Keresés:

HÍREK

2012.01.07

Természetvédelmi hírek Baranyából

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

                                                             

Kevés gyöngybagoly - sok fióka

 

A baranyai templomtornyokba kihelyezett 154 költőládából idén 43-at foglaltak el költésre a baglyok. A ládafoglalási arány 27,9%-os volt, ez csaknem azonos a tavalyival. Összesen 35 pár gyöngybagoly és 11 pár macskabagoly megtelepedését regisztráltuk. A fészkelő gyöngybagolypárok száma némileg növekedett a tavalyihoz képest (+4 pár). Érdekességként említhető, hogy három költőládában a macskabaglyok kirepülése után gyöngybaglyok is költöttek.

A fészkelési időszak időjárása ezúttal kedvező volt a gyöngybaglyok számára. Míg tavaly a költések 44,7%-a ment tönkre, idén ez az arány csak 15,8% volt. A 35 első és 3 második költés eredményeként 160 fióka repült ki. Összehasonlításképpen: tavaly ugyanennyi költés során mindössze 67 fiókát neveltek fel a szülőpárok. A védelmi program 1987-es kezdete óta eddig 3618 gyöngybagolyfióka (912 költésből) és 504 macskabagoly-fióka (203 költésből) repült ki a költőládáinkból.

         

 1. kép: Gyöngybagolyfiókák a himesházai költőládában (Fotó: Bank László)

 

Sumonyi nádiposzáta Spanyolországban

 

A hónap folyamán kaptunk hírt arról, hogy a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson gyűrűzött cserregő nádiposzáták közül ismét ellenőriztek egy példányt Spanyolországban. A madarat 2010. augusztus 27-én fogták be a Földközi-tenger partvidékén, mindössze 20 nappal a gyűrűzést követően. A légvonalban számított távolság a két hely között 1676 km. A Sumonyban jelölt cserregő nádiposzáták közül ez volt a harmadik példány, amely Spanyolországban került kézre.

Ez az adat is bizonyítja, hogy a Kárpát-medencei nádiposzáták két útvonalat használnak vonulásuk során. Egy részük a Földközi-tengert keleti irányban megkerülve a Boszporuszon keresztül éri el Ázsiát, majd a közel-keleti partvidéken haladva a Nílus deltájánál ér Afrika földjére. Másik részük a tengert nyugati irányban kerüli meg, és a Gibraltári-szoroson átrepülve hagyja el Európát.

A Spanyolországban jelölt cserregő nádiposzáták közül eddig két példányt fogtunk be Sumonyban. Mindkét madarat annak a helynek a közelében gyűrűzték, ahol a fent említett, Sumonyban gyűrűzött nádiposzátánk megkerült. A nyugati vonulási útvonalat ezek az adatok is megerősítik.

 

 

Olasz gyűrűs fülemülesitke Sumonyban

 

A nádiposzáták nemzetségébe tartozó fülemülesitke a rövid távú vonulók közé tartozik. A telet a Földközi-tenger északi medencéinek partvidéki mocsaraiban tölti. Magyar gyűrűs sitkék eddig főleg az Adriai-tenger partvidékén kerültek meg, de Franciaország déli részén, a görög szigeteken, valamint Szardínia és Korzika szigetén is ellenőriztek néhány példányt.

A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson korábban csak horvát gyűrűs sitkék kerültek a hálóinkba. Ez év október 28-án viszont befogtuk az első Olaszországban jelölt példányt is. A madarat 2011. március 15-én gyűrűzték az olasz kollégák az Adriai-tenger mellett fekvő Ortazzo nevű helységben, Sumonytól 475 km távolságra. Az adat jól illeszkedik a sitkék vonulásáról eddig alkotott képbe.

 

2. ábra: Külföldön gyűrűzött és Sumonyban ellenőrzött fülemülesitkék  

 

Rekordnagyságú kékgalambcsapat

 

A kék galamb gyakori fészkelő madárfajunk. Főleg a domb- és hegyvidéki bükkösöket kedveli, ahol a nagytestű harkályok (zöld küllő, hamvas küllő, fekete harkály) által vájt faodúkban költ. Baranyában leggyakrabban a Mecsek és a Zselic erdőségeiben találkozhatunk vele. Vonuló madár, de enyhe teleken rendszeresen akadnak áttelelő egyedei is. Kedvező időjárás esetén már január végén, február elején visszaérkeznek az első példányok.

Vonuláskor nagyobb csapatokba verődik. A megyei madárfaunisztikai adattárunkban a korábban észlelt legnépesebb csapatot 1976. január 1-i dátummal rögzítettük. Ekkor a megfigyelők a sumonyi halastavak melletti szántóföldeken 400 példányra becsülték a szedegető galambok számát.

Mindezt jelentősen felülmúlja a legújabb adat. December 24-én Márok határában a kukoricatarlókon kb. 2000 példány táplálkozott huzamosabb ideig. Valószínűleg egy kései vonuló csapat pihent meg a területen, de a madarak áttelelése sem zárható ki. Mindenesetre ilyen kései időpontban ekkora egyedszámú csapat megfigyelése igazi kuriózumnak számít.

Januári klubnap

 

Januári klubnapunkon Nagy Gábor tart előadást "Az aranysakál útja Magyarországon" címmel. Az előadásra mindenkit szeretettel várunk! A klubnap időpontja: 2011. január 10. 18.00 óra. Itt jelezzük, hogy januártól kezdve a klubnapjaink helyszíne megváltozik. A rendezvényeket ezentúl a Pécsi Állatkert Terráriumában tartjuk (Pécs, Munkácsy M. u. 31.).

 

 

 

Honlap: http://www.baranyamadar.hu/

 

 

 

 

oldal tetejére