MECSEK HÍRADÓ

Kaland a Sín-gödörben

December 12-én, vasárnap 36 "bevállalós" turista vágott neki a Kelet-Mecsek vad­re­gé­nyes szurdokvölgyeinek. A Takanyó meredek partoldala, a Hidasi-völgyön történő átke­lés, majd a Sín-gödör közel három kilométeres patakvölgyének felfedezése min­denki számára maradandó élményt jelentett. A változatos, szintekben bővelkedő terep ellenére jó hangulatban (és jó iramban) fogytak a kilométerek. A  Szederindás-kútnál értek be minket a Komlóról induló Őri Zsuzsiék, így innen 39-en folytattuk utunkat.

Aki még nem járt a Sín-gödörben, az most megtapasztalhatta annak szépségét, és talán azt is, hogy a Mecsek vadregényes völgye (különösen ilyen időjárási körülmények között) nem is olyan könnyen járható. A sok esőtől megáradt, kígyószerűen kanyargó vízfolyáson számtalanszor keltünk át. Néhol a patakon átívelő, kidőlt farönkökön, néhol köveket dobálva saját építésű átkelőkön, néhol pedig egyszerűen csak a patakban tocsogva haladtunk a vadregényes völgyben. Ezen a napon a „nagyon” vízhatlan bakancs, vagy a gumicsizma volt a nyerő választás, azokból is a nagyon magas szárú.

Sajnos egy kis "vízi baleset" is becsúszott a végére: a Sín-gödör nehezen járható szaka­szát magunk mögött tudva már csak a szászvári út túloldalán zúgó Völgységi-patak átke­lését kellett volna szárazon megúszni, ami sajnos egyik turistatársunknak nem sikerült. Egy elhibázott lépés, vagy talán egy rossz mozdulatsor miatt (a segítség ellenére) derékig mártózott a jeges vízben. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy innen több meredek szakasz következett, ami melegen tartotta őt. Csak remélni tudom, hogy az otthoni "forró fürdő-forralt bor-pálinka segélycsomag" megóvta őt a felfázástól.

Müller Nándor
túravezető

Nyílt túra a Pécsi Parkerdőben

Ez a decemberi túra külön kérésre került megrendezésre. "Csodálatos hóesésben" szlogennel kérték sokan ismét ezt a túraútvonalat! Szinte minden nap eszembe jutott a kérés, és továbbítottam  a megrendelést az égiek felé!

Az égiek meghallgattak és december 18-án csodálatos sűrű hóesésben 20 cm-es  friss pihe puha szűz hóban mentünk 25 túrázóval. Az út szinte fehér  perzsaszőnyegként terült elénk. A fák mennyasszonyi ruhába öltözve várták a "vőlegényeket". Fantasztikus volt. A Dömör-kaputól a Misina-tetőig a sárga sáv jelzésen mentünk felfelé. Azt tudjuk, hogy ez az út nagyon köves, kavicsos, de ebből most semmit nem lehetett érezni, mert vastag hótakaró lepte. A sűrű hóesés csendet és nyugalmat árasztott körénk. A kedves túrázók között többen voltak munkatársaim, de  megemlíteném közülük, akik most először túráztak: Gabi  és Andrea. Dicséretükre váljék, hogy ezt a nehéz túrát végigjárták. Azt mondták, nem volt elrettentő,  nagyon jól érezték magukat és máskor is jönnek! Még Kistótfaluból is jöttek: a Csordás család, apa és fia. Visszajelzés a tú­rá­zók­tól: "ez a túra  csodálatos volt"! 

Számomra is nagyon-nagy öröm és boldogság volt, és mindenkinek köszönöm.

Sipos Imréné
túravezető

* * *

2010. december 18-a reggelén kissé izgatottan nyitottam ki a szememet, és a kíván­csi­sá­gom az ablak felé vonzott: túrára készülődtem a Mecsekben. Ez már önmagában is felvillanyozott volna, hiszen régebben rengeteget túráztam és a mai napig is, amikor csak tehetem, kint vagyok a szabadban.

Tudom, hogy az ember egészségének mind fizikai, mind mentális részről rengeteget hasz­nál a természetjárás. Azon a reggelen azonban volt még valami, ami a kíván­csi­sá­gomat táplálta. Túravezetőnk, Sipos Imréné - vagy ahogy mi ismerjük: Erzsike - már hónapokkal korábban havazást ígért. Igaza lett. Csodálatos módon hófehér lepel fedte az egész várost.

A túra a Dömör-kaputól indult. Innen a Rotary-körsétány körbejárása után felkapasz­kod­tunk a Kis-, majd a Nagy-Tubesre, végül a Lapis érintésével leereszkedtünk a Mandu­lá­sig. Összességében huszonöt társammal jártam végig az útvonalat a helyenként 20 cm vas­­tag hóban. A túra kezdetén fáztam, de a fehér táj lenyűgöző szépsége, a túratársak köz­­vetlensége és nem utolsósorban a meleg szívvel kínált konyak ezt hamar feledtette velem.

Úgy gondolom, minden szempontból jó döntés volt, hogy a kényelmesnek tűnő szombat délelőtti szunyókálás helyett ezt a programot választottam. Még ha igazuk is lesz a meteorológusoknak és karácsonyra el is olvad ez a hótakaró, mi huszonöten biztosan át tudjuk menteni ezt a csodálatos hangulatot az emlékeinkben.

Köszönettel tartozom - úgy érzem - Sipos Imréné Erzsikének, hogy megszervezte nekünk azt a kellemes kis sétát, és persze hogy "megrendelte" a havat! 

Dr. Vígvári Szabolcs
túratárs

Felhívás a 2010-ben túravezető tanfolyamot végzett
túravezetők részére

Kedves túravezető társak!

Sok szeretettel várlak benneteket Tóth Klárával együtt 2011. január 27-én, csütörtökön 17-18 óra között egy megbeszélésre szövetségünk központjába (Pécs, Tímár u. 21, Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége).

A megbeszélés témái:

–   a túravezető képzéssel kapcsolatos papírok egyeztetése. Kérlek Benneteket, hogy hozzátok el magatokkal a túravezetői vizsgabizonyítványt, a túravezetői igazolványt (aki még nem kapta meg ne aggódjon, itt most orvosolásra kerül) és a jelvényt;

–   az elmúlt évben szerzett túravezetői tapasztalatok megbeszélése - tapasztalatcsere;

–   elérhetőségek frissítése. Kérlek benneteket, hogy aki esetleg nem tudja fejből az
e-mail-es elérhetőségét, az hozza el magával papíron;

–   egyebek.

Tóth Klára elnök és a magam nevében is számítok részvételetekre. Előre is köszönöm támogató együttműködéseteket! Természetbarát üdvözlettel:

Scheitler Adrienn

Túravezetők Klubja

Kedves túravezető- és túratársak!

A 2010 októberében tartott közös kirándulásunk nagy sikerén és a tőletek kapott pozitív visszajelzéseken fellelkesülve 2011. február 5-én, szombaton újabb közös, ezúttal "évnyitó" túrára hívlak benneteket.

A túra útvonala: Hősök-tere - Rigó-kút - Zsolnay-kút - Tripammer-fa - Árpád-tető - Pécs; hossza: 10 km.

Árpád-tetőn egy rövid (4,4 km) tanösvény túrát teszünk a Mókus tanösvényen, Adorján Rita vezetésével "nordic walking-olunk", majd melegedni behúzódunk a Mecseki Er­dé­szeti Zrt. Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskolájába, ahol a ti segítségetekkel, batyus ala­pon "terülj, terülj asztalkámat" rendezünk és megtekintjük a Nyugat-magyarországi Egye­tem Erdőmérnöki Karának erdészeti, faipari és földtörténeti gyűjteményéből létrehozott erdészeti múzeumszobát.

Aki teheti, hozzon batyujában pogácsát, sütit, esetleg egyéb nyalánkságot, butykosában forralt bornak való "hegylevét". Meleg teáról és zsíros kenyérről én gondoskodom. Kérlek, hozd magaddal e napra kedvenc bögrédet is.

Bízom benne, hogy a közös falatozás sok jó ötletet szül majd a jövő évi közös prog­ra­mok összeállításához és megvalósításához. Találkozás: 9 órakor a Hősök terén, a bolt előtt. Természetbarát üdvözlettel:

Scheitler Adrienn

"MÚLTIDÉZŐ"

A LÓNAK NÉGY LÁBA VAN...

"A lónak négy lába van, mégis megbotlik" - menti a közmondás az esendő embert. Mert "botlunk" kicsiket, nagyokat a legnagyobb figyelem és jó szándék mellett is. Ezekből a botladozásokból aztán néha komolyabb következmények, máskor mosolyogni való történetek kerekednek.

Most - tekintette arra, hogy ismét elmúlt egy év - két, efféle mosolyt fakasztó történettel is előhozakodunk: emlékezve régiekre. Bár a két esetnek látszólag semmi más köze egymáshoz nincs, mint a bevezetőben említett botladozás, mégiscsak úgy gondoljuk, hogy "egy bordában szőtték őket", azaz mindkét esetre illik a közmondásos üzenet a botladozásokat illetően.

MÉG A MIKULÁS IS...

Bármilyen hihetetlenül is hangzik, nálunk még a Mikulás is megbotlott egyszer. Na persze, csak úgy, jelképesen.

Igaz, már nagyon régen történt. Van annak vagy 30-35 éve is, amikor a Harangláb nevű bánosi kulcsosházban vártuk egy decemberi hétvégén a Mikulást. Jó Vedrődi Csongor hívta egybe a kisgyermekes túratársakat abban az évben.

S hívná össze őket még ma is, ha itt lenne közöttünk. Aztán, ha meglenne a Pécsi Tervező Vállalat bánosi kulcsosháza, s egyáltalán, ha nem fehér holló számba mennének a kisgyermekes családok a szövetség körüli aktívák körében. Meg egyébként is...

Jöttünk aztán a behavazott Mecseken minden irányból Bánosra: ki busszal Rákosig, onnan meg gyalog, ki a Remeterét irányából a Mecseken át, ki meg Vágotról a Vándor kul­csosházból: csak úgy, szomszédolás céljából. Mert a kulcsosházak házigazdái akkor­tájt még meg-meglátogatták egymást, kiváltképpen a szomszédságban lévők, csupa barátságból. Jó szokás volt ez, az Isten áldja meg érte őket: éltükben is, holtukban is.

És jött a Mikulás, alias Galambos György, a színész. Pécsről jött. Autóval. Egyenest a Nemzeti Színházból, ahol Léka mester, a neves maszkmester formázta ki belőle rendesen a Mikulást. Minden tökéletes is volt rajta, csak a csizmája hibázott. Nem vállalta Gyuri a lábbelit, szaloncipőben maradt.

Közben a házban ott várták a gyerekek. A "PTV"-s turisták gyerekei, ott volt Balia Zsóka is, ő a bátyja gyerekeit hozta Debrecenből, én meg Szigetvárról érkeztem a gyerkőceimmel. Összejöttünk sokan, csak a gyerekek lehettek vagy tízen. Nem is tudom, hogyan fértünk el annyian abban a kicsi házban, de elfértünk. A szeretet összerakott nekünk annyi helyet, amennyi kellett.

Aztán, amikor ránk zuhant a sötétség, a hóbundás házak között, az égi csillagszórók fénysziporkái alatt megérkezett a Mikulás. Sejtelmes volt az érkezése és ajándékokat osztogatott. Csokit, szaloncukrot, miegymást. Meg hozott egy óriási csokimikulást (a fiam úgy emlékezik vissza, hogy majd egy méteres volt), amit aztán egy jóízű vetélkedőn lehetett megnyerni. (Hogy ezt a Csongor hol szerezte, nem lehetett tudni, de akkor ez valami elképesztő dolog volt.)

Egy biztos, minden gyermek ennek a varázslatos estének a bűvöletében élt. Még azok is hitték a Mikulást, akik már régen elbizonytalanodtak a valódiságában. Hittek benne mondom: egészen a vacsoráig. Mert addig tartott a varázs. Aztán váratlanul megtört a bűvölet.

Történt pedig közben, hogy a Nagyszakállú elköszönt, majd hossza búcsúzkodás után végleg beleveszett a sötét bánosi éjszakába. Nem sokkal később meg betoppant hozzánk egy civil pasas, akit a házigazda különös szívélyességgel invitált a vacsora­asztalhoz, és aki nem volt más, mint Galambos György, a színész. Most már civil ruhában: öltönyben, nyakkendővel és a kifogástalan szaloncipőben.

Na, ez okozta azt a bizonyos botlást. A cipő. Mint különös ismertetőjel. A gyerekek közül valaki felismerte a lábbelit. Nem is botlás volt ez, hanem egészen nagy bukfenc. Mert ugyan hogy magyarázhattuk meg aztán a bizonyítványt? Talán már azoknak is megingott a hitük a Mikulás valódiságában, akik eddig sziklaszilárdan hittek a lappföldi létezésében.

AZ "ÁPRILISI JÁRAT"...

Merthogy az a másik botlás több dologban is kötődhet az áprilishoz. Akár a címadó szólás április elsejei vonatkozása révén, akár azért is, mert kötődik ahhoz a túrasorozathoz, amelyet Kiss Lajos több évtizeden át vezetett minden év áprilisában a Rókahegyre. Akkor nyílik ott a bazsarózsa. Ezekhez a túrákhoz rendszeresen csatlakoztak Lajos bá' budapesti turistabarátai: köztük a tragikus sorsú Schmalhoffer József is. Ismertem én is, jó kedélyű ember volt. Életében is, meg a jelek szerint azután is. Mert csak-csak az ő égiekkel való egyezkedése állhat annak az áprilisi tréfának is beillő történetnek a hátterében, amely ennek a másik botlásnak az okozója lett.

Történetünk ugyanis akkor kezdődött, amikor Kiss Lajos turistabarátja "átigazolt" egy magasabb rendű égi szakosztályba, s amiről Lengyel Zoltánné, Margitka hiteles beszámolója emígyen szól:

A róka-hegyi sírkövek története

A mindannyiunk által tisztelt és szeretett Kiss Lajosnak volt egy jó barátja (a többi száz mellett), bizonyos Schmalhoffer József. Ő is nagyon szerette a Mecseket. Minden év­ben eljött bazsarózsa-nyílás idején és együtt mentek föl a Rókahegyre. Miután a jóbarát átigazolt a Vasasból egy égi szakosztályba, Lajos elhatározta, hogy emléket állít neki ked­venc helyén, a Rókahegyen. Szólt az arra munkálkodó fuvarosoknak - egy demizson jó borral adva nyomatékot kérésének - : vinnének oda neki köveket kocsival, hogy a síremléket megépíthesse. Hamarosan jelentették a derék fuvarosok: "Lajos bácsi, fővittük a köveket!"

Örült Lajos, szaladt föl a hegyre és megdöbbenve látta az egymásra dobált 4-5 régi, kopott sírkövet, amit talán a püspökszentlászlói temető szélén besüppedt, elhagyott sí­rok­ról szedtek össze. Először mérgelődött, majd jót nevetett rajta. Dehogyis reklamált a szállí­tóknál, hiszen teljesítették a vállalást! Aztán hátizsákban fölhordta a termés­kö­ve­ket, fölállította az oszlopot, szép, fekete gránittáblát vésetett barátja emlékére. Jó tíz éve még megvolt a tábla is, mára már eltűnt, csak egy rakás vadrózsával benőtt kő emlé­kez­tet arra, hogy itt valami lehetett régen. A sírköveket pedig szépen felállította a nagy fa alatt, azóta is ott vannak.

Egyszer - van annak 15 éve is - Tarnóczay Mária túratársammal üldögéltünk a fa alatt, amikor egy nagyobb csoport érkezett a hegyre, több gyerek is volt köztük. Észrevették a sírköveket, hangosan találgatni kezdték, kiket temethettek ide. Favágókat? Remetéket? Katonákat? Nem volt szívem felvilágosítani őket a prózai valóságról. Maradjon meg emlékezetükben ez a rejtélyes kis temető. Biztosan szívesen gondolnak vissza erre a kirándulásra felnőtt korukban is.

Eddig a történet. Magam is belebotlottam azokba a gót betűs, homokkőből faragott sírkövekbe. Még ifjú ember voltam, s különös figyelmet szenteltem a helytörténetnek. Arra gondoltam, talán a pusztabányai üvegfúvók telepedtek itt meg a közelben, s ez a néhány sírkő őrzi már csak az egykori település nyomait. Aztán a terület mindentudójától, Kiss Lajostól érdeklődtem, tudna-e nekem valamiféle felvilágosítást adni. Tudott. Elmondta mindazt, amit Lengyel Margitka visszaemlékezéséből megtud­hattunk.

Kicsit elszégyelltem magam: az izgalmakat ígérő feltételezéseim miatt. Hogy levezessem zavaromat, elmosolyodtam, - olyanféleképpen, mint aki benevezett egy "áprilisi járat"-ra.

Varga Ferenc

Rendezvények

¨   január 8, szombat: "Téli Mecsek 30, 15" teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője, 6.00-8.00 (30 km), 8.00-9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600 Ft/fő (30 km), 500 Ft/fő (15 km). Információ: Bota János ((30/993-8595)

¨   január 20, csütörtök: "Örökségünk" - délutáni diskurzus a komlói múzeumban. R.: Hétdomb TE. Feketéné Móró Erzsébet: Román kori templomaink. Időpont: 17 óra.

¨   január 22, szombat: "Mecseki Négy Évszak 25, 15" teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Istenkúti Közösségért Egyesület Háza (Pécs, Fábián Béla u. 9, megközelíthető a pécsi uránvárosi autóbusz állomásról induló 23-as busszal), 7.00-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600 Ft/fő (25 km), 500 Ft/fő (15 km). Információ: Bota János ((30/993-8595)

¨   január 27, csütörtök:Megbeszélés a 2010-ben végzett túravezetőkkel. Helyszín: Pécs, Tímár u. 21. Időpont: 17 óra. (Lásd még a külön felhívást a Mecsek Híra­dó­ban!)

NYÍLT TÚRÁK

►  január 8, szombat: "Baranyai Aurél" emléktúra. Útvonal: Szentkút - Vörös-hegy - volt Cinke-tanya, emlékkő - Róka-út - Remete-rét - Sós-hegyi-kilátó - Mandulás (14 km). Találkozás 9.10-kor a pécsi uránvárosi autóbusz állomáson a 24-es autóbusz megállójában. Túravezető: Tóth Klára ((20/527-8913);

►  január 15, szombat: "Vízszobrászati tárlat látogatás". Útvonal: Gesztenyés - Andor-forrás - Tripammer-fa - Mecsek-forrás - Meleg-mányi mésztufa lépcsők - Petnyák-völgy - Nagy-Mély-völgy - Kantavár - Kis-rét - Hideg-kút - Dömörkapu (13 km). Találkozás 8.15-kor a pécsi főpályaudvar előtt a 40-es autóbusz megállójában. Túravezető: Benczes Gábor ((30/957-3262);

►  január 22, szombat: Hosszúhetény, Ikeraknák - Hársas telep - Petőfi-akna - Hársas-forrás (volt Hársas kulcsosház romjai) - Vasas - Rückeri-tavak - Pécs-Somogy (14 km). Találkozás 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz állomáson, a 11-es kocsiállásnál. Túravezető: Nagy Balázs ((20/976-5582);

►  január 29, szombat: Pécs, Szabolcsfalu - Masa-oldal - régi vasút - Józsefháza - Árpád-tető - Andor-forrás - Nagybányaréti-völgy - Pécs, Szabolcsfalu (12 km). Találkozás 9 órakor Szabolcsfaluban, a 21-es autóbusz végállomásán (Uránvárosból 8.20-kor indul a 21-es járat). Túravezető: Kis Olga ((30/238-8229);

►  február 5, szombat: "Túravezetők nyitó túrája". Útvonal: Pécs, Hősök tere - Rigó-kút - Tripammer-fa - Árpád-tető - Mókus tanösvény - Árpád-tető (10 km). Találkozás 9 órakor Hősök terén, a bolt előtt (a pécsi főpályaudvartól 8.30-kor induló 31/A jelzésű autóbusszal lehet utazni. Lásd még a külön kiírást a Mecsek Híradóban!). Túravezető: Scheitler Adrienn ((20/340-4184).

►  február 6, vasárnap: Mecseknádasd - Kő-szakadás - Cigány-kút - Hesz-kereszt - Apátvarasdtelep - Mecseknádasd (12 km). Találkozás 8.10-kor a pécsi távolsági autó­busz-pályaudvaron a 8-as kocsiállásnál. Túravezető: Kazal Márton ((20/979-7254).

A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái,

komlói kiindulással

►  január 8, szombat: Újévköszöntő a Vörösfenyő kulcsosházban. Útvonal: Kárász - Vörösfenyő kulcsosház - Kárász (10 km). Indulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin (( 20/507-0776)

►  január 16, vasárnap: "Jégcsap-túra". Útvonal: Zobákpuszta - Hidasi-völgy "Kis-kaszáló - Zobákpuszta (10 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Rácz János (( 70/561-5587)

►  január 23, vasárnap: "Öreg fák nyomában". Útvonal: Körtvélyes - Sikonda - Laura-forrás - Cserma-alja - Komló, Petőfi tér (10 km). Indulás a 8 órai körtvélyesi buszjárattal. Túravezető: Németh Margit (( 30/508-4419)

►  január 30, vasárnap: "Téli túra hegyen-völgyön". Útvonal: Pécsvárad - Zengő - Püspökszentlászló - Cigány-hegy - Máré-vár - Máré csárda (18 km). Indulás a 6.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Sebestyén Zoltán (( 30/577-9782)

►  január 30, vasárnap: "Gyermekkorom kedvenc helye". Útvonal: Sikonda - Vágotpuszta - Cifra-malom - Sikonda (11 km). Indulás a 8 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (( 20/376-6437).

DDNPI rendezvények

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez­vé­nyei­ről infor­máció kérhető, és a prog­ra­­mok­­ra előzetes jelent­kezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 tele­fon­­­­szá­­mokon, illetve a kö­vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

To­vábbi információk a www.ddnp.hu hon­lapon talál­hatók.

január 4, kedd: DDNP Klub: Az aranysakál újra Magyarországon. Barát vagy ellenség? - Nagy Gábor előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ. Időpont: 17 óra. A program in­gyenes.

►  január 15, szombat:Télen a jégen - jelvénygyűjtő túra a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben. Helyszín: Nagybajom-Sápapuszta, időpont: 10 óra. A túra hossza 7 km, időtartama 3-4 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

►  február 1, kedd: DDNP Klub: A Délvidéken jártam - Komlós Attila előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ. Időpont: 17 óra. A program in­gyenes.