Kultúrtér, Pécs-Balokány-liget. Időpont: 9 óra. A küldöttgyűlés nyilvános, arra minden érdeklődőt szeretettel várunk! Információ: Tóth Klára (S 20/527-8913). ♦ február 15., szombat: „PITE 30, 20, 10” teljesítménytúrák Ház (. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Abaliget, Művelődési Ház (Kossuth L. u. 80.), 7.008.30 (30 km), 7.00-9.30 (20 km), 8.00-10.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1500 Ft/fő (30 km), 1200 Ft/fő (20 km), 1100 Ft/fő (10 km). Diákoknak, ill. Mecsek Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény. A túra 2020-ban a Cartographia Kupa része, a Cartographia Kupa résztvevőinek a nevezési díjból 200 Ft kedvezmény. Információ: Bota János (S 30/993-8595). ♦ február 21., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. Bihar kincsei - Perei Andrea előadása. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437) ♦ február 22., szombat: „XXXV. Dr. Pataki József” emléktúra. R.: Tolna Megyei Természetbarát Szövetség, Szekszárdi Kórház Sportkör Természetbarát Szakosztálya. Helyszín: Óbányai-völgy, Dr. Pataki József kulcsosház. A kulcsosház előtti kopjafánál 13 órakor tartanak megemlékezést, a helyszín megközelítése tetszőleges útvonalon történhet. A résztvevőket 11 és 14 óra között meleg teával és forró lángossal vendégelik meg (a teához poharat mindenki vigyen magával!). Csoportok (5 fő felett) részvételét kérjük telefonon előre jelezni Loridon Angélának (S 30/418-8354). ♦ február 26., szerda: Ötórai beszélgetések. A síelés múltja, jelene és jövője a Mecsekben - dr. Tóth Aladár és dr. Tóth Ákos előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt., Pécs, Rét utca 8. Időpont: 17 óra. ♦ február 29., szombat: „Horzsa Sándor Emléktúra”. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. A részleteket lásd a Hétdomb TE nyílt túráinál. Az indulási hely (Komló, autóbusz-állomás) elérhető a pécsi távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 7.00-kor induló autóbusszal. Információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ♦ március 3., kedd: Természetbarátok Klubja. A barlangok világa - Pallos-Rózsa Anita (DDNPI) előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► február 23., vasárnap: „Tenkes bolyongás”. Útvonal: Siklós - Gombás hegy -Siklós (18 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozás: Siklóson, az autóbusz állomáson 9 órakor (Pécsről a a távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor indul autóbusz Siklósra). Túravezető: Balog Árpád /Tenkes TE/ (® 30/316-1891). ► február 29., szombat: „Kalandozás a Sín-gödörben”. Útvonal: Zobákpuszta -Hidasi-völgy - Sín-gödör - Barna-kő - Szöge-hegy - Zobákpuszta (11,5 km, szintemelkedés: 295 m). Találkozás: Zobákpusztán 9.30-kor (a pécsi autóbuszállomásról 9 órakor indul busz a 11-es kocsiállásról). Túravezető: Müller Nándor (® 20/957-5775). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ■ február 9., vasárnap: Téli túra a Csepegő-árokban. Útvonal: Vékény - Csepegőárok - Vörösfenyő kulcsosház - Magyaregregy (11 km, szintemelkedés: 300 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin (® 20/507-0776). ■ február 15., vasárnap: „Farsangi Hurka-túra”. Útvonal: Kárász - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Máré csárda (12 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Gáll László. Hosszabb útvonal: Váralja - Váraljai-tavak - Vörös-cser - Dobogó - Vörösfenyő kulcsosház -Máré csárda (17 km, szintemelkedés: 470 m). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (® 30/371-4545). ■ február 18., kedd: Túra az egészségünkért - Mókus tanösvény. Indulás: a 9.00 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ■ február 23., vasárnap: „Téli természet”. Útvonal: Árpádtető - Tripammer-fa -Fehér-kúti kulcsosház - Büdös-víz - Zsidó-hegy - Vágotpuszta - Koponya-kút -Sikonda (18 km, szintemelkedés: 250 m). Indulás a 8.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (® 30/371-4545). ■ február 29., szombat: „Horzsa Sándor Emléktúra”, valamint „Bakancs- és fánkszaggató túra”. Útvonal: Máré csárda - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal Túravezető: Sashalmi Lajos (® 30/356-1472). A Mecsek Egyesület nyílt túrái A Mecsek Egyesület előre kiadott nyílt túra programjában változások vannak. A túrákkal kapcsolatban kérjük, figyeljék az egyesület honlapját (www.mecsekegyesulet.hu)! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu