FORRÁSOK

 

ISMERTETŐ A ZSELIC FORRÁSAIRÓL

A Zselic turista szempontból két részre osztható: A Somogyhoz tartozó Észak-Zselicre és a Baranyához tartozó Dél-Zselicre. Forrásokat a területen kimondottan turistacélból csak az 1960-as évek után kezdtek építeni. Ez a tevékenység először a Kaposvár környéki erőkben kezdett kialakulni. Sajnos e források többsége ma már elhanyagolt. A többi épített forrás régen a kisebb települések lakóinak vízigényeit, illetve állatok itatását szolgálta. Ezért is gyakoriak a kút típusú merítős forrásfoglalások. Néhány forrás távolabb esik a turistaút hálózattól, így csak jelezetlen utakon közelíthetők meg. A Dél-Zselicben 2000-től kezdve a Szigetvári Erdészet közreműködésével foglaltak több forrást, melyek turistacélokat szolgálnak. A Zselicben jelenleg 50 foglalt forrás található. Összeállításunkban elsősorban arra törekedtünk, hogy a Zselic turistatérképen ábrázolt, és a valóságban fellelhető források leírásra kerüljenek. A leírások végén a GPS koordinátákat is közreadjuk.

MÁR NEM MŰKÖDŐ FORRÁSOK A ZSELICBEN
FORRÁS NEVE	VÍZKIFOLYÁSA	MEGJEGYZÉS
Bába-lik-forrás	nincs	Nincs nyoma a forrásnak.
Bakter-kút	nincs	Nincs nyoma a forrásnak.
Bali-kút	nincs	Nincs nyoma a forrásnak.
Cigány-kút (Hajmás)	Nincs, de tőle felfelé 100 m-re van egy forrásmező.	Egy régi kútgyűrű látható. Víz nincs benne.
Cigány-kút (Ropolypusztától keletre)	van	Nincs kiépítve.
Csörge-kút	gyenge szivárgás	Bozótos területen van, kiépítésnek nyoma sincs.
Csurgós-kút (Kishárságytól északra)	gyengén észlelhető	Nincs kiépítve.
Dancs-kút	gyér	Nincs kiépítve.
Gáj-kút	nincs	Nincs nyoma a forrásnak.
Gyertyán-kút	van	Régen foglalt forrás volt, ma már csak dagonya.
Jazina-forrás	van	Nincs kiépítve, dagonyás.
Kő-kút-forrás	van	Dagonyás, de egy vályú darabja még látható. Bő hozama és a környezet szépsége miatt érdemes lenne a kiépítésre.
Király-kút	van	Több forrásmező is ismeretes, nagyon erős vaskiválással. Nincs foglalva.
Póla-kút	nincs	Nincs nyoma a forrásnak.
Pörkő-forrás	nincs	Nincs nyoma a forrásnak.
Ratkóczai-kút	nincs	Nincs nyoma a forrásnak.
Rohasz-liki-kút	gyenge	Nincs kiépítve.
Rózsa-kút	nincs	Helye nem megtalálható.
Rudolf-kút (Régi neve Hideg-kút)	időszakos	Kútgyűrűből foglalt forrás, de teljesen eliszaposodott.
Szarkavári-forrás	nincs	Nincs nyoma a forrásnak.
Szerelem-kút	nincs	Nincs nyoma a forrásnak.
Som-kúti-forrás	van	Több forrásmező is látható, de nincs kiépítve.
Váli-kút (Régi neve Válas-kút)	van	Régen állatok itatását szolgálta, így a víz betonvályúkba folyt. Nevét a kifolyóvályúkról kapta. Ma már teljesen elhanyagolt.

ALIGVÁR-FORRÁS

Terecsenyben, a Zrínyi-kulcsosház közelében, attól 300 m-re található a forrás. A K+ jelzésről a KO jelzés ágazik ki a forráshoz. A forrást 2009-ben a Mecseki Erdészeti Zrt. Szigetvári Erdészete készítette Baumann József és Baumann Józsefné közreműködésével. A forrás tábláját és a tölgyfaleveleket egy szobrásztábor ideje alatt faragták fiatal művészek. A forrás vízhozama 4-15 liter/perces értékeket produkál. Nevét onnan kapta, hogy erre a környékre szól az "Aligvártól Terecsenyig" című monda, ugyanis Terecsenyt Aligvárnak is nevezték. A monda szerint "Terecsenytől Aligvárig testvérek közt is megvan az út vagy száz esztendő." GPS 46° 12,152' 17° 51,896'

ALMÁS-FORRÁS

Almamelléktől északra a Sas-réti tanösvény végén az ősbükkös tövében található. Innen ered az Almás-patak a szépen kiépített, felújított forrása. A bronz kifolyócső felett íves márványtáblán olvasható a felirata, felette tisztítónyílás látható. Vízhozama gyenge, de állandó kifolyású. Értéke 0,4-1 liter/perces értéket mutat. Mellette piknikhelyet alakítottak ki, kőből kirakott tűzrakóhellyel. A forrás újrafoglalását 2000-ben Baumann József, Baumann Józsefné, és Sajgó Ferenc végezte. GPS 46° 12,4000' 17° 53,8140'

 

CIGÁNY-FORRÁS

Almamellék területén lévő kihalt ősi település, Németlukafapuszta víznyerőhelye volt. A Szigetvári Erdészet építette Baumann József irányításával. A régi kút helyén alakították ki az új forrásfoglalatot, mely kör és gömb alakban lett kiképezve az eredeti állapotnak megfelelően. Tetején tisztítónyílás látható. Körülötte gyümölcsfák állnak, jelezve, hogy a vidék nemrég még lakott volt. Vízhozama állandó, átlagosan 3-6 liter/perc érték körül mozog. GPS 46° 12,405' 17° 53,813'

ÉGER-KÚT

Bakócától nyugatra, Alsókövesd irányában található a K jelzésről leágazó K+ jelzésen a Kőtörői-erdőben.  Mészkőből falazott, márványtáblával ellátott kifolyócsöves forrás.  A forrás mellett pad, asztal, és tűzrakó található. A forrás vízhozama 3-8 liter/perces hozamokat produkál. A forrás 2007-ben épült. GPS 46° 11,903' 17° 58,441'

 

FÜST-FORRÁS

Nagymáté felől, a Kék Túra útvonalán a Kanászházi táblánál jobbra található. Helyi neve Birkaúsztató. Tervezte: Tóth László erdőmérnök és Fiáth Géza erdőmérnök. Eredetileg birkalegeltetés folyt a forrás mellett és a tőle 100 m-re levő 2 db birka-fürösztő vizét biztosította. Foglalva: 1998 évben. Rendeltetése: turisták illetve a helyben dolgozók friss ivóvízzel való ellátása. GPS 46° 12,224' 17° 58,743'

 

 

HAJNAL-KÚT

 

Nagymátétól nyugatra az erdei feltáró út alatt 50 m-re található a völgyben. Vízhműházba foglalt forrás, melynek túlfolyó vize szitaszerűen folyik ki egy csövön. Nagyon bővizű forrás. Vízhozama tartósan is 30-50 liter/perc értékű. Közelében több forrásmező is ismeretes. A forrásnál felirat nincs elhelyezve. GPS 46° 10,946' 17° 58,276'

 

ISTEN-KÚT

Szépen kiépített, bővizű forrás Gyürüfű és Dinnyeberki határában. Gyűrűfűtől D-re, a patak Ny-i oldalán a patak szélén hatalmas bükkfa tövében fakad a forrás. Dinnyeberki felől a P jelzésű turistautat elterelték ebből az irányból, így jelenleg a forrást nem érinti turistaútvonal. Egészséges, tiszta vizét Gyűrűfű népe ma is fogyasztja. A foglalástól néhány méterre lett kialakítva a víz kifolyásának támfala. A forrás mellett lakott a kerületvezető erdész, Maros Márton a családjával, aki 1600 hold erdő kezeléséért felelt. Elnevezését Marci bácsi szerint onnan kapta, hogy 7 katona -köztük egy pap- bujkált a büntetés elől, akik a szabadságharcban vettek részt. Ott laktak a környéken és az uraságoknál vállaltak munkát. Mielőtt elmentek, egy emlékkövet állítottak 1832-ben, aminek felirata azóta is az Istenkúti forrás emléktábláját díszíti: "Vándor, hogyha szomjúság gyötör e rengeteg erdőben, állj meg itt az Istenkútnál, vedd az ivókád kezedbe, éltesd szegény Magyar hazát. A bor hevít, a víz éltet, de a bornak ára vagyon, a vizet a természet Istene ingyen adja. 1862." A forrást Eszterházy Pál építtette, ezért korábban Pál-kútnak is hívták. 1954-ben és 1999-ben a Mecseki Erdészeti Zrt Szigetvári Erdészete újította fel. Érdekes, hogy a forrástól 1 km-re felfelé a völgyben vörös homokkő kibúvás fedezhető fel, ahol csapadékos időszakban kis vízesés fedezhető fel. GPS 46° 6,5880' 17° 56,0410'

JÁMBORKA-FORRÁS

Almamellék és Sas-rét között a kisvasút nyugati oldalában a P+ jelzés mellett, a réten található kifolyócsöves forrás. A 2002-ben foglalt forrás három oldalról mészkőből falazott építménnyel rendelekzik. Vízhozama 6-10 liter/perces értékeket mutat. Névtáblája nincsen. Mellette fából készült esőbeálló filagória lett elhelyezve asztalokkal és padokkal. GPS 46° 11,425' 17° 53,904'

KIS ALMÁS-FORRÁS

Almamelléktől északra a Sas-réti tanösvény végén az ősbükkös tövében található. Innen erednek az Almás-patak szépen kiépített forrásai. Az eredeti Almás-forrástól 5 méterre található. A forrást 2000-ben a Szigetvári Erdészeti Zrt. anyagi támogatásával Baumann József és Baumann Józsefné foglalta. Közepes vízhozamú forrás, értéke 2-6 liter/perces érték közötti. Mellette piknikhelyet alakítottak ki. GPS 46° 12,405' 17° 53,8131'

 

KISHAJMÁSI-FORRÁS

Kishajmás északi végén, az út nyugati oldalán található téglából épített kis merítős forrás. A forrás közelében van az egykori homokbánya. Vízhozama 3-6 liter/perces értékekkel jelentkezik. Régen a falubeliek hasznosították a forrás vizét. Névtáblája nincsen. GPS 46° 12,306' 18° 05,040'

KIS-KÚT

Kisvidákpusztán a régi erdészház romjainál található. Megközelíthető Gödre felől a 66-os főútról a Szénáspusztai elágazástól induló földúton. Téglával kirakott, időszakos vízmegjelenésű merítős kis forráskút, sajnos elhanyagolt állapotban. A ház maradványainál fenyőfák állnak. GPS 46° 15,231' 17° 56,177'

A közeli Vidákpusztán állt a Siskovics és a Jeszenszky család kastélya gazdasági épületekkel. A 19. században uradalmi majorság létesült itt. Vidák középkori falu volt, a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A kastélyból ma már csak életveszélyes romok láthatók. Néhány lakóház azonban még áll itt.

 

KRAJCÁROS-KÚT

Megtalálható a Ternicsa-dülőben, a Lókai Erdészház felé vezető úton. Tervezte Tóth László erdőmérnök, erdészeti igazgató ill. Csordás Nándor kerületvezető erdész. Rendeltetés: Turista cél és a helyben dolgozók friss vízzel való ellátása. A forrás boltíves teteje kővel van körberakva. GPS 46° 11,679' 18° 00,679'

KUMILLA-FORRÁS

Szigetvár északi határában, a Zrínyi-vártól kb. 1 km-re, egy bokros vizenyős területen fakad a forrás. Megközelíthető a szigetvári vasútállomástól induló SO jelzésen. Téglából épített boltíves kútházzal ellátott merítős forrás. A homlokfalon látható a vörös gránit névtábla a forrás feliratával. Mellette padok és tűzrakóhely lett kialakítva. A forrás vízhozama 2-6 liter/perces értékek között mozog. Basa-forrásnak és Török-kútnak is nevezik, mivel már a 17. században ismert forrás volt. A forrás mellett tűzrakó, erdei asztal és pad van. A forrást 2011-ben Szabó Péter és barátai újították fel a Jobbik Magyarországért mozgalom, az Aqua Híd Kft. és Szomor Ferenc vállalkozó anyagi támogatásával. A forrástáblát 2010-ben a Mecsek Egyesület készítette el Biki Endre Gábor tevei alapján. GPS 46° 03,732' 17° 47,682'

LÁSZLÓ-FORRÁS

Kisebb forrás Almáskeresztúr határában a Tekeresi-erdőben. A mozsgóról induló Ezüsthárs tanösvény keleti végén található. 2001-ben épült a Mecseki Erdészeti Rt. Szigetvári erdészetének kivitelezésében készült Baumann József irányításával. Mészkőből foglalt kifolyócsővel és ovális névtáblával ellátott forrás. A víz pannonkori homokos üledékből lép ki.. Vízhozama csekély (0,3-0,8 liter/perc), de a legnagyobb szárazságban is csordogál. A közelében régen homokbánya működött. GPS 46° 6,571' 17° 54,431'

 

LIKI-FORRÁS

 

Ibafától dél-keletre Kisibafa határában, a Liki-erdőben az egykori vadászház romjaitól kb. 600 m-re található a 2003-ban foglalt forrás. A völgy feletti gerincen halad a P sáv jelzésű turistaút. Az építést a Mecseki Erdészeti Zrt. Szigetvári Erdészete Baumann József irányításával végezte. Három oldalról terméskőből falazott kifolyócsöves, forrás. A cső felett márványtáblán olvasható a felirata. Vízhozama alacsony, így hozama 0,2-0,8 liter/perces értéket mutat. GPS 46° 8,849' 17° 56,781'

 

 

LÓKAI-FORRÁS

 

Bakóca és Kisbeszterce között a Ternicsai erdőben található a Lókai erdészháztól északra kb. 70 méterre. Közelében egy kiszáradt tó medre látható. A víz kilépése az erdő sarkánál a patak medre mellett történik, ahol a téglából épített, nyitott merítős kútházat találjuk. A boltív tetején terméskövek lettek elhelyezve. 1971-ben foglalta Csordás Nándor kerületvezető erdész. Az évszám a forrás bal oldali falában egy kiálló téglába vésve látható. Gyér vízhozamú forrás 0,5-1 liter/perces vízhozammal. Névtáblája nincs. GPS 46° 12,096' 18° 01,081'

 

 

MÁTYÁS-KÚT

 

Gödrétől nyugatra, a Gödrei-vízfolyás völgyében található. Megközelíthető a Táling-völgyön keresztül. Téglából épített merítős kútszerű forrás fa tetővel ellátva. Vízhozama 3-6 liter/perces értékű. Környezetében piknikhely került kialakításra. A füves területen asztalok, padok és tűzrakó várja a kirándulókat. Elnevezése onnan származik, hogy állítólag Mátyás király lovával ennél a forrásnál pihent meg. A forrást 2002-ben újította fel a Sásdi Erdészet. GPS 46° 16,599' 17° 56,849'

A kút legendája: 1485 derekán Mátyás király Bécs városát is elfoglalta. A hazatérő királyt hűséges szolgái a zselici erdőkbe kísérték, hogy kikapcsolódás gyanánt vadászatot rendezzenek. A táj szépsége lenyűgözte Mátyást. Egyre beljebb lovagoltak a sűrű erdőben. Ismeretlen vidéken jártak, amikor egy tisztáson egy kis forrásra bukkantak. A király elsőként merítette meg kupáját a vízben, és ezt még hártomszor megismételte. "Bizony mondom nektek, ennek a víznek az íze vetekszik a Budai-hegyek tiszta vizű forrásaival!" - kiáltott fel az uralkodó, és szolgáit is arra buzdította, hogy igyanak a forrás vizéből. Hamarosan a közeli falu vadászai is a forráshoz jöttek, s megdöbbenésükre látták, hogy maga Mátyás király áll előttük. A gödrei vadászok segítségével soha nem látott zsákmányra tett szert az uralkodó. Hatalmas vadkanokkal, csodás szarvasokkal és megannyi apróvaddal tértek vissza Budára. A vadászok miután útbaigazították a híres vendégeiket, elmesélték a faluban a történetet. A forrást a nép azóta is Mátyás-kútnak nevezi.

 

 

MÉZES-KÚT

 

Kishajmás közelében a Kálvária domboldalában, attól nyugatra a lösszmélyút oldalában fakadó forrás. Régi vízjelentkezés, melyet szakszerűen 2008-ban foglalt a Mecseki Erdészeti Zrt. Sásdi Erdészete. Vize alumíniumcsőből folyik egy kis természetes medencébe. A homokkő falazatban márványtáblán olvasható a forrás megnevezése és az évszám. A forrás bal oldalán ülőke lett kialakítva. Vízhozama 1-2 liter/perc érték körül mozog. GPS 46° 12,185' 18° 04,686'

 

 

 

ÖDÖN-FORRÁS

Kőtörő - Nagymáté kövesút alatt a völgyben található a Kék forrás jelzésű emlékösvényen. 2001-ben Ambrus Attila kerületvezető erdész elképzelése alapján foglalták a forrást. Kiépített piknikhellyel rendelkezik, mellette áll a Fekete István emlékösvény egyik tájékozató emlékoszlopa. Névtáblája a forrás mellett egy oszlopos zománctáblán látható. Vízhozama 1-3 liter/perc értékű. GPS 46° 11,166' 17° 58,116'

ÖDÖN-KÚT

 

Megtalálható a Kőtörő-Nagymáté kövesúttól 200-250 m-re jobbra a völgyben. Gr. Majláth Ödönről nevezték el, aki 1867-es kiegyezéskor országgyűlési képviselő volt. Az erdőterület ahol a forrás van, hitbizományban a gróf tulajdonát képezte. A forrást a XX. század fordulóján foglalták.Állapota elfogadható. Rendeltetése: 1950-es évek előtt a Borjus-völgyi réten legelő állatok vízzel való ellátása, valamint az itt lévő három csemetekertben dolgozók ivóvízhez való jutása és öntözés is. GPS 46° 11,126' 17° 58,044'

 

 

OKORVÖLGYI-CSORGÓ

Okorvölgy falu északi végében az út nyugati oldalán található forrás. Betonból készült kifolyócsöves forrás felirat nélkül. Vízhozama 5-8 liter/perc értékű. A forrás vize a réten egy kis náddal benőtt tavacskát táplál. Közelében egy kör alakú 30 részére alkalmas esőbeálló van paddal és asztallal. Régen itt ittak a falu jószágai, egyik vályúból az ökrök, a másikból a disznók. Ez a kis forrás adta mindig a friss vizet, s még a legnagyobb aszályban sem fordult elő, hogy elapadt volna. GPS 46° 9,133' 18° 3,505'

 

SOGÓ-FORRÁS

Sásdtól délre Hörnyék nevű lakótelep közelében a Felső-Sogó nevű erdő szőlőhegy felőli végén található. Megközelíthető a szántóföldek között haladó vasútvonal felől induló erdei földesúton is a vízfolyást követve. A forrás kis patakot táplál, mely folyását követően az erdő kezdeténél már elnyelődik, így az a szántóföldeket már nem éri el. A forrás kútgyűrűből van kiképezve, és palatetővel van lefedve. Kifolyócsövén állandó hozamok jelentkeznek 2-5 liter/perces értékekkel. GPS 46° 14,783' 18° 05,555'

SZENT ANNA-FORRÁS

 

A dombóvári szőlőhegyen (Szekcsői-szőlőhegyen) a Szent Anna kápolna mellett található forráskút. A kápolna előtti úton vezet a P sáv jelzésű turistaútvonal. A téglából épített boltíves forrás medencéje nyitott, abból a víz a kifolyócsövön át távozik. Az építmény tetején egy kereszt látható. A homlokzaton az alábbi felirat áll: "Szent Anna könyörögj érettünk." A kút belső falán márványtábla áll a következő felirattal: "Isten dicsőségére javította Vörös József, Dombóvár 1938-ban." A kápolnát 2004-ben, a forrást legutóbb 1993-ban újították fel. GPS 46° 21,031' 18° 06,4791'

 

 

SZENT IMRE-FORRÁS

 

Palé központjában, a templommal szemben található forráskút, melyet a helyiek régóta ismernek. Mészkőből foglalt boltíves, kútszerű forrás, névtáblával ellátva. A boltív tetején kis kereszt látható. A forráskút hozamai 0-3 liter/perces vízhozamot mutatnak, így a nagy aszályban előfordulhat a kiapadása. A forrást 2008-ban foglalta a Mecseki Erdészeti Zrt. Sásdi Erdészete. A tervezést Horváth Péter Brúnó, a kivitelezést Nagy Imre kőművesmester készítette.

A települést 1327-ben említik először "Pauli" néven, ami a Pálból ered. A törökvész után tolnai németekkel telepítik be a falut. Védőszentje Szent Imre, innen kapta a forrás az elnevezését.

 

 

SZENT ISTVÁN-FORRÁS

 

Megtalálható a Sötét-völgy dűlőben, az Almási-völgyön keresztül a K+ jelzésen. Helyi elnevezése A "Hét Vezér Fája". A Sásdi Erdészet és a Szágyi Önkormányzat közösen újította fel 1998-ban. Eredeti építési ideje ismeretlen. Rendeltetése: a környéken mezőgazdaságban és az erdőben dolgozók friss ivóvízzel való ellátása. Az utóbbi időben (1998 óta) kiránduló (szalonnasütő) hely. Vallási szertartás is működik a forrás környékén, minden év augusztus 20-án misét tartanak itt. GPS 46° 12,313' 17° 56,613'

 

 

SZENT-KÚT

 

Gondosan kiépített forrás Mozsgó falu szélén, az Ezüsthárs tanösvény kiindulópontjánál. A 100 évnél is idősebb forráskút felújításával kapta meg mai képét a Szigetvári Erdészet gondozásában. 2002-ben a forrás felújításának munkálatait Baumann József koordinálta. Jelen állapotában egy faragott kővályún át folyik ki a vize. Száraz időszakokban a forrás elapadhat, így vízhozama 0-3 liter/perces értékkel jellemezhető. A homlokfal jobb oldalán látható a névtábla. A hagyomány szerint a forrásnál valamikor egy Mária-szobor volt. Ennek a hagyománynak az emlékére a forrás mészkő falába Vanyúr István szigetvári szobrászművész alkotása került. Régen Pringli-forrásnak is nevezték. GPS 46° 6,564' 17° 50,636'

 

 

 

TÓTH-FORRÁS

 

Karácodfától észak-nyugatra a Lipalagi-erdőben található. A K sáv jelzésű turistaútról a KO jelzés ágazik le a forráshoz. A Mecseki Erdészeti Zrt. 2001-ben építette Tóth László erdőmérnök, erdészeti igazgató emlékére. A forráshoz hangulatos piknikhely tartozik padokkal, asztalokkal. A forrást és a pihenőt Turós László erdőmérnök tervezte. A forrás homlokzatán vörös márványba vésve az alábbi felirat olvasható: Vándor, ki e hűs, üde forrás vizét iszod, az erdő szolgájára emeld kalapod. Vízhozama 1-2 liter/perc értékű. A forrás négy szakadék találkozásánál kibuggyanó rétegvíz. Környezet festői, vadregényes bükkös övezi. GPS 46° 20,4285' 17° 45,1592'

 

 

VIADUKT-FORRÁS

 

Husztóttól délre-nyugatra, a vasút mögött a régi viadukt tartópillére alatt található. Egy kiépített alagúton kell átmenni, és a végénél balra van a forrás tíz méterre. Betonozott erős támfalakkal, kifolyócsővel és alatta vastag vasráccsal van ellátva. A forráson nincs névtábla elhelyezve. Vízhozama 6-10 liter/perces értékeket mutat. Az alagúttal szemben szintén jelentős vízfakadás látható az oldalban. Az alagút alján végig mésztufa kiválás figyelhető meg. GPS 46° 9,837' 18° 5,301'

 

 

 

Baumann József és Biki Endre Gábor összeállítása