FORRÁSOK

 

BALLA-KÚT

 

Kaposvár déli részén a Kaposhegyi lakótelep közelében helyezkedik el. A Ballakúti út felől a réten túl az erdőben található. Kútgyűrűből foglalt beton fedőlappal ellátott kifolyócsöves forrás. Vizét a helyi lakók is használják. Vízhozama 10-25 liter/perces értékeket mutat. Környezetében több forrásmező is ismeretes. Névtáblája nincs. GPS 46° 20,244’ 17° 47,753’

 

  

CSERKÉSZ-FORRÁS

 

Kaposvártól délre a P jelzésről leágazó, mintegy 30 m-es PO jelzésen érhető el. A Töröcskei erdőben a Körtönyei-bükk utca folytatásában déli irányba húzódó völgyben található. Mészkőből épített forrás, melyen az 1912 és 1982-es évszámok szerepelnek. A forrás jelenleg teljesen el van iszaposodva, építményét iszap fedi, így a víz kifolyása nem is látható. Eredetileg a háromszög alatti boltív alatt történt a kifolyása. Régen Vándor-forrás volt a neve. GPS 46° 19,8670’ 17° 47,1030’

A Kaposvári Természetbarátok a Kaposvári Városszépítő Egyesület anyagi támogatásával 1982-ben építették ki. Emlékhellyé nyilvánították a Társadalmi Erdei Szolgálat megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére. A Kaposváron megtartott XVII. Országos TESZ találkozó keretében 1982. május 29-én avatták fel. Tervezte: Lévai József.

 

 

DUGÁS-KÚT

 

Ropolypusztától dél-nyugatra, a halastótól kb. 1 km-re a kocsiút mentén található forrás. Kőből épült nyitott, boltíves forrás kifolyócsővel ellátva. Bő vízhozamú, de építménye rossz állapotban van. GPS 46° 14,112’ 17° 46,691’

Régen ez a forrás fadongákkal (duga) bélelt kút volt, innen az erdőrész elnevezése is. Ez az erdő volt a Patkó fivérek (Patkó István és Patkó János) rejteke. A népi emlékezet a két betyárt Patkó Bandi néven egy személyként összemossa.

 

 

ESZPERANTÓ-FORRÁS

 

Kaposvártól délre, a Töröcskei-tó felől érkező P jelzésen érhető el. Az úttól mintegy 40 m-re található, innen a PO jelzés vezet hozzá. Egy zöldre festett betontömbből foglalt forrás, melynek aljában egy félköríves lyukból történik a kifolyás. 1983-ban építették ki a Somogy megyei természetbarátok. Felirata nincsen. Gyér vizű forrás, mely estenként el is apadhat. Sajnos jelenleg el van iszaposodva. GPS 46° 19,8670’ 17° 47,0260’

 

 

FENEKETLEN-KÚT

 

Szilvásszentmártontól délnyugatra, a Z jelzésű turistaútvonalról leágazó ZO jelzésen érhető el. Érdekessége, hogy egy kis tóból fakad, melynek közepén egy kútgyűrűt helyeztek el, és ebből kifolyócsövön érkezik a túlfolyó víz mennyisége. Az elnevezése is erre utalhat.  Bővizű forrás, a vízhozam 10-20 liter/perc érték között változhat. A terméskőből falazott építményen nincs névtábla elhelyezve. Mellette asztalok és padok találhatók. GPS 46° 15,0595’ 17° 41,5864’

 

  

HERCEG-FORRÁS I.

 

Kaposvár és Sántos között a Nyárszói erdőben található forráscsoport elnevezése. Valamikor a SL jelzésről egy SO jelzés vezetett forrás felé, egészen Cserénfáig. A kb. 20 éve megszüntetett jelzés a forrás környékén még jól látszik. A Sántosról induló erdei feltáró út felől is megközelíthető. Mészkőből és betonelemekből épített forrás, melynek falában kifolyócső maradványa is látszik, de vize, most a fal sarkánál kiképzett alagútból folyik. Kör alakú merítőjéből a víz kimerhető. Oldalfalában látható a felirata. Vízhozama 5-15 liter/perces hozamokat produkál. Közelében az erdészet asztalokat és padokat helyezett el. GPS 46° 19,911’ 17° 51,797’

 

 

HERCEG-FORRÁS II.

 

Az előbbi forrás szomszédságában található, hasonló stílusban épült merítős forrás. Vízhozama 2-8 liter/perces értéket mutat. GPS 46° 19,912’ 17° 51,796’

 

 

HERCEG-FORRÁS III.

 

Az előbbi forrástól 2 méterre található az 1995-ben foglalt forrás. Kifolyócsöves forrás, de vize a merítős medencében bukkan a felszínre. Homlokfalában betonba írva látható a felirat, és az évszám. Vízhozama 3-6 liter/perces értéket produkál. GPS 46° 19,905’ 17° 51,802’

 

 

HÚSVÉT-FORRÁS

 

Kaposszerdahelytől keletre, a P+ jelzésről leágazó PO jelzésen közelíthető meg. Téglából épített nyitott, kútszerű kis merítős forrás. Időszakos forrás, így a nagyobb szárazságokban elapad. Névtáblája nincs. GPS 46° 19,164’ 17° 46,287’

 

  

JEGESKÚTI-FORRÁS

 

Gálosfától északra, a Kaposgyarmat felé lefolyó Jeges-völgyben a Jegeskúti-erdőrészben található. Mai térképeken Bükki-erdőként szerepel. A térképen szerepel a forrásjelzés, de név nélkül. A Sipos-hegynél lévő kis növényzettel benőtt lefolyástalan tótól erdészeti út vezet a völgybe a forrásig. Ezen haladt a régi K túra útvonala is. (A jelzés még nyomokban fellelhető). Kútgyűrűből foglalt forrás, műanyag kifolyócsővel. Felette korábban fatető volt, de ez kidőlt, így a kútgyűrű jelenleg nyitott. Vize egy kis kibetonozott mederben folyik, majd a szemközti patakba csorog. Vízhozama 12-25 liter/perces értékeket mutat. GPS 46° 16,332’ 17° 51,986’

 

 

JÓ-KÚT

 

A Kaposgyarmat nevű település végén található kút valamikor búcsújáró hely volt. Fehérre meszelt kis fatetős kút, melynek vize vödörrel kimerhető. Az utóbbi évtizedben az önkormányzat rendbe hozatta a kutat, a kristálytiszta hideg víz ma is csordogál egy kifolyó nyíláson az árok szélénél. GPS 46° 16,862’ 17° 52,654’

A kút legendája: A kutat tápláló forrás vizének csodatévő erőt tulajdonítottak. A gyógyulás reményében ezért sokan felkeresték. A helyiek szerint egy járni nem tudó asszony álmodta meg a forrás helyét, s a víz (amit a férje onnan merített) meg is gyógyította. Úgy tartják, sokan ott hagyták a mankójukat, miután megfürdették a lábukat. A forrást meglelő férfi távolabbi községekbe is elszállította a vizet, még a Balaton környékéről is érdeklődtek.

 

  

KŐÉR-FORRÁS

 

Kaposvártól délre, a Négytestvér-forrástól induló K■ jelzésen elérhető forrás. Tőle 30 m-re van a Gyöngyvirág-kulcsosház. A kulcsosház vízellátását biztosítja. 1978-ban foglalták, terméskőből építették, kifolyócsővel és márványtáblával látták el. 2005-ben felújították. Vízhozama 5-10 liter/perc érték körüli. GPS 46° 19,7092’ 17° 47,7998’

 

  

LATINCA-FORRÁS

 

Kaposvártól dél-keletre, a Nádasdi-völgy egyik nyugati mellékvölgyében a SL jelzésről leágazó SO jelzésen érhető el. Kőből foglalt kútszerű építménnyel rendelkező forrás. Bővizű forrás, hozamai 8-20 liter/perces értéket mutatnak. Sajnos jelenleg elhanyagolt állapotban van, a kút fedőlapja le van döntve. Csövén nem folyik a víz, helyette az építmény aljából tör elő. GPS 46° 19,077’ 17° 50,234’

A forrás a nevét Latinca Sándorról kapta, de névtáblája nincs. E névhez kapcsolódóan áll egy monumentális betonból készült emlékmű. Korábban több évtizedig kultikus hely volt; ma már az emlékmű elhanyagolt. E területen lőtte agyon a Prónay-féle különítmény a kommün alatti tevékenységük alapján Latinca Sándort, a helyi direktórium vezéralakját és 4 vádlott-társát a Tanácsköztársaság bukása után, 1919. szeptember 17-én. Az emléktábla felirata: „1919-1969. A Tanácsköztársaság 50 évfordulóján Kaposvár város dolgozói kegyelettel emlékeznek mártírjaikra.”

 

  

LOZSITI-KÚT

 

Kaposgyarmat és Gálosfa között a Z jelzéstől keletre lévő szakadékos szurdokvölgy elvégződésénél található a forrásmészkőfal. A meredek völgykatlan csúszóssága miatt nehezen megközelíthető. Több helyről is intenzív vízmegjelenés látható. A helybeliek által „Bivalyfej” névre keresztelt nagyméretű mésztufa képződmény üreges rendszere sok érdekességet rejt. A cseppköves mésztufa hasadékból kibuggyanó rétegvíz csorogva hull a sziklapárkány alá. Az együttes éves átlagos vízhozam 10 liter/perces érték körül mutatkozik. GPS 46° 16,348’ 17° 53,129’

 

 

MÁTYÁS KIRÁLY-KÚTJA

 

Szilvásszentmártontól dél-nyugatra a Z jelzésen elérhető forrás piknikhellyel. Kútszerű kiépítésű forrás, lépcsővel, márványtáblával és kúpos fatetővel ellátva. Kifolyócsővel ellátott bővizű forrás. Vízhozama 6-20 liter/perc érték között változhat. GPS 46° 14,898’ 17° 41,705’

 

  

MÉHÉSZ-FORRÁS

 

Mosdóstól délre a Vigadó-hegyen a Szent Miklós kápolnától észak-nyugatra lefutó völgy kezdetén, a P sáv jelzésű úttól, kb. 50 méterre található. Téglából körkörösen kiépített boltíves kis forrás, kifolyócsővel ellátva, de vize a cső alatt jelentkezik. Közelében méhészeti telep van. Vízhozama 1-5 liter/perces értékek között ingadozik. Névtáblája nincs. GPS 46° 20,088’ 17° 59,806’

 

  

NÉGYTESTVÉR-FORRÁS

 

Kaposvártól délre, a Gyertyánosi parkerdőben található forrás, a P és K■ jelzésű turistautak mentén. A Kaposvári Természetbarátok építették ki Lévai György irányításával 1969-71-ben. Kőből falazott támfalas kiépítésű, négy kifolyócsővel és márványtáblával ellátott forrás, melynek vize a Hódos-tavat táplálja. Bővizű forrás. Vízhozama 10-25 liter/perc érték között változhat. Közelében híd, erdei asztalok és padok találhatók. Környezete piknikezésre alkalmas. GPS 46° 19,7855’ 17° 47,6587’

Vadregényes környezete adott gyerekkori élményt és alkotói ihletet a város neves íróinak és művészeinek. Gyergyai Albert, Fekete István és Takáts Gyula feledhetetlen sorokban emlékeznek meg e tájról.

 

  

PÁLINKAFŐZŐI-FORRÁS

 

Mosdóstól délre, a Vigadó-hegy déli oldalában a Szent Miklós kápolnától 200 méterre található a földút mentén. Kútgyűrűből és téglából kiképzett támfalából műanyagcső vezeti ki a forrás vizét. A cső felett márványtáblán látható a megnevezése. A több száz éves forrást 2002 júniusában hozták helyre és avatták fel a mosdósi szőlősgazdák. Vízhozama 3-6 liter/perces értékek közé tehető. A közeli szőlőhegyen szép látnivalót kínál a kápolna, a honfoglalási szoborpark és a kilátó. GPS 46° 19,791’ 18° 00,036’

A Vigadó-hegyi kápolna története: A kápolna 1779-ben épült. Alapterülete 7x4 m. Titulusa Nepumuki Szent János, a hajósok védőszentje. A nép ajkán élő legenda szerint a mai kőkápolna helyén egy fakápolna állt, melyet a hajósok építettek.
Jelenleg két kis harang van a kápolnában. A monda szerint abban az időben a Kapos még hajózható volt, és ezek a hajósok egy nagyobb áradásból megmenekülvén, hálájuk jeléül építették a fakápolnát. A hegyi kápolnát az 1800-as évek elején építették át kőkápolnává. Ez Babics András veszprémi kanonoknak köszönhető, akinek Imre nevű testvére mosdósi kisbirtokos volt. Annyi maradt fenn, hogy Babics András egyszer 406 koronát adott a kápolna építéséhez. A kápolna igen elhanyagolt volt az 1900-as évek elején. Ezért a História Domus szerint 1926-ban renoválták, mivel a tetőzete már beomlással fenyegetett. 1951-ben a mosdósi templom fazsindejét kicserélték a hivek adakozásából piros palára. Az itt megmaradt palából fedték be az igen elhanyagolt hegyi kápolnát 1951-ben. 1976-77-ben lett ismét felújítva.
Napjainkban a hegyi búcsúkor (Nepumuki Szent János napjához legközelebb eső vasárnap) szentmisét tartanak a szépen helyreállított kápolnában.

 

 

PIHENŐ-FORRÁS

 

Kaposvártól nyugatra a Tókaji-parkerdőben az északi tó fölött, kb. 50 m-re fakadó forrás. Lapos kövekből épített kis forrás kifolyócsővel ellátva. Időszakos forrás, vize a száraz időszakokban elapad. Névtáblája nincsen. GPS 46° 20,578’ 17° 44,730’

 

  

TÓKAJI-FORRÁS

 

A Tókaji parkerdőben a P+ jelzésű út alatt 10 m-re található. A forrás előtt egy parkerdei információs tábla is látható. Lapos kövekből cementezett kis kifolyócsöves forrás, de névtáblája nincsen. Vízhozama 1-5 liter/perc érték körül ingadozik. GPS 46° 20,4285’ 17° 45,1592’

VÁRKÚT-FORRÁS

A Szalacskai-erőben a szőlőhegy keleti oldalának egyik metsződésében a Pap-gödör elnevezésű völgyben ered. A földsáncon vezető korláttal ellátott lépcsősoron juthatunk le a forráshoz. Téglából kiépített bővizű, merítős forráskút. Vízhozama 6-18 liter/perces értékekkel jelentkezik. Névtáblája nincs a forrásnak. Az erődített városnak helyet adó fennsíkot egy nagyobb völgy vágja ketté. A földvár határa itt nem esik egybe a fennsík peremével; a vár területét itt megnövelték a völggyel. A völgy száját magas sánc zárta el, amely nagyrészt ma is követhető. Valamikor a forrást az erőd lakói használták. Pap-forrásnak is nevezik. GPS 46° 18,797’ 18° 01,277’

Baumann József és Biki Endre Gábor összeállítása