Keresés:

TÚRAAJÁNLÓINK, ÉLMÉNYBESZÁMOLÓINK

2011.12.19

2011. december 18. vasárnap.

A jól fűtött autóbuszon Hosszúhetényt elhagyva már a szép havas Zengő és Hármas-hegy látványa tárul elénk.

 

 

Szikrázó napsütésben szállunk le a buszról Köves-tetőnél, ahol az út túloldalán a megállóban már várnak bennünket a komlói Hétdombos Természetbarát társaink. Csörge Barnabás túravezető köszönti a megjelenteket és részletezi a túra útvonalát. Mielőtt útnak indulunk kis térképvásárt rendezünk, mert többen is vásárolnak a Cartographia Kft. kiadványaiból és a Mohács-Bóly térképből. Utóbbiból még többre lenne igény, de mivel csak néhány darabot hoztam megígérem a túrázóknak, hogy lesz még máskor is ilyen térkép.

Nem mindenki tudhatott erről a nyílt túráról, mert a túra kiírása az Új Dunántúli Naplóban nem jelent meg. Azért így is 19-en + 1 kutya indultunk el a túrára, melynek első kilométereit a Hármas-hegy oldalában tettük meg. A Z+ jelzések módszeresen eltűntek az elmúlt évek tarvágásai miatt, de azért megtaláljuk a helyes utat, mely a Pap-rét felé vezet. A Csengő-hegyen 10 cm-es a hó, de Pusztabányára leérve csak foltok vannak belőle. Ezen a napsütötte réten jobban elolvadt a hó. Itt hosszabb szünetet tartunk (ami persze jóleső lakmározással telik), majd megnézzük az üveghuta rekonstruált kemencéit.

A Z+ jelzésen a Betyár-forráshoz megyünk, aminek vize éppen csak csordogál a csőből. Igazából 5 liter körüli a vízhozam, de az építmény mellett szökik el a víz nagy része. A Hidasi-völgybe térve egyre kisebb a hó, és a táj inkább még késő őszi hangulatot áraszt. A Wein György-forráshoz betérünk, ami közepesen folyik most, majd a Pius-forrásnál állunk meg. Itt Barnabás, a túravezető a cserkészet történetéről és kialakulásáról mesél, a nagy "öregekről" akik egykor sokat tettek ezért a mozgalomért. Elhangzik Kiss Lajos és Kremling Lajos bácsi neve is. Szóba kerül a Pius-forrás egykori építésének története, és az itt folyó cserkésztáborok eseményei is. A Hidasi-völgyben a következő állomásunk a névadó forrás, de vizének egy része megint elszökik a régi foglalásnál. Hoztam magammal egy két méter hosszú meghajlított végű drótot, mellyel a csövet megpiszkálva, fél percen belül vastagon megindul a víz, és apróbb lebegő anyagokat hoz magával. Olyan jól sikerült a beavatkozás, hogy most már a forrás teljes vízhozama a csövön folyik. Ennél a forrásnál évente egyszer szükséges lesz majd a cső kitisztítása. A Csurgónál is megállunk nézelődni, mert bőven van még időnk a buszig. A völgy vége felé érve több fán is téli fülőkék fiatal csoportjait fedezzük fel. Többen is szednek belőle, mert nagyon finom gomba levesnek vagy pörköltnek. Végül a völgyet elhagyva a műúttal párhuzamos turistaúton érünk fel Zobákpusztára, ahol túránk véget ér.

Köszönjük Csörge Barnabásnak, az első, de nagyon jól sikerült túráját!

 

Feketéné Móró Erzsébet is készített fotókat a túráról, melyek itt láthatók.


Biki Endre Gábor

oldal tetejére