MECSEK HÍRADÓ

Az MTSZ rendkívüli választmányi ülése

A Magyar Természetjáró Szövetség december 16-án megtartott rendkívüli választmá­nyi ülésén a küldöttek az alábbi változásokról döntöttek:

• a civil törvény rendelkezéseivel összhangban a szövetség tagja egyesület vagy alapítvány lehet - az ülésen benyújtott módosító javaslat alapján a küldöttek meg­szavazták, hogy ez a felsorolás egészüljön ki a következővel: "valamint természet­járó, természetbarát egyesületeket, alapítványokat tagként szervező megyei szövet­ségek", 
• a Magyar Természetjáró Szövetség tagszervezetei közvetlenül érvényesítik tag­vi­szo­­nyukat az MTSZ felé, 
• a tagszervezetek fix összegű tagdíjat fizetnek,
• a tagdíj mértéke 10.000 Ft a maximum 100 természetes személy taggal rendelkező tagszervezet esetén, míg a 100 fő feletti taglétszámnál 20.000 Ft,
• minden tagszervezetet képviseleti jog illet meg,
• a képviseleti jog egyesületenként 100 főig 1 mandátum, 101 főtől 2 mandátum,
• az MTSZ Országos Központjának Igazgatója alapszabályban rögzített képviseleti joggal rendelkezik.

Az MTSZ honlapjáról

KÖZGYŰLÉS

A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2013. február 9-én, szombaton 8.30 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Szivárvány Gyermekházban (Pécs, dr. Veress Endre u. 6.). A közgyűlésre a tagszervezetek hivatalos képviselői mellett szeretettel várunk minden érdeklődőt!

BMTSZ Elnöksége

Évzáró túra hóviharban

A Túravezetők Klubjának idei évzáró programjára húszan jelentünk meg az urán­vá­rosi buszpályaudvaron.

A nagy hóvihar miatt a volán vállalat nem garantálja, hogy buszai a délutáni órák­ban el­indulnak a hegyek közé. A Gubacsos turistaházban terveztük a túrázók fogadá­sát forró teával, forralt borral, zsíros kenyérrel. Gyorsan döntöttünk, hogy a túrát min­denképpen megtartjuk a lelkes, hóviharhoz öltözött túratársainknak. Éger-völgyből a Teca mamától vendéglőjétől indulunk, és ide térünk majd vissza a táv megtétele után.

A tó melletti kis esőbeálló ház menedékében ismertetem a túraútvonal változását, és elmondom, hogy nem lesz könnyű túra, az időjárás okozta nehézségek miatt. Min­denki vállalja a túra nehézségeit és nekivágtunk felfele a patak mentén. Ropog a friss hó a lábaink alatt, és hunyorgunk a szemünkbe vágódó apró hópelyhek miatt. Mintha ködben haladnánk, olyan sűrűn esik az apró hó. Elkezdünk felfelé haladni a kék ke­reszt jelzésen és időnként megálltunk szusszanni egyet. Itt már az előző napokban esett hó is megmaradt és ezért mélyebbre süllyednek bakancsaink, csiz­máink. Felérve a Szuadó-nyeregbe a széles erdészeti úton haladunk a mély kerék­nyo­mok­ban, melyek a hidegtől keményre fagytak. A blokkház előterébe tömörülünk be egy rövid ismertető idejére, és egy korty frissítő italra, forró teára. Szemben méterbe vágott fák magasod­nak szépen összerakva és várják, hogy elszállítsák őket.

Indulni kell tovább és botla­dozunk a mély traktornyomokban, kerülgetve a veszélyes vékony jegű tócsákat. A Fenyves-forrást és a Jancsi-forrást belepte a hó, reméljük a hóolvadás jótékony hatás­sal lesz rájuk, mert hosszú hónapok óta csont szárazak. Most hosszabb szakaszon egyenesen haladunk, erősen a lábunk elé nézve, nehogy egy ágdarabban meg­botol­junk. Kétoldalt szálerdőben gyönyörködhetünk, amikor megállunk egy percre, hogy bevárjuk túratársainkat. Kis emelkedő következik, majd felérve jobbra már látjuk a Magyarok kunyhója emlékoszlopát. Elértük túránk fordulópontjához. Elmondom az emlékhely történetét, és közben a megéhezett téli vándoroknak van idejük egy kis energia pótlására. Az emlékoszlop hó sipkát kapott és faragott redőit is kitöltötte a hó az egyik oldalon. Elmondom, hogy minden év augusz­tu­sában, nyílt túra keretében itt emlékezünk meg turista elődeink munkásságáról. Az utolsó falatok is eltűnnek a kesztyűs kezekből és indulunk torony iránt át a zöld sáv jelzésre.

Innen változik Scheitler Adrienn túravezetőnk eredeti elképzelése. Neki sajnos halaszthatatlan esemény miatt át kellett adnia a mai túra vezetését. Kitűzött útvonalát az előzőekben leírtak miatt változtatom meg. Közel negyven centiméteres hóban ara­szolunk libasorban és bujkálunk az úton keresztben fekvő fák között. Jelzetlen útra térve ereszkedünk le a Szuadó-völgybe a Mihályremete-forráshoz. A forrás falazatát betakarta a hó, csak a kifolyócső környékén látni a csillogó víztükröt. Az új pihenőpa­dokon, asztalokon vastagon áll a hó.

Indulás felfelé az utolsó kapaszkodón a nye­regbe, ahol néhány órája már jártunk. Lábnyomainkat belepte a hó és a szél egyenle­tesre söpörte. Ereszkedünk lefelé a hatos légaknához a nagy gépek által összetúrt úton. A felső placcról most nem látni a Tubes vonulatát, vagy a másik irányban a Jakab-hegy magas tömbjét. Betérünk az erdőbe és ereszkedünk le a Gégen-forráshoz. A forrásból vastagon folyik a finom víz. Meg­vár­juk a csapat végén a "seprűt", és az utolsó szakasznak vágunk neki. A szép völgyben gyorsan haladunk, mert délre ígértem a visszaérkezést Teca mama vendég­lő­jébe. Az Éger-völgyet elérve sok friss lábnyomot látok, melyek szintén a lakott terület felé mutatnak. A tó sárga zavaros vizét egyre jobban elborítja a vékony jégréteg és megtelepszik rajta a csillogó fehér hó. Tóth Klá­rával a vendéglő előtt találkozunk, aki tömött hátizsákkal jön felénk. Ruhánkat, ci­pőnket vastagon borítja a ráolvadt hó, ezeket rázogatjuk, söpörjük le a bejárat előtt. Belépve kellemes meleg és turisták fogadnak bennünket. Az oldalsó teremrészen pakolunk le és hívjuk közénk a másik túrán részt vett barátainkat. Előkerülnek a háti­zsákokból a batyus túrára szánt sütemények, pogácsák és finom borok. Tóth Klári, a BMTSZ elnöke megköszöni a turistáknak, túravezetőknek az éves munkát, és kéri, hogy javaslataikat, véleményüket mondják el, hogy a továbbiakban még színvonala­sabb, érdekesebb túrákat tudjunk tervezni. Elmondja, hogy a 2013. évi túratervet a Baranyai Aurél emléktúrán már osztani tudjuk.

Körülnézve sok kipirult, kissé fáradt, de boldog arcot látni, akik visszaidézik az elmúlt év túráinak kedves történeteit. Köszönjük Teca mamának, hogy biztosította számunkra a lehetőséget a kellemes beszélgetéshez.

Köszönjük BMTSZ vezetőségének, hogy színvonalas és minden igényt, kielégítő túrákat, programokat szerveztek számunkra!

Baumann József túravezető

11. BARANYAI AURÉL EMLÉKTÚRA

2003. január 12-én szerveztük az első BARANYAI AURÉL EMLÉKTÚRÁT. Az alkalmat a neves pécsi gyógyszerész, gyógynövénykutató születésének - akkor - 100. évfordulója adta. A túra célpontja a valamikori Cinke-tanya helye volt. A megemléke­zés során a XX. századi baranyai természetjárás másik három jeles alakjáról is szó esett, mert Csokonay Sándor, Millner Jenő és Millner Pál, valamint ez a hely elvá­laszthatatlanul összefonódott.

Nem az idő szépíti meg a legendás barátságot. Valóban barátok voltak, egymásé és a természeté is. Örömmel tisztelegtünk a helyszínen, ahol éreztük a varázst, ami von­zotta, majd fogva tartotta őket e helyen. A régi időket Baranyai Pál segítette meg­idézni, aki maga is sokszor volt tanúja e férfiak itteni óráinak, s ő és családja azután később minden emléktúrán gazdagította programunkat.

Már az első túrán megfogalmazódott az igény, jelöljük meg e helyet! A Mecsek Egyesület akkori vezetősége: Somosi László (akkor a Pannonpower Holding elnök-vezérigazgatója) és Baronek Jenő "minden követ megmozgatott", hogy valóban em­lékhely legyen a valamikori Cinke-tanya helyén. Egy szépen faragott kő, felirat, mely őrzi a négy barát emlékét, asztal, padok segítik az itt-tartózkodást. A Mecsekerdő Zrt. 2012-ben kicserélte az elhasználódott rönkasztalt, padokat.

A 11. emléktúrára, mely szövetségünk első újévi programja volt, 54-en indultunk a szentkúti buszfordulóból. A zöld háromszöggel jelzett út első részén a túrán ránk váró szintemelkedés nagy részét legyűrtük. A tiszta égbolt, az éjszakai esőtől, hidegtől megtisztult légtér gyönyörű távlatokat engedélyezett szemünknek. Kelet, dél, nyugat felé élesen, tisztán látszottak szép hegyeink, csak észak felé voltak "rosszak a kilátá­saink". Kis pihenőt tartottunk Horvát Adolf Olivér emléktáblájánál, majd folytattuk utunkat. A kék sáv jelzést keresztezve a "fiúk" által is járt ösvényen haladtunk, majd értünk a Cinke-tanyához. Itt újabb turistatársak vártak bennünket, ők a Remete-rét felől közelítették meg a helyet. A megemlékezés, múltidézés során elsőként a 11 évvel ezelőtti események kerültek szóba, aztán - a múlt év őszén eltávozott - Baranyai Pálné, Magdi emlékét, gondoskodó szeretetét idéztük fel, amellyel turista csapatunkat mindig körbevette.

Baranyai Pál ismét elárult néhány fontos dolgot, amely a régi időkből felidézhető volt, különösen Baranyai Aurél PAC-ban (Pécsi Atlétikai Club) kifejtett tevékeny­ségét, sportolói múltját illetően, de szó esett egykori táncpartnerekről is. Előkerült a Baranyai család ízes, finom mézes pálinkája is, de aztán indulnunk kellett.

A megemlékezés után a csoport egy része rövidebb úton visszament a városba, 29-en pedig nekivágtunk a ránk váró - főleg sárdagasztással nehezített, de amúgy szép - útnak. A Patacsi-mezőn, a blokkháznál még egy kis "összetartás" volt, majd a kék sávval jelzett úton haladtunk. A Fenyves-forrás enyhén csordogált, a Jancsi-forrás ugyancsak. Az előző héten felolvadt hó, jég, valamint az éjszakai eső által megáztatott talaj kemény megpróbáltatást jelentett némely cipőnek, de ha a feleslegessé vált óva­toskodást félretettük, egész jó tempóban haladtunk. A piros sávval jelzett úton, válto­zatos felszíni formák között haladt a csapat. Lehetőség volt a Magyarok kunyhója helyén állított kopjafát is megtekinteni.

Kiérve a betonútra, már a valamikori uránbánya területén haladtunk. Csodás rálá­tásaink voltak itt is a tájra. A gyönyörű kék égbolt szélén azonban kezdtek gyülekezni a sötétebb felhők. Petőcz-pusztára érve megemlékeztünk a puszta valamikori lakóiról, megemlítve Baumann Józsi e területen, s a haranglábon végzett óvó-védő tevékenysé­gét is. Ebédszünetünket a hideg szél rövidítette, meg amúgy is kiszámítottan kellett haladnunk, mert "a vonat nem vár".

A piros négyzet jelzésen ereszkedtünk le a Sás-völgybe. Itt is óvatosan haladtunk, mert lejtett is, csúszott is az út. Fegyelmezettek voltunk, mégis elriasztottunk egy nyulat és egy vaddisznót. Lent a széles erdei kocsiút sem vált biztonságosabb területté, mert vagy jégbordákon csúszkálhattunk, vagy a sárdagasztás jól ismert művelete várt ránk. Néhány kilométeren az út menti fű biztosított lehetőséget a cipőtisztításra. A csodálatos völgyben megálltunk rövid pihenőre a Mecsekerdő Zrt. 2010-ben létreho­zott erdei iskolájánál (Erdő Háza). Itt már kissé félelmetesen közeliek voltak a hajtó­vadászattal együtt járó hangok, de a kihelyezett őrszem jelezte, hogy biztonságban mehetünk tovább Hetvehely felé.

Ezt megúsztuk, de az égi áldás nem maradt el. Kb. másfél kilométerre voltunk a falutól, amikor eleredt az eső. Nem zuhogott, nem járt vele vihar, de azért megáztunk rendesen. 10 perccel a vonat indulása előtt értünk a szomorú látványt nyújtó hetvehelyi vasúti megállóhoz. Befalazott ablak- és ajtónyílásai, megfirkált falai jelez­ték, visszaértünk a "civilizáció" (?!) területére. Azért itt is kaptunk kárpótlást a termé­szettől. A lemenő Nap fénye vörösre festette a gyorsan haladó, változatos formákat mutató felhőket. Inkább ezeket csodáltuk! A vonatban, kellemes melegben jóleső érzéssel zárhattuk a napot: egy újabb, szép, változatos élményekkel teli túrával gazda­godtunk. A nagyszerű társasághoz, a jó hangulathoz, a talajviszonyok miatt kikényszerített erőpróbához csodálatos helyszínt szolgáltatott a mi Mecsekünk, ez a varázslatos hegy, Baranyai Aurél szóhasználatát idézve az "áldott hegy". Az ő szavai­val nyugtázom a napot, és köszönöm meg mindenkinek a részvételt, az érdeklődést, a helytállást, a gazdagító társaságot.

"A Mecsek, sorsunk áldott hegye, a hideg szelek porkolábja, jelképes magaslat. Vonulata minden mérnöki tervnél célszerűbben úgy helyezkedik el, mint az örökké élő, izmos és fiatal Heraklész melegen ölelő és oltalmazó férfikarja, azóta, hogy kibújt a tenger alól, átvészelte a jégkorszakokat, meglátta lábánál az első embert. Hullámtörőgát, védőpáncél, pajzs, melynek menedékében bizton alkothat, pihenhet és örülhet a szárnyai alá bújt nép. Nem csak véd, táplál is. És gyógyít! " (Baranyai Aurél)

Tóth Klára
túravezető

A műanyag dobozka titka,
avagy a Négybarát-forrás története

Részlet az Ordas tanya naplójából

"2001. október 27. A forrás szintje alá bontottuk a köveket, ahol már a zöldes agya­gos záró réteg található, ezért nem tud a forrás vize mélyebbre hatolni. Az eredeti csor­gó medence mögé tervezem az ülepítő medencét leásni. Az iszapból egy hengeres műanyag doboz kerül elő, légmentesen lezárva, amit lemosva kiderül, hogy valaha orvos­ságot tarthattak benne. Most egy papírcsíkszerű valami van benne. Olyan helyen volt, ahova eldobott szemét nem kerülhetett, tehát valaki elrejthette. Ági kinyitja mű­anyag tetejét és a péppé vált papíron írásjeleket vél felfedezni, de olvashatatlan. Va­lami­kor ide rejtették az utókor számára, de sajnos üzenetét lehetetlen megfejteni. To­vább ásva előkerül egy félbevágott eternit cső, ami a vizet vezette a kis merítő meden­cébe."

(forrás: Baumann József)

Részlet a PTTE Nyugdíjas Csoport Emlékkönyvéből 1973-1983

"A Négybarát-forrás kiépítése a Mecseken"

Pécs 1984. május hó 3. délelőtt 9 óra: az újmecsekaljai autóbusz végállomáson lelkes kis csapat találkozik, valamennyien a Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület nyugdíjas szakosztályának tagjai, kik ezúttal hátizsákjaikban a szokásos turista felsze­relésen kívül még egy márványtáblát, cementet, homokot, fűrészt és kőműves szer­számokat vittek azzal a szándékkal, hogy a Jakab-hegy északkeleti lábánál lévő Patacsi-mező partoldalában fakadó "Négybarát-forrást" kiépítsék.

A magyarürögi megállóig autóbuszon utaztak, majd innen gyalog folytatták útju­kat az Éger-völgy - Farkas-forráson át a már említett forrásig. Ennek medencéjét, valamint a márvány tábláját tartó kövét már több évvel ezelőtt Csokonay Sándor nyugdíjas testnevelő tanár - akit Pécsett a "mecseki források atyja-ként" ismernek - készítette el a helyszínen, de részben előrehaladott kora, majd később bekövetkezett halála miatt befejezni már nem tudott. Most rájuk vár a feladat, hogy ezek felhaszná­lásával kiépítsék. 

A helyszínre érve néhány percre letelepedtek, kifújták magukat, majd munkához láttak, mely úgy erejüket, mind pedig ügyességüket erős próbára tette.

A partoldalból előtörő víz útját az idők folyamán a vihartól kidöntött fák keresz­tezték, s az elvezető kis patak tele volt ágakkal, gallyakkal, levelekkel, kövekkel. Az első feladat tehát ezek eltávolítása volt, melynél ugyancsak akadt dolga a fűrésznek, na meg a "hó-rukk"-nak is. 

A szétdarabolt fatörzseket a patakon átfektetve mindjárt hídnak képezték ki, meg­könnyítve így az odajutást.

Ezután a patakban lévő kövek, levelek kiszedése következett, mire a víz szabadon elfolyhatott, nem képezve tócsákat.

A legnagyobb szakértelmet igénylő munkát Patkó József végezte, ki a partoldalban elhelyezkedő vízkifolyás teknőjét oly mélyre ásta ki, hogy oda az egy kőből kifaragott medencét behelyezhette, a "forrás odúját" nyers kövekkel barlangszerűen kifalazta, elől a homlokzatra a márvány névtáblával ellátott tartókövet felerősítve, s végül a falazat kövei közé egy jól lezárható műanyaghengerben lévő "építő okmányt" is el­rejtett.  Ez utóbbi tartalmazza az építés keltét, a sportegyesület megnevezését, s mind­azok névaláírását, akik e munkában részt vettek.

Így: Döbrentei Gyuláné, Exner Miklós, Fodor Béláné, Hellényi Miksa, Patkó Józsefné, Patkó József.

Közben a sziklafalból kifolyó víz a medencén áthaladva azt lassan kimosta, úgy­hogy a forrás nemsokára iható vizet adott, s a táblára vésett név most már ennek helyét is pontosan megadta. A márványtábla közepén a "Négybarát-forrás", négy sarkában pedig  "BA-Cs-MJ-MP" betűk olvashatók, s jelentésük: Baranyai Aurél, Csokonay Sándor, Millner Jenő, Millner Pál, kik valamennyien a Mecsek szerelmesei voltak.

Ezzel a munka véget is ért. A "forrásépítők" összepakoltak s elindultak a Farkas-forrás felé, hol tisztálkodtak, hozott ennivalójukból erőt merítettek, s a jól végzett munka örömével hazafelé sétáltak.

Pécs, 1984. május 5-én.

Hellényi Miksa  

Közreadta: Baumann József

A hányatatott, szerencsétlen sorsú Hársas kulcsosház
története

A ház Koszonya-tetőtől dél-keletre, a Vasasi-árok és a Dervendi-patak találkozásának közelében egy kis tisztáson a domb aljában állt. Régen vadászház volt, majd évekig üresen, elhagyottan állt. A ház mellett ciszterna és egy pince is volt, ezek a mai napig láthatók. A zöld sáv jelzés, amióta létezik, a ház előtt vezetett. A házzal szemben a Hársas-forrás alatt a patakon egy kis tavat létesítettek. A tó már nincs meg, de duzzasztógátja a mai napig látható.

1929. Az "angyalos" kiadású Mecsek turistatérképen már vadászkunyhóként szerepel. Ez a térkép "F" jelzéssel a közeli forrást is jelzi.

1940-es évek: a ház helyén egy sárkunyhó állt, amely a vasasi bányászok illegális szervezkedésének helyszíne volt. Később a vasasi bánya építette fel a házat, amelyet sokáig a dolgozók használtak pihenésre, szórakozásra.

1959. A Mecsek útikalauz romos vadászházként írja le a Hársas-forrás közelében.
1977. A bánya átadta a ház kezelését a turistáknak. Ettől az évtől kezdve lett kulcsosház. A PTTE természetbarát nyugdíjas szakosztályának kezelésében áll 1 szo­bával és 8 férőhellyel.

1985. Részlet a PTTE nyugdíjas csoport emlékkönyvéből: "Búcsú a Hársas kulcsosháztól: 1985. szeptember hónapban Karádi Károly eljött a Mozgalmi házi klubnapunkra és felajánlotta a Mecsekben lévő, eléggé romos állapotban lévő Kardos úti erdészházat. Mi nagyon boldogan - örömmel elfogadtuk, annál is inkább, mivel a Vasason lévő kulcsosházunkhoz vezető utunkat bányafúrás végett teljesen feltörték, iszapos, sáros lett. Bár nagyon sajnáltuk, mert szívünkhöz nőtt." 1985 őszén a nyug­díjasok kiköltöztek a Hársas-kulcsosházból és októberében beköltöztek a Kardos úti házba, melynek akkor megkezdődött a felújítása, átépítése.

1988. A Hársas kulcsosház kezelője a Vasasi Bányász Sportkör. A ház gondnoka ekkor Herr Zoltán. 1 szobával és 7 ággyal üzemel ekkor.

1989. november 11. Kiss Lajos az újonnan alakult Hargita szakosztálynak adta a kulcsosház kezelését.

1990-től 1992-ig a Hársas kulcsosház kezelője a "Hargita Túraegylet" volt. Ez a tu­rista egyesület az Erdélyből áttelepült fiatalokból álló Erdélyi Fiatalok Klubja keretén belül működött. Elnöke Bandi András volt. A túraszakosztály vezetője és a ház gond­noka Arató Csongor volt.

Részlet a Hársas kulcsosház eredeti naplójából, 1990-92-ből:

1990.március 25-én kelt az első bejegyzés: munkatúra, födém helyreállítás.

1990  áprilisában meszelés. A turistaház felszerelésének egy részét a tagok adják ös­sze.

1990.május-júniusban a Hársas-forrás foglalását építettük újra.

1990.szeptember 15-én történt az első betörés, elvitték az összes konyhafelszerelést.

1990.szeptember 17-én munkatúra, zárak szerelése.

1991.január 26-án a baranyai turisták nyílt túrájának fogadása.

1991.március 26-án a második betörés, elvitték a ház felszerelését.

1991.június 7-én a harmadik betörés, kibontották az egész ablakkeretet.

1991.június 8-án munkatúra, betonozás.

1991.június 14-én baranyai turisták nyílt túrájának fogadása.

1991.szeptember 20-án a negyedik betörés, kibontották a ház sarkán a falat, mindent elvittek.

1991  októberében munkatúrák, a fal visszaépítése.

1992  januárjában pótoltuk a konyhafelszerelést.

1992.január 25-én a baranyai turisták nyílt túrájának fogadása (31 fő).

1992.április 8-án az ötödik betörés után ismét üres a ház.

1992  májusában munkatúrák, a ház helyreállítása.

1992.szeptember 26. Az utolsó vendégbejegyzés a naplóban.

1992  októberében a hatodik betörés után behozzuk az összeégett naplót, a ház kulcsait leadjuk a BMTSZ-nél.

Ezzel a kulcsosház kezelését az Erdélyi Fiatalok Klubja végleg abbahagyja. A ház egy ideig nem üzemelt, majd 1994 tavaszán a Vasasi Általános Iskola tanulói és szüleik segédkeztek a ház felújításán. Ezután az iskola természetjáróinak köszönhetően ismét működni kezdett a kulcsosház. Egy rövid időre átvette a BMTSZ Ifjúsági Szak­osztá­lya (a mai PITE elődje). Át is rakták a tetőt, elkezdték felújítani a házat, de azt állan­dóan megrongálták, az anyagot, tetőcserepeket stb. ellopták, a házat feltörték, így aztán a kezelését feladták. Állítólag a ház rombolásáért és feltöréséért a Béta-aknára telepített kolónia volt a felelős. A rendőrség soha nem akadt a tettesek nyomára.

1994 szeptemberében a Mecsek Híradó azt írja, hogy a tavasszal felújított kulcsosházat a nyár folyamán ismeretlen személyek ismét teljesen tönkretették, így a ház rövid működés után továbbra sem üzemel. 1994 őszén a megyei természetjárók még tervezték a ház felújítását. Az 1994-es kiadású Mecsek térkép hátulján a kulcsosházak ismertetőjénél már nem szerepel.

1995. A háznak nincs kezelője, de a turistatérképen még kulcsosházként van feltün­tetve.

1997. Részlet a Mecsek Híradóból:"Munkatúra a Hársas kulcsosháznál:szeptember 21-én szövetségünk munkatúrát hirdetett a volt Hársas kulcsosház környékének rend­betételére. 23 fő vett részt a takarításban. Összeszedték a területen elszórt cserepeket, kitakarították a verandát és a szobát, a ház előtti tisztáson összeszedték a szemetet, lenyírták a füvet, kivágták a bozótot."

1997 után már nem találunk adatot a házról. Ettől az időtől kezdve a turistatérképeken már csak romként szerepel, az épület évről-évre egyre romosabbá vált.

Biki Endre Gábor

"MÚLTIDÉZŐ"

"TE SZEDD" MOZGALOM, ANNO…

Történetem egy régi, kedves túratárshoz, Molnár Pista bácsihoz fűződik, valamikor a ’80-as évek elején. Szerettünk vele kirándulni, mert - nagy tudású erdőmérnök lévén - mindent tudott, amit az erdőről, fákról, forrásokról, madarakról egyáltalán tudni lehe­tett. Bölcs volt és szigorú, nagyon sokat tanultunk tőle.

Az erdőjáró emberekkel ellentétben ő nem szerette a gombákat. Ha felszedtünk egyet-egyet, és megkérdeztük tőle, ez milyen gomba, erélyesen ránk szólt: "Dobd el, mér­ges! - De milyen gomba, ismered? - Nem ismerem, azért mérges!" Érdemes elgon­dolkodni rajta, hány értelmetlen gombamérgezést lehetne elkerülni, ha mindenki így gondolkodna!

Nagyon haragudott az erdei szemetelőkre. Morgott, de nem volt hajlandó felszedni egyetlen papírdarabkát sem. Ha mi lehajoltunk érte, rögtön megjegyezte: "Te dobtad el? Vegye fel az, aki eldobta!" Drága Pista bácsi, az nem azért dobta el, hogy felve­gye! Ebben a kérdésben soha nem tudtunk megegyezni vele.

Régi szokásunk volt Mária túratársammal, hogy minden tavasszal, vadrózsanyílás idején fölmentünk a Cigány-hegyre. Páratlan látvány tárult elénk a kilátóról, mintha az egész hegyet rózsaszínű fátyollal borították volna be, és áradt mindenfelé az édes vadrózsa illat. Az évek hosszú során szemtanúi voltunk a kilátó fokozatos pusztulásá­nak, végül már csak a bokrok közé dobált deszkák emlékeztettek arra, hogy itt valami felépítmény lehetett.

Ilyenkor magunkkal vittünk takarító eszközöket, nagyméretű reklámszatyrokat. Szé­pen kisöpörtük a kilátót, letöröltük a padokat, összeszedtük a szemetet, az éghetőt elé­get­­tük, a flakonokat és a sok éghetetlen alufóliát a szatyrokba raktuk, végül kis gereb­lyé­­vel rendbetettük a tűzrakót. Egy alkalommal, kezünkben a tömött szatyrokkal az erdei műútra érve megállt előttünk egy autó. Pista bácsi szállt ki belőle, erdészekkel men­tek Kisújbányára. Nagy örömmel üdvözöltük egymást. - Hát ti mit kerestek itt, mit cipel­tek? - Némi bűntudattal vallottuk be, hogy bizony a cigány-hegyi szemetet. -   És hova viszitek? - A püspökszentlászlói konténerbe - feleltük. Nem szólt egy szót sem, csak nézett ránk szigorúan, majd fölrántotta a csomagtartót, és ránk mordult: - Dob­­játok be! - Meg sem várta, hogy megköszönjük, beugrott a kocsiba, és gyorsan elhaj­­tottak.

Azzal, hogy elveit föladva elvitte a "más szemetét", tudtuk, hogy a lelke mélyén a maga módján megdicsért bennünket!

(Megjegyzés: ha visszagondolok, régebben nem volt ilyen mérhetetlen mennyiségű szemét az erdőben, vagy lehet, hogy csak a megszépítő távolság csalja meg az emlé­kezetet?)

Lengyel Zoltánné

• Időpont változás: a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó időpontja a rendez­vénynaptárban közzétetthez képest megváltozott. Az új időpont: 2013. október 4-6. A talál­kozó rendezője a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség.
• Túravezetők Klubja: a Túravezetők Klubja programjaira 2013-ban is sok szeretettel várunk minden érdeklődőt. Szeretnénk, ha minél többen lennénk ezeken a kedd délutáni közös együttléteken, így 2013-tól a klub neve megváltozik és januártól Természetbarátok Klubjanéven működik majd tovább.
• Új erdei asztalok, padok: az Árpádtetői Erdészet új asztalt és hozzá padokat helyezett el a Sugói-réten, a kis vadászház mellett, valamint a Meleg-mányi-völgyben, a Mecsek forrás mellett. Köszönjük a természetjárók nevében is!
• Rongálás: a Tripammer-fánál vandál kezek megrongálták a tájékoztató táblát és a kerítést.
• Mihály Szakosztály ve­zetője.
• Természetjárók elismerése: szövetségünk elnöksége a 2013. évi közgyűlésen (február 9-én) ismét szeretné megköszönni az aktív természetjárók munkáját. Kérjük az egyesületeket, szakosztályokat, hogy az elismerésekre a javaslataikat - rövid indoklással - 2013. január 22-ig juttassák el Tóth Klára elnöknek e-mailben (Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) vagy személyesen a szö­vetségben.
• Egyéni túrapontverseny: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a 2012-es évre is meghirdeti a túrázók között az egyéni túrapontversenyt. Az életkorhoz kötött kategóriák: férfi és női, 50 év felett és alatt. A kategóriák első három helyezettjei oklevéldíjazásban ré­szesülnek! Kérjük az egyesületek titkárait, szakosztályvezetőit, hogy az idei évben is küldjék el azon tagjaik névsorát, akik 2012-ben 1000 pont felett teljesítettek és mindenkinél tüntes­sék fel a kategóriát is! Az adatokat a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre küldjétek atiKÁ-nak (Jancsi Attilának), a beérkezési határidő 2013. január 22.
• Beszámolók a 2012. évről: a Mecsek Híradóban ismét megjelentetjük azon egyesületeknek, szakosztályoknak a beszámolóit az éves tevékenységükről, amelyek ezt kérik, illetve eljut­tatják hozzánk a februári lapzártáig.

Megszűnt kulcsosház: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. január 1-jei hatállyal felmondta a Vámos Mihály turistaházra (volt Vándorsport kulcsosház, az egykori Zsivánovics-villa épülete a Tettye fölött) vonatkozó kezelői szerződést a PTTE-vel - tájé­koztatta szövetségünket Marton József, a házat kezelő PTTE Vámos

Rendezvények

¨   január 8, kedd: Természetbarátok Klubja. Képek és hangulatok a téli erdőből - Nagy Gábor vadgazdamérnök vetített képes előadása. Helyszín: Baranya Megyei Ter­mészet­barát Szövetség, Pécs, Tímár u. 21. Időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (tel.: 20/340-4184)

¨   január 12, szombat: "Télies Mecsek 35, 16, Hó-PITE 10" teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs - Éger-völgy, Teca Mama Kis­ven­­déglője, 6.30-8.00 (35 km), 8.00-10.00 (16 km), 8.00-11.00 (10 km). Cél ugyan­ott. Nevezési díjak: 800 Ft/fő (35 km), 700 Ft/fő (16 km), 600 Ft/fő (10 km). A tú­rákon a 6 év alattiak ingyenesen vehetnek részt. Információ: Bota János (tel.: 30/993-8595)

¨   január 18, péntek:"Örökségünk" - délutáni diskurzus. Helyszín: Komló, Kö­zös­ségek Háza (48-as tér 1.). Időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (tel.: 20/376-6437).

¨   február 5, kedd: Természetbarátok Klubja. Az Ormánság túraútvonalai - Gida Tibor, a Dráva TSE elnökének előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szö­vet­ség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (tel.: 20/340-4184).

NYÍLT TÚRÁK

►  január 12, szombat: "Orfűi túra". Útvonal: Tekeres - Dánom szőlőhegy - Abaliget - Balázs-hegy - Sárkány-kút - Mecsekrákos (10 km). Találkozás 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron, az orfűi járat megállójában. Túra­vezető: Baumann József (tel.: 20/474-7151);

►  január 13, vasárnap: "Mecsekből a Geresdi-dombságba". Útvonal: Mecsek­nádasd - Apátvarasd-telep - Hesz-kereszt - Héthárs-tető - Ófalu (10 km). Talál­kozás 9.10-kor Mecseknádasdon az autóbusz váróteremnél (Pécsről 8.25-kor órakor indul autóbusz a távol­sági buszpályaudvar 8-as kocsiállásáról). Túravezető: Breitenstein Ferenc (tel.: 30/235-0695);

►  január 26, szombat:"Téli túra a Közép-Mecsekben". Útvonal: Remeterét - Büdös-kút - er­dei kereszt - Zsidó-völgy - Kőlyuk - Nagy-Mély-völgy - Petnyák-völgy - Meleg-mányi-völgy - Tripammer-fa (vagy Fehér-kút) - Hősök tere (vagy Gesztenyés). Táv: 13,5 km. Találkozás 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron, az orfűi járat megállójá­ban. Túravezető: Benczes Gábor (tel.: 30/472-3938);

►  február 2, szombat: "Szénbányák földjén". Útvonal: Árpádtető - György-akna - István-akna - Rücker-akna - Somogy (12 km). Találkozás 9 órakor a pécsi főpálya­udvar előtt a 31-es busz megállójában. Túravezető: Nagy Balázs (tel.: 20/976-5582).

A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással

►  január 13, vasárnap: "Jégcsap-túra". Útvonal: Zobákpuszta - Hidasi-völgy - Csurgó - Kis-kaszáló - Zobákpuszta (10 km). Indulás a 9.20-as hosszúhetényi busz­járattal. Túrave­zető: Feketéné Móró Erzsébet (tel.: 20/260-1947);

►  január 19, szombat: "Öreg fák nyomában". Útvonal:   Komló, Petőfi tér - Cserma-alja - Sikonda - Laura-forrás - Körtvélyes - Mecsekfalu (11 km). Indulás 8.15-kor a Petőfi tér­ről. Túravezető: Bora Tiborné (tel.: 30/574-6392);

►  január 26, szombat: "Barangolás a szendergő Püspökszentlászlón". Útvonal: Hosszúhe­tény - Püspökszentlászló - Zobákpuszta (9 km). Indulás a 9.20-as hosszúhetényi busz­já­rat­­tal. Túravezető: Németh Margit (tel.: 30/508-4419).

DDNPI rendezvények

►  január 8, kedd: DDNP Klub. Bulgária, a kellemes meglepetések országa - Komlós Attila előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ; időpont: 17.00 óra. A program ingyenes.

►  január 12, szombat: Téli madármegfigyelés a Dunán. Az év első túráján a Dunán éjsza­kázó és pihenő liba- és récefajok megfigyelésére nyílik lehetőség. A túrára érdemes távcsö­vet hozni a hatásosabb látvány érdekében. Helyszín: Kölked határában, a Nagypartosi tanös­vény indító táblája a Duna-töltésen, időpont: 7 óra. A túra hossza 2-4 km, időtartama 2-3 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő.

►  január 15, kedd: Öko-szemlélet a mindennapokban 1. Buchert Eszter beszél­getés­sorozata. A nyitott beszélgetés során a témában jártas meghívott vendégekkel keresünk választ arra, hogy egy kis odafigyeléssel, néhány változtatással hogyan élhetjük környezettudatosabban mindennapjainkat, hogyan tehetjük "zöldebbé" otthonunkat. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17 óra. A program ingyenes.

►  január 17, csütörtök: Barlangász szakkör. Barlangok kialakulása, fajtái. A barlang­kutatás története. A szakmai előismeretekkel nem rendelkező, de a barlangok iránt érdeklődő fiata­lokat várjuk a programra. Az előadás alkalmával bőséges bemutatóanyag (cseppkövek, kő­zetminták, barlangász felszerelések) segíti a témában való elmélyülést. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 16.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő.

►  január 19, szombat: Télen a jégen - túra. A túrán a befagyott Aranyos-patakon, enyhébb idő esetén a patak mentén haladunk. A résztvevők megismerkedhetnek az Aranyos-patak re­habilitációjával, vadnyomokat figyelhetnek meg, valamint szalonna­sütésre is lehetőség nyí­lik. Helyszín: Nagybajom-Sápapuszta, időpont: 10 óra. A túra hossza: 7 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő.

►  január 21, hétfő: Kis Természetbúvárok Szakköre. Téli madárvendégeink bemu­ta­tása, a madárgyűrűzés elméleti és gyakorlati ismertetése.Helyszín: Pécs, Tettye Okta­tási Központ; időpont: 15.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra; részvételi díj: 300 Ft/fő.

►  január 26, szombat: Kikerics túra a Szársomlyón. Hazánk területén egyedül a Szár­som­lyón él a fokozottan védett magyar kikerics. Ezen a napon kivételes alka­lom nyílik a szintén fo­kozottan védett, csak engedéllyel látogatható Szársomlyó föld­tani, növénytani, ál­lattani és kultúrtörténeti értékeinek megte­kintésére. A túra résztve­vőinek létszáma korláto­zott, ezért minden esetben előzetes jelentkezés szükséges (tel.: 30/377-3388, 30/326-9459)! A helyszínről és az időpontról a túra előtt néhány nappal kapnak értesítést a jelentkezők.A túra hossza kb. 5 km; időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 800 Ft/fő.

►  február 2, szombat: Kikerics túra a Szársomlyón. (A túra leírását lásd a január 26-i túrá­nál.)

►  február 5, kedd: DDNP Klub. Egy kicsinyke Kalotaszeg - Élet a természettel Mákó­falván. Nagy Gábor előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ; időpont: 17.00 óra. A program ingyenes.

►  február 9, szombat: Kikerics túra a Szársomlyón. (A túra leírását lásd a január 26-i túrá­nál.)

►  február 9, szombat:Csillagnéző túra a Zselicben. A Zselicben a lakott terü­le­tek­től, városok­tól távoli, világítás nélküli helyen olyan látvány tárul a túrázók elé, ami­lyen nemcsak Magyarország, hanem egész Európa területén is ritkán adatik meg. Naplemente után derült égbolt esetén az ismert csillagképek mellett a hal­vá­nyabb csil­lagok sokaságát és a Tejutat is lehet látni. A résztvevők csillagász szak­ember segít­ségével ismerhetik meg az égbolt csodáit. Az érdeklődők távcsővel figyel­hetik meg a szabad szemmel nem látható jelenségeket, és számtalan érdekes információt tudhatnak meg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ter­mé­szet­vé­delmi őrétől. A túra résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért minden esetben elő­ze­tes jelentkezés szükséges! (tel.: 30/405-4571) Helyszín: Zselic, Bánya, Panoráma Panzió parkolója, időpont: 17 óra. A túra hossza: 5-6 km, időtartama 3-4 óra. Részvételi díj: felnőtt: 800 Ft/fő; 18 éves korig: 600 Ft/fő.