FORRÁSOK

BÉSŐ-KÚT

Túrony közelében, attól keletre, az Avas-alja nevű területrészen az esőbeállók közelében ered. Megközelíthető az új Z jelzésen. A kövekből kiarkott merítős forrásnak a kútházát érdekes formában, háromszög alakban képezték ki. A forrás vizéhez néhány lépcsőn juthatunk le. A forrás vízhozama 1-5 liter/perces értékeket mutat. GPS 45° 54,371' 18° 13,956'

BOLTÍVES-FORRÁS

Felsőegerszeg északi végén, a falu utolsó házától kb. 100 m-re található, mely a szőlők irányába, egy kitaposott gyalogösvényen át közelíthető meg. Téglából épített nyitott boltíves merítős forrás, vascső kifolyással ellátva. Vízhozama 3-8 liter/perces értékek között változhat. Névtáblája nincs, vizét a környező házak tulajdonosai használják. GPS 46° 15,389' 18° 7,932'

CIGÁNY-KÚT

Erdősmecskétől északra, a Rabló-gödörben lévő erdészeti műút déli oldalán, a patakmeder mellett, a Bukó-völgy keresztezésében található a szépen kiépített forrás. Gránitból falazott szép íves építménye van, mely a lépcső falában zárul. A cső felett látható a vörös gránit névtábla, felette kutyafej formájú kő van beépítve. Hozamai meglehetősen alacsonyak, időszakosan van csak csövén kifolyás. Hozamai 0,3-2 liter/perc értékek között változnak. A forrás előtt híd van áteresszel, szembe vele kőlépcsők, melyen lejuthatunk a forráshoz. A forrás közelében asztalok, padok és tűzrakóhely van. A forrás neve arra utal, hogy régen a környékén cigányok laktak. GPS 46° 12,3638' 18° 30,2835'

DÉRVÖLGYI-FORRÁS

A volt Dér-völgyi tavakat tápláló forrást Erdősmecskétől északkeletre találjuk. (A tavaknak nyílt vízfelületük már nincs, nádas felületüket nádas és vízinövények borítják.) Erdősmecske felől a Z jelzésről a ZO jelzés ágazik le a forráshoz. Gránitból szépen kiépített, kifolyócsöves forrás. Vörösgránittáblán látható a felirata. Vize állandó megjelenésű, hozama 3 liter/perc körüli értékkel mutatkozik.  A forrást 2009-ben Biki Endre Gábor újította fel. GPS 46° 11,2982' 18° 31,3502'

DOMONKOS-KÚT

Szellő falu határától délkeletre, a Felső-hegytől keletre elhúzódó völgytalp közelében egy fás bokros területrészen található a forrás, melyet szántóföldek határolnak. 2005-ben foglalta Ripszám István erdészeti igazgató. A gránitból készült építményben a kifolyócső felett gránitlapba írva látható az elnevezése. Az agyagos, homokos képződmények rétegvize jelentkezik bő hozamokkal. A vízhozam 10-15 liter/perc értékek körül mozoghat. 46° 04,158' 18° 28,751'

ÉGER-FORRÁS

Az Ófalutól észak-nyugatra a műút közelében, az erdészeti sorompónál a vízmű kis házikója mellett a P jelzésen található. Itt vezet az erdőbe a piros sávjelzésű turistaút. A kis tisztáson erdei bútorok és tűzrakó található. A forrás ezek mögött búvik meg a kis vízmosásban. Táblája fából faragott és az égerfára szerelték a forrás mögött. Az időszakos vízhozamú forrást a Mecseki Erdészeti Zrt újította fel 2007-ben. GPS 46° 13,4744' 18° 31,1170'

EGERSZEGI-FORRÁS

Felsőegerszeg észak-keleti végénél, a település utolsó házától kb. 100 méterre egy földesúton közelíthető meg. A forrás fakadása egy kis réten a híd mellett van, ahol a patak is folyik. Téglából és betonlapokból foglat forrás, lépcsővel ellátva. Vize egy nagyméretű műanyagcsőből folyik. Bővizű forrás, hozamai 8-20 liter/perces értékekkel jelentkeznek. Közelében több forrásmező is látható. Névtáblája nincs. Vizét a falubeliek hasznosítják. 46° 15,386' 18° 8,132'

ERDÉSZ-FORRÁS

Apátvarasdtelep (volt Jágercsárda) közelében található a támfalas foglalással kiépített forrás. A K túraútvonaltól mintegy 100 m-re található. Terméskövekből építette Csillag Ferenc 1995-ben. A forrás márványtáblával ellátott, alacsony vízhozamú. A vízelvezetési problémák miatt a merítős forrás előtere gyakran feltelik iszappal, a levelek belehullanak a foglalásba. GPS 46° 12,2666' 18° 28,9204'

FARKAS-FORRÁS

Szemelytől északra az Ibolya utcán túl, attól kb. 300 méterre a Farkas-völgy kezdetében található forrás. Téglából kiépített merítős kútszerű forrás bő vízhozammal. A helyiek vizét régóta hasznosították.

FLÓRIÁN-FORRÁS

Babarc beleterületén a faluközpontban az autóbuszmegálló mellett a kis téren található. Kőből és betonból épített forráskút, melynek tetején Norton kutat helyeztek el. Lépcsőn juthatunk le az aknás foglaláshoz. Régen a falu legjobb vizének tartották. Időszakos forrás, vízhozama 0-15 liter/perces érték körül mozog.  Nevét onnan kapta, hogy mellette Flórián szobor áll. GPS 46° 00,337' 18° 33,006'

KÉMÉNDI-CSORGÓ

Máriakéménden a Nagy-pincesorba vezető betonút mentén található. Megközelíthető a Máriakéméndi autóbuszmegállótól induló kék irányított körjlelzésű turistaúton. A forrást 2000-ben foglalták és íves mészkőfalazattal látták el. Vizét alagútcsatornában vezették el. Az időszakosan működő forrás folyamatosan alacsony vízhozamot prudukál, melynek hozama 0-2 liter/perc között változhat. GPS 46° 01,1875' 18° 28,1171'

KERESZT-FORRÁS

Szűr település déli végénél az országút mellett találjuk a forrást. Vele szemben az út túloldalán egy kereszt áll. Szárazon rakott mészkőből készült a falazata van, a víz egy vascsövön folyik. A forrás vízhozama 10-20 liter/perc értékeket mutat. Régen a falubeliek csak ennek a forrásnak a vizét használták babfőzéshez. Valamikor Krémer-forrásnak is nevezték a forrás közelében lakó családról. GPS 46° 05,802' 18° 34,749'

KISTAPOLCAI HŐFORRÁS

A Villányi-hegység peremén, Kistapolcán található a langyos vizű forrás. A forrás kifolyása mellett egy kis tavat táplál, melyben szőkőkút működik. A terméskőből épített kútházon márványtáblán az alábbi felirat olvasható: "Az I. és II. világháborúban elhunyt katonák emlékének adózunk. E forrás vize vigye számukra a hírt, bárhol is nyugszanak a világban. Béke poraikra."

KÖZMOSÓ-FORRÁS

Nagypall belterületén a templomtól nem messze, a játszótérrel szemben találjuk a már évszázadok óta közismert forrást. Kialakítását úgy oldották meg, hogy az természetes állapotában maradhatott, és mosási célokat is szolgálhatott. Ennek megfelelően történt az ötszög alakú támfalas építmény kivitelezése. A víz feltörése a medencében több helyen is történik. A fal mellett padlólapokon keresztül biztosították a járást, illetve a ruha mosását. Nagyon bővizű forrás, hozamai meghaladják a 100 liter/perces vízhozamot is. 46° 8,736' 18° 27,352'

MALOMVÖLGYI-FORRÁS

A Malomvölgyi-tó gátjától 25 m-re található a forrás, melyhez a könnyebb lejutás érdekében lépcsősort is kialakítottak. Az andezitből épített nagyméretű támfal közepén történik a kifolyás egy betonvályún keresztül. A kifolyás felett fordítottan is elhelyeztek egy betonvályút. Stabil vízhozamú forrás, hozamai 15-20 liter/perces értékekkel jelentkeznek. Környezetében több jelentéktelenebb vízkilépés is mutatkozik. Névtáblája nincs a forrásnak. GPS 46° 01,232' 18° 11,985'.

 

MÁRIA-FORRÁS

Marázától délre, 1,5 km-re az erdő szélén, a nyiladék végében található Mária-kápolna melletti forrás, illetve kút neve. A földút egy völgyben, egyik oldalán dús erdőtől kísérve kiszalad a faluból, majd egy szántáson át egy hívogatóan zöldellő nyiladék felé vezet. Az enyhén emelkedő nyiladék végén áll a Mária-kápolna. A bámulatos kis épületet a közelmúltban újították fel társadalmi munkában a marázai lakosok. Az erdőből kellett kibontani, a már romos épületet. Jégli Péter, marázai díszpolgáré a felújítás ötlete és a megvalósítást szolgáló önzetlen adománya. A kápolna tetejét Zsolnay-kerámiák díszítik, mint ahogy a kútét is. Annak kapcsán lett híres, s ezért épült mellé a kápolna is, mert csoda történt itt. Egy, a közeli szőlejében kapáló horvát asszony vak lánya a forrás vízében megmosakodva visszanyerte látását. A csoda ma is tart. Egy kis ékszer ez a Mária-kápolna az erdőben, ahova a hívők még ma is elhozzák máshol, búcsúkban, zarándokutakon vásárolt ereklyéiket. És a szeptember 8-án szokásos falunapnak is programja az itt tartott mise. A most már kútba foglalt forrás tiszta, hideg és finom vizéért még ma is gyakran kisétálnak az emberek a pácolt fából készült feszület által őrzött kápolnához. Mivel a kútnak nincs kifolyása, így két gyér vizű forrásmező található a kápolna jobb oldalán. A forrás vízhozama 0,3-2,5 liter/perces értéket mutat. GPS 46° 04,101' 18° 30,354'

MÁTYÁS KIRÁLY-KÚT

Megközelíthető a Szászvár-Egyházaskozári útról. Tófűt elhagyva, 700-800 m-re földút nyílik jobbra, ezen haladva a Szárászi halastótól délre, mintegy 400 m-re lévő idős állományfoltban találhatjuk a forráskutat, fa tetővel ellátva. Vele szemben a mészkőfalon öntöttvas táblán látható a felirata: "AZ IGAZSÁGOS MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉRE FOGLALTA A FORRÁST A MECSEK EGYESÜLET, EGYHÁZASKOZÁR, 1943. MÁJUS 30. SOPIANA PÉCS."  Mátyás király születésének 500.-ik évfordulójára készült a forrás. Szép kirándulóhely hely a kút és a halastó környéke.

MISLENYI-FORRÁS

Kozármsileny déli végénél, a Templom-téri buszmegállónál található a téglából falazott vízmedencés kialkítású forrás. Kifolyása beépített csöveken történik. Általában alacsony hozamokkal jelentkezik.

ŐRSZEM-FORRÁS

Szederkény Nyomjai részétől észak-nyugatra, a Nagy-erdőben található. Egy kis patak folyik az erdei út mellett. Az út szinte együtt halad a patakkal. Ha ezen végigmegyünk, az erdő vége felé balra letérve néhány méterre egy nagy gödörben találunk egy  forráscsoportot. Az egyik egy régi téglával kiépített merítős forrás, a másik foglalatlan. Régen a forrást az itt lakó németek Posten Wasser-nek nevezték. Vízhozama stabil, egész éven át közel állandó. A kiépített forrás vízhozama 5-10 liter/perc érték körül mozog. A mellette fakadó forrásmező vízhozama 30-40 liter/perc körüli. Összesen 5 forrásmező van melyek együttes hozama  meghaladja a 100 liter/perces értéket. Boltíves tetejéről már néhány tégla hiányzik. A boltozata javításra szorul. GPS 46° 0,857' 18° 26,237'.

A FORRÁS VIZE NEM IHATÓ!

RÓMAI-KÚT

Dunaszekcső belterületén a Petőfi Sándor út és a Római köz keresztezésében található a kiépített forrás. A forrás aknás foglalata az úttól kb. 1,5 méterrel mélyebben található, így lépcsőn juthatunk a vízhez. Vize egy csatornacsőbe folyik. A kút fe­lett lát­ha­tó dísz­kö­vet a Jan­ko­vich- Bé­sán csa­lád ál­lí­tot­ta. A ki­fo­lyó­ig ve­ze­tő cse­rép­ből ké­szült víz­ve­ze­ték és egy na­gyobb víz­tá­ro­ló kő­edény a ró­mai kor­ból származik. Az itt lakó szerbek is folyamtosan használták a forrás vizét. A víz­ve­ze­ték át­megy az 56-os fő­út alatt, mesz­szi­ről szál­lít­va ide a for­rás­vi­zet. A téglából és műkőből épített homlokfalban a kifolyócső felett vasajtó látható. A forrás hozamai 10-20 liter/perces értékeket mutat. Vize nem iható. GPS 46° 04,5878' 18° 45,3324'

SZALATNAKI-CSORGÓ

Szalatnak belterületén a templomtól 20 méterre az út mentén található. A kifolyócsöves forrás egy szép kivitelezésű kútházzal is el van látva. Folyamatosan bővizű forrás, melyet az itt lakók hasznosítanak is. A forrást az önkormányzat 2006-ban felújította. GPS 46° 17,2937' 18° 16,5844'.

SZENT-KÚT

Somberek és Palotabozsok dél-keleti határában, a Véméndi-patak völgyében a halastótól 150 m-re található. A forrás vize a Mária-kápolna falából egy alumíniumcsőből folyik ki, mely túlfolyóval is ellátott. A forrás hozamai 6-20 liter/perc érték között változik. A Mária-kápolnát vagy Szentkúti-kápolnát 1892-ben emelték Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A kápolna tulajdonképpen az itteni Szent-kút fölé épült. A kút előzménye egy kő alól feltörő forrás volt. A helyiek szerint a csodatévő forráshoz emberemlékezet óta jártak a környékbeliek betegségükben enyhülést keresni.

A helyi hagyomány szerint a török előtti időkben itt állott a régi Bozsok falu temploma. Lerombolása után itt a forrás közelében kőoszlopot állítottak Mária-képpel. Ekkoriban a határrész egyik tulajdonosa ugyanis mérgében amiatt, hogy bevetett földjét az odajáró zarándoklók letaposták, a kőoszlopot szekérre rakta és hazavitte. Az ökrök útközben elpusztultak. Más változat szerint a gazda a korábban ott állt templom köveit vitte haza lovaival, majd családtagjai hirtelen meghaltak. Miután lovaival szerencsétlenül járt, a visszavitt kövekből kápolnát emeltetett. GPS 46° 06,288' 18° 39,823'.

A Szentkúti kápolna

SZILÁGYI-FORRÁS

Szilágy északi végén, a falu utolsó házával szemközti patakmeder keleti oldalán fakadó forrás. Korábban kőből körkörösen kirakott merítős medencével rendelkező merítős forrás volt. Felújítása folyamatban van. Jelenleg vize egy beépített alumíniumcsőből folyik. Állandó vízhozamú forrás, hozamai 8-15 liter/perces érték körül alakulnak. GPS 46° 06,289' 18° 24,287'

TŐKÉS-KÚT

A Geresdi-dombság területén a Héthárs pihenőtől északnyugatra a K jelzésről letérve a KO jelzés vezet a forráshoz, mely a Meszes-völgy kezdetén található. A forráshoz lépcsős lejárat vezet. A gránitból épített forrás, csőkifolyású, a homlokzaton látható a gránit névtábla. A forrás állandó vízhozammal rendelkezik, átlagos hozamai 6-12 liter percenként. A forrás mellett egy szökevényforrás is kialakult, így vizének 1/3-a ott lép felszínre. A forrás mellett asztal és padok vannak. GPS 46° 11,8844' 18° 32,3250'

TÖRÖK-KÚT

A Mecseknádasd feletti Várhegytől keletre a P túra útvonalán találjuk ezt az érdekes építménnyel foglalt forrást. A forrás aknás kialakítású, a valamikori forrásépítményt Tasnádi János rekonstruálta egy félkör alakú boltozattal. Az aknából egy vascső vezeti át a vizet egy kis vízgyűjtő medencébe, és innen távozik a kifolyó víz a völgytalp irányába. A kifolyástól néhány méternyire némi mésztufakiválás is megfigyelhető, majd ezt követően a patak vize egy bizonyos ponton teljesen elnyelődik. Vízhozama kiegyenlítetten bővizű. Az eredeti kiépített forrás még a török időből származik és a Török-kút nevet is innen kapta. Névtáblája nincsen.

VÁLYÚS-FORRÁS

Máriakéméndtől észak-keltre a volt vadászháztól 25 m-re található a kiépített forrás. Megközelíthető a KL (kék rom) jelzésen, mely a Török-vár romjaihoz vezet. A forrást az 1960-as években építették ki a vadászház vízellátására. A forrásház terméskőből épült és nagy medencével rendelkezik. A kutyaól formájú kő és tégla építmény tetejét palalemezekből képezték ki. A forrás vize a kifolyócsövön át távozik. Korábban a forrást a Liptódpusztaiak használták, és egy fatörzsből kivájt csorgóból folyt a víz. A vályús elnevezés onnan ered, hogy korábban itt vályúkat helyeztek el és abból ittak az állatok. Régen három forrás eredt itt, ma csak kettő működik. A vályús forrás eredeti elnevezése Drei Tröge volt, ami vályút jelent. A hármas szám utal arra, hogy három forrás eredt itt. Vízhozama 0,5-3 liter/perces hozamokat mutat. Ma a forrás építménye nagyon rossz állapotban van. GPS 46° 02,1173' 18° 28,1171'

VÉMÉNDI-CSORGÓ I.

Véménd keleti részén a pincesor közelében (Dobó Katalin utca végénél), lakóházak mellett fakad a forrás. Téglából épített betonozott támfalból kiálló vascsőből folyik a forrás vize egy kővályúba, mely régebben állatok itatását is szolgálta. A forrás nagyon bővizű, így ennek megfelelően hozamai 60-80 liter/perces értékeket produkálnak. GPS 46° 09,383' 18° 37,355'

VÉMÉNDI-CSORGÓ II.

Az előbbi forrás szomszédságában, attól 25 m-re található. Egy boltíves téglapillérű tárószerű aknából folyik ki a víz, mely egy lépcsőn vízesésszerűen hullik alá. A forrás mögött egy hatalmas víztározós medence van, mely régebben a lakók vízhasználati igényét szolgálta. A forrás kifolyásánál erős mésztufakiválás figyelhető meg, mely a patakban már az esés hiánya miatt már nem fordul elő. A bővizű forrás hozama 30-40 liter/perces értéket is produkál. Vize nem mindig folyik, mert időszakosan elevzetik vagy hasznosítják azt. GPS 46° 09,396' 18° 37,376'

Biki Endre Gábor összeállítása