FORRÁSOK

BÉSŐ-KÚT

Túrony közelében, attól keletre, az Avas-alja nevű területrészen az esőbeállók közelében ered. Megközelíthető az új Z jelzésen. A kövekből kiarkott merítős forrásnak a kútházát érdekes formában, háromszög alakban képezték ki. A forrás vizéhez néhány lépcsőn juthatunk le. A forrás vízhozama 1-5 liter/perces értékeket mutat. GPS 45° 54,371' 18° 13,956'

BOLTÍVES-FORRÁS

Felsőegerszeg északi végén, a falu utolsó házától kb. 100 m-re található, mely a szőlők irányába, egy kitaposott gyalogösvényen át közelíthető meg. Téglából épített nyitott boltíves merítős forrás, vascső kifolyással ellátva. Vízhozama 3-8 liter/perces értékek között változhat. Névtáblája nincs, vizét a környező házak tulajdonosai használják. GPS 46° 15,389' 18° 7,932'

CIGÁNY-KÚT

Erdősmecskétől északra, a Rabló-gödörben lévő erdészeti műút déli oldalán, a patakmeder mellett, a Bukó-völgy keresztezésében található a szépen kiépített forrás. Gránitból falazott szép íves építménye van, mely a lépcső falában zárul. A cső felett látható a vörös gránit névtábla, felette kutyafej formájú kő van beépítve. Hozamai meglehetősen alacsonyak, időszakosan van csak csövén kifolyás. Hozamai 0,3-2 liter/perc értékek között változnak. A forrás előtt híd van áteresszel, szembe vele kőlépcsők, melyen lejuthatunk a forráshoz. A forrás közelében asztalok, padok és tűzrakóhely van. A forrás neve arra utal, hogy régen a környékén cigányok laktak. GPS 46° 12,3638' 18° 30,2835'

DÉRVÖLGYI-FORRÁS

A volt Dér-völgyi tavakat tápláló forrást Erdősmecskétől északkeletre találjuk. (A tavaknak nyílt vízfelületük már nincs, nádas felületüket nádas és vízinövények borítják.) Erdősmecske felől a Z jelzésről a ZO jelzés ágazik le a forráshoz. Gránitból szépen kiépített, kifolyócsöves forrás. Vörösgránittáblán látható a felirata. Vize állandó megjelenésű, hozama 3 liter/perc körüli értékkel mutatkozik.  A forrást 2009-ben Biki Endre Gábor újította fel. GPS 46° 11,248' 18° 31,237'

DOMONKOS-KÚT

Szellő falu határától délkeletre, a Felső-hegytől keletre elhúzódó völgytalp közelében egy fás bokros területrészen található a forrás, melyet szántóföldek határolnak. 2005-ben foglalta Ripszám István erdészeti igazgató. A forrás Ripszám István fiáról Ripszám Domonkosról lett elnevezve. A gránitból készült építményben a kifolyócső felett gránitlapba írva látható az elnevezése. Az agyagos, homokos képződmények rétegvize jelentkezik bő hozamokkal. A vízhozam 10-15 liter/perc értékek körül mozoghat. 46° 04,158' 18° 28,751'

ÉGER-FORRÁS

Az Ófalutól észak-nyugatra a műút közelében, az erdészeti sorompónál a vízmű kis házikója mellett a P jelzésen található. Itt vezet az erdőbe a piros sávjelzésű turistaút. A kis tisztáson erdei bútorok és tűzrakó található. A forrás ezek mögött búvik meg a kis vízmosásban. Táblája fából faragott és az égerfára szerelték a forrás mögött. Az időszakos vízhozamú forrást a Mecseki Erdészeti Zrt újította fel 2007-ben. GPS 46° 13,4744' 18° 31,1170'

EGERSZEGI-FORRÁS

Felsőegerszeg észak-keleti végénél, a település utolsó házától kb. 100 méterre egy földesúton közelíthető meg. A forrás fakadása egy kis réten a híd mellett van, ahol a patak is folyik. Téglából és betonlapokból foglat forrás, lépcsővel ellátva. Vize egy nagyméretű műanyagcsőből folyik. Bővizű forrás, hozamai 8-20 liter/perces értékekkel jelentkeznek. Közelében több forrásmező is látható. Névtáblája nincs. Vizét a falubeliek hasznosítják. 46° 15,386' 18° 8,132'

ERDÉSZ-FORRÁS

Apátvarasdtelep (volt Jágercsárda) közelében található a támfalas foglalással kiépített forrás. A K túraútvonaltól mintegy 100 m-re található. Terméskövekből építette Csillag Ferenc 1995-ben. A forrás márványtáblával ellátott, alacsony vízhozamú. A vízelvezetési problémák miatt a merítős forrás előtere gyakran feltelik iszappal, a levelek belehullanak a foglalásba. GPS 46° 12,2666' 18° 28,9204'

FARKAS-FORRÁS

Szemelytől északra az Ibolya utcán túl, attól kb. 300 méterre a Farkas-völgy kezdetében található forrás. Téglából kiépített merítős kútszerű forrás bő vízhozammal. A helyiek vizét régóta hasznosították.

FLÓRIÁN-FORRÁS

Babarc beleterületén a faluközpontban az autóbuszmegálló mellett a kis téren található. Kőből és betonból épített forráskút, melynek tetején Norton kutat helyeztek el. Lépcsőn juthatunk le az aknás foglaláshoz. Régen a falu legjobb vizének tartották. Időszakos forrás, vízhozama 0-15 liter/perces érték körül mozog.  Nevét onnan kapta, hogy mellette Flórián szobor áll. GPS 46° 00,337' 18° 33,006'

ISTVÁN-KÚT

A Baranyai-dombságban a sárga sáv jelzésen található a volt Liptódpuszta területén. A forrás téglából épített merítős medencével rendelkezik, melyben egy kifolyócsövet is elhelyeztek. A medence tetjére fából faragott kútházat emeltek.  A forrást legutóbb 1982-ben újították fel, azóta áll jelenlegi formájában. A forrás vízhozama 0-5 liter/perces értékek körül mozog. Szárazság idején a víz vételezése merítéssel történhet, ha hosszan tartó aszály van, akkor a medence is kiszárad. A forrás jelenleg felújításra szorul.

KÉMÉNDI-CSORGÓ

Máriakéménden a Nagy-pincesorba vezető betonút mentén található. Megközelíthető a Máriakéméndi autóbuszmegállótól induló kék irányított körjelzésű turistaúton. A forrást 1998-ban foglalták és íves mészkőfalazattal látták el. Vizét alagútcsatornában vezették el. Az időszakosan működő forrás folyamatosan alacsony vízhozamot prudukál, melynek hozama 0-2 liter/perc között változhat. GPS 46° 02,371' 18° 46,996'

KERESZT-FORRÁS

Szűr település déli végénél az országút mellett találjuk a forrást. Vele szemben az út túloldalán egy kereszt áll. Szárazon rakott mészkőből készült a falazata van, a víz egy vascsövön folyik. A forrás vízhozama 10-20 liter/perc értékeket mutat. Régen a falubeliek csak ennek a forrásnak a vizét használták babfőzéshez. Valamikor Krémer-forrásnak is nevezték a forrás közelében lakó családról. GPS 46° 05,802' 18° 34,749'

KISTAPOLCAI HŐFORRÁS

A Villányi-hegység peremén, Kistapolcán található a langyos vizű forrás. A forrás kifolyása mellett egy kis tavat táplál, melyben szőkőkút működik. A terméskőből épített kútházon márványtáblán az alábbi felirat olvasható: "Az I. és II. világháborúban elhunyt katonák emlékének adózunk. E forrás vize vigye számukra a hírt, bárhol is nyugszanak a világban. Béke poraikra."

KÖZMOSÓ-FORRÁS

Nagypall belterületén a templomtól nem messze, a játszótérrel szemben találjuk a már évszázadok óta közismert forrást. Kialakítását úgy oldották meg, hogy az természetes állapotában maradhatott, és mosási célokat is szolgálhatott. Ennek megfelelően történt az ötszög alakú támfalas építmény kivitelezése. A víz feltörése a medencében több helyen is történik. A fal mellett padlólapokon keresztül biztosították a járást, illetve a ruha mosását. Nagyon bővizű forrás, hozamai meghaladják a 100 liter/perces vízhozamot is. 46° 8,736' 18° 27,352'

LANKÁS-FORRÁS

Máriakéménd határában, a Lankás-dűlő egyik szurdokvölgyében, akác és diófákkal borított erdőben található. Megközelíthető a Z jelzésről leágazó ZO jelzésen. A forrás mészkőből falazott "L" alakú építményéhez lépcsőn juthatunk le. A forrás vize egy alumínium csőből folyik, a falazat alján kis alsó kifolyó is található, így két helyről is vételezhető víz. A forrás homlokfalában látható a szürke színű gránittábla LANKÁS-FORRÁS 2011 mgenevezéssel és a szarvasagancs szimbólummal. 2010-ben Biki Endre Gábor a forrás környékén egy hatalmas szarvasagancsot talált, ezért került a forrástáblára az agancs szimbóluma. A forrást az 1970-es évek végéig permetezéshez és öntözéshez használták, ugyanis a forrás körüli erdő korábban szőlőterület volt. Akkoriban a forrás vizét egy kibetonozott téglamedencébe vezették és onnan szivattyúzták fel. Kősőbb a szőlőket nem művelték, a területet visszahódította a természet és újra beerdősült. A forrás vize ma a kirándulók, túrázók igényeit szolgálja. A forrás vízhozama erősen változó és ingadozó, mely 0-5 liter/perces értéket mutat, és a nagy szárazságban apad el. A területet régen Hosszú-hegynek (Langeberg) nevezték a forrás régebbi neve pedig Hosszúhegyi-forrás volt. A forrástól 40 m-re nyugatra a völgyben van még egy forrásmező melynek működése folyamatos és a legnagyob szárazságban is folyik. Ennek vízhozama 1-5 liter/perc. Ebben az erdőben volt a Viktor-forrás, ami a nevét onnan kapta, hogy Freisz Viktor 11 éves fiú megbetegedett a forrás vizétől. A név eredete ma már elhomályosult, így nem tudni, hogy melyik volt a Viktor-forrás. A forrást 2011-ben a Mecsek Egyesület és a Máriakéméndi Hagyományörző és Sportegyesület a 217-es Keresztény Munkás Ifjú Cserkészcsapat tagjaival felújították. A munkában részt vett: Arató Máté, Biki Endre Gábor, Breitenstein Ferenc, Domonkos Bódog, Goóg Csaba, Hajdú Zsolt, Horváth János, Horváth Tibor, Iványi Zalán, Jónás István, Kállai János, Kelemen Gergő, Krámos Csaba, Major Tamás, Nagy Balázs, Nagy László, Schweininger István és Varga József GPS 46° 01,996' 18° 28,467'

MALOMVÖLGYI-FORRÁS

A Malomvölgyi-tó gátjától 25 m-re található a forrás, melyhez a könnyebb lejutás érdekében lépcsősort is kialakítottak. Az andezitből épített nagyméretű támfal közepén történik a kifolyás egy betonvályún keresztül. A kifolyás felett fordítottan is elhelyeztek egy betonvályút. Stabil vízhozamú forrás, hozamai 15-20 liter/perces értékekkel jelentkeznek. Környezetében több jelentéktelenebb vízkilépés is mutatkozik. Névtáblája nincs a forrásnak. GPS 46° 01,232' 18° 11,985'.

 

MÁRIA-FORRÁS

Marázától délre, 0,8 km-re az erdő szélén, a nyiladék végében található Mária-kápolna melletti forrás. Megközelíthető a Z jelzésről leágazó ZO jelzésen. Az enyhén emelkedő nyiladék végén áll a Mária-kápolna, melyet először az 1700-as években emeltek. A jelenlegi építményt az 1860-as években építették. A bámulatos kis épületet 2000 körül újították fel társadalmi munkában a marázai lakosok. Az erdőből kellett kibontani, a már romos épületet. Jégli Péter, marázai díszpolgáré a felújítás ötlete és a megvalósítást szolgáló önzetlen adománya. A kápolna tetejét Zsolnay-kerámiák díszítik. A "gyógyforrás" évszázadok óta búcsújáró hely volt. 
A monda szerint Mária megjelent álmában egy juhász vak lányának, akitanácsára megmosta szemét a forrásban és meggyógyult. Egy másik változat szerint, egy a közelben kapáló horvát asszony kétéves vak lánya belepancsolt a forrás vizébe, megdörzsölte szemét és ezután látni kezdett. Nemsokára deszkából, majd kőből kápolnát emeltek a forrás mellé, a környékbeliek pedig évszázadokon át oda zarándokoltak: itták a "gyógyvizet", kezüket, lábukat megmosták vele és üvegben is vittek haza. Hálából gyermekingeket raktak a kápolnai Mária szobor lábához, meggyógyult bénák pedig mankójukat hagyták ott.
Egy kis ékszer ez a Mária-kápolna az erdőben, ahova a hívők még ma is elhozzák máshol, búcsúkban, zarándokutakon vásárolt ereklyéiket. És a szeptember 8-án szokásos körmenetnek is része az itt tartott mise. A most már foglalt forrás tiszta, hideg és finom vizéért még ma is gyakran kisétálnak az emberek a pácolt fából készült feszület által őrzött kápolnához. A kápolna feletti szurdokban valamikor út vezetett fel a gerincre, melyet Kápolnai útnak neveztek. Ma már ezt a  felső utat nem használják, mert az erdő  benőtte. A forrás építménye mészkőből készült három oldalról körbefalazva. A kifolyócső felett vörös gránit táblán ezüst színű betűkkel látható a forrás neve és a foglalás dátuma. A forrás vízhozama 0,3-2,5 liter/perces értéket mutat. A forrást 2010-ben építette ki a Mecsek Egyesület a Marázai Önkormányzat támogatásával. A munkában Biki Endre Gábor, Cseke István, Éber István, Hajdu Szabolcs és Muzslay Ferenc vett részt. A forrástól 15 m-re áll az eredeti Szent-kút, mely egy téglával bélelt, kb. 5-6 m mély kút, terepszint feletti része mészkőből falazva. A kút tetejét Zsolnay pirogránit cserepek fedik. Régen az itt lakó szerbek Vodicának is nevezték. GPS 46° 04,101' 18° 30,354'

MÁTYÁS KIRÁLY-KÚT

Megközelíthető a Szászvár-Egyházaskozári útról. Tófűt elhagyva, 700-800 m-re földút nyílik jobbra, ezen haladva a Szárászi halastótól délre, mintegy 400 m-re lévő idős állományfoltban találhatjuk a forráskutat, fa tetővel ellátva. Vele szemben a mészkőfalon öntöttvas táblán látható a felirata: "AZ IGAZSÁGOS MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉRE FOGLALTA A FORRÁST A MECSEK EGYESÜLET, EGYHÁZASKOZÁR, 1943. MÁJUS 30. SOPIANA PÉCS."  Mátyás király születésének 500.-ik évfordulójára készült a forrás. Szép kirándulóhely hely a kút és a halastó környéke.

MISLENYI MOSÓ-FORRÁS

Kozármisleny déli végénél, a Templom-téri buszmegállónál található a téglából falazott vízmedencés kialkítású forrás. Kifolyása beépített csöveken történik, illetve a medence aljáról történik. Vízhozama 2-15 liter/perc körül mozog. Valamikor ennek a forrásnak a medencéje mosóhelyként funkcionált és a helyi lakosok ruhát mostak és kendert áztattak benne. Régen is téglából rakott fallal volt körülvéve.

ŐRSZEM-FORRÁS

Szederkény Nyomjai részétől észak-nyugatra, a Nagy-erdőben található. Egy kis patak folyik az erdei út mellett. Az út szinte együtt halad a patakkal. Ha ezen végigmegyünk, az erdő vége felé balra letérve néhány méterre egy nagy gödörben találunk egy  forráscsoportot. Az egyik egy régi téglával kiépített merítős forrás, a másik foglalatlan. Régen a forrást az itt lakó németek Posten Wasser-nek nevezték. Vízhozama stabil, egész éven át közel állandó. A kiépített forrás vízhozama 5-10 liter/perc érték körül mozog. A mellette fakadó forrásmező vízhozama 30-40 liter/perc körüli. Összesen 5 forrásmező van melyek együttes hozama  meghaladja a 100 liter/perces értéket. Boltíves tetejéről már néhány tégla hiányzik. A boltozata javításra szorul. GPS 46° 0,857' 18° 26,237'.

A FORRÁS VIZE NEM IHATÓ!

RÓMAI-KÚT

Dunaszekcső belterületén a Petőfi Sándor út és a Római köz keresztezésében található a kiépített forrás. A forrás aknás foglalata az úttól kb. 1,5 méterrel mélyebben található, így lépcsőn juthatunk a vízhez. Vize egy csatornacsőbe folyik. A kút fe­lett lát­ha­tó dísz­kö­vet a Jan­ko­vich- Bé­sán csa­lád ál­lí­tot­ta. A ki­fo­lyó­ig ve­ze­tő cse­rép­ből ké­szült víz­ve­ze­ték és egy na­gyobb víz­tá­ro­ló kő­edény a ró­mai kor­ból származik. Az itt lakó szerbek is folyamtosan használták a forrás vizét. A víz­ve­ze­ték át­megy az 56-os fő­út alatt, mesz­szi­ről szál­lít­va ide a for­rás­vi­zet. A téglából és műkőből épített homlokfalban a kifolyócső felett vasajtó látható. A forrás hozamai 10-20 liter/perces értékeket mutat. Vize nem iható. GPS 46° 04,5878' 18° 45,3324'

SZALATNAKI-CSORGÓ

Szalatnak belterületén a templomtól 20 méterre az út mentén található. A kifolyócsöves forrás egy szép kivitelezésű kútházzal is el van látva. Folyamatosan bővizű forrás, melyet az itt lakók hasznosítanak is. A forrást az önkormányzat 2006-ban felújította. GPS 46° 17,2937' 18° 16,5844'.

SZENT-KÚT

Somberek és Palotabozsok dél-keleti határában, a Véméndi-patak völgyében a halastótól 150 m-re található. A forrás vize a Mária-kápolna falából egy alumíniumcsőből folyik ki, mely túlfolyóval is ellátott. A forrás hozamai 6-20 liter/perc érték között változik. A Mária-kápolnát vagy Szentkúti-kápolnát 1892-ben emelték Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A kápolna tulajdonképpen az itteni Szent-kút fölé épült. A kút előzménye egy kő alól feltörő forrás volt. A helyiek szerint a csodatévő forráshoz emberemlékezet óta jártak a környékbeliek betegségükben enyhülést keresni.

A helyi hagyomány szerint a török előtti időkben itt állott a régi Bozsok falu temploma. Lerombolása után itt a forrás közelében kőoszlopot állítottak Mária-képpel. Ekkoriban a határrész egyik tulajdonosa ugyanis mérgében amiatt, hogy bevetett földjét az odajáró zarándoklók letaposták, a kőoszlopot szekérre rakta és hazavitte. Az ökrök útközben elpusztultak. Más változat szerint a gazda a korábban ott állt templom köveit vitte haza lovaival, majd családtagjai hirtelen meghaltak. Miután lovaival szerencsétlenül járt, a visszavitt kövekből kápolnát emeltetett. GPS 46° 06,288' 18° 39,823'.

A Szentkúti kápolna

SZILÁGYI-FORRÁS

Szilágy északi végén, a falu utolsó házával szemközti patakmeder keleti oldalán fakadó forrás. Korábban kőből körkörösen kirakott merítős medencével rendelkező merítős forrás volt. Jelenleg vize egy beépített alumíniumcsőből folyik. Állandó vízhozamú forrás, hozamai 8-15 liter/perces érték körül alakulnak. GPS 46° 06,289' 18° 24,287'

TŐKÉS-KÚT

A Geresdi-dombság területén a Héthárs pihenőtől északnyugatra a K jelzésről letérve a KO jelzés vezet a forráshoz, mely a Meszes-völgy kezdetén található. A forráshoz lépcsős lejárat vezet. A gránitból épített forrás, csőkifolyású, a homlokzaton látható a gránit névtábla. A forrás állandó vízhozammal rendelkezik, átlagos hozamai 6-12 liter percenként. A forrás mellett egy szökevényforrás is kialakult, így vizének 1/3-a ott lép felszínre. A forrás mellett asztal és padok vannak. GPS 46° 11,8844' 18° 32,3250'

TÖRÖK-KÚT

A Mecseknádasd feletti Várhegytől keletre a P túra útvonalán találjuk ezt az érdekes építménnyel foglalt forrást. A forrás aknás kialakítású, a valamikori forrásépítményt Tasnádi János rekonstruálta egy félkör alakú boltozattal. Az aknából egy vascső vezeti át a vizet egy kis vízgyűjtő medencébe, és innen távozik a kifolyó víz a völgytalp irányába. A kifolyástól néhány méternyire némi mésztufakiválás is megfigyelhető, majd ezt követően a patak vize egy bizonyos ponton teljesen elnyelődik. Vízhozama kiegyenlítetten bővizű. Az eredeti kiépített forrás még a török időből származik és a Török-kút nevet is innen kapta. Névtáblája nincsen.

VÁLYÚS-FORRÁS

Máriakéméndtől észak-keletre a volt vadászháztól 20 m-re található a kiépített forrás. Megközelíthető a KL (kék rom) jelzésen, mely a Török-vár romjaihoz vezet. Nagyon régóta ismert és hasznosított forrás. Az 1950-es évekig ezen a területen itatták az állatokat a Liptódpusztaiak. A Vályús-forrás elnevezés onnan ered, hogy három vályú volt itt elhelyezve. A környékbeliek németül Drei Tröge (Három vályú) elnevezéssel illették. Eredetileg a forrás vize egy fatörzsből kivályt csorgóból folyt. Az 1960-as években a forrást a vadászház vízellátása érdekében átalakították, felújították. Terméskőből téglából és betonból emeltek magas, kutyaól formájú forrásházat. A forrás vize egy vascsövön folyt ki. Később a vadászházat lebontották, a forrást teljesen elhanyagolták. A forrást 2011-ben a Mecsek Egyesület és a Máriakéméndi Hagyományőrző- és Sportegyesület újította fel. A forrás építménye L-alakban mészkőből épült, homlokfalán látható a vörös színű gránit tábla szarvasagancs mintával. A forrástábla felirata: VÁLYÚS-FORRÁS 2011 RÉGEN ITATÓHELY VOLT; EGYKOR VADÁSZHÁZ ÁLLT EZEN A HELYEN. A kifolyócső a támfal jobb oldalában került elhelyezésre. A forrás vize egy kis vályúba folyik, majd onnan a kikövezett mederbe. Ezen a területen két forrásmező is található, a kiépített forrás időszakos működésű, vízhozama 0-4 liter/perces hozamokat produkál. A forrás felújításában és a tereprendezésben részt vett: Biki Endre, Biki Endre Gábor, Benkő Gábor, Csiszár Tibor, Györgyné Nagy Marcella, Halász Csaba, Halász Hanna, Halász Szabolcs, Halász Viktória, Hajdú Zsolt, Horváth János, Kállai János, Kállai Jánosné, Krámos Csaba, Krámos László, Markesz Gergely, Markesz István, Mogyorósi Martin, Petrovics Ottó, Toldi Dániel, Toldi Márk, Varga József és Varsány István. GPS 46° 02,215' 18° 28,965'

VÉMÉNDI-CSORGÓ I.

Véménd keleti részén a pincesor közelében (Dobó Katalin utca végénél), lakóházak mellett fakad a forrás. Téglából épített betonozott támfalból kiálló vascsőből folyik a forrás vize egy kővályúba, mely valamikor állatok itatását is szolgálta. Régen öt vályú volt itt elhelyezve, ezért Ötvályús-forrásnak is nevezik. A forrás nagyon bővizű, így ennek megfelelően hozamai 60-80 liter/perces értékeket produkálnak. GPS 46° 09,383' 18° 37,355'

VÉMÉNDI-CSORGÓ II.

Az előbbi forrás szomszédságában, attól 25 m-re található. Egy boltíves téglapillérű tárószerű aknából folyik ki a víz, mely egy lépcsőn vízesésszerűen hullik alá. A forrás mögött egy hatalmas víztározós medence van, mely régebben a lakók vízhasználati igényét szolgálta. A forrás kifolyásánál erős mésztufakiválás figyelhető meg, mely a patakban már az esés hiánya miatt már nem fordul elő. A bővizű forrás hozama 30-40 liter/perces értéket is produkál. Vize nem mindig folyik, mert időszakosan elevzetik vagy hasznosítják azt. GPS 46° 09,396' 18° 37,376'

Biki Endre Gábor összeállítása