MECSEK HÍRADÓ

 

 

MTSZ elnök-főtitkári értekezlet

2011. május 7-8-án megtartotta közgyűlését és két napos vezetői találkozóját, azaz elnök-főtitkári értekezletét a Magyar Természetbarát Szövetség. 

Szombat délelőtt a Csillebérci Ifjúsági és Szabadidő Központ tükörtermében gyüle­kez­tek a közgyűlésre érkező küldöttek és – az elnökség korábbi döntésének megfe­lelően – a nem küldött, de tanácskozási joggal felruházott szövetségi vezetők.  A megjelenteket Szabó Imre elnök úr köszöntötte, aki röviden összefoglalta az elmúlt esztendő legjelentősebb eseményeit, az ügyvezető elnökség 2010. évi tevékenységét és szólt az MTSZ előtt álló feladatokról is.

Ezt követően Duró Imre igazgató egészítette ki a közhasznúsági jelentés beszámolóját, amelynek során külön kiemelte a tavalyi év legnagyobb eredményeit: a sikeres pályázati munkát, a székház bérbeadását és az új székház kialakítását. Beszélt a 2011. év költségvetéséről is, amellyel kapcsolatosan elmondta, hogy az ügyvezetés negyed­évente felülvizsgálja a gazdálkodást, és ha szükségesnek látja, költségvetés-módosítást kezdeményez.

Biácsi Tamásné, a számvizsgáló bizottság helyettes vezetőjének beszámolóját kö­ve­tően a közgyűlés elfogadta a 2010. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolót, a közhasznúsági jelentést és a 2011. évi költségvetést.

Ezt követően a közgyűlés módosította az alapszabályt, amelynek ered­mé­nye­ként újra az MTSZ kiemelt feladata lett az érdekvédelmi munka.

Az ebéd után, 14 órától vezetői találkozóval, azaz a hagyományos elnök-főtitkári értekezlettel folytatódott a munka. Az első részben dr. Kovács Mátyás elnökhelyettes „Erdők éve” című előadását, majd Somodi Máriának, a Magyar Közlekedési Klub titkárának és Szentgyörgyi Tamás szakértőnek a „Természetbarát termékcsomag”-ról szóló tájékoztatóját hallgatták meg a szövetség vezetői.

Ezt követően Vidovenyecz Zsolt „termeszetbarat.hu” és ifj. Farkas György „Túra­vezető képzés reformja” című előadása következett. Mindkét bemutató izgalmas kérdé­seket feszegetett, a szövetség működésének mindennapjairól és jövőjének alap­vető irányairól szólt. A közgyűlésen levetített bemutatók megtekinthetők a honlapon is (www.termeszetbarat.hu).

A szünetet megelőzően Duró Imre igazgató és Pálmai Vencel szakági titkár beszélt az „Év vidéke” programról, valamint a Gyalogtúrázók Országos Találkozója (GYOT) és a jubileumi Országos Kéktúra Vándorlás (OKT50) előkészületeiről. 

A kávészünet után, a „Hogyan tovább MTSZ?” című összefoglalót követően indult vitában koncepcionális kérdéseket érintő és jó gyakorlatokat bemutató hozzászólások egyaránt előfordultak.  Így szó esett új túramozgalmakról és kiadványokról, a túravezető- és a pedagógusképzésről, a természetjáró programokról és az új finanszí­rozási rendszerről, a honlapról és a kommunikációról általában, az iskolákkal, ezen belül is a sportiskolákkal, az öko-iskolákkal és a főiskolákkal való kapcsolattartásról. Többen beszéltek a szövetség természetvédelmi munkájának jövőjéről, a tagsági viszonyról, a tanévhez kötött ifjúsági tagdíjról és a szervezet-átalakítás általános kérdéseiről, a szövetség szolgáltatási és árképzési rendszeréről. A hivatalos program a vacsorát követően még fél tízig folytatódott, de a spontán szerveződött csoportokban még sokan éjfélig vitatkoztak.

Másnap a területei szervezeteké és a szakágaké volt a fő szerep. Elsősorban arra kerestük a választ, hogy a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok közepette milyen feltételek között működnek az egyes szervezeteink, és milyen alapteremtési technikákat, módszereket, eszközöket, szolgáltatásokat, „jó gyakorlatokat” hasz­nál­nak.

Az ebédig tartó körinterjút Győrfi Gyula, az NCA Tanács alelnökének előadása osztotta két részre, amely az NCA és az állami finanszírozás jövőjéről, valamint a társadalmi szervezetek előtt álló utakról szólt. Előadásából sokan kaphattak ötleteket arra vonatkozóan, hogy milyen úton induljanak el szervezeteikkel a fenntarthatóság és a függetlenség irányába.

A kétnapos program arra mindenképpen bizonyíték volt, hogy általános civil szerve­zeti vezető képzésre nagy szükség van, még akkor is, ha egymástól is sokat tanulhatnak a szervezetek vezetői.

A közgyűlésen és az elnök-főtitkári értekezleten három Baranya megyei természetba­rát vett részt. Tóth Klára megyei küldöttként, Gida Tibor tanácskozási joggal és Baronek Jenő az MTSZ alelnökeként. Hozzászólásainkban mindhárman a változás, változtatás szükségességét hangsúlyoztuk. A vándortáborozás, mint az ifjúság meg­nye­résének bevált eszköze nagyon hiányzik tevékenységünkből. Állami támogatás szükségességét igényelnénk. Megoldását ahhoz hasonlóan képzeljük el, mint a határon túli magyarlakta területek megismerését célzó pályázatok. Gida Tibor többek között tájékoztatta az egybegyűlteket az Ormánságban létrehozott vándortábori útvonalról. A kézbeadott program érdeklődést váltott ki a hallgatóság tagjai között. Megyénk helyzetéről tájékoztatva elmondtuk, hogy (néhány megyétől eltérően) még van helyünk a sportszövetség irodaházában (néhol már komoly bérleti díjat kell fizetniük a természetbarátoknak), de támogatások dolgában romlanak a lehetőségek. Azt is el­mondtuk, hogy ez az év Baranyában a jubileumok éve (a TTE Pécsi Csoportja 100 éve, a Mecsek Egyesület 120 éve alakult, s szeptemberben 10 éves lesz a tubesi János-kilátó), ezek méltó megünneplésén munkálkodunk a szokásos feladataink mellett. Megállapítottuk, hogy összességében elég pesszimista hangulatú megnyilatkozásokat hallottunk a megyék képviselőitől. Több dologban várhatjuk, igényelhetjük az országos vezetés lépéseit, több dologban azonban magunknak kell lépni. A szervezeti fejlődést előmozdító képzésre, a várható túravezető-képzési reformra Baranyában is szükség van. Azzal a lehetőséggel is élni kell, hogy tagszervezeteink megjelenhetnek az MTSZ honlapján.

Tóth Klára

Egyesület- és szakosztályvezetői megbeszélés
2011. május 12.

Szövetségünk elnöksége – a februári közgyűlésen elhangzott javaslatoknak megfele­lően, elsősorban Gida Tibor (Dráva TSE) és Őri Zsuzsanna (Hétdomb TE) felvetése alapján – összehívta tagszervezeteink, az egyesületek, szakosztályok vezetőit egy megbeszélésre. Ezen a szövetség, ill. a tagszervezetek képviseletében részt vettek: Takácsné Hartmann Piroska (Majtényi József Hagyo­mányőrző Csapat), Ujságh Zsolt (TENKES TE), Lakatosné Novotny Sarolta (Mecseki Kóborlók), Marton József (PTTE Vámos Mihály Szakosztály), Koncz Eszter (Felhőtlenek), Raub Bálintné (Nyugdíjas Szakosztály), Strasser Péter (BMTSZ, Dél-Zselic TK és Kenderföldi Természetjárók), Gida Tibor (DRÁVA TSE), Rónaky Gizella (BMTSZ), Biki Endre Gábor (BMTSZ és Mecsek Egyesület), Tóth Klára (BMTSZ és Szúrós Csodabogyó Szakosztály), Baronek Jenő (Mecsek Egyesület és MTSZ, BMTSZ). Más elfoglaltsága miatt jelezte távolmaradását dr. Novotny Iván (PTKK) és Franczva László (Démász Rezét SE).

A megbeszélés első részében az MTSZ közgyűlésről és az elnök-főtitkári meg­beszélésről számoltunk be. Külön felhívom a figyelmet az MTSZ honlapon elérhető két prezentációra (oktatási reform és honlap)! Kértem az egyesület-és szak­osztály­vezetőket egy adatlap kitöltésére, a pontos nyilvántartás érdekében. Ezt mindenkinek elküldtem.

A következő téma az MTSZ minősítési rendszere volt. Érzésem szerint (s ezt alátá­masz­tották a hozzászólások is) nem egyforma súllyal kezeli ezt a tagság, sőt mintha az utóbbi években fokozatosan veszítene súlyából. Több hozzászólás után megálla­podtunk abban, hogy a legközelebbi összejövetelen ismertetjük az MTSZ minősítési rendszerét, s megvitatjuk a minősítések hasznosságát. Gida Tibor, a DRÁVA TSE elnöke a szervezeti élet fejlesztésének fontosságáról szólt. Először taglalta a jogi személyként működő, bíróságon bejegyzett szervezetek előnyeit (gazdálkodás, SZJA 1% fogadása, támogatók és partnerek megnyerése stb.). Beszélt arról, hogy a tevé­keny­sé­günket támogatók előtt is nagyobb súllyal szerepel egy bejegyzett egyesület, part­nereink is nagyobb bizalommal fordulnak felénk. Egy szervezet jogi személyként nagyobb lehetőségekhez jut. Vagyona lehet (pl. kulcsosház), pályázatokon indulhat és nyerhet, megállapodásokat köthet. Az egyesületi élettel természetesen adminisztratív feladatok (alapító okirat, szabályzatok, beszámolók, költségvetés, közgyűlési jegyző­könyvek, adóügyi és statisztikai jelentések, változások bejelen­tése stb.) és terhek is járnak, de a mérleg mégis pozitív. Legyünk egyesületek! – fejezte be Gida Tibor a hozzászólását.

Baronek Jenő hozzászólásában megerősítette azt az MTSZ vezetőségében megfogal­mazódó kritikát, hogy a tagszervezetek kevés számban töltik fel adataikat az MTSZ honlapjára, pedig erre külön rovat van. Felajánlotta segítségét. Abban állapodtunk meg, hogy megpróbáljuk elérni, hogy szervezeteink fontosnak tartsák ezt akkor is, ha van saját honlapjuk. A megyei adatok, hírek közzétételére Biki Endrét kértük fel az új honlap indulásakor. Ő szívesen segít bárkinek, ha hozzá fordul ez ügyben, de fordulhattok közvetlenül Vidovenyecz Zsolthoz is (Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), aki jelszót ad a feliratkozáshoz. A beszélgetés végén a következő időszak néhány programjáról (OKT50, Szent Márton zarándokút, Török-vári napok stb.) adtunk tájékoztatást.

Tóth Klára
elnök

›š›š›š

"Szelídturizmus szerepe az Ormánságban" konferencia

Mailáthpuszta, 2011. május 13.

A konferencia célja az volt, hogy az Ormánságban, ezen belül a mailáthpusztai mikrotérségben működő intézmények, hivatalok, önkormányzatok és civil szervezetek egymást meg­hall­gatva tekintsék át együttgondolkodva a „szelídturizmus” helyzetét az Ormánság­ban.

A megnyitót Nagy Attila, a sellyei kistérségi tanács elnöke tartotta. Hozzászólóként elmondta: különböző rendezvények tarkítják a kistérség turisztikai tevékenységét, pl. kerékpártúrák, kiállítások, dinnyefesztivál stb. Jelenleg minőségi szállásfejlesztést hajtanak végre a strand területén, illetve több promóciós anyag elkészítésében is részt vesznek.

A program szerint a Dráva TSE tevékenységét, illetve a terület turisztikai lehetőségeit vázolta Gida Tibor elnök. A „szelídturizmus” a természeti környezetben sportszerűen is folytatható szabadidős tevékenység, például: bakancsos turizmus, természetjárás, kerék­páros turizmus, vízitúrázás, hobbi sportok, halászat, vadászat. A Dráva TSE 1999-től tevé­kenykedik az Ormánságban, a Dráva mentén, ahol egy kulcsosházat működtet Mailáth­pusztán. Közel 120 km-es turistaút-hálózatot hozott létre. Regionális természetbarát-találkozót rendezett két alkalommal. Hajókirándulást, buszos túrát vezetett ezeken a rendezvényeken, bemutatva a nevezetességeket: pl. gyurgyalagos élőhely a Dráva-parton, Kodolányi- és Kiss Géza múzeumokat, valamint a kazettás mennyezetű templomokat. Aktívan szervezi a települések turisztikai információs pontjait, pl. térképtáblák és útirányjelző táblák elkészítését, kihelyezését és tervezi az új Ormánság turistatérkép kiadását. Az egyesület tevékenyen részt vesz a Dráva-mente turiz­musának fejlesztésében, pl. a Dráva-medence komplex ökoturisztikai fej­les­ztési projektjében, szakértőként, TDM létrehozásában, az Ős-Dráva projekt tanácskozásaiban stb.

Hegyi Zsuzsanna igazgató, a Turizmus Zrt. képviseletében elmondta, hogy az Ormán­ság nem rendelkezik fejlett turisztikai, éttermi kapacitással, ami nem jó. A programok és létesítmények fejlesztésének esetére javasolja a változásokat, pl. zöld-fürdő, fogyatékos-fürdő megoldásokat, amelyek az élet- és természetközeliséget szolgálják. A terület nem rendelkezik még a lovas turizmust segítő útvonalakkal, a kerék­pározás a „Három folyó” program révén viszont jelen van. Azonban hiányos­ságként említette a pihenők és a javítóműhelyek hiányát. Mindenképp előremutató lehet a gyermekbarát szálláshelyek kialakítása, pl. a harkányi Dráva-kemping.

Hódosi Attila természetvédelmi őr a DDNPI képviseletében tájékoztatott bennünket, hogy szabályokkal befolyásolják a turizmus irányát. Ehhez elektronikai ismereteket adnak, amelyeket túravezetésekkel segítenek. Közreműködnek kerékpárutak fejlesztésében, pl. a Drávasztára és Felsőszentmárton közötti aszfaltos út, ill. lovas túrák vezetése a Dráva mellett.

A Sellyei Erdészet képviseletében Molnár Tamás igazgató szerint jó az ormánsági erdők használhatósága a turisták részére. Közreműködnek volt erdészházak kulcsos­házzá szervezésében. Több tanösvény és turistaút kialakítását szorgalmazták és erdei iskolát is alapítottak. Érdekességként elmondta, hogy az erdőbeni tartózkodás a 24 órát is meghaladhatja, gomba és vadgyümölcs gyűjtése személyi célra megengedett, legeltetés és szemét lerakása tilos az erdőkben.

A Baranya Megyei Természetbarát Szövetséget Tóth Klára elnök képviselte, aki előre­mutató példaként említette a rendező szervezet, a Dráva TSE tevékenységét. Tájé­koz­ta­tást adott a szervezett természetbarátok életéről, illetve vázolta a jövőbeni tennivalókat, pl. a kulcsosházak működtetését, a turistautak és zarándokutak térké­pe­zé­sét és a jel­zé­sek felfestését. Fontosnak tartotta a jelen példa alapján is az együttműkö­dést a civil szerveze­tek és az önkormányzatok között.

A pécsi Gandhi Gimnáziumot Gidáné Orsós Erzsébet igazgató képviselte, aki szerint az iskola tanulói ugyan „természetközelieknek” mondhatók, de mégis fontos, hogy túrákon is részt vegyenek, ami növeli az ismereteket és közösségformáló is lehet. Az intézményben rendhagyó földrajzóra keretein belül, majd szakköri foglalkozásként a tanulók jobban megismerkednek a térképek fajtáival és tanulnak tájékozódási ismereteket is. Ezek elősegítéséhez együttműködést kötöttek a Dráva TSE-vel, ahol túravezetőink átadják ismereteiket a tantermekben, majd a természetben, túrákon. Többször több napos túrákon vettek részt a gimnázium tanulói az Ormánságban busszal és gyalogosan, több éjszakát eltöltve a mailáthpusztai Dráva kulcsosházban. Kije­lenthetjük, hogy az elmondottak nagyban hozzájárulnak fiataljaink természet­tudomá­nyos ismereteinek bővítéséhez.

A DDKŐVIZIG képviseletében Lőrincz Gábor kerületi mérnök véleménye szerint az Ormánságban a Dráva védrendszereit megfelelő formában használják a turisták. Mivel gyalogos és kerékpáros turistautak vezetnek a gátakon, azokon jelentős csoportok haladnak el. A jövőben szorgalmazzuk a gátak szilárd útburkolattal történő ellátását, ezzel javítva a kerékpáros turizmus fejlődését.

Kis szünet után fórum jellegű beszélgetés zajlott le, amelyet ebéd, majd a Bőköz-tan­ösvény bemutatása követett.

Az előadások és a fórumon elhangzottak összegezése a következő: az Ormánság „szelíd­turizmusa” további fejlesztéseket kíván meg. A meglevő turistautak felsze­reltségének javítása szükségszerű, pl. esőbeállók, tűzrakók, szemetesek, útjelző és térképtáblák készítése és kihelyezése a terepre, turistautak jelzéseinek felújítása. Turista­tér­képek kiadása, reklámanyagok szükségessége, jelenlét az internetes oldalakon. Szálláshelyek létrehozása, fejlesztése: pl. kulcsosházak, önkormányzati apartmanok, kempingek, falusi vendégházak stb. Projektek (termékek) létrehozása, pl. turizmus­fejlesztés. Konferenciák, találkozók, vándortáborozás, vízi táborozás stb.

Szervezetünk nevében az együttműködést e területen nagyon fontosnak tartjuk, bár mi az apró lépések híve vagyunk, de megfelelő pályázati lehetőségekkel nagy álmok megvalósítására is sor kerülhet.

Gida Tibor
elnök, Dráva TSE

Már tudjuk, hogy "Mi ez?" !

 

 

 

 

 "Mi ez?" - kérdezte Biki Endre Gábor 2011. április 18-án a honlapunk Hírek rovatában. A jelet Rácz János komlói ter­mé­szetbarát társunk fényképezte a Kelet-Mecsekben. A május végi Szent Márton Zarándoklat újabb szakaszának bemutatása alkalmából szervezett prog­ramon Puszta­bányán magam is találkoz­tam a jelzéssel. A program szervezője Derksen Gyöngyi, a Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány elnöke elmondta, hogy pár hete figyelt fel Kisújbányán két hölgyre, akik „teljes felszereléssel” festették a fákra a furcsa jeleket. Beszélgetésük nyomán kiderült, hogy hollandok. Gyöngyi jó gazda módjára faggatta a hölgyeket. Kérdésére elmondták, hogy ez a „Szultánok Útja” jele, amely egy történelmi gyalogút része lesz Bécstől Isztam­bulig.

Ennyi konkrétum után már könnyebb volt „kutatni”. Az MTSZ honlapján (www.termeszetbarat.hu) az alábbi tudósítás jelent meg május 6-án:

A Szultánok Útja egyesület képviselőinek látogatása

Baráti hangulatú megbeszélésre került sor április 3-án, Kyra Kuitert és Marjan Kerssens, a nemzetközi Szultánok Útja szervezet elnöke és elnökségi tagja, valamint az MTSZ képviselői, Duró Imre igazgató és Pálmai Vencel szakági titkár között.

A holland szervezet képviselői elmondták, hogy két évvel ezelőtt fogtak hozzá a nemzet­közi Szultánok Útja történelmi gyalogút kiépítéséhez Bécstől Isztambulig. Az útvonal Törökországban már elkészült, Szerbiában folynak a tárgyalások, s most a magyarországi lehetőségeket jöttek felmérni. A tárgyalás során kiderült, hogy nem új gyalogutat akarnak létesíteni, hanem többnyire a már meglévő jelzett turistautakat szeretnék használni. A magyarországi útvonal érinti Sopront, Kőszeget, a Balatont, Szigetvárt és Mohácsot.

Az előzetes egyeztetésen megállapodtunk, hogy Kőszeg és Keszthely között az OKT útvonalát használják. Keszthelytől a zalai dombokon keresztül érik el Zalakarost, ahonnan Pécsig a DDK útvonalán haladnak tovább. A DDK útvonalából Simonfa térségében lesz egy leágazás Szigetvárra. A Pécs–Mohács közötti útvonalat a későbbiekben tűzik ki.

A két holland turista három hétre jött Magyarországra, amelynek során végigjárják a tervezett útvonalat, feljegyzik a GPS koordinátákat, majd a jegyzeteik alapján ké­szí­te­nek egy kiadványt a magyarországi szakaszról is. Az igazoló bélyegzőket és irányító táblákat szintén a holland szervezet készítteti el.

Szóval még egy „csapat”, akik meglévő turistaútjainkat a maguk eszméinek hirde­té­sére használják. Ezzel nem lenne baj, hisz hozzá kell szoknunk, hogy nincs kizáró­la­gos jogunk az útjelzések festésére, de az azért mégis sajnálatos, hogy a szaporodó jelzésfestők nem vesznek példát minőségi munkánkról. Sebtében odavetett, elmá­zo­lódó, lefolyó jelzéseik, a legcsekélyebb szakértelmet sem tükröző munkáik nem válnak dicsőségükre (itt a „Szultánok Útja” jelei mellett a „Magyar Zarándok­utat” jelző irányított kettős kereszt jelzés több helyen minősíthetetlen kivitelezésére is gondolok)! Úgy tűnik, az sem volt megoldható, hogy az MTSZ-ben bejelentkezett hölgyek felvegyék a kapcsolatot a megyei szövetségekkel tájékoztatás, egyeztetés, netán segít­ség­kérés céljából. Ezt a Magyar Zarándokút jelzésének festői sem tették meg. Baranyában a „Mária Út” kialakítói kerestek meg bennünket terveikkel, a Szent Márton Zarándokút kialakításában pedig tevőlegesen közreműködünk.

Azt már csak költői kérdésként teszem fel, hogy az MTSZ-ben folytatott április 3-i beszélgetés híre miért csak május 6-án jelent meg az MTSZ honlapján. Talán nem vagyok naiv, ha azt remélem, hogy a nemrégiben elkezdődött – e témát is érintő – egyeztetés eredményt hoz e területen is. Ez utóbbi tanácskozásról is olvashatunk az MTSZ honlapján (www.termeszetbarat.hu) az alábbi címmel: Előkészítő megbeszélés a Turistautak Új Nemzeti Rendszerével kapcsolatban (Hiányzott a stratégiai gon­dol­ko­dás, a turista háttérmunka; Vidovenyecz Zsolt írása, 2011. 05. 27) és a Fórum rovatban is.

Addig mi továbbra is igyekszünk lelkes, igényesen dolgozó, önkéntes munka­társaink­kal minőségi módon, az MTSZ szabványnak és a több évtizedes tapasztalatoknak, hagyományoknak megfelelően festeni, karbantartani jelzéseinket.

Tóth Klára 

Így láttuk...

►"Mecsek 50" (április 30.)

A főrendező:

Idén 28. alkalommal rendeztük meg a "Mecsek 50" teljesítménytúrát, valamint „kistest­véreit”, a "Mecsek 30"-at és "Mecsek 15"-öt. Az 50 km-es távot 65-en telje­sí­tették, a 30 km-es távot 80-an, a 15 km-es távot 144-en. Összességében 289-en vettek részt túránkon. Miért voltak ilyen kevesen az előző évekhez képest? Talán a ballagások, talán az előre jósolt zivataros időjárás (Pécsett pénteken, szombaton is volt egy kiadós zápor, ebből Zobákpusztát és környékét mindössze néhány perces esőszitálás érte), talán a rendezvények, túrák nagy választéka (IVV túra Bonyhádon, Ötpróbás túra Pécsett) miatt.

Akik eljöttek, jól érezték magukat, legalábbis a hozzánk eljutott visszajelzések alapján. Köszönet illeti azt a 35 fős rendezőséget (a Mecseki Kóborlók Szakosztály tagjai, családtagjaik, barátaik, az Erdők Népe TE, valamint a Hétdomb TE  tagjai), akik a túra megrendezésében kivették részüket: pontőrködtek, ellátták a rajtoltatás–érkez­tetés feladatait, a túrázóknak kínált ételeket és italokat készítették  és kínálták. Túránk (talán egyedi?) jellemzője, hogy a pontokon a rendezők által készített süte­mé­nyek­kel kínáljuk a túrázókat. Idén is készültek százszámra az islerek, linzerek, diós kiflik, zserbók. A túrázók dicsérték azokat. Támogatóink voltak: a DAS Jogvédelmi Biztosító Zrt. (jóvoltukból Váralján a túrázók csokoládét kaptak), valamint az Egy Hajóban Alapítvány (jóvoltukból – szintén Váralján – ásványvizet kínálhattunk). Köszönet  a támogatásért.

Szabó-Dalecker Ibolya

A pontőr:

A hatalmas kocsányos tölgy virágzatát sárgára festik a napsugarak a Vargánya-tanya füves előterében. Sátrak, gépkocsik és nyüzsgő emberek népesítik be a környéket. Az indítóasztalnál a megszokott arcokat látni, akik szorgalmasan írják a versenykartono­kat. Most egy fehér kis kutyus is felügyel a pontos adatok feljegyzésénél. Németh Imre barátommal ásványvizeket, poharakat és több doboz csokoládét pakolunk az autó csomagtartójába. Ági átveszi a pontőrséghez szükséges bójákat, iratokat, bélyegzőt, rajtlistát, szemeteszsákokat. A párás füvön óvatosan tolatunk hátrafelé a két autóval a kijárathoz a gyülekező emberek között.

Szépen nyílnak a virágok az Egregyi-völgyben. A piros mécsvirágok világítanak az üde zöld környezetben. Nincs nagy forgalom a kanyargós úton, egy kicsit lehet bámész­kodni a közeli szépségekben. Váralján lassan haladunk végig a főutcán, amit gyalo­gosan már számtalanszor végigjártunk, és mindig nagyon hosszúnak tűnt. Kocsi­val néhány perc az egész. Az ifjúsági tábort elhagyva terep fokozatra kapcsolunk és kerülgetjük a kisebb, nagyobb gödröket, vízmosásokat. A tónál elhelyezzük az út mentén az ellenőrző bóját. Tovább haladva a patak medrén több ízben áthaladunk, amíg a vadászházhoz érünk. Itt összeszedjük a szemetet és berendezzük „hiva­ta­lun­kat”. Látható helyre kerül a bója a madáretető peremére lógatva, majd a kocsiból kipakoljuk az ásványvizet, melyet az Egy Hajóban Alapítvány biztosított a túrá­zók­nak. A csokikat a DAS Jogvédelmi Biztosító Zrt. képviselője osztja itt ki nekik. Minden rendben, jöhetnek a résztvevők.

Kicsit beszélgetünk, és az álldogálástól a kissé megizzadt hátam fázni kezd. Hogy felmelegedjek, megnézem a közelben lévő patakmederben a víz által összegyűjtött kőből képződött torlatokat. A környék hegyoldalaiból mészkő, trachidolerit, fonolit, gránit, homokkő került a torlatokba. A szemben lévő meredek partoldalból egy jelentős terület a mederbe csúszott a múlt évi nagy esőzések miatt. Éppen kimászok a meder­ből, amikor megjelennek az első „fecskék”. Ági kedvesen fogadja őket és beka­ri­kázza azonosító számaikat a rajtlistán, majd Imre bélyegzővel hitelesíti áthala­dá­su­kat. Ásványvízzel és csokival kínáljuk őket. Alig, hogy elbúcsúznak, jön a következő túrázó, aki a tónál várt egy keveset a tavalyi ellenőrző pontnál. Azt hitte, még nem értünk oda Pécsről. Miután újból elolvasta az útleírást, rájött, hogy idén a vadászház­nál van a pont. Hogy egyértelmű legyen a dolog, elindulok a bójához, hogy ráírjam a vadászházi ellenőrző pontot. Csendes a tó környéke, gyorsan készítek né­hány felvételt. A gátnál jönnek felém hárman és érdeklődöm, hogy zsírkrétával jelöltek-e a karton­jukra? Mondják, hogy minden rendben, jók a jelzések és az útleírás. Gyalogolok tovább a szembe jövőkkel és készítek róluk felvételeket. Felérek a legelőre és nézegetem a tájat. A tiszta időben messze ellátni, szikrázóan süt a Nap. Úgy döntök, elmegyek Óbánya fölé, és onnan megyek majd vissza Ágiékhoz. A Csörgő-rét fele haladva egyre többen jönnek felém. Akin látom, hogy tétovázik, annak felajánlom segítségemet és elmondom, hol mire kell figyelni ezen a szakaszon. A szép rét után egy hosszú, erdővel borított szakasz következik. Madarak énekétől hangos az erdő és a virágok édes illatával átitatott. Az erdei rövid szurdokban kis csapat jön lefelé vidáman sietve, és csak a gép villanására kapják fel fejüket. Üdvözöljük egymást és máris haladnak tovább.

Szabó Lacit és kis csapatát ismerem fel, akiket megállítok egy kis beszélgetésre. Elmond­ják, hogy minden rendben, de néhány embert vissza kellett „terelni” a helyes útra. Egymásnak hátat fordítva folytatjuk utunkat a szép erdőben. Hamarosan ismét kedves ismerősök, Attikáék jönnek velem szemben és örülünk egymásnak. Az óbányai Kappenvasszer szép legelőjére kimegyek és a szemközti sípályáról, tájról készítek felvételeket. Majd visszamegyek a gerincre, és a Baka-útján indulok lefelé a szép erdőben a vadászházhoz.

Ági és Imre szorgalmasan végzik feladatukat, sokan állnak körülöttük. Többen a fűben és padokon pihennek, esznek, isznak, energiát gyűjtenek a további úthoz. A vadá­­szok is kijöttek házukhoz egy kis grillezésre és kirándulásra. Nem szóltak a „területfogla­lásun­kért”, nem zavartuk egymást. Kifogásolták, hogy februárban egy hasonló rendezvény után sok szemetet találtak az erdőben szétszórva a turistautak mentén. Elmondtuk, hogy a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségnek nem volt februárban erre rendezvénye és sajnáljuk, hogy ilyen előfordul.

Jönnek, mennek a túrázók, cserélődik a társaság. Attikáék is ideérnek és megpihen a vegyes csapat. Néhányan a hintaágyban ringatóznak és nézik a felettük elvonuló habos felhőket. Kis borkóstolást végzünk és nyugtázzuk, hogy a szekszárdinak és a villányi­nak nincs párja. Sürget az idő, és indulni kell barátainknak tovább. Egy szakaszon elkísérem őket a Jágerok-kútjáig. A sárban látszik az itt elhaladt turisták bakancsainak lenyomata, és az elfekvő fűszálak az erdészeti úton.

A Jágerok-kútja fölötti bükkfáról lehasadt egy hatalmas vastag ág, de szerencsére a forrás mellé, mintha oda akarták volna szabni, csak a végét kell majd lefűrészelni. A forrás előterét kitisztítom és lemérem a forrás vízhozamát és hőmérsékletét. Az öreg fűzfán a turistaúthoz közel ismét gazdag sárga gévagomba csoport fejlődött ki, amiből már több kilót leszedtek. Sietek visszafelé, és csak néhány teljesítménytúrázóval találkozom. Ági és Imre éppen az óbányai pontőrökkel, Évával és Józsival egyeztetik az adatokat. Egy túrázót Imre visz be a célba kocsival, mert párja „ottfelejtette” az erdőben, nem bírta a tempót.

Bontjuk a pontot és elindulunk kifelé a megpakolt kocsival. A vadászházaknál egy fáradtan maga elé néző katonaruhás emberre figyelünk fel. Kezében fehér papírt tart, ezért megállok és érdeklődök: nem a Mecsek 50 résztvevője-e? Felcsillant szemmel válaszolja, hogy igen. Az előbb az erdőben nagyon eltévedt, mert társai magára hagyták, és most nem tudja, merre menjen. Nagyon fáradt, kimerült. Tanakodunk, hogy miképpen tudjuk bevinni a célba, mert ott a gépkocsija. Átpakoljuk a kocsit, ölbe vesszük a hátizsákokat, szemeteszsákot és bepréselődünk a kis autóba. A tónál ismét három fiatalra bukkanunk fehér lapokkal. Ők későn indultak és mondták az indításnál, hogy szintidőre beérnek. Előbányásszuk a bélyegzőket, vizet adunk egy palackkal és csokoládéval látjuk el őket.

Lassan kerülgetem a gödröket, és végre aszfaltozott útra érünk, ahol gyorsabban haladhatunk. A falvakon végighaladva már látjuk a titokban felállított májusfákat színes szalagokkal, üvegekkel. Fél óra múlva a célban vagyunk és Ági, a „főnök” beszámol Ibolyának a történtekről. Minden irat, eszköz a helyére kerül és elfogyaszt­juk a bográcsban főtt vacsoránkat, iszunk egy üveg sört – persze aki megteheti. Sorban érkeznek a fáradt és kimerült teljesítménytúrázók. Néhányan meggyötört, vízhó­lya­gos lábbal „bittyognak” a kartonjukat leadni. Fáradtságuk hamar elmúlik, miután elfogyasztják a finom zsíros, vajas, lekváros kenyereket, üdítőitalokat, néme­lyek söröket. Az asztalon még látható a Cartographia néhány kiadványa, ami estére elfogy majd. Elköszönünk szorgoskodó barátainktól, akiknek még sok a dolguk. Bepakolunk a kocsiba és elindulunk Pécs felé.

Baumann József

►Falujáró túra (május 11.)

A túravezető:

Amikor Kismányokon leszálltunk a buszról, örömmel üdvözöltük Dománszky Zoltánt, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnökét, aki kinyittatta a falu templomait. A székely templom 1989-ben épült, a II. világháború után a Bukovinából hazatelepült székelyek számára. Gyönyörű székely fafaragásokkal díszítettek az oltárok, a szentségtartó és a padok. Hadikfalváról hozott hársfából készült Mária szobor áll az oldalkápolnában. Etelka kedves nővér elmesélte a templom építésének történetét. A faluban még megnéztük az evangélikus templomot, amely a 18. század elején betelepült németeknek épült 1788-ban. Érdekes volt az egyszerű berendezés, a kék karzatok és az öreg orgona.

Gyalog indultunk a következő faluba, az emelkedőn gyakran visszanéztünk a kis falu látképére. Meleg, napos időben egy nyitott gerincen lévő földúton haladtunk, majd leereszkedtünk Hidasra. Itt Videcz Ferencné, Mara vezetésével néztük meg a falu nevezetességeit. Elmesélte, hogyan sikerült összegyűjtenie a Kardoss emlékszoba tárgyait. Utána a tájházat mutatta meg, amelynek egyik szobája székely, a másik német berendezésű. Sok régi mezőgazdasági eszközt láttunk még a volt istállóban. Megcsodáltuk még a zömében fából készült új református templomot is. A szép látnivalókban elfáradt 29 turista autóbusszal érkezett haza.

Következő falujáró túránk június 15-én lesz, Regölybe utazunk. Újszkítiában egy nagyon érdekes régészeti telep van. Ez egészen más jellegű lesz, mint az előbbiek, de remélem mindenkinek az érdeklődését felkelti.

Lakatosné Novotny Sarolta

A résztvevő:

Turista csapatunk néhány percre ellepi Bonyhád autóbusz pályaudvarát és környékét. Rövid ismerkedés a vendéglátó egységek és bazárok környékén, és már indulunk a következő busszal Kismányokra. A faluba érve a székely templomnál Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke fogad bennünket, aki meg­szervezte a templomoknál a fogadásunkat. Elsőként a szép faragásokkal díszített templomot nézzük meg és hallgatjuk a részletes tájékoztatást a templom építésének történetéről, ami 1988-1989-ben épült. Kis gyaloglás után érünk a következő templomhoz, ahol meghallgatjuk a templom történetét és megnézzük a régi Angster orgonát. A falun végighaladva a szőlőhegy fele fordul a népes csapat. Néhányan a másik utca végénél felkeressük a Lili-forrást és az öreg présházat, hogy fotókat készítsünk róla. A betonozott íves országúton meredek oldalban haladunk a csoport után, nézegetve a piros háztetők sokaságát a templomtoronnyal. Dománszky Zoli jön velünk szembe, aki a csapatot a falu széléig elkísérte. Egy baráti kézfogással búcsúzunk és loholunk a hegy teteje felé igyekvő társainkhoz. Kis szusszanásra meg-megállva csodáljuk a megművelt földeket és a távolban elterülő falvakat.

Fent a vízválasztó gerincen csatlakozunk túratársainkhoz, akik a nagyfeszültségű villa­moshálózat oszloptartó betontuskóit találták kedvező helynek egy kis falato­záshoz. Falatozás közben lehetőség nyílik egy kis botanikai kalandozásra. Nagyí­tó­val megnézzük a kis virágok belsejében a porzók és bibék formáit, színgazdagságukat.

A gerincen haladunk tovább, kihasználva a szép panorámát, majd jobbra lefele fordulva a közeli Hidasi pincék felé. Kisebb löszfalak között haladunk egyre lejjebb, út közben egy erdőművelésnél használt traktort is láthatunk közelről. Beérünk a faluba, ahol először a Magyarfalu, majd a Rácfalu házait hosszan követjük. Né­ze­getjük a magas löszfalak alá mélyített borospincéket és a sok tarka virágot a kertekben. A főutcán az önkormányzat épületénél várakozunk egy keveset, és oltjuk szomjunkat egy kis üdítővel, sörrel, fagylalttal. Egyik társunk izgatottan várja, hogy bemehessen korai gyermekkora épületébe, melynek udvarán oly sokat játszott az ötvenes években. Megérkezik Videcz Ferencné Rendes Mária, aki megmutatja nekünk a Kardoss Kálmán emlékét őrző kiállítást. A Kardoss-kastély lépcsőházában koptatott lépcsőfokokon haladunk felfelé az emlékszobába. Sok szép kép, írásos anyagok, fotók, használati tárgyak láthatóak, amerre nézünk. „Mara” lelkesedéssel beszél a kiállított anyagok begyűjtésének történetéről és Kardoss Kálmánról, aki 1887 és 1896 között Baranya vármegye és Pécs közös főispánja volt. A Mecsek Egyesület első elnöke, róla nevezték el a Kardoss úti kulcsosházat. Sári néhány sort ír a vendég­könyvbe, majd a többiek is aláírják azt. Mara átvezet bennünket a falu tájházába, amelynek létrehozásában sokat serénykedett és megmutatja minden kis zugát. Érdekes történeteket mesél a használati tárgyak gyűjtéséről és a falubeliek adakozásáról. Sok szép régi ismert, és ismeretlen használati tárgy kerül szemünk elé, és a fényképezőgép tároló kártyájára.

Haladunk visszafelé és van időnk az új református templom megtekintésére is. Szép faragott székely kapun jutunk be az udvarra, majd a templomba. Tágas, világos belső tér, sok-sok fa mindenütt. Diszkréten faragott oszlopok, motívumok, betétek láthatóak az oltár körül. Elköszönünk kísérőnktől, Marától, aki meghívja a turistákat a nyáron megrendezésre kerülő Kardoss Napokra.

Kellemesen elfáradva várjuk a távolsági autóbuszt, hogy e kellemes nap után Pécsre „repítsen” bennünket. Köszönjük Lakatosné Novotny Saroltának a kirándulás színvonalas megszervezését és vezetését!

Baumann József

A Bakonyban jártunk

Kis csapatunk, a Felhőtlenek 2011 májusában közel egy hétig a Bakonyban túrázott. Szállásunk a Magas-Bakony hegyei által közrezárt, a Gerence-patak mentén fekvő Bakonybélben volt. Innen indultunk el csillagtúrázni mintegy 65 km-t megtéve, és közel 2000 méter szintet legyőzve.

Bakonybélbe érkezésünket követően a délutáni órákban felkerestük a község határában lévő Szentkút kápolnát és a Borostyán-kutat. A mai kápolna mögött lévő meredek sziklán még ma is látható annak a monostornak a maradványa, ahol 5 évig élt Szent István király idejében a hittérítő Gellért püspök. A kőbe vésett remetelak fölött helyezkedik el a meredek lépcsősoron felvezető kálvária.

A következő nap a reggeli órákban indultunk el a szállásunk mögött jelzett zöld kereszt jelzésű úton, igen meredek és csúszós úton. Mire a Sátorhely hegyre értünk, bizony megizzadtunk, de kárpótolt bennünket a gyönyörű bükkös látványa, és a Széchenyi emlékmű meglelése. Széchenyi Zsigmond – a nagy utazó – az emlékmű helyéről az egyik alkalommal 16 vaddisznót és 1 rókát lőtt le.

Utunkat most már lejtmenetben folytattuk az odvaskői kirándulóközpontig. Rövid pihenő után a piros sáv jelzést követve meredek és sziklás terepen jutottunk le az Odvaskő-barlanghoz. A Bakony sűrűjében valamikor ez a barlang kedvenc helye volt a bakonyi betyároknak: Sobri Jóskának és Savanyú Jóskának is.

Emberpróbáló feladat volt a barlangból feljutni és leérni a kiindulópontunkhoz, a kirándulóközponthoz. Mivel a felhők gyarapodtak, nem vártuk meg a buszt, hanem a Gerence-patak partján húzódó kék kereszt jelzésű úton mentünk vissza szállásunkra.

A Bakony legmagasabb hegyét, a Kőris-hegyet (709 méter) az Országos Kék Túra vonalán közelítettük meg. A hegyen láttuk a repülők irányítására szolgáló lokátort és a fakilátót, amelyről jól kivehető volt a Badacsony vonulata és más magas hegyek csúcsai is. Rövid pihenő után felmentünk a Vár-hegyre, ahol megnéztük a bakonyújvári romokat, amelynek valamikori gazdái rettegésben tartották a környék lakóit. Az itt húzódó Tönkölő-hegy hatalmas bükkfái maradandó élményt jelentettek nekünk, ugyanakkor félelmetes is volt a hegy, mert a nagy vihar következtében igen sok fa kidőlt. A szél zúgása, a fák suttogása úgyszólván félelmet váltott ki bennünk, ezért innen szinte menekültünk, pedig a hely gyönyörű volt. A Tönkölő-hegyről leereszkedtünk a Likaskő-barlanghoz, majd tovább lefelé haladva értünk be a településre.

Mielőtt még elindultunk volna a Bakonyba, nézegetve a tájra vonatkozó térképeket, út­leírásokat, nagyon foglalkoztatott a kerteskői „gugyor” (szurdok) megnézése. Félelmetesnek írták le a rajta átvezető utat a nagy sziklák és a Gerence-patak átfolyása miatt. Ettől az úttól tartva, de egyben kíváncsiságtól vezérelve is indultunk el Bakonybélről a piros kereszten, a Mária vándorúton. Utunk során kétszer is nehéz volt a jeleket megtalálni, de azért kitartásunknak köszönhetően elértünk a „gugyor” bejáratához. Két oldalt hatalmas sziklafalak húzódnak, rajtuk a növényzet fátyolt alkot, míg a völgyben a Gerence-patak csendesen folydogál, kikerülve a magas szik­lákat, amik az útjában állnak. Mi a kisebb-nagyobb sziklákon átugrálva, átmászva igyekeztünk a vizet kikerülni, s közben fel-felnéztünk a két oldalt meredeken álló sziklákra. Amikor legyőztük a szurdok viszontagságait, bizony jól esett az ebéd, mert reggel 8 órától 13 óráig szinte megállás nélkül kerestük ezt a látványosságot. A Kerteskői-szurdok mintegy 300 méter hosszú. A szurdokot a mi mecseki Zsidó-völgyünkhöz hasonlítanám, persze sokkal vadregényesebb, és nehezebb tereppel.

A rossz jelzések miatt nem találtunk rá a Judit-forrás és az Oltárkő útvonalára, de nem is bántuk, mert az odavezető utak állítólag nagyon meredekek és csúszósak is. Utunkat Pénzesgyőrig legelőkön át folytattuk, úgy toronyiránt, mert jelzést itt sem találtunk.

Jártunk a Bakonybél fölött húzódó Országos Kék Túra útvonalán is, nyugat felé menet a Hideg-völgyig, majd onnan vissza a szállásra a faluban lévő monostor és arboré­tumának megtekintése után.

Délután gépkocsival elmentünk az újjávarázsolt cseszneki várba. Innen gyönyörű kilátás volt Pannonhalmára, a Kőris-hegyre és más magas hegyek csúcsaira.

Hazafelé tartva bementünk még Veszprémbe, ahol a várban Gizella-napi búcsú volt, sok-sok sátorral és egyéb látnivalóval. A templom előtt felállított emelvényen egyházi méltóságok foglaltak helyet, és ünnepi szertartást szolgáltattak a téren összegyűlt tömeg előtt.

Nagyon tetszett a Bakony ezen része, a tekintélyt parancsoló magas fáival, az aljnövényzet fehér medvehagymáival, a Gerence-patakkal.

dr. Koncz Eszter
Felhőtlenek

ÑÒÑÒÑÒ

A Szabari-erdő értékei

A Mecseki Erdészeti Zrt. Pécsváradi Erdészete a kárpótlást követően, mintegy 400 hektáron gazdálkodik a székelyszabari kerületben. Az újonnan elkészült sárga túra útvonalán végighaladva változó korú és fafaj-összetételű erdőtömbben töltődhetünk fel. A 100 év feletti gyertyánosok és kocsányos tölgyesek mellett a vörös tölgy állo­má­nyok nyújtják az igazi látványosságot, főleg ősszel, amikor a piros és a bíbor összes árnyalatában pompázik az erdő. A területen több védett növény is meg­található: a tavaszi hérics, a bíboros kosbor, a szúrós csodabogyó, a nagyezerjófű, stb. 

A nagyvadállomány a megépült M6-os autópálya miatt feldúsult, az őz, a gímszarvas és a vaddisznó egyaránt megtalálható, viszonylag csendben túrázva akár meg is figyelhető. Apróvadból a területen a fácán, és néhány mezei nyúl említhető meg. Célunk: a tartamos erdőgazdálkodás, a biodiverzitás, a fajok sokszínűségének meg­őrzése, öko­lógiailag stabil, elegyes állományok létrehozása, a gyomfafajok vissza­szorítása mellett. 

Jó túrázást, és kellemes feltöltődést mindenkinek!

Péter Nándor
vágásvezető erdész

Mecseki Erdészeti Zrt.

KUGLÓFFESZTIVÁL

Váralja, 2011. június 18.

Rendező: Völgység Turista Egyesület (www.volgyseg-te.hu)

Helyszín: Váraljai parkerdő, ifjúsági tábor

"Magyar királyok nyomában" 50 km-es teljesítménytúra. Rajt: 7.00-8.00.

"Kuglófkereső" teljesítménytúra 10 és 20 km-es távokkal. Rajt: 8.30-10.00

"Kuglófkereső" túraverseny. Rajt: 8.30-10.00

Előzetes nevezés: június 11-ig. Információ kérhető a teljesítménytúrákról Péter Annától (( 70/280-4951), a túraversenyről Bischof Tamástól (( 30/450-2439). A Kuglóffesztivál részletes programja Váralja község honlapján olvasható: www.varalja.hu

Törökvári Napok
Máriakéménd, 2011. július 2-3.

Program:

Július 2, szombat: nyílt túra az Erzsébet - Máriakéménd útvonalon (17 km). Találkozás 9.45-kor Erzsébeten.  

Július 3, vasárnap: tájékozódási túraverseny. Rajt: 7.00-8.30 óra között a máriakéméndi buszváróteremtől. Nevezési díj: 500 Ft (diákoknak, nyugdíjasoknak, igazolt természetjáróknak és Turistakártyát felmutatóknak 400 Ft). Táv: 12 km. Jutalom: kitűző. Versenyzárás: 13.30-kor. A túraversenyre előzetes jelentkezést kérünk 2011. június 30-ig. A túraversenyről információ kérhető Biki Endre Gábortól a 30-452-4579-es telefonszámon vagy a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

A verseny megközelíthetősége: Pécsről a 3-as kocsiállásról Máriakéméndre 6.20-kor indul járat. Hazatérés: Máriakéméndről 16.01 és 18.56-kor indul járat Pécsre.

Vasárnap 14.00 órakor Máriakéménd, autóbusz-váróteremtől nyílt túra indul a vadászházi úton át a Török-várhoz. A Törökvári pihenőhelynél hozott anyagból szalonnasütés, bográcsozás lesz. Táv: 7 km. 

Vasárnap délelőtt Máriakéménden nyitva lesz a falumúzeum és a kegytemplom. Ezen a napon kedvezményes térképvásárlási lehetőség lesz a Cartographia Kft. kiadványaiból és a Baranyai-dombság térképéből.

"MÚLTIDÉZŐ"

TÖRTÉNETEK EGY ŐRÜLT KAKADURÓL, A PARADICSOMMADÁRRÓL ÉS EGYÉB GASZTRONÓMIAI HUNCUTSÁGOK

Én mindig jóban voltam a paradicsommal. Szeretem a paradicsomos ételeket, sőt magam is kitaláltam egyet. Tudniillik van egy jó receptem. Saját. Akkor találtam ki, amikor 1972 nyarán Kánban táboroztunk a hetvehelyi iskolásokkal: Balázs Lajossal, Rap Attilával, Sebestyén Pistával, Meszes Zsuzsival és Gyöngyivel, Varga Zolival és a Jóskákkal: a Kaufmannal, a Müllerrel, a Schaffal, a Reizingerrel és a Schlichterrel.

Már csak azért is ideírom a nevüket, mert ők állandó segítőim voltak a Dél-dunántúli Kék Túra Abaliget – Nagymáté közötti szakasz felfestésében. Ezért is szerveztem meg nekik ezt a tábort, amolyan jutalomképpen. Igen ám, de hiába a jóakarat, akkor még a falusi gyerekek nem igen kaptak pénzt efféle bolondságokra, hogy táborozás, meg országjárás.

Ellenben kaptak otthonról káposztát, zöldségeket, zsírt, szalonnát, sonkát, stifoldert, oldalast, és egyéb, házilag eltett dolgokat, mint lekvárt, paradicsompürét, miegymást. Így aztán felpakoltunk a téesz autóbuszára mindent és mehettünk táborozni. Pénz csak kenyérre és tejre kellett.

Ezen a káni táborozáson aztán úgy jártunk, hogy több lett a kolbász, mint a nap!!! Szó szerint. Mert elfogytak a napok, de maradt még szalonna, sonka, kolbász, hagyma, fejeskáposzta és paradicsomlé. A postással hazaüzentünk: maradunk még egy napot. Akkor született meg az új recept, ami azóta is nagy népszerűségnek örvend ismeretségi köreimben a bográcsos ételeket illetően. Ezt az új ételt a maradék füstölt húsokból, feldarabolt sonkából, oldalasból, kolbászból készített pörköltre alapoztuk. Tettünk bele kis csülökhúst is, aztán ebben a pörköltes alapban megpároltuk a felszelt fejeskáposztát és nyakon öntöttük az egészet a házi paradicsomlével. Cukorral íze­sítettük.

És megszületett a ZSELICI FÜSTÖS KÁPOSZTA PARADICSOMMAL nevű „népi” ételféleség. Az eltelt 40 év alatt sokan kóstolták, szerették meg. El is terjedt a környéken, gazdagítva a helyi gasztronómia széles skálán mozgó kínálatát. Hogy egy kis huncutság is van körülötte, hát számít az valamit?

Így lett ez a dolog egy paradicsomos sikertörténet. Nem úgy a paradicsommadaras eset. Hát, az egy tragédia volt, elhihetitek. Ezt hallgassátok meg!

** *

PARADICSOMOS ŐRÜLET ZAKOPANÉBAN

A címben jelzett „őrült kakadu” feltehetően én voltam. Vagy talán csak egy vergődő paradicsommadár látszatát keltettem hiteles pantomim játékom következtében. Nem tudom. Máig nem derült ki, hogy miért kaptam én paradicsomlevest abban a zakopanéi önkiszolgálóban, amikor jóféle tyúkhúslevesre akadtam végre a napok óta tartó „lengyel diéta” után. De azt tudom, hogy ez az eset beárnyékolta ottlétem hátra­lévő napjait.

Ez a történet még a hetvenes évek közepén esett meg velünk. Akkor, amikor Lengyelországban tombolt a hiánygazdaság. A turistaszállóban igencsak egysíkú volt a menükínálat. Valahogy ilyesféle volt a választék: paradicsomleves tejföllel, másnap anélkül, aztán főzelék paradicsommal, vagy a változatosság kedvéért paradicsom­mártás tejfölösen, benne valamiféle húsnak látszó akármivel. El lehet képzelni, hogy a harmadik nap után már mennyire untuk az egészet.

És akkor…! Akkor felfedeztük az említett bisztrót. Az ételpulton a sok paradicsomos massza között egy nagy vájdling húsleves, benne combok, mellek és egyéb szárnyas húsok garmadája. Mit mondjak? Mint az oázis dúsvizű kútja a szomjhalállal küszködő vándorok előtt a Szaharában… Kis csapatom – voltunk vagy hatan – azonnal felmérte, hogy jut abból a raguból mindannyiunknak elég.

Így aztán általuk is ösztökélve a tettek mezejére léptem. Nagy, teátrális mozdulatokkal mutattam a dézsányi ételre, majd a mögöttem tornyosuló csapatra.

- Ide mind! – adtam értésére a személyzetnek megfellebbezhetetlen szándékunkat…

Az esedékes ételkiadó asszonyság megértően bólogatott. Úgy látszik, ő is szerette a szárnyas ragut. Ám a következő pillanatban már tovatűnt a lelkesedése. Határozott mozdulattal irányított át az üzlet eldugott sarkában lévő pénztárgép felé, s egyértelműen jelezte: – Hohó, gyerekek! Előbb fizetni, és csak azután zabálni…

Hát, jó! Mit volt mit tennem! Mentem fizetni. Csakhogy nem tudtam, tudtunk lengyelül, így azt sem tudtuk, hogy mondják, hogy tyúkhúsleves.

Sebaj. Elővettem német nyelvtudásom, s lassan, tagolva mondtam: suppe, zuppe, tyúk-hús-zuppe. Érti? Tyúkhús… és az érthetőség kedvéért karommal csapkodva vad káricálásba kezdtem. A pénztárosnő rémülten meresztette rám szemeit. Látszott rajta, legszívesebben segítségért kiáltana. De nem mert. Őrültnek nézett. Vagy legalábbis egy őrült kakadunak! Aztán az egyre hitelesebb káricálásra felengedett a tekintete. Kezdte kapisgálni a dolgot. – Ahá! – kapott a homlokához, majd értő mosollyal blokkolt.

Mint a pultnál kiderült, hat adag paradicsomlevest ütött be a gépbe! Paradicsom­madárnak nézett. Vagy csak ő is huncutkodott. Hogy fogyjon. A tyúkhúslevest amúgy is viszik a helyiek – gondolta.

***

Azért egy kis huncutkodásért mi sem mentünk a szomszédba ifjabb korunkban. Akkor is így volt ez, amikor a fiatal Dél-zselici Szövetségünk keretein belül az első túraver­se­nyünket készültünk megrendezni Mozsgó térségében. Kiss Lajost és Navratil Gézát kértem fel segítőül. Annál is inkább, mert akkor még térkép sem volt a térségről, így aztán Lajos segített ki a bajból a DÉDÁSZ-nál használt 25 ezres térképekkel. Fekete-fehér rossz minőségű másolatok voltak ezek, de azért jóízű versenyt rendeztünk a felhasználásukkal.

Na, hogy milyen jóízűt, azt el sem tudjátok képzelni! Vasárnapra esett a verseny, így májusban. Mi szombatra időzítettük a pályakitűzést. Közben Mozsgón meg főzőversennyel egybekötött majálist tartottak a szigetvári üzemek brigádjai. Dél felé járt az idő, mire végeztünk a pályabejárással. Lepihentünk a majális szélén, néztük a tarka népséget, találgattuk, mi lehet a kondérokban. Éhesek is voltunk, meg szomjasak is.

– Te, Feri, de szívesen megkóstolnék egy vaddisznópörköltet! Nem tudnád elintézni, hogy adjanak egy kicsit?

– Nem a fenét nem – nyugtattam meg a fiúkat. – De nem csak azt a vadpörköltet kóstoljuk meg, hanem mindet! – mondtam, mert láttam, hogy akkor jár körbe a főzőverseny zsűrije.

– Gyertek! – invitáltam meg Lajost és Gézát – Gyertek utánam!

Elindultam a zsűri után. Minden főzőhelyen bejelentettem: mi vagyunk a zsűrit ellenőrző bizottság. És végigettük a majális teljes ételkínálatát! Itt-ott kis bor is akadt a kóstolóhoz.

Hát, ez volt az igazi huncutság. És még csak paradicsomos étel sem kellett hozzá, mégis paradicsomi állapotokat teremtettünk magunknak.

Varga Ferenc

HÍREK

■    Új túramozgalom indul Baranyában: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2011 júniusától új túramozgalmat hirdet, melynek neve: BARANYAI-DOMBSÁG TURISTÁJA. A túramozgalom a megye pécsváradi és mohácsi kistérségében kialakított új turistautak és települések megismerését célozza meg. A túramozgalmat teljesítőknek 20 pontot kell felkeresni, és a teljesítést követően azt fényképpel igazolni. A teljesítők jutalma egy kitűző lesz. A túramozgalom füzete kapható a szövetségben vagy letölthető a honlapunkról is a JELVÉNYSZERZŐ TÚRAMOZGALMAK menüből. További információ Biki Endre Gábortól és Rónaky Gizellától, a túramozgalom felelősétől kérhető.

■    Bányász Emlékút: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a Mecsek Öko Zrt.-vel közösen alakítja ki a „Jó szerencsét” Mecseki Bányász Emlékút nyugati sza­kaszát, amely az uránbányászat emlékhelyeit köti össze. A terület gazdáival (erdészet, nemzeti park, önkormányzatok, magángazdák) történt egyeztetés után meg­történt az útvonal bejárása, kijelölése, nagy részének GPS-szel történő felmé­résre. Az útvonal kialakításánál törekedtünk arra, hogy szép erdei utakon haladjon, ami a Nyugat-Mecsek csodálatos tájain nem is volt olyan nehéz. Elkészítettük a térképet, amelyet továbbítottuk a Cartographia részére, hogy a hamarosan megje­lenő Mecsek térképen már szerepeljen az útvonal. A 24 km-es út jelzéseinek festése is elkezdődött. (Rónaky Gizella)

■    Új turistaút: Árpád-tetőről a kék sáv jelzésről ágazik le egy új kék + jelzés, mely a kék túra útvonalát a Bányász Emlékúttal köti össze (hossza 1,8 km).

■    Új jelzett út Pécs-Somogyba: egy régi tervemet sikerült megvalósítani. Régóta terveztem, hogy a kék sáv jelzésről (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra) egy jelzett út vezessen le Pécs-Somogyba. Részben, hogy bekapcsoljunk egy a városhoz tartozó kis települést a turistautak vérkeringésébe, részben, hogy megismerjük ezt a környéket is. Az új útjelzés elkészült, az útvonal hossza 3,7 km, jelzése: kék négyzet. Kevesen tudják, hogy a környéken a régi bányászemlékek mellett egy rekultivált tó is létezik. Ennek bemutatására tervezzük az út bővítését is. (Nagy Balázs)

■    Emléktábla a Zengőn: május 7-én emléktáblát avattak a Zengőn, annak emlékére, hogy sikerült megakadályozni a tervezett katonai lokátor felépítését. A tábla felirata: ITT VÉDTÉK A ZENGŐT A TERVEZETT KATONAI LOKÁTOR ELLEN 1996-2005 KÖZÖTT A CIVILEK A ZENGŐÉRT MOZGALOM TAGJAI ÉS SEGÍTŐIK 2011. Készíttette a Pécsváradi Várbaráti Kör, megfaragta Rauschenberger András pécsváradi kőfaragó mester. A táblát a hagyományos Bazsarózsa-túra keretében avatta fel dr. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, néprajzkutató.

■    Szent Márton Gyalogos Útvonal:az útvonal újabb szakaszának avatására került sor május 26-28-án a Kisújbánya – Kárász – Köblény – Bikal – Alsómocsolád – Ág – Gerényes – Vásárosdombó útvonalon.

■    Új útjelzések készültek a Baranyai-dombságban: A Szekszárdról induló Bonyhád, Mórágyon át Véméndig tartó sárga sáv jelzésű turistautat meghosszab­bí­tot­tuk a következő útvonalon: Véménd – Palotabozsok – Mária-kápolna, Szent-kút – Somberek – Sombereki-horgásztó – Templomrom – Görcsönydoboka – Nagy-fa – Szabari-erdő – Molnár-hegy – Kisnyárádi műút – Kisnyárád – Szent János-kápolna – Erdősmároki-halastavak – Liptód – Liptódpusztai-völgy – Váralja – Kátoly, Ruzsek-malom. Az új út hossza 44 km. A sárga sáv jelzésről több leágazás is készült. Véménden az Ötvályús-forráshoz egy sárga kör jelzés vezet. Hossza: 0,5 km. A Szabari-erdőből egy sárga négyzet jelzés ágazik ki, mely a Natúr Életmód Tanya érintésével Székelyszabar autóbusz-megállóig vezet, hossza 1,2 km. A Liptódpusztai-völgyből, a Péter- saroktól egy csodálatos szurdokvölgyön át egy sárga háromszög jelzés vezet fel a környék legmagasabb pontjára, a Kéméndi-tetőre. Az út a kék rom jelzés elágazásánál, a vadászházi útnál ér véget, hossza 2 km. Máriakéménd közelében, a halastó mellett vezető zöld sáv jelzésről egy zöld kör jelzés ágazik ki a Lankás-forráshoz, melynek hossza 0,6 km. Az útjelzések felfestését Véménd, Palota­bo­zsok, Somberek, Görcsönydoboka, Székelyszabar, Kisnyárád, Liptód és Kátoly finan­szírozta. A jelzéseket Biki Endre Gábor, Ficsor Endre és Markesz István festette fel.

■    Lankás-forrás: Máriakéménd Önkormányzata és a Mecsek Egyesület anyagi támogatásával a 217-es számú Keresztény Munkás Ifjú cserkészcsapat és a Máriakéméndi Hagyományőrző és Sport­egye­sület felújította a Lankás-dűlőben található forrást. A forrás Máriakéménd határától kb. 1 km-re van. Megközelíthető a halastótól, a zöld sáv jelzésről kiágazó zöld kör jelzésű turistaúton, melynek hossza 0,6 km. A szürke gránit névtáblán látható a szarvasagancs szimbólum, mellette a forrás neve és a felújítás dátuma.

■    Mecsek Híradó: a következő szám 2011. szeptember 6-án jelenik meg.

Rendezvények

ˇ     június 11, szombat: „Mecseki Hegyikerék” MTB kerékpáros teljesítménytúra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Távok: 50, ill. 30 km. Rajt: Pécs, Tettye vendéglő előtti parkoló, 8.30-9.30. Cél: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Vendéglője. Nevezési díj: 700 Ft/fő. Információ: Poór Balázs (( 20/952-1143), Gábor Tamás (( 20/468-9263).

ˇ     június 13, hétfő: Pécsváradi Pünkösdi Túrakerékpáros Találkozó. Pécsvárad, vár, 12 óra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. A találkozóra kerékpártúra indul Pécsről,  a 48-as térről, reggel 9 órakor. Túravezető: Kasza Ernő (( 30/760-1368). Információ: Dr. Novotny Iván (( 20/336-2237).

ˇ    június 15, szerda: „Falujáró túra” Regölybe. R.: Mecsek Egyesület. Találkozás 8.30-kor a pécsi főpályaudvar csarnokában. Visszaérkezés Pécsre 17.30-kor. Információ: Lakatosné Novotny Sarolta túravezető (( 20/445-9164).

ˇ     június 25, szombat: „Mecsek – Zselic határán” teljesítménytúrák (85, 50, 25, 10 km). R.: DÖKE, Komló. Rajt: Abaliget, Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület kutatóháza (Kossuth L. u. 84), 6.00-8.00 (80, 50 km); 7.00-9.00 (25 km); 8.00-10.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1200 ft/fő (85 km), 600 Ft/fő (50, 25, 10 km). Információ: Dombovits Péter (( 70/562-3907).

ˇ     július 2-3: „Törökvári Napok”. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Máriakéméndi Önkormányzat. Információ: Biki Endre Gábor (( 30/452-4579). A részletes kiírást lásd a Mecsek Híradóban.

ˇ     július 2-3: „Megoldjuk 2x30” teljesítménytúrák („Disznó-völgy 30”, „Csontok útján 32”, „Mecseklátó 30”). R.: Erdők Népe TE. Rajt: Pécsvárad, Művelődési Ház, 7.00-9.00. Cél: Mecseknádasd, várhegy (Disznó-völgy 30, Csontok útján 32), Pécsvárad, volt vasútállomás (Mecseklátó 30). Nevezési díj: 500 Ft/fő. Információ: Gruber Mihály (( 70/336-1540), Kalangya Attila (( 70/504-1792).

ˇ     július 16, szombat: „Hegymenet 55”, „II. Béla 35”, „Várad 15” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécsvárad, Művelődési Központ, 6.00-7.30 (55, 35 km), 6.00-8.30 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 700, 600, ill. 500 Ft/fő. Információ: Bota János (( 30/993-8595).

ˇ     augusztus 13, szombat: „Mecsek 600-as csúcsai”, „Mecsek 35”, „Tubes 20” teljesítménytúrák. R.: Erdők Népe TE. Rajt: Cserkút, Művelődési Ház, 5.00-8.00 (Mecsek 600-as csúcsai, Tubes 20); Dömörkapu, 7.00-12.00 (Mecsek 35). Cél: Dombay-tó (Mecsek 600-as csúcsai, Mecsek 35); Dömörkapu (Tubes 20). Nevezési díj: 800 Ft/fő (Mecsek 600-as csúcsai), 700 Ft/fő (Mecsek 35), 600 Ft/fő (Tubes 20). Információ: Gruber Mihály (( 70/336-1540); Kirch Szilárd (( 30/302-4971).

ˇ     augusztus 13, szombat: „Dr. Gebhardt Antal” emléktúra (Abaliget – Pécs). R.: Delta TE, Dombóvár. Információ: Molnárné Doszpod Erzsébet Zsuzsanna (( 20/ 338-1282).

ˇ     augusztus 28, szombat: „Kelet-Mecseki Barangolások” kreatív teljesítménytúra (Csanádi Imre emlékére). R.: Pécsi Vörös Meteor SK Természetbarát Szakosztály. Rajt: Komló-Zobákpuszta, 6.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 500 Ft/fő. Információ: Kazal Márton (( 20/979-7254); dr. Gundrum Károly (( 72/315-641).

ˇ     szeptember 3, szombat: „Baranya 100, 50, 25” kerékpáros teljesítménytúrák. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), 8.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600, 500, ill. 300 Ft/fő (MTSZ tagsági igazolvánnyal, Magyar Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Balogh Zoltán (( 20/380-0777); Balogh Bettina (( 20/777-4006).

NYÍLT TÚRÁK

►  június 11, szombat: Kárász – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-kút – Mézes-rét – Szászvár (12 km). Találkozás 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron a 11-es kocsiállásnál. Túravezető: Raub Bálintné (( 20/233-0541).

►  június 18, szombat: Váralja – Óbánya – Óbányai kilátó – Skóciai Szent Margit kereszt – Mecseknádasd, Árpád-kori templom – Schlosberg vár és templomrom (14 km). Találkozás 6.40-kor a komlói autóbusz pályaudvaron (Pécsről 6 órakor indul autóbusz Komlóra). Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet (( 20/260-1947).

►  június 25, szombat: Liptód – Lókúti pihenő – Erdősmárok – Szent János kápolna – Liptód (14 km). Találkozás 8.35-kor Liptódon, az autóbusz fordulónál (Pécsről 7.15-kor indul autóbusz az autóbusz pályaudvar 2-es kocsiállásáról). Túravezető: Markesz István (( 20/772-0330).

►  július 2, szombat: „Török-vári napok”. Útvonal: Erzsébet – Kékesd – Kremsberger-malom – Domonkos-kút – Sloszberg – Liptódpusztai-völgy – Kéméndi-tető – Nagy-pincesor – Kéméndi-csorgó – Máriakéménd (17 km). Találkozás 9.45-kor Erzsébeten, a Fő utca autóbusz megállóban (Pécsről Pécsváradra 8.25-kor indul autóbusz a 8-as kocsiállásról, Pécsváradról Erzsébetre 9.30-kor). Túravezető: Biki Endre Gábor (( 30/452-4579).

►  július 3, vasárnap: „Török-vári napok”. Útvonal: Máriakéménd – Temető – Vályús-forrás – Törökvári pihenő – Török-vár romjai – Lankás-forrás – Máriakéménd (7 km). Találkozás 14 órakor a máriakéméndi autóbusz megállóban (Pécsről 13.05-kor indul autóbusz a 11-es kocsiállásról). Túravezető: Biki Endre Gábor (( 30/452-4579).

►  július 9, szombat: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Kistóti-völgy – Puszta­bánya – Máté-part – Zobákpuszta (12 km). Találkozás 7.50-kor Zobákpusztán (Pécsről 7.15-kor indul autóbusz a 11-es kocsiállásról). Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet (( 20/260-1947).

►  július 16, szombat: „Három túra Liptódon” + sátorozás. Útvonal: Liptód – Muck-híd – Barics-dűlő – Erdősmároki halastavak – Szent János kápolna – Kis­nyárádi pincesor – Kisnyárád, falumúzeum – Erdősmárok – Lókúti pihenő (sátortáborozás) – Liptód (13 km). Találkozás 8.35-kor Liptódon (Pécsről 7.15-kor indul autóbusz a 2-es kocsiállásról). Túravezető: Markesz István (( 20/772-0330).

►  július 16, szombat: Éjszakai túra a liptódi határban. Útvonal: Lókúti pihenő – Marázai-tető – egykori liptódi szerb temető – Bildstock dűlő – Kálvária-domb – Pincesor – Lókúti pihenő (8 km). Találkozás 20 órakor a Lókúti-pihenőnél (megközelíthető a zöld sáv jelzésen, a falutól 1 km). Túravezető: Markesz István (( 20/772-0330).

►  július 17, vasárnap: Lókúti pihenő – Liptód – Bildstock-dűlő – Kappenberger-kereszt – Csatorna-dűlő – Nádas-dűlő – Szajki pincesor (borkóstolás) – Szajk (11 km). Találkozás 10.30-kor Liptódon az autóbusz fordulóban (Pécsről 9 órakor indul autóbusz a 9-es kocsiállásról a babarci elágazásig, onnan tovább 10.12-kor Liptódra). Túravezető: Markesz István (( 20/772-0330).

►  július 23, szombat: Orfű, Tekeres – Horgász-forrás – Ravasz-kút – Kovács­szénája – Abaliget vasútállomás – Kövesdi-hát – Szúnyog-forrás – Szarvas-kút – Sás-völgy – Hetvehely (16 km). Találkozás 8.15-kor a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron a 4-es kocsiállásnál. Túravezető: Biki Endre Gábor (( 30/452-4579).

►  július 30, szombat: Szajk – Babarcpuszta – Erdősmároki halastavak – Szent János-kápolna – Öreg-hegy – Babarc – Szajk (18 km). Találkozás 8.20-kor Szajkon (Pécsről 7.15-kor indul autóbusz a távolsági buszpályaudvar 2-es kocsiállásáról). Túravezető: Breitenstein Ferenc (( 30/235-0695).

►  augusztus 6, szombat: Pécs, Éger-völgy – Éger-tető – Panoráma-út – Babásszerkövek – Sasfészek – Zsongor-kő – Jakab-hegy, halomsírok – Pálos kolostor romjai – Farkas-forrás – Éger-völgy (14 km). Találkozás 8.25-kor a pécsi uránvárosi autóbusz pályaudvaron a 22-es busz megállójában. Túravezető: Kaszás Károlyné (( 30/411-2881).

►  augusztus 13, szombat: „Tenkes hegyi bolyongás”. Útvonal: Máriagyűdi elágazás – Nagy-hegy – Csarnóta – Túrony – Tenkes hegy – Máriagyűdi elágazás (18 km). Találkozás 9 órakor a máriagyűdi elágazásnál (Pécsről 8.30-kor indul autóbusz a távolsági buszpályaudvar 15-ös kocsiállásáról). Túravezető: Balog Árpád (( 30/316-1891).

►  augusztus 27, szombat: „Mennyi a kilátó?” Útvonal: Mandulás – Lapis – Sós-hegyi kilátó – Tubes – Misina – Flóra-pihenő – Dömörkapu – Tettye (13 km). Találkozás 8.50-kor a pécsi főpályaudvar előtt a 34-es autóbusz megállójában. Túravezető: Sipos Imréné (( 20/993-3457).

►  szeptember 3, szombat: „Bányász emléktúra”. Útvonal: Pécs, Hősök tere – István- akna – Rücker-akna – Somogy – Vasas, Petőfi-akna (12 km). Találkozás 8.15-kor a pécsi főpályaudvar előtt a 31-es autóbusz megállójában. Túravezető: Rónaky Gizella (( 30/266-4648).

A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái,
komlói kiindulással

■    június 15, szerda: Árpád-tető – Tripammer-fa – Meleg-mányi-völgy – mánfai Árpád-kori templom – Budafa – Komló, Petőfi tér (11 km). Indulás a 8 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (( 20/376-6437).

■    június 25, szombat: Lafferton Henrik emléktúra. Útvonal: Vékény – Vörösfenyő kulcsosház – Akai-tető – Hászé-tető – Barna-kő – Szöge-hegy – Komló, Szilvás (16 km). Indulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Rácz János (( 70/561-5587). Rövid táv: Vékény – Vörösfenyő kulcsosház – Babina – Magyaregregy (11 km). Túravezető: Őri Zsuzsanna (( 20/376-6437).

■    július 3, vasárnap: Budafa – Rákos-völgy – volt Hársas kulcsosház – Köves-tető – Zobákpuszta – Szöge-hegy – Komló, Szilvás (17 km). Indulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (( 70/953-3050).

■    július 16, szombat: Pécs, Fehérhegy – Csertetői emlékhely – István-akna – Somogyi bányató – Hármas-bükk – Rákos-völgy – Sugói-rét – Budafa – Komló, Kökönyös (14 km). Indulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin (( 20/507-0776).

■    július 16, szombat: „Telihold túra”. Útvonal: Pécs – Misina-tető – Meleg-mányi- völgy – Mánfa, Árpád-kori templom – Komló, Kökönyös (20 km). Indulás a 17.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Rácz János (( 70/561-5587).

■    július 20, szerda: Mecsekfalu – Mecsekpölöskei-tó – (busszal Magyarhertelend) – Napszentély kilátó – Horgász-forrás – Herman Ottó-tó – Tekeres – Pécsi-tó (12 km). Indulás a 7.30-as körtvélyesi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (( 20/376-6437).

■    július 24, vasárnap: „Fekete István útján”. Útvonal: Bakóca – Tatárugrató – Hollófészek – Nagymáté – Felsőkövesd – Alsókövesd – Bakóca (13 km). Utazás külön busszal vagy személyautókkal. Információ: Őri Zsuzsanna (( 20/376-6437).

■    július 31, vasárnap: „Ördögi szépség”. Útvonal: Máza – Dóra-irtás – Ördög-nyereg patak – Dobogó – Somosi-kút – Akai-tető – Vár-völgy – Máré csárda a.m. (12 km). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin (( 20/507-0776).

■    augusztus 7, vasárnap: Komló, Szilvás – Szöge-hegy – Barna-kő – Sín-gödör – Hidasi-hát – Fehér-part – Zobák-akna (12 km). Indulás a szilvási SPAR áruház elől 8 órakor. Túravezető: Rácz János (( 70/561-5587).

■    augusztus 14, vasárnap: Zobákpuszta – Pusztabánya – Cigány-hegy – Mészégető – Óbánya – Kisújbánya – Hidasi-völgy – Zobák-akna (23 km). Indulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Rácz János (( 70/561-5587).

■    augusztus 17, szerda: Sikonda – Vágotpuszta – Lóri vadászház – Vízfő-forrás – Orfű, Malommúzeum – Mecsekrákos (12 km). Indulás a 8 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (( 20/376-6437).

■    augusztus 28, vasárnap: „Horváth Zoltán” emléktúra. Útvonal: Kővágószőlős – Sasfészek – Zsongor-kő – Jakab-hegy – Tixi-forrás – Orfű (14 km). Indulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (( 70/953-3050). Rövid táv: Pécs, Éger-völgy – Mohosi-kis-kút – Jakab-hegy – Zsongor-kő – Éger-völgy (10 km). Túravezető: Őri Zsuzsanna (( 20/376-6437).

A Szivárvány Gyermekház
nyári természetjáró programjai

■    június 20-24, illetve július 25-29: „Vándorló természetbúvárok” – szaknapközis tábor. Hétfő: „Szőlőhegyen, múzeumban”. Látogatás a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben és a Természettudományi Múzeumban. Kedd: „Madarak, virágok, parányok”. Madárgyűrűzés, ismerkedés a kertek, parkok madaraival; séta a Pintér-kertben és a Pécsi parkerdőben. Szerda: „A város éléskamrája”. Látogatás a pellérdi halastónál: a halgazdaság bemutatója, távcsöves vízimadár-megfigyelés. Délután a Bicsérdi Bio Kft. gazdaság állattelepének és biokertészetének interaktív bemutatója. Csütörtök: „Gondoskodás és védelem”. Látogatás a Misina Természet- és Állatvédelmi Egyesületnél. Délután strandolás a Hullámfürdőben. Péntek: „Egzotikus és hagyományos”. Látogatás a pécsi Akvárium és Terráriumban. Délután látogatás a Hamvaskert Állatsimogatóban. A táborban való részvételi díj: 11.000 Ft, mely a programokon kívül naponta az ebédet is tartalmazza. Az utazásokhoz 10 db városi autóbuszjegy, vagy diákbérlet kell. Információ: Varga Ágnes (( 30/611-9562, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

■    június 27-július 1: „Túrázók hete”. Túrák a Mecsekben. Hétfő: „A Közép-Mecsek legszebb pontjain”. Túra a Szentkút – Mandulás – Büdös-kút – Lapis – Tubes – Mandulás útvonalon (10 km). Kedd: „Mondák nyomán a Kelet-Mecsekben”. Túra Komlóról a Máré-várhoz (9 km), délután strandolás a magyaregregyi strandon. Szerda: „Patakok és erdők titkai”. Túra Hősök teréről a Meleg-mányi-völgybe (11 km). Csütörtök: „Barangolás, lubickolás”. Túra Orfűről Sikondán át (fürdés) Mánfára (11 km). Péntek: „Búcsú-túra”. Útvonal: Éger-völgy – Vörös-hegy – Remete-rét – Isten-kút (11 km). A túra végén játékos vetélkedő. Részvételi költség: 1500 Ft/fő. Információ: Varga Ágnes túravezető (( 30/611-9562, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

DDNPI rendezvények

A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez­vé­nyei­ről infor­máció kérhető, és a prog­ra­­mok­­ra előzetes jelent­kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele­fon­­­­szá­­mokon, illetve a kö­vetkező e-mail címeken: To­vábbi információk a www.ddnp.hu hon­lapon talál­hatók.

►  június 18 ,szombat: „Hódító hód” kenutúra. A túra során kenuinkkal bejárjuk a Vén-Dunát, mely alig több mint száz évvel ezelőtt a Duna fő ága volt. A maximális létszám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges. A jelentkezőket a kenutúra előtt néhány nappal értesítjük az indulási időpontról! Helyszín: Baja, Vén-Duna. A túra hossza 8 km, időtartama 3 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő.

►  június 18, szombat: Magyar Nemzeti Parkok Hete – közönségnap. Az ötödik alkalommal megszervezett Nemzeti Parkok Hete hazai természeti és kulturális értékeinkre, nemzeti parkjaink ökoturisztikai programjaira kívánja felhívni a figyelmet. Az egyhetes programsorozat nyitórendezvényén a hazai tíz nemzeti park igazgatóság munkatársai játékos vetélkedőkkel, kézműves termékekkel, bio ételkóstolóval várják az érdeklődőket. A látogatók információkat kaphatnak a nemzeti parki bemutatóhelyekről, valamint a természetvédelmi és ökoturisztikai programokról is. Helyszín: Pécs Barbakán tér, időpont: 10-től 20 óráig

►  június 19, vasárnap: Tárlatvezetés a Fehér Gólya Múzeumban. Az érdekes, informatív tárlatvezetésen a látogatók megismerhetik a világ gólyáit, életmódjukat, valamint betekintést nyerhetnek a gólyagyűrűzés módszereibe is. A környező villanyoszlopok fészkeiben élőben is megtekinthetőek a gyönyörű madarak. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum. Időpont: 9 óra. A programon való részvétel ingyenes. Túra a Nagy-réten: a szakvezetéses túra során a résztvevők Magyarország legnagyobb ártéri gyepét járhatják be. A látogatók számos érdekességet hallhatnak az ártér működéséről és a fokgazdálkodásról, valamint számos vízimadarat (gémek, kócsagok) és barna kányát is láthatnak. A túrán színpompás virágzó növények – nyári tőzike, szibériai nőszirom – megcsodálására is lehetőség nyílik. Helyszín: Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10 óra. A túra hossza 2-3 km. A programon való részvétel ingyenes.

►  június 19-24: Nyári sátortábor Drávaszentesen. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak közreműködésével minden érdeklődő gyermek bepillanthat a nemzeti park titkainak legmélyére, szakemberek irányításával. Akiket érdekel a végtelen világ egy kis hazai szelete, a Dráva csodálatos élővilága, aki szeretné látni természeti kincseinket, a vizekben élő érdekes élőlényeket, a madarak rejtett világát, annak köztünk a helye! Helyszín: Dráva Kapu Bemutatóközpont, Barcs-Drávaszentes.

►  június 20-26: Magyar Nemzeti Parkok Hete

►  június 20, hétfő: Szakvezetés a Pintér-kert Arborétumban. Helyszín: Pécs, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Zöld Pont Iroda, Tettye tér 9., időpont: 10 óra. A program időtartama 1óra. A program ingyenes.

►  június 21, kedd: Túra a mecseknádasdi Templom-hegyre. A túra során a nemzeti park kezelésébe tartozó területeken alkalmazott kíméletes erdőgazdálkodásról tudhatnak meg számos érdekességet a résztvevők. Helyszín: Mecseknádasd, Árpád-kori templom, időpont: 10 óra. A túra hossza 7 km, időtartama 4 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

►  június 22, szerda: Szakvezetéses túra a Bárányfoki tanösvényen. Helyszín Bárányfoki szabadidőközpont parkolója, időpont: 10 óra. A program időtartama 2 óra. A program ingyenes.

►  június 23, csütörtök: Tárlatvezetés a Fehér Gólya Múzeumban. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10 óra. A program ingyenes.

►  június 24, péntek: Szent Iván-éj a Tettyei Mésztufa-barlangban. Helyszín: Pécs, Tettyei Mésztufa-barlang. Részvételi díj: a barlangi belépőjegy ára.

►  június 2, szombat: Múzeumok Éjszakája a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen. Helyszín: Sátorhely. Részvételi díj: a belépőjegy ára.

►  június 26, vasárnap: „A barlang és ami fölötte van”. A program résztvevői látogatást tehetnek az Abaligeti-barlangban és a Denevérmúzeumban, majd túrán vehetnek részt a Denevér tanösvényen, melynek során szakvezető segítségével ismerhetik meg a barlang feletti terület természeti és kultúrtörténeti értékeit. A maximális létszám 35 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! Jelentkezés a 72/498-766-os telefonszámon. Helyszín: Abaligeti-barlang, időpont: 9 óra. Részvételi díj: a kombinált belépőjegy ára.

►  július 2, szombat: „Hódító hód” kenutúra. A túra során kenuinkkal bejárjuk a Vén-Dunát, mely alig több mint száz évvel ezelőtt a Duna fő ága volt. A maximális létszám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges. A jelentkezőket a kenutúra előtt néhány nappal értesítjük az indulási időpontról! Helyszín: Baja, Vén-Duna. A túra hossza 8 km, időtartama 3 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő.

►  július 9, szombat: Túra a Geresdi-dombságban. A program a turisták által kevéssé ismert Geresdi-dombságba kalauzolja az érdeklődőket. A részvevők a dombság természeti értékei mellett hazánk legősibb kőzeteivel, a terület geológiájával is megismerkedhetnek a Mórágyi rög területén. Helyszín: Mórágy, kőbánya, időpont: 10 óra. A túra hossza 5-6 km, időtartama 4 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

►  július 16, szombat: „Hódító hód” kenutúra. A túra során kenuinkkal bejárjuk a Vén-Dunát, mely alig több mint száz évvel ezelőtt a Duna fő ága volt. A maximális létszám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges. A jelentkezőket a kenutúra előtt néhány nappal értesítjük az indulási időpontról! Helyszín: Baja, Vén-Duna. A túra hossza 8 km, időtartama 3 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő.

►  július 23, szombat: Csillagoségbolt-park Klub. A csillagos égbolt megfigyelése a PTE Természettudományi Kar udvaráról.

►  július 30, szombat: „Hódító hód” kenutúra. A túra során kenuinkkal bejárjuk a Vén-Dunát, mely alig több mint száz évvel ezelőtt a Duna fő ága volt. A maximális létszám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges. A jelentkezőket a kenutúra előtt néhány nappal értesítjük az indulási időpontról! Helyszín: Baja, Vén-Duna. A túra hossza 8 km, időtartama 3 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő.

►  július 30, szombat: Csillagnéző túra a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben. Naplemente után tiszta idő esetén a csillagos égbolt megfigyelésére lesz lehetőség, csillagász vezetésével. A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet a Zselici Csillagoségbolt-parkhoz hasonlóan igen alacsony fényszennyezettségű terület, így a program során csillagok ezreiben gyönyörködhetnek a résztvevők. Helyszín: Nagybajom-Sápapuszta, időpont: 20 óra. A túra hossza 5-6 km, időtartama 3-4 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

►  augusztus 6, szombat: Gyógynövények a népi gyógyászatban – jelvénygyűjtő túra. Az interaktív program során számtalan érdekességet tudhatnak meg a résztvevők a gyógynövényekről, hatásukról, felhasználási módjukról és a tradi­cio­ná­­lis gyógyászatban betöltött szerepükről. Helyszín: Székelyszabar, templom, idő­pont: 10 óra. A túra hossza 2-3 km, időtartama: 4-5 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

►  augusztus 9, szombat: Csillagoségbolt-park Klub. A fényszennyezés élővilágra gyakorolt hatása – Szegvári Zoltán előadása. A Zselici Csillagoségbolt-park Európa egyik legkisebb fényszennyezettségű területe. A hozzá kapcsolódó elő­adás­so­rozaton számos érdekességet hallhatnak a résztvevők a fényszennyezéssel és élő­világra gyakorolt hatásával, az égi jelenségekkel és a csillagászattal kap­cso­lat­ban. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17 óra. A program ingyenes.

►  augusztus 22-26: Napközis Tábor. Értékes természetismereti programokkal kitöltött tábor várja az általános iskolás korú gyermekeket Pécsett, a Tettye Oktatási Központban. A terepi és foglalkoztató terembe tervezett foglalkozásokon, tematikus napok keretében ismerhetik meg a résztvevők a gyógynövényeket, a vizek apró lakóit, a madarak életét, az erdők titokzatos világát. Játékos feladatok, izgalmas vetélkedők várják a gyerekeket. Kirándulások és kézműves foglalkozások is színesítik a programot. Időpont: hétfőtől péntekig 8-16 óráig. Helyszín: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Tettye Oktatási Központ, Pécs, Tettye tér 8.

►  augusztus 27, szombat: Szarvasbőgés Gemencen. A szarvasok násza az ősz jelképévé vált. A program résztvevői sötétedést követően a gemenci erdőben tett túra során kis szerencsével meghallhatják az erdő királyainak hangját is. Maximális csoportlétszám 25 fő, előzetes jelentkezés szükséges! A helyszínről és az időpontról a túra előtt néhány nappal kapnak értesítést a jelentkezők. A túra hossza 5 km, időtartama 2-3 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

►  augusztus 27, szombat: Denevérnap Abaligeten. A DDNPI, valamint a Pécsi Állatkert Közhasznú Non-profit Kft. közös szervezésében megvalósuló esti program során a denevérek különleges és titkokkal körüllengett világát ismerhetik meg a látogatók szakavatott denevérkutató segítségével. Az Abaligeti-barlangnál hálóval befogott denevéreket lehet közelről megnézni, ismerkedve a fajok egyedi jellemzőivel. Helyszín: Abaligeti-barlang, időpont: 20 óra. A program ingyenes.

►  augusztus 29, hétfő: Megemlékezés a mohácsi csata évfordulóján. Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, Sátorhely határában elterülő park területe több mint 1500 katona végső nyughelye. Az évforduló napján a csatában elesett hősökre emlékezünk. Helyszín: Mohácsi Történelmi Emlékhely, Mohács – Sátorhely, időpont: 17 óra. A program ingyenes.

►  szeptember 3, szombat: Őszi túra Drávaszentesen – jelvénygyűjtő túra. A program résztvevői a Dráva Kapu Bemutatóközponthoz tartozó állattartó telepen régi magyar háziállatokkal (szürkemarha, rackajuh) ismerkedhetnek meg. Az állat­bemutatót túra követi, amely őszi kikericsekkel tarkított réten, keményfa ligeterdőn vezet át. Madarak (gémek, kócsagok) megfigyelésére is lehetőség nyílik, sőt kis szerencsével a fokozottan védett fekete gólya is megpillantható. Helyszín: Dráva Kapu Bemutatóközpont, Barcs-Drávaszentes, időpont: 10 óra. A túra hossza 5 km, időtartama 3-4 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

►  szeptember 3, szombat: Szarvasbőgés Gemencen. A szarvasok násza az ősz jelképévé vált. A program résztvevői sötétedést követően a gemenci erdőben tett túra során kis szerencsével meghallhatják az erdő királyainak hangját is. Maximális csoportlétszám 25 fő, előzetes jelentkezés szükséges! A helyszínről és az időpontról a túra előtt néhány nappal kapnak értesítést a jelentkezők. A túra hossza 5 km, időtartama 2-3 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő.

►  szeptember 6, kedd: DDNP Klub. Fotós élmények – Völgyi Sándor diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17 óra. A program ingyenes.