MECSEK HÍRADÓ

 

 

Elnökségi ülés

2011. április 14-én tartottuk soron következő elnökségi ülésünket. Az elnökség tagjai közül jelen voltak Tóth Klára elnök, Rónaky Gizella, Strasser Péter, valamint meg­hívott­­ként Nagy Balázs. Igazoltan távol volt Scheitler Adrienn és Pál Krisztina, vala­mint az állandó meghívott Biki Endre Gábor.

Az előző elnökségi ülés óta eltelt időszak legnagyobb eseménye a TTE Pécsi Csoportja meg­alakulásának 100. évfordulója tiszteletére rendezett emlékülés volt. Elnökségünk meg­állapította, hogy rendezett, az esemény súlyának megfelelő hangulatú, bensőséges ünne­pélyt tartottunk. Kalmár László és Baronek Jenő előadása az elmúlt évtizedek természetbarát eseményeiről, majd a megjelent kedves régi turistatársak, vezetők kö­szön­tése, a velük való múltidéző beszélgetés tette emlékezetessé az együtt töltött időt.

Az első negyedéves érvényesítési létszámadatok áttekintése után megállapítható, hogy az érvényesítések időarányosan megközelítik a tavaly ilyenkor váltott érvényesítéseket (271). Turista Kártya (16 db) vásárlásában továbbra sem tartozunk az „élmezőny”-höz. A BMTSZ-hez való csatlakozást megerősítő szervezeti tagdíjat sem fizette be még minden, az érvényesítéseket nálunk vásároló szervezet.

A következő téma a Mecsek térkép készülő új kiadásával volt összefüggésben. Rónaky Gizella elmondta, hogy a Jó Szerencsét Bányász Emlékút felkerülhet az új térképre, mert Nagy Balázs segítségével pontos (GPS-szel bemért) adatokat tudtak a térképre felrajzolni. Strasser Péter is bemu­tatta a Sás-völgyből kialakítandó új utak vonalát. A korrekciós javaslatokat szövetsé­günk megbízásából Biki Endre Gábor gyűjti össze és továbbítja a Cartographia képvi­selőjének.

Nagy Balázs tájékoztatta az elnökséget arról a lehetőségről, amit a Mandulás Baráti Kör felvetése nyomán vehetnénk fontolóra. A Mandulástól DK-re található házat is kezelő csoport partnereket keres természetbarát programok szervezéséhez, a meglévő adottsá­gok kihasználásához, fejlesztéséhez. További információk begyűjtésében állapodtunk meg.

Elnökségünk beszélt az idei útjelzés-festések beindulásáról. Kis csoportjaink a jó idő beálltá­val elkezdték a megbeszélt útvonalakon a javítást, karbantartást. Örvendetes tényként könyvelhetjük el a lelkesedést. Most már „csak” anyagi forrásokat kell találni a szüksé­ges eszközök, anyagok, olykor az útiköltség biztosításához.

Készülünk a közgyűlésen megbeszélt egyesület-szakosztályvezetői összejövetelre. Előzetesen május 12-ére tűzzük ki az időpontját. Meghívót küldünk az érintetteknek.

Befejezésül – a közelgő határidőre (ápr. 30.) való tekintettel az MTSZ elnöksége által –odaítélhető kitüntetésekről esett szó.

Bejelentettem, hogy május 7-8-án lesz Budapesten az MTSZ közgyűlése, elnök-főtit­kári értekezlete, amelyen rajtam kívül Gida Tibor vesz részt a megyei szövetség képvi­seletében.

Tóth Klára
elnök

MEGHÍVÓ

2011. május 12-én, csütörtökön 16 órai kezdettel tartjuk a Tímár u. 21. sz. alatti épület emeleti tanácskozójában az egyesület- és szakosztályvezetők számára azt a meg­be­szé­lést, amelyet a közgyűlésen felvetődött igény alapján hívunk össze. A megbeszélésen szó lesz a szervezeti élet különböző szintjeiről, közös feladatainkról, az MTSZ egészét érintő kérdésekről. A témák fontosságára való tekintettel minden egyesület és szak­osztály vezetőjét várjuk!

BMTSZ elnöksége

““““““

TÚRAVEZETŐK KLUBJA

Áprilisban is egy nagyon érdekes és sok új ismeretet, információt adó előadásnak lehettünk részesei. Horváth Péter Brúnó a Mecseki Erdészeti Zrt. erdőművelési ágazat­vezető erdőmérnöke képekkel illusztrált vetítéses előadásában bemutatta az Év Fáját, a tiszafát, beszélt a 2009. évi Erdőtörvény új elemeiről – a tarvágásos gazdálkodás háttérbe szorítása és helyette a folyamatos erdőborítást biztosító szálaló üzemmódra való áttérés folyamatáról –, valamint a törvény turistákra és a turista szervezetek munkájára vonatkozó részeiről.

Az előadás vetítéses anyaga megtekinthető szövetségünk honlapján. A témákról bővebben a www.mecsekerdo.hu honlapon lehet még olvasni.

A júniusi klubnapon (június 12-én, vasárnap) a szabadban, egy geológiai és történelmi időutazással egybekötött túrára várunk benneteket sok szeretettel Sárikával (Lakatosné Novotny Sarolta). A túrára nemcsak a túravezetőket, hanem minden érdek­lődő túra­társat várunk. A túra útvonala: Kővágószőlős (Községháza) – Jubileumi kereszt – Babás szerkövek – Remete-barlang – Zsongor-kő – Jakab-hegy – Pálos-kolostor romjai – Éger-tető – Mohosi-kis-kút – Éger-völgy – Delelő-kút – Teca Mama vendéglője (10 km, 370 m szintemelkedés). Találkozás 8.20-kor a pécsi távolsági autóbusz-pályaud­va­ron a 6-os kocsiállásnál (az autóbusz 8.30-kor indul), vagy 9 órakor Kővágószőlősön, a Községháza előtt.

Scheitler Adrienn

Tenkes teljesítménytúra

2011. április 2.

Szép tavaszi reggel köszöntötte a Tenkes teljesítménytúrára igyekvő turistákat, kirándulókat. A már megszokott sorban állás a túronyi rajtnál. Törtető, siető ember sehol. Úgy látszik, erre a napra mindenki otthon hagyja búját, baját és csak egy kellemes napot szeretne eltölteni a természetben. Máriagyűdön, a másik rajthelyen is már fél 7-kor kezdenek gyülekezni a túrázók. Ők azok, akik az általunk rendezett I. Tenkes maraton résztvevői szeretnének lenni. Nagy sikere lett az ugyancsak innen rajtoló 10 km-es „családi sétálós” távnak is, köszönhetően az 5 órás szintidőnek! Úgy látszik, még meg lehet szólítani embereket, ha a teljesítménytúrából a túrát és hozzá a természet szépségét kezdjük el hangsúlyozni!

A két új távval nem bővíteni szerettük volna a létszámot, „csak” megőrizni az előző évek túrázóinak számát. Elképzeléseinket messze túllépte a nevezők száma. A maratoni távot 48-an, a 30-ast 177-en kezdték meg. A 15-20-as távon 728-an, a 10-esen 124-en indultak, az elő- és utóbejárókkal együtt 1087 fő vett részt az idei túránkon! Ide már igazán illik egyik szlogenünk: „Sok jó ember kis hegyen is elfér!” A nevezettek között a legfiatalabb egy fél éves fiatalember volt, aki természetesen apukája „háti-futijában” tette meg a távot. A „legtapasztaltabb” pedig egy 85 éves hölgy! A 10 km-es távot ténylegesen teljesítők között nagyon sok 3-6 év közötti gyerek volt! Ezek az adatok mindennél beszédesebbek a nálunk túrázók összetételét illetően. A rendezők szerint ez is lehet a természetjárás népszerűsítésének egyik formája!

Szolgáltatásaink közül a népszerűségi listát természetesen a bor-zsíroskenyér „páros” vezette! Hagymán kívül a zsíros kenyerekhez kínált medvehagymák egyik teljes csomagját sajnos valaki magához vette, hogy ezzel megkímélje derekát a sok-sok hajoldozástól…! De kedveltek voltak a cukorkák, csokik, nápolyik és a pezsgőtablettás italok is. Szponzorainknak köszönhetően idén is tudtunk kedvezményekre jogosító kártyákat adni, és voltak póló és ajándéksorsolások is! Itt is szeretnénk köszönetet mon­dani támogatóinknak a segítségükért. A túronyi és a siklósi önkormányzat biztosította a rajt helyszíneket, a Harkányi Gyógyfürdő Zrt. másolással és padokkal, asztalokkal, míg a Partner Kft ajándékokkal, másolással és kedvezményes kártyákkal segített. A Gandhi Gimnázium másolással és a rendezők szállításában segédkezett. A túrán kóstolt borok Balog Árpi barátunk pincéjéből származtak (vörös: 40 liter, rosé: 80 liter, fehér: 80 liter). Ajándék pezsgőt adott a Groupama biztosító, üveges borokat a Daka-pincészet (Szőlőskert vendéglő), kedvezményre jogosító kártyát az Éger-völgyi „Teca Mama” vendéglő. A finom zsíros kenyerek alapját (110 kg) a gyűdi pékségtől kaptuk kedvez­mé­nyes áron. Étkezés tekintetében az idei újdonságunk a margarinos kenyér volt, rá a mézet a Juhász méhészet adta Máriagyűdről.

Sok embernek szereztünk egy jó napot és az elmondások szerint örök élményt, ebben az áprilisi napsütéses időben! Reméljük, ők jövőre is minket választanak!

Köszönet illeti még a Dráva TSE és a Tenkes TE jelenlévő tagjait és barátaikat (33 fő) azért az áldozatos munkáért, amit a túra résztvevőiért tettek!

atiKA

Kakasmandikó-túra

Április 2: lelkes kis csapattal indultunk Bőszénfa felé, kakasmandikó-nézőbe. Három autóval érkeztünk a Mecseki Erdészet Sasréti vadászkastélyához, a Kikerics Erdei Iskola mellett parkoltunk. Itt van a végállomása az Almamellékről induló kisvasútnak is, amire most nem tudtunk felülni, mert csak május 1-től üzemel.

Bemelegítésként végigjártuk ősbükkösben vezető tanösvényt, gyönyörködtünk az erdő talaját díszítő berki szellőrózsa fehér virágaiban. Megkerestük a közelben eredő Almás patak forrását is.

A túránkat a piros + jelzésen folytattuk. A fűrésztelep mellett elhaladva egy darabig a völgyben vezetett az utunk, aztán enyhe emelkedővel értünk a kék + jelzésig. Innét a megszerzett szintet gyorsan elveszítve leereszkedtünk a Pálinkás-gödör völgyébe. A völgy végében haladt a „régi vasút”, ennek nyomvonalán értünk a Farkaslaki erdő északi oldalára. Ezen a területen található a kakasmandikó. Idén – talán az agresszíven terjeszkedő medvehagyma miatt – a szokásosnál kevesebbet találtunk belőle. Dél felé járt az idő, amikor a csodálatos környezetben, kivágott tuskókra ülve elfogyasztottuk az ebédünket.

A 67-es útra a piros + jelzésen nem lehet kimenni, mert az út végén a kijárat le van zárva. Ezért egy széles lénián elindultunk északnak, a Farkaslaki-csúcs felé. Néhány helyen olyan meredek kaptatón mentünk, hogy szinte az orrunk érte a kis lila virágokat. A tetőről már könnyen kijutottunk a Sasrétre vezető erdészeti útra. Ezen haladva, egy kilométer után elértük a kék + jelzést, és leereszkedtünk Terecsenybe, a Zrínyi-kulcsosházhoz. Megkerestük a közeli Aligvár-forrást, aztán a piros ■ jelzésen tértünk vissza Sasrétre.

Jónás István

„Falujáró” túra

2011. április 13-án tizenkilencen indultunk Marázára és Geresdlakra. A polgármesterrel történt előzetes megbeszélés szerint várt ránk az a hölgy, aki elvezetett bennünket a Mária kápolnához. A szép környezetben lévő kápolna mindenkinek tetszett. Előtte áll a Szentkút, amelynek vize állítólag szembetegségeket gyógyít. Többen megmosták szemüket benne. Utána felke­restük a Helytörténeti gyűjteményt. Szép sokác, magyar és német népviseletet és bútorokat láthattunk ott. Meglepetésünkre nagyon finom kelt mákos, diós és színes lako­dalmi kaláccsal kínáltak bennünket.

Miután jóllaktunk, elindultunk gyalog nagy szembeszélben egy poros földúton a következő faluba (4 km). Geresdlakon már vártak bennünket a Babaházban. Nagyon szép arcú babák különböző német viseletben pom­páz­tak életképekben (vetés, aratás, disznóölés, lakodalmi menet stb.). Sokáig csodáltuk a kicsi, de nagyon szép kiállítást. A falu önkormányzatának német kisebbségi vezetője értünk jött, mesélt a falu életéről, megmutatta a templomot. Belül tele van freskókkal, de sajnos elég rossz állapotban vannak. Felkerestük a Német Tájházat, ahol egy régi épü­letben egy teljes lakás van be­ren­dezve (tisztaszoba, lakószoba, konyha). A ve­zetőnk zöld­hagymás pogácsával kínált meg bennünket és elkísért a buszmegállóig. Pécs­váradon keresztül értünk haza. Sokan elhatározták, hogy október 8-án a Gőz­gom­bóc fesztiválra újra eljönnek.

Legközelebb május 11-én, szerdán megyünk Kismányokra (székely templom) és Hidasra (Kardoss Kálmán emlékszoba, református templom és tájház).

Lakatosné Novotny Sarolta

Múzeumi túrák

Április 16-án Kövestetőre érkezve 28-an kissé fázósan hallgatjuk túravezetőnk, Rónaky Gizella és Pásztor Andrea szavait. Túravezetőnk elmondja Kövestető történetét és a felettünk lévő volt fonolit bánya érdekességeit. Elindulunk a friss élénk zöldben pom­pázó erdőben, és nézegetjük a szebbnél szebb virágokat. A messzeségből rejtelmes hangok riogatják a népes csapatot, ami felkelti a turisták kíváncsiságát. Megfejtjük a recsegő hangok rejtvényét és felkiáltunk, hogy ezek a hollók! A közeli kőbányák mere­dek háborítatlan sziklái és az öreg magas bükkök jó fészkelő helyei e riogató madarak­nak. Megnézzük nagyítóval a fonolit vagy csengőkő friss törési felületén a parányi kristályokat. Odébb a kapotnyak avar alá bújt sötétlila virágát nézhetjük meg, és hala­dunk tovább. Kerülgetjük az időszakos források által felázott erdészeti utakat és néze­getjük a vadak dagonyázásának nyomait.

Beérünk a Macskalik néven jelzett területre és szép erdős területen haladunk. Átkelünk – némi segítséggel – a Kaszánya-patakon, majd egy emelkedő szakasz következik. A szénbányász emléktúra jelzéseit követjük a tetőig. Itt leté­rünk róla, és odébb a vadlesnél pihenünk egy keveset. Megizzadt testünk éppen fázni kezd, amikor túravezetőnk indulásra késztet bennünket. Várnak bennünket a komlói andezit bányában. Szép erdészeti úton ereszkedünk lefelé és a vörösfenyők magasra nyúlt gyertyái mellett haladunk el. Mielőtt a Gesztenyési útra érnénk, van még egy átkelésünk a patakon ahol a fiúk segítenek a meredek partfalnál.

Néhány percet késve érünk Pozsár Sándor igazgató úrhoz, aki végigvezet bennünket a kőbányán. Ismertetőt hallunk tőle a bánya múltjáról, jelenéről és tervezett jövőjéről. Új ismereteket hallunk az alattunk rejlő hatalmas energiakészletekről. Elindulunk a rendezett tiszta kőbányában befelé, és hallgatjuk a technológiai fejlődési szakaszokat, melyeken ez a bánya átala­kult. Nemzedékről nemzedékre szálltak a tapasztalatok és a kő szeretete, ami mindig a biztos megélhetést jelentette. Silószerű fémtartályokban tárolják az apró szemű őrölt kőzetet a szállítás napjáig, hogy kiváló minőségét megőrizze. Szürke kőfalak emel­kednek felettünk, melyet gigászi acélkanál harapdál szüntelen. Embermagasságú gumi­kerekeken járó szállítóeszköz közeledik felénk és beáll a kőfaló mellé. Néhány harapás a kőtörmelékekből és a szállítóeszköz indulhat a törőberendezés felé. Az egykori vul­kán gyomra közepén lehetünk ma, ami 24 millió éve még aktív volt. Hatalmas gyom­rában akkor vegyítette össze ezt a kiváló kőzetet. Az ország déli részének nélkülözhe­tetlen építőanyaga, vasutak, utak, épületek alkotóeleme. Most csendes, hideg a kihűlt láva, és csodálatos látvány. Pados gyűrt rétegei, vetői csil­lan­nak meg a közelgő esőfel­hők alatt. Szállítószalagok zakatolnak csendben, hogy hallhassuk vezetőnk szeretetét a kőről és emberekről. Balra lent egy hatalmas bányatérség ásít felénk hatalmas szájával és fogai közt néhány markolóval. Lenyűgöző a köves látvány innen fentről, amit embe­rek több száz év alatt termeltek ki.

A bánya felett visszaadták a természetnek, ami jár, és új erdő bontogatja lombkoronáját. Hollók fészkelnek békében a meredek kőfalakon, és hangos recsegéssel űzik el az idegeneket. A sötétedő felhők, és a sürgető idő vet véget csodálkozásainknak, és indulunk kifelé a kőrengetegből. A kőbánya bejáratánál a sok régi kiállított bányagépnél búcsút veszünk vezetőnktől, és megköszönjük a színvonalas vezetést. A túra résztvevőinek egy része gyalog, a másik része busszal jut el Komló központjába, ahonnan Pécsre indulunk.

Köszönjük a kellemes és hasznos napot a szervezőknek!

Baumann József

õõõõõõ

Új turistautak, jelzés-felújítások

Ö„Jó szerencsét” Mecseki Bányász Emlékút

Az emlékút pécsi szakaszának ún. főútvonaláról két leágazás készült el Pécsbányán. Az egyik a Gesztenyési Emlékparkból induló és oda visszatérő, „irányított körben bányász kala­pács” jelzésű út. A Gesztenyés utca É-i végében a DGT által épített Szent Flórián templomot, és a főtisztviselők részére készült házakat, a Körmöcz utcában a felvigyázó há­­zakat tekinthetjük meg. A házak ma is szépen felújítva, rendezett környezetben la­kás­ként szolgálnak. A másik út a Bányakórház K-i oldalán induló, „oda-vissza nyíllal ellá­tott bányász kalapács” jelzésű út, amely az egykori Károly-aknához és a mellette ki­ala­­kí­tott munkáslakásokhoz vezet. A Károly-akna és a környezetében kialakított szén­rakodó a DGT időszakában fontos szerepet töltött be. A vállalat ide koncentrálta a környező völgyekben kitermelt szenet, és az innen induló András-tárón jutatta az András-aknai vasúti rakodóhoz. A Károly-aknai aknaház ma lakóház.

Az utak kijelölé­sét és alapo­zá­sát Rónaky Gizella végezte Szűcs Istvánné (Olga) segít­ségével, a zo­máncozást és bányász jelet Szücs Istvánné festette. A bányász emlékút a tervek szerint több helyen csat­lakozik a megszokott turistaút hálózatunkhoz. Elkészült a György-aknai területről Árpád-tetőre vezető kék +jelzésű út, amely a bányász utat és az Árpádte­tőn áthaladó kék sáv jelzésű utat köti össze. Az útvonalat Rónaky Gizella jelölte ki, a festést Szücs Istvánné és Lencse Katalin végezte. Olgának segítségre volt még a 13 éves szomszéd kislány, Dallos Dia.

                                                                            Rónaky Gizella

Nyugat-Mecsek

Új turistautak készültek a Nyugati-Mecsekben, a Sás-völgyben. A Sás-völgyből a völgyben végigvezető piros ■jelzésű turistaútról egy piros + jelzés ágazik ki, mely a Bakonyai-erdészház közelében csat­lakozik a piros sávjelzéshez. Az út hossza 3,5 km. A Sás-völgyből a piros ■jelzésről egy piros▲jelzés ágazik ki és az Orbán-csapás nevű területrészen ér fel a piros + jelzéshez. Az út hossza 1,8 km. A piros▲ jelzésű útról további leágazások készültek. A piros ■jelzésű út a Kőházhoz vezet, hossza 0,2 km. A piros ● jelzés pedig bevezet a Miska-forráshoz. Az új utakat a Mecseki Erdészeti Zrt. Árpádtetői Erdészetének kérésére és tervei alapján alakítottuk ki.

Strasser Péter

Villányi-hegység

Az elmúlt év végén és most az év elején is a Tenkes teljesítménytúrához igazítottuk a turistautak karbantartását és fejlesztését. Az új maratoni távhoz még tavaly késő ősszel elkészült a zöld sáv jelzés folytatása a Bisse szőlőhegy autóbusz-megállótól első ütem­ben a túronyi túraállomásra, majd idén tavasszal Csarnóta érintésével a Nagy-hegy Ny-i lábánál húzódó kék sáv jelzésig. Ezzel a szakasszal pótoltunk két hiányosságot. Az egyik a „Dél-Baranya turistája” túramozgalomba tartozó hangulatos kis település, Csarnóta bekötése az úthálózatok rendszerébe, míg a másik olyan turistaút létre­hozása, ami egy harmadik irányból is megközelíthetővé teszi a Nagy-hegyi kilátót. A Túrony mellett húzódó sárga + jelzést is meghosszabbítottuk az Avas-aljáig, a túraállo­másig. Még egy új szakasz került a térképre. A Harkányba vezető piros sáv jelzést összekötöttük a Siklósi autóbusz-állomásra tartó piros ■ négyzet jelzéssel. Ennek az új útnak piros + lett a jelzése. Ezeknek az új turistautaknak a hossza közel 6 km. A fel­újítások közül a legjelentősebb a Tenkesre vezető műúttól a kék sáv jelzés újra festése a Nagy-hegy Ny-i lábához érkező új zöld sáv jelzésig, és a Máriagyűdi református temp­lomtól induló sárga + jelzés a gerincen húzódó kék sávig. Hosszuk 4,5 km. Ezeken kívül több csomópont is felújításra került, valamint sok helyre kellett egy-két jeles pótlásokat tenni, mivel a jelek vagy eltűntek, vagy inkább a helyes magyarázat az, hogy kazánok­ban, tűzhelyekben hasznosították energiájukat az alapul szolgáló fával együtt!

A jelzések festését és a turistautak bejárását a Dráva Természetbarát Sport Egyesület és a Tenkes Természetbarát Egyesület tagjai és barátaik végezték (végzik) minden anyagi támogatás nélkül.

atiKA

Baranyai-dombság

Új turista útjelzések készültek a Baranyai-dombságban Máriakéménden. A Nagy pincesorról a kék כ (irányított kör) jelzésről egy 1,6 km-es kék ■ jelzés ágazik le az Új-hegy erdején át Máriakéménd, autóbusz-megállóig. A kék ■ jelzésről egy rövid 0,1 km-es kék + jelzés ágazik ki a Héhwald-kereszthez, ahol az egykori kiapadt Szent-kút építménye is látható.

Biki Endre Gábor

Mit rejt a Máriakéméndi Török-vár erdeje?

A Mecsek és a Villányi-hegység közötti lankás dombok, a Baranyai-dombvidék, a me­gye talán leginkább művelésbe vont területe. Az eredeti növényzet ezen a tájon maradt fenn a legkevésbé. Éppen ezért, ami megtalálható belőle, az mind igen értékes. A mária­kéméndi Török-vár, igazából még nem is védett, ám reméljük hamarosan az lesz. A löszdombok természetes előfordulása, egy ligetes, gazdag aljnövény­zetű tölgyes, a tatárjuharos lösztölgyes volt. Ez az erdőtípus borította valamikor az Alföld nagy részét is, ám mára szinte semmi sem maradt belőle. A Török-vár apró tölgyese talán éppen egy ilyen erdő maradványa. Tisztásain a megyében igen ritka, védett faj, a szennyes ínfű virít. A sárga, apró virágú növény nem igazán dekoratív, nem azért ritkult meg, mert kertekbe ültették vagy csokorba szedték. Élőhelye, a löszgyepek és a lösztölgyesek eltűnése okozta a megfogyatkozását. A török-vári erdőben más védett növények, mint a citromillatú nagyezerjófű, a fehér madársisak vagy a sárga virágú magyar repcsény mellett jól érzi magát. A hangulatos, festői szépségű táj, a dombok között megbúvó települések, a ma már megszelídített Karasica menti, minden évszakban színpompás rétek, és a dombok rejtett kincsei, mint a Török-vár erdeje, megérnek egy felfedező utat.

Dénes Andrea
Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya

„MÚLTIDÉZŐ”

BAGOLYTANYA A HOLLÓFÉSZEK ALATT

Ha van is benne némi túlzás, de majdhogynem igaz az az állítás, hogy az 1970-es évek elejéig az abaligeti vasútállomás előtt ki lehetett volna tenni a táblát, miszerint: TILOS AZ Á…!(Mint Micimackó pagonybéli berkeiben.) Mégpedig nyugati irányba, a Zselic felé irányítva a nyilat. Mondom mindezt azért, mert a dombóvári orosz laktanya miatt a Zselicség jó részét titkosították. Nem készült erről a tájegységről turistatérkép, jelzett utak is csak alig-alig, valahol Kaposvár környékén.

Így aztán az, aki útnak eredt volna, hogy bejárja ezt az amúgy varázslatos vidéket, annak ugyancsak setétben kellett tapogatóznia. Akkor is, amikor nappal volt. Hát még, ha az emberre rásötétedett valahol Abaliget és Kaposvár között, mondjuk a Hollófészek környékén! Mert turista szálláshely sehol!

Legfeljebb azoknak, akik tudták, hogy a káni tanítólakásban Meszeséknél mindig akadt kvártély és meleg étel az arra tévelygő vándornak. Híre volt annak, hogy Erzsike, a tanítónő és Sanyi bácsi milyen szeretettel fogadta be a külvilág hírnökeit otthonába, ebben a világtól elzárt falucskában.

Aztán mire elkészült a Dél-dunántúli Kék Túra (DDK) zselici vonalvezetése, addigra már sem iskola, sem a tanítócsalád nem volt, a falu is teljesen elnépte­lenedett…

Szóval elkészült az út, de nem volt szálláshely. Ekkor lépett egyet Kiss Lajos: végigjárta a számba vehető településeket és keresett egy alkalmatos épületet, amit be lehet rendezni kulcsosháznak. Talált is egy házat Szabáspusztán, az erdőszélen, amit fillérekért meg lehetett vásárolni. Lafferton Henrik barátunk aztán meg is vette a házat, és vállalta az üzemeltetését. Megvolt tehát a szálláshely is. Mondhatnók: amolyan bagolytanya a Hollófészek alatt. Olyan, amelyben egy kisebb csoport bármikor meghúzódhatott egy-két éjszakára.

Puritán egyszerűséggel volt berendezve, minden alapvető dologgal ellátva. Csak egy macska hiányzott nagyon.

Hogy miért? Az is kiderül Kiss Lajos bá’ alábbi elbeszéléséből.

EGY FELEJTHETETLEN ÉJSZAKA

Az eset még akkor történt, amikor a Dél-dunántúli Kék Túra beindult. A nyugdíjas természetjárók is akkor kezdték bontogatni szakosztályi szárnyaikat. Még nem nagyon ismerték egymást, s mert kíváncsi voltam működésükre, beültem közéjük. Az egyik sporttárs éppen a kék túrán szerzett élményeit mesélte. A sok dicséretes dolog mellett egy számomra kellemetlen epizódot is hallhattam:

– Csak tudnám, ki volt az a marha, aki ezt így kitalálta. Képzeljétek el: Abaligetről hegynek fel, völgynek le…20 km… és a szállás? Amikor holt fáradtan Szabásra értünk, alig leltünk szállást, egy, a falu szélén levő házban. Ám abban sem volt köszönet. Éjjel arra ébredtünk, hogy egerek dorbézolnak a takarónkon. A kis rágcsálók egész éjszaka randalíroztak – fejezte be a történetet nyugdíjas sporttársam. Mit tehettem a hallottak után? Felálltam és bevallottam, mi szerint én vagyok az a marha. És hogy örültem, hogy ilyen szállást is találtam Szabáson. Egyben megvigasztaltam, hogyha Szabáson franciaágyban alszik, azt biztosan elfelejti, de így örök élmény marad számára ez az út.

Kiss Lajos

Igaz is: vajon mire emlékezne az ember egy-egy kalandos turistáskodás után?

Magam is sokszor aludtam már kényszerből ilyen-olyan képtelen helyeken. Aludtam már néhányszor szénapajtában, vagy istállóban. Eltöltöttem néhány éjszakát szabadban is, tűz mellett a földön, erdei forrás mellett, vagy esztenánál birkák között a havasok­ban. Aludtam a Trabant csomagtartójában a hátsó ülésből kialakított derékaljon. Egyszer meg az asztal tetején ágyaztak meg valamelyik kabanában a Retyezáton, mert már csak ott akadt hely akkor éppen.

Jól emlékszem ezekre az alkalmakra, de egyik sem a szálláshely mikéntje miatt volt felejthetetlen, inkább a kalandos bolyongások miatt maradtak meg emlékezetemben. Egyetlen alkalmat kivéve. Nevezetesen azt, amikor ifjonc koromban a barátnőmmel a Hegyháton egy szénakazalba ástuk be magunkat egy kora nyári estelen, hogy ott mulassuk át az időt hajnalig. Na, az egy felejthetetlen éjszaka volt! – mondhatom. Pedig még csak egerek sem ugrándoztak körülöttünk.

Varga Ferenc

hghghghg

Hol a határ?

Sok-sok éve azon dolgozunk barátainkkal, és sokan mások is, hogy a Mecsek hegység és Pécs városa minél szebb legyen. Tisztítjuk az erdőt, a várost, évente több alka­lom­mal. Hatalmas energiákat, szervezést, pénzt fordítunk rá, hogy környezetünk méltó legyen az emberi kultúrához. Mindig öröm tölti el szívünket, ha egy erdei területet, vagy a város egy kis szegletét megtisztítjuk a szeméttől, melyet gondatlan emberek fele­­lőtlenül hagynak ott. Akár autóval utazunk, akár a vonat ablakából nézünk kifelé, mindenütt szemetet látunk a települések közelében. Sajnos Pécs belvárosában sem ritkák a szemetes gócpontok. Egyik ilyen a Balokány-liget és környéke.

Több civil szervezet összefogott azért, hogy Pécsnek egy kicsi, de nagyon központi területét, a Balokány-ligetet megtisztítsa, és szervezett programokkal színesítse. Ez a civil közösség, „A Balokány-ligetért Összefogás”, melynek szövetségünk és a Mecsek Egyesület is tagja, igazán ebben az évben a Víz Világnapjára való felkészülésben mutatta meg igazi erejét. A várossal, vállalatokkal összefogva kitakarítottuk a hatalmas szeméttől a Balokányi-tó környezetét. Erőt, pénzt nem sajnálva mindenki lehetőségéhez mérten részt vállalt a nemes feladatból. Elkészült az Aranyeső-forrás szép megújított falazata. Közepére ékességként egy látványszökőkút eleme került.

A Víz Világnapján több száz ember örült a megtisztult környezetnek és örömmel ölelte körbe a tavat, ami újra körbesétálható és látni a csodálatos szökőkutakat. Madárodúkat helyeztünk ki az énekesmadarak szaporodásának érdekében.

Szorgalmasan jártunk a tóhoz takarítani, és tervezgettük a következő munkálatokat. Fontos feladat a Balokány-liget parképítése és a tó környékének biztonságtechnikája, hogy gyerekek is szabadon futkározhassanak.

Ma – amikor a tó környéki parkosítást beszéltük meg a város illetékes vezetőjével – lettem figyelmes az Aranyeső-forráshoz érve, hogy hiányzik a szökőkút névvel ellátott szerkezete. Azonnal felhívtam a HIDRO-SZER Kft. vezetőjét, akitől érdeklődtem, ők szerelték-e le valami okból? Meglepetten hallgatta Tóth Mihály a szavaimat. Kétnaponta ellenőrizték, mivel még nem üzemelt folyamatosan, és tartottak az esetleges rongálásoktól. Tisztították a tavat a behullott levelektől és egyebektől.

A drága saválló, ütésálló acélból készült szerkezetet célszerszámokkal szakszerűen leszerelték és elvitték. A szerkezet a vastelepen talán ötezer forintot ér és tudom, hogy egy szegény sorsú családnak többnapi megélhetést jelent. A szökőkút gyártása és egyéb költségei meghaladják a 100.000 Ft-ot és az erkölcsi kárról még nem is beszéltem.

Az összefogás örömét nagyon hamar tönkretették egyesek. Az elmúlt évek alatt számtalan hasonló kudarcot éltem meg barátaimmal, és nem tudom, meddig lesz még erőnk ezt a szélmalomharcot megvívni a láthatatlan ellenséggel! 

Baumann József

ÑÒÑÒÑÒÑÒÑÒÑÒ

Kommentár nélkül

(Tallózás a Magyar Természetbarát Szövetség internetes honlapjáról)

ö  Természetjárók is üdvözlik a területért felelős miniszterelnöki megbízott kinevezését

Berki Zoltán nyilatkozata

A Magyar Természetbarát Szövetség Gyalogtúra Bizottság Turistaút Albizottsága üd­vözli azt a döntést, hogy Orbán Viktor április 18-i hatállyal egy évi időtartamra meg­bízta Garancsi Istvánt a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízotti feladatok ellátásával

Mint Berki Zoltán, az albizottság vezetője fogalmazta, a 24. órában jött a kormányzati se­gítség annak érdekében, hogy a természetjárás feltételrendszere indulástól a meg­ér­ke­zé­sig (marketing, hátrányos helyzetű térségek bekapcsolása, turistautak járhatósá­gának biztosítása, a jelzésfenntartás/újrafestés finanszírozása, az erdőgaz­dálkodás/természet­védelem/természetjárás érdekeinek összehangolása, a turisztikai célú közösségi közlekedés (pl. kisvasutak) működési támogatása stb.) rendeződjön.

Az említett kérdések megoldásához a természetjárók az érdekvédelmet kiemelten fon­tos­nak tartó szervezetei konkrét javaslatokkal rendelkeznek, melyek – elsősorban a hegy­vidéki nemzeti parkokban –  megvalósulva (a turizmus szakma nyelvezetére lefordítva) aktív és ökoturisztikai kínálatbővítésként, a rekreáció és az egészség­megőrzés célját is szolgálva színesítenék hazánk turizmus palettáját.

ö  Vadászat – de miért is?

Válasz a vadászok érveire

Miért ragaszkodnak görcsösen a vadászok új madár- és emlősfajok vadászhatóvá tételéhez? Az elmúlt hetek vadászbotrányát kiváltó Gera Pál írása. (Az eredeti petíciót a Magyar Természetbarát Szövetség is aláírta.)

Április 8-án kapott nyilvánosságot dr. Semjén Zsolt január 18-án kelt levele, amelyet az Or­­­szágos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnökeként jegyzett. A címzett a vi­dék­­­fejlesztési miniszter, dr. Fazekas Sándor úr volt. A téma pedig: a jövőbeli va­dász­ható fajok listájának zömében ma még védett madár- és emlősfajokkal történő „gaz­da­gí­­tása”, elsősorban a honi vadásztársadalmunk közérzetének javítása érdekében, má­sod­sor­­ban új vadászfajok „felkínálása” a külföldi vadászpiac számára. (Ezt a levelet én ismer­tettem meg a közvéleménnyel, lévén annak létezéséről a vadászok mélyen hallgat­tak).

A levél nyilvánosságra kerülése óta a vadászok szakmai és érdekvédelmi szervezetei több alkalommal közleményt juttattak el a sajtóhoz, amelyben kiállnak az indítvány teljes körű megvalósítása mellett, kijelentve, hogy ez olyan kérdéskör, amelyben kizárólag az általuk hitelesnek vélt szakértők, szakmai közösségek szólhatnak bele. Ez ilyen formában elfogadhatatlan. Mi alapján ítélik meg, hogy ki szakértő, ki nem az? Mi alapján zárják ki az érdeklődő társadalmat egy ilyen horderejű ügy megvitatásából? Miért tekintik magukat államnak az államban? Miért nem adnak számot arról, hogy miért akarták teljes titokban keresztülerőszakolni elképzeléseik megvalósulását?

Mélyen hallgatnak az általuk jövőben vadászni szándékozott fajokról. Mi alapján vá­lasz­tották ki e madár- és emlősfajokat? Miért éppen ezeket akarják “puska elé állítani”? Miért hallgatnak arról, hogy e madár- és emlősfajok zömének hazai kuta­tottsága nem meg­oldott? Miért nem ismerik be, hogy az általuk úgynevezett autentikus szakmai műhe­lyek – amelyek adataira, információira hivatkoznak – egytől egyig olyan egye­te­mek, kutatóműhelyek, melyek elsősorban a vadászatban (minél több lőhető vadfaj-létszám elérésében) érdekeltek? Miért hallgatnak az alábbiakról:

Erdei szalonka: miért hallgatnak arról, hogy a tavaszi vadászhatósága teljesen ellen­tétes az európai trendekkel? Mi a valós céljuk azzal, hogy ismét ezerszám kívánják lelövetni, mint tették azt 2008-ig, amikor nagyon erős uniós nyomásra a tavaszi szalonkavadászatot végre betiltották hazánkban?

Nyári lúd, barátréce: miért hallgatják el, hogy e madaraink európai állománya vissza­szo­rulóban van, és szakértők éppen azon dolgoznak, hogy e kedvezőtlen tendenciát megállítsák?

Kanadai lúd: mindezidáig hazánkban összesen 18 példányát figyelték meg. Ez már ok arra, hogy lőni lehessen?

Menyét, nyuszt: miért akarnak a már három vadászható menyétfélénk mellett (borz, közönséges görény, nyest) újabb menyétféléket vadászhatóvá tenni? Őszintén: a telhetetlen lődühön és a ragadozó emlősök iránt érzett gyűlöleten kívül mi más indokolja ezt?

Fenyőrigó, vadgerle, fürj: miért nem számolnak be arról, hogy e madárfajok vadászata úgynevezett hajtóvadászatokon valósul meg, amikor is egy-egy hajtás során százával puskázzák le a menekülni szándékozott madarakat? Hiszen ez úgy történik, hogy a puskások leállnak a lőhelyekre, majd ezt követően a hajtók feléjük zavarják a körbevett madarakat, és a „vadászok” válogatás nélkül a madárcsapatba lőnek. Ez nem más, mint mészárlás, minek során tucatjával maradnak a helyszínen sebzett, megélni már képtelen madarak is. Igaz, ez az olasz vadászpiacra így adható csak el, lévén, ők az ilyen tömeges vadászatra kaphatók. Valóban ennyit ér a hazai védett madárvilág? Ezt nevezik felelős vadgazdálkodásnak?

Egerészölyv, galambászhéja, barna rétihéja, holló: miért hallgatják el az infor­mációikat arra vonatkozóan, hogy mi indokolja e ragadozó madaraink pusztíthatóságát?

Magyar állampolgárként elfogadhatatlannak tartom, hogy elsősorban vadászati üzleti érdekekre való tekintettel hazánkban, a jövőben olyan vadgazdálkodás-vadászat – alkalmasint tekintve a vadászat módjára: madárirtás – valósuljon meg, amely teljesen ellentétes az európai természetvédelmi törekvésekkel és a fenntartható vadgazdálkodás szempontjaival. Tiltakozom az ellen, hogy ma még védett madár- és emlősfajaink megítélése kizárólag vadászati üzleti szempontok alapján történjék meg. Természeti értékeink ők, amelyeket nem lehet csak az alapján megítélni, hogy lelőtt példányaik mennyit kóstálnak a vadászati üzleti piacon! Tiltakozom a kirekesztettség ellen, mert vélem, magyar állampolgárként ugyanolyan jogom van véleményt formálni e kér­dés­ben, mint a vadászoknak.

Kérem: legyen Magyarországon kirekesztettség nélküli őszinte párbeszéd a vadászatról!

Gera Pál

ö Ne lehessen veszélyeztetett fajokra vadászni!

Petíció a védett fajok vadászhatóságának engedélyezése ellen. A petíciót Orbán Viktor miniszterelnök részére küldték el 113 (!) civil szervezet – köztük a Magyar Természet­barát Szövetség, ill. az MTSZ Természetvédelmi Bizottsága – aláírásával.

Civil szervezetek állásfoglalása a Kárpát-medencei élővilág sokféleségének védelmében

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Alulírott civil szervezetek megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként több védett madár- és emlősfaj vadászhatóvá tételét kéri Fazekas Sándor vidék­fejlesztési miniszternek írt levelében. Ezen felül a javaslatok között szerepelt a washing­toni egyezményből származó feladatok felülvizsgálata, a nemzeti parkok vadá­szati jogosultságának elvétele és a jelenlegi költségvetési problémák közepette komoly új állami források bevonása a vadgazdálkodásba.

A frissen elfogadott új alkotmányunk is állást foglal a Kárpát-medencei élővilág sok­szí­nű­ségének megóvása mellett. Ezért is elfogadhatatlan az a törekvés, hogy elsősorban kül­földi vadászati igények kielégítése érdekében vadászhatóvá kívánnak tenni veszé­lyeztetett fajokat.

Sok éves adatsorokkal rendelkező, mértékadó szakmai szervezetek adatai alapján tételesen elemeztük a védett fajok vadászhatóvá tételével kapcsolatos érveket. Ezek alapján határozottan tiltakozunk az erdei szalonka, a fenyőrigó, a fürj, a vadgerle, a barátréce, az egerészölyv, a héja, a barna rétihéja, a holló, a menyét és a nyuszt vadászhatóvá tétele ellen. Örömmel értesültünk a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóközleményéből, hogy a kérdés nincs is napirenden, azonban az elmúlt napok fejleményei miatt úgy érezzük, hogy a természetvédelmi érdekek háttérbe szorításának lehetősége továbbra is fennáll.

Véleményünk szerint a vadászati törvény módosítása és a javaslatokhoz kapcsolódó más szabályozások áttekintése csak megfelelő szakmai előkészítés és társadalmi egyez­tetés után történhet meg. A vadászat és a vadgazdálkodás egy ősi mesterség és hivatás, több ezer magyar ember rendszeres időtöltése és jövedelmező üzletág. Ennél azonban sokkal szélesebb kört érintenek ezen nagy múltú tevékenység természetvédelmi, kör­nye­zeti, erdővédelmi vonatkozásai. Az erdők természetességi szintjének megtartását és javí­tását, a természetes folyamatokra alapozó erdőgazdálkodási módszerek alkal­ma­zá­sát ma Magyarországon legfőképpen a túlszaporodott nagyvadállomány akadályozza. Ez a vadlétszám ma akadálya a természetszerű erdőgazdálkodásnak, a minőségi vad­gaz­­­dál­kodásnak, nagy károkat okoz a mezőgazdaságnak, a természetvédelemnek, jelen­tős költségnövelő tényező az élet számos területén, egyik fontos tényezője a közúti balese­teknek. Így jelenleg nemzeti érdek a nagyvadlétszám apasztása. Ezt a kérdéskört is szükséges alaposan megvizs­gálni.

Mindezekért fontosnak tartjuk, hogy a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos stra­tégiai tervezést és jogalkotást előkészítő folyamatokban a vadgazdálkodási és termé­szet­védelmi mérvadó tudományos műhelyek és az érdekelt szakmai civil szervezetek egyaránt részt vehessenek. A módosításokat előzze meg széleskörű társa­dalmi vita. Úgy gondoljuk, hogy a természetvédelem, vadászat, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás kérdései csak integráltan kezelhetők és a valós közérdeknek mindig meg kell előznie a magánérdekeket. A természetvédőket és a vadászokat több érdek köti össze, mint elválasztja, így javasoljuk egy valós szakmai párbeszéd és közös munka kialakítását.

Az elmúlt időszakban komoly támadások érték az állami természetvédelmi ágazatot, jelentős források elvonására került sor, szakmailag elismert személyiségek sorát távolították el, és a jelen vita is azt mutatja, hogy az állami természetvédelem meg­gyen­gült. A biológiai sokféleség védelme, az Európai Unió és Magyarország célkitűzései csak egy hatékony és erős állami természetvédelmi intézményrendszer és a természeti erőforrások fenntartható gazdálkodásával lehetséges. Az elmúlt év történései ezzel ellenkező tendenciákat eredményeznek, így a kormánynak sürgősen meg kell tennie a megfelelő lépéseket, hogy ez megforduljon!

Budapest, 2011. április 22-én, a Föld Napján.

 (113 civil szervezet aláírása)

ö  A Honvéd Bottyán SE közleménye

Kedves Barátaim! 

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügye­lő­ség 105.000-Ft-ért adná ki a „Zemplén 50” kerékpártúrára az engedélyt. Ezért sajnálat­tal közöljük, hogy 2011. május 8-ra tervezett valamennyi ZEMPLÉN-i teljesít­mény­tú­ránk elmarad! Természetesen egyénileg gyalog és kerékpárral is a túra bejárható.

Nyíregyháza, 2011. április 21-én.

Dr. Egri Kiss Tibor
főrendező

ÑÒÑÒÑÒÑÒÑÒÑÒ

Dél-dunántúli Nordic Walking Találkozó

Időpont: 2011. május 21. (szombat)

Helyszín: Dombóvár, Természetőr Bázis (volt gazdasági vasútállomás), Gyár u. 16.

Rendező: Delta Turista Egyesület Dombóvár, Tolna Megyei Természetbarát Szövetség

Program:

10.15-ig           Beérkezés a volt gazdasági vasútállomás melletti térre

10.30-ig           Regisztráció, botkölcsönzés

10.30–10.35  A résztvevők köszöntése, megnyitó (Szabó Loránd polgármester)

10.35–11.00  A dombóvári nordic walking pályák rövid bemutatása, majd bemelegítés

11.00–15.00  Nordic walking túrák a városban és környékén a kijelölt pályákon vezetőkkel (rövid, hosszú pálya)

11.00–15:00  Egyéb gyalogos vezetett túrák: Dombóvár-Szőlőhegy, Dombóvár-Gunarasfürdő

11.00–16.00  Városnézés, múzeum és kiállítás látogatás

14.00-tól         Fakultatív Gunarasfürdő strand és gyógyfürdő látogatás

Költségek:

1. 1.Regisztrációs költségek 300 Ft/fő, amely tartalmazza az erre az alkalomra készített kitűzőt (kedvezményes belépőkre jogosít).
2. 2.Botkölcsönzés 300 Ft/pár + kaució 5000 Ft, amit a botok hiánytalan leadásánál visszatérítünk.
3. 3.A helyi közlekedés költségei, ha felmerülnek (Szőlőhegy, Gunarasfürdő).
4. 4.Strand és gyógyfürdő belépő.

Szállás: lehetőség van az igényeknek megfelelő kereskedelmi szállásfoglalásra Dombóvár-Gunarasfürdőn szállodában, nyaralóházakban, apartmanokban és campingben. Egyénileg kell intézni. Ehhez elérhetőség, információ: http://www.gunaras.info/

Honlap információk:

1. 1.dombóvári nordic walking utakról: http://www.kondavolgy.hu/
2. 2.látnivalókról, múzeumokról, kiállításokról: http://www.dombovarportal.hu/
3. 3.Gunarasfürdőről: http://www.gunaras.hu/

Információ és előzetes jelentkezés: Dománszky Zoltán (( 20/365-9550, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

Nordic walking információ: Chlebovics Miklós (( 70/384-4301, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Dománszky Zoltán

HÍREK

■    Mecsek lexikon: szövetségünk új Mecsek lexikont készített, mely megtekinthető honlapunk TERMÉSZETJÁRÓ LEXIKON című menüjében. A féléves adatgyűjtő munka során aktualizáltuk a régi lexikon szócikkeit. Újdonság a lexikonban, hogy a hegység területén található vadászházakat, erdészházakat is részletesen ismerteti. Az így összeállított anyag jó segítséget nyújt a túravezetőknek a túráik előkészítésében. A lexikon frissítésében és összeállításában Lakatosné Novotny Sarolta, Biki Endre Gábor és Baumann József vett részt.

■    Változás a nyílt túráink hirdetésében: tájékoztatjuk a nyílt túráinkon résztvevőket, hogy Müller Nándor egyelőre nem készít részletes túraajánlókat a heti nyílt túrákról, mert a Pécsi Hírek c. hetilap nem tudja megjelentetni azokat. A hetilapban ezen­túl legfeljebb csak röviden tudják megjelentetni a túrák indulását és útvonalát. Ettől füg­­getlenül, ha a túravezető készít és küld nekünk anyagot a nyílt túrájáról, fel­tesszük a honlapunkra. Fontos változás továbbá, hogy április végétől a heti nyílt túrák az Új Dunántúli Napló Sport rovatában kerülnek megjelentetésre csütörtöki vagy pénteki napokon. 

■    A Mecsek Egyesület új honlapja: a Mecsek Egyesület 2011. április 30-án ünnepli első megalakulásának 120 éves évfordulóját. Erre az alkalomra új honlapot ké­szítettünk egyesületünk számára. Az új honlap folyamatosan frissül majd, ezért érdemes gyakran látogatni, felkeresni azt. Célunk, hogy a honlapot prog­ram­jaink­kal, rendezvényeinkkel folyamatosan frissítjük, aktualizáljuk. A honlap meg­te­kint­hető a www.mecsekegyesulet.hu weboldalon. 

■    Országos Kéktúra Vándorlás: mint ismeretes, a Magyar Természetbarát Szövetség 2011 nyarán jubileumi kéktúra vándorlást szervez végig az Országos Kéktúra út­vo­na­lán (OKT50). A 2011. június 14-től augusztus 13-ig tartó esemény napi távjai már megnézhetők az Eseménynaptárban. Bár a szervezés során kisebb változások még lehetnek, főbb vonalakban, a tervezéshez szükséges minden információ felkerült a túrázók számára. Ezek alapján mindenki eldöntheti, mely napokon és mely sza­ka­szokon tud a Vándortúrán részt venni. Csatlakozz Te is ehhez a nagyszerű kezdeményezéshez! „Indulj el egy úton...”http://termeszetbarat.hu/esemenyek

Rendezvények

• május 7, szombat: „Kovács Béla” emlék- és teljesítménytúra (44, 33, 20, 14 km). R.: Szent Orsolya Iskolaközpont, Dombóvár. Rajt: Pécs, Misina tető, TV-torony, 8.00-9.00. Cél: Sikonda (14 km), Mecsekpölöske (20 km), Vásárosdombó (33 km), Dombóvár (44 km). Nevezési díj: valamennyi távon 700 Ft/fő. Információ: Kisné Kelemen Ibolya (( 70/609-3741).
• május 14, szombat: „Baranya-Tolna 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület, Komló. Rajt: Kenderföldi Általános Iskola (Komló, Gagarin u. 4.), 7.00-8.30 (30 km), 7.30-9.00 (15 km). Cél ugyanott. Előzetes nevezés május 9-ig! Nevezési díjak: 700 Ft/fő (30 km), 600 Ft/fő (15 km). Kedvezmények: előzetes nevezés esetén 100 Ft/fő; MTSZ tagsági igazolvány: 100 Ft/fő; MSTSZ, TTT, Magyar Turista Kártya, diákigazolvány, nyugdíjas: 50 Ft/fő. Az előnevezésen kívül csak két kedvezmény igényelhető. Információ: Őri Zsuzsanna (( 20/376-6437, 70/260-7059; e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).
• május 14, szombat: „Almamellék 25, 10” gyalogos, „Almamellék 40” kerékpáros teljesítménytúrák. R.: Zöldgömb Sport Klub, Budapest. Rajt: Szigetvár, vasútállomás (25 km, ill. 40 km kerékpáros: 7.30-10.00.); Almamellék, kisvasút végállomása (10 km, 9.00-11.00). Cél valamennyi távon: Almamellék, kisvasút végállomása. Nevezési díjak: valamennyi távon 800 Ft/fő. (Legalább 3 fős családból 1 fő ingyenes, legalább 10 fős csoportnak 20 % kedvezmény). Információ: Ujj Zoltán (( 30/201-6765).
• május 19, csütörtök: „Örökségünk” – délutáni diskurzus a komlói múzeumban. R.: Hétdomb TE. „Szépségek és értékek világunkban” – vetítéses élmény­beszá­moló.Vendég: Szendrő Szabolcs. Időpont: 17 óra.
• május 21, szombat: „DÖKE 75-50-25” kerékpáros teljesítménytúrák. R.: Diák és Öntevékeny Körök Egyesülete, Komló. Rajt: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), 75 km: 8.00-9.00, 50 és 25 km: 8.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600 Ft/fő (75, 50 km), 500 Ft/fő (25 km). Diákoknak és Magyar Turista Kártyával 20 % kedvezmény. Információ: Blum András (( 30/973-5233).
• június 4, szombat: „2x100 km Baranyában” – kerékpáros teljesítménytúra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Rajt: Pécs, Ferencesek u. – Váradi Antal u. sarok (Memi pasa fürdője előtt), 7.00-8.00 (200 km), 7.00-9.00 (100 km). Cél: Kozármisleny, autósbolt (Székely Bertalan u. 23). Nevezési díj: 700 Ft/fő (diákoknak, MTSZ, MKTSZ, TTT tagoknak, ill. Magyar Turista Kártyával 500 Ft/fő). Információ: Keményfi Balázs (( 20/332-5000).
• június 4, szombat: „Mecsek 1800, 999, 490” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Zobákpuszta, Vargánya Tanya, 6.00-7.30. Cél ugyanott. Nevezési díj: 700 Ft/fő (43 km), 600 Ft/fő (24 km), 500 Ft/fő (13 km). Információ: Bota János (( 30/993-8595).
• június 4, szombat: „Hat torony” túra (31, 25, 17, 13, 8 km). R.: Vásárosdombóért Egyesület. Rajt: Vásárosdombó, Szent Imre liget, 8.00-9.00. Cél: Vásárosdombó (31 km), Gerényes (25 km), Ág (17 km), Kisvaszar (13 km), Tékes (8 km). Nevezési díj valamennyi távon: 200 Ft/fő. Információ: Antal Jánosné (( 30/355-1142).

NYÍLT TÚRÁK

►  május 7, szombat: Kaposvár – Gyertyánosi parkerdő – Gyöngyvirág kulcsosház – Zselickislak – Simonfa (12 km). Találkozás a kaposvári autóbusz-pályaudvaron 8.10-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-pályaudvarról 6.30-kor indul busz). Túra­ve­zető: Ilisics Nóra (( 30/556-0578).

►  május 8, vasárnap: Abaliget – Kántor-hegy – Lipalagi-erdő – Bajom-mező – Hollófészek – Kán – Hétmén-völgy – Hetvehely (18 km). Találkozás a pécsi vasútállomáson 7.10-kor. Túravezető: Szücs Tamás (( 30/429-9119).

►  május 8, vasárnap: „Gyöngyvirágot az édesanyáknak”. Útvonal: Pécs, Éger-völgy – Szuadó-nyereg – Jakab-hegy – Zsongor-kő – Éger-völgy (16 km). Találkozás Éger-völgyben, a Teca Mama kisvendéglő előtt 9 órakor (Uránvárosból a 22-es busz 8.40-kor indul). Túravezető: Marton József (( 30/916-8325).

►  május 14, szombat: Misina-tető – Sós-hegyi-kilátó – Remete-rét – Büdös-kút – Orfű (12 km). Találkozás 10.30-kor a Misina-tetőn, a TV toronynál (a 35-ös autóbusz a pécsi főpályaudvarról 10.05-kor indul). Túravezető: Varga Ferenc (( 30/986-1047).

►  május 15, vasárnap:"Dél-Baranya turistája" Útvonal: Kémes – Szaporca – Tésenfa – Fekete-víz – Dráva összefolyása – Drávapalkonya – Drávacsehi – Szödönyi-tó – Drávaszerdahely – Kovácshida (20 km). Találkozás 8.15-kor Harkányban az autóbusz-állomáson. (Harkányból Kémesre 8.30-kor indul a busz.)  Túravezető: Romvári Tibor (( 30/335-1702)

►  május 21, szombat: "Nyíló íriszek nyomában". Útvonal: Túrony – Csodabogyó tanösvény – Máriagyűd – Tenkes-hegy – Akasztófa-domb – Siklós (16 km). Talál­kozás Túronyban az autóbusz-megállóban 9 órakor (Pécsről a távolsági a autóbusz-pálya­udvar 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor és 8.30-kor is indul busz). Túravezető: Ritzné Gresák Gabriella (( 20/493-9091).

►  május 28, szombat: "Írisz túra". Útvonal: Túrony – Tollas-pince – Siklós (12 km). Találkozás 9 órakor Túronyban (Pécsről a Távolsági Autóbusz-pályaudvar 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor indul a busz). Túravezető: Tollas Tibor (( 30/956-1695)

►  június 5, vasárnap: "Irány Dél". Útvonal: Siklós – Császár-homok – Egyházas­haraszti – Old – Kásád – Dél-pont – Beremend (22 km). Találkozás 8 órakor a siklósi autóbusz-pályaudvaron (Pécsről 7 órakor indul autóbusz). Túravezető: Ujságh Zsolt (( 70/319-1090).

A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái,
komlói kiindulással

■    május 8, vasárnap: „A Mecsek emlékhelyei és forrásai”. Útvonal: Pécs, 48-as tér – Havi-hegy – Tettye – Dömörkapu – Lámpás-völgy – Kantavári-forrás – Fekete-kő- forrás – Kánya-forrás – Mecsek-forrás – Tripammer-fa – Árpád-tető (16 km). Indulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin ((20/507-0776).

■    május 18, szerda: Máré csárda – Már-vár – Cigány-hegy – Pásztor-forrás – Vár-völgy – Máré csárda a.m. (13 km). Indulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (( 20/376-6437),

■    május 22, vasárnap: „Virágnéző túra” (10 km). Indulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Rácz János ((70/561-5587),

■    május 29, vasárnap: „Virágnéző túra” (10 km). Indulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Rácz János ((70/561-5587),

■    június 4, szombat: Máza és Váralja borászati emlékei. Útvonal: Máza – volt bányatelep – Váralja, bányászati múzeum – falumúzeum – Váralja (6 km). Indulás a 10 órai mázai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (( 20/376-6437).

A Szivárvány Gyermekház természetjáró programjai

■    május 14, szombat: „KÚÚL-TÚRA” – kelet-mecseki kirándulás íjászkodással és kincskereséssel. Útvonal: Mecseknádasd – Óbánya – Kisújbánya – Cigány-hegyi kilátó – Zobákpuszta. Látnivalók: mecseknádasdi műemlék templom, Óbányai-völgy. Íjászkodási lehetőség a pihenőhelyeken, geocaching út közben. Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.15-kor. Visszaérkezés Pécsre 17 óra körül. Útiköltség diákoknak 600 Ft/fő. Előzetes bejelentkezés szükséges: Varga Ágnes (( 30/611-9562). Jelentkezési határidő: május 12.

■    május 21, szombat: „Csipiszke-túra” óvodásoknak. 3-6 éves gyerekek és szüleik számára hirdetjük havi rendszerességgel családi kirándulásainkat, melyek során a gyerekek a művészet eszközeit is felhasználva ismerkedhetnek a természet érdekes for­máival: kövekkel, fákkal, virágokkal és állatokkal. A barangolások keretében egy­szerű kézműves foglalkozást is tartunk, a talált és látott dolgok felhasználásával. Útvonal: Égervölgyi-tó – Éger-tető. Program: avisszatérő kis „túrásokkal” kicsit át­ismé­teljük az áprilisi kirándulás újdonságait, majd a kirándulás során sorra kerülnek: vízi élővilág, virágok, fészkelő madarak, néhány újabb lombos fa, és mindehhez termé­szetesen sok-sok mondóka...Találkozás az Égervölgyi-tónál lévő parkolóban. Előzetes bejelentkezés szükséges: Varga Ágnes (( 30/611-9562). Részvételi díj: 300 Ft/ gyermek

■    nyári előzetes: „Túrázók hete” – túrák egy héten át a Mecsekben. Időpont: 2011. június 27-július 1. A túrákra a 8 – 18 éves korosztályt várják. További részletek a júniusi Mecsek Híradóban. Információ: Varga Ágnes (( 30/611-9562).

DDNPI rendezvények

A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez­vé­nyei­ről infor­máció kérhető, és a prog­ra­­mok­­ra előzetes jelent­kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele­fon­­­­szá­­mokon, illetve a kö­vetkező e-mail címeken: To­vábbi információk a www.ddnp.hu hon­lapon talál­hatók.

►  május 7, szombat: Réti iszalag séta – jelvénygyűjtő program. A program során ártéri élőhely típusokat, vizes élőhelyeket ismerhetnek meg a résztvevők. A Taplósi gyepen a réti iszalag sötét ibolyaszínű virágainak megcsodálására is lehetőség nyílik. Helyszín: Bogyiszlói gátőrház, időpont: 10 óra. A túra hossza 4-5 km, időtartama 2-3 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

►  május 10, kedd: Magyar Földrajzi felfedezők – Varga Zsolt előadássorozata. Utazás a mesés Keleten – Germanus Gyula, Kőrösi Csoma Sándor. Helyszín Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17 óra. A program ingyenes.

►  május 11, szerda: Kis madarász – pecsétgyűjtő program gyerekeknek. A gye­re­kek madarász szakember segítségével pillanthatnak bele a madarak életébe, kü­lön­le­ges szokásaiba. A foglalkozást gyűrűzési bemutató egészíti ki, melynek során a részt­vevők sok érdekességet tanulhatnak a madarak vonulásáról is. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 15 óra. A program időtartama 1,5 óra. Részvételi díj: 200 Ft/fő.

►  május 14, szombat: Séta a Csokonyavisontai Fás Legelő Természetvédelmi Te­rü­le­ten. A program során a résztvevők megismerkedhetnek az 1977 óta védett Cso­konya­visontai Fás Legelő Természetvédelmi Terület természeti értékeivel, számos érde­kességet tudhatnak meg a legelőgazdálkodásról, és szerencsés esetben kos­bor­fé­lékkel is találkozhatnak. Helyszín: Csokonyavisontai fás legelő, információs tábla, időpont: 10 óra. A túra hossza 5-6 km, időtartama 3-4 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

►  május 16, hétfő: Kis Természetbúvárok Szakköre. „Nemszeretem” állatok: kígyók, bé­kák. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási központ, időpont: 15 óra. A program időtartama 1,5 óra. Részvételi díj: 200 Ft/fő.

►  május 21, szombat: Európai Nemzeti Parkok Napja. Virágözön a Molványi-réten – séta. A természeti értékek megőrzésén munkálkodó nemzeti parkok jelen­tőségére emlékeztető napon szervezett séta helyszíne a Molványi-rét, ahol megcso­dál­hatjuk az ebben az időszakban nyíló sömörös kosbort, valamint sok más virágzó növény­fajt is láthatunk. Helyszín: Molvány, templom, időpont: 10 óra. A túra hossza 4 km, idő­tar­tama 2-3 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

►  május 28, szombat:Királyharaszt séta a Barcsi Borókásban – jelvénygyűjtő program. A túrán megismerkedhetünk a Barcsi Borókás élővilágával, és a területen található láptóhoz is ellátogatunk. Megismerhetjük a fokozottan védett király­ha­rasz­tot is, mely hazánkban kizárólag ezen a területen él. Helyszín: Barcsi Borókás parko­lója (6-os út 253 km-szelvény), időpont: 10 óra. A túra hossza 5-6 km, időtartama 3 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

►  június 4, szombat: Madárlesen a Pacsmagi-tavakon. A Pacsmagi-tavak Természet­védelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők a túra során szakvezetéssel járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstö­kös récék, gémek, és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A programot madárgyűrűzési bemutató egészíti ki. Helyszín: Tamási és Pincehely között a 61-es út 52-es táblájánál, időpont: 8.00 óra. A túra hossza 8 km, időtartama 4 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in­formációs kiad­ványa. Szer­keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya­gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö­vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). (72/525–376 (napközben); 72/525–377 (ügyeleti időben). Fax: 72/525–377. Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra.        
Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.