FORRÁSOK

Bevezető

 

A Dunántúli-dombvidéknek ez a két, kisebb tájegysége a Keleti-Mecsek szomszédságában fekszik. A fiatal üledékekből felépülő dombvidék a medencealjzatban gránitot és gneiszt tartalmaz. Szekszárd környékén a pleisztocénben kialakult lösz vastagsága 20-40 m közötti.

A Szekszárdi-dombság vízhálózata igen sűrű. A dimbes-dombos terület vízrajzára jellemző, hogy a völgytalpakon források jelentkeznek, de ezek általában alacsony hozamokkal bírnak. E tájegység forrásaira jellemző a stabil vízhozam, kis ingadozásokkal. A legjelentősebb patakok a Lajvér-patak és a Rák-patak, melyek a peremeken folynak. Jellemző a környékre az erős domborzati tagoltság. A talajvíz mennyisége nem jelentős, keménysége viszonylag nagy. A Rák-patak felduzzasztásával hat halastavat is létrehoztak. Jelentősebb tavak a Szálkai-víztároló, a Zsibriki-halastavak, a Ladomány környéki halastavak és az Alsónánai-víztároló. A források összegyűjtésénél a célom az volt, hogy a térképen - még meglévő és működő -  feltüntetett források leírásra kerüljenek. Sajnos a területen a források jelentős része elhanyagolt.

A Szekszárdi-dombság területén található turistaútvonalak nagy részét az 1970-es években alakították ki, így szükségessé vált, hogy biztos víznyerő helyeket képezzenek ki foglalt források formájában. A területen található források túlnyomó többségét az erdészetek foglalták 1979-ben egy forrásépítő program keretében. A mai források közül a Haramia-forrás és Tőkés-kút került legkorábban kiépítésre. A táj kőzettípusára leginkább a gránit a jellemző, ezért a források falazata legtöbbször gránitból készült fehér márványtáblával ellátva.

A Szekszárdi-dombság területén a turistaútvonal hálózat viszonylag sűrű, így a források is közelükben helyezkednek el. Ahol a főjelzésektől távolabb esnek a források, ott a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség a megfelelő színű körjelzést is felfestette, a könnyebb megtalálás érdekében. A Geresdi-dombság tájain nem alakítottak ki turistaútvonalakat, mivel itt kevés az összefüggő erdőterület, és a jó adottságú termőtalajokon mezőgazdasági termelés folyik. Amennyiben a GPS koordináták rendelkezésre állnak, úgy a leírás végén azok is megtalálhatók.

A terület forrásainak bejárásához ajánlott turistatérkép a Szekszárdi-dombság, Gemenc nevű 1:40.000-es térkép.

 

 

Anikó-forrás

 

Mórágytól délnyugatra a K jelzésről induló KO jelzésű ösvényen közelíthető meg, mely kb. 1 km-t kanyarog a völgy végében található forráshoz. Gránitból foglalt kör alakban kivitelezett forrás. A kifolyócső alatti szintet lebetonozták, így a járószinttel egy magasságban lévő csőből nehéz vizet vételezni. A márványtáblán a felirat: ANIKÓ alatta FORRÁS alatta 19 tölgyfalevél szimbólum 79. Az erdészet foglalta. Bővizű forrás, melynek hozama 5-20 liter/perces értéket mutat. Mellette több helyen is tapasztalható a vízmegjelenés. GPS 46° 11,9066' 18° 36,7355'.

 

 

Anyák-kútja

 

A Nagy-Mórágyi-völgyben található forrás, melyet a közelmúltban felújítottak. A betonozott támfalból kiálló csövön át bőséges vízhozamot ad. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság nemrégiben befejezte a Nagy-Mórágyi-völgy teljes vízrendezését, és a környezet rendezését, és ennek keretében újult meg a forrás is.

 

 

 

Bükkös-forrás

 

Mórágytól délre, kb. 2 km-re, Bátaszéktől pedig nyugatra, az Akác-völgyben található. A Z jelzésről a hídon át a ZO jelzés vezet a bükkös erdőben található forráshoz. A forrás a hídtól 100 m-re van. Gránitból és betonból kiépített csőkifolyós forrás, merítős medencével és névtáblával ellátva. A forráson márványtáblába vésve látható a felirat: BÜKKÖS alatta FORRÁS alatta 19 tölgyfalevél szimbólum 79. Gyér vizű forrás, mely időszakosan el is apadhat. GPS 46° 11,4005' 18° 38,4928'.

 

  

Csurgó-forrás I.

 

Kakasd belterületén a KO jelzés mentén található bővizű, aknás foglalású forrás. Építménye zsaluzott betonból készült, melyből egy vastag alumíniumcső vezeti ki a forrás vizét. Névtáblája nincsen. GPS 46° 21,3121' 18° 35,1935'.

 

 

Csurgó-forrás II.

 

Kakasd északi részén a templomtól északra kb. 300 m-re a patak jobb oldalának eredése ez a vízfakadás. Két oldalról lépcsőn juthatunk a víz jelentkezési helyéhez. Téglából és betonból épült kifolyócsöves forrás. A kifolyócső vége érdekesen van kivágva, mely egy hal szájához hasonlít. A forrás hozama gyakran nagyobb, mint amennyit a cső keresztmetszete elbír, ezért a támfal illesztéseinél is megjelenik a víz. Névtáblája nincs.

 

    

Fazekas-forrás

 

A Haramia-forrástól dél-keletre kb. 600 m-re található a KO jelzés mentén a Fazekas-völgy kezdetén. Gránitból foglalt csőkifolyású forrás, melyen márványtáblán olvasható a megnevezése: FAZEKAS alatta FORRÁS alatta 19 tölgyfalevél szimbólum 79. Az erdészet építette ki, vize egy nagy hídgyűrűn folyik keresztül. Gyér vizű forrás, mely jelentősebb hozamokat nem produkál. Vízhozama rendszerint 2 liter/perces érték alatt marad. A forrást 2003-ban Tasnádi János újította fel.

 

 

Fekete-kút

 

Kakasdtól délre, a Fekete-híd fölött a K jelzésről leágazó KO jelzésen érhető el a forrás. A forrás előtti kis völgyet egy fahíd íveli át, felette egy kopjafa található, amelyet a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség állíttatott. Gránitból épített vasajtóval és kifolyócsővel ellátott forrás. Az erdészet 1979-ben foglalta a forrást. Márványtábláján a felirat: FEKETE KÚT, alatta 19 tölgyfalevél szimbólum 79. Kis vízhozamú, de állandó kifolyású forrás. A forrást 2001-ben Tasnádi János újította fel.

 

  

Haramia-forrás

 

Kakastól dél-keletre a K jelzésen található közismert forrás. Előtte szép erdei pihenőhely van asztalokkal és tűzrakóhellyel. A Szekszárdi-dombság legrégebben elnevezett foglalt forrása. Vörösgránitból épült kifolyócsöves forrás, melynek felirata márványtáblán látható. Bővizű forrás, hozama 8-25 liter/perc körül váltakozik.

 

 

Henrik-forrás

 

Bátaapáti és Mórágy között található a forrás a K sáv jelzésen. A forrásvíz a mórágyi gránit formáció rétegvize. A forrást először 1968-ban foglalták, erre utalóan a támfal egy részletében H 1968 GY monogram látható. Az erdészet a forrást 1979-ben felújította és tölgyfalevél szimbólummal jelzett fehér márványtáblával látta el.  A forrás vízhozama 0,1-4 liter/perces értékek között változhat. A forrást 2009-ben a Mecsekérc Zrt. megbízásából Baumann József, Rostás Attila és Varga Jenő felújította. GPS 46° 12,3340' 18° 37,1618'.

 

    

Marika-forrás

 

Mórágytól délre a Z túra útvonalán a kanyartól kb. 50 m-re leágazó ZO jelzésen érhető el. Egy kis fahídon közelíthető meg a forrás. Sajnos a forrás teljesen el van iszaposodva, előterében sok a kidőlt fa. A víz az építmény aljából bugyog fel. A forrás tábláján a felirat: MARIKA FORRÁS, LÉGY FORRÁSA ÁRTATLAN ÖRÖMÖKNEK. GPS 46° 11,4221' 18° 38,1098'.

 

  

Remete-csurgó

 

Szekszárdon a Kápolna-téren található forrás, mely felett a kápolna és a stációk állnak. Támfalas, belső aknás vízgyűjtővel ellátott forrás, mely a beépített csövön vezeti le az aknában összegyűlő vízmennyiséget. A víz egy kis betonhengerbe csorog. A vasajtón látható a felirat fehér festékkel ráfestve. Bővizű forrás, de fogyasztása a környék beépítettsége miatt nem ajánlott. A török időkben egy jámbor zarándok épített itt hajlékot magának, aki remete életet élt, és a Szent Szűz tiszteletére buzdította a hozzá kijáró híveket. A hívek adományából épült a kápolna.

 

 

Szarvas-kút

 

Szálka településtől délre található forrás, mely a rétről a vízmű-háztól induló földúton érhető el. Gránitból foglalt kifolyócsővel és névtáblával ellátott forrás. A márványtáblán a felirat: SZARVAS alatta KÚT alatta 19 tölgyfalevél szimbólum 79. A forrás kedvenc pihenőhelye volt már herceg Batthyány Fülöpnek is, aki a szálkaikak földesura volt az 1800-as évek első felében. A mai napig közkedvelt kirándulóhely. Gyér vizű forrás, hozamai 0-5 liter/perces érték körül jelentkeznek.Vize kis patakként indul el, de az fokozatosan elszivárog a talajban. GPS 46° 16,2230' 18° 38,4187'.

 

  

Tértörő-forrás

 

Mórágytól délre a Gombás-völgy oldalában jelentkező forrás a Z turistaútvonal mentén. Gránitból szépen kiépített kifolyócsővel ellátott forrás. Sajnos jelenleg a hátsó műanyagcső nincs bekötve az építménybe, így a víz a forrásoldalánál kivezetett vastag műanyagcsőből folyik. A márványtáblán a felirat: TÉRTÖRŐ alatta FORRÁS alatta 19 tölgyfalevél szimbólum 79. A patakba való becsatlakozásig némi mésztufakiválás is felismerhető. A forrást régeN Cserfa-forrásnak is nevezték. GPS 46° 12,1404' 18° 37,9522'.

 

  

Turista-forrás

 

Bátaapátitól dél-nyugatra a K jelzésről leágazó KO jelzésen két irányból is megközelíthető. Az egykori Üveghutai erdészháztól jó egy km-re található a völgytalp kezdetén. A kútgyűrűből foglalt, gránittal fedett építmény kifolyócsövén nem mindig van vízjelentkezés, helyette inkább a patak mederből történik a vízleadás. Az építményen a márványtáblán a felirat: A márványtáblán a felirat: TURISTA alatta FORRÁS alatta 19 tölgyfalevél szimbólum 79. GPS 46° 12,2147' 18° 34,6559'.

 

Biki Endre Gábor összeállítása